Súlyos szabályszegést követnek el a bankok és a behajtó cégek az új adatvédelmi törvény szerint
Az
adósokkal szemben kibocsátott fizetési meghagyások, felszólító levelek
többsége is jogszerűtlenné válhat az új adatvédelmi törvény egyik
rendelkezése alapján. A szabály alapján a bankok, illetőleg egyéb (pl.
telefon-, internet-) szolgáltatók követeléseikkel együtt adósaik
adatait csak korlátozásokkal adhatják tovább az ún. behajtó cégeknek.
Márpedig amennyiben ezeket a korlátokat megsértik, akár a büntetőjogi
felelősségük is felmerülhet! Egyes vélemények szerint e rendelkezés
alapján a fizetési meghagyások, illetőleg az azok alapján meginduló
végrehajtási eljárások túlnyomó többsége válik támadhatóvá.
A
magyar büntetőtörvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről
vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg
az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz
eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget
követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával
vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Bűncselekményt követnek el a bankok?
Ehhez
a büntetőjogi rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy az új, 2012.
január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény számos változást hozott
az adatvédelmi szabályozás kapcsán. (Egy részük egyébként az Európai
Unió szerveinek vizsgálódása alá is került egyéb okok miatt.)
Egyes
jogászi állásfoglalások szerint az új jogszabály alapján akár
bűncselekményt is elkövethetnek a bankok, egyéb szolgáltatók (akár
mobil, akár internet szolgáltatók is, vagy akár a közmű-szolgáltatók!),
amennyiben a tartozásaik behajtása érdekében követeléseiket úgy adják
tovább az ún behajtó, vagyis faktor cégeknek, hogy azzal együtt az
adósaik személyes adatait is szolgáltatják. A személyes adatkezelésről
szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik
félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben
tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8)
bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a
hozzájárulását nem adta meg.”
Általános
gyakorlat - , sőt, a vonatkozó törvény szerint kötelezettség is - ,
hogy a bankok tartozásaikat követeléskezelőknek, behajtó cégeknek,
esetleg ügyvédi irodáknak adják tovább annak érdekében, hogy ők azt az
adósokon hatékonyabban hajtsák be. Ennek célja tehát lényegében az,
hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni.
Eddig
minden további nélkül az adósok személyes adatait, így nevét, címét,
levelezési címét, esetleg telefonszámát is átadhatták a behajtóknak.
Innentől kezdve azonban már ez csak jóval szűkebb körben lesz
lehetséges!
Megállíthatóak lesznek a végrehajtási eljárások?
Abban
az estben, ha adósságot kezelő cégek megkeresik az adóst, hogy a
nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta
az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e kiadni a
személyes adatokat?
A
szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatainak kiadására, mert az
adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a
faktoring céggel.
A
kiadott személyes adatokkal a behajtó cégek teljesen jogtalanul járnak
el. Ebből a szempontból végső soron a követelések kezelésére sem
jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.
A
jogszerű eljárás az lenne, ha a jogosult szolgáltató illetve bank kér
az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági
végrehajtást.
Tehát
azokban az esetekben, amikor zaklat egy adóst bármilyen behajtó cég,
bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését -
továbbá írhat egy feljelentést is a nyomozati szervekhez (rendőrség,
ügyészség), és ennek keretében kérheti az ügyészségtől a behajtó cég
felszámolását.
Mindezek
megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki a szigorúan
titkos adatokat kiadta - kérheti a kártérítési kötelezettségük
megállapítását, akár az ügyészségen is!
Ha
az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen
adatok kiadására, írjon levelet a behajtó cégnek, hogy kéri az adatai
azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult
szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a
szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik,
hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik
félnek való kiadását.
Gölöncsér Miklós
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése