Amikor Döbrögi sunnyog!

A héten megszavazták a Paksi Atomerőmű bővítését. A szavazás kulcsfontosságú volt az ország jövőjére nézve, a miniszterelnök mégsem vett részt rajta. Nem ez az első, hogy Orbán Viktor távol marad, kérdés, hogy miért?

A második Orbán-kormány megalakulása óta számtalan, nagy jelentőséggel bíró ügyről szavazott a parlament, melyek közül volt néhány nehezen vállalható is. Orbán Viktor nem vett részt ezeken a voksolásokon.
Magánnyugdíjpénztári törvény
Az első nagyobb ügy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása volt. Orbán Viktor 2010 októberében jelentette be, hogy ki fogják dolgozni a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az államiba. Nem sokkal később már szavaztak is, a döntéssel pedig megalapozták a magánnyugdíj államosítását: kormány 3 ezer milliárd forintra tette rá a kezét, ami azóta eltűnt. A miniszterelnök távol maradt a szavazásról.
Orbán Viktor ezen a napon Moldovában volt, ahol Vlad Filattal tárgyalt. A látogatást Filat kezdeményezte, ő hívta meg a magyar miniszterelnököt.
Választási törvény, iskolák államosítása
A következő, igazán nagy jelentőségű törvény a választási törvény volt, amit 2012 november 26-án fogadott el a parlament. A jogszabály teljesen átírta az eddig szabályokat, kétfordulósról egyfordulósra csökkentette a voksolást, emellett bevezette a választási regisztrációt is, amit később visszavontak.
Ugyanezen a napon fogadták el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt is. A szabálynak hála az oktatási intézmények dolgozóikkal és vagyonukkal együtt beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.
E két törvény elfogadásánál sem volt jelen Orbán Viktor. A miniszterelnök épp ekkor tett egynapos látogatást Szlovéniába, ahol megbeszélést folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel.
Földtörvény
Míg e két voksoláskor a kormányfő külföldön volt, addig a harmadik, ugyancsak nagy jelentőségű szavazást már úgy hagyta ki, hogy Budapesten tartózkodott. A földtörvényről van szó, amit Ángyán József kritizált többször, mert szerinte a törvény hozzásegít ahhoz, hogy a családi gazdaságok helyett oligarchák kezébe kerüljön a föld.
A törvényről 2013 június 21-én szavaztak, Orbán Viktor ezen a napon az UniCredit bankcsoport vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten, illetve megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával.

Takarékszövetkezetek államosítása 2013 június 27-én szavazott a parlament a takarékszövetkezetek államosításáról, amiből szintén botrány volt. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közölte, a jogszabály súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is.
A parlament információs rendszere szerint a miniszterelnök nem szavazott. Orbán Viktor ezen a napon Brüsszelben volt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.
Paks II
Ugyancsak érdekes volt, hogy épp a miniszterelnök nem vett részt a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szavazáson, hiszen amellett, hogy a megállapodást ő hozta alá Vlagyimir Putyin elnökkel. A miniszterelnök ezen a napon a szegedi lézeres kutatóközpont ünnepélyes alapkőletételén volt.
Megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök szóvivőjét, hogy véletlen-e hogy Orbán Viktor épp ezekről a szavazásokról maradt távol, illetve, hogy a fent említett találkozókat nem lehetett volna más napra tenni (természetesen nem az EU-csúcsra gondoltunk), ám a szóvivő kitérő választ adott. Mint mondta: “tegnap például a szegedi lézerközpont alapkő-letételi ünnepségén vett részt a miniszterelnök, a parlamenti szavazás idején”.
(hir24)