Maunika Csillagszem(eit) csak a marhák csipik. De azok nagyon!

Megyeszerte sokaknak okoznak bosszúságot más kutyái. Gyakori, hogy kóborló ebek behatolnak idegen kertekbe, ahol nemegyszer kárt is okoznak. Bevett szokás, hogy hasonló esetben az állatvédőktől várják a megoldást, és nehezményezik, ha ők vonakodnak intézkedni. Vajon jogosan vitetnék el mondjuk a szomszéd ebét a dühös lakók?
– Nem tudom, kihez fordulhatnék a problémámmal – kereste meg lapunkat egy elkeseredett zagyvarékasi hölgy nemrég. – A szemben lévő háznál nincs kerítés, de van öt–hat kutyájuk, melyek szabadon járnak-kelnek. Különösen egy fehér kutya okoz sok bosszúságot, rendszeresen bejár a portánkra, átmászik a százhetven centis kerítésen is, szétrágja a léceket, volt már, hogy a csengőt is leszaggatta. Az első udvarukra kijár néhány baromfi, a mi kutyáink nem bántják, ez a fehér viszont szétszedi a szárnyasokat. Többször is megesett már, hogy reggel csak tollakat találtuk. Éjjel is gyakran ébredünk vad kutyaugatásra, nem győzünk kiugrálni az ágyból, mert nem tudhatjuk, ember jár-e be a kertben, vagy csak a szemben lévő csahosok. Se a férjem, se én nem vagyunk egészségesek, nem tudunk folyton utánuk szaladgálni, és még nyugtunk sincs! Már évek óta küszködünk ezzel a helyzettel. Próbáltam állatvédőkkel beszélni, hogy jöjjenek és szedjék össze a kutyákat, de elutasítottak, mondván, hogy ők nem foglalkoznak ilyen ügyekkel. Persze, ha kutyán kell segíteni, rögtön mozdulnak, de ki védi az emberek érdekeit? Nemrég beszéltem a jegyzővel is. Úgy érzem, senki se foglakozik a problémánkkal – tette hozzá a hölgy, akinek az esete egyáltalán nem számít egyedinek.
– A szóban forgó hölgy valóban megkeresett nemrégiben – mondta Jenesné Paróczai Erika, Zagyvarékas jegyzője. – Elkérte az állatvédők elérhetőségét. Nem folyamodott birtokvédelemért, ami a hivatalos eljárás megindításához szükséges, konkrétumok nélkül viszont nem tudunk intézkedni.
A jegyzőasszony elmondta, azt is megérti, ha nem akarja a hölgy kiadásokba verni magát, hiszen az eljárás illetékköteles, és nem is garantálható a végleges megoldás. Azt azonban megígérte, kiküldi a közterület-felügyelőket, nézzenek utána a helyzetnek.

– Gyakoriak az ehhez hasonló esetek, általános problémáról van szó – árulta el Abonyi Mónika, a szolnoki Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány elnöke. – De ennél cifrább helyzetekkel is találkozunk. Bevett szokás, hogy az érintettek le akarják tudni a problémát azzal, hogy szólnak az állatvédőknek, aztán elvárják, hogy intézkedjünk. Pedig ez a jegyző hatásköre lenne. Ha a más kutyája bejár a portára, az birtokháborítás, eszerint kell eljárni. Azt tapasztaljuk, hogy gyakran még a jegyzők sincsenek tisztában a hatáskörükkel. Ha a helyzet indokolja, a jegyzőnek kell felvennie a kapcsolatot az állatvédelmi szervekkel vagy a gyepmesterrel. Más kutyáját egyébként sem hozhatjuk el csak úgy. Ez egy meglehetősen összetett, bonyolult probléma.
– Az állatvédők csak akkor léphetnek, ha azt tapasztalják, hogy nem megfelelő körülmények között tartják az állatot vagy állatkínzás történik – erősítette meg dr. Kókai Gábor ügyvéd. – Sok eszközük nincs, hogy intézkedjenek, legfeljebb feljelentést tehetnek. Fontos tudni, hogy ők hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.
Na de akkor mi a teendő, ha nem szeretnénk, hogy más kutyái a portánkon garázdálkodjanak?
– Ha egy évnél rövidebb ideje áll fenn a probléma, a jegyzőhöz kell fordulni birtokvédelemért, egy éven túli esetben közvetlenül a bírósághoz is lehet – magyarázta dr. Kókai Gábor. – A jegyző is eltilthatja a kutyák tulajdonosát a birtoksértő magatartástól, kötelezheti például kerítés építésére. Az nem lehet akadály, ha a tulajdonos nem ismeri el, hogy a kutyák az övéi, mivel le kell folytatni egy bizonyítási eljárást, melynek során a nap bármely szakaszában kimehetnek ellenőrizni, akár többször is. Ez alapján hoz a jegyző határozatot. Ha nem értenek egyet vele, mindkét fél kérhet bírósági felülvizsgálatot – tette hozzá a szakember.
(szoljon)