Hit - harc? Erősödő radikalizáció a brit muszlim diákok között

Egy felmérés tanulságai
The Telegraph, The Times

„A muszlim diákok támogatják az iszlám nevében történő gyilkolást" címmel számol be a londoni Telegraph arról a napokban nyilvánosságra hozott kutatásról, melyet a felsőfokú tanulmányokat folytató nagy britanniai diákok körében végeztetett a Centre for Social Cohesion (CSC) intézet. A londoni The Times a jelentéssel kapcsolatos írását „A muszlim diákok harmada támogatja a gyilkolást", illetve „Erősödőben a radikalizáció és a saría támogatottsága a nagy-britanniai egyetemeken" címekkel látta el.

A felmérés szerint a tanulók 28 százaléka van azon a véleményen, hogy amennyiben támadás ér egy vallást, úgy igazolható az emberölés. További 4 százalék szerint a vallás hirdetése és megőrzése érdekében is megengedett az emberölés.

Az összes megkérdezett mintegy fele állította, hogy a vallás nevében megengedhetetlen a gyilkolás, ám a nem muszlim diákok között ez az arány jóval  magasabb, 94 százalékos. Érdekes és jellemző adat, hogy a diákok 18 százaléka a szüleinél szigorúbb vallási kötődésről adott számot.

A saría szerepének a muszlimok életében betöltött fontosságáról tanúskodik, hogy 40 százalékuk támogatja az iszlám törvénykezés bevezetését a muszlimok számára Nagy-Britanniában, ezzel szemben 37 százalékuk ellenzi ezt.

A megkérdezettek harmada van egy világméretű muszlim kalifátus megteremtése mellett, míg 25 százalékuk elutasítja, 42 százalékuk pedig nem tudott (vagy nem akart?) válaszolni.

Hannah Stuart a CSC munkatársa, a kutatás egyik társszerzője szerint „ezek az eredmények nagyon riasztóak. A felsőoktatásban tanulók közösségeik jövőbeli vezetői, mégis úgy tűnik, hogy jelentős számban vallanak olyan nézeteket, melyek ellentmondanak a liberális, demokratikus értékeknek."

A diákok radikalizációja az 1990-es évek óta probléma, amely időszakban számos hallgató vett részt véres merényletekben. A Telegraph cikke szerint a kormányzat megkísérelte arra bátorítani az oktatókat, hogy tegyenek jelentést azon hallgatókról, akiknél felmerül a radikalizáció gyanúja, ám a kompetens oktatói szervezetek elutasították ezt a megkeresést.

Wes Streeting, a National Union of Students elítélően nyilatkozott a tanulmányról, kijelentve, hogy az „egy jobboldali intézet előítéleteit tükrözi, nem pedig a nagy britanniai muszlimok nézeteit".

A kutatási anyag készítői több, mint húsz egyetemen tett látogatásaik során megállapították, hogy a szélsőséges vallási szónokok rendszeresen tartanak az intézmények falai között lázító, homofób vagy az antiszemitizmus határát súroló beszédeket. Az egyik jellemző londoni példa kapcsán James Brandon, a CSC igazgatóhelyettese kijelentette: „kutatóink a muszlim diákok közötti gettósodott mentalitást figyeltek meg a Queen Mary College-ben. Fokozott mértékben volt jellemző a muszlim férfiak és nők közötti szegregáció is az intézmény rendezvényein."

A kutatás bizonyos eredményei egyébként megerősítik korábbi felmérések megállapításait, így például a Policy Exchange múlt évi jelentéséét, mely szerint a 16 és 24 év közötti fiatalok 37 százaléka szeretne a saría-rendszer keretei között élni.

Anthony Glees, a Buckinghami Egyetem biztonságpolitikai és hírszerzési professzora szerint azonban szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy „széles kulturális szakadék húzódik a muszlim és nem muszlim diákok között, ezért a megoldás az, ha felhagyunk a különbözőségek ünneplésével és az integrációra és asszimilációra koncentrálunk."

A kulcskérdés azonban továbbra is az, milyen értékek mentén történjék mindez. Ennek megválaszolása szemeink előtt növi ki magát az európai civilizáció egyik legkritikusabb ügyévé.

A teljes jelentés itt olvasható: http://www.socialcohesion.co.uk/pdf/IslamonCampus.pdf

http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/2462911/Muslim-students-back-killing-in-the-name-of-Islam.html