ORBÁNNAK FÖLADTÁK A LECKÉT A NATO-BAN

TUSK LENGYEL MINISZTERELNÖK

BELEKÖTÖTT ORBÁNBA

Aki figyeli a híreket láthatja, hogy igen meglódult a helyzet az EU-ban, USA-orosz viszonyban és a Visegrádi Négyeknél. Mindenütt gáz van! Képletesen és szó szerint is. A lengyel kormányfő igen nagy cionbérenc, ez izraeli útján és szövegeiben is látszott. Ugyanakkor Amerika-bérenc is, de ennek az is az oka, hogy az Államokban közel 7 millió lengyel él, akiknek ott nagy befolyásuk van, főleg a szavazásoknál. A lengyeleknek történelmi okokból oroszundoruk van, ez érthető részben. De a mai Oroszország nem azonos a Szovjetunióval. A lengyelek sumákok. Jól tudják, hogy a sztálini határmeghúzásoknál 1945-ben sok lengyel terület és lengyel került az ukrán részhez. De a visszacsatolásukat nem követelik és úgy gondolják, ha őnekik ez a mai helyzet megfelel, akkor a magyarok se követeljék vissza Kárpátalját. Pedig a lengyel és a magyar helyzet igen sokban különbözik, nem lehet egy lapon emlegetni. Most Orbán két pofont kapott. Tusk nyíltan megvádolta Orbánt (akinek igaz és jogos volt a nyilatkozata!), míg a NATO főtitkár üzent neki, hogy ne lógjon ki a sorból és adjon pénzt a NATO fejlesztéséhez. Kíváncsian várjuk, hogy a két ügyet Ovi Viki hogyan fogja „lerendezni”. Persze a hazai sajtó ezekről a témákról mélyen hallgat, nincs véleményük....Persze meg kell várni az EU választásokat, az ukrán választásokat, ami ugyanazon a napon lesz és akkor már tisztább lesz a kép. Orbán közben paktál az oroszokkal a „Déli Áramlat” gázvezetékről. Előbb lesz nekünk orosz gáz, mint az araboktól katari gáz. Az biztos, hogy az ukrán helyzet a Visegrádi Négyekbe is belecsapott rendesen. Jelenleg a négyből a magyarok kilógnak. Kép: Orbán és Tusk

http://www.amagyaroldal.hu/hirek/content/orb%C3%A1nnak-f%C3%B6ladt%C3%A1k-leck%C3%A9t-nato-ban

Oroszország bezárja határain belül az amerikai GPS központokat

Dimitrij Rogozin, az Oroszországi Föderáció miniszterelnök-helyettese bejelentette, hogy június 1-től felfüggesztik az Oroszország területén működő, az amerikai Védelmi Minisztérium által kifejlesztett GPS (Global Positioning System), azaz globális helymeghatározó rendszer működését jelentősen pontosító földfelszíni GPS állomások üzemeltetését.

A politikus emlékeztetett arra, hogy egy 2003-as és egy 2011-es egyezmény alapján működik jelenleg 11 GPS-állomás az országa területén. Amennyiben az USA nem engedélyezi a - kölcsönösség elvén - május 31-ig az orosz-indiai fejlesztésű GLONASS helymeghatározó rendszer földi kiszolgáló egységeinek telepítését az Amerikai Egyesült Államok területén, az amerikai GPS állomások végleg bezárásra kerülnek Oroszországban.

GLONASS műhold

Az USA legutóbb akkor korlátozta a GPS technológia vételi lehetőségét, amikor 2008. augusztus 8-án a radikális atlantista Mihail Szaakasvili grúz elnök támadást indított a főként orosz állampolgárok lakta Dél-Oszétia ellen. Ekkor ugyanis a GPS rendszeréről eltüntették "Grúzia térképét", illetve az csak a grúz katonai GPS készülékek számára (kódolás segítségével) volt elérhető. Előtte a jugoszláv háború idején korlátozták a rendszer működését a konfliktus zónájában.

Ezek egyértelművé tették, hogy hatalmas szükség van az amerikai rendszertől független GLONASS helymeghatározó rendszerre, amely 2011-től működik - teljes földi lefedettséggel - 24 műhold és számos földfelszíni kiegészítő állomás segítségével.

GLONASS rendszer orosz katonai felhasználású számítógépen

A globális helymeghatározó rendszereknek köszönhetően hatalmas lépéseket tehetett a katonai térinformatika, mely a jelen és a jövő fegyveres konfliktusaiban kulcsszerepet játszik, hiszen a modern hadvezetés és a legújabb, precíziós fegyverrendszerek már elképzelhetetlenek nélküle.

http://www.hidfo.net/2014/05/14/oroszorszag-bezarja-hatarain-belul-az-amerikai-gps-kozpontokat

Litvánia betiltja az energiaitalok értékesítését a fiataloknak

Megszavazta a litván parlament, hogy betiltják az energiaitalok kiskorúak számára történő árusítását, - a jövőben a 18 éven aluliak nem juthatnak hozzá energiaitalokhoz, a törvényjavaslatot 96 képviselőből 88 támogatta. Az egészségügyi szaktárca tagja, Almantas Kranauskas elmondta, hogy az energiaitalok rendszeres fogyasztása magas koffeintartalmuk miatt hamar függőséget alakít ki, hiperaktivitást okoz, különösen a fiatalok esetében. Emellett az is érvként hangzott el, hogy az energiaitalok fogyasztása kábítószerek kipróbálására késztetheti a fiatalokat.

A fiatalság egészségét óvó intézkedés meghozatalakor a liberálisok újra a gazdasági hatásokra hivatkozva akarták aláaknázni a törvény beiktatását. Eugenijus Gentvilas amiatt ellenezte a javaslatot, mert annak "negatív következményei lesznek a szénsavasüdítőital-ágazatra." A liberálisok szerint a fiatalok függőségtől megóvása profitcsökkenéshez vezet, ami elfogadhatatlan.

Országoktól, kultúráktól függetlenül mindig a liberális politikus az, aki a nép egészséges életvitelének fontossága elé a profitot helyezi. Ugyanez a liberalizmus vezetett oda, hogy a fiatalok harmada használt már kábítószert, rengeteg fiatal kábítószerfüggő, vagy valamilyen más módon ássa alá saját egészségét. A liberalizmus, ami nemkívánatossá vált Európában, és a jövőben végleg száműzve lesz az európai kultúrából, mint a hanyatlás jele, a nyugat szemete, a népeket megrontó dekadens létszemlélet.

http://www.hidfo.net/2014/05/15/litvania-betiltja-az-energiaitalok-ertekesiteset-fiataloknak

Demokrácia Kijevben

Az ukrán Rodina (Haza) párt helyettes frakcióvezetője - Ivancsuk képviselő úr - úgy tűnik, hogy ötszörös szavazati joggal rendelkezik, amikor az ukrán parlamentben (Verkhovna Rada) tevékenykedik. Magyarország természetesen érdekelt egy "demokratikus Ukrajna" támogatásában. Most éppen így néz ki az a kijevi demokrácia, ami mellett kiáll hazánk kormánya: http://www.youtube.com/watch?v=gH-5fgY3lPw

Háború felé sodródik Vietnam és Kína

Fekete füst száll a közép-vietnámi Ha Tinh város külső kerülete fölött. Az utcák most nyugodtak, sokkal nyugodtabbak, mint szoktak, a kereskedők jelentős részét adó kínaiak nem nyitották ki boltjaikat. Ugyanis nem érzik magukat biztonságban Vietnamban, tömegesen menekülnek az országból.

A kínaiak félelme annak szól, hogy tegnap feldühödött vietnami munkások 15 kínai tulajdonú gyárat gyújtottak fel, válaszul az országukat a dél-kínai tengeren ért sérelemre. (A gyárak között több nem kínai, hanem tajvani tulajdonú volt, pechjükre a feldühödött tömeg nem érzékelte a különbséget). A dolgozókból azt követően robbant ki a feszültség, hogy kínai hajók folyamatosan provokálták a vietnami flottát, egy tengeri olajfúró platformot vontattak a régóta vitatott hovatartozású területre.



Forrás: AFP / STR

A vietnami munkások dühe mára csak fokozódott: megtámadtak egy épülő kínai tulajdonú óriási acélkohót is, az összecsapások eldurvultak, 16 kínai és 5 vietnami munkás életét vesztette, 150-en pedig megsérültek – írja a Reuters. (Helyi források csak egy halottról és 147 sebesültről számolnak be).

A kínaiak soha sem voltak különösebben népszerűek Vietnamban: a középkorban a nagy északi szomszéd olyan sokáig tartotta ugyanis megszállva az országot, hogy ahhoz képest a törökök magyarországi jelenléte csupán villámlátogatás volt.

De a legújabb kori történelemben is gyakran keveredett a kínai imperialista törekvések útjába Vietnam. A több tízezer ember halálát követelő, egy szárazföldi határvita miatt kirobbant 1979-es háborút leszámítva, a konfliktusok – akárcsak most – a dél-kínai tenger feletti ellenőrzésről szóltak. A Parcel és Spratly-szigetekért folytatott összecsapások ‘75-ben és ‘88-ban is több halálos áldozatot követeltek, és eddig mindig a vietnamiak kerültek ki vesztesen a konfliktusból.


Forrás: AFP / VIETNAMESE FOREIGN MINISTRY

A tenger hovatartozása eddig nem sok mindenkit érdekelt, tekintve, hogy pár kopár korallszirten kívül semmi értékes nincs ott. Ám miután felmerült, hogy esetleg szénhidrogének találhatók a tenger alatt, rögtön mindenki azt kezdte bizonygatni, már az őskorban hozzá tartoztak a zátonynak is alig nevezhető képződmények. A szénhidrogének mellett a tenger alatti bányászat jövőjébe vetett hit és a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala feletti ellenőrzés szintén felértékelte a területet.

Az elmúlt évtizedben felhorgadt kínai nagyhatalmi ambíciók pedig a tenger felé tudnak a legkönnyebben levezetődni: ennek következménye a Japánnal szembeni konfliktus és a dél-kínai-tengeri mostani krízis is. A területet ráadásul nem csak Kína és Vietnam követeli magának, vagy olyan része a tengernek, amelyet egyszerre hét ország vall sajátjának: Brunei, Indonézia, Malajzia, Vietnam, Kína és a Fülöp-szigetek.

dél-kínai-tenger_2
Egyelőre úgy tűnik, hogy a kínai expanziónak egyikük sem tud ellenállni. Hiába fordult a Fülöp-szigetek az ENSZ-hez agressziót kiáltva, még legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok sem fog semmi olyat lépni, ami Kínát visszarettentené. Hiába gyújtanak fel a vietnami munkások pár kínai gyárat, Pekingben tudják, hogy majd megnyugszanak, vagy ha más nem, ropogós jüanokkal megnyugtatják őket. Ám a kérdést az dönti majd el végérvényesen, hogy Kína az egyetlen ország a környéken, amely olyan fejlettségi szinten tart, hogy ténylegesen is képes ellenőrizni a területet. Vietnam szerezhet ugyan pár kellemetlen percet neki, de valószínűbb, hogy Hanoiban is belátják, ebben az ügyben nem érdemes mindent kockára tenniük.
Aki ennél is többet szeretne tudni, annak ajánljuk a New York Times látványos multimédiás cikkét.

http://vs.hu/haboru-fele-sodrodik-vietnam-es-kina-0515

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot

Az orosz parlamentben egy új törvényjavaslat büntetőjogi eljárás alá vonná az egészségre és környezetre káros GMO-termékek gyártóit, - a csütörtökön beadott javaslat súlyos büntetéseket szabna ki nem csak a gyártóra, de azokra a kormánytisztviselőkre is, akik nem tudják kontroll alatt tartani a géntechnológiát alkalmazó vállalatokat.

Különösen szigorú eljárás alá vonnák azokat a cégeket, melyek részt vesznek betiltott GMO-technológiák Oroszországba csempészésében, - az ilyen eseteket a tömeges áldozatokat követelő terrorcselekményekkel egy kategóriába helyeznék és annak megfelelő büntetéssel sújtanák.

Gazdaságosabb, ellenállóbb - 2. és 3. generációtól terméketlenséget okoz

"Terrorcselekmény elkövetésekor általában csak néhány ember sérül meg súlyosan. A GMO használata viszont száz és ezerszámra hozhatja az áldozatokat. A következmények is jóval súlyosabbak. A büntetést ennek megfelelően kell szigorítani" - mondta Kirill Cserkasov, az Állami Duma mezőgazdasági bizottságának tagja. Az orosz büntetőjog legkevesebb 15 év börtönbüntetést ír elő terrorcselekmény elkövetése esetén. A legmagasabb kiszabható büntetés a tényleges életfogytiglan.

Oroszország a WTO-ba belépéskor engedélyezte egyes genetikailag módosított növényfajták használatát. Idén áprilisban azonban a Medvegyev-kormány bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik az összes génmódosított növény termesztését az ország területén és beszüntetik a GMO takarmányok importját, mivel nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy hosszú távon károsak-e az egészségre. Az egyes génmódosított fajtákról valós hatástanulmányokat készíteni csak évtizedek alatt lehetne, amihez a megfelelő elszigetelt környezetet is biztosítani kell, mivel hatásuk a táplálékláncba bekerülve is csak hosszú távon mutatkozik meg.

http://www.hidfo.net/2014/05/15/oroszorszag-terrorcselekmenykent-buntetne-az-illegalis-gmo-hasznalatot

A külföldi sajtó is felfigyelt a látványgazdaságra

Örömet okoz számomra a gazdálkodás – vallja magáról a csíkszeredai születésű Ţapuc Loránd, aki hároméves amerikai „kaland” után jött haza, hogy megélje gyerekkori álmát. A fiatal gazda két éve tette meg első lépéseit annak érdekében, hogy Csíkjenőfalva határában farmot létesítsen, amit egyúttal látványgazdaságként is üzemeltet.

 

A két évvel ezelőtt felújított mezei útra térünk rá Csíkjenőfalva központjában, majd alig néhány kilométer autókázás után máris Ţapuc Loránd farmjánál találjuk magunkat. Takaros kis udvar tárul elénk, a több áras területen egyelőre egy kisebb épület, illetve egy szájván díszeleg, a telekhatáron átfolyó kis patak csak fokozza az élményt. „Itt egyelőre ennyi van, az állatok zömét már kivittük az esztenára. Természetesen szeretném bővíteni is a gazdaságot” – magyarázza házigazdánk, miközben a falu melletti farmon maradt néhány juhot és bárányt vesszük szemügyre.

Mindenhol jó, de a legjobb itthon

Mint beszélgetésünk elején kiderült, a 32 éves fiatal gazda egy gyergyószentmiklósi középiskolában végzett állat-egészségügyi technikus szakon, majd nyakába vette a világot, külföldre ment pénzt keresni. Hároméves amerikai tartózkodás után úgy döntött, inkább hazajön, és itthon keres megélhetést. „Édesanyám csíkszenttamási, ezért nagyon sok időt töltöttem Felcsík ezen részén. Sokat voltam idegenek közt, de végül meghoztam a döntést, hogy inkább a gyerekkori emlékeimet őrző vidékhez szeretnék közelebb lenni. Ide vágytam vissza, ebbe a családias környezetbe” – magyarázta Loránd.

Gyerekkori álmát éli

„Gyermekkori álmom volt egyébként, hogy legyen egy farmom. Most ezt az álmomat élem” – folytatta házigazdánk. Elmondása szerint iskolás korában, amikor más gyerekek az autókkal voltak elfoglalva, ő állatokat rajzolgatott, a mezőgazdasági technológiákról szóló anyagokat betűzgette. Nyáron szüleivel majdnem minden hétvégét a szenttamási nagyszülők gazdaságában töltött, ahol neki is ki kellett vennie a részét a munkából. „Gyerekkoromban ez nem volt olyan kellemes szórakozás, hiszen amíg a barátok nyaraltak, mi a szénacsinálással és az egyéb gazdasági tevékenységekkel voltunk elfoglalva. Viszont jó lecke volt számomra, most látom a hasznát az egésznek” – nyugtázta Loránd.

Hosszú távú tervezés a siker nyitja

„Örömet hoz számomra a gazdálkodás. Még nem termel ugyan nyereséget, de lassan, folyamatos munkával ez is meglesz” – vallotta vendéglátónk. Mint kifejtette, az elképzelések szerint jövőre venne pozitív fordulatot a vállalkozás. „Jelenleg négyszáz juhból áll az állomány. Fiatal anyaállatokkal kezdtünk, ezért nehezebb egy kicsit, mert várni kell legalább két évet, amíg ivarérettek lesznek az állatok. Meglátjuk, mit hoz majd mindez jövőre a konyhára.”

Kissé eltérő a megszokottól

Loránd, saját bevallása szerint extenzív típusú farmot működtet, azaz az állatok a lehető legtöbb időt töltik a legelőkön. A falu melletti létesítményt egyfajta bázisként használják, ahová a takarmányt gyűjtik be, illetve télvíz idején az állatokat szállásolják el.

„Mi nem fejünk. Az elképzelésem szerint inkább a bárányértékesítésre állnék rá” – osztotta meg üzleti tervének lényegét a gazda. Ennek érdekében nagyon jó génállományt képviselő berbécseket és juhokat vásárolt, reményei szerint a szaporodás kétszáz százalékos lesz, azaz egy juhra legalább két bárány jut majd. Fejéssel, sajt- és ordakészítéssel egyáltalán nem akar foglalkozni, elmondása szerint ennek több oka is van. „Úgy gondolom, néhány év múlva már nagyon nehéz lesz olyan embereket kapni, akik szakszerűen el tudják végezni majd a fejést és az ezt követő munkafázisokat, hiszen az idősek kiöregednek, a fiatalok nagy része pedig inkább külföldet választja megélhetésként. Az itthon maradottak közül sokan inkább a szórakozóhelyeken töltik el minden idejüket. Ha bárány van és meddő juhok, akkor csak felvigyázókat kell keresni, olyat könnyebb találni” – fogalmazott a gazda.

Sok akadállyal kell megküzdeni

Jó munkás ló lesz ebből – állapítja meg az agrármérnöki egyetemi tanulmányait végző fiatalember, miközben az udvarra engedi a szájvánban tartott csikót. Ezt követően ismét felveszi a beszélgetés szálát. „Próbálok sokat beszélni az itteni emberekkel, hogy együtt, szakmai szövetség keretében sokkal könnyebb és jövedelmezőbb lenne az értékesítés. A legtöbben azonban bizalmatlanok, ugyanakkor irigyek is akadnak” – osztotta meg eddigi tapasztalatait a gazda.

Kiemelte, előbb-utóbb rá kell jönnie mindenkinek, hogy együtt nagyobb erőt tudnának képviselni a felvásárlókkal szemben. Loránd sajnálatosnak nevezte, hogy a megyei szövetség sincs a helyzet magaslatán. „Termelőként nem tudsz marketinggel, menedzsmenttel is foglalkozni. Ezt a feladatot azonban kiválóan el tudná látni a megyei érdekvédelmi egyesület” – osztotta meg elképzeléseit. Meglátása szerint külön irodát kellene fenntartani, ahol a termékek népszerűsítésével, a felvásárlók felkutatásával foglalkoznának. „Ez működik külföldön is, nem mi kell kitaláljuk a kereket, csak át kellene ültetni ezeket az itthoni gyakorlatba.”

Érdemes pályázni

Ott tartozódásunk alatt megtudtuk, Loránd bővíteni szeretné a Jenőfalva mellett található farmját. Sikeres pályázatot is tett le erre, a fiatal gazdákat érintő 112-es intézkedés keretében negyvenezer euróhoz jutott. Ebből megvásárolt néhány szomszédos parcellát, amelyekre további gazdasági épületeket húzna fel, hiszen takarmány- és géptárolóra egyaránt szükség van. Elmondása szerint a fejlesztés azonban viszontagságos is, hiszen nehézkesen lehet egyről a kettőre jutni: „A csapból is az folyik ki, hogy segíteni kell a fiatal gazdákat vállalkozásukban. A valóságban azonban éppen ennek ellentéte igazolódik. A legtöbb helyen nemhogy segítenék az embert, inkább akadályozzák a haladásban”

Azok a fránya legelők

Bárki elmondhatja, aki állattenyésztéssel foglalkozik, a legelőkkel kapcsolatos problémakör a legnehezebb, amivel szembesülnie kell – jelentette ki a felcsíki farmot működtető gazda. Elmondása szerint az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása veszi el a legtöbb idejét. „Nagyon sok legelője van ennek a községnek, de azt kiosztani, hogy ki hol legel, mikor merre megy, számtalan vita tárgyát képezi” – állapította meg. Ő maga ezúttal egy olyan legelőt bérelt ki a helyi közbirtokosságtól, amit senki nem igényelt már húsz éve. Bevallása szerint eléggé elhanyagolt állapotban volt a terület, ezért céget kellett fogadjon annak kitakarítására, illetve esztenát is kellett építsen. „Óriási költségek ezek, de muszáj volt elvégezni.”

Meg kell mutatni, mivel jár a gazdálkodás

Hazai és külföldi szaksajtó egyaránt felfigyelt a Loránd által is képviselt jelenségre. A csíki gazda ugyanis turisták tucatjainak mutatja meg farmját és esztenáját. Legutóbb mintegy száz vendég kereste fel gazdaságát, köztük csíkszeredai és magyarországi diákok is voltak. „Rendszeresíti szeretném a farmlátogatást, hiszen még Csíkszeredában is vannak olyan gyerekek, akik azt kérdezték tőlem, van-e különbség a juh, bárány és a birka között, illetve honnan jön a tej és a tojás. Itt ezekre is választ kaphatnak” – mondta búcsúszóként Ţapuc Loránd.

Székelyhon

A patkány és a medve esete

Ukrajna kész megfizetni az Oroszországgal szembeni, csaknem 4 milliárd dolláros gázadósságát május végéig, ha Moszkva visszaállítja az április 1-je előtt alkalmazott gázárat.

Oroszország áprilistól jelentősen emelte az Ukrajnának szánt földgáz árát, ezer köbméterenként 268,5 dollárról 485 dollárra, miközben az európai országok átlagosan 370-380 dollárért kapják az energiahordozót.

Igor Digyenko ukrán energiaügyi miniszterhelyettes csütörtökön azt mondta, hogy “Kijev május végéig mintegy 4 milliárd dollárt utal át, ha ismét 268,5 dollár lesz a gázár, azaz amiről az utolsó megállapodás is szólt a Gazprom és az ukrán Naftogaz között”. Az ukrán miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy a Naftogaz mintegy 300 millió dollárt fizetett ki a januárban és részben februárban importált orosz fölgáz után.

Oroszország a hét elején jelentette be, hogy júniusban már csak azután szállít földgázt Ukrajnának, ha az előre rendezi gázszámláját. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök közölte: ha az összeg június 3-án délelőtt 10 óráig nem érkezik meg, akkor leállítják a gázszállításokat.
(napigazdasag.hu)

Bal-Rad komm : Ez ám a nem semmi! Amúgy “kijeviesen”! Megadjuk a tartozást-de fele annyiért adjátok el nekünk a portékát! Amúgy meg legszivesebben azonnal eldarabolnánk a nyakatokat, úgyhogy legyetek szivesek idetartani!

Valószinűsithető, hogy Oroszországot nem fogja “földhöz vágni” ha kijev nem fizeti meg azt a négy milliárd dolláros adósságát!

De ha Oroszország elzárja a gázcsapokat-az Kijevnek fog fájni! De nagyon!

Mindez viszont jelzés értékű! A kijevi zsidrákhorda pofátlansága egészen elképesztő!
Valami olyasmihez fogható, amikor a patkány azt követeli a medvétől, hogy az rendszeresen hordjon neki ingyen ennivalót, hogy nagyra nőhessen, és végezhessen a medvével. És azzal vigasztalja a medvét, hogy ha már majd végzett vele, akkor már úgysem kell őt etetnie!
Amikor pedig a medve jól s…be rúgja, siránkozik, hogy az milyen fukar!

Átmentett rendszer, átjátszott hatalom 1-2-3.

Magyarország nagyon jól megvolt a Valutaalap és a Világbank áldásai nélkül, míg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1982. május 6.-án a Valutaalaphoz (7/1982. NET Határozat, Magyar Közlöny, 1982. május 4., 24. sz.; alapokmány kihirdetése 1982. évi 6. sz. tvr.), majd ugyanaz év július 7.-én a Világbankhoz (9/1982. NET Határozat, Magyar Közlöny, 1982. június 30., 38. sz.; alapokmány kihirdetése 1982. évi 15. sz. tvr.) nem csatlakozott. Ez az aktus az elfogadási okiratoknak az Egyesült Államok Kormányánál való egyidejű letétbe helyezésével lett perfektuálva. A magyar Országgyűlés a csatlakozást sem akkor, sem később nem szentesítette, az akkori kormány utóbb sem informálta az ország közvéleményét a csatlakozás körülményeiről és okairól, ez a kérdés társadalmi vita tárgyát sem képezte.

Abban az időben a szuperhatalmak közt már hosszú éveken át domináló détente-politika eredményeként a magyarországi kommunista rendszer messzemenően elfogadható volt a tőkés országok szemében, s az Egyesült Államok törvényhozásától a vámszabályok és a behozatali engedélyek alkalmazásában a lehető legkedvezőbb most favored nation státust is elnyerte. Ez a gazdasági kapcsolatok terén, legalábbis papíron, egyenrangúvá tette a Magyar Népköztársaságot az Egyesült Államok legtekintélyesebb szövetségeseivel, amit eszmei síkon a Szent Korona 1978 januárjában történt kiadatása is megpecsételt. Nyitva állt tehát az út a hazai nómenklatúra számára a Wall Street kegyeinek elnyerésére és kedvezőnek vélt nyugati bankkölcsönök felvételére.

Nem valószínű azonban, hogy a Kádár-rendszert a nyugati hatalmakkal kialakult barátságos kapcsolatok és az országot szinte dicsfényként körülölelő "gulyáskommunizmus" elnevezés kihasználásának vágya indította a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe való belépésre. Sokkal inkább feltehető, hogy ezt is a Kreml rendelte el, mint általában mindent, sokkal kevésbé döntő lépéseket is, ami Magyarországon történt. Még napjainkban is újabb és újabb bizonyítékok törnek felszínre a hihetetlenül szoros ellenőrzést illetően, melyet a Szovjetunió hazánk fölött egészen az 1990 tavaszán végbement névleges rendszerváltásig gyakorolt. Amint ez a folyamat is teljesen szovjet előírások szerint ment végbe, úgy országunknak a nyugati pénzügy rendszerbe való beléptetése is egészen biztosan az akkori szovjet világstratégia szerves része volt.

Amit azonban a szovjet vezetés sem tudott és nem is tudhatott, az volt, hogy őket a Wall Street urai manőverezték bele a Magyarországnak adandó utasításokba, mert akkor már elérkezettnek látták az időt, hogy nyíltan is betörjenek az eladdig is általuk finanszírozott és talpon tartott szovjet birodalomba, és annak nyugati gyarmatait, majd magát a hatalmas orosz centrumot is, gyors léptekkel birtokukba vegyék.

Hasonló volt tehát a helyzet, mint amikor két bandita a zsákmányért viaskodik, és az egyik kicselezi a másikat, csakhogy itt a tét mérhetetlenül nagyobb volt. Világuralom volt a cél, és a bankárok, látva a Szovjetunió belső válságát és egyre növekvő gazdasági nehézségeit, úgy döntöttek, hogy most már felszámolják a szemükben is túlságosan durva eszközökkel működő rabszolgarendszert, hogy helyében a saját, sokkal rafináltabb és időtállóbbnak ígérkező zsarnokságukat építsék ki.

Meglebegtették hát az orosz medve előtt a mézzel teli kaptárt, a Wall Street kimeríthetetlennek látszó pénzeskamráit, és a szovjet vezetés, úgy képzelve, hogy a gyűlölt kapitalistákat majd saját eszközeik felélésével fojtja meg, miközben a maga gondjait is megoldja, be is kapta a horgot. Rákapcsolt a nyugati gazdasági erőművekre, és a legvidámabb barakként elkönyvelt tartományát kirakatként berendezve, kiadta az ukázt magyarországi fullajtárjainak az élvonalba lépésre, beleértve a Világbank és a Valutaalap teljes jogú tagságát is.

A parancsot sikeresen végrehajtva, a moszkvai rabtartók hazai nyúlványai most már bel- és külföldön a nyugati szalonképesség nimbuszában feszíthettek, és nem is haboztak a számukra terülj asztalkámként megnyílt pénzügyi forrásokat azonnal igénybe venni. Hogy az első hitelek milyen összegűek voltak és névleg milyen célt szolgáltak, még ma sem tudjuk, mert sem ezekkel, sem a későbbiekkel soha senki őszintén el nem számolt az így rohamosan eladósított magyar népnek. Csupán annyit tudunk James Bovard már idézett, 1988 májusában megjelent írásából, hogy a Magyarország csatlakozása óta eltelt hat év alatt a Világbank több mint 1,3 milliárd dollárt folyósított hazánknak előnyös feltételekkel, és hogy a Világbank 1987 derekán 140 millió dollárt kölcsönzött a Kádár-rezsimnek "hogy segítsen a kormánynak a reformfolyamat lendületének fenntartásában és az ipar szerkezetváltásában". (Bank News Release, 1987. június 15.) Az a tény, hogy a Világbank még ma is ezzel a szólammal nyújtja az újabb és újabb hiteleket a Horn-kormánynak, jól mutatja, hogy a nemzetközi bankárok számára nem a névleges indokok voltak a fontosak és ma sem azok (ennyire ostobák nem lehetnek!), hanem az, hogy Magyarországot becsalják az adóssághálóba, és azt egyre szorosabbra húzzák körülötte.

Azt azután végleg nem tudni, mire is költötte a hazai kommunista vezetés ezt a halom pénzt, meg amit a Világbank és a Valutaalap kedvező minősítései alapján a nagy nyugati magánbankoktól felvett. Ugyanis Bovard írása megjelenése idején a teljes magyar dolláradósság már mintegy húszmilliárd volt, amiből Grósz Károly Kádár János leváltását követően (1988. május 27.) 16,7 milliárdot be is vallott, a pontos összeg, 20,6 milliárd, nyilvánosságra hozatalát utódjára, Németh Miklósra hagyva. Mikor azonban ez a döbbenetes szám 1989 novemberében napvilágra jutott, e sorok íróján kívül egy lélek sem akadt e hazában, aki egyáltalán firtatta volna, hogy miből áll ez az összeg, kik és milyen célra vették fel, és mit csináltak vele. ("20 milliárd dollár - fizessük hidegvérrel?", Nemzeti Újság, 1990. február 1. Már 1989 novemberében olvasói leveleket írtam az ügyben a "Magyar Nemzet" és a "Magyar Hírlap" szerkesztőségének, de egyik sem közölte.)

Annyi ugyanis kiderült 1990 óta, hogy a nyolcvanas években a magyar kommunista vezetők, köztük Horn Gyula jelenlegi miniszterelnök is, bőröndszámra vitték a dollárokat Moszkvába, amelyek nyilván ezekből a nyugati kölcsönökből származtak. Bizonyára hasonló módon hordták a dollárokat ellenkező irányban is, saját svájci bankszámláikra, mint tették később a különféle privatizációs manipulálásokból származó magyar nemzeti vagyonnal is. ("Kommunista tőkéseink és az államadósság", Nemzeti Újság, 1995. március.) Arról is tud a fáma, hogy moszkvai utasításra, nyugati hiteleinkből Kadhafi őrnagytól kezdve Idi Áminig osztogattuk a "testvéri támogatást" és behajthatatlan kölcsönöket a Harmadik Világ széltolóinak. Olyan mentségek is hangzottak el 1990 után, hogy a kölcsönöket egyszerűen feléltük. Tény az, hogy ennek a gigantikus adóssághalmaznak semmi kézzelfogható ellenértékét nem látjuk a hazában. Kérdéseket tehát lehetett volna feltenni, és joggal, de ez sem az 1990-es országgyűlési választások előtt, sem az Antall-kormány négy éve alatt (beleértve Boross Péter utódkormányát is) nem történt meg.

A történelmi igazság és a még mindig felvethető nemzeti számonkérés érdekében érdemesnek látom idézni a Nemzeti Újság 1990. február 1.-i számában "20 milliárd dollár - fizessük hidegvérrel?" címmel közzétett írásomat, melyet a Kereszténydemokrata Néppárt országos vezetőségének is megküldtem, de sem akkor, sem későbbi kormányzati tevékenységük során nem vették figyelembe.
"Az ország közvéleménye meglehetősen sztoikusan fogadta Németh Miklós miniszterelnök bejelentését az Országgyűlésben múlt év novemberében, hogy a kormány még az előző évben sem mondta meg 'a teljes igazságot' a magyar államadósságot illetően, és hogy ennek összege 'mintegy 20 milliárd dollárt' tesz ki. A miniszterelnök azt is közölte, hogy fennáll az ország 'fizetésképtelenségének' veszélye, és hogy a kormány kénytelen lesz 'népszerűtlen intézkedéseket' tenni, melyek 'az életszínvonal csökkenésével' járhatnak.
Érthetetlen módon, egyik ellenzéki párt sem emelt szót ebben az ügyben, sőt még kérdéseket sem tett fel, pedig ez a bejelentés és annak várható következményei a magyar nép széles rétegeit katasztrofális nyomorba süllyeszthetik.
A kormány ugyanis azonnal tárgyalásokba bocsátkozott a Nemzetközi Valutaalappal (International Monetary Fund, röviden IMF), melynek részleteiről éppúgy nem tájékoztatta a magyar népet, mint az állítólagos államadósság mibenlétéről. Feltehető azonban, hogy ez a bizonyos 20 milliárd dollár és annak törlesztése kulcspozíciót foglal el az IMF-el folytatott tárgyalásokban, s hogy ennek szanálása, illetve a szanálás megkísérlése volt az oka azoknak a drasztikus áremeléseknek, melyeket a kormány az új év elején foganatosított, s melyek bizonyára csak a kezdetet jelentik.
A magunk részéről nem vagyunk hajlandóak ilyen lagymatagon kezelni ezt a kérdést, és a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy ez az ideiglenes kormányzat a magyar nép bőrére ilyen súlyos következményekkel járó egyezségeket kössön, amikor még azt sem tudjuk, hogy ez az egész államadósság jogilag érvényes-e?
Mert a 'teljes igazság' feltárásától még igen messze vannak. A kormány még mindig nem közölte részletesen, hogy tulajdonképpen hogyan keletkezett ez az államadósság, és az annak alapjául szolgáló kölcsönöket ki, kitől, kinek a felhatalmazásával, mikor és milyen célra használta fel? Mert mielőtt eldöntjük, hogy fizetünk-e, szeretnénk tudni, hogy tulajdonképpen miért kell fizetnünk?
Ezeket a kérdéseket illetően a kormány teljes hallgatásba burkolózott. Pedig nem puszta kíváncsiságról van szó: az elmúlt negyven év alatt annyi visszaélés, annyi törvénytelenség történt ebben az országban, hogy joggal fel lehet tételezni, hogy ezeknek a kölcsönöknek a felvétele még a letűnt Népköztársaság törvényei szerint sem volt törvényes. Ha pedig nem volt törvényes, akkor az új Magyar Köztársaság ezekért jogilag nem felelős.
Ezt a kérdést pedig jogilag tisztázni kell, mielőtt mi ebből a 20 milliárd dollárból egy centet visszafizetünk, és amíg alkotmányjogászok, nemzetközijogi és pénzügyi szakértők ezeket a kölcsönöket tüzetesen meg nem vizsgálták, a törlesztéseket és a kamatfizetést is fel kell függeszteni. A Nemzetközi Valutaalappal pedig majd csak egy új, demokratikusan megválasztott kormány lesz jogosult egyezkedni, a magyar nép alapvető érdekei teljes figyelembevételével.
Ami pedig a külföldi hitelezőket illeti, akik ezeket a kölcsönöket a Kádár-rezsim rendelkezésére bocsátották: nagyon jól tudták, kiknek adták ezeket a horribilis összegeket, és magukra vessenek, ha ezek most behajthatatlannak bizonyulnak.
De van ennek a kérdésnek egy erkölcsi oldala is. 1987 januárjában a Justitia et Pax pápai bizottság dokumentumot adott közre 'Az emberi közösség szolgálatában: a nemzetközi adósságok etikai megközelítése' címmel. Etchegeray bíboros e dokumentum bemutatójában írta: 'Amikor hitelintézetek a helyzetet kizárólag gazdasági és pénzügyi szempontból vizsgálják, az adós országokra gyakran olyan feltételeket szabnak ki, amelyek munkanélküliséghez, gazdasági pangáshoz és az életszínvonal eséséhez vezetnek. Szenvedést okoz, mindenekelőtt a legszegényebbeknek, de a középosztály rétegeinek is. Ez tűrhetetlen helyzet, az adott körülmények között a hitelezők számára is katasztrofális. Az adósságok törlesztését nem követelhetjük meg egy ország nemzetgazdaságának elfojtása árán. Erkölcsileg egy kormány sem segíthet az ember méltóságával összeegyeztethetetlen nélkülözési népességtől.'
Márpedig a magyar társadalom jelentős része ezen a ponton áll. Ezért rendkívül időszerűnek tartjuk, hogy a magyar közvélemény felemelje szavát ebben az ügyben, és követelje az államadósság kérdésének kivizsgálását és az IMF-el folyatott eddigi tárgyalások újraértékelését.
Felmerül azután a felelősség kérdése is. Mert azok, akik ezeket a kölcsönöket felvették és elherdálták - mert semmi nyoma nincs, hogy a magyar népnek ezekből bármi haszna is származott volna -, még bizonyára közöttünk élnek. Nincs szándékunkban vendettát hirdetni, de a nemzet elszegényítéséért felelni kell.
Van azután még egy szempont is. Szeretnénk úgy egészen halkan és szerényen megjegyezni, hogy a Szovjetunió a cári Oroszország adósságaiból a mai napig egy kopeket sem fizetett vissza.
Talán nekünk is van egy kis érvünk, hogy a bukott rendszer adósságai nem lehet csak úgy egyszerűen a magyar nép nyakába varrni."
Mint a KDNP hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselőjelöltje, az 1990 tavaszán folyatott választási kampányom során 21 nyilvános gyűlésen, köztük egy szegedi sajtókonferencián, a Nemzeti Újság márciusi számában és egy 10.000 példányban kiadott és házról házra terjesztett választási különszámban széles körben ismertettem fenti érveimet, melyekről a választások eredményeként a parlamentbe bekerült dr. Gerzsa Ferenc (MDF), dr. Koszó Péter (MDF) és dr. Szabó Lajos (Kisgazdapárt) helybeli képviselők is szükségszerűen tudomást szereztek, de négy évi országgyűlési szereplésük során sem ők, sem a kormányzó koalíciós pártok más tagjai ezeket soha figyelembe nem vették.
Mikor Antall József miniszterelnök röviddel hatalomra jutása után bejelentette, hogy a kormány a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósságot mindenképpen fizetni szándékozik, mert ellenkező esetben Magyarország hitelképessége kerülne veszélybe, mint a KDNP hódmezővásárhelyi belterületi szervezetének elnöke és az Országos Nagyválasztmány tagja, már 1990 július 9.-én levelet intéztem dr. Surján László népjóléti miniszterhez, a párt akkori országos elnökéhez, melyben többek közt a következőkre hívtam fel a miniszter figyelmét:
"...A magyar közvélemény széles körei rendkívül elégedetlenek az Antall-kormány által nemrég bejelentett nagymérvű áremelésekkel, s mivel Pártunk részt vesz a kormánykoalícióban, Pártunk jövőjét is veszélyeztetve látom.
Az Antall-kormány azzal indokolja ezeket az áremeléseket, hogy az államháztartás deficitje jelentős mértékben meghaladja a Nemzetközi Valutaalap által engedélyezett értéket... Teljesen világos, hogy ez a deficit csak azért ilyen nagy, mert a kormány mindenáron igyekszik a bukott rendszer által hátrahagyott, mintegy 21 milliárd dollárt kitevő államadósságot törleszteni. Ha ezt nem fizetnénk, az államháztartás deficitje sokkal kisebb volna, vagy nem is volna deficit.




A választási kampány során... világosan leszögeztem három alapvető elvemet:
1. A magyar nép egyébként is rendkívül alacsony életszínvonalának további süllyesztése számomra teljesen elfogadhatatlan.
2. Az államadósságot tüzetesen felül kell vizsgáltatni jogi és pénzügyi szakértőkkel, mert annak törvényességéhez súlyos kétségek fűződnek. De ha még törvényes is ennek az adósságnak egy része, annak további fizetését akkor is mindaddig fel kell függeszteni, amíg ez a magyar nép életszínvonalának veszélyeztetése nélkül nem lehetséges.
3. A magyar kormánynak kötelessége az magyar nép alapvető érdekeit a Nemzetközi Valutaalappal és a külföldi hitelezőkkel szemben megvédeni...
Teljesen alaptalan az Antall-kormánynak az az érvelése, hogy az államadósság nemfizetése országunk hitelképességét veszélyeztetné... a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a nagy amerikai, japán és német bankok ismételten hajlandóak voltak bajbajutott nyugati országok - így pl. Brazília, Mexikó és más latin-amerikai országok - államadósságának jelentős részben törölni, a többit pedig igen kedvező feltételekkel átütemezték (a kamatot leszállították, a részletfizetést nagy mértékben csökkentették stb.), és ennek ellenére ezek az országok igen komoly további hiteleket kaptak nemzetgazdaságuk átszervezéséhez és további fejlesztéséhez... jelenleg is ez történik Lengyelország esetében...
...A nyugati hitelezők nagyon jól tudják, hogy egy olyan törvénytelen rezsimnek adták a pénzüket, amelyet a szovjet tankok hoztak a magyar nép nyakára. Ezek elherdálták ezt a pénzt, hát most ne a magyar néptől követeljék... hosszú nyugati tapasztalatomra hivatkozva, állítom, hogy a nyugati közvélemény ezt az utóbbi érvet igen kedvezően fogadná, s mivel Nyugaton a politikusok és a pénzintézetek egyaránt rendkívül érzékenyen reagálnak a közvélemény nyomására, ez az érvünk döntő súllyal esne latba a magyar államadósság felfüggesztése esetén...
Magyarország ma rendkívül népszerű Nyugaton, és joggal. Jogosnak tartom, hogy ezt a népszerűséget kihasználjuk a magyar nép minimális életszínvonalának megőrzése érdekében."
Surján László ezt a levelemet válasz nélkül hagyta, és a KDNP más országos vezetői sem reagáltak rá, jóllehet a levél teljes szövegét közzé tettem a Nemzeti Újság 1990 augusztus 1.-i számában, melyet többek közt dr. Pálos Miklós akkori miniszterelnökségi államtitkár és dr. Hasznos Miklós, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának egyik prominens tagja is megkaptak.
Időközben Botos Katalin pénzügyminiszteri államtitkár ajkáról elhangzott a hírhedt "ha belerokkan is az ország, fizetjük az államadósságot" kijelentés (bele is rokkantunk!), és az ország újra kezdett süllyedni az adósság mocsarában. Az Antall-kormány még abban az évben, alig hét hónap alatt az államadósságba lapátolt bele mintegy 1,5 milliárd dollárt az idegenforgalomból és külkereskedelmünkből származó nyugati valutabevételünkből, és még további 2 milliárd dollárt vett fel különböző kölcsönökben a Világbanktól, a Valutaalaptól és a nagy nyugati pénzintézetektől, melyek teljes összegét az államadósság kamataira és törlesztésére fordította. Más szóval: az államadósság már az Antall-kormány első évében tovább emelkedett. ("Még egyszer az államadósság", Nemzeti Újság, 1990. október.)
Hasztalan hívtam fel a figyelmet magányos hangként erre a borzalmas adósság-koloncra, mely nemzetgazdaságunkat összeroppanással, társadalmunkat teljes elszegényedéssel fenyegette, sehol nem találtam meghallgattatásra. Ha valamelyik újságíró bátortalanul fel is vetette ezt a kérdést, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György válasza kivétel nélkül az volt, hogy "nemzetközi hitelképességünket veszélyeztetnénk", ha nem fizetnénk pontosan az államadósságot, és hogy "egyetlen nyugati gazdasági szakértő sem javasolja, hogy az államadósság részbeni elengedését vagy átütemezését kérjük."
Pedig ez teljesen valótlan volt, amit a nyilatkozóknak tudniuk kellett. A magyar emigráció megfelelő szakértelemmel és gazdasági tapasztalattal rendelkező tagjai közül számosan, köztük tekintélyes bankemberek is, mutattak rá az újságcikkekben és élőszóval is az államadósság maradéktalan fizetésével járó súlyos veszélyekre. A Párizsban élő 84 éves André Kosztolányi, a nyugati gazdasági világ egyik legismertebb, "tőzsdepapának" becézett pénzügyi szakértője, 1990 nyarán Budapesten tett látogatása alkalmával a Magyar Hírlap munkatársa kérdéseire a következő válaszokat adta:
"- Na, de mi lesz a 21 milliárd dolláros adósságunkkal?
- Ez csak számbeli sokaság, de végeredményben nem játszik szerepet, mert úgysem lesz visszafizetve...
- Bár szándékunk épp a pontos törlesztés. Tegyük föl, hogy nem fizetünk vissza semmit. De mi lesz a többi országgal, ha azok is kijelentik, hogy nem fizetnek vissza semmit?
- Némi túlzás azt mondani, ha kijelentik. Ezt nem kell kijelenteni. Mindenki tudja, hogy nem fizetik vissza a tartozásukat és soha nem is fogják. Slussz. Maga szenved attól, ha a nagybankok nem kapják vissza pénzeiket?
- Nem.
- Na látja! Mi lenne, ha az adósállamok egy nap, valami csoda folytán, rengeteg pénzhez jutnának, és következő reggel letennék az asztalra összes tartozásukat?
- ??
- A legnagyobb katasztrófa! Mindez olyan gigantikus inflációt eredményezne, hogy belebolondulna a világ. Ennek a rengeteg pénznek vannak konzekvenciái, de nem előttünk, hanem mögöttünk. A kiadott kölcsönöket ajándékként kell tekinteni. Az adósságot a kormány nem fizeti vissza, és az élet megy tovább."
Ez a bölcs és szókimondó idős pénzember azonban, az egész magyar társadalommal egyetemben, még csak nem is sejtette, hogy Antall József későbbi miniszterelnök megbízottai már 1990 februárjában, a választási kampány kezdetén, megkötötték az alkut Londonban országunk legnagyobb hitelezőivel, a Rothschild és Warburg bankházakkal, a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósság pontos és maradéktalan visszafizetésére. Minderre csupán 1995 júliusában derült fény, mikor Rabár Ferenc, az Antall-kormány első pénzügyminisztere, egy őszinteségi rohamában elmondta az egészet Meszleny Lászlónak, a Magyar Nemzet gazdasági riporterének. ("Pénzügyi segítség helyett ígéreteket kaptunk", Magyar Nemzet, 1995. július 22.)

Endrey Antall levele

Argentínában tömegek tüntettek a Monsanto ellen

Argentínában mezőgazdasági munkások ezrei vonultak fel a Monsanto biotechnológiai cég által gyártott rovarirtó szerek betiltását követelve, emellett felszólították a kormányt, hogy zárassa be a Monsanto Malvinas mellett működő üzemét. A Monsanto által gyártott rovarirtókat rendszeresen használó mezőgazdasági munkások rákos daganatok megjelenéséről, családjaikban születési rendellenességekről számolnak be. A rákos megbetegedések és a születési rendellenességek gyanúsan magas számban jelennek meg azoknál a családoknál, akik a Monsanto rovarirtójával közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatba kerültek.

A Monsanto rovarirtó szereinek szabad használata az ország egészében növelte a rák és születési rendellenességek előfordulását. A munkások elmondása szerint nem számít, ha csak a szomszéd gazda használja ezeket a szereket, mert az ő családjaikban is megjelennek a betegségek, emellett helyenként repülőgépről is szórják a vegyszert a földekre, ami közvetlenül hozzájuk is eljut, annak ellenére, hogy ők nem használnák. Az aktivisták elmondása szerint az iskolákban a tanárok rendszeresen be kell zárják a diákokat, mert a Monsanto vegyszerét repülőgépről szórják szét az országban, mióta a vállalat újabb üzeme beindult.

Argentína az utóbbi évtizedekben a világ harmadik legnagyobb szójaexportőrévé lépett elő, amit a Monsanto genetikailag módosított szaporítóanyagával értek el. A szója mostanra az ország elsődleges exportcikkévé vált, a világ valamennyi részére exportálják a GMO-fertőzött terméket. Eközben egy országos vizsgálat a gyermekek 80%-ának szervezetében kimutatta a Monsanto rovarirtóját.

http://www.hidfo.net/2014/05/15/agentinaban-tomegek-tuntettek-monsanto-ellen

Damaszkusz falai a Siratófal előtt.

Az ismeretlen felfedezésével elveszett a kalandvágy élvezete és a győzelem izgalma is. A tenger elveszítette végtelen nagyságát, miután vitorláinkkal nekivágtunk és elértük a világ különböző sarkait, a kontinensek széleit csókoló óceán ajkait. A mély óceán, melyben valaha csodálatos flották süllyedtek el, mára már egy kis pocsolya vizéhez hasonlít, melyben térdig, ha elmerülünk anélkül, hogy bármelyikünk is bármin csodálkozni tudna. A nagy titkok átölelése már olyan, mint a szép táncosnők megtáncoltatása, és a gyönyörű nők iránti érdeklődés, kikről fel kell fedeznünk, hogy prostituáltak, akiket sohasem érdekelt sem a szerelem, sem pedig a nagy titkok.
Ma már nem tudunk min csodálkozni. Az árulók szaga senkit sem képes többé meglepni, sem hányingert okozni, miként magyaráznak az araboknak az arabságról, meg a muszlimoknak az Iszlámról, miközben rágják Avicena, Ibn Rushd meg más filozófusaink húsát. Nincs többé olyan ember, aki kezeit összecsapva csodálkozna azon a felfedezésen, hogy sok vallástudós szívében kígyó és hüllőszívek vannak. Mind láthattuk milyen szíve van Al-Karadawi sejknek a testvéreivel együtt, és megtudtuk, hogy kígyószívek dobognak a helyükön, melyeket elönt a jeges hidegvér.
Az emberek már fütyülni sem akarnak, ahogy hallják, hogyan hazudnak és buzdítanak a tv bemondók, és híres tv-s műsorvezetők azokon a tv csatornákon, melyeknek kizárólag a buzdítás, az agymosás és a vérrontás az érdekük.
Van még olyan ember, aki ne verné a fejét a falba, mikor meglátja Izrael zászlaját lobogni a szír ellenzéki erők ajkain, kikről azt terjesztették, hogy a becsület és a szabadság forradalmárai!? A „forradalmáraink” imaszőnyegén is tisztán látható Izrael zászlaja, akik Aylat meg Haifa vizében mosakodnak ima előtt. A „forradalmárok”, kik legszívesebben Netenjahu képeivel plakátolnák ki a szír utcákat, majd elnöknek is megszavaznák őt, az egész koalíciójukkal együtt. Netenjahu, aki a forradalmak nagy hőse az arab világban, a forradalmak apja, és a fehér angyal, kiről a vallástudósaik azt híresztelték, hogy együtt harcol a forradalmárokkal Homsz városában. Persze az angyalok, valami oknál fogva, a vallástudósaik szerint sohasem harcoltak Palesztinában, sem semmilyen más helyen a világban a muszlimok oldalán.
Maradt egyáltalán valaki a világban, akinek az arca elsápadna, ha Erdogan török miniszterelnököt látná zsidó sapkát viselni, ahogy fejet hajt a sirató falnál az egész muszlim testvériség vezetőivel a világban? Mert ez az, amit láttunk, mert aki az ellenállás tengelyének a falait akarja lerombolni Damaszkusz és Beirút között, az csak egy falat akar látni keleten, a sirató falat. Mert a kelet nem képes két falat látni egyszerre, vagy Damaszkusz falát, vagy a sirató falat. És aki nem az oldalunkon áll emelt fővel és harcol, az minden kétség nélkül a siratófalnál áll szégyen teli lehajtott fejjel Netenjahu mögött.
Van még olyan ostoba itt Keleten, aki nem látja, hogy a jeruzsálemi Aksza mecset zsidó sapkát visel, és mögötte adják rá az áldásukat Szaúd-Arábia sejkjei és vallástudósai, kik mind sírnak a holokauszt múzeumokban a muszlim testvériség vezetőivel az összes szélsőséges muszlim terrorszervezettel, az egész Isil-el, a Nuszra frontal együtt? A palesztin Hamasszal, meg az úgynevezett Mohamed hadsereggel, akik ahelyett, hogy összefogva harcolnának a cionista megszállás ellen, ellenünk, meg egymás ellen harcolnak Deir Al-Zor város olajmezőin, és hemperegnek az olajban és úgy harcolnak, mint ahogyan a disznók szoktak a sárban?
Bárki is öngyilkos lenne ma már, ha látná, ahogyan a „forradalmárok” eladják a szent Kaaba követ Törökországnak, vagy Tel-avivnak, mint ahogy az aleppói Umayyad mecset részeit adták ajándékba a neo-ottománoknak a rablás leggusztustalanabb formájában?? Lehet, hogy az elrabolt műemlékek már az izraeli múzeumokba érkeztek, melyek gyűjtik a kelet műemlékeit, történelmét, Babilon, Kanaan és Arám városaiból. Mert aki eladja a jeruzsálemi Aksza mecsetet a damaszkuszi elnöki posztért, az gond nélkül szét is szereli egy nap Mohammed próféta házát, és ellopja, hogy eladhassa Tzipi Livni-nek, hogy díszként használja hálószobájában.
Az úgymond Arab Tavasz kezdetén sokat csodálkoztunk, ledöbbentünk, sokat ordítottunk értelmetlenül, nem akartuk elhinni, ahogy kezeinkkel a zsebeinkbe akartunk nyúlni, majd kígyók és fekete skorpiók csíptek meg. Többször volt, hogy idegösszeomlás küszöbén álltunk, majdnem infarktust kaptunk nap mint nap, ahogyan reggelente arra ébredtünk, hogy a "szakállak", akikkel együtt osztoztunk, csupán medvék és vad kutyák "arcai" voltak. De ma már úgy lépünk a kígyókra meg skorpiókra, mintha kukacok lennének.
A medvék hátán viszont az olaj hercegek ellen tudunk már versenyezni a teve versenyeiken, és nyerni is fogunk. Van még egyetlen értelmes ember ezen a bolygón, aki ne látná, ahogy a fegyveresek összeomlanak Szíriában, és amit forradalomnak hívtak, abból nem maradt semmi más csak egy „álom”?? És mára már mást sem tudnak elérni, mint civileket gyilkolni föld-föld rakétákkal, vagy elzárni a vizet Aleppótól? Vagy olyan értelmetlen "patkány és alagút" játékokat játszani, melyek többé már nem tudják a föld felszínét megváltoztatni, a világét, amely magára öltötte a hazafias szír zászlót?!
Van még valaki, aki nem látná át, hogy a fegyveresek, akik buszokkal menekültek Homsz városából, a vesztüket élik, és ez a hír nem más, mint a „forradalmuk” végének egyik bejelentő híre? Homsz, melyet a szíriai forradalom fővárosának hívtak.
Homsz csatája azt bizonyítja, hogy a szíriai állam türelme nagyon hosszú, és profin játszik az idővel. A szégyenteli fegyveresek menekülése lesz a "mérge" a forradalmároknak, mely az egész forradalmuk testében gyorsan el fog elterjedni. Mi mást jelentene az, hogy az egész világ hirtelen megtelt követségekkel és képviselőkkel a szíriai koalíciónak nevezett Szíria ellenes csoportokkal, mi mást jelentene, mint azt, hogy kezdenek Szíriából kimenekülni?? A forradalom elveszítette a legfontosabb fegyverét, a földet, amin fellázadt. Mi marad egy forradalomból, melynek nincsen földje, még ha az egész világot is odaadnád neki.
A hadsereg jól tette, mikor körbevette a gyilkosokat és éheztette őket, míg le nem térdeltek előtte, mert a haláluk értelmetlen lett volna. A fegyvereseket kiköltöztetni a városból ezen a szégyenteli módon a legokosabb módja a neo-ottomán vahabi forradalom meggyilkolásának. Egy olyan jelképes szégyen, melynek üzenete el is ért mindenkihez. Ez a forradalom nagyon megterhelő, fárasztó és nagyon kétségbeesett, ha már a morzsának is képes örülni. Aki nem ismerné a háborúk pszichológiáját, ha a harcosok elhagynak egy várost bármilyen csatában, vagy bármi módon menekülnek vagy egyezkednek, majd a támaszpontjaikat is átadják, az azt jelenti, hogy a meggyőződésükben a halál már értelmetlen ár egy olyan célért, mely lehetetlen! Azért a célért, mely a háborút kirobbantotta. És ezt a lépést csak a teljes feladás fogja követni.
Az összes katonai szakértő nagyon jól tudja, hogy Homsz óvárosa, melyből elmenekültek a fegyveresek, nem lehetett volna nehéz célpont a szíriai arab hadsereg számára, mely hosszú hónapok óta körbezárta az óvárost. Két megoldás maradt volna előttük. Első: a hadsereg bevetése, és az egész terület kipucolása. A hadsereg vezetősége azonban azt gondolta, hogy nem kell egyetlen egy katona életét sem kockára tenni egy eleve halott tumor kivágásáért.
A másik lehetőség az lett volna, hogy mindent elpusztítanak. De bármennyire is kegyetlenek voltak ők, ahogy ellenünk harcoltak, mi mégsem vagyunk hajlandóak rá, hogy saját városainkat teljesen elpusztítsuk, mint ahogy a megszállók tennék.
A történelem során, minden harcos, akik szégyenteljesen távoztak egy ostromlott városból, sosem tértek vissza abba a városba. És kivonulásuk egy időszak végét jelentette, egy új időszámítást, mely nem a kivonulóké lett. Velük együtt távoztak egész szakaszok, a buszok melyekkel ezek a fegyveresek távoztak, leginkább a halottaskocsikra hasonlítanak meg a koporsókra. Annak idején a keresztesek fegyveresei hagyták el Jeruzsálemet fegyvereikkel együtt egy biztonságos úton, és ez lett a keresztes háborúk végének a kezdete, és a vége is. Egy nap pedig a palesztin felszabadító szervezet hagyta el Beirutot a könnyűfegyvereivel együtt, és az volt a felszabadító szervezet vége is, mely Oslóba jutott az elveszettség útvonalain keresztül.
Természetesen nem szabad a palesztin felszabadító szervezetet összehasonlítani azokkal az őrültekkel, akik Homszból távoztak. A szíriai arab hadsereget sem lehet összehasonlítani az izraeli megszállás hadseregével, de a lecke egy, és a tanulság is egy, vagyis aki távozik egyszer, az nem kerül vissza oda soha többé. Ami érdekes viszont az az, hogy az amerikaiak egy „véletlen” egybeesés során, egy szíriai felszabadító szervezetet akarnak alapítani pontosan a Homszi kivonulás után, Beirútban pedig véget vetett az Egyesült Államok a palesztin felszabadító szervezetnek az ostrom után, majd a harcosaik távoztak hajóikkal. De Szíriában az Egyesült Államok a felszabató szír szervezet ötletének megalapítását akkor kezdeményezte, mikor ezek kivonultak Homszból a buszokkal.
Ahogy mondtam, a városi ostromok történelme során nem volt még olyan város, melyet ne lehetett volna megszállni a reguláris hadseregek által, amikor ezek a városok olyan ostrom alá kerültek, mely körül tudja zárni őket és ütőereit elvágni. Ezt tette a szíriai hadsereg, mikor elvágta a "vallási" tumorok ütőereit a fővárosokban, miközben nem érdekelte különösebben a vidék vagy a falvak, mert a vidéki részek egy nap sem zárták le egy harcot. A vallási hullám visszafelé fog haladni, ahogyan éledezik majd a városok lakossága. Homsz város ütőereit Kuszair városában és a libanoni határon vágták el. Qalamoun hegységben viszont Damaszkusz ütőereit vágták el. A keleti Ghoutában (Damaszkusz külvárosában) a fegyveresek úgy maradtak magukra, mint a kis farkasok, akiknek levágták az anyjuk melleit. Ghouta ma már hiába várja szoptató anyját, az úgynevezett Koalíció melleit. És egyre közelebb van az a nap, hogy onnan is buszokkal szállítsák majd el a fegyvereseket. Mennyire igaza volt Henry Kissingernek mikor mondta, hogy: nem kell kést használnod ahhoz, ha el akarsz vágni valamit, azt el tudod vágni kanállal is!! Az ostrom kanala sokkal jobb a behatolás késénél.
Ez a forgatókönyv ( a buszokkal eltávolítás ) lehet, hogy el fogja érni Aleppót és Idlib tartományt is, de egyesek nem tartják ezt valószínűnek, a hosszú török határszakasz miatt. Még akkor sem, ha Aleppó ostroma szinte véget is ért. Aleppó visszaszerzése valószínűleg egy hatalmas katonai hullám alakjában fog megtörténni, mely több száz tankot igényel, MIG 29-es vadászgépek fedezetével együtt. Ez a rajtütés nem fog olyan sok időbe kerülni, mint a szíriai arab hadsereg behatolása Kelet Beirútban 1990-ben. A szíriai hadsereg, történelmileg sosem veszített el egy behatolást sem, és az aleppói csata sem lesz nehezebb Kelet Beirútnál. A szíriai hadsereg emlékeiben Homsz óvárosa a bonyodalmaival és Aleppó a nagy területével sokban hasonlítanak Kelet Beirutra, melyben Awn tábornok létesített erődöt magának, amikor rossz kapcsolatban volt Hafez Al-Assad elnökkel. Több ezer jól kiképzett harcossal, akik a végsőkig harcoltak vele, de a Kelet Beirútba történt behatolás, melyet a szíriai különleges egységek hajtottak végre 2 nap alatt lezajlott, annak ellenére hogy Awn tábornok több ideig volt benne, mint a mai fegyveresek Aleppóban. A kelet Beirútba történő sikeres behatolás 527 szír katona életébe került, mert utca harc volt, ajtóról ajtóra. Akkoriban, bármi áron be kellett hatolni Beirútba a Taif-i egyezmény, és a libanoni háború véget érése miatt. Homsz óvárosa nem igényelt ilyet behatolást, és nem volt rá szükség, hogy hadseregünk drága árat fizessen érte, mivel ingyen is meg tudta döntetni. De Aleppó, Rakka, Deir Al-Zor különböző negyedei igényelhetnek olyan megoldást, mint Kelet Beirút. Egy olyan különbséggel, hogy Awn tábornok Libanonban egy becsületes és bátor ellenfél volt.
Tudjuk, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezett egy új kontinenst Amerikát. Thomas Cook Ausztráliát fedezte fel. Mi azonban Homsz felszabadításával sokkal fontosabbat fedeztünk fel bármilyen kontinensnél vagy bolygónál! Mi felfedeztük a hazánkat, a kultúránkat meg az állampolgárainkat, aki igazi harcossá váltak. Felfedeztük a testünket, a tumorainkat, az arcvonásainkat és hazánk arcvonásait. Hajóink kikötöttek a haza kikötőinél, melyet majdnem elveszítettünk a nagy vihar közepette. És az első kikötő Homsz városában volt.
És nem tudom, hogy ki kereste a másikat jobban ennél a kikötőnél: mi vagy a haza? A haza, mely a múltból az emlékekből jött, vagy a becsvágyó jövőből? Szíria melyet ismerünk és ismerhettünk, vagy Szíria melyet nem ismerünk? Van aki azt híreszteli a szíriai vezérkar vezetőjéről, hogy azt mondta, Szíria melyet ismertünk sosem fog visszatérni. Ha igaz az hogy ezt mondta, akkor nagyon jól tudja, hogy mit mondott, de akinek mondta az nem biztos hogy felfogta.
Mert mi nem akarjuk, hogy Szíria olyan legyen, mint amilyen volt. Nem akarjuk, hogy Szíria befogadja többé a hazugokat, árulókat és a szektariánusokat. Nem fogjuk engedni, hogy Szíria olyan aljas embereket védelmezzen, mint a Hamasz vezetősége, akik a farkas kezét csókolják Katarban, és az Oroszlán kezét megharapják Damaszkuszban. Ilyet csak is a farkasok tennének. Nem fogunk többet olyanokat fogadni, akik elárulnak minket, vagy nem képesek az igazság oldalára állni. Nem fogunk többet megkímélni a gyilkosoknak, akik politikusok akarnak lenni, vagy elnökök! Szíria nem fogja többé szívesen fogadni az Ottománokat. A gyilkos fiával és a fiának a fiával is ugyan úgy fogunk eljárni ezek után. Szíria nem fog megbocsájtani a férfi hasonmásoknak az Arab öbölben, és nem fogja megérteni kedvességből sem az Iszlám és hazafiassággal kapcsolatos állszentségüket.
Az egész világnak hiányozni fog majd az a régen volt Szíria, és az egész világ kívánni fogja, hogy egyszer Szíria térjen vissza a régi formájához. De Szíria tényleg nem lesz többé olyan, mint amilyen volt. Várjátok ki Június 3-át. Ez az időpontja Szíria érkezésének, mely meg fog lepni benneteket, és kívánni fogjátok, ha egyszer visszatérne az a Szíria, melynek szívét és kezét haraphattátok, melynek elraboltátok a féltett kincseit, miután ihattatok a poharából, és ehettetek a terméseiből. És Istent érhettétek el templomain keresztül. Ti gazemberek!

Naram Sarjoon

Forrás: Szíriai Hírek
https://www.facebook.com/sziriai.hirek

Új kábítószer terjed Magyarországon - eszméletvesztés és halál a mellékhatás

Új kábítószer terjed Magyarországon - eszméletvesztés és halál a mellékhatás

Új típusú kábítószer jelent meg Magyarországon és terjed a fiatalok körében, - az anyagra úgy találtak rá a hatóságok, hogy több tizenéves rosszul lett tőle, eszméletét vesztette, és volt, akit a kiérkező mentőknek kellett újraéleszteniük. Az anyagot állítólag iskolák, pályaudvarok közelében árulják. A szer rövidesen rákerül a tiltott pszichoaktív anyagokat tartalmazó, úgynevezett C listára.

A rendőrség az utóbbi egy hónapban több mint 80 esetben mutatta ki az anyagot tizenéves diákoknál, amihez rendszerint az iskolák közelében jutottak hozzá ismeretlenektől. A kábítószert kipróbáló fiatalok közül többen elveszítették eszméletüket az anyag hatására, eddig egy valakiről tudnak, akit újra kellett éleszteni. Esetében az anyag hatása addigra teljesedett ki, mire már egy ideje nem volt eszméleténél és a mentőautó szállította a kórház felé. Ha ott és azonnal nem kap szakszerű ellátást, mostanra halott lenne, és az iskola mosdójában találják meg.

A toxikológiai vizsgálatok során megállapították, hogy a szer kizárólag szintetikus anyagokból készül, de hatásairól nem sokat tudnak, az áldozatok beszámolóinak kivételével.

A Nemzeti Drog Fókuszpont korábbi felméréseiből kiderült, hogy Magyarországon a fiatalok több mint negyede rendszeresen használ valamilyen kábítószert. A szervezet egy felmérése szerint a 16 éveseknek mintegy 29%-a (fiúk, lányok esetében eltérő adat) fogyasztott már valamilyen illegális tudatmódosító szert, amibe a halucinogén gombák, egyéb opiátok is beletartoznak.

Nem csak a kábítószer, a gyógyszerezés is "menő" lett

Magyarországon a rendszerváltást követően terjedt el ilyen brutális mértékben a kábítószer-használat, ami a nyugati dekadenciához igazodással fokozatosan egyre nagyobb mértékben jelent meg. Mostanra a fiatalok körében általánosan elfogadottnak számít a drogozás. Ez egy teljes kieső generációt jelent, aminek az önpusztító életformája miatt hosszú távon csak problémái lesznek az egészségével és szellemi teljesítőképességével. Ez jutott nekünk a nyugatból - egy külföldre menekülő generáció, és egy itthon maradó züllött nemzedék, ami alkalmatlan az ország újjáépítésére. Egy generáció, ami bódulatában könnyen megvezethető, átverhető. Ilyen társadalomra van szüksége a nyugatnak, ami nem akar egészséges, életerős nemzeteket látni, csak profittermelő ökröket.

A drogozás ellen nem csak törvényekkel és szabályozással lehet tenni. Ne várd, hogy az állam megoldja helyetted a problémát! Ebben a 18 éves alatti korosztálynak is hatalmas felelőssége van. Drogozni nem menő. Drogozni dekadencia és önpusztítás. Aki a környezetedben kábítószert használ, az nem "menő", hanem egy alja söpredék, ami azon felül, hogy magát pusztítja, a társadalom ellen követ el bűncselekményt. Akadályozd meg az önpusztítást!

http://www.hidfo.net/2014/05/15/uj-kabitoszer-terjed-magyarorszagon-eszmeletvesztes-es-halal-mellekhatas

ВСТАВАЙ РОССИИ! Amerika orosz Majdant készit elő!

Egészen félelmetes hir érkezett Oroszországból.

Május 18-ra Moszkvába, Leningrádba, Tulába, Toliattiba, Sztavropolba, Szmolenszkbe, Szaratovba, Szamarába, Rosztov-na-Donuba, Permbe, Omszkba, Novoszibirszkbe, Nyizsnyij Novgorodba, Nyevinnomiszkba, Naberezsnyije Cselnyibe, Kumertauba, Krasznojarszkba, Kraszodarba, Kirovba, Kalugába, Kazanyba, Jekatyerinburgba, Voronyezsba, Volgogradba, Vlagyivosztokba, Brjanszkba, Cseljabinszkba hirdetett meg Majdan jellegű felvonulásokat Alekszej Navalnyij, a “népszerű orosz liberális blogger”!

Az Amerika által apanázsolt Aljoska ugyanolyan gyújtogatásokra-gyilkosságokra készül és szervezkedik Oroszország városaiban, mint azt tették “eszmetársai” Kijevben. Szórólapok millióin hivja 18-ra tüntetni a liberális érzelmű oroszokat!

Olyasmiket terjeszt ez a féregfajzat, hogy kétszázezer futballfanatikus fogja országszerte segiteni az általa szervezett felfordulást.

Az értesités küldője azzal fordul minden Oroszországgal szimpatizáló egyénhez, szervezethez, médiumhoz, hogy tegyék közzé az alábbi felhivást:

“Navalnyij és bandájának szórólapjait-bárhol is bukkannak rá-semmisitsék meg azonnal. A tervezett demonstrációk szinhelyéül megnevezett városokban a szülők ne engedjék május 18-án a 18 év alatti korú gyermekeiket az utcákra. Tartsák őket otthon, nehogy áldozatául essenek esetleges provokációknak!

CSAK EGY PUTYIN NEM TUDJA ŐKET MEGÁLLITANI!
FOGJUNK ÖSSZE AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP ELLEN!“

-Nos, a Bal-Rad ennyit tud tenni! És bizunk abban, hogy Oroszország népe összefog a Sátán ellen-és eltapossa azt!

ВСТАВАЙ РОССИИ!

http://balrad.wordpress.com/2014/05/15/%D0%B2%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D0%B9-%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B8-amerika-orosz-majdant-keszit-elo/

Az európai cégek követelik a Moszkva elleni szankciók enyhítését

A Vedomosztyi orosz napilap szerint a Gazprom európai partnerei meggyőzték az Európa Tanácsot, hogy ne helyezzék a szankcionált személyek listájára Alexej Millert, a Gazprom vezérigazgatóját. Az európai gáz- és olajvállalatok vezetői követelték a vezető politikusoktól, hogy utólag módosítsák a döntést, miszerint a Gazprom vezérigazgatója is a szankciós listára kerülne, így megtiltanák az Európába beutazását. A céges vezetők amiatt követelték ezt, mert a Washington által felkorbácsolt hisztéria alábbhagyásával a politikusoknak szembesülnie kell a gazdasági realitásokkal, vagyis, hogy a Gazprom-igazgató beutazásának tiltása ellehetetleníti azokat az együttműködéseket, ami számos európai nagyvállalat stabil működését is biztosítja.

Pontosan erre hívtuk fel a figyelmet, amikor Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy Európa támogatja az amerikai szankciókat Oroszország ellen. Akkor már tudható volt, hogy a hangzatos politikai megnyilvánulás után a céges vezetők sorban keresik meg a vezető politikusokat, akiknek egyébként semmilyen hatalom nincs a kezében, ha a nagyvállalatok nem állnak a hátuk mögött. Márpedig nem fognak, ha a politikus olyan intézkedéseket hoz, ami a profitot drasztikusan csökkenti és ellehetetleníti az üzleti együttműködéseket.

A Vedomosztyi napilap szerint az Alekszej Miller szankciós listáról eltávolítását követelő cégek közt vannak a legnagyobb német, francia és olasz olajvállalatok. Ezek a vállalatok egyelőre nem kommentálták a lap értesüléseit, ami nem is meglepő, elvégre nem a napi politikában vesznek részt, hanem üzleti tevékenységet folytatnak. Az európai politikusok pedig csak annyira tényezők ebben az üzleti tevékenységben, hogy akadályozzák vagy elősegítik a profitmaximalizálást. Jelen esetben akadályozzák, vagyis Alekszej Miller el lesz távolítva a szankciós listáról. Ha ez nem történik meg, a nagyvállalatok sorban megvonják támogatásukat az európai politikusoktól, akik alól így kicsúszik a talaj és beköszönthet az "Európai Tavasz". A népek már kijózanodtak az "amerikai álomból". Most eljött annak az ideje, hogy az amerikai álmot Európára erőltető politikusok is kijózanodjanak. Van szankció - nincs kampánypénz, vagy nincs szankció - van kampánypénz. Ez a két lehetőségük van.

http://www.hidfo.net/2014/05/15/az-europai-cegek-kovetelik-moszkva-elleni-szankciok-enyhiteset

Megdöbbentő: hétéves gyerekek is dolgoznak az amerikai dohányföldeken

Miközben legalább 18 évesnek kell lenni az Egyesült Államokban ahhoz, hogy valaki legálisan cigarettához jusson, a rovarirtó és nikotin borította dohánylevelek összegyűjtését már hétéves kortól végezhetik az amerikai dohányföldeken.

Észak-Carolina, Kentucky, Tennessee és Virginia állam dohányföldjein dolgozó, több mint 140 gyerekkel készített interjút a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet. Az amerikai törvények nem tiltják, hogy kiskorúak ilyen farmokon dolgozzanak, mindazonáltal a jogvédő szervezet felszólította a szövetségi állami kormányokat és a dohánygyárakat: tegyenek lépéseket az ellen, hogy ezt a nehéz fizikai munkát gyerekekkel végeztessék.

A jogvédő szervezet által megkérdezett fiatalkorúak arra panaszkodtak, hogy a dohánylevelek szedése közben szédülnek, hánynak, fáj a fejük. Ezek a szimptómák megegyeznek a nikotinmérgezés tüneteivel. A nikotin a dohánylevelekről kerül a munkások szervezetébe.

Az amerikai mezőgazdasági törvények lehetővé teszik, hogy fiatalkorúak hosszú órákon keresztül dolgozzanak, akár veszélyes körülmények között is. A szüleik engedélyével már 12 éves gyerekeket is alkalmazhatnak bármekkora méretű farmon, bármilyen hosszú munkaidőben. A kisebb méretű földek esetére a törvények még korhatárt sem szabnak.

2011-ben az amerikai munkaügyi minisztérium azt javasolta, hogy tiltsák be a 16 év alatti gyerekek alkalmazását a dohánytermelésben, a törvénytervezetet azonban 2012-ben visszavonták.

Paul Hornback, Kentucky állam republikánus szenátora, aki tízéves kora óta dolgozik a dohányföldeken, és jelenleg mintegy 40 hektárnyi farmon termeszt dohányt, úgy véli, nem szükséges további szigorítás a területen.
(MTI)

Donyeck ultimátumot adott a kijevi rezsimnek

Ultimátumot adtak a kijevi rezsim fegyvereseinek a donyecki népi milíciák, bejelentették, hogy ha a kijevi csapatok nem vonulnak vissza a Donyeck régióból 24 órán belül, erővel szorítják ki őket. A Donbassz régió önvédelmi alakulatainak vezető-helyettese a Ria Novosztyinak nyilatkozott: "Ha a páncélosokat nem vonják vissza, az útelzárásokat nem távolítják el, van elég erőm és eszközöm - a vezető ma adott felhatalmazást -, hogy elpusztítsam és felégessem valamennyit. A felderítő és szabotázs csoportok készenlétben vannak, többeket már eddig is úgy kellett visszafogni".

Szergej Zdriljuk, a népi milíciák vezető-helyettese 24 órát adott, hogy Kijev visszavonjon minden katonai erőt a régióból. Az ultimátum az ukrán katonákra is vonatkozik, - aki egy nap elteltével még mindig a térségben van, az vagy átáll, vagy árulónak és a nép ellenségének nyilvánítják. Sokan az ukrán csapatok közül mostanra bejelentkeztek a milícia vezetésénél és leadták fegyvereiket.

Donyeck referendummal döntött az Ukrajnából kiszakadásról és független államnak nyilvánította magát. A kijevi fegyveresek, akik a 24 óra leteltét követően még mindig az ország területén vannak, idegen megszálló csapatok, - a Donyecki Népköztársaság fegyveresei pedig szabadságharcosokként saját hazájukat védelmezik.

http://www.hidfo.net/2014/05/15/donyeck-ultimatumot-adott-kijevi-rezsimnek

A “nemzeti” gárda névre keresztelt latorhorda ma beismerte, hogy “ismeretlen fegyveresek” a horda keleti operativ parancsnokát elkapták, és ismeretlen helyre hurcolták.

Jurij Lebegyev ezredest május 12-én este, napi szolgálatának leteltével-hazafelé tartva-eddig azonositatlan fegyveresek tartóztatták fel, és “kérték meg finoman, hogy ugyan tartson már velük”! Az ezredes pedig hajlott a szives invitálásra.

Jurij Lebegyev a Krimben szolgált a félsziget hazatérése előtt az ottani belügyi csapatok parancsnokaként, és a félsziget csatlakozása után szegődött a kijevi junta fegyveres-tehát népellenes-szolgálatába.

Fölkutatására a puccsista horda igen nagy erőket mozgositott, de egyelőre fogalmuk sincs a colonel hollétéről. Viszont meglehetősen erős bajseljtelmek gyötrik őket az ezredes egészségi állapotát, és testi épségét illetően. Sejtelmeiket táplálja az utóbbi héten történt váratlan-és eddig tisztázatlan-haláleset, amikoris Andrjuscsuk néhai mariupoli rendőrparancsnokot fölakasztva találták meg a város repülőterének egyik szegélyező fasorának tölgyfáján.

Ő is ezredes volt, és ő is kivivta a donbassziak haragját!
A Lebegyevet kutatók most félve nézegetik a helyi térképeket: vajon hol van a környékben még általuk eddig meg nem nézett tölgyfa?

http://balrad.wordpress.com/2014/05/15/donbasszban-ismet-nagy-hal-akadt-horogra/

A hazáról és az államról

Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre?

Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi mértékben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. Nem fontos, 'szereted'-e, vagy sem. Egyek vagytok.
De úgy látom és tapasztalom, hogy te - szóval ünnepélyesen, írásban és a dobogókon - inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást.
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van.(...)
Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret.

Márai Sándor