2009. július 11., szombat

„Globális vezér helyett ügyintéző”


Az Obama-doktrína öt pillére

Barack Obama már az elnökválasztási kampány során világossá tette, hogy győzelme esetén szakít elődje, George W. Bush keményvonalas külpolitikájával, és új irányelveket hirdet. Elnöksége első félévében elkezdte beváltani az ígéretet: körbeutazta a világot, és máris jelentős kezdeményezésekbe fogott. Michael Scherer, a Time magazin washingtoni tudósítója elérkezettnek látja az időt, hogy az eltelt hat hónap történéseinek tükrében áttekintse az Obama-doktrína legfontosabb tételeit, amelyek az elkövetkező évek során minden bizonnyal meg fogják határozni az amerikai külpolitikát, és vele a világpolitikát.
Obama elnökségének első hat hónapjában négy nagy külpolitikai beszédet mondott és ugyanennyi külföldi körúton vett részt. A januárban beiktatott amerikai elnök július közepéig ellátogatott Afrikába, Londonba, Moszkvába, és őszre nagy ázsiai utazást tervez, amelynek legfontosabb állomása Peking lesz, ahol Obama ismét megcsillanthatja különös, az idealizmus és a reálpolitika ötvözéséből született karizmatikus elnöki stílusát.
Fél év nem elég hozzá, hogy felbecsüljük, sikeres lesz-e Obama új külpolitikája - ismeri el Scherer. Sőt, sosem fogjuk megtudni, hogy az Obama elnöksége alatt elért külpolitikai sikerek mennyiben Obama érdemei: lehet, hogy az orosz-amerikai nukleáris leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírása és Kína kihátrálása Észak-Korea mögül akkor is bekövetkezett volna, ha az Egyesült Államok elnökét John McCainnek hívnák. Obama sikereiről még sokáig elvitatkoznak majd az elemzők és a történészek, azt azonban már pontosan meg tudjuk ítélni, hogy mik az elnök által képviselt külpolitika legfontosabb elvei. Scherer szerint az Obama-doktrína öt pilléren áll.
Barack Obama már a kampány során is előtérbe helyezte a személyiségét, és elnökké választása után a külpolitikában is szokatlanul nagy teret enged a személyes hangvételnek. Tavaly ősszel szinte minden beszédében kitért élettörténetének valamely részletére, hogy elnyerje a hallgatók szimpátiáját. Külföldi körútjai során sem tesz mást. Kenyában többször beszélt kenyai nagyapja szenvedéseiről a gyarmati időkben, majd Ghánában hozzátette, hogy az ő ereiben is afrikai vér folyik. Kairóban indonéziai gyermekéveit idézte fel. Stratégia jelentőségű az is, hogy mindenhol hangsúlyozta, hogy sorsa bizonyítja, hogy a szabad és nyílt társadalmakban a kemény munka meghozza gyümölcsét. Fontos újítás az is, hogy Obama igyekszik mindig a néphez szólni, és nem a helyi vezetőkön keresztül üzenni nekik.
„Semmi sem fontosabb az elnök külpolitikai irányelveiben, mint a lecke, amelyet még Chicagóban, közösségi munkásként tanult: azt, hogy minden véleményt meg kell hallgatni a motivációk megértése érdekében, és a különbségek helyett a hasonlóságokra kell összpontosítani" - ismerteti Scherer a doktrína második pillérét. Obama Moszkvától Trinidadig rendszeresen arról beszél, hogy az adott ország és az Egyesült Államok alapvető értékei és legfontosabb stratégiai érdekei azonosak. A világot barát-ellenség kontextusában megközelítő George W. Bush-sal ellentétben Obama a kooperációt és a megegyezést tartja fontosnak.
Az elnök külpolitikájának harmadik legfontosabb sajátossága az, hogy a pragmatizmus háttérbe szorítja az idealizmust. Az előző kormány abból indult ki, hogy Amerika erkölcsi szempontból a világ fölé magasodik, és ezért természetes, hogy a maga képére formál mindenkit. Ez a fajta idealizmus korábban a demokraták sajátossága volt. Obama szakított ezzel a megközelítéssel és George W. Bush arrogáns, sértődékeny stílusával, hogy a hagyományosan az inkább a republikánus elnökökre jellemző pragmatizmust állíthassa előtérbe.
A pragmatizmusból következik a negyedik pillér, az Egyesült Államok kivételességének szajkózása helyett annak hangsúlyozása, hogy Amerika is csak egy a világ nagyhatalmai közül. Obama szinte minden útján elmondja, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ többi vezető országa mellett a kevésbé befolyásos, illetve a fejlődő államok együttműködésére is.
Végül Obama felismerte, hogy mindenekelőtt a fiatalokat kell megszólítania. Bárhol is mond beszédet az amerikai elnök, a fiataloknak mindig üzen valami fontosat.
„Obama az elmúlt hat hónap során felvázolta, hogy milyennek képzeli Amerika új identitását: globális vezér helyett ügyintéző, megmentő helyett felelős partner" - foglalj össze Scherer az Obama-doktrínát.

http://www.time.com/time/nation/article/0,8599,1910057,00.html

1300 milliárd dollárt vesztettek az amerikai családok


CNN
Az ingatlanárak és a részvényárfolyamok csökkenésének következtében az első negyedévben 1300 milliárd dollárral csökkent az amerikai háztartások vagyona egy kormányzati jelentés szerint.
A FED jelentése szerint az amerikai háztartások vagyona az első negyedév végére 50 400 milliárd dollárra olvadt, az amerikaiak részvényállománya pedig 5,8 százalékkal csökkent az év első három hónapjában s így 5200 milliárd dollárra tehető. A befektetési alapok állománya 3300 milliárd dollárra esett le, ami 4,1 százalékos csökkenés, míg a lakások értéke 2,4 százalékkal lett kevesebb: összértékük 17 900 millárd dollár.
Az elmúlt negyedév immár a hetedik volt, hogy csökkent az amerikai háztartások vagyona, 2007 második negyedévében még rekordszinten, 64 400 milliárd dolláron állt az összeg. Azóta 14 000 milliárd dollár, a vagyon majdnem 20 százaléka tűnt el. A háztartások erősen visszafogták hitelfelvételüket, de az ingatlanok értékének zuhanása semlegesítette ezt a hatást:a lakásárak 14,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbi szinthez képest.
Ugyanaz adatok az adatok szerint a családok egyre szegényebbek lesznek, viszont biztató jel, hogy a vagyoncsökkenés üteme lassul. Tavaly összesen 10 900 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el, ami a teljes összeg 17,9 százaléka volt. 2008 negyedik negyedévében volt a legnagyobb a csökkenés: akkor a 4900 milliárd dollárnyi pénz tűnt el.
A Fed jelentés szerint a családok visszafogták hitelfelvételüket: az első negyedévben 1,1 százalékkal csökkent a háztartások hitelállománya, mely így 13 800 milliárd dollárt tett ki. A tavalyi negyedik negyedévben 2 százalékos volt a csökkenés, s az ötvenes évek óta az volt az első eset, hogy csökkent a hitelállomány.
 A személyi hitelek állománya 3,5 százalékkal esett vissza az év első három hónapjában; ilyen mérvű csökkenésre az elmúlt 35 évben nem volt példa. A számok azt mutatják, hogy a legtöbb amerikai kevesebbet használta a hitelkártyáját, mint korábban és csökkent gépkocsihitelek mennyisége is.

http://money.cnn.com/2009/06/11/news/economy/Americans_wealth_drops/