Ez az igazi Disneyland! Gyertek, csatlakozzatok!

Tíz éve még senki nem ismerte őket, és bár vágytak az al-Kaidához tartozni, annyira balhésak és erőszakosak voltak, hogy még egymással sem jöttek ki. Az elmúlt években azonban már Angliában és az Egyesült Államokban is sikeresen toborozták az újabb tagokat, és készültek arra, hogy bosszút álljanak a szomáliai politikába beavatkozó kenyaiakon. Hogyan lesz kelet-afrikai terrorista amerikai és brit fiatalokból? Az al-Sabab története.

Nagyjából ezer ember vásárolgatott Nairobi egyik központi bevásárlóközpontjában, amikor szombaton fegyveresek támadtak az épületre. Az ezer ember közül több mint hatvanan meghaltak, közel kétszázan megsebesültek, és a drámának hétfőn este még mindig nincs vége. A támadók az al-Kaida terrorhálózattal szövetséges al-Sabab szervezet tagjai, akik azért akarnak bosszút állni, mert Kenya beavatkozott a szomáliai polgárháborúba

Az al-Kaidához szorosabban vagy lazábban kapcsolódó csoportok közül az al-Sabab nem tűnt túl veszélyesnek, egész pontosan tíz évvel ezelőtt még szinte teljesen ismeretlen volt. Az arabul röviden Az ifjúságként emlegetett szervezet mozgatórugóiról sokat elárul a neve: a vezetőinek egy olyan generációt sikerült mozgósítaniuk, amelyik a világon a legkomorabb kilátásokkal indult neki az életnek. Az al-Sabab szomáliai harcosai egy olyan országban nőttek fel, amelynek 1991 óta nincs működőképes kormánya, így az ő meghatározó szocializációs élményük az anarchia. Az al-Sababnak viszont sikerült nyugati harcosokkal is színesítenie a tagságot, így amerikai, brit vagy svéd állampolgárokat is a soraik között tudhatnak, ami mindenképpen jelzi a propagandagépezetük erejét.

Az áldozatok száma mellett a kenyai bevásárlóközpont elleni támadás egyik sokkoló mellékszála volt az a profi médiamunka, amellyel a túszejtők a Twitteren közvetítették a történéseket egy azóta már nem elérhető felhasználói fiókon keresztül.

A közösségi média kezelésében mutatott profizmusban szerepet játszik valószínűleg az is, hogy az al-Sababnak az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából sikerült vendégmunkásokat elcsábítania Kelet-Afrikába. A Twitteren közölt bejegyzések meglepő műveltségről árulkodnak ahhoz képest, hogy egy olyan dzsihádista csoportról van szó, amely a szomáliai senki földjén vert gyökeret. A brit és amerikai sajtójelentések szerint az üzenetek tele voltak olyan nyelvi fordulatokkal és viccekkel, amelyek az angol nyelvnek és kultúrkörnek a sajátjai.

Az al-Sabab nevében angol nyelven közvetítő Twitter-fiók nemcsak azért lehet fontos, mert kiderült róla, hogy a szervezet további támadásokat tervez, hanem azért is, mert a bejegyzésekben több elkövetőt, köztük három amerikait is megneveztek. Egy, a Daily Beastnek név nélkül nyilatkozó amerikai terrorelhárító elmondta, hogy az FBI egyből rávetette magát az ügyre, bár a Nairobiban még mindig tartó túszdráma végéig feltehetően nem derül ki, hogy valóban voltak-e amerikaiak a támadók között, de a forrás szerint az amerikai hatóságok egyre inkább tartanak attól, hogy voltak.

Az al-Sabab bejegyzései szerint a három amerikai mellett egy kanadai, egy svéd, két brit és egy finn állampolgár is ott volt a bevásárlóközpontot megrohamozó fegyveresek között.

Kontinenseken átívelő vonzerő

Az al-Sabab működésének az egyik figyelemre méltó része a toborzás, egész pontosan az, hogy komoly vonzerőt képvisel a diaszpórában élő szomáliaiak szemében. A Telegraph információi szerint a Scotland Yard például úgy becsüli, hogy csaknem száz brit állampolgárt képeztek már ki Szomáliában. Az FBI pedig már 2008-ban figyelmeztetett arra, hogy tucatnyi szomáliai származású amerikai állampolgár hagyta el Minneapolist.

Amerikában két minnesotai városban, Minneapolisban és St. Paulban él a legnagyobb szomáliai közösség Mogadishun kívül. Csaknem nyolcvanezren érkeztek erre a környékre Szomáliából. A közösség tagjai nagyjából 2007 óta próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az al-Sabab intenzív toborzásba kezdett a városok mecseteiben, és több fiatalt is sikerült átcsábítania a kelet-afrikai kiképzőtáboraikba.

Az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának 2011-es jelentése szerint az elmúlt néhány évben csaknem negyven amerikai állampolgár csatlakozott az al-Sababhoz, közülük legalább 24-en a minnesotai szomáliai közösségből érkeztek a terrorszervezethez.

Az al-Sabab semmit sem bízott a véletlenre, ha propagandáról volt szó. Az idén egy 40 perces toborzó videót tettek közzé Minnesota mártírjai: út a paradicsomba címmel. A film főhőse két szomáliai amerikai és egy iszlámra áttért amerikai fiatal Minnesotából. Mind a hárman a dzsihád szolgálatába álltak, és öngyilkos merényletekben vesztették az életüket Szomáliában. "Ez az igazi Disneyland. Gyertek, csatlakozzatok hozzánk!" - biztatja a narrátor az erre fogékony fiatalokat.

Ahmed története

A minneapolisi szomáliai diaszpórából került ki az első amerikai öngyilkos merénylő. Shirwa Ahmed 2003-ban érettségizett a Minnesota államban lévő városban, majd a repülőtéren kezdett el hordárként dolgozni. Ez alatt az idő alatt radikalizálódott, aminek egyenes következménye volt, hogy 2007-ben Szomáliába utazott. Egy évvel később egy robbanószerekkel megrakott teherautóval nekihajtott egy kormányzati épületnek Szomália északi régiójában, Puntföldön. Az öngyilkos merényletben Shirwa Ahmed mellett húszan meghaltak, köztük az ENSZ békefenntartói és segélymunkások. 

A káosz hajtóereje

Az al-Sabab indulásánál még meglehetősen reménytelennek tűnt, hogy a szervezet az al-Kaida olajozott működéséhez hasonló hatékonysággal teljesítse a küldetését. A Telegraph szerint a szomáliai al-Sabab követői annyira erőszakosak és balhésak voltak, hogy még egymással is képtelenek voltak együttműködni, nem hogy számottevő veszélyt jelentettek volna a világra. Jó ideig nehezen lehetett komolyan venni azoknak a videóknak a sorát, amelyekben a hűségüket bizonygatták Oszama bin Ladenhez. A nyugati hírszerzők pedig sokszor szórakoztak azzal, hogy még az al-Kaida keménykezű vezetése sem képes bármiféle szervezett csoportot összerakni egy olyan kaotikus országban, mint Szomália.

Az al-Sabab áldozati listáján szerepelnek külföldi segélymunkások, újságírók, civil vezetők, békefenntartók. Az eddigi legkomolyabb támadást 2010 júliusában, Uganda fővárosában Kampalában követték el, ahol a labdarúgó-világbajnokság döntőjére összegyűlt tömeget rohamozták meg az öngyilkos merénylőik. Az akcióban több mint hetvenen meghaltak.

A Telegraph úgy fogalmaz, a Nairobiban indított támadással a csoport nagykorúvá vált. A terrorista mércével sikeresnek és látványosnak minősíthető nairobi akció a maga több mint hatvan halottjával és a kiharcolt főműsoridővel ráadásul különösen vonzó lehet azoknak a nyugati országokban élő fiataloknak a szemében, akik a pályaválasztáshoz érve a terrorizmusban látják a hivatásukat.

Szóltak előre

Az al-Sabab feladatlistájának a legfontosabb pontja az iszlám törvénykezés, a saría szigorúbb verziójának a bevezetése Szomáliában. Ebben a törekvésében az elmúlt években a kenyai hadsereg jelentette a legfőbb akadályt. A kenyai katonák akcióinak köszönhetően Szomáliában partvonalra szorult a szervezet. A fővárosból, Mogadishuból 2011-ben sikerült kiszorítani az al-Sababot, egy évvel később pedig az iszlamisták elveszítették az ellenőrzést az egyik legfontosabb kikötő, Kismayo felett. A csúfos kudarcok után számos alkalommal figyelmeztették a kenyai kormányt, hogy drámai következményei lesznek a kenyai csapatok szomáliai állomásoztatásának. "Hosszú ideje harcolunk a kenyaiak ellen hazánkban, de most eljött az ideje, hogy az ő országukba helyezzük át a háborút" - indokolták a helyszínválasztást abban a közleményben, amelyben a kenyai katonák kivonását követelik Szomáliából.

Annak ellenére, hogy keményvonalas iszlamisták irányítják az al-Sababot, a szervezet mérsékeltebb tagjainak köszönhetően egyelőre megelégszenek az amerikai támogatást élvező szomáliai kormány megdöntésével, és nem veszik magukra azt a Nyugat elleni totális háború terhét, amelyet inkább meghagynak az al-Kaidának.

Az al-Kaida egykor csóró, de lelkes szomáliai szervezete az ENSZ 2011-es jelentése szerint az elmúlt években jelentős gazdasági tényezővé vált, olyan bevételnövelő tevékenységekkel, mint a zsarolás, az illegális adóbehajtás és egyéb gyanús díjak kivetése. Az al-Sabab finanszírozását az al-Kaida is fontosnak tartja, mint ahogyan az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Svédországban élő szomáliai közösségek is. Elemzések szerint a Nairobiban végrehajtott támadással azt is bizonyítani próbálták, hogy megérdemlik az anyagi támogatást.

Az al-Sabab vezetői egy arab nyelvű Twitter-fiókon keresztül azt tudatták a világgal, hogy elégedettek a mostani művelet végkimenetelével.

Forrás: Világháló

Muszlim fanatizmus

Több, mint 80-an haltak meg és 100 fő feletti a sérültek száma, annak a merényletnek következtében, amit Pakisztánban követtek el muzulmán fanatikusok. 

A robbantást, a pasevari keresztény templom ellen követték el a pakisztáni tálibok.

Pesavar közel fekszik a félautonóm törzsi területekhez, amelyek az Afganisztánnal közös határ mentén, szinte járhatatlan hegyvidéken húzódnak, valamint a tálibok, s más szélsőségesek búvóhelyeként szolgálnak.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet, amelyet keresztények ellen követtek el Pakisztánban, ahol a lakosság 95 százaléka muzulmán. Éppen ezért a keresztény hívők élete nagyon nehéz ezeken a területeken. A támadást pakisztáni tálibok vállalták. 

A vallási terrorizmus egyre erősödik világszerte, a keresztény vallással szemben. 

Észre kéne már venni az agyatlan idiótáknak, hogy kiknek a malmára hajtják a vizet. Mi nem egymás ellenségei vagyunk. 

Vallásaink világméretűek, és történelmük vitathatatlan. Kiállunk hitünkért és kultúránkért, keresztény világunkért úgy, mint a Koránban hívők a muzulmán világért. 

A muszlim vallás egyre terjed világ szerte, mely mellett nem mehetünk el szó nélkül, de ennek a megoldása nem az, hogy muzulmán európaiakat robbantunk halomra, úgy, mint az most Pakisztánban történt. Hiszen ott a pakisztáni saját népének vérét oltja a vallási fanatizmus miatt! 

Mi, európai keresztények, idealisták valljuk, hogy e földrész a keresztény erkölcsök és kultúra miatt emelkedett naggyá, vallásunk szent és sérthetetlen Mi az ellenséget nem a muszlim vallásban látjuk, mert az Európába való túlzott idegenbeáramlást nem írhatjuk csak vallási problémának, hanem egyben faji kérdés is. A vele járó negatívumok azonnali megoldását szorgalmazzuk! 

A keresztény és a muzulmán világnak meg kell találni a közös nevezőt, hogy ártatlan emberek vére ne hulljon feleslegesen úgy, hogy közben a gonosz harmadik jót röhög mindannyiunkon! Emellett viszont egy valamit jó ha mindenki megjegyez, az európai és keresztény kultúra és tradició elleni támadásokat senkinek nem tűrjük el!

Alföldi Pál

Ismét leugrott egy nő a Városháza tetejéről Dunaújvárosban!

Immár másodszor lett halálos tragédia színhelye a dunaújvárosi toronyépület.

Tavaly júniusban egy tanárnő vetette magát a mélybe a dunaújvárosi Polgármesteri Hivatal tizedik emeletéről. A Duol.hu több forrásból is úgy értesült, hogy ma korán reggel a kilencedik emeletről ugrott ki egy 31 éves nő, aki a Városházán dolgozott. Egyelőre nem tudni, hogy miért vetett véget életének.
Németh-Kész Mónika rendőrségi szóvivő a Dunaújváros Online-nak megerősítette az öngyilkosság tényét, de későbbre ígért bővebb tájékoztatást.
(Forrás: Duol)

Snowden mindennapjai

Edward Snowden, mint ahogy azt hírül adtuk korábban, Oroszországtól kapott menedékjogot. Az amerikai titkosszolgálat egykori alkalmazottját igen komoly vádakkal illetik hazájában, és az USA többször kérte kiadatását. Ezt Vlagyimir Putyin egyhangúlag elutasította, és az orosz vezetés biztosította a teljes védelemről. Snowden mindennapjai, - saját bevallása szerint - bujkálással és álcázással telnek el. Külön kérésére, egy igen komoly "magánhadsereg" vigyáz rá a nap 24 órájában. A cég emberei teljes inkognitót biztosítanak, melyben olyan álcázási teknikákat vetnek be, hogy Snowden szerint saját rokonai sem ismernék meg. Továbbá elmondta, hogy jól telnek a hétköznapjai, jól érzi magát Oroszországban.

De meddig? Részünkről megkérdeznénk 5 év múlva, ha egyáltalán él még. Olyan vizekre evezett, amire nem biztos, hogy hajót kellett volna eresztenie! Megérte ez? Snowden nem hülye, máshogy is csinálhatta volna.

Ezt, amit a világ elé tárt, aki kicsit is tájékozott, már tudta, a hétköznapi kisembert meg eddig sem érdekelték ezek a dolgok, és ezután sem fogják. 

Azt meg verjük ki a fejünkből, hogy bizonyos nagyhatalmak belbiztonsági szolgálatai nem tudtak az adatok lopásáról! Vagy azt, hogy nem feltételezték, hiszen az egyik legősibb mesterség a kémkedés. 

Az biztos, hogy hatalmas pénzeket kapott az információkért, hiszen magánhadsereget 20 forintból fenntartani nem lehet, de pénzt máshogy is szerezhetett volna. 

Az USA nem fogja hagyni, hogy egy egykori munkatársuk sokáig csicseregjen az ellenség fészkében! 

A vadat levadásszák, vagy így, vagy úgy! 

Jordán Mihály

Már 300 halottat találtak a romok alatt Pakisztánban

A pakisztáni földrengés áldozatainak száma 327-re emelkedett szerdára. A halottak száma emelkedni fog, mert még rengeteg olyan rész van, amit nem értek el a mentőegységek. A 7,7-es erősségű földrengésben több ezren megsérültek.

Romok Awaran közelébben, 7,8-es erősségű földrengés rázta meg Pakisztán nyugati térségét

Forrás: AFP/Banaras Khan

Az amerikai geofizikai intézet (USGS) adatai szerint a 7,7-es erősségű földrengés kedden történt, és leginkább az Iránnal szomszédos Beludzsisztán tartományt sújtotta. Avaranban, a legnehezebb helyzetben lévő körzetben eddig 285 holttestet találtak, a szomszédos Keh körzetben pedig 42 áldozatot emeltek ki a romok alól - mondta el egy avarani tisztségviselő.

A pakisztáni hadsereg ezer katonát küldött a térségbe, hogy részt vegyen a mentésben. Több ezren megsérültek vagy elvesztették otthonukat a földmozgásban, nekik sátrakra, gyógyszerekre és élelmiszerre van szükségük.
Sok súlyos sérültet Kvettába vagy Karacsiba kell kórházba szállítani - mondta a beludzsisztáni tartományi kormányzat szóvivője. Hozzátette: több olyan, valószínűleg súlyosan érintett térség van, amelyet a mentőalakulatok egyelőre nem tudnak megközelíteni.

Az ENSZ közölte, hogy kapcsolatban áll a pakisztáni kormánnyal, és szükség esetén segítséget nyújt a károk enyhítésére.

Az erős földmozgást Dél-Ázsia-szerte érezni lehetett, Kvettában és Karacsiban is rémülten futottak ki az emberek az épületekből az utcákra. A szomszédos India fővárosában, Újdelhiben is megremegtek az épületek, az Arab-tenger partvidékénél pedig egy kis sziget kiemelkedett a tengerből.

Pakisztánban 2005-ben különösen nagy pusztítást okozó földrengés volt: az akkori természeti katasztrófában 75 ezren vesztették életüket az északi országrészben.

MTI

Japán nehezen kerülheti el az összeomlást

Megrendülhet a bizalom a japán kötvénypiacban, ha nem találnak megoldást az ország fenntarthatatlan finanszírozási helyzetére - véli Takatoshi Ito. A neves japán közgazdász-professzor véleménye szerint a forgalmi adót 20 százalékra kéne emelnie a kormányzatnak 2020-ig, hogy elkerülje a katasztrófát.

Japánnak négyszeresére, 20 százalékra kell emelnie a forgalmi adó mértékét a 2020-as olimpiai játékok eljöveteléig, ha el akarja kerülni kötvénypiaca összeomlását - mondta Takatoshi Ito, aki a világ legnagyobb nyugdíjalapjának ad befektetési tanácsokat.

Véleménye szerint az 1997 óta nem növelt fogyasztási illeték jelenlegi mértékét (5 százalék) meg kéne négyszerezni, hogy az állami bevételek lépést tartsanak a japán jóléti kiadásokkal , idézi a Bloomberg írását a Portfolio . A szakember szerint az is komoly problémát jelenthet, hogy a japán nyugdíjalap (GPIF, amiben 1,23 billió dollár van) túl nagy arányban birtokol japán államkötvényeket, amik jelenleg (10 évesek esetében) pusztán 0,67 százalékos hozamot produkálnak.

Sinzó Abe, japán miniszterelnök várhatóan a jövő hónap elején dönt majd az áprilisra tervezett forgalmi adóemelés sorsáról. A tervek szerint első körben 8 százalékra növelnék az adó mértékét, hogy megpróbálják konszolidálni az ország költségvetését, ugyanis Japán államadóssága több mint a nemzeti termék duplája. Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy a japán államkötvények nagyjából 90 százalékát belföldi szereplők birtokolják, ami némi stabilitást adhat, de Takatoshi Ito ebben sem bízik hosszú távon.

"Keskeny az ösvény a katasztrófa elkerülésére. Az egyedüli jó hír, hogy bőven van még tér az adóemelésekre" - fejtegette nézeteit a közgazdász. Véleménye szerint a forgalmi adó emelése kevésbé hat negatívan a növekedésre, mint például a társasági adó, így megfelelő eszközként szolgálhat a költségvetési konszolidációban.

Sinzó Abe október elsején jelentheti be döntését, a japán jegybank Tankan gazdasági hangulatindexének megjelenését követően.

http://index.hu/g...sszomlast

A rendszer elől nincs menekvés!

3 évi és 7 hónapi szabadságvesztésre ítélték - vádalku keretében - a volt FBI-ügynököt, mert tavaly májusban kiszivárogtatta a sajtónak, hogy egy amerikai ügynök Jemenben megakadályozta iszlamista terroristák repülőgépes támadását az Egyesült Államok ellen. Az 55 éves Donald John Sachtleben 2008-ig, 25 éven át volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársa, majd külső bombaszakértőként dolgozott a hatóságnak.

Sachtleben az AP amerikai hírügynökségnek árulta el az akció részleteit. Az AP kormányzati kérésre egy ideig visszatartotta az információ közlését, de az ügyészség szerint így is leleplezett egy ügynököt, aki az Arab-félszigeten működő al-Kaida terrorszervezet ellen dolgozott.

A vádalku részleteiről nem közöltek semmit, de beszédes tény, hogy a férfi ellen gyermekpornográfia vádjával egy külön bírósági eljárás is folyik. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter szerint az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb kiszivárogtatását követte el.

Aki a rendszernek keresztbe tesz, az rögtön gyermekgyilkossá, pedofillá, drogossá és sorolhatnánk hosszan, hogy mivé nem válik. Mert így működik a rendszer! Előle, nincs menekvés!

Faragó Zoltán

Az ALBA Genfben elítélte a palesztin nép elleni izraeli agressziót

A Mi Amerikánk Népeinek Bolivári Szövetsége (ALBA) tegnap Genfben elítélte az emberi jogok megsértését, amit Izrael Palesztinával szemben elkövet, és azt, hogy Tel Aviv nem hajlandó teljesíteni az ENSZ ajánlásait. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 24. rendes ülésén az ALBA tagországainak nevében felszólaló ecuadori küldött megvédte a palesztin nép azon követelését, hogy egy független államot építhessen, és a közel-keleti konfliktus békés megoldását sürgette.

A nyilatkozat elítélte a megszállt területeken lévő telepeket, illetve a civil lakosság ellen elkövetett bűnöket, így a törvénytelen gyilkosságokat is. A kubai képviselő, Juan Antonio Quintanilla a maga részéről elítélte, hogy Izrael továbbra is megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, ami fizikai megsemmisítéssel is végződhet.

A bizottság előtt tett felszólalásában Quintanilla arra is figyelmeztetett, hogy Izrael megtagadja az együttműködést az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálattal (Universal Periodic Review), ami újabb adalék ahhoz, hogy régóta és folyamatosan nem teljesíti a legelemibb nemzetközi kötelességeit.

Hasonló dolgokra figyelmeztetett Venezuela képviselője is, amikor elítélte azt, hogy Tel Aviv teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ajánlásait. Venezuela kijelentette, hogy Izraelnek véget kell vetnie a palesztin területek és a szíriai Golán-fennsík megszállásának, és vissza kell térnie az 1967-es határok mögé.

(latin-amerika.hu)

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-254. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

ÉGI ÜZENETEK

2013.augusztus 27.

Mennyei Atya: Jézus élete I. Fogantatás

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Atyai szeretetemmel lehajolok hozzátok és eszközömön, Éván keresztül tanítalak benneteket. Mi, az egész Szentháromság, legszentebb leányommal, Szűz Máriával együtt elhatároztuk, hogy egy terjedelmes tanítássorozatot indítunk „Jézus élete” címmel. Ezekben az utolsó időkben nagy szükség van arra, hogy Szent Fiamról bőséges ismeretanyagot nyújtsunk át nektek, hogy legyen mit továbbadnotok a Nagyfigyelmeztetés után a frissen megtérteknek. Ők alig hallottak eddig Jézus Krisztusról és tőletek várják majd a felvilágosítást.

Természetesen a Szentírásból is meg lehet ismerni Jézus életét. Jézus alakja soha nem halványuló fényességben ragyog az evangéliumok lapjain, de ezek az írások mégis csak mozaik kockák, melyeket gondosan össze kell raknotok, hogy kiformálódjon az Emberfia, aki megváltotta a világot.

Drága Gyermekeim! Mielőtt Szent Fiamról beszélnék nektek, vessetek egy pillantást a 2000 évvel ezelőtti világra, melybe Ő beleszületett. Mi is volt a római birodalom? A legnagyobb hódító és politikai szervező hatalom, amit akkor az emberiség látott. Európában, Ázsiában és Afrikában szinte minden népet leigázott és elfoglalt Róma. Augusztus császár uralkodott. Az akkori népek mind pogányok, csak a választott népem, a zsidók voltak egyisten imádók. Nagy terveim voltak ezzel a nemzettel, ezért nem engedtem, hogy elpusztítsa a pogányság. Elhatároztam, hogy belőlük származtatom és emelem ki a Messiást, hogy létre jöhessen a kereszténység. Ezt a nagy elhatározásomat prófétákkal üzentem meg nekik: „Íme, a szűz fogan méhében, és fiat szül, és nevezi azt Immanuelnek, ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Izaiás) Az én népem elképzelése nem egyöntetű volt a Messiás-várásról. Egyesek a Római Birodalomhoz hasonló nagy zsidó hatalomra gondoltak, melyet a Messiás erős keze kormányozna. Ők félreértették a szándékomat. De népem megvilágosodottabb, Isten-szeretőbb, mélyebb hitű része a Messiásban az egész emberiség Megváltóját látta. A zsidó származású Heródes király nem jó szemmel nézte ezt a Messiás-várást. Féltette hatalmát. Ez volt a történelmi háttér Jézus emberré válásakor.

Ezután Jézus eredetéről, fogantatásáról szeretnék beszélni nektek. Mert Ő nem úgy fogant, mint a többi gyermek, hanem asszonytól és Isten Lelkétől . Én, a ti Istenetek vagyok a legnagyobb teremtő erő. Létrehoztam a világmindenséget, benne az embert. Majd személyesen egyesültem legszűziesebb, legártatlanabb művemmel és ezzel megtestesítettem Önmagamat az emberiségben. Hogy mindez hogyan történt, azt csak az evangéliumon keresztül tudom megmutatni nektek.

Az első jelenet, amit ezzel kapcsolatban a Szentírás feljegyez Galilea egy kis városában, Názáretben történt, melynek neve Virágot, új hajtást jelent. Lapos tetejű, szürke négyszögletes házai a két szomszédos domb lejtőin épültek, és a dombokat elválasztó szakadék Názáret főutcája. A várostól keletre egy forrás látható, ma Mária forrás a neve. Olaj-, füge-, citromfák és ciprusok díszítik a várost, ahol élt egy fiatal, 16 éves lány, Mária, Joahim és Anna gyermeke. Dávid király véréből való és a templomban nevelték. Erre az egyszerű, alázatos, teljesen tisztalelkű leányra esett a választásom, hogy a várva várt Messiás anyja legyen. Legközelebbi rokonának, Józsefnek, jegyese volt. Még nem tartották meg a mátkasággal járó első szertartást, az ünnepélyes bevonulást férje házába. Anyjával lakott készítgetve kelengyéjét, mint más hajadonok. Már nagyon régen szüzességet fogadott Nekem, a Magasságbelinek. Egyik nap nagy fényesség támadt kis szobájában, és a fényben megjelent egy ifjú, Gábriel, Isten angyala és így köszöntötte: „Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között.” A fiatal Mária még angyalt nem látott. Megijedt, és azon gondolkozott, hogy miféle köszöntés ez. De a fényes ifjú így folytatta: „Ne félj, Mária, mert kedvet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút fogsz szülni, és Jézusnak fogod hívni. Nagy lészen Ő, és a Magasságbéli fiának fog hivatni.” Most már megértette a Szűz, hogy a régóta várt megváltóról van szó, csak nagy alázatosságában azon csodálkozott, hogy miért éppen Őt választotta Isten erre a szerepre. Meglepetésében ezt kérdezte: „Miképpen lesz ez, mikor férfit nem ismerek?” Az angyal így felelt: „A Szentlélek száll tereád, és a Magasságbelinek ereje megárnyékoz téged. Ezért a Szentet, ki tőled születik, Isten fiának fogják hívni.” Mária alázatosan így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” Ezzel beteljesedett Izaiás próféta jövendölése. Ezt az angyali üdvözletet az Én Szent Fiam legkedvesebb apostola, János a jelenet után majdnem 100 év múlva így magyarázza nektek evangéliumában: „Az ige testé lőn, és miköztünk lakozék.” Jézusban vált az ige testté, mivel Szűz Mária a Szentlélek által megfogant, Isten Fia, az Én Szent Fiam emberré lett. Ez az Ő származása. Elkerüli a földi származás megszokott módját: nem ember nemzi Őt, hanem a Szentlélek hívja életre a Szűz tiszta méhéből. Ebben a fölséges titokban már 2000 éve sok teremtményem kételkedik. Az eszükkel próbálják megmagyarázni ezt a páratlan eseményt, de képtelenek rá. Csak az tudja elfogadni, aki hisz az Én mindenhatóságomban. Nekem, aki megteremtette és fenntartja a világmindenséget, semmi problémát nem okozott, hogy a Messiás egy tiszta szűz méhében földi ember beavatkozása nélkül foganjon meg. Aki ezt nem hiszi el, annak szemében Jézus Krisztus egy mindennapi, közönséges ember, esetleg történelmi alak. Jézus misztikus fogantatásában való mély hit nélkül semmit nem érne a hitetek. Mert akkor, drága Gyermekeim, azt sem hinnétek el, hogy 3 évig tanított, gyógyított, csodákat tett, szenvedett és meghalt értetek, hogy megmentsen a kárhozattól. Akkor úgy viselkednétek, mint sokan mások, nem gondolnátok Rá, nem imádkoznátok hozzá, nem követnétek a szeretetben és szenvedésben, és nélküle nem nyernétek el az Örök Életet.

Eszembe jut egy idős asszony, Juliska. Hosszú életet adtam neki, hogy legyen ideje megtérni. Már 89 éves. Egész életében egészséges volt, gazdag és gondtalan. Élvezte a földi örömöket. Fiatal korában csak úgy rajzottak körülötte a férfiak. Minden ujjára akadt egy. Szülei vallásosan nevelték, de ő hamar, 15 évesen hátat fordított nekem és a tízparancsolatnak. Többször férjhez ment és mindig elvált. Nem tudott alkalmazkodni. Gyermek nem kellett neki, fogamzásgátlók, abortuszok váltották egymást. Züllött életmódjával a pokol felé haladt. Próbáltam kegyelmeimmel megérinteni, de minden hiába volt. Pl. egy özvegyember barátja elvitte moziba a Máté evangéliuma c. filmre. Meg se rezdült a lelke. Már idős volt, mikor egy barátnője rábeszélte, hogy menjen vele egy medugorjei zarándokútra. Kirándulásnak nézte, folyton evett, beszélgetett, nem érdekelte az ima. Dühös volt, hogy a tengerpartot kihagyták a programból. Már régóta egyedül élt. Történt egyszer, hogy otthon a szobában megbotlott a szőnyegben és elesett, oly szerencsétlenül, hogy lábát maga alá temetve combnyaktörést szenvedett. A szomszédja mentőt hívott, és kórházba került. A mellette lévő ágyban egy 60 körüli asszony feküdt, aki mindig a rózsafüzért imádkozta. Egyszer csak Juliska megszólalt: „Hát maga minek imádkozik ilyen sokat, azt hiszi ettől fog meggyógyulni?” „Én sosem magamért imádkozom, noha Jézus bármikor meggyógyíthat, ha akar, hanem a családomért és a hitetlen, közömbös embertársaimért.” „Maga Istennek tekinti Jézust? Ő csak egy közönséges ember volt, mint mi vagyunk. Meghalt, mert lázadónak hitték, majd apostolai kilopták a testét a sírból, és valahol elhantolták.” „Idefigyeljen, Juliska! A Szentírás szavaival tudom alátámasztani, hogy Jézus Isten Fia. Szűz Mária nem egy embertől, hanem a Szentlélektől fogant és fiút szült, aki Jézusnak hívtak.” Erre Juliska a műtét utáni fájdalmai ellenére hangosan és gúnyosan felkacagott: „Ugyan már, férfi nélkül? Azóta se történt ilyen, mert ez csak mese.” Az Én kis apostolkodó, hívő gyermekem erre már nem szólt semmit. Teltek a napok, és Juliska nagyon belázasodott. Tüdőgyulladás. Egyre rosszabbul lett. Hirtelen nyílott az ajtó, és belépett a kórterembe egy katolikus pap, aki Juliska betegtársát szokta gyóntatni, áldoztatni. Ez a beteg asszony rámutatott Juliskára, hogy ő is katolikus. Mikor a pap közeledett ágyához, gyűlölettel rázta a fejét, hogy „nem kell!” Keményen visszautasította Szent Fiamat és felszentelt szolgáját. Néhány nap múlva bűnbánat, hit és szentségek nélkül meghalt. Betegtársa csak annyit látott és hallott, hogy hangosan kiabált, mintha veszekedne valakivel, tenyerét védekezésül maga elé tartotta, nagy félelemmel nézett előre felé, majd lehanyatlott a feje. Már ott is voltak a nővérék körülötte. Az orvos megállapította a halál beálltát és letakarták egy fehér lepedővel. Eddig láthatta az emberi szem.

Gyermekeim! Szeretném elmondani, hogyan folytatódott a sorsa. Jézus ott állt az ágya mellett, de ő elfordult tőle. Amikor a mellette lévő beteg veszekedni, kiabálni, kapálózni látta, egy szürke sűrű ködfelhő ereszkedett le az ágyára. Kilépett belőle a gonosz. Nem álcázta magát. Szörnyű valóságában, fekete szőrrel borított testtel, éles karmokkal, szarvakkal, patákkal, torz, állati vonásokkal vigyorogva hajolt föléje. Mikor lelke kiröppent belőle, két karját megragadva, vitte egyenesen a pokolba. Szent Fiam és Én szomorúan néztünk utána. Hogy nem tudott hinni Jézus Krisztus csodálatos fogantatásában, emberré válásában, megváltói valóságában, ez a gondolkodás makacs hitetlenséget váltott ki belőle. Ezért utasított vissza minden kegyelmet, még a legutolsót is, mikor papot küldtem hozzá.

Drága Kicsinyeim! Nézzetek Rám! Jelképesen azt mutatom nektek, hogy ahányszor valaki a pokolba hull egy nagy tövist szúr belém. Ahogy itt állok előttetek, testem ruhámon keresztül telis tele van szúrva nagy 8-10 cm hosszú hegyes tövisekkel. Lángoló Szent Szívem, mely kívül van a ruhámon, szintén tövisekkel van övezve. Ezek apróbbak és az emberek bűneit szimbolizálják. Akarjátok-e enyhíteni szenvedésemet? Akkor gyertek ide gondolatban, és mindegyiketek húzzon ki néhány nagy tövist a testemből, a kárhozottak töviseit, és egy kicsi tövist a szívemből, amit saját bűneitekkel szúrtatok bele. Minden maradék tövistől megszabadíthatnátok, ha otthon elalvás előtt, engesztelésül a világ bűneiért, elimádkoznátok az engesztelő rózsafüzért.

Ó, Gyermekeim, boldoggá tettétek szomorú Atyátokat. Már alig van tövis bennem, könnyeimet felszárítottátok. Hálából mindannyiótokat beborítalak kegyelmem fényes sugaraival és megáldalak Jézus Krisztus istenségébe vetett hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.szeptember 03.

Jézus: Jézus élete II. Áldott állapot

Jézus: Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, kedves engesztelő Gyermekeim. A múlt héten az Én fogantatásomról volt szó, most azt fogom elmondani nektek, hogyan telt az ezt követő 9 hónap, az áldott állapot.

Az Én engedelmes és alázatos Édesanyám „igen”-t mondott az Atyának, és közben bátorságáról is tanúságot tett. Ugyanis elgondolkozott azon, hogy jegyese, József hogyan fogadja majd az Ő megváltozott helyzetét, hogy a Magasságbeli Őt választotta ki a várva-várt Messiás anyjául. Vajon fog-e hinni jegyesi hűségében? A zsidóknál az volt a szokás, hogy a fiatalok először megtartották az ünnepélyes jegyváltás szertartását: a vőlegény a két család jelenlétében gyűrűt és írott házassági ígéretet adott a menyasszonynak, majd 1 év jegyesség után megtörtént a nő átvezetése a férj házába. Ez fényes, zenés szertartás volt. Az apa és anya megáldották leányukat meg a vőlegényt, és a fiatal párt a fiú barátai, és a leány barátnői lámpásokkal, zenével és énekszóval kísérték új otthonába. A vígasság 7 napig tartott. A mai jó keresztény családokban ma is így van, hogy a jegyesség alatt nem költözik össze a pár, és csak az esküvő után élnek házaséletet. Akkoriban volt egy kemény, kegyetlen zsidó törvény. Ha a jegyesség alatt a menyasszony hűtlennek találtatott, terhes lett, büntetésből agyon kövezték. Édesanyám ismerte ezt a szokást, aggodalommal gondolt sorsára, de ugyanakkor bízott Isten gondoskodásában. Tartózkodásból és alázatból fogantatása titkát megőrizte a lelkében, és még jegyesének sem mondta el. De mikor már kezdtek látszani rajta az anyaság jelei, József észrevette, elszomorodott és jóságos, szelíd szíve arra ösztönözte, hogy ne vádolja nyilvánosan házasságtöréssel, hanem inkább bocsássa el feltűnés nélkül. Azonban Isten angyala álmában megjelent neki, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami Őbenne fogantatott, a Szentlélektől vagyon. És fiat fog szülni, kit Jézusnak fogsz nevezni, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.” Miután a vőlegény hitt a mennyei szónak, engedelmeskedett, és megtörtént Édesanyám hivatalos átvezetése a hitvesi házba.

Drága Gyermekeim! Mintegy háromszáz évvel ezelőtt egy kedves választottamnak Baij Mária Cecilia nővérnek lediktáltam életem történetét. Megkérem eszközömet, Évát, hogy olvasson belőle részleteket. A könyv címe: „Jézus benső élete”. Hallgassátok e szentnek kinyilvánított szavaimat magzati koromról. „Miután az Igével egyesült Lelkem leszállott, hogy az anyaméh szűk terében lakjék, és Testemet éltesse, abban a pillanatban érezte mindazt a fájdalmat és szomorúságot, amelyet egy érett ítélőképességű és teljes ismerettel bíró személy ilyen „lakásban” és korlátozásban érezne. Én épp úgy be voltam zárva Anyám méhébe, mint a többi anyák gyermekei, akik azonban ítélőképességüktől természetszerűleg ott meg vannak fosztva. Én azonban, mint Isten, minden tudás birtokában voltam, és Lelkem érezte a gyötrődést, melyet ilyen kényelmetlen helyzet idézhet elő.”

Kedves Engesztelőim! Elmondtam Cecíliának, az Én jegyesemnek, hogy megfogantatásom pillanatától kezdve Édesanyám méhéből nagy szeretettel és hálával imádtam Atyámat. Megköszöntem Neki, hogy Engem, mint Megváltót az emberiségnek ajándékozott. Édesanyám számára kértem, hogy minden percben növelje benne a megszentelő kegyelmet, és tegye lehetővé kettőnknek, hogy benső beszélgetésben telhessen ez a 9 hónap. Most hozzátok szólok édesanyák, akik itt ültök előttem, és átéltétek az áldott állapot bensőséges és édes időszakát. Ugye már akkor szerettétek, dédelgettétek, szólongattátok kicsi magzatotokat? Simogattátok domborodó kis hasatokat, és örömmel tapintottátok ki tenyeretekkel az első mozgásokat. El-el mosolyodtatok, és énekeltetek neki. Már alig vártátok, hogy megszülethessen. Ugyanígy volt Szűz Mária is, de az Ő boldogságát jelentősen növelte, hogy nem egyszerű földi gyermekként hordott Engem a szíve alatt, hanem, mint Isten Fiát, és hogy Ő a benső szó kegyelmével párbeszédet folytatott velem. A szívébe és értelmébe kedves, becéző szavakat küldtem, melyekre Ő mindig válaszolt. Azt is elmondtam Cecíliának, hogy bármilyen puha, meleg lakásom volt a Szűz méhében, bármennyire elárasztott édesanyai szeretetével, mégis sok szenvedésben volt ott részem. A többi földi magzat még öntudatlan, de Én a hatalmas, tágas, fényes Mennyországból érkeztem, ahol korlátlan mozgásban, szabadságban volt részem, itt pedig egy szűk helyre voltam zárva, sötétségben, mély csendben éltem isteni értelmemmel, és ahogy növögettem, egyre nehezebben fértem el, a végén a kezem, lábam se tudtam moccantani. „Az anyaméhbe beszorított állapotom megkötözöttségét, korlátozott mozgásomat elégtételül ajánlottam fel Atyámnak mindama szabadosságért, amellyel az emberek élnek, miközben ide-oda kószálnak a világban, meg nem engedett élvezetek és szórakozások után futkosnak, Atyámat pedig megsértik.”

Kedveseim! Míg a többi földi magzat nem szenved attól, hogy szeme mindig csukva van, higgyétek el, a látásomtól való megfosztásom nagy megpróbáltatás volt számomra. Hiszen a Mennyben színről-színre láttam Atyámat, a Szentlelket, az angyalok kilenc karát, és a fényekben, színekben tündöklő egész Mennyországot, a megteremtett univerzumot, itt viszont zárt szemekkel, sötétségben éltem. E nagy különbség okozta szenvedésemet felajánlottam mindazokért a bűnökért, melyeket az emberek a szemükkel követnek el: pornófilmek, és lapok nézegetéséért, hiányos öltözékű lányok bámulásáért, istent-tagadó könyvek olvasásáért. Felajánlottam szegény vak teremtményeimért, akik állandó sötétségben élnek itt a földön. Atyám elfogadta ezt a felajánlást Tőlem, és megígérte, hogy erre való tekintettel csökkenteni fogja e bűnösök túlvilági kínjait.

Tudnotok kell, Engesztelőim, hogy a magzatok nem hallanak, inkább érzik a zörejeket, hangokat. Az is fájdalom volt nekem Édesanyám méhében, hogy nem hallottam semmit. Bezzeg a Mennyországban élvezhettem Atyám és az angyalok szeretetteljes hangját, az angyalok kórusának dicsőítő himnuszát. Ezt elégtételül ajánlottam fel az emberek sok bűnéért, amit fülükkel követnek el: erkölcstelen, hitetlen beszédeket, trágár szavakat, káromkodásokat hallgatnak, vagy éppenséggel bezárják fülüket, ha Istenről és a túlvilágról van szó. A kilenc hónap alatt – mint a többi kicsi magzat – Én sem tudtam beszélni, megszakítás nélkül hallgattam. Csak gondolatban, bensőleg beszélgethettem Mennyei Atyámmal és Édesanyámmal. Nekem, az örök bölcsességnek csendben kellett lennem. Ezt a hallgatást engesztelésül ajánlottam fel azokért, akik sokat veszekednek, ítélkeznek, rágalmaznak, hazudoznak. Felajánlottam a hallgatás kínját azokért a drága követőimért, akiket Irántam táplált szeretetükért, hűségükért csúfolnak, gyaláznak, rágalmaznak. Tehát értetek is, Kicsinyeim, akiket miattam, a hitetekért bántanak. Imádkoztam, hogy lelki sebeiteket legyetek képesek elviselni, önként vállalni. Látjátok? Még meg sem születtem, és már értetek könyörögtem a Mennyei Atyához. Már akkor, mint magzat, tudtam, hogy az utolsó időkben híveimre sok üldözés, megpróbáltatás vár. Már akkor előre láttam, hogy amiért beálltatok keresztes imahadjáratom harcosai közé, maradinak, eretneknek, szentfazéknak, szektásnak fognak nevezni. Mint csöpp kis Magzat, erőt kértem nektek, hogy mindvégig állhatatosak maradjatok. Hogy csendben hallgattam anyám méhében, ennek megvan a gyümölcse. Egyik ilyen gyümölcs a kolostori hallgatás, a szilencium. A másik gyümölcs, hogy Isten megnövelte irgalmát és türelmét a sok hiábavalóságot lefetyelő, pletykázó, ítélkező, rágalmazó és hazudozó gyermekünk iránt. A magzati idő alatti hallgatásommal esdettem ki Atyámtól a kegyelmet egyeseknek, hogy a csendet és magányt keressék. Az ilyeneknek szeretem megadni a benső szó kegyelmét, hogy a szívükhöz, értelmükhöz szólok, beszélgetek velük. Az ilyen választottjaimnál a magány nem azt jelenti, hogy elszigetelődnek felebarátaiktól, hanem mások társaságában is érzik jelenlétemet. Beszélnek ők embertársaikkal, de csak akkor, ha fontos mondanivalójuk van. A szószátyár, folyton csacsogó, bőbeszédű gyermekeimet nem szoktam kiválasztani ekkora kegyelemre.

Az anyaméhben való szenvedéseim csak akkor szüneteltek, mikor aludtam. Ilyenkor Lelkem Istenségemnek örvendett. Gyönyörködtem Istenségem tökéletességében, nagyságában, erejében, jóságában, bölcsességében. Magasztaltam az Örök Atyát, hogy nagy erényekkel és tökéletességgel ruházta fel Lelkemet. Alvásomat érdemszerzővé tettem: kértem az Atyát, szentelje meg az emberek éjszakai nyugalmát. Hiszen éjjel történnek a sötétben a legaljasabb bűnök: paráznaság, gyilkosság, rablás. Atyám könyörgésemre való tekintettel nem egyszer megakadályozta ezeket a bűnöket, figyelembe véve a szabadakaratot.

Drága engesztelő Gyermekeim! Most, hogy tanításom végére értem, egy különös, misztikus dolog történik. Édesanyám áll előttetek világoskék, bő kismama ruhában. Fején fehér fátyol, mely alól kikandikál szép, hosszú, barna, göndör haja. Áldott állapotban van, a kilencedik hónapban. Két kis tenyerét, gömbölyödő hasára teszi. Finom, vékony ujjacskái ruháján keresztül szinte érezhetően simogatnak Engem. Csilingelő hangján így szól hozzátok: „Én, a boldogságos kismama, meleg szeretettel köszöntelek benneteket. Azért jöttem, mert Szent Fiam a szívem alól szólni szeretne hozzátok. Hallgassátok szeretettel.”

„Én, a magzati kicsi Jézus, Édesanyám méhéből beszélek hozzátok. Ne zavarjon, hogy nem láttok. Higgyétek el, hogy szavam, Évám szívén, értelmén keresztül árad rátok. Köszönöm, hogy az előbb végighallgattátok tanításomat Édesanyám áldott állapotáról és az Én kezdeti életemről. A teljes Szentháromság akarata volt, hogy isteni természetem egyesüljön a ti emberi természetetekkel, magamra öltsem hozzátok hasonlóan az emberi testet, hogy megmutassam nektek, hogyan kell Istennek tetszően, erényesen, áldozatosan élni, és hogy szenvedésemmel és halálommal megváltsalak benneteket a kárhozattól, hogy üdvözítselek benneteket.

Emlékeztek a Szentírásból arra a részletre, mikor a gecemáni kert barlangjában vérrel verítékeztem és közben így imádkoztam? „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a pohár, de ne az Én, hanem a Te akaratod teljesüljön.” Megtestesülésem előtt újra Atyám elé állhattam volna ezzel a kéréssel. Ugyanis a Mennyben közös elhatározásunkkor előre láttam a Rám váró nehéz földi életet: a szegénységet, a 3 évig tartó nyilvános működésemet, a farizeusok rosszindulatát, a kínszenvedésemet, és kínhalálomat. Mégsem torpantam meg a megváltói hivatás előtt, nem kértem Atyámtól hogy mentesítsen, mégsem vállalom. Inkább készségesen engedelmeskedtem óhajának, és beköltöztem a legtisztább és legártatlanabb Szűz méhébe. Képzeljétek, Kistestvéreim, mi lett volna, ha Én ezt nem vállalom? A pogányság, a bálványimádás mindenütt elterjedt volna, és ellenségem elnyelte volna a világot. Mindnyájan a pokol tüzében égnétek. De mivel emberré váltam, tért hódított a kereszténység és emberek milliárdjai tértek meg. Mivel ezt megtettem – és tudtam, hogy hálásak vagytok – kérek tőletek valamit. Mindegyiketeknek vannak mostani vagy múltbeli szenvedései a szívében. Ezeket gyűjtsétek össze egy kicsi arany kereszt alakjában. Édesanyátok kezébe fog egy aranyfonalat, a végén csomót köt. Körbejár köztetek, és összegyűjtve felfűzi keresztjeiteket… Visszajött. Újra itt áll veletek szemben, és e hosszú láncot nyakába akasztja. Születésem után jászolomat körültekeri e szép lánccal, ez lesz az én legszebb játékom. Érintésemre megcsendülnek a keresztek, és áldozataitokat, szenvedéseiteket juttatják eszembe. E kedves lánc végigkíséri életemet, gondolatban Velem lesz a Golgotán, és enyhíti szenvedéseimet. Feltámadásomkor magammal viszem az Égbe, és mindegyiketekét elhelyezem a nektek régóta készített hajlékra. Köszönöm ezt a szép ajándékot.

Végül megáldalak titeket Édesanyám kezével – mert Én itt bent moccani se tudok – a hála és szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.09.17

Szentlélek: Jézus élete III. (Jézus születése)

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni Személy, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Nekem jutott az a nagyon kedves feladat, hogy Jézus Krisztus földi születéséről bővebben beszámoljak nektek. Ez az esemény megható, romantikus és csodálatos.

Augusztusz császár összeíratta alattvalóit népszámlálás formájában az uralkodása alá tartozó tartományokban, továbbá a szövetséges vagy adófizető országokban. Ez a császári rendelet Júdeára is vonatkozott, ahol Heródes király kormányzott. Ezt a történelmi tényt a négy evangélium író közül csak Lukács örökítette meg a következő szavakkal: „Ebben az időben történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ezt az összeírást Círinusz, Szíria helytartója bonyolította le. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják.” A szolgalelkű Heródes sem szegült ellen a császár akaratának, és megparancsolta, hogy minden zsidót írjanak össze születésének helyén. Mivel József Betlehemben született, oda kellett utaznia feleségével, Máriával. Mindketten csodálattal vették tudomásul, hogy a Magasságbeli terve így teljesedik be, mert a próféták szerint Izrael Megváltójának Betlehemben kell megszületnie. Názáret 3-4 napi járásra van Betlehemtől. A karavánok egymást követik ezen az úton, de a nép gyalog megy. Majdnem minden utazó családnak van egy teherhordó szamara, mely cipeli gazdája eleségét, ruháját. A vándorok esténként megállnak, és reggel továbbmennek zsoltárokat énekelve. Így utaztak a többiekkel együtt József és Mária. Ez a város Jeruzsálemtől délre fekszik, dombos vidéken, tele szőlőskertekkel, olaj-, füge-, mandula-, és szentjánoskenyérfákkal. Itt hullámzik a Holt tenger sötétkék vize is. A házak zsúfolásig tele vannak vendégekkel. Józseféknek már nem jutott hely, sehol sem fogadták be őket. Kénytelenek voltak egy közeli barlangba behúzódni, melyet az emberek barmok istállójának használtak. Ezen a nyomorúságos helyen kellett megszületnie Isten Fiának, a világ Urának. Erről is csak Lukácsnál találhattok rövid, tömör megfogalmazást: „Ott tartózkodásuk alatt elérkezett a születés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott hely nekik a szálláson.”(Lukács 2.-1) Az igaz, hogy a születésről szűkszavú az evangélium, de a ti Megváltótok, választottjain keresztül küldött üzeneteiben bőségesen ellát benneteket szavaival, erről a nagy eseményről. Például Baij Mária Cecilia nővérnek Jézus elmondja, hogy a születése előtti percekben Mennyei Atyjától áldást kért, és isteni beleegyezést, hogy elhagyhassa Szűz Mária méhét. Majd kérte, hogy jutalmazza meg Őt, hogy „lakás”-t adott neki 9 hónapon át. Az Atya megkérdezte legszentebb leányát, hogy milyen jutalmat kér ezért. A Szűzanya csak annyit kért Istentől, hogy mindenben utánozhassa Szent Fiát, de főleg a szenvedésben. Jézus születése előtti pillanatokban nevelőatyájáért, Józsefért is imádkozott, hogy áldja meg Isten a fáradozásáért, amit jegyeséért, Máriáért vállalt, és a sikertelen szálláskeresésért.

Drága Gyermekeim! Az anya, aki szüzességben fogant, szüzességben szült is. Hogy lehet ez? Emberi ésszel fel nem fogható. Már az is érthetetlen nektek, hogy Szűzanyátok áldott állapota alatt 9 hónapon át nem érzett semmi kényelmetlenséget, elnehezedést, és vajúdás, fájdalom nélkül szülte a kis Jézust. A csodálatos szűzen szülést, mely ellentmond a természet törvényeinek, az Úr Jézus több választottjának megmutatta vagy elmondta. Elgondolkoztató, hogy ezek a látomások teljesen megegyeznek, pedig évszázadok, évtizedek választják el egymástól őket. A mi eszközünk, Éva, Emmerich Anna Katalin könyvében olvasott először Mária szűzen szüléséről, kb. 20 évvel ezelőtt. Akkor is volt egy rózsafüzér csoportja, és háznál imádkoztak. Az örvendetes rózsafüzér 3. titkáról elmélkedtek: „akit te Szent Szűz a világra szültél.” Rozika néni, az egyik engesztelő boldogan megjegyezte, hogy Szűz Mária nem fájdalommal szült, mint mi, hanem egyszerűen megnyílt a hasa, és kiszállott belőle a kisded Jézus. Éva ismerve Rozika egyszerűségét és tanulatlanságát, ámulva kérdezte: – Hát te ezt honnét tudod? Talán olvastad Emmerich Katalin látomását? – Dehogy olvastam! Csak így érzem – felelte.

Látjátok Gyermekeim? Isten a legkisebbeknek nyilvánítja ki az igazságot.

Az előbb említett Baij Mária nővér és Valtora Mária beszámolója Jézus megszületéséről, teljesen megegyezik egymással.

Először hallgassátok, Baij Mária Ceciliának mit mondott az Úr: „Mialatt szeretett Anyám elragadtatásban az Istenséget élvezte, és József isteni édességben és mennyei vigasztalásban részesült, a világra jöttem. Csodálatos módon születtem! Anyám tiszta szűz maradt és nagy kegyelmekkel gazdagodott. Miután elhagytam a szűzi méhet, a földön feküdtem elterülve, és sírni kezdtem. Hangom Mária szívébe hatolt és fölséges elragadtatásából visszavonta őt. József is visszatért érzékei használatához, mindketten letérdeltek és imádtak Engem. Hogy mily nagy örömöt érzett a szívük, azt emberi elme fel nem foghatja, legkevésbé szeretett Anyámét, aki oly nagy sóvárgással várta világrajövetelemet. Mily szeretettel imádott, hogyan hódolt Előttem, mily szívvel ajánlotta fel magát szolgálatomra, s mily méltatlannak tartotta magát e kitüntetésre! S mindezt mily szép lélekkel, anyai érzéssel és édes kedvességgel cselekedte. Szívesen vettem tőle és felajánlottam Atyámnak. Bár rá-rá néztem onnan a szalmáról testi Szemeimmel, de inkább Szívemmel gyönyörködtem benne.”

Valtora Máriának látomásban mutatja Megváltónk a világrajövetelét. „A barlangistállóban hideg van. Mária a tehén nyakán melengeti a kezét, mialatt József tüzet gyújt. Biztatja Máriát, próbáljon meg aludni. Mária azonban nem alszik. Egy idő múlva feltérdel, és így imádkozik… Mosolyogva, mintha látna valamit. Testéből fény árad, mintegy fátyolba borítja Máriát. József a tűzrakás közben imádság közben elragadtatásba esik, és így nem veszi észre a fényt. Amikor a fény alábbhagy, a boldog kismama felébred az elragadtatásból és felemeli újszülöttjét. A gyermek rózsaszínű, kövérkés, mozgatja a kezét, lábát, gyenge hangon sír, mint egy bárányka. Mária imádattal nézi, könnyezve, mosolyogva egyúttal megcsókolja a mellén, a szíve fölött. A nagy fényre a tehén felébred, nagy zajjal feláll és elbődül, a szamár is felemeli a fejét és ordít egyet. Mintha az állatvilág nevében üdvözölnék Teremtőjüket. József is felocsúdik, odasiet Máriához. Mindketten letérdelnek és imádják Isten Fiát. Mária felemeli gyermekét, felajánlja az Atyának, és a kicsi helyett mondja ezeket a szavakat: „Íme itt vagyok Atyám, hogy megtegyem akaratodat.” Majd így folytatja: „Mi, Mária és József a Te szolgáid vagyunk, Uram. Történjék velünk minden órában és minden eseményben a te akaratod a te dicsőségedre, a te szeretetedért.” Ezután átadja József kezébe, míg ő pólyáért megy. A jászolt kibélelik Mária meleg puha köpenyével, és belefektetik az isteni Gyermeket.”

Drága Engesztelőim! Mindez december egyik éjszakáján történik, a zsidó naptár szerint Tebet havában, teljesen titokban, csak Mária és József jelenlétében. Az álomba merült kisváros nem is sejtette annak megszületését, aki örökre hallhatatlanná teszi a nevét. De Isten Lelke ébren virraszt a barlang és a jászol fölött, oda vezeti választottjait.

Most Gyermekeim, olyan történik, amit csak Én látok, a Szentlélek, aki elmondom ezt a tanítást. Látom, amint megnyílik a mennyezet. Látom, ahogy a Mennyei Atya áll a Mennyország kapujában és egy tündöklő aranyszínű fénysugarat küld le ide, hozzátok. E fényben áll a Szűzanya. Szűzi tisztaságát hangsúlyozva hófehér ruha van rajta, és egy aranyöv fogja össze bő ruhája ráncait. Mintha enyhe szellő kísérné, mert fehér átlátszó fátyla habosan lengedezik feje körül. Nincs egyedül. Bal karján fekszik kicsi újszülött Fia meztelenül, mintha ezekben a percekben született volna. Hosszú fátylával takargatja be. Alszik a Pici. Két kis gömbölyű karját, ökölbe zárt kezecskéit feje mellett tartja, lábacskái felhúzva pihennek. Gödrös térdecskéi kikandikálnak a fátyol alól. A Szűzanya megáll veletek szemben az asztal előtt. Mikor ajkát köszöntésre nyitja és megszólal csengő hangján, a kis Jézuska nagyra nyitja ragyogó kék szemeit. Nem sírással ébred, mint a legtöbb földi kisbaba, hanem mosolyogva, és meglepődve néz körül, hogy hová is került. Mennyei Édesanyátok így szól hozzátok: „Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, Engesztelő Gyermekeim. Amiért ilyen türelmesen és érdeklődve végighallgattátok a Szentlélek Isten tanítását, jutalmul elhoztam nektek Kisfiamat, mint újszülött gyermekemet.” A kicsi Jézus nem tud tovább várni, kapálózni kezd, és vékony kis hangján ezt mondja Édesanyjának: „Hónomnál tartva emelj fel, légy szíves, hogy végigtekinthessek az Én kistestvéreimen. Beszélni szeretnék hozzájuk.” A Szűzanya magasra tartja, és Ő így szól: „Drága, hűséges Engesztelőim! Lángoló szeretettel köszöntelek benneteket, mint az utolsó idők apostolait. A ti nemzedéketeket választottuk ki arra, hogy átélhessétek a történelem legizgalmasabb és legnagyobb szabású eseményeit. Legyetek boldogok, mert az előző évezredek földi lakói szent irigységgel nézik majd, azokat a világot és emberiséget formáló történéseket, melyeket csak ti fogtok látni. Közvetlen közelről szemlélhetitek majd a végső harcot a jó és a gonosz, a világosság és a sötétség között. Látni fogjátok a nektek teremtett Új világot elbűvölő szépségében, és tanúi lesztek, második dicsőséges eljövetelemnek. Ne féljetek a megpróbáltatásoktól, mert ti állhatatos és kitartó engesztelők, mindazokkal együtt, akikért imádkoztok, Atyám tenyerén vagytok, aki nem engedi elveszni az övéit. Édesanyám, szeretném kifejezni Kistestvéreimnek azt a kimondhatatlan szeretetet, amit érzek irántuk, ezért most adj engem Évám kezébe, akit arra kérek, hogy vigyen körbe, hogy egyenként odasimulhassak szívükhöz, és fülükbe súghassak egy-egy kedves szót. Végül visszamegyek Édesanyám ölébe, és onnan mindketten megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

ÉGI ÜZENETEK

2013.09.24

Szűzanya: Jézus élete IV. A gyermekkor kezdetei

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, és ma Én tanítalak benneteket eszközömön, Éván keresztül. Forró anyai szeretetemmel köszöntelek mindannyiótokat: a távolról érkezőket, akik vállalták a fárasztó utazást Irántuk érzett szeretetből és a közelről jövőket, akik hétről-hétre állhatatosan megjelennek és mentik a lelkek sokaságát. Boldog vagyok, hogy folytathatom a Szent Fiam életéről megkezdett elmélkedés sorozatot. Nagyon szeretek róla beszélni. Ott hagytuk abba, hogy csodálatos módon megszületett a szegényes, nyomorúságos barlang-istállóban. Most első látogatóiról hallhattok.

Betlehem alatt nyájaikat legeltették a pásztorok. Ezek az egyszerű emberek keleten a nép legalsó rétegébe tartoztak. Olyan szép, és nagy esemény történt ezekkel a jámbor emberekkel, hogy örökre fennmaradt a Szentírásban. Lukács evangélista így írta ezt le: „Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték a nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek, de az angyal megnyugtatta őket: – Ne féljetek, mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok… Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” (Lukács 2, 8-12) A pásztorok ezekre az angyali szavakra nyomban elindultak és az úton nagy lelkesedésükben így beszélgettek: Itt van már a várva-várt Messiás, Isten egyszülött Fia. Ő majd megismerteti velünk Isten szeretetét, a béke törvényét. Ő majd megszabadít minket a pogányok elnyomása alól. Menjünk Betlehembe, hogy lássuk a jó hírt, amit az Úr üzent nekünk. Meghatódottan és félve álltak a barlang előtt, nem mertek bemenni. József a lépések neszére odamegy az ajtóhoz és kérdi, kik vagytok? Így válaszolnak: -Hallottuk egy angyaltól, hogy megszületett a Megváltó és most jövünk imádni Őt. Hoztunk ajándékot is: ennivalót és gyapjút. Én éppen a jászol mellett térdelek és takargatom a kicsi újszülöttemet, mert ahogy rugdalózik, lerúgja magáról a takarót. Felállok és odamegyek a vendégekhez. Mosolyogva bíztatom őket, hogy jöjjenek közelebb. Az egyikük egy szép nagy és fehér puha, szőrmés báránybőrt nyújt át Nekem. A kicsinek hoztam. Ebben majd nem fog fázni, és nem szúrja rajta keresztül a szalma, nem töri gyenge testét tovább a jászol kemény fája. Ennek a jó embernek kezébe adtam a bepólyált kis Jézust, hogy tartsa, és Én közben körben bebugyoláltam a puha szőrmébe. Hálásan megköszöntem neki. Visszafektettem a helyére, ahonnan kedvesen rámosolygott a pásztorra. A másik gyorsan megfejte a bárányát és langyos tejet adott Nekem, hogy itassam meg vele Kisfiamat. Ezután bátorítottam őket, hogy csak nyugodtan lépjenek közelebb a jászolhoz. Letérdeltek, körbevették és megindultan imádták az Üdvözítőt.

Drága Engesztelőim! Azt hiszem, ebben a pillanatban szeretnétek a pásztorok helyében lenni. Körülvenni és közvetlen közelről szemlélni Isten Fiát, Jézust. Ne szomorkodjatok, mert hozzátok még közelebb van, hiszen minden Szentáldozáskor a szívetekbe száll, és eggyé válik veletek. A pásztorok csak néhányszor látogatták meg a Kis Jézust, de ti, Gyermekeim egész életeteken át meglátogathatjátok Őt az Oltáriszentségben, akár minden nap. Higgyétek el Nekem, hogy Szent Fiam egyidejűleg mindenféle életkorában valóságosan jelen van a Szentostyában: újszülöttként, csecsemőként, gyermekként, ifjúkén egyaránt. Mindig vár benneteket, és szeretettel fogad. Valamikor ezeknek a kedves pásztoroknak odanyújtottam Jézust, hogy csókolják meg lábacskáit. Ma közületek, aki Tőlem kéri Őt, annak odaadom, hiszen boldoggá tesz Engem, ha imádjátok és szeretitek. Én vagyok az Élő Szentségtartó. Mindig Én adom nektek Jézust, rajtam keresztül lehet a leggyorsabban eljutni az Ő Szentséges Szívéhez.

Folytatom a régi történetet. Nem sokáig tartózkodtunk a hideg barlangban. Az egyik pásztor egy asszony házában szerzett egy kis szobát nekünk. Itt látogatott meg minket Zakariás, Erzsébet nagynéném férje, a pap. Alig tudtunk betelni egymással. Hosszasan elbeszélgettünk, majd a kedves vendég átadta nekünk ajándékait: egy puha ágytakarót, gyolcsokat és Jézuskámnak való kicsi ruhákat. Élelmiszereket is hozott. Sajnálkozott Zakariás, hogy ilyen szegényesen élünk ennek a jószívű betlehemi asszonynak a házában. Erre Én megnyugtattam, hogy úgy tervezzük, hogy hazautazunk a mi kedves názáreti házunkba. Ott kell felnőnie gyermekemnek, mert az írás így szól róla, hogy „názáreti”.

Nagyon kicsi volt az Én Jézuskám, csak 8 napos, mikor a zsidó törvények szerint el kellett vinnünk körülmetélésre. Hallgassátok meg, hogy Baij Mária Cecilia nővérnek hogy beszél Ő maga erről! „Mielőtt bejteljesedett volna a körülmetélés titka, arra kértem Atyámat, fogadja el kegyesen kiömlő véremet első váltságdíjul az emberek megváltásáért… Felajánlottam Atyámnak a körülmetélés fájdalmát, és így kérleltem Őt: – Amint a kemény kés az Én ártatlan testemet metszi, úgy adjon Ő szeretetétnek olyan erőt, hogyha az behatol az emberi szívbe, vágja ki abból a rossz hajlamokat, a test, a világ és az ördög kísértéseit.”

Isteni gyermekem ekkor kapta meg hivatalosan a JÉZUS nevet, amit már fogantatásakor adott a Magasságbeli neki. Gondoljatok arra, Kedveseim, hogy ezek az első elhullatott vércseppek olyan értékesek voltak, hogy belőlük egyetlen csepp is elég lett volna az emberiség megmentéséhez, ha a Mennyei Atya így akarta volna. 33 napra a körülmetélés után a csaknem másfélhónapos gyermeket – mint minden elsőszülöttet – el kellett vinnünk a jeruzsálemi templomba bemutatni Istennek. Most is szamárra ültetett Engem és Jézust jegyesem, ő pedig kantáránál fogva vezette az állatot. A templomban a papnak 5 sékelt és 2 galambot kellett fizetni a szertartásért. Mikor letérdeltem az áldozati oltár előtt és bemutattam Szent Fiamat a papnak, egy Simeon nevű aggastyán is ott volt, botra támaszkodva lépegetett felém. Bizonyára nyolcvanon felül volt. Nem pap volt, hanem próféta. Szavai örökre belevésődtek a Szentírásba a következőképpen: „Bocsásd el, Uram szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, amelyet minden nép színe előtt készítettél… dicsőségül népednek, Izraelnek.(Lukács 2, 29-32)” Közben átveszi tőlem a gyermeket, aki kedvesen rámosolyog. Majd így folytatja a szent öreg: „Ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak. A te Lelkedet is tőr járja át, hogy sokaknak kiderüljenek a titkos gondolataik.” Simeon nem tudott meghalni, míg meg nem látja a Messiást. A Szentlélek nyilatkoztatta ki neki, hogy ez a kicsi Gyermek az Üdvözítő. Bizony Jézus jel, mert megszületésével két részre osztja az emberiséget: azokra, akik gyűlölik, nem hisznek benne – ezeknek romlására lesz – és azokra, akik imádják és hisznek benne – ezeknek üdvösségükre, feltámadásukra lesz. Nekem pedig, megjövendölte, amit már az írásokból tudtam, hogy –mint Isten anyjára – sok szenvedés vár rám.

Gyermekeim! Elgondolkoztató tény, hogy nem a díszes ruhába öltözött, tekintélyes pap ismerte fel Fiamban a Megváltót, hanem egy egyszerű, jóságos ember, aki prófétai kegyelmet kapott. Lám, ma is így van! Nem az egyházi hierarchia élén álló főpapok ismernek rá Szent Fiamra a választottaknak küldött üzeneteimben, hanem ti, akiknek gyermeki hitük van.

Most, hogy tanításom végéhez értem, ó, drága Kincseim, nagyon kedves dolog történik. Csodálatos módon megnyílik a mennyezet, és a magas égből egy fénylő Szentostya száll alá. Ahogy közeledik, mindig nagyobbnak látszik, majd leereszkedik ide az asztal elé a padlóra. Elkezd ragyogni, tündökölni, kinyílik rajta egy kis ajtó és azon keresztül kiszáll belőle egy másfélhónapos csecsemő, egyre magasabbra emelkedik és elfoglalja helyét karjaim között. Ő az én drága, hőn szeretett, egyetlen Gyermekem. Szeretettel mosolyog Rám, Édesanyjára, gödröcskés kezeivel belekapaszkodik ujjaimba és könnyedén felül az ölemben, annak ellenére, hogy még kicsi hozzá. Felétek fordul, két gömbölyű karját kitárja és így szól hozzátok: „Nézzétek csak kistestvéreim, újra itt vagyok. A múlt héten olyan jól éreztem magam köztetek, ezért elhatároztam, hogy megint eljövök. Édesanyám látta, hogy az Oltáriszentségből léptem elő. Ezzel erősíteni akarom bennetek a valóságos jelenlétemben vetett hiteteket.” Váratlanul kicsi Fiam elkomolyodik és szemeimből két nagy könnycsepp gördül végig a kis piros arcán. – Miért sírsz, Jézusom? – kérdezem tőle. „Azért Édesanyám, mert eszembe jutott, hogy hamarosan mi vár rám az Eucharisztiában. Nem elég a sok méltatlan áldozás, hogy bűnös szívekbe kell szállnom, hogy nem térdelnek le előttem, mialatt magukhoz vesznek, hogy a hívek kézbe veszik testemet, hogy a sátánista szektáknak eladnak meggyalázásra, hanem hamarosan eltávolítanak templomaimból, elválasztanak tőletek, akiket olyan lángoló szívvel szeretek. Segítsetek, Kistestvéreim! Imádkozzatok, böjtöljetek, hogy Ellenségem, a Sátán terve ne teljesüljön. Könyörögjetek az ő eszközeiért, csatlósaiért, hogy térjenek meg. Mindenkit üdvözíteni akarok, mert Én maga vagyok a szeretet. Édesanyámmal együtt mindketten megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

Döbrögi “erőtartalékai” végre nem kell hogy rejtőzködjenek! Flóri lépett

Megállapodás született romák foglalkoztatásáról. Kiemelt budapesti beruházásokon kapnak majd munkát. A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű romák foglalkoztatásának elősegítéséről kötött együttműködési megállapodást Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.
Munka a hátrányos helyzetűeknek
Fürjes Balázs közölte: a megállapodás alapján az irányítása alatt folyó budapesti beruházásoknál úgy tervezik a kivitelezést, hogy az lehetőséget kínáljon tartósan munkanélküli romák foglalkoztatására. A közbeszerzési pályázatoknál értékelési szempont lesz a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása, a szervezésbe pedig bekapcsolódnak a munkaügyi központok és az ORÖ is.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az állami építkezéseken munkalehetőséget teremtsen hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli embereknek, köztük romáknak. Erre egyfajta mintaprogram a Ludovika Campus bontása, és az itt alkalmazott megoldást ki szeretnék terjeszteni – tette hozzá.
A program eredményeként az év második felében a kiemelt budapesti beruházásokon több mint száz munkanélküli cigány embernek tudnak munkát biztosítani. Így több mint száz család megélhetése is biztosított – jegyezte meg Fürjes Balázs.
A Ludovika Campus példája
A Ludovika Campus esetében a bontási és tereprendezési munkába kiemelten tervezték bele azokat a munkafolyamatokat, amelyek elsősorban kézi munkaerőt, segéd- és betanított munkásokat igényelnek. Úgy vélte: ha a Ludovika Campus példáját követnék a jövőben az állami beruházásoknál, akkor évente akár több ezer munkahelyet teremthet munkanélküli cigány emberek számára az állam.
A közbeszerzést úgy írták ki, hogy az ajánlatok elbírálásánál értékelési szempont volt, hogy milyen vállalásokat tettek tartósan munkanélküli, illetve cigány munkaerő foglalkoztatására. A munkaszervezésben részt vesznek a munkaügyi központok, az ORÖ és a kivitelező is – mondta Fürjes Balázs.
A campus bontási munkálatain 76, korábban tartósan munkanélküli embert foglalkoztatnak, kétharmaduk cigány munkavállaló.
Farkas Flórián elmondta, a Cigányügyi Egyeztető Tanács ülésén kezdeményezni fogja, hogy vizsgálják meg, miként lehetne elősegíteni a romák foglalkoztatását további állami nagyberuházásokon. Az ORÖ-elnök nagyon komoly lépésnek nevezte, hogy megvalósulhatott a Ludovika Campus mintaprogramja.
(profession)

Wikileaks-botrány: Döbrögi szervezte a 2006-os zavargásokat?!

Érdekes dokumentum került a Der Spiegel birtokába, feltehetően a Wikileaks jóvoltából. A német lap az EU-elnökség küszöbén álló Magyarország belpolitikai helyzetét elemezve hivatkozik egy titkos amerikai követségi táviratra.

“A táviratot Budapestről küldték Washingtonba, és bizony elég világosan kitűnik belőle, hogy a budapesti amerikai követség információja szerint a Fidesz kapcsolatot tart fent „az erőszakos tiltakozókkal”. Sőt, a táviratból arra is lehet következtetni, hogy a Fidesz által szervezett demonstráció helyszínének kiválasztásában is látott a követség valamiféle kapcsolatot a molotovkoktélokat dobáló csőcselék és Orbán Viktor pártja között. Majd a követségi jelentés így folytatja: „Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még mindig hajlandó a tűzzel játszani.”

“One of the classified US embassy cables, which originated at the embassy in Budapest, discusses a demonstration organized by Fidesz and the party’s links to “violent protestors.”
“Much as we saw Viktor Orbán at his best in a recent meeting with Ambassadors, this escapade (regarding the protest march – editor’s note) shows that he is still equally liable to play with fire.” – Der Spiegel
Valamilyen furcsa véletlen folytán az MTI erről nem számolt be.
(Egyenlitő)

Nagy ötlet: elítélteké lesz a stadion?

A jövő évi világbajnokság után börtönként működhet tovább a brazíliai Manaus futballstadionja.

Az igazságügyi minisztérium javaslata szerint az Arena Amazonas – amely négy vb-mérkőzésnek ad otthont – a folytatásban elítéltek gyűjtőtáboraként szolgálhat, ahonnan a büntetés-végrehajtási intézetekbe szállítják a rabokat. Így tehermentesítenék a túlzsúfolt börtönöket.A 44 ezer férőhelyes létesítmény hasznosítása azért van napirenden, mert Manausnak nincs első ligás csapata. Ugyancsak bizonytalan a vb-t követő sorsa a cuiabai és a natali stadionnak.(MTI)

Bal-Rad komm : Nagy ötlet ez! Kiváltképp nekünk érdemes vele foglalkozni! Hiszen a rendszerváltás után nem tudnánk hová terelni mintegy százezerni banditát?!Viszont a stadionokban ellehetnek a vonatok indulásáig! Szigorú őrizet mellett!

Fekete lyukak a világóceánban. Video

A tudósok meg vannak győződve, hogy a gigászi örvények leginkább az Atlanti-óceán déli részén aktívak.

A műholdas felvételek alapján a tudósok ara a következtetésre jutottak, hogy ezek az örvények egyenértékűek a fekete lyukakkal, azaz éppúgy elnyelik a vizet, ahogyan a világűrben a fekete lyukak a fényt.
http://hungarian.ruvr.ru/2013_09_25/Fekete-lyukak-a-vilagoceanban-Video/

Szemezgettem a reggeli hírek között

Találtam is egy érdekességet, ami után elgondolkodtam. Ha javasolhatom, gondolkodjunk közösen, haladjunk tovább ezen a síkon, mert azt gondolom, hogy vészesen fogy az időnk. Szóval a hír:

“Kínai gazdák ukrán földeken
Ötven év alatt 3 millió hektár termőföldet művelnének meg kínaiak Ukrajnában. Az erről szóló megállapodást már aláírták. Első lépésben a kínaiak 100 ezer hektár területet vettek Dnyipropetrovszk környékén, ahol gabonát termesztenek és sertéshizlaldákat létesítenek. A termékeket Kínában értékesítik. A befektetés értéke 2,6 milliárd dollár. A „külföldi farmolás” programban a kínaiak megvették a világ egyik legnagyobb húsipari cégét, a Smithfieldet, azóta a romániai Temes megyében százezres állományú sertéstelepek is kínai kézbe kerültek.” (Haszon reggeli hírlevél)

Ez után elkezdtem kutakodni egy kicsit Ukrajnáról:

„Népességnövekedés: -0,6% (2006).
Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. 17 év alatt 30 millió abortuszt hajtottak végre.

A Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza. A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el. Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét, s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója LEHETNE, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.” (Wikipédia)

Vajon milyen politikus az, aki országa földjét eladja népe alól? Míg tömegek éheznek és munka nélkül vannak… És vajon nekünk van-e félni valónk, hogy velünk is hamarosan ez történik?

Mert nálunk is született egy földtörvény. Jó vagy rossz? El kell olvasni. Nem lenne rá szükségünk a történelmi alkotmányunk mellett, ebben biztos vagyok.

“Minden birtokjog gyökere a Szent Koronában van, követezésképp a birtok a Szent Koronára száll vissza.”
A magyar nemzet elsősorban a magyar hagyományokat legjobban őrző földműves réteg – a megalázott, kifosztott falusi magyarság – megerősödése által valódi győztesként kerülhetett volna ki a rendszerváltoztatás küzdelmeiből ha nem marad el a jogfolytonosság helyreállítása, hisz a történelmi magyar alkotmány megakadályozta volna az élelmiszeripar privatizációját, valamint a spekulánsoknak kedvező kárpótlási törvényt. Elsősorban e kettőnek a következménye, hogy a magyar földnek és a magyar földműves munkájának nincs értéke. Felvetni sem lehetett volna, hogy a magyar termőföld elvehető a könnyen tönkrejuttatható magyar földművestől, ha a jogfolytonosság helyreállítása nem marad el.

A magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt. Könnyen bizonyítható volt, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani. Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában, II. József után, 1791-ben, 1867-ben, 1920-ban.
Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot 1990-ben lehetett volna helyreállítani. Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogadták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar közjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen és gyakran változtatott idegen jog foglalta el.

Mit kellett volna tennie a magyar nemzetnek 1990-ben? A Szentkorona-tan szellemében, annak tantételei tiszteletben tartásával hozzá kellett volna kezdenie a jogfolytonosság helyreállításához. Mert a Szentkorona-tan nem csak emléke egy dicsőbb magyar múltnak, hanem érvényben lévő, kötelező erejű közjogi tan.”

Fentiek tudatában elgondolkodtam ismét. Láthatóan, velünk másképp bánnak (el).
A “devizaalapú” mintha-kölcsönszerződések kifejezetten RASSZISTA, MAGYAR ELLENES SZERZŐDÉSEK!
Megvalósítható általuk – mint ahogy folyamatban is van – az ingatlanok leértékelése, elherdálásra kényszerítése, a magyarság szétkergetése, összeugrasztása, a nemzetgazdaság térdre kényszerítése, az EMBEREK TERRORBAN TARTÁSA, KIFOSZTÁSA, egész Magyarország adósrabszolgaságba terelése. Általa az egyén is elveszíti önrendelkezési képességét, méltóságát, önbecsülését. Vagy elmenekül, vagy a társadalom perifériájára kerül végérvényesen.

Ennek az IDEGENVÉRŰ kifosztásnak véget kell vetni!

Ráadásul a közjegyzők szentesítik a kifosztásunkat, legtöbbünk pedig megszégyenülve, és hogy a terrorizálásnak már vége legyen, inkább mindenét hátrahagyva menekül, a hiénák pedig veszik és adják az ingatlanokat. Vajon a földekkel mi lesz a helyzet?
A történelmi alkotmányunk helyreállításával az Uniós csatlakozási szerződésünk is érvényét veszti. Ahonnét szintén zajlik a kiszipolyozásunk. Disznófejű nagyurak ahogy híznak, egyre éhesebbek. Ismerkedjetek hát a történelmi alkotmányunkkal és kapcsoljátok ki a tévét, mert ez izgalmasabb, mint a celebek vacsoracsatái.
Volt lehetőségük bőven az elmúlt 23 évben, de a köztársaság megbukott! Megbuktatták hitvány politikusaink, bíráink, közjegyzőink, ügyészeink. (Akinek nem inge…de tartok tőle, ilyen kevés van)

2013. október 20-án kiállunk méltóságunkért, jogainkért, múltunkért-jelenünkért-jövőnkért, hazánkért!

A HAZA NEM ELADÓ!

Madaras János

Oroszország megerősíti norvégiai határát

Korábbi ígéretével ellentétben Moszkva mégis úgy döntött, fokozza Norvégiával közös határának ellenőrzését.

A hivatalos közlés szerint a lépésre egyebek mellett azért van szükség, hogy a “medvék és jávorszarvasok” ne tévedhessenek orosz területre. A közel 200 kilométeres határszakaszon az orosz hatóságok egy dupla szögesdrótkerítés létesítését tervezik. Ezenkívül hőérzékelő kamerával felszerelt drónnal, személyészlelő radarral, új éjjellátó készülékekkel és új járművekkel igyekeznek segíteni az orosz belföldi titkosszolgálat (FSZB) alá tartozó határőrség munkáját.
(MTI)

Egy hónapon át tartó online vita az EU-ról

Az Európai Bizottság szeptember 23. és október 23. között online vitasorozatot szervez az Egységes Piac Hónapja címmel. Az erre a célra létrejött oldalon bárki benyújthatja ötletét a négy téma bármelyikében, és véleményezheti a már korábban benyújtott újító elképzeléseket. A legnépszerűbb gondoltatok októberben egy Euronews tévés vitán kerülnek megtárgyalásra.

Ezen a héten a munkahelyek témájában ötletelhetnek a felhasználók, a jövő héten a szociális jogok kerülnek terítékre, majd ezt követi a bankok kérdésköre, hogy végül az utolsó héten az e-kereskedelemről szóló vitával végződjön az Egységes Piac Hónapja. Minden európai állampolgár benyújthatja ötleteit az egységes piaccal kapcsolatban, melyek közül a legeredetibbek és a legtöbb szavazatot gyűjtők aztán Brüsszelbe is eljutnak. A fórum másik oldalán uniós tisztviselők várják az ötleteket és a kommenteket, akik minden értékes felvetésre reagálni igyekeznek majd.


A kezdeményezést színesebbé teszi, hogy a Bizottság az adott témáért felelős biztosai, EP képviselők, a civil szféra, valamint a köz-és a privát szektor képviselői napi rendszerességgel vesznek részt az oldalon közvetített csevegésekben, alkalmanként pedig videochatekben. A mai nap folyamán többek között Andor László, foglalkoztatásért felelős uniós biztostól is lehet kérdezni a munkahelyek témájában.

A jelenlegi válságból való kilábalás, valamint az uniós döntéshozatal interaktívabbá tétele hívta létre ezt a kezdeményezést, melynek keretében mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy kifejtse véleményét, és hozzájáruljon a jövőbeli uniós szintű döntések megszületéséhez. Az egyes témákban minden héten hétfőtől szerdáig tart a vita, melynek eredményeiről számos brüsszeli döntéshozó is heti feljegyzést kap.

A Polgárok Európai Éve (2013) keretében megindított kampány 24 nyelven zajlik párhuzamosan, az Európai Unió mind a 28 országában. A mai napon még mindenki kifejtheti véleményét, elképzeléseit az unió jelenlegi egyik legérzékenyebb témájában, a munkahelyek kérdésében. Az oldal ezen a linken érhető el.

Kitekintő

Nemzetközi bűncselekmény lett a holokauszt tagadás

A knesszet elfogadta a holokauszt tagadásra vonatkozó törvényt. A különbség a hasonló törvényt hozó országokkal szemben az, hogy itt a törvény megfogalmazása szerint azokra is vonatkozik, akik külföldi állampolgárok, és a holokauszt tagadást nem Izrael területén követték el. Így Izrael állam kiadatási kérelemmel fog fordulni ezekhez az államokhoz, hogy bíróság elé állíthassa a saját hazájukban a szólás szabadságával élő embereket. 

A törvényt ugyan elfogadták, bár nem valószínű, hogy bármely más állam kiadná állampolgárait, de kizárni sem lehet. Németország, vagy más hasonló cion-pribék állam esetében még ez is előfordulhat.

Hídfő.net

Király B. Izabella: Mi lesz veled, magyar?

2014-ben választások lesznek Magyarországon. Sokan keresik a megoldást, mit kellene, mit lehetne tenni a magyar érdekek érvényesítéséért. Én is keresem.

(A magyar érdek megfogalmazása a Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont 52. – 53. - 54. pontja szerint: „Magyar érdek, a nemzeti egység megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében. Közös nemzeti cél: A szabad Magyarország. A kárpátmedencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak, valamint önellátó- és önvédelmi képességének a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak a megőrzése, védelme. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, feladata és küldetése.”)

1990-ben Magyarországon, a magyar nemzeti érdekek ellen való kívülről és felülről vezényelt rendszerváltás történt.

Rendszerváltás volt, ugyanis a társadalmi rendszer lényege a politikai viszonyok, a tulajdon- és elosztási viszonyok alapvetően megváltoztak. Akik a rendszerváltozást előkészítették és levezényelték, tudták, mit akarnak. Azt akarták elérni, ami Magyarországon mára megvalósult: Nincs ország, haza, nemzet! Ami van, ami annak látszik, csak illúzió. Mindez nem véletlen és nem hozzá-nemértés következménye, hanem egy előre megtervezett, tudatosan, fondorlatosan, erőszakosan végrehajtott összeesküvés végeredménye. Mert már a végénél tartunk.

A rendszerváltó, a háromszögletű kerekasztal mellett egyezkedő kiválasztottak elmondhatnák, - ha akarnák – mi is történt valójában 1982, 1987-88, 1989-90-ben. Ha nem mondják, mert titkosították 90 évre, akkor próbáljunk józanésszel visszakövetkeztetni.

A Valutaalap alapokmányának kihirdetésétől (1982/6 törvényerejű rendelet) új típusú nemzetközi befolyás (konkrét parancsokkal, elvárásokkal, zsarolásokkal) jelent meg nálunk is. Az új liberális-kapitalista ideológia és gyakorlat megjelenése nagyon jól jött az akkor uralkodó kiváltságosoknak. Kielégíthetetlen vágyaiknak ugyanis már gátat szabtak, így terhessé váltak a kommunista hittételek. Örömmel váltották hát a vörös leptet kékre! „A leplek színe időnként változik, de a szellem alatta a régi!” Egyszerűen magántulajdonukká tették az addig egységes állami tulajdont. (Spontán privatizáció, előprivatizáció, privatizáció, ma államosítás-magánosítás trükk…). Átrendezték függőségi viszonyainkat. Most a NATO, az EU, és az IMF utolsó csatlósai vagyunk. Privilégiumként megszerzett szaktudásukat – közhatalmi helyzetükben is - saját céljaik érdekében, kifejezetten a magyar nép kirablására, átverésére, félrevezetésére használták, használják. Nemzeti jelszavak harsogásával folyik a magyarság teljes felszámolása.

A rendszerváltó kiválasztottak bármilyen korszerűsített alakban, új néven, új jelszóval jelennek is meg, nem kaphatnak (nem kaphatnának) bizalmat! Sajnos, csak ők a választék! Ugyanazon idegen kotlós alól keltek, és a napnál világosabb: idegen érdekeket szolgálnak. Elképesztő vagyoni gyarapodásuk (lehetősége, ténye) lényegében júdáspénz. Rendkívül tehetséges strómanok. Szinte hihetetlen hatalmuk forrása nem a népakarat. A kétharmad is csak szemfényvesztés. Az egész pártrendszer annyira komolytalan, hogy már tényleg komikus. Tulajdonképpen kivétel nélkül mind „média-pártok”, azaz tagságuk nincs. A hívek halmaza a kenőpénz mértékétől függően folyton változik. A médiumokban való szerepeltetésük, reklámozásuk során, sötét szerkesztőségi (és egyéb) páholyok mélyén kialakított arculattal jelennek meg a nagyérdemű előtt, és fognak fogyasztókat a választások idejére.

Mint már annyiszor, ma is sokan sürgetik a magyar összefogást. És mégis, milyen alapokon fogjunk össze? Az 1994-es választások előtt több nagy nemzeti-összefogás kísérletnek voltam résztvevője. A legfontosabb volt a MET (Magyar Egyeztető Testület), melynek elnökségi tagja voltam, s amelyben hazai szervezetek mellett az elcsatolt területek és a messzi nemzeti emigráció több fontos szervezete részt vett. Bukásának ugyanazok voltak az okai, mint az összes többinek: Az idealisztikus helyzetértékelés, jóhiszeműség, beépülés, és teljes eszköztelenség!

A Magyar Érdek Pártja nevében négy alapkérdést tettünk fel. Lássunk tisztán, milyen alapon fogunk össze! Úgy gondoltuk, hogy az összefogásnak alapja az alábbi négy kérdésre adott megfelelő válaszok. Kétségtelen, hogy a mai, rendkívül bonyolult, információs világunkban nem lehet egyszerű igennel, vagy nemmel válaszolni a nagy kérdésekre, de határozott véleményt, elképzeléseket, terveket kötelező megfogalmazni: Trianon, NATO, Európai Unió, adósságszolgálat! Ezek a kérdések mit sem veszítettek időszerűségükből, viszont még két kérdés ide kívánkozik. Tisztában kell lenni a zsidósághoz és a cigánysághoz való viszonyunkkal, - mondhatnánk a zsidókérdés és a cigánykérdés a magyarság számára létkérdés lett.

Súlyos, nehéz kérdések ezek, de az alábbi kérdések sem egyszerűek

Tisztában vagyunk-e Magyarország lakóinak, a „szavazópolgároknak” valós nemzetiségi-etnikai összetételével, a létszámarányokkal? Érdekviszonyaival? Tudati, lelki állapotával? Politikai tájékozottságával, elkötelezettségével? Ismerjük-e a valós nemzetközi helyzetet? Van-e esélye egy új formációnak megbuktatni ezt a 24 éve tobzódó, egyértelműen idegen zsoldban álló jobbos-balos-zavaros, képmutató, hipokrita tolvajnyelven szemérmetlenül hazudozó politikai vezetést? Van-e alkalmas szervezet, személy, aki mellé, mögé fel lehetne sorakozni? Aki elég bátor, hiteles? Van-e értelme egyáltalán részt venni a politikai közéletben ilyen körülmények között?

Ne legyintsünk lemondóan! Végig kell gondolni teendőinket, lehetőségeinket, kilátásainkat! A Magyar Érdek Pártja (megszűnt 2003-ban, az iraki háború elsodorta) álláspontját javasolom tárgyalási alapnak a szövetkezni kívánóknak.

Trianon

A Trianon-i diktátum (1920) kifejezetten Magyarország megsemmisítésére irányult. Ha nem így lett volna, akkor az 1980-as évek végén, kilencvenes évek elején lett volna lehetőség a kárpátmedencei történelmi Magyarország békés helyreállítására. Akkor, amikor a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Csehszlovákiát lényegében háború nélkül – nagyhatalmi döntéssel – szétszedték, a két Németországot egyesítették, az Antall József vezette hazaáruló magyar kormány (és parlament) elkezdte megkötögetni a trianoni döntést véglegesítő kétoldalú alapszerződéseket. (A dél-szláv háború valódi oka külön elemzést igényel.) Jellemző, hogy Kucsma, akkori ukrán elnök lepődött meg legjobban, hogy nekünk, magyaroknak nem kellett Kárpátalja! Nagy a valószínűsége, hogy gyors bukásában naivitása is közrejátszott, nyilván nem volt beavatott. Megbízható források szerint Csehszlovákia felbomlása után a Felvidéken üresen álltak a szlovák laktanyák. Puskalövés nélkül lehetett volna visszaszerezni Felső-Magyarországot. Antall Jóska a téma felvetését is megtiltotta azoknak, akik egyáltalán tudtak ezekről az információkról, bizalmas fax-üzenetekről. Hej! Antall Jóska! Antall Jóska! Ezekről a nemzetközi jogot is sértő, kifejezetten magyarellenes alapszerződésekről, azóta sem esik szó! Balladure, akkori francia miniszterelnök még azt mondta: Közép-Európa problémái Trianonban gyökereznek! Azután 1994 júniusában, Párizsban stabilitási konferenciát rendeztek. Ott úgy döntöttek, hogy az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás feltétele a „hátsó szándék nélküli jószomszédi kapcsolatok”, melyeket alapszerződések aláírásával kell bizonyítanunk! Ha valóban menni akartunk volna a NATO-ba és az EU-ba, akkor legmagasabb szinten valósult meg a zsarolás bűncselekménye! De, hát ki akart menni? A rendszerváltó kampányban nem erről volt szó! Ezzel lényegében később sem igazán szembesült a magyar közvélemény. Csak úgy megtörténtek az események! A nagyhatalmak leplezni szándékozott kifejezetten magyarellenes nagy igyekezete arra irányult, hogy az 1990-es szabad választásokon felhatalmazott demokratikus és nemzeti parlamentek, mintegy népakaratként szavazzák meg az alapszerződéseket. Napjainkban a Trianon-kérdéssel foglalkozó szakértők – különösen 2010-ben a „nemzeti összefogás napja” törvénybe iktatásának indoklásaként - sorra jelentették meg „tényfeltáró”, „igazmondó” tanulmányaikat. Óriási adathalmazzal takart maszatolás, maszlagolás, ködösítés! S aztán az össznemzeti dagonyázás! A magyar múlt, a „körültáj” gyűlések történelmi helyszíne Bálványosvár és Tusnádfürdő – tusványosítása! A posványosi szabadegyetem! Eljátszani, hogy már nincs is érvényben Trianon! Lélekben egy a magyar nemzet, ha van országa, ha nincs! No persze, Antall Jóska is azt mondta: „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke vagyok!”, és eladta Kárpátalját! Vakulj magyar!

Milyen esélye van a magyarságnak igazságszolgáltatásra. elbitorolt országát és a becsületét visszaszerezni? A Kárpátmedencét békés úton újraegyesíteni?

A rendszerváltó pártokkal semmi! De nem mondhatunk le róla! Az idő és a természet nekünk dolgozik. A világ szükséges és egészséges újrafelosztásának feltétele, a mai embertelen világrend összeomlása. El kell tűnnie a nemzetközi politika porondjáról azoknak a nagyhatalmaknak, és nemzetközi szervezeteknek, melyek a világ és az emberiség mai tragikus állapotáért felelősek! (Ha kirobbantják a III. világháborút, könnyen megtörténhet, hogy önmaguk sírját ássák meg!) „A világ újrafelosztása történelmi birtokperek során a természeti adottságok, az ősi birtokjog, az életszerűség, az önelvűség és önérdek figyelembevételével olyan nemzetközi konferenciákon rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, palesztinokat palesztinok, indiánokat indiánok… stb. képviselnek. A világ újrafelosztásának, újrarendezésének alapja nem lehet más, mint az adott terület természeti-földrajzi adottságainak a figyelembe vételével az adott terület lakóinak eltartásához szükséges élettér biztosítása. Ősi birtokjog történelmi alapokon! Életszerűség: azaz a mára kialakult állapotok figyelembe vétele! Önelvűség-önérdek (minden nép önérvényesítő akarata) kölcsönös tiszteletben tartása.”. (1996. 06. 22. Visegrád-Mogyoróhegyi 108. pont)

A Kárpátmedence tökéletes természeti, földrajzi egység. A rajta élő népek önellátására alkalmas régió. A jelenlegi pénzrendszer és az Európai Unió összeomlása esetén készen kell állnunk, és nem engedni, hogy a Kárpátmedence idegen zászló alatt egyesüljön! Csak a vak nem látja, hogy Magyarország gyarmatosítóinak nem a csonka Magyarország kell, hanem az egész! Jó lenne, ha ezt észrevennék a kisantant népei is! Ne ringassák magukat abban a hiú reményben a románok, vagy a szlovákok, hogy velük könyörületes lenne az új földesúr!

A magyarság birodalomalkotó képessége ősi, igazságos jogrendjében rejlik. Nem más népek kiirtása, elnyomása, kirablása, hanem a közjó, együttműködés! Csak ebben a szellemben szervezett állam lehet minden benne élő nép közös otthona. Egy ilyen országban nem terelik el a saját folyójukat, nem nyitnak ciános aranybányát, nem irtják ki az őserdőket, nem hoznak ostoba nyelvtörvényeket, nem engedik saját nyakukba az árvizet… stb. Rá kell döbbennie végre a térségben élő nem magyar tudatú népeknek is, hogy soha nem voltunk és nem vagyunk az ellenségük, viszont vannak közös ellenségeink! A felvilágosító propaganda tevékenységben rendelkezésünkre álló új technikákat kihasználva hirdessük: A Kárpátmedence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke. Másként nem lehet szembeszállni az imperialista, rabló-kapitalista gazdasági és pénztőke erőfölényével, gátlástalanságával, terrorjával. Mondjuk, csak mondjuk a magunkét! Bízzunk abban, hogy a magyarázatokat keresők, ezekben találják meg a válaszokat! Volt idő, épp 1920, amikor a nagyhatalmak nem merték megkockáztatni a népszavazást az elcsatolt területeken, mert nem voltak biztosak abban, hogy a népek – etnikai hovatartozásuktól függetlenül Magyarország ellen szavaznának. Lásd Sopron, a leghűségesebb város példáját. És voltak még Franczia Kiss Mihályok! A népek általában bölcsebbek, mint ahogyan azt a politikusok szeretnék.

Napjainkban már láthatók azok a nagyhatalmak, amelyek levezényelhetik majd a fentebb írt programot. Ha pontosan tudjuk, ki az ellenségünk, akkor keressük meg azokat, akiknek ugyancsak a mi ellenségünk az ellensége. Az ellenségem ellensége… a barátom! Valószínű, hogy revízió alá kell venni a korábbi rendszerekben (és ma is!) sulykolt magyar köz-felfogást, dogmákat például Kínával, Oroszországgal, vagy általában az iszlámmal kapcsolatban. Kína! „Kína útjában van a One World messianizmusnak, mert Kínát az „Úr választott népe” sem bibliával, sem pénzével meghódítani nem volt képes.” (Dr. Vágó Pál) Kína nem felejti el az ópiumháborút, a boxer-lázadás leverését, és Trianont sem! (Santung tartományt az 1919-es párizsi béketárgyalásokon igazságtalanul Japánnak ítélték! Az egész Kínára kiterjedő 1919. május 4-én kirobban tömegtüntetés hatására, hosszú tárgyalások után 1922-ben a Kína visszaszerezte Santungot.) Tehát Kína is sértettje volt Trianonnak! Ez már lehetne tárgyalási alap. Természetesen nem felejtjük el ujgur testvéreinket! Kína kereskedelmi, gazdasági nyomulása nem a „sárga veszedelem”. Ez az önelvűség, az önérdek természetes érvényesítésének akarata és képessége. Nem az ő bűnük, hogy tönkrement a magyar gazdaság, hanem az IMF-zsoldban álló hazai politikai, gazdasági, pénzügyi vezetőké, akikben nem volt meg, és ma sincs meg a szándék a magyar önérdek, és önelvűség érvényesítésére. Ebben a kifejezetten Kína-ellenes közhangulatban talán megéri legalább végiggondolni a kínai-magyar viszonyt, legalább eljátszani a gondolattal, hogy talán más alapokra is lehetne helyezni a kapcsolatunkat! Nem csak házalni Kínában az államkötvényeinkkel! Biztos vagyok benne, hogy Kínával is köthetők, - mégpedig valódi partnerség alapján -, kölcsönösen előnyös kétoldalú szerződések.

Kolozsvári Grandpierre Endre „Tízezer évi küzdelem hazánk megmaradásáért”, „A trianoni világösszeesküvés”, „Miért söpri el a történelem a trianonokat?” című könyveiben kifejtette: „Jelenlegi ismereteink szerint, történelmünk elmúlt tízezer éve során tizenkétszer vesztettük el a hazánkat. (…) immár tizenkét alkalommal visszaszereztük, visszavívtuk. (…) Akik 1920-ban Trianonban határozatokat hoztak nem voltak tudatában a történelem feltartóztathatatlan mélyáramainak, a történelmi folyamatokban évszázados léptékben érvényesülő rendtartó, a mesterségesen létrehozott torzulásokat helyreigazító elemi erőknek. A trianoni határozatok történelmi bűncselekmény jellege önmagában bizonyítja, hogy előbb-utóbb elsöpri azokat a történelem.”

NATO

895-ben Kurszán vezér még azt jelentette Árpád fejedelemnek, hogy „216 ezer edzett lovas vitéz várja a parancsot.” Vissza is szerezték az országot! Trianon 30 ezer katonát engedélyezett nekünk harckocsik, repülők, nehézágyúk nélkül. 2013-ban már nincs önálló magyar hadsereg. A Fidesz az első ciklusban (1990-94) mindent elkövetett a kötelező katonai szolgálat eltörléséért, és - Horn Gyulával együtt - élharcosa volt a NATO-ba való belépésnek. (1997. november 16-án volt NATO népszavazás. Megjelent 49,24%, a szavazásra jogosultak 41,4% szavazott igennel. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a nép sem menthető fel minden felelősség alól.) Ma a hazai honvédség létszáma, az adminisztratív dolgozókat, polgári vezetőket, tisztikart, legénységet beleértve 29.700 fő. Érdekes szám. Feltűnő, hogy a költségvetési vitától eltekintve a NATO-ról, illetve a magyar honvédelemről alig esik szó. Nem témája a „közbeszédnek”. Ezen nem csodálkozhatunk. A jelenlegi, néhány, embernek nem nevezhető eszement gonosz számára a világuralmat biztosítani hivatott haditechnika és egyéb csúcstechnológia mellett semmi jelentősége már a NATO-nak. A világ különböző pontjain kialakított helyi konfliktusok (etnikai összetűzések és éhséglázadások) „kezelésére” bevetett NATO-tag alvállalkozóknak semmi köze a saját nemzeti érdekeikhez, így a mi esetünkben a magyar érdekekhez sem. Drónok, chemtrail gépek, HAARP-programok, műholdakról irányítható kütyük, a nano-, a bio-, és az információs technológiák világában a NATO-nak már csak a legalsó szintű diverziós propagandában van jelentősége. Magyarország mai szövetségi helyzetében az önrendelkezés, önellátás, önigazgatás, önvédelem tiltott téma. Pedig ez a jövő útja! Oliver Cromwell híres mondatát, azaz „Bízzál istenben és tartsd szárazon a puskaport!”, magyarosítsuk! Minden magyar kötelessége: Bízzál magadban, és tartsd szárazon a puskaport! És el ne felejtsük! Nem az a programunk, hogy merjünk kicsik lenni! Legyünk tisztában a Kárpátmedence óriási stratégiai jelentőségével!

Európai Unió

„Egy állam attól állam, hogy önálló felségterülete van, fajtájában, nyelvében, erkölcsében, politikai céljaiban egységes nép, azaz nemzet kezében van az állami főhatalom. A társadalom, a nép saját érdekeinek az érvényesítése, védelme érdekében (közös munkák, önvédelem megszervezése) létrehozta és fenntartja a maga központi gazdasági, igazgatási, önvédelmi irányító szervezetét, az államot. Az állami szuverenitás az jelenti, hogy bármely idegen hatalom érvényesülése kizárt. A magyar állam, azaz a magyar nemzet felségjogainak megsértésére, annak részbeni, vagy teljes átruházására – nemzetközi szervezetekre vagy magánszemélyek csoportjaira, bármilyen jellegű katonai-politikai-pénzügyi hatalomra -, sem országgyűlés, sem népszavazás történetileg nincs felhatalmazva. A magyar államot, az országot, a Nemzetet nem számolhatja fel sem a mindenkori országgyűlés, sem az adott időszak szavazópolgárai. (Lásd: KGST, Varsói Szerződés, NATO, Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap, Világbank.)” (VM 108 pont)

Azok, akik bevitték az országot az EU-ba és a NATO-ba, a hatályos Btk. 144. § alapján is hazaárulók. Hogyan, milyen aljas manipuláció következményeként kerültünk az EU-ba? Mire szétnézhettünk volna, már benn is voltunk! A legkeményebb EU-s propaganda Fidesz első ciklusában folyt. (1998-2002) Sokan érezték, sokan tudták, hogy számunkra kedvező csatlakozási feltétel nem létezik, mégis benne vagyunk! Érdemes emlékeztetni a 2003. április 12-i uniós népszavazásra. Megjelent 45,62%, és a szavazásra jogosultak 38%-a szavazott igennel. El kell ismerni, szomorú számok ezek. Nem véletlen, hogy síri csöndben múlt el az uniós népszavazás 10. évfordulója. (2013. április 12.) Senki nem készített mérleget, nem történt felelősségre vonás!

Mit adott nekünk Európa az elmúlt ezerszáz évben? Erőszakos keresztény hitre térítést, keresztes háborúkat, sorozatos cserbenhagyást, déli harangszót, Fuggereket, Szerencsés Imrét, Habsburgokat, két világháborút, Trianont, bolsevizmust, liberalizmust, adósrabszolgaságot, nyitott társadalmat nemzetközi maffiákkal, kábítószerrel, menekültekkel! Mit adott az EU, mióta benne vagyunk? Addig segített bennünket elmebeteg irányelveivel, előírásaival, amíg teljesen tönkrement az ország! Azt hiszem, kevés embernek vannak már illúziói! Ha az EU-ra szavazott, legalább lelkiismeret-furdalása legyen!

(A népszavazás intézményével való visszaélés a négy igenes népszavazással kezdődött! Amikor mindenki Koncz Zsuzsája, az eszdéeszes propagandista búgta a fülünkbe reggeltől reggelig: igen, igen…! A jól végzett munka után most Németországban él, visszavonultan. Azóta se kérdezte meg senki - kivéve egy titkosított alkotmányügyi bizottsági ülést 1992-ben -, hogy a törvénynek megfelelően végrehajtották-e a népszavazás követeléseit. (Természetesen eszük ágában sem volt végrehajtani.) A többség akaratát érvényesíteni hivatott demokráciában a szavazásra jogosultak 25%-ának a szavazatával el lehet adni az országot. Egyharmadának a szavazatával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni.)

Mi mondhatjuk, hogy a törvénysértés jogot nem alapíthat, s, hogy az egész rendszer „illegitim”! A törvénysértő, illegitim rendszer mégis működik, immár 25 éve. (Plusz a korábbi évtizedek rendszere.)

Hogyan szabadulhatunk meg az EU-tól? Az EU sorsa nem rajtunk múlik. Összeomlása elkerülhetetlen. Az összeomlást azok az országok, népek vészelik át könnyebben, amelyek még rendelkeznek saját valutával, saját kezükben tudják tartani, helyesebben készek azonnal saját kezükbe venni a termőföldet, a vízcsapokat, gázcsapokat, villanykapcsolót, s amelyek szépen, lassan felkészülnek az önellátó képesség helyreállítására, a kölcsönösen előnyös kétoldalú (kül)gazdasági kapcsolatok kiépítésére! A helyi társadalmak és helyi vezetők felelőssége rendkívüli, mert ők vannak ott a konkrét helyszíneken. Mozdulni kell! Azonnal!

Adósságszolgálat

A legnagyobb, gyalázatos manipuláció az ország és az lakosság megállás nélküli, tudatos eladósítása körül folyik. Nincs más kiút a csapdából: A külföldi államadósság fizetésének felmondása és az 1982/6-os törvényerejű rendelet (A valutaalap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése. Ezek állami függetlenségünk helyreállításának az első feltételei. (Aztán kilépni az EU-ból és a NATO-ból.) A jelenlegi hatalom égbekiáltó bűne, hogy kétharmados többségével simán megtehetné ezeket e lépéseket. Költői a kérdés: Vajon miért nem teszi meg?

„Az államadósság összetevői: a politikusok, főhivatalnokok, médiaguruk kenőpénze, a választópolgárok alkalmi megvesztegetésére szánt juttatások, indokolatlan, igazságtalan állami kifizetések (végkielégítések, tanácsadói pénzek, felesleges nagy-beruházások, zsidó kárpótlás, érdemtelen, élősködő tömegek segélyezése, stb.), az exportbevétel haza nem hozatala, átutalások nem létező importért, magasabb import, vagy alacsonyabb exportárak megadása. (…) A nemzeti közgazdászoknak sem azt kellene állítani, hogy a megoldás a „globál-gazdi” jobb útra térítése! Az adósságmegtagadás e keszon-betegség egyetlen ellenszere!” (Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont, 1996. 06. 22.)

Adósságfizetés megtagadása esetén várható zsarolás, bojkottok, humanitárius bombák kivédésére kellenek a tartalékok, a kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, az önellátó képesség helyreállítása (a luxusigények kielégítése nem feladata a nemzetgazdaságnak!), a hasonló sorsra jutott országok összefogása, jószomszédi viszony, árucsere kereskedelem. 

Az IMF és a Nemzetközi Valuta Alap alig több mint fél évszázad alatt az egész világgazdaságot tönkre tette. Ahová ügynökei betették a lábukat, ott a pusztulás megállíthatatlan. Ők határozzák meg a bekebelezett ország népének minden létfeltételét, csak éppen semmihez sem értenek. Ha a pusztításon kívül értenének valamihez, akkor tanácsaik, utasításaik nyomán virágzó, boldog életnek kellene lennie a Földön. Gondolom, ezt senki se bánná! Ám nem így van. Egyre több országban ismerik fel ennek a pénz- és gazdasági rendszernek az aljasságát és az ehhez szorosan kapcsolódó képviseleti demokráciának, mint politikai rendszernek a tarthatatlanságát. Ha minden erőszakkal és csellel eladósított ország megtagadná a további fizetést, fogná magát és egyszerűen kisétálna az adósságcsapdából, nagy meglepetés érne mindenkit. Nem dőlne össze, hanem nagyszerűen működne a világ. Egyre többeknek van már elege „az amerikai nagybácsiból, aki úgy visz, mintha hozna.” (Csornai-Sass István) Az adósság visszafizetése lehetetlen. (Eleve így van kitalálva!) Volt már ilyen a magyar történelemben is. A Habsburgok egyre kevésbé tudták, később már nem is akarták, vissza se fizették a Fuggerek kölcsöneit. A világ nem dőlt össze, és már mi magyarok sem emlékszünk arra, hogy a Fuggerek izzították Dózsa trónját, és ásták a mohácsi tömegsírokat.

Zsidókérdés, cigánykérdés

Amikor valamely hazánkban élő kisebbségről beszélünk, több szempontot figyelembe kell vennünk. Vendégeink hozzánk való viszonyában nagy különbségek vannak, melyek a történelmi múltban gyökereznek. Ma Magyarországon 13 elismert nemzeti és etnikai kisebbség él. Ők vagy a trianoni utódállamok nemzeteinek tagjai, vagy távolabbról sodorta hozzánk őket a történelem. Ezek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Az itt élő oroszok, kínaiak, arabok, kurdok, afrikaiak nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. A zsidóság nem hagyja magát sem nemzeti, sem etnikai kisebbségként elismertetni. (A Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont a zsidóságot természetesen nemzetiségként tartja számon.)

Sokunknak vannak nemzetiségeink egyes tagjaival kapcsolatban személyes, jó tapasztalatai, ezért nem szívesen általánosítunk. Viszont kötelező a nemzetiségekkel kapcsolatban is tágabb, szélesebb alapokon szemlélődni. Amíg csak a hétköznapi élet keretei között találkozunk, hétköznapi dolgokról beszélünk, semmi gond! Ezen a szinten a népek megértik egymást. (Ezt amúgy nem árt tudatosítani!) Ám, amikor vélt, vagy valós okok miatt nemzeti érdekellentét keletkezik, a kisebbségünk nem az igazságot nézi, hanem a vélt nemzeti sérelmét fogja védeni. (Lásd a Duna elterelése miatt egyetlen hazai szlovák szervezet sem emelte fel a szavát.) Perczel Tamás is hasonló megállapítást tett a halála előtt készült megrendítő interjúsorozatában. (Duna TV.) Voltak zsidó barátai, sziporkázó értelmiségiek, de amikor valami zsidó téma került szóba, akkor roló le! Képtelenek voltak további eszmecserére.

A magyar nemzet vendégei, a vendéglátás időtartamától függetlenül: a nemzetiségiek, az etnikai kisebbségiek, a külföldiek és a hontalanok. EU ide, vagy oda, a vendégnek nincs joga a házigazda éléskamrájához, pénztárcájához, hálószobájához! Ezt a régi, minden normális államban ma élő szokást azonban úgy tűnik, az alcímben szereplő vendégeink nem akarják tiszteletben tartani. Mostanában különösen elszemtelenedtek, és kifejezetten politikai hatalomra törnek. Ezt nem lehet gyávaságból észre nem vennünk vagy úri nagyvonalúsággal kezelnünk!

Mindkét említett kisebbséget, mint közösséget képviselő hivatalos vezetők, szervezetek mind-mind kifejezetten a magyarság ellen uszító, magyarságot tudatosan, alaptalanul vádoló megnyilatkozásokat tesznek. Az úgynevezett „romagyilkosságok” ítélethirdetése után (2013. 08. 06) tovább tombol a magyargyűlölet, a cigány és zsidó szervezetek, a nemzetközi sajtó támogatásával valóságos magyarellenes lincs-hangulatot teremtettek. Kíméletlenül megy az antiszemitázás, rasszistázás, fasisztázás! Óhatatlanul erősíti az emberben a gyanút, hogy fogadott bérgyilkosok, vagy titkosszolgálatok ügynökei lehettek a valódi elkövetők, hogy legyen ok a magyarságot újult erővel antiszemitázni, rasszistázni, fasisztázni. Mint az ikertornyok! Lehessen harcolni a nem létező terrorizmus ellen!

Ez a két kisebbségünk a jelen politikai helyzetben kiváltságokkal rendelkező, igazságtalanul kivételezett, kiemelten védett. Ma már ők döntik el, hogy milyen törvényeket hozzon az országgyűlés, mi legyen a történelem-tankönyvekben, mely rendezvényeket lehet megtartani, melyeket nem, milyen szervezeteket kell betiltani, hol lehet kitűzni a magyar nemzeti zászlót, hol nem, bemehet-e a közönség egy sportmérkőzésre vagy sem, kit kell az állásából azonnali hatállyal elküldeni… Szó szerint, vétójoguk van! A köztévében már csak akkor látunk egy-egy magyart, ha vagy egy cigány, vagy egy zsidó sértett kérdőre vonja.

A zsidóság és a cigányság kultúrája, életvitele, vallása, erkölcsi felfogása teljesen más, mint a magyarságé. Ma az amerikai zsidó, a cigány, és a zsigány kultúrának nevezhető értéktelen gagyi elárasztotta a magyar kulturális életet. A zsidóság pár évtizede tudott csak, nagy nemzetközi összefogással önálló (egyébként életképtelen!) állam-alakulatot létrehozni. Tudomásom szerint a cigányság sem sok államalkotó tapasztalattal rendelkezik. Kultúrájuk is a gazdanépek kultúrájának cigány illetve zsidó interpretációja, kedvelt műfajuk a plágium és a parafrázis. Ma ott tartunk, hogy sok magyar szívesen lenne már cigánnyá, vagy zsidóvá, mert akkor érinthetetlen volna. Volt már ilyen a magyar történelemben, amikor a magyar a magyar-üldözések miatt egy-két generáció alatt kimenekült magyarságából! Figyelemreméltó hír, 2013. július 28: Szerbiában egyre több fiatal vallja magát cigánynak (szerbek és magyarok egyaránt!), hogy bejusson az egyetemekre, és ingyen tanulhasson!

„A zsidó egyike a világ legöregebb népeinek, amelynek folyamatosan ki kell találnia önmagát. A magát papi szerepre kiválasztó nép a különállást megőrizve tanúskodott az egyetlen isten és az egyetlen emberiség eszméje mellett. A papi népnek az a dolga, hogy szellemi kapcsolatot teremtsen a világ minden népével, és, hogy párbeszédre hozza egymással a vallásokat és a világnézeteket.” írja Konrád György a Szombat 1995. márciusi számában. Micsoda ostoba gőg! És ezt komolyan is gondolják? Na, ne már! Mi van, ha a népek nem kérnek ebből az atyai gondoskodásból? Amint 2013-ban látható, az erre való nagy igyekezet nem is tett jót a világnak! (Apropó: A zsidó folyamatosan kitalálja önmagát! Mai hír, hogy nem is az izraeli zsidók a zsidók, hanem a palesztinok, akik genetikailag 90%-ban zsidók! No! Most okosodja ki magát az ember!) Az azonban biztos, hogy a zsidó-magyar viszonyt tekintve ki kell jelentenünk, hogy az itt élő zsidókat több ok miatt (itt nem részletezem) nem tekinthetjük a „magyar nemzet nyereségének”. A normális zsidó-magyar kapcsolatok feltételei: 1. Kérjenek bocsánatot a magyar néptől, minden magyarság ellen zsidók által elkövetett bűnökért! 2. Hagyjanak fel a magyarság rágalmazásával, igazságtalan sarcolásával, zsarolásával, anyagi erőinek további csapolásával. És ne feledjék, hogy ez itt Magyarország, ahonnan bármerre elmehet az, aki nem érzi jól magát a magyar országban.

Vajon a cigányság mivel érdemelte ki, kiknek az ötlete volt, hogy a Roma Integrációs Évtized Programja keretében (2005 és 2015 között), külön Roma Stratégiai Terv szerint kiemelten gyámolítsák? Most aztán a cigányság nyomorára, szenvedéseire hivatkozva lehetett, lehet éjjel-nappal, vegyes-kórusban rasszistázni! Ez a sokmilliárdos program azonban nemcsak gazdanépek ellen van, hanem a cigányság ellen is. Ez a program csak azoknak jó, akik nagyon jól megélnek belőle! Akik kitalálták, szervezik, konferenciáznak… stb. Erre mondják: etnobiznisz! Ez a program teljesen figyelmen kívül hagyja a cigányság sajátosságait, hagyományait, és a valódi érdekeit, valósággal ki akarják forgatni őket önmagukból! A szerves fejlődést erőszakosan – a gazdanépek és a cigányság egymásra uszításával – nagymértékben gátolják. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés elve? Harc a szegregáció ellen? A roma kultúra támogatása? Micsoda hamisan csengő, gonosz, demagóg jelszavak! Vegyük csak a szegregációt! Mennyire örülnének a magyarok az elcsatolt részeken, ha engednék őket „szegregálódni”! Azért harcolnának! (Posványosban erről szó nem esett.) Magyar gyermekeknek, magyar iskolában, magyarnak kellene nevelődni! (Ott más okból tilos a külön magyar iskola!) Itthon a cigányság védelmezői miért kényszerítik a cigánygyerekeket magyar iskolákba? Saját kulturális értékeik védelmét, ápolását jobban szolgálhatná a cigány iskola, cigány tanítókkal! Nemde? Legalább a választás lehetőségét adnák meg szegény cigánygyerekeknek! De nem! Ebben az új, fejetetejére állított helyzetben a cigányság sem találja a helyét. Becsületes magyar vezetésre volna szükség, amelyik nem engedné meg a felelőtlen, magyarellenes uszítást, és helyükre tenné a dolgokat! A cigányságnak is olyan vezetők kellenének, mint volt Lakatos Menyhért! Nem Kolompár Orbán, Farkas Flórián, Horváth Aladár, Járóka Lívia! A magyarországi cigányság felelős vezetőinek látni kell, hogy etno-fegyverként használják őket a legsötétebb politikai erők a magyar nép ellen. (2013. augusztus 23-án már húsz éve annak, hogy Kiss Norbert, 16 éves kecskeméti fiút, három börtönből szabadságolt cigányasszony, Kecskemét főterén, több magyar járókelő szemeláttára agyonverte. Egyetlen gyermeke volt gyermekorvos édesanyjának. Az volt a „bűne”, hogy kopasz volt. Akkor folyt a szkínhedek elleni uszítás! Ez lett a vége. És, azóta mennyi, de mennyi hasonló, felheccelt cigányok által elkövetett „romagyilkosság” volt hazánkban! A cigány-magyar kapcsolatok normalizálására is van lehetőség, és nagyon sürgős lenne. A cigányság felelős vezetőivel (választott vajdáival, a családfőkkel, és nem a „helyi kisebbségi politikusokkal”!) közvetlenül, – és nem zsidó közvetítéssel! – folytatott párbeszédben szükséges tisztázni a normális együttélés feltételeit. Tulajdonképpen erre a párbeszédre ma is van lehetőség, csak koncepció, sztereotípiáktól mentes fantázia, önállóság és bátorság kellene hozzá a helyi hatalom, a polgármesterek részéről.

Nézzük az alábbi, ugyancsak nem egyszerű kérdéseket!

Tisztában vagyunk-e Magyarország lakóinak, a „szavazópolgároknak” valós nemzetiségi-etnikai összetételével? A létszámarányokkal? Politikai tájékozottságával, elkötelezettségével?

Nem.

A csekély létszámú egyéb hazai kisebbség politikai szempontból majdhogynem közömbös.

A cigányság megszámolását eleve gátolja a hatalom, mert a közvetlen rákérdezést már rasszizmusnak minősítik, a zsidóság meg az istenért nem hagyja magát még nemzetiségként-etnikumként megnevezni sem, nemhogy megszámolni. Azt hiszem, nem nagyon rugaszkodunk el a valóságtól, ha felételezzük, hogy egy magyarságot igazoló eljárás után az állami, jogi, gazdasági, egészségügyi, média, művészeti, pénzügyi… stb. vezetésünk szinte teljesen elnéptelenedne.

A statisztika nem hazudik, csak nem mond igazat. Eleve a valós helyzet feltárásának, és nyilvánosságra hozatalának komoly politikai akadályai vannak. A hatalom valódi birtokosainak az érdeke az etnikai feszültség fenntartása, sőt szítása, nem pedig a megszűntetése. A 2001-es és 2011-es népszámlálás során az etnikai hovatartozásra is rákérdeztek. Ki, minek vallja magát? (Mária Trézsi még egyszerűen csak összeíratta a magyarországi cigányokat, aztán egy igazi magyarbarát gesztussal törvénybe iktatta, hogy azután magyarországi cigányokat csak újmagyaroknak lehet nevezni. Jellemző a mai magyarság történelmi tájékozottságára, öntudatára, hogy a magyar turisták nemzeti színű szalaggal felkantározott kis koszorúkat visznek a bécsi kapucinus kriptába a császárnő koporsójához, „hálával a hű magyarok”!) Az népszámlás adatai szerint 2001-ben a lakosság összlétszáma 10.138 000 fő, ebből 314.060 fő kisebbség, 2011-ben a lakosság összlétszáma 9.938.000 fő, ebből 644.524 fő kisebbség. (Az egyéb kisebbség létszáma ebben elenyésző.) Az önbesorolás módszerével (minek vallom magamat?) szerzett adatok 2,5-3-szoros, vagy még sokkal nagyobb torzulást mutatnak a valósághoz képest. (Írják elemzők.) Így a cigányság összlétszáma pillanatnyilag másfél-két millióra tehető. Az etnikai arányok ismerete, feltérképezése, valós szociológiai, földrajzi, demográfiai adatok szükségesek ahhoz, hogy politikailag egyáltalán értelmezhető legyen a helyzet. Mivel a cigányság is, mint a többi nemzeti kisebbségünk a mai törvények szerint Magyarországon államalkotó, azaz választó és választható, komoly politikai tényező. Ez a tény azt jelenti, hogy bármely politika szervezetnek, politikusnak a cigánysággal kapcsolatban határozott elveinek, és stratégiájának kell lennie.

A Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont a cigányságot nem nemzeti, hanem etnikai kisebbségként határozza meg, a 82.-83. pontban az „államalkotó nemzet” fogalmát pedig a következőképpen:

82. Magyarország államalkotó nemzete a magyar. (Megj.: Minden nép, ha nemzetté tud szerveződni, létrehozza a maga államát, a magyar nép a maga államát, közösségi életének, önvédelmének megszervezésére, érdekeinek érvényesítése érdekében. Mint minden más nép, a magyarság is sajátos lelki alkatának, szokásainak, erkölcsének megfelelő alaptörvényeket fogalmaz meg, aszerint él. Ez az Alkotmány, s mint ilyen megváltoztathatatlan. A magyar nemzetállam nem azt jelenti, hogy csak magyarok élhetnek benne, hanem azt, hogy a Magyarországon élő mások kötelesek alkalmazkodni a magyar törvényekhez, szokásokhoz. Ezt könnyűszívvel lehetnék. A magyarság ősi és igazságos jogrendjében rejlő birodalomalkotó képesség páratlan a történelemben. Lásd példának a magyarországi oláhok, tótok, rácok helyzetét, és a romániai, valamint szlovákiai magyarok helyzetét. Romániát és Szlovákiát alapjában véve nem az igazságos jogrend és államalkotó képesség, hanem a magyargyűlölet és az irigység élteti, mint ahogyan Izraelt a palesztingyűlölet és az amerikai kongresszus pénze. A közelmúlt és a ma ismert birodalmait a terror különböző formái tartották, illetve tartják fenn. Mindebből egyértelműen következik, hogy egy lehetséges Közép-Európai, vagy Duna-menti Konföderáció, vagy bármilyen unió, csak a magyar jogrend szerint lehet egészséges, igazságos és működőképes. )

83. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Magyarországon a kisebbség nem lehet államalkotó, hiszen a magyar állam megalakulásakor, Ópusztaszeren, Árpád idejében nem voltak jelen. Nem voltak tagjai a magyar törzsszövetségnek, a mai nemzetiség többsége, - mint ilyen - még nem is létezett.(A magyar középkorban a „kisebbség” fogalom is ismeretlen volt). A magyar állam, a politikai rendszerektől függetlenül folytonos, így nem lehetséges minden parlamenti ciklusban új magyar államot alapítani. Bármely itt élő nemzetiség államalkotó saját anyaállamában, ahol viszont mi magyarok, messzemenően tiszteletben tartva a más országok népének törvényekben megfogalmazott szokásait, nem kívánunk politikai pozíciót. Nem kívánunk államalkotó kisebbség lenni sehol, mert mi a magyar államon kívül sehol sem alkottunk államot, sem Szlovákiában, sem Romániában, sem Izraelben. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. A magyar ügy szempontjából kifejezetten káros, ha Szerbiában magyar miniszterelnök-helyettes van, ha Romániában magyar a turisztikai miniszter, vagy ha Szlovákiában magyar szervezetek kormánykoalícióban vannak. Ezek a pozíciók nem jelentenek valódi befolyást, viszont azt a látszatot keltik, mintha az elcsatolt részeken élő magyarság kollektív (mint közösség) elnyomása megszűnt volna. Ez félrevezetés, politikai diverzió.)

Érdekviszonyok

Minden embernek alapvető érdeke, hogy az életfeltételei biztosítottak legyenek, utódai jövőjét is megnyugtatónak lássa. A magyar népesség testi-lelki egészségi állapota, lehetőségei, kilátásai drámai képet mutatnak. Ennek a drámai helyzetnek az okai a fentebb vázolt hat alapkérdésben gyökereznek. A magyarság felelős vezetőinek tisztában kell lenni ezzel a ténnyel, és bátran feltárni a közvélemény előtt ezeket az összefüggéseket. A devizahitelesek, a diákhitelesek, a ki nem fizetett alvállalkozók, a munkanélküliek, az éhbérért dolgozó-, a bankok és biztosítók által becsapott százezrek, a külföldre üldözött „munkavállalók”, a többszörösen agyonadóztatott milliók energiáit, elégedetlenségét kellene végre egy csatornába „kanalizálni”!

Tudati, lelki állapot

Nyugodtan nevezhetjük korunkat a globalizálódott hazugság korának. A töméntelen hazugság lehet az egyik oka annak, hogy a Föld lakosságának több mint fele búskomorságban szenvedő lelki beteg. 2001. áprilisában már világnapot is rendeztek a depressziósoknak. A mai magyarság katasztrofális lelki állapota szorosan összefügg magyarságunk, nemzettudatunk állandó meggyalázásával. Sok jó magyar keresi a kiutat, a kapaszkodókat, de félő, hogy újabb zsákutcák, újabb kudarcok várják. Túlságosan elszaporodtak a nemzeti érzés vámszedői, a nemzeti misztikusok, ezoterikusok, sámánok és táltosok, sarlatánok, „nem politizáló” álnemzeti rock-együttesek, látók és tudók, és szakrális szakértők! Minden utcasarkon, szinte minden nemzeti rendezvényen ott leselkedik a veszély más-más álcaruhában. Megtévesztik az igazságot kereső észt! Szűkítik a látóhatárt! Pl. A finnugristák után az ázsiai eredetet hirdetők árasztották el a színpadokat, pódiumokat. A magyarság kárpátmedencei őshonosságát bizonyító szakemberek bezzeg alig jutnak szóhoz! Nem véletlen, hogy elfogynak a tömegek a valaha többszázezres rendezvényekről. Ki kell dolgozni egy tantervet, melynek célja az egészséges lelkű magyar ifjúság nevelése. Amíg nincs lehetőségünk a legújabb, most használt NAT selejtezésére, addig ezt tantervet lehetne használni a hivatalos iskolai nevelésből kifelejtett, kihagyott tartalmak pótlására, illetve a történelmi hazugságok leleplezésére, a nemzeti öntudat megerősítésére.

Ismerjük-e a valós nemzetközi helyzetet?

Nem, illetve…

rengeteg energiába kerül ebben a dezinformáció-dömpingben, hazugság-áradatban rendet vágni, felismerni a valódi trendeket, és a magyar érdek szempontjából értékelni a külpolitikai helyzet alakulását. Magyarország jelenlegi szövetségi statusa nem felel meg a magyar érdekeknek. Magyarország 1982-ben elveszítette a függetlenségét. (A Valutaalap alapokmányának kihirdetése.) Ha új nemzetközi kapcsolatok kiépítésén törjük a fejünket, különbséget kell tennünk az államok hivatalban lévő kormányai és a népeik között. Vizsgálnunk kell, hogy a kormányok valóban a népeik akaratát képviselik-e, vagy sem. Ezt legjobban saját példánkon keresztül közelíthetjük meg. Leszögezhetjük, hogy az elmúlt közel 70 évben egyetlen saját kormányunk sem a magyar nemzet érdekeit képviselte. (A nemzeti érdek megfogalmazását lásd a bevezetőben!)

A rémhírek között, kifinomult érzékkel fel kell fedezni a számunkra igazán fontos információkat. Különösen érdekes az EU-ban (és a háttérben) zajló események, a Közel-keleti helyzet alakulása, a III. világháborúval való közvetlen fenyegetés, általában az emberiség ellen folyó pszichológiai háború, az állandó rettegésben tartás.

Fel kell eleveníteni a történelmi ismereteinket, térben és időben tágítani a horizontot, és keresni azokat a baráti külkapcsolatokat, amelyek valóban kölcsönösen előnyösek lehetnek számunkra. (A Visegrádi négyek vérszegény ötletét meghaladó együttműködésre van szükség.)

Van-e esélye egy új formációnak megbuktatni ezt a 24 éve tobzódó, egyértelműen idegen zsoldban álló jobbos-balos-zavaros, képmutató, hipokrita tolvajnyelven szemérmetlenül hazudozó politikai vezetést?

Nincs.

Mivel média nélkül lehetetlen hozzáférni a szavazókhoz, egy új, valóban magyar érdekű szerveződésnek semmi esélye az áttörésre. Nem beszélve a szavazatok számítógépes manipulációjának lehetőségéről! (Nem szabad egy fillért sem költeni röplapokra, benzinre!) Az LMP-ből egyetlen év alatt sikerült – tagság nélkül – parlamenti párttá válni, de ők nem is magyar párt. Ők tipikus média-párt! Külön figyelmet érdemel a határon túli magyarság szerepe a következő választásokban. A romániai magyarság Fidesz általi megdolgozása egyidős a rendszerváltozással. A magyarság nemzeti szólamokkal való megvezetése azt bizonyítja, hogy az ártatlan, jóhiszemű magyarság nemzeti szólamokkal még ma is megvezethető, mert ártatlan, mert jóhiszemű, mert magyar! (A hódító ezt nagyon jól tudja, számol is ezzel, s miközben mindent megtesz a nemzet elnyomásáért, szemérmetlenül visszaél a nemzeti érzésekkel céljai érdekében.) Hogy lenne tisztában a valós magyar helyzettel a határon túl élő magyar, ha az itthon élő sincs tisztában vele! Ahogy azonban egyre tisztábban látnak itthon az emberek, annál fontosabb lett a határon túli magyarok szavazata e kifejezetten nemzetellenes rendszer további fenntartásához.

Van-e alkalmas szervezet, személy, aki mellé, mögé fel lehetne sorakozni?

Aki elég bátor, hiteles?

A mai kínálatban egyedül a Jobbik érdemel legalább egy kísérletet. A jelenlegi választási törvény szerint csak pártok vehetnek részt a választásokon. A Jobbik nem tartozik a rendszerváltó sáros pártok közé. Bár itt is láthatók a beépülés jelei, vannak benne hétpróbás figurák (anticionista álcaruhában), mégis meg kéne próbálni! A sok-sok nemzeti civil szervezetnek (van kb. 200!) a Jobbik vezetőit nyílt színvallásra kellene kényszeríteni a fentebb elemezett hat kérdésben. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Jobbik keresse meg ezeket a szervezeteket! (Előbb egy bizalmas kerekasztal beszélgetés során, majd egy nagy, nyilvános kongresszuson!) Ne üljünk fel a lejárató kampánynak! Magunk győződjünk meg a Jobbik valódi szándékairól! Ha a Jobbik nekünk tetsző válaszokat ad a hat sarok-kérdésre, akkor segítenünk kell neki helyi képviselőjelöltek állításában, mert a Jobbik helyi szinten sajnos gyengén eleresztett társaság. Ugyancsak egyetlen személy látható ma, aki élére állhatna a változásoknak, ez Ángyán József. Ha vállalja, akkor kötelessége minden magyarnak teljes mellszélességgel támogatni és védeni őt!

Van-e értelme egyáltalán részt venni a politikai közéletben ilyen körülmények között?

Igen.

Bármilyenek is a körülmények a közügyekben részt venni kötelesség. Csakhogy a közügy nem pártpolitikát jelent, hanem a haza szolgálatát. Egy TV interjúban azt kérdezték egy riportalanytól: És hogy vagy? A válasz: Én csak, csak! De a hazám?! Saját magamon túl, a hazáért érzett felelősség! S lám, még van ilyen! A hazaszeretetről írja a Pallasz lexikon: „A hazaszeretet, tudatossá téve az erkölcsi erények legfőbbike.” A hazaszeretet, olyan, mint a szerelem! Egyszer csak, mint az áramütés, átjárja az embert. Ez az élmény sajnos nagyon keveseknek adatik meg.

Utószó

A MAGYAR NÉP SZAVA, ISTEN SZAVA

(Aki meghallotta és legyezte: Király B. Izabella. Részletek a Magyar Érdek Pártja 1993-ban megjelent programfüzetéből. A MÉP 2003-ban megszűnt.)

A nép hangja 1993-ból.

1. Nem annyira szegény ez az ország, mint amennyire a nép nyomorog. (titkárnő Budapestről)

2. Szívesen ennék zsíros kenyeret három évig, ötig, de akkor tudjam miért eszem, és akkor mindenki azt egyen. (öntőmester a debreceni vonaton)

3. Csak azt tessék megmondani, hogy mi lesz velünk? Mert az a baj, hogy az sem tudja, akinek pedig tudni kellene. (fejkendős asszony Szolnokról)

4. Ebben az országban mindent lehet, de nem mindenkinek. (könyvelő Szegedről)

5. Mi újság Erdélyben? A húsz év alattiak emigrálnak, a húsz és negyven közöttiek abortálnak, a negyven és hatvan közöttiek alkoholisták, hatvan felett pedig tömeges az öngyilkosság. (pszichiáter Kolozsvárról)

6. Az MDF azt ígérte, hogy minden forintnak és minden négyzetméternek gazdája lesz. De azt nem mondták, hogy idegen gazdája. (egy volt MDF-tag Dabasról)

7. A pártok az ifjúságot csak arra használják, hogy rendben tartsák a pártszékházak környékét, plakátokat ragasszanak, és rendezvényeken rendfenntartók legyenek. Én a politikában szeretnék „inas” lenni. (egy 16 éves fiú Sajóbábonyból)

8. Bennünket ezer éve csak rabolnak. Mindenünkből kiforgatnak. Legfőképpen magyarságunkból. Mondja már meg valaki, hogy ki a „magyar” magyar? (egy magyar magyar Szigetvárról)

9. Ez rendszerváltozás? Tetszik tudni, milyen az a kurvakörte? Kívülről nézve szép, de belül rothadt. Hát ilyen ez a magyar rendszerváltozás. (egy borsodi férfi Sajólászlófalváról)

10. Izabella, tudja-e, hogy az égő hodályból a nyájat nem lehet kihajtani? De egy kos ki tudja vezetni. Itt ezer éve irtják a kosokat. (egy borsodi férfi a Nyugati aluljáróból)

11. Hogy a sajátomra licitálnom kell? Ez nem árverés, hanem átverés. (parasztember Balatonfüredről)

12. Az én anyám tizenkét gyereket szült, kilenc katonát adott a hazának, így aztán ő is háborús bűnös lett. És ma is az. Senki sem rehabilitálta. (derűsen mosolygó idős férfi Somogytúrról)

13. Magyarország nem Noé bárkája! (parasztasszony Hajdúnánásról)

Ezt a népet nem szabad magára hagyni!
Király B. Izabella