2012. augusztus 22., szerda

Önszerveződés - Keresztény milíciák alakulnak a hitetlenek agressziója ellen

A Szent Oroszország ortodox mozgalom feje bejelentette, hogy Moszkvában ortodox különítményeket hoznak létre a szent helyek és az Orosz Ortodox Egyház papságának védelmére. A létrehozott különítmények a Vkontakte közösségi hálón is szerveződnek „Kelj fel - a hit és az orosz föld védelmében!” jelszó alatt. A frissen szerveződött ortodox különítmények járőrözni kezdtek Moszkva több régiójában, hogy felderítsék az ortodox szentélyek környékén elkövetett istenkáromló cselekményeket, hogy megakadályozzák a papok elleni agressziót és így az Egyház védelmét helyi szinten ellássák.
A BBC orosz szolgáltatása nemrég egy interjút közölt Ivan Otrakovszkival, a Szent Oroszország ortodox mozgalom vezetőjével: „Nem nézhetjük és nem nézzük tétlenül a saját szülőföldünkön zajló jogellenességeket, melyek a hatóságok teljes elnézése mellett zajlanak. Emlékezünk arra, hogy mi, ortodox keresztények vagyunk ennek a földnek az urai, és felelősséget vállalunk érte. A mi ortodox őseink építették e hatalmas államot a törzsi megosztottságból, és mi nem fogjuk tétlenül nézni, ahogy a gyáva csendben nyugodtan sértegethetnek minket, az őshonos hit védelmezőit olyanok, akik Krisztusról és tanításairól lemondtak.”
Látható, hogy az orosz ortodox közösség nincs megelégedve a hatóságok reakciójával, annak ellenére, hogy a nyugati médiában a Pussy Riot tagjaira kiszabott két év büntetőtábor túl szigorú büntetésként lett beállítva. Otrakovszki elmondása szerint Moszkvában már hét külön csoport alakult, és folyamatban van az újabb csoportok szerveződése. Az ortodox különítmények főleg az esti órákban járőröznek Moszkvában, mivel nappali fénynél csak nagyon kevesen mernek szent helyeket meggyalázni, tartván a lelepleződéstől.
Ezek a különítmények abban az esetben, ha bűncselekményt észlelnek, felvételeket készítenek, illetve azonnal értesítik a hatóságokat, de Otrakovszki hangsúlyozta, fenntartják az agresszív fellépés lehetőségét is abban az esetben, ha a hatóságok érdektelenül reagálnak a bejelentésre. „Ezekben az esetekben soha nincsenek személyes ellentétek, és nem is kerülhet elő semmi ilyesmi – csak és kizárólag a hit ellenségeiről beszélhetünk.”
Egyelőre csak Moszkvában szerveződnek ilyen csoportok, melynek hatalmas lendületet ad, hogy az orosz ortodox közösség nagy része túl enyhének találja a Megváltó Krisztus Székesegyházban történt vallásgyalázásért kiszabott büntetést. A mozgalom azonban azt jelölte ki hosszú távú céljának, hogy nem csak Moszkvában, hanem Oroszország-szerte önkéntes ortodox különítmények szerveződjenek, melyek rendet tesznek az utcákon, és a mindennapok során ellátják majd az ortodox papság védelmét. Külön kihangsúlyozták, ez nem csak a rendőrség munkája lenne, a társadalmi rend helyreállítása a teljes társadalom aktív közreműködését kívánja.
Otrakovszki egyben felszólította az önkormányzati vezetőket és a Belügyminisztériumot, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák az ortodox különítmények helyi szintű megszervezését. A Belügyminisztérium reakciója nem váratott magára, nyilatkozatot adtak ki, miszerint támogatják az elképzelést. A Moszkvai Patriarchátus közleményében bejelentette, hogy mivel a rendőrség és az ortodox közösség hosszú évek óta sikeresen együttműködik, el tudnák képzelni az együttműködés további mélyítését, és az ortodox különítmények egyben a rendőrség munkáját is segítenék. „A megállapodás értelmében az egyházi személyek bármikor felszólíthatják az embereket az általános viselkedési normák betartására, és a hívekből szerveződött különítmények a védelmükre kelnek gond esetén, ami nagyban hozzájárulhat a közrend fenntartásához.”
Több emberi jogi aktivista is felszólalt, miszerint az utcákon semmi szükség nincs ortodox különítményekre. Ők már most attól rettegnek, hogy a degenerált viselkedésért bármikor megszólhatja őket egy egyházi személy, akinek atrocitás esetén nem tudható előre, hányan fognak a védelmére kelni, hiszen nincs bevezetve semmiféle egyenruha, első ránézésre nem megállapítható, hányan vannak jelen a helyi –teljes mértékben civil kezdeményezés- szervezet tagjai közül.
A mozgalom hosszú távon Oroszország-szerte ortodox milíciák felállítását tűzte ki célként, melyek a rendőrséggel együttműködve munkálkodnak a közrend fenntartásán. A bejelentést követően a legkülönbözőbb „emberi jogi szervezetek” kezdtek sorban elutasító nyilatkozatokat kiadni, de nagyon nem hangosodhatnak fel, hiszen az orosz törvénykezés szerint már külföldi ügynökként vannak regisztrálva az amerikai támogatás miatt.
Lassan Oroszország lesz az egyetlen ország, ahol a kereszténység védelme még spontán önszerveződésként elképzelhető. Az iszlám országokban helyi milíciák állnak az imám közvetlen parancsnoksága alatt, melyek aktívan részt vesznek a rend fenntartásában, de a tradícionális, kereszténynek nevezett Európában mára már elképzelhetetlenné vált keresztény milíciák felállítására az olyan mértékű lakossági támogatás, ami Oroszországban gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megkezdődött. Úgy tűnik, az egyház lejáratására megkezdett cionista aknamunka Oroszországban az ellenkező irányba fog elsülni.
Molnár István

Az ateista szerint nincs szükség keresztény milíciákra

 

Alig néhány órával a bejelentést követően – szinte parancsszóra - az orosz „emberi jogi aktivisták” kritizálni kezdték a közrendet vigyázó, és a papság elleni agressziót ellehetetlenítő keresztény milíciák felállításának tervét. Egy ilyen aktivista szerint, ha az orosz ortodoxok milíciát szerveznek, minden vallásnak rendelkeznie kellene saját milíciákkal, még az ateistáknak is. Az iszlám hívők vallási kötelességüknél fogva önszerveződnek, az orosz ortodox hívőknek állami segítséggel indul a milíciák szervezése, az aktivista pedig egyenjogúsítaná a zsidókat és ateistákat.
Ez az egyenlőségelv minden társadalomban mételyként jelenik meg - egyenlő jogokat adna a tisztának és tisztátalannak, a hívőnek és a hitetlennek, a hazafinak és a jöttmenteknek.
Lyudmila Alexeyeva szerint az ortodox milíciák szervezése alkotmányellenes - bár működésüket a belügyminisztérium, a rendőrség, az államvezetés és több önkormányzati vezető is támogatja. Szerinte a milíciák megszervezése mögött az áll, hogy az állam legalizálná a saját állampolgárai elleni agressziót – és mint hivatásos rettegő, ő közvetlenül fenyegetve érzi magát.
Moszkvában hét önkéntes ortodox milícia kezdte meg működését, és folyamatban van a továbbiak szervezése. Az ateista pedig már a hírekből tudja, hogy a szintén ateizmuson nevelkedett utódokat mostantól egy arra járó bármely egyházi személy a degenerált viselkedésért megszólhatja, felszólíthatja bármilyen abnormális viselkedéssel való felhagyásra – és ez az ő fajtájának olyan, mintha tüzes vassal égetnék.
Szerencsére ő és a hozzá hasonlók már külföldi ügynökként vannak nyilvántartva a nyugatról kapott hatalmas pénzek miatt. Nem tehetnek mást a reklamáláson kívül – ha már keresztény milíciák szerveződnek, ki kell használniuk, hogy az Egyesült Államok támogatásait olyan nemes célokra fordítsák, mint például a járőröző rendvédelem miatt a zsinagógában rettegő zsidók védelme!
Fenyvesi Áron

Jelentés: a fokozódó vallásellenesség esetei Amerikában

A Liberty Institute és a Family Research Council közös elemzése a vallásellenes támadások több mint hatszáz, nagyrészt az utóbbi tíz évben történt jogi esetét foglalja össze. A jelentés megállapítja: az Egyesült Államokban minden eddiginél erősebb vallásellenesség tapasztalható.
A jelentés a felekezetek elleni támadások új frontjára figyelmeztet. Öt éve – írja – fel sem merült, hogy a szövetségi kormány mondhatná meg az egyházaknak és a zsinagógáknak, ki szolgálhat lelkipásztorként vagy rabbiként, és ki nem. A közelmúltban azonban az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma éppen ezzel próbálkozott, amikor jogi úton támadta meg az úgynevezett szolgálati kivétel engedményét, vagyis azt, hogy az egyházak a kormány beavatkozása nélkül választhatják meg vezetőiket. (Az ügyben kedvező döntés született: a legfelsőbb bíróság idén januárban elutasította az igazságügyi minisztérium keresetét, és megvédte az egyházak függetlenségét biztosító szolgálati kivételt.)
Ugyancsak az elmúlt évtizedben „robbanásszerűen” nőtt az olyan esetek száma, amelyekben a hatóságok állami törvények vagy engedélyeztetés útján diszkriminálták az egyházakat. Texas államban például törvényben kötelezték az összes szemináriumot, hogy államilag jóvá kell hagyatniuk tananyagukat, valamint irányító testületük és tanári karuk személyi összetételét.
A jelentés rámutat, hogy a nyilvános szférában is egyre keményebb támadások érik a vallásszabadságot. Egy esetben például az amerikai veteránok szervezete megtiltotta, hogy az állami temetéseknek bármilyen vallásos színezete legyen, hiába szerette volna az elhunyt családja, hogy Istent is megemlítsék a gyászszertartáson. A veteránok közterületen álló, kereszttel vagy a tízparancsolat táblájával díszített emlékműveivel szemben – melyeket tíz éve még senki sem kifogásolt – számos esetben éltek panasszal. Megtámadták a törvényhozó testületek üléseit megnyitó imát is, noha a kongresszus mindig is imádsággal kezdte a munkáját. Egy texasi idősotthonban az öregeknek megtiltották az étkezés előtti imát, mondván: középületben nincs helye a vallásnak, továbbá ha kormánytámogatásból kapott étel fölött imádkoznak, az sérti az egyház és az állam szétválasztásának elvét, ezért hagyjanak fel vele, ha nem akarják, hogy elvegyék tőlük az ételt.
A  dokumentum szerint riasztóan megszaporodtak a vallásszabadságot sértő megnyilvánulások az iskolákban. A leggyakoribb eset az, hogy az iskola megtiltja a szülőknek, a tanároknak vagy a diákoknak, hogy a hitükről beszéljenek, mégpedig sokszor „szekularista szervezetek fenyegetései miatt”. Egy esetben például egy bíró fogvatartással fenyegetett meg egy végzős diákot, amennyiben nem húzza ki a Jézusra vonatkozó utalásokat a ballagási beszédéből. Egy másik iskolában egy diáknak el kellett mondania, mit jelent számára a húsvét, de Jézus nevét nem volt szabad kiejtenie. Olyan esetet is dokumentáltak, amikor egy pályázónak megmondták: csak akkor lehet igazgatóhelyettes az állami iskolában, ha a gyermekeit kiveszi a keresztény iskolából. Számos alkalommal megtörtént az is, hogy az iskolákból kitiltották a vallásos tartalmú karácsonyi lapokat és ajándékokat.
Mindez a vallásellenesség jelentős erősödését mutatja az Egyesült Államokban. A jelentés összeállítói azonban hangsúlyozzák, hogy a jogi eljárásban sokszor győznek azok, akik felemelik a szavukat a vallásszabadság védelmében. „Bár sötét a kép sötét, sok fény is látszik” – idézi a szerzőket a CNA.
Magyar Kurír

Gerald Celente: A csontjaimban érzem, hogy készül valami

„A világ a Nagy Gazdasági Világválság, a legnagyobb világválság felé rohan,” nyilatkozta Gerald Celente, a Trends Research Institute alapítója múlthét kedden.
„A következő válság sokkal rosszabb lesz, mint amit a 30-as években tapasztalt a világ. Most egy globális korban élünk így a válság is globálisan terjed.”
Celente elmagyarázta, hogy az amerikai Fed úgy 18-25 milliárd dollárt (attól függően, hogy melyik becslés alapján számolunk) pumpált a pénzrendszerbe a bukásra-túl-nagy bankok és az egész korrupt bankrendszer kimentésére. „Az eredmény? Nem egyéb, mint a munkanélküliségi adatok további romlása, beleértve további 750.000 munkahely megszűnését március óta, ami semmissé tett minden esetleges aprócska növekedést az amerikai munkaügyi piacon.”
Több ezermilliárd dollár sem volt képes elindítani a kilábalást. „Amerika egy ültetvényes gazdaságra kezd hasonlítani,” mondja Celente. Ahogy a 30-as évek válsága magas bűnözést, alkoholizmust és az öngyilkosságok számának növekedését eredményezte, a mai „Nagyobb Gazdasági Világválság” az akkori körülmények megismétlődését hozza ebben az országban. Egy igazi gazdasági rémálom zajlik a velejáró társadalmi problémákkal.
„Mit mutatnak a bűnözési statisztikák? Az őrület kezd elhatalmasodni,” mondja Celente.
„Az ember kinyitja az újságot vagy bekapcsolja a tévét és mit lát nap mint nap? Legyen az a Batman-őrült, a Síita vérontás vagy egy kórházi családirtó, minden nap egy újabb hidegvérrel elkövetett eseményről hallunk. A társadalom szétesése megkezdődött.”
Sajnos az őrület nemcsak az Egyesült Államokra jellemző. Globális jelenségről van szó.
Izraelben, Spanyolországban, Görögországban ugyanezt látjuk. Négy izraeli gyújtotta fel magát egyetlen hónap leforgása alatt a kilátástalanság miatt. A spanyolok élelmiszer áruházakat támadnak meg és fosztanak ki. Görögországban kitoloncolják a bevándorlókat. Az a társadalom is szétesőben van.
„Háború készülődik? Esetleg a történelem ismétli önmagát?” – teszi fel a költői kérdéseket Celente. „Tekerjük csak vissza a kazettát! 29-es válság, valutaháborúk, kereskedelmi háborúk, világháborúk. 2008-as pánik, komoly válság és a jelenleg folyó valutaháborúk.”
„A rial süllyed, a rúpia már értéktelen, az euró esik. Most már Szlovéniában is bankrohamok vannak. Romániában előrehozott választások lesznek.”
Celente elmondta még, hogy Argentínában tőkekorlátozásokat vezettek be, Brazíliában pedig a hirtelen szárnyalást követően komoly aggodalmak merültek fel az ország gazdaságát és valutáját illetően. Kínából, az egyetlen nemzet felől, ahonnan sokan a globális kilábalást remélték, több hónapja olyan adatok érkeznek, amik egyértelműen mutatják, hogy az ázsiai nagyhatalom gazdasága sem immunis a válsággal szemben, két évtizede nem látott lassulást produkálva.
Tehát „háborúzik-e a világ? Igen,” mondja Celente. „A III. Világháború ott van a láthatáron. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy már küszöbön áll.”
„Hiszem, hogy egy újabb szeptember 11 jellegű esemény is vár még ránk,” tette hozzá. „Nem tudom, hogy megrendezett-e vagy valós, gazdasági vagy geopolitikai, de valami a csontjaimban azt mondja, hogy jobb most felkészülni, mert hirtelen fog beütni.”

Forrás: Beaconequity.com


Jacob Rothschild, John Paulson és Soros György is a pénzügyi katasztrófára játszanak

  Ki hajlandó fogadni a világ három leggazdagabb milliárdosával szemben? Jacob Rothschild hozzávetőleg 200 millió dollárt tett az euró összeomlására. John Paulson, milliárdos fedezeti alapkezelő, aki úgy 20 milliárd dollárt tett az amerikai ingatlanpiac összeomlására a pénzügyi válság kezdetén, most az euró zuhanására és az arany árfolyamának emelkedésére játszik. Soros György pedig körülbelül 130 millió dollárral növelte arany portfolióját az előző negyedévben.
Tehát vajon zuhanni fog az euró és emelkedni az arany árfolyama?
Természetesen, amennyiben valóban bekövetkezik a pénzügyi katasztrófa, mindkettőre komoly az esély. Az európai gazdaság egyre gyengébb lábakon áll és minden befektető a biztonságra hajt. A médiában leginkább azt hallani, hogy minden rendben lesz, ugyanakkor a bennfentesek tettei mást üzennek. Abban biztosak lehetünk, hogy Rothschild, Paulson és Soros tudják, mi történik a pénzügyi világban. Legtöbbünkről ez nem mondható el. Az a tény, hogy mindannyian hasonló lépéseket tesznek, már önmagában sokat elárul.
Kezdjük Jacob Rothschilddal. Minden jel arra mutat, hogy valóban az euró zuhanására számít. A CNBC a következőket írta erről:
Tudjuk, hogy az euró háza táján komoly a baj, ha a bankvilág egyik ura, Lord Jacob Rothschild 130 millió fontot tesz az euró összeomlására.
Rendben. Viszont azt már egy ideje tudjuk, hogy az euró drámai mértékben gyengült. 2011 közepén az euró-dollár árfolyam még 1,40 felett volt, most pedig 1,23-nál jár. Létezik, hogy ennél is mélyebbre essen az árfolyam? Amennyiben az eurózóna tényleg összeomlik, nem nehéz elképzelni.
Egy görög csőd esetén, vagy ha Németország kilép a monetáris unióból, illetve egy új valuta jelenik meg a színen, hogy leváltsa az eurót, mindenkit, aki az euró ellen tett zseninek tartanak majd.
Nézzük John Paulson befektetéseit. A Der Spiegel egyik cikke a következőket írta róla:
Az egyik ilyen harcos John Paulson. A fedezeti alapkezelő egyszer több milliárd dollárt keresett azzal, hogy az amerikai ingatlanpiac összeomlására tett. Nem meglepő, hogy a pénzvilág igencsak felfigyelt legújabb húzására, amikor Paulson – akit egyébként igencsak lenéznek az Egyesült Államokban, mert hasznot húz a válságból – bejelentette, hogy az euró összeomlására tesz.
Vajon mire számít ez a két befektető? Egy európai összeomlásra?
A fenti Der Spiegel cikk szerint a két milliárdos nincsen egyedül. A befektetők egyre nagyobb számban készülnek egy ilyen eshetőségre.
A bankok, vállalatok és befektetők egyre inkább ez euró összeomlására készülnek. A bankközi hitelezés volumene esik, az eszközkezelők elkerülik Európát és hihetetlen mennyiségű pénz vándorol jelenleg német ingatlanokba és kötvényekbe. Az euró azért számít viszonylag stabilnak a dollárhoz képest, mert Amerika is komoly adóssággondokkal küzd. Az euróval ellentétben, a dollár esetében legalább szerkezeti problémák nincsenek.
A pénzvilág lassan kezd szembenézni a ténnyel, hogy a világ úszik az adósságban és semmilyen fiat valuta nem jó befektetés.
Amikor a Paulson-hoz és Soroshoz hasonló emberek ilyen mennyiségű pénzt fektetnek aranyba, érdemes komolyan elgondolkozni a globális pénzrendszer állapotáról.
Hihetetlen mennyiségű pénzekről van szó:
Múlthéten érkeztek hírek, az (amerikai) Értéktőzsde Felügyelethez (SEC) beadott jelentések formájában, hogy Soros György és John Paulson növelte SPDR Gold Trust (a világ legnagyobb tőzsdén kereskedett alapja fizikai aranyra) befektetését.
Mr. Soros 319.550 darabról 884.400-ra növelte részvényeinek számát, Mr. Paulson pedig 4,53 millió részvényt vásárolt, így jelenleg összesen 21,3 millió darab SPDR Gold Trust részvénnyel rendelkezik.
A jelenlegi 156 dolláros árfolyamon Soros György befektetése 88 millió, míg John Paulsoné 700 millió dollárt ér. Ezek nagyon komoly pozíciók.
Arról nem is beszélve, hogy a világ központi bankjai is példanélküli ütemben vásárolnak aranyat. Az Arany Világtanács adatai szerint az elmúlt negyedévben a világ központi bankjai összesen 157,5 tonna aranyat vásároltak. Ez a modern pénzügyi történelem legnagyobb központi banki aranyvásárlásának számít.
Ez azonban csak a kezdet.
A Market Watch szerint arról reppentek fel hírek, hogy Kína több ezer tonna arany vásárlására készül:
Nem megerősített hírek szerint Kína legalább 5-6000 tonna arany vásárlására készül, amit még idén el is kezdene, állítja Kevin Kerr, a Kerr Trading International elnöke.
Ez a mennyiség meghaladja az egy évre vonatkozó teljes globális aranytermelést, mondja Kerr. „Nincs annyi aranyunk, hogy Kína ilyen mennyiséget vehessen, azonkívül ekkora tétel megvásárlásához sok időre van szükség.”
Sokszor tesszük fel a kérdést, hogy mi következik ezután. Ezt persze senki sem tudja biztosan. Bármikor kialakulhat egy újabb válság Európában vagy háború törhet ki a Közel-Keleten. Ahogy arról néhány napja írtunk, Jim Rogers szerint „az amerikai elnökválasztás után válik igazán kritikussá a helyzet”. Mások úgy gondolják, hogy ennél is korábban elindulhatnak a dominók.
Az a bizonyos „Lehman Brothers pillanat” nem jött még el, de a szakadék szélén táncolunk. Mark E. Grant a következőket mondta az európai helyzetről:
Mindegy, hogy Görögországot, Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát vagy akár Írországot vesszük alapul, a helyzet egyre romlik. Nincs olyan hely a kontinensen, ahol javulna a helyzet és még Franciaországban és Németországban is érezhető a pénzügyi feszültség. Nem az a kérdés, hogy euró-bear vagy euro-bull piac van-e. A hónapról hónapra érkező adatok aggasztóak.
Egyre többen gondolják, hogy az euró egyszerűen nem vált be és meg vannak számlálva a napjai. Már csak az a kérdés, hogy ki pislog először.
Senki sem akar elsőként kilépni a monetáris unióból. Az is előfordulhat, hogy végül a finnek teszik meg ezt a lépést, ami jól jönne Németországnak, mert így nem őt tekintenék a rosszfiúnak, aki elindítja a lavinát. Ez persze nem azt jelenti, hogy Németország soha nem húzná meg a ravaszt, ha más nem teszi meg. A német közvéleménynek már elege van a gyenge dél-európai testvérek kimentéséből, pedig jelenleg igencsak úgy áll a dolog, hogy folyamatos mentőakciók nélkül az euró szétesik.
Egyre több apró jel mutatja, hogy a németek a kijárat felé araszolnak.
Egy apró érdekesség, hogy a frankfurti nemzetközi repülőtérről eltávolították a korábban ott álló hatalmas euró jelet ábrázoló szobrot.
Csütörtökön eltávolították a hatalmas  szobrot (ami az Európai Központi Bank előtt állónak a mása) a Frankfurti Nemzetközi Repülőtérről.
A hivatalos magyarázat szerint a szobor „műanyag alkatrészei 11 év után elöregedtek és a terminálnak a helyre is szüksége van, ami a szobor lebontásával felszabadul”.
Vajon az € szobor lebontása azt jelzi, hogy Németország készül visszatérni a márkához?
Ez persze véletlen egybeesés is lehet, vagy mégis inkább a várható események előszele?
A legtöbb embernek Észak-Amerikában vagy Európában fogalma sincs arról, hogy mire számítson. A lakosság java megelégedne azzal, ha legalább dolgozhatna, és ki tudná fizetni a számláit.
Sajnos sok millió keményen dolgozó ember kénytelen lesz ráébredni a rideg valóságra. Az élet milliók számára fog gyökeresen megváltozni.
Mindez azonban nem szükségszerűen rossz, illetve nem kell, hogy az legyen, legalábbis nem minden esetben.
Érdemes elolvasni, hogyan reagált néhány fiatal a görög a kialakuló válságra:
2010 tavaszán, miközben a görög kormány az addigi legkeményebb megszorításokra készült, a 29 éves Aposztolosz Szianosz otthagyta jól fizető weboldaltervezői állását, otthagyta athéni lakását és az egész civilizációt.
A Telaithrion hegy tövében, Evia szigetén Szianosz és három hasonló gondolkodású athéni barátja egy öko-közösséget alapítottak.
Céljuk az volt, hogy százszázalékosan fenntartható módon éljenek, a pénzrendszertől és az ország elektromos hálózatától függetlenül, szabadon.
A csapat együtt alszik a sajátkészítésű jurtákban, megtermelik saját élelmüket, a felesleget pedig a szomszéd faluban elcserélik olyan termékekre, amiket nem tudnak megtermelni.
Ezen érdemes elgondolkozni.
Hasznos lehet megtanulni azokat a képességeket, amik lehetővé teszik, hogy az ember a rendszertől függetlenül is képes legyen túlélni, egy összeomlás esetén.
Mi miért nem tesszük?
Az Egyesült Államokban és Európában egyre több ember él fizetésről fizetésre. Egy komolyabb gazdasági válság esetén esélyük sincs felszínen maradni.
Az USA és sok más ország gazdaságát mesterségesen tartják életben.
Figyeljük a pénz mozgásának sebességét. Egy egészséges gazdaságban a pénzmozgás nagyon gyors. Egy beteg gazdaságra ennek az ellenkezője igaz. Most ez történik. Ez történt a 29-30-as válság idején is. A különbség az, hogy mi még csak a válság elején tartunk. Sőt, a jelen helyzet bőségnek fog tűnni, ahhoz képest, ami a világra vár.
Jacob Rothschild, John Paulson, Soros György és bennfentes társaik készülnek az érkező káoszra.
Te mit teszel?


Forrás: The Economic Collapse

Az aszály legnagyobb vesztesei között vagyunk

Ukrajna, Oroszország és Magyarország mezőgazdasága az európai aszály legnagyobb vesztesei. Jelentősen csökken a búza, kukorica termése, a világpiaci áremelkedés nyomán itthon is jelentős drágulások várhatók. A húsosok lehetnek a legnagyobb bajban, hiába drágul nagyot a takarmány, a hús árát 10-15 százaléknál jobban nem tudják emelni, különben jön az olcsóbb külföldi. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO múlt heti jelentése azzal riogat, hogy megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság.
Az árak már most is magasabbak, mint 2008-ban, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság hatásait még nem is lehet érezni. Jórészt az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világban dinamikusan drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona.

Minden összejátszik

A helyzet nálunk sem jobb, két ok miatt sem. Egyfelől azért, mert hazánk az aszály által átlagosnál jobban sújtott országok egyike, másfelől pedig azért, mert a magyar takarmányok árát elsősorban az európai és a világpiaci árak befolyásolják.
Vagyis ha a világban drágább lesz a búza vagy a kukorica, akkor Magyarországon is emelkedik majd az áruk – mondja Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója. Búzából és kukoricából szerinte nem lesz hiány, ugyanis a búzából a termés felét, kukoricából pedig még ennél is többet exportálunk külföldre, így ha nagyon visszaesne a termés mennyisége, legfeljebb kevesebbet exportálunk, de a magyar piacra mindenképpen marad elég. .

De mi lesz a repcével?

Az viszont biztos, hogy a világpiaci folyamatok és a gyengébb magyar termés miatt emelkedni fog a takarmány ára, így drágábbak lesznek az állati takarmányok is. A búza termését Ruthner szerint nem befolyásolja a mostani időjárás, azt ugyanis már majdnem mindenhol learatták. A búza mennyisége kevéssel, de így is elmaradt a korábbi évek termésétől, ami részben a nyár eleji szárazsággal magyarázható. A kérdés az igazgató szerint az, hogy mi lesz például a repcével, amit augusztus végén szoktak elvetni. Az ilyen száraz talaj ugyanis nem tesz jót neki, gyakorlatilag nem lehet elvetni.

A vesztesek között vagyunk

Az európai gabona mennyisége egyáltalán nem tragikus, csak néhány százalékkal alacsonyabb, mint tavaly – mondta Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A regionális különbségek azonban hatalmasak, és mint írtuk, ebből a szempontból mi a vesztes mezőnyben vagyunk. A mostani aszály nagyon különbözően érinti az országokat, Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon például sokkal rosszabb a helyzet, mint Európa többi részén.
Az aszály még Magyarországon belül is másképp érinti a termelőket. Kapronczai úgy gondolja, Nógrád megyében például katasztrófális a helyzet, miközben Győr-Moson-Sopron megye és Nyugat-Magyarország viszonylag rendben lesz.
Kukoricából a tavalyi nyolcmillió tonnával szemben idén csak ötmillió tonna terem. Búzából tavaly hektáronként körülbelül 4,2 tonnát termeltünk, ami idén várhatóan csak 3,7 tonna körül lesz hektáronként. A visszaeső termelés a főigazgató szerint leginkább a takarmányozásnál okoz majd gondot. A kukorica és a búza tonnájáért is hatvanezer forint fölött fizetnek a gazdák, ettől pedig jóval drágább lesz a haszonállatok nagyüzemi etetése.

Drága takarmány, drága hús

Ha az állatok etetése drágul, akkor drágul az előállított hús is. A főigazgató szerint viszont van a hús árának egy olyan korlátja, amit a költségek ellenére sem fog átlépni. Ha ugyanis az ár magasabb, mint amit meg tud fizetni a vásárlók nagy része, a magyar hús helyett inkább külföldről behozott, olcsóbb húst vesznek majd. Az áremelkedés határa szerinte 10-15 százalékos lehet.
A húsiparban a költségek hetven százalékát a takarmány jelenti – mondja Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A terméktanács szerint ideális esetben húsz százalékkal drágulhat idén a takarmány, amit a termelők valószínűleg átvezetnek a hús árára is. A nagy probléma szerinte az, hogy leginkább a kukoricát használják etetésre, ami viszont a drasztikus termékcsökkenés miatt az átlagnál jobban drágulhat. A terméktanács megoldásként azt javasolta a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy csökkentsék az élelmiszerek forgalmi adóját, valamit növeljék a húsiparban kifizetett nemzeti támogatások összegét.
Az elmúlt nyolc évben egyébként folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára, miközben az áringadozás is jóval nagyobb lett. Ennek Kapronczai szerint három főbb oka van. A pénzügyi válság alatt a befektetők egy része is a mezőgazdaságba menekült, és a takarmány árára spekulált. Eközben Kelet-Ázsiában a középosztály fogyasztása nőtt nagyot, ráadásul a bioetanol-üzemek is egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak fel...
(kerner, index)