75-ről 78 évre emelkedhet a püspökök nyugdíjkorhatára?

Az átlagéletkor növekedése miatt a VI. Pál által 1966-ban bevezetett 75 évről megemelkedhet a püspökök nyugdíjkorhatára? A kérdést a La Croix francia katolikus lap írása veti fel.

A kánonjog szerint a papok és a püspökök nyugdíjkorhatára jelenleg 75 év. Ez a szám azonban természetesen nem független sem az átlagéletkor növekedésétől, sem pedig a nyugdíjrendszerek változásaitól.

Marc Ouellet bíboros, a vatikáni Püspöki Kongregációjának prefektusa decemberben úgy nyilatkozott, hogy: „Folyamatban van az emeritus püspökök helyzetének újragondolása, akik száma ma közel 1.500. Ez viszonylag új jelenség, de 75 évesen sokan még remek formában vannak. Könnyedén képesek volnának még a helyzetükhöz alkalmazkodó, speciális feladatok ellátására.”

Így van ezzel az amerikai Francis George bíboros is, az Amerikai Püspöki Konferencia volt elnöke. Az atya, aki 1997 óta Chicago érseke, nyíltan kifejezte azon kérését, hogy január 16-a, azaz a 75. születésnapja után is hivatalában maradhasson. „Abban bízom, hogy XVI. Benedek nem fogja elfogadni a lemondásomat” – nyilatkozta az érsek a tévében.

Az 1983-as kánonjogi törvény értelmében (401. cikkely 1. §) ugyanis el kell küldenie lemondó levelét a pápának. A kérdés csak az, hogy a pápa elfogadja-e. Az esetek többségében elfogadja, hacsak valamilyen kényszerítő körülmény nem indokolja az ellenkezőjét. Ez alól azonban a bíborosok kivételt képeznek, akik gyakran maradnak tovább is hivatalukban.

Erre példa többek között az olasz Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár, aki 2009. december 2-án érte el a kérdéses kort, és akihez XVI. Benedek egy az Osservatore Romano-ban is leközölt levelet intézett, melyben értesítette, hogy továbbra is igényt tart a munkájára. Az államtitkár így ma, 77 évesen is betölti magas hivatalát.

A cikk szerint több püspöki fórum is kérelmezte már a püspökök nyugdíjkorhatárának kitolását a római kúriánál. A legfrissebb hírek szerint lehetséges, hogy XVI. Benedek 78 évre emeli a korhatárt a világ 4.000 megyés püspöke részére. Az olasz vatikáni tudósító, Giacomo Galeazzi szerint az intézkedés a címzetes püspökökre nem fog vonatkozni.

Magyar Kurír

Kirill Moszkva és egész Oroszország pátriárkája karácsonyi üzenete

Ma, január 7-én az Orosz Ortodox Egyház ünnepli az egyik legnagyobb egyházi ünnepet – a Karácsonyt. Az Orosz Ortodox Egyházzal együtt az eseményre megemlékezik a Szerb, a Grúz, a Jeruzsálemi Egyház és az Athosz Szent Hegy. Hagyomány szerint az örömteli nap alkalmából Kirill Moszkva és egész Oroszország pátriárkája gratulált orosz ortodox hívőknek.

- Jézus Krisztus születésének örömteli ünnepén szívélyesen üdvözöllek mindnyájatokat! Ma emlékezünk meg arra a kegyelemre, amit az Isten adott nekünk. Bűnös világba jött, itt megszenvedte halálát a kereszten, hogy megnyissa számunkra az utat az üdvösséghez, hogy mindnyájunknak erőt adjon a nehézségek elviseléséhez, hogy az ő erkölcsi törvénye szerint építsük életünket, hogy megváltoztassuk a bennünket körülvevő valóságot, hogy elérjük az üdvösséget és a mennyek országát.

Az Orosz Ortodox Egyház prímása hangsúlyozta, hogy bármennyire is nehéz volt az elmúlt év, a fő nem az anyagi javak, hanem a szellemi és erkölcsi törvény, amely benne kell, hogy legyen minden ember lelkében.

- A fő nehézségek nem az anyagi, hanem a szellemi síkon vannak. Ha az ellenségesség, az ember okozta és természeti katasztrófák rommá teszik a világot, akkor erkölcstelenség és a bűn belülről rontanak bennünket, lelki fogyatékossá tesznek minket. Éppen e veszély ellen kell harcolnunk elsősorban, ezért fontos, hogy hallgassunk lelkiismeretünk hangjára, amely óv bennünket a bűntől, és arra tanít, hogy összehangoljuk lépéseinket az evangéliumi parancsolatokkal.

"Gratulálok mindenkinek a Karácsonyi Ünnepekhez, Boldog Új Évet kívánok, és imádkozva kívánom, hogy békében és lelki örömben éljenek”, mondta befejezésül Kirill Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.

ruvr.ru

Kirill pátriárka a tiltakozások meghallgatására szólította fel a hatóságokat

 

Kirill, minden oroszok és Moszkva pátriárkája arra szólította fel a hatóságokat, hogy hallgassák meg a tiltakozó embereket. Ezt abban a karácsonyi interjúban mondta, amely január 7-én sugárzott az Oroszország-1 tv-csatorna.

”Ha a kormány érzéketlen a tiltakozásokra, az nagyon rossz jel, annak a jele, hogy a hatóságok nem képesek önszabályozásra. A kormánynak igazodnia kell, beleértve a belső a belső jelzések érzékelését ... és ráállni a helyes útra” - mondta a pátriárka. ”Ha valami történik, a társadalomnak joga van kifejezni elégedetlenségét”, - mondta az orosz egyház vezetője.

Kirill pátriárka ugyanakkor megjegyezte, hogy annak, aki másoktól megköveteli az igazságot, saját magához is őszintének kell lenni. ”Vajon a tüntetők között nincs-e olyan, aki megcsalja a férjét vagy a feleségét, akinek van egy másik élete is, aki nem becsületes az üzleti életben? Ha a saját személyes, családi életünkben, szakmai szféránkban hazugok vagyunk, akkor miért követeljük olyan hevesen, hogy makroszinten igazság legyen, ha mikroszinten ez nem elvárás?” – tette fel a kérdést a pátriárka.

A pátriárka kifejtette véleményét arról is, hogy a társadalom és a kormány kapcsolatát Oroszországban a bürokrácia nehezíti meg. Elmondása szerint az egyik fő probléma az, hogy az oroszok visszatetszését azok a tisztviselők váltják ki, akikhez fordulniuk kell a hivatalokban. ”Van-e nálunk a népnek kapcsolata az elnökkel vagy a miniszterekkel? A milliomosokkal, az alapkezelő-, közbeszerzési vagy ingatlankezelő társaságok vezetőivel” - kérdezte a pátriárka, hozzátéve, hogy ”az átlagembert a hatalomnak ez a szintje idegesíti."

A pátriárka szerint az egyház ebben a párbeszédben nem áll egyik oldalon sem. Hangsúlyozta, hogy az orosz egyház hívői megtalálhatók ”azok között, akik a téren voltak, és azok között is, akik ellen a téren tüntettek”. ”Az egyház szava csak politikamentes lehet <...> Az egyház szava mindenki számára érvényes igazság kell legyen”, - mondta a pátriárka.

2011 decemberében egész Oroszországban tömeges tiltakozásokra került sor az Állami Duma választás szavazásának eredménye ellen. A legnagyobb megmozdulásokat ”Tisztességes választásokat!” jelszóval Moszkvában tartották december 10-én a Bolotnaja téren és december 24-én a Szaharov proszpekten.

Ezek a tiltakozások példa nélküliek voltak a mai Oroszország történelmében mind a résztvevők száma, mind a fellépők összetétele szerint, mert nem csak ellenzéki politikusok, hanem TV műsorvezetők, újságírók és a show-business képviselői is voltak köztük. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy mielőtt párbeszédet kezdenének a tüntetőkkel, meg kell érteni, ”milyen közös alapon állnak és mi a közös álláspontjuk”. Emellett a tiltakozó akciókat a ”demokrácia elkerülhetetlen árának” nevezte.

Lenta.ru

Ferenci Csaba