2012. március 3., szombat

Ázsiai értékek

A nyugati gazdasági elemző intézetek körében egyre éleződik a vita arról, hogy a kínai gazdasági teljesítmény mikor előzi meg a nyugati világét. Azon a téren már szó nincs vitáról, hogy megelőzi-e vagy nem, leginkább csak arról, hogy ez 2020-ban, 2030-ban, vagy egy újabb nyugati válság okán a következő egy évben lesz kijelenthető a gazdasági mutatók alapján.
Ez egyben jellemzi is a nyugati ember gondolkodásmódját. Van egy nemzet, mely évezredek óta megőrzi függetlenségét, lakossága a Föld lakosságának egyhatoda, mindemellett az államgépezet stabil és hosszútávon működőképes, amit egyetlen nyugati állam sem mondhat el magáról. Kína népessége nagyobb, mint Európa, Észak-Amerika és Ausztrália népessége együttvéve. Ezek közül egyetlen tényező sem érdekli azokat az elemzőket, akiket újabban nagyon lenyűgöz a kínai GDP.
Márpedig a kínai gépezet zakatol tovább a maga útján, ami a nyugati gazdasági elemzőket kész tények elé állítja. Miért olyan sikeres Kína, és több más ázsiai állam? Mivel a kínai gazdasági berendezés több szempontból is hasonló ahhoz, ami a Szovjetunióban és Európában egyszer már elbukott, ezért a gazdasági berendezkedéssel önmagában nem magyarázhatják meg Kína "versenyképességét".
Ennek kapcsán kerülnek elő rendszerint azok a bizonyos "ázsiai értékek". A társadalomtudományok körében mára ez egy bevett fogalommá vált, a következőket értik alatta: tisztelet, fegyelem, családközpontúság, a közösségnek az egyéni érdekek elé helyezése. Nézik, nézik a fennálló képletet, és nem tudnak vele mit kezdeni. Hogyan lehetséges az, hogy ezek a nagyon fura és távolinak tűnő tulajdonságok a keleti mentalitás alapját képezik? Mondja az a dekadens Európában élő ember, aki nem tisztel senkit és semmit, gyermekei nélküle nőnek fel, mert sokadszorra is új családot alapít, és magasról tesz arra, merre halad a társadalom egésze, ha neki biztosítva van a kényelmes kis élete.
A válasz egyszerű: ezekben az országokban nincsen zsidó monopólium, esetenként a gazdaság és politika teljesen aszemita jellegű, anélkül hogy ezt bárki is kimondaná. A társadalomtudományok hazug módon úgy állítják szembe a két pólust egymással, hogy keleten ezek az értékek a társadalom alapját képezik, ezért a keleti társadalmak sikeresebbek, nyugaton pedig vannak az úgynevezett nyugati értékek. Tudniillik az individualizmus, a demokrácia, emberi jogok és hasonlók.
Értelmes ember zsebében erre kinyílik a bicska, mert nagyon jól tudja, hogy előbbi esetében alapvető európai értékekről van szó, utóbbiak pedig csak a degenerált, dekadens társadalmak sajátja. A tisztelet, fegyelem minden európai közösség alapja volt és a jövőben minden működő európai közösség alapja lesz. Az egyéni érdek társadalmi érdek alá rendelése szintén. Ehhez még csak egyenes összeütközés sem kell a két rendszer közt, mert az egész csak idő kérdése. Az önmegvalósító emberek tömegei szép lassan elfogynak (ezt a nyugati társadalmak demográfiai mutatói igazolják is), a fegyelmezett, a társadalom érdekét elsődlegesnek tartó társadalmak pedig növekednek, és a jövőben hatalmas eredményeket fognak elérni.
Európában a zsidó monopólium ott van a gazdaság és kultúra terén, miközben a médiagépezet egy beteg szemlélettel mondhatni átnevelte az európai társadalmakat egy idegen kultúra felvételére. Az európai gyermekek, legyenek bármely országban is, olyan életfelfogáson nevelkednek fel, melynek köze nincsen Európához, mert az Európát irányító elitnek is sokkal inkább van köze a Közel-Kelethez, mint Európához. Nem csak származása tekintetében, hanem mentalitása terén, ami a médiagépezet használatával áthatja az európai társadalmakat. Mi jellemzi a Közel-Kelet társadalmait? Káosz és széthúzás, nem az újkorban, hanem évezredek óta, mert nem tudják lerázni magukról azt a kórt, ami rátelepszik a társadalomra, hogy belülről fojtsa meg azt. Ugyanebből az önző, harácsoló zsidó mentalitásból gyökerezett ki az az individualizmus és önmegvalósítási őrület, ami ma behálózza Európát.
Mindemellett az ugyanilyen körökből származók a korábban Európa-szerte mindenhol általánosnak számító alapvető értékekre most azt mondják, ázsiai értékek. Azok mondják ezt, akik a zavarosban halásznak, akik a Közel-Keleten már jól bevált szellemiséget hordozzák magukban.
Csakhogy nincsenek ázsiai, vagy európai értékek. Csak értékek vannak, és az értéktelenség. Ha egy társadalom meg tudja őrizni az alapvető értékeket, fejlődik és minden téren eredményeket tud felmutatni. Ha nem tudja megőrizni mindezt és teret enged az értéktelennek, hanyatlásnak indul. A nyugati társadalmak mind a hanyatlás útjára léptek. Nem csak mi mondjuk ezt - és a történelem kegyetlenül számon kéri majd.
Fenyvesi Áron

Így küzd egy keresztény divatmodell a túlszexualizált magazin lélekrombolása ellen

Nicole Weider, az egykor képes magazinok címoldalán szereplő topmodell megtérése óta küzd az ártalmatlannak vélt, ám valójában kiskorúakat megrontó „divatlapok” ellen.
A 26 éves divatsztár 15 évesen került Hollywoodba, ahol fényes karrier várt rá. Fehérneműs fotói a legismertebb magazinok címlapjára kerültek. 23 éves korára azonban teljesen kiégett. Fotózáskor – mondja – „egyszerűen úgy éreztem, megaláznak.”
Depresszív állapotában, keresztény barátnője biztatására Jézustól kért segítséget. „Csak annyit mondtam: Istenem, mutass nekem jobb utat! És elfogadtam az Urat. Utána mintha kitisztult volna az elmém. Megújultam az Úrban, és tudtam, hogy valami nagy feladatom van a Földön.”

A feladat szinte azonnal világossá vált: Weider hadat üzent az egyik legnépszerűbb magazinnak, a Cosmopolitannek. „Azzal, hogy 18–19 éves színésznőket tesznek a címlapra, a tizenéves lányokat célozzák. A Cosmót legtöbben ártalmatlan női divatmagazinnak tartják, pedig nem az. A lényege az, hogy egészen fiatal kortól nyomatja a szexet a kislányoknak, mégpedig olyan módon, ami kimeríti a pornográfia fogalmát. Ez nagyon ártalmas a 13–14 éves lányokra.”

Az egykori topmodell Dávidként küzd Góliát ellen. A hatalmas ellenfél válaszra sem méltatta; a közvélemény annál inkább. Közel 27 ezren írták alá petícióját, amelyben követeli, hogy gyermekekre ártalmas tartalma miatt a Cosmót zárt fóliában árulják, kizárólag 18 év felettieknek. A petíció hatására a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vizsgálatot indított a magazin tartalmára vonatkozóan.   

Weider honlapot is indított, ahol a helyes – nem pedig a csúcsmodelleket utánzó – énkép kialakítására tanítja a lányokat. „El akarom mondani a lányoknak, hogy szépek, Isten igazi remekművei úgy, ahogyan megalkotta őket; hogy miatta értékesek, és feladatuk van az életben.” Azt is elárulja, hogy a képes divatlapokban szereplő modellek képei mind képszerkesztővel készülnek. „Saját szememmel láttam, amint Gizelle Bunchen fotóját retusálják: az orrát kisebbre, a haját dúsabbra, a lábait vékonyabbra – vagyis a modellfotók nem is valóságosak!”

Nicole Weider keresztényként már nem minden modellmunkát vállal. „Fehérneműt nem vállalok, sem fürdőruhát. Ma már férjnél vagyok, és a testem egyedül a férjemé. Nem mutogatom bárkinek.” Más modellfelkéréseket továbbra is szívesen elfogad. Ám igazi feladatának azt érzi, hogy jó mintát adjon a lányoknak. Honlapját, ahol Isten igéjéről is tanúságot tesz, havonta mintegy 90 ezren látogatják. Arra biztatja a lányokat, hogy törekedjenek egyensúlyra: örüljenek a divatnak, de sose feledjék, hogy csodálatos, egyedi teremtmények. És hogy az igazi boldogságot csak akkor találja meg az ember, ha Jézus Krisztusért él.

Forrás: cbn.com

Magyar Kurír

Gazdag István: Imperialista őrségváltás?

Momentán minden külpolitikai kommentátor egyetért abban, hogy tetőpontra hágott a feszültség Irán és Izrael között. Ez a két ország annyira gyűlöli egymást, hogy a háború előbb-utóbb mindenképpen elkerülhetetlen lesz közöttük - legalábbis a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján. Annak a lehetősége viszont, hogy a szentföldi latorállam egyedül (amerikai patrónusa/vazallusa nélkül) támadja meg a perzsa államot, drasztikus fordulópontot jelentene a világtörténelemben, és egy új éra kezdetét.
A háborúra való felkészüléshez meg kell győzni a nemzetközi közvéleményt a háború igazságos mivoltáról, hogy a támadó felet ne agresszornak tekintsék, hanem olyasvalakinek, aki csak védekezik, még ha preventív módon is. Ez nagyon fontos, különösen amikor a preventíve védekező agresszort nyugati típusú mintademokráciaként (nem pedig faji alapon szerveződő teokráciaként) tartják számon, amely eo ipso a szabadság és az emberi jogok nevében harcol. Így aztán a nyugati fősodratú (tehát jórészt cionista tulajdonban lévő és/vagy irányultságú) média semmitől sem riad vissza a világnépesség intoxikálása, adott esetben az iráni rezsim veszélyességének bizonyítása végett, amely állítólag Izrael megtámadását tervezi és a legújabb hírek szerint kész lenne azt 9 perc alatt leradírozni a térképről.
Amikor tehát a „jó tengelyéhez” tartozunk, még egy ilyen elképesztő blődlit is a köztudatba dobhatunk, mert kétségkívül gyűlöletre és háborúra uszít, bármiféle komoly érvelés nélkül. Ezt hívják háborús propagandának, és ezt terjeszti szívességből a nyugati média, amely még arra sem veszi a fáradságot, hogy meggyőződjön a forrásai megbízhatóságáról, elvégre mindez a „jó” irányba, ti. az Irán elleni háború irányába mutat. A fősodratú média, a rendszer engedelmes hetérája egyetlen pillanatra sem teszi fel magának a kérdést, hogy vajon Irán megkockáztatná-e, hogy atombombát dobjon Izraelre a rá nézve is fatális következmények tudatában. Ennek ellenére mindenki úgy tesz, mintha egy árva iráni atombomba létrehozásának a célja nyilvánvaló lenne mindenki számára, holott pontosan arról van szó, hogy ez egyszer s mindenkorra védelmet jelentene az országnak minden lehetséges atomcsapás és atomfenyegetés ellenében. És éppen az atomzsarolási potenciáljuk elvesztésének a perspektívája készteti egyre veszettebb fogvicsorgatásra a „Nagy & Kis Sátánt”.
Az Izraelben hangszerelt háborús uszítás szüntelenül fokozódik, és nem telik el nap anélkül, hogy a nyugati média ne ültetné Iránt valamiért a vádlottak padjára. Legutóbb „automatikusan” az ajatollák rezsimjét tették felelőssé az Indiában és Grúziában izraeli diplomaták ellen elkövetett (kamu) merényletekért is, amelyek merő véletlenségből nem követeltek egyetlen zsidó áldozatot sem. Ahogyan egyébként a 2001. szeptember 11-én New York-ot sújtó terrortámadás sem, szintén merő véletlenségből. Persze csak egy megszállott konspiranoistának jutna eszébe a Moszadra gyanakodni...
A globalista establishment által immáron mindenképpen tervbe vett háború igazi tétje azonban a USraeli birodalom legfelsőbb szintjén érvényesülő vezetés (leadership) kérdését érinti. Konkrétan arról van szó, hogy az izraeli imperializmus nyílt kihívást intézett az amerikai imperializmushoz, és ezzel megpecsételte a világuralom biztosítására hivatott WASP-cionista szövetség felbomlását. Így jutottunk el ahhoz a néhány éve még elképzelhetetlen helyzethez, hogy Izraelben nyílt vitát folytatnak arról, hogy megtámadják-e Iránt az USA támogatása, sőt előzetes figyelmeztetése nélkül. Egy alig néhány milliós zsidó állam tehát elég erősnek és hatalmasnak érzi magát egy akkora ország megtámadásához, mint Irán. Vajon ez senkit sem sokkol Nyugaton? Pedig mindez annak a jele, hogy a cionista entitás teljesen önállóvá válik, aminek a lehető legsúlyosabb következményei lehetnek, ismerve az ország vezetését jellemző zsigeri agresszivitást és messianisztikus tébolyt. A Nyugat tehát kész lenne átengedni a geopolitikai vezető szerepet egy olyan embercsoportnak, amely teljesen magáévá teszi a „Nagy Izrael” gondolatát és a szó szoros értelmében Isten „kiválasztott népének” tekinti önmagát?
Maga az Egyesült Államok is éppen most merül bele véglegesen a cionista imperializmusba. A nyugati médiumok által mérsékeltnek bemutatott két legesélyesebb republikánus elnökjelölt-aspiráns (Romney és Santorum) valójában megveszekedett ultracionista, és bármire hajlandó Izrael megvédése érdekében, kerül amibe kerül. Folyamatosan nyomás gyakorolnak Obamára, aki egyébként szintén Izrael oldalára fog állni, amikor az majd megtámadja Iránt. Ha akarná sem tehetne másként. A „nem létező lobbi” támogatása nélkül esélye sem lenne az újraválasztásáért ringbe szállni.
Közvetlen tanúi lehetünk tehát a globális vezetés megváltozásának. Úgy tűnik, hogy a cionista imperializmus éppen átveszi a hatalmat a nyugati világ fölött, az összes perverz következménnyel, amit ez kiválthat. Ha az amerikai birodalom az ellenségünk is volt, egy zsidó állam iránt mindenképpen több toleranciát tanúsíthatunk - így lehet interpretálni az Iránt fenyegető USraeli kardcsörtetéssel szembeni orosz ellenállás érezhető lagymatagságát is. Láthatóan mindent megváltoztat a globális geopolitikai felfogásban, ha a cionista imperializmusnak sikerül felülkerekednie az amerikai imperializmuson.
Ezért hiába is értekeznek a nyugati értelmiségi körökben egyre többet az amerikai birodalom végéről, ha arról viszont egyetlen szót sem igen nyikkannak, hogy egy még rosszabb „alternatíva” veszi át a helyét, nevezetesen a cionista internacionalizmus, amely a nemzeti és nemzetek fölötti piramisok csúcsán nagyon befolyásos és hiperaktív diaszpóra révén behálózza a világ nagy részét. (Irán mellett az anticionista egységfront másik kulcsszereplőjét, Venezuelát is igyekeznek semlegesíteni, Chávez ellenében egy „brancsbeli” jelöltet favorizálva az idén esedékes elnökválasztáson.) Az Izrael létezése, végeredményben tehát a „Nagy Izrael-terv” megvalósulása mellett elkötelezett nemzeti, de távolról sem nacionalista elitek fölötti szoros kontroll következtében így valósul meg a totális világuralom biblikus álma. Már ha Kína engedi...
MD 2012. II. 29.

Magyarország jelene

Magyarországon, aki szereti a Hazáját s Nemzetét, azt rasszistának hívják. Aki szeretné, hogy ez a hon újra felemelkedjen önmagához, azt fasisztának nevezik.
Aki azt akarja, hogy Magyarország magyar maradjon, azt lenácizzák. Aki felemeli a szavát a cionizmus világgyarmatosító diktatúrája ellen, azt elkeresztelik antiszemitának. Aki bizalmát az ősi erénybe veti, melyen át morális szellemi erényeket valósít meg, azt elavultnak titulálják. Aki a keresztényi szeretetet, becsületet s igazságot vallja a szívében, azt lesovinisztázzák. Akit érdekel a valódi turáni magyar történelmünk, azt kinevetik. Aki szerint a nemzet egy hatalmas család, ahol minden nemzettestvér felelős minden nemzettestvérért, azt megvetik. Aki magyar zászlóval vonul március 15-én, vagy október 23-án a megemlékezésre, azt leköpik. Aki könnyezve énekli el a Magyar Himnuszt, azt megalázzák. Keserű hungarikumok ezek, ám én hiszek benne, hogy fordul a kocka s a fény újra megvilágosítja a helyes utat, a sötétség pedig megszűnik!

MAGYAROKAT GYILKOLÓKAT FELJELENTÉSE

MAGYAROKAT GYILKOLÓKAT FELJELENTÉS
1.
(Sydo) Tejfalussy András Béla Ferenc (személyi szám: 1-420415-0215) okl. vill. mérnök, méréstani szakértõ feltaláló, Agroanalízis Tudományos Társaság gmk Cégbíróság által kijelölt végelszámoló, 1036 Budapest, Lajos u. 115/3/18. T/F: +36 1 250 6064, tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.comEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
ORBÁN VIKTOR SEGÍTÉSÉRE, a Ptk. 484-487. §. szerinti közérdekû nyilvános kárelhárításként!
MAGYAR IRTÓK ELLENI FELJELENTÉS
Hogy védekezzünk, ha a hazai kormányok, országgyûlések, és akadémiai bizottsági stb. bûntársaik a csecsemõink, fiataljaink mérgezésével csökkentik a magas vérnyomásos magyarok arányát, s ennek (a mózesi-talmudi zsidó fajirtásnak) a hasznából ígérik az orvosok fizetésének az emelését?
Az USA-ban és számos Európai Uniós országban is, egy kutató, Lewish Dahl állatkísérleti adatai jelentésének emberre hamisan kalibrálása útján, vezetõ tudományos intézmények bebeszélik az alárendelt orvosoknak, azok pedig a média segítségével a magyar lakosságnak is, hogy konyhasó helyett kálisóval „sózzák” az ételeiket "a magas vérnyomás megelõzésére".
1950-ben Nobel díjat adtak a hiányos konyhasó és többlet kálium tartalmú élelmiszerek életrövidítõ és meddõséget okozó (ivarszervtorzító, s emiatt “elbuzisító”), betegítõ hatásait az állatkísérleteikkel és emberkísérleteikkel bebizonyító, és a szerv- tönkretevõ folyamatok publikálásával tervezhetõvé tévõ három kutatónak. E Nobel díjasok mérései szerint, az NaCl konyhasó hiányos étkezés besûríti a vért és emiatt törvényszerûen megnöveli a vérnyomást és szív- és keringési betegségeket idéz elõ. Ezzel szemben, egy Lewish Dahl nevû kutató elterjesztette, hogy a kísérletei során a túl sok NaCl konyhasót bejuttató étel kórosan magas vérnyomást okozott a patkányoknál. Lewish kísérleteirõl azóta kiderült, hogy a patkányoknál magas vérnyomást elõidézõ „túl sok só” helyesen átszámítva, az embernél napi 1/2 kg NaCl konyhasó, vagyis mérési adat jelentés kalibrálási csalás történt. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Szervezete) is hamisan foglalt állást. Elõírta, hogy a csecsemõk és a kisgyermekek ételeit korlátozatlanul ízesítsék a KCl kálisóval az NaCl konyhasó helyett. Ez oda vezetett, hogy hazánkban a csecsemõtápszerekben, a csecsemõk számára is optimális 30 helyett 0,3 a nátrium/kálium arány. A magzatzsinór vérszérumban és magzatvízben 30 az élettanilag optimális nátrium/kálium arány, és a csecsemõknél is alkalmazott Ringer infúziós oldatban is, vagyis bûnözõk a Magyar Tudományos Akadémiai (MTA) szakbizottságok tagjai, és azok a kormánytisztviselõk is, akik bebeszélték, hogy az ételek ízesítésére a KCl kálisót kell használni az NaCl konyhasó helyett. Lásd a hazai kormányok STOP SÓ, Nemzeti Sócsökkentési Program címen terjesztett hazugságait!
A bûncselekmény fenti bizonyítását megküldöm a hazai rendõrségnek is, hátha van ott is valaki, akit nem sikerült korrumpálni a Mózes II. 23. 20-33. V. 7., 2, 22., Talmud, akad Taanith 10 a. lap és Baba kamma 93 b. lap szerinti – zsidószaporulat arányos tervszerû népirtással megtakarított nyugdíjkifizetéseinkbõl és a fajirtással elrabolt ingatlanaink külföldieknek értékesítési „hasznából”.
Népirtásról, tudományos vezetõk hamis állásfoglalásairól, hamis országgyûlési rendeletekrõl, államilag szervezett életrövidítéssel magas vérnyomás álmegelõzésrol van szó, amit azért "igazolnak" az epidemiológiai statisztikák, mert a vesemérgezõ kálisó mégt a magas vérnyomás kialakulása elõtt, fiatalabb korban megöli a magyarokat. Ez ellen csak a korábbi tiszta NaCl-dal fiziológiásan sózással, vagyis a Ringer-oldat anyagai élettani arányai és dózisai étkezésnél alapul vételével védekezhetünk!
Verõce, 2012. 03. 02.

Forrás