Jó reggelt ateisták!

Órigenész XXX. homíliája - Az Üdvözítő második megkísértéséről

Az Isten Fia és az Antikrisztus is uralomra törekszik. Az Antikrisztus azonban azért akar uralkodni, hogy megölje azokat, akiket alattvalójává tett, Krisztus pedig azért uralkodik, hogy üdvözítse őket. S rajtunk valamennyiünkön, ha hívők vagyunk, Krisztus uralkodik, az Ige, a bölcsesség, az igazságosság, és az igazság. Ha azonban jobban szeretjük az élvezeteket, mint Istent, akkor a bűn uralkodik rajtunk, amiről az apostol mondja: Ne uralkodjék hát bűn halandó testetekben (Róm 6,12).

Két király akar tehát versengve uralkodni, a bűn királya a Sátán a bűnösökön - az igazságosság királya, Krisztus az igazakon. A Sátán pedig jól tudván, hogy azért jött Krisztus, hogy elvegye az ő országát, és hogy az ő alattvalói immár Krisztuséi legyenek, megmutatta neki a föld valamennyi országát (Lk 4,6) - evilági embereinek birodalmát -, hogy hogyan uralkodik egyeseken a paráznaság, másokon a kapzsiság, ezeket a népkegy ragadja magával, amazokat a látszat csalja lépre. Nem kell azt gondolni, hogy amikor megmutatta neki a világ országait, akkor, mondjuk, a perzsa vagy indiai birodalmat mutatta meg, - megmutatta neki a világ valamennyi országát, azaz a saját birodalmát, ahogyan a világon uralkodik, hogy - biztatva, tegye meg, amit akart -, immár Krisztus is az alattvalója legyen. Akarsz-e mindezeken uralkodni? Megszámlálhatatlan embersokaságot mutatott neki, amely az ő uralma alá tartozott. S valóban, ha őszintén be akarjuk ismerni szerencsétlen nyomorúságunkat, csaknem az egész világ király a Sátán, ezért is nevezi az Üdvözítő evilág fejedelmének (Jn 12,31). Szavai ennyit jelentenek: Látod ezeket az embereket? Ezek az én uralmam alatt állnak. - És egy szempillantás alatt megmutatta neki, azaz ebben a jelenetben (Jn 12, 31). ami az örökkévalósághoz mérve csak egy pontnak számít. Nem is volt rá szüksége az Üdvözítőnek, hogy evilág ügyeit hosszasan mutogassa a Sátán. Amint pillantást vetett rá, hogy megtekintse, megpillantotta mind a bűnöket, amint uralkodnak, mind azokat, akiken a vétkek uralkodnak, mind pedig magát a Sátánt, amint evilág fejedelmeként gőgösen örvendezik saját rontása felett, hogy oly sokan állnak a hatalma alatt. Így szól tehát az Úrhoz a Sátán: Azért jöttél, hogy ellenem harcolj és kivonjad hatalmam alól azokat, akik most az alattvalóim? Nem kell, hogy küzdjél, nem akarom, hogy fáradj, ne legyen semmi kellemetlenséged a küzdelemben, csak egyet kérek, leborulva imádj engem, és vedd a teljes uralmat, amely most az enyém.

Urunk és Üdvözítőnk valóban azt akarja, hogy uralkodjon, és neki legyen alávetve minden nép, hogy az igazságosságnak, az igazságnak, és a többi erénynek szolgáljanak, de igazságosságként akar uralkodni, hogy bűn nélkül uralkodjon, és semmi dicstelent ne tegyen, és nem akart küzdelem nélkül a Sátánnak alávetve koszorút nyerni, s úgy uralkodni másokon, hogy rajta a Sátán az úr. Ezért mondja azt neki: Írva van, Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj. Őket pedig - azt mondja - azért akarom mindnyájukat magamnak alávetni, hogy az Urat, az Istent imádják, és csak neki szolgáljanak - ez az én uram célja. Te azonban azt kívánod, hogy a bűn tőlem induljon ki, pedig én azért jöttem ide, hogy megsemmisítsem azt, s a többi embert is meg szeretném szabadítani tőle. Tudd meg, hogy én kitartok amellett, amit mondtam: csak az Urat, az Istent szabad imádni, őket pedig valamennyiüket hatalmam alá helyezem, s az én uralmam alá vetem. Mi pedig örülünk, hogy az ő alattvalói vagyunk, és kérjük Istent, hogy ölje meg a testünkben uralkodó bűnt, és egyedül Krisztus uralkodjon bennünk, akinek dicsőség és hatalom mindörökkön örökké! Ámen.

Tamási Attila

A NATO atomfegyvert vet be Líbiában

Ilja Korenev orosz alezredes, aki Kadhafi bizalmasa és a helyszínen tartózkodva több hadijelentést is küldött már, annak a meggyőződésének adott hangot legutóbb, hogy a NATO taktikai atomfegyvereket fog bevetni Szirte és Bani Walid  ostrománál.

Mivel a NATO líbiai háborúja saját törvényei által sem engedélyezett, a szervezet már a beavatkozás kezdete óta hárítja magáról a felelősséget. Először a "légtérzár" és a különleges alakulatok bevetésével összehangolt teljes médiacsend formájában, mert az ENSZ BT határozata tiltotta a földi csapatok bevetését Líbiában. A közvélemény számára nem is voltak Líbiában nyugati különleges erők mindaddig, ameddig független tudósítók le nem filmezték a lázadók közt jelen lévő brit katonákat. A közvélemény számára addig nem voltak jelen földi csapatok, ameddig Tripoli ostromakor a líbiai kormányerők be nem jelentették, hogy az állítólagos lázadó csapatok közül nyugati (és arab szövetséges) katonákat fogtak el, és közzé nem tették a listát az elfogott katonák állampolgárságáról. Természetesen a nyugati hírportálok nem foglalkozhattak ezzel a "véletlen hibával", az információ elterjedése nemzetközi szinten a külföldre menekült líbiai állami médiának és néhány orosz oldalnak köszönhető.

Arról, hogy a NATO rendszeresen vet be vegyi fegyvereket Szirte ostroma során, és hangbombákat használ, hogy a lakosságot heteken át megakadályozza az alvásban, a nyugati média szintén hallgat. Szirte ostromának borzalmairól teljes a médiacsend. Már a háború kezdete óta el volt hintve az információ, hogy Tripolitól keletre a líbiai kormányerők vegyi fegyvereket tárolnak, amiket akár be is vethetnek, ha úgy alakul a helyzet. Egyes híradások szerint a lázadók megszerezték a kormány vegyi fegyvereinek egy részét. Ki hiszi el? A lázadók kézzel fogják bevetni a vegyi fegyvereket úgy, hogy közben ott vannak? A vegyi fegyverek használata már a kezdetek óta egyedül a NATO bombázásaihoz köthető. A nemzetközi médiában egy-két orosz oldalon, és a líbiai médián kívül senki nem foglalkozik a NATO háborús bűncselekményeivel, az ostrom borzalmai során az emberi jogokért aggódó nyugati aktivisták, és a nyugati "tudósítók" egyaránt közös megegyezéssel csendben maradnak.

Érdemes észrevenni, hogy a nyugati szövetségesek akárhány háborúba is kezdenek, akárhány nemzet ellen is követnek el nem csak nemzetellenes, hanem emberiségellenes bűnöket, a kormányerők megtörése után a háború befejezése minden esetben problémákba ütközik, ugyanis nem tudják teljesen megtörni a lakosságot. A nyugati szövetségesek semmit nem tudnak felmutatni, amiért egy nép elgondolkozna azon, hogy megéri-e elviselni a háború borzalmait annak okán, hogy "utána majd jobb világ lesz". Nagyon jól tudják, hogy nem lesz. Rabszolgaság és erkölcsi rothadás az lesz, a felkínált anyagi jólét elmarad. A nyugat által felkínált ideák nem bírnak semmiféle meggyőző erővel a lakosság számára. Abból a leigázott nép csak bombákat lát, hogy a városok romba dőlnek, nincs víz, nincs élelmiszer, fosztogatás van, fegyveres bűnözés, családokat ölnek meg, hétköznap látják a vegyi fegyverek okozta sérüléseket a saját szemükkel (amit emiatt soha semmilyen propaganda hatására nem fognak elfelejteni). A nyugat egy valamivel tudja megtörni a népet: ha addig irtja a lakosságot, ameddig az - látván a nők és a gyermekek szenvedését - végső elkeseredésében fel nem adja a harcot. A nyugat ugyanazt a módszert használja ma, amit a második világháború idején. De ki emlékszik már Hirosimára és Nagaszakira ott, ahol főleg a holokausztban kell hinni?

Érdekes módon egyre inkább felszínre kerülnek a hírek a líbiai kormány atomprogramjáról, az urániumkészletekről, és nem győzik hangsúlyozni, hogy Kadhafi bármire hajlandó azért, hogy a hatalomban maradjon. Látván az agresszív propaganda-hadviselést már magunk elég képzelhetjük a híreket, miszerint a gonosz diktátor végső elkeseredésében atomfegyvert vetett be (Kadhafi már korábban az egész készletet Oroszországba küldte földolgozásra és újrahasznosításra, így nem valószínű, hogy Líbia területén van ilyen anyag). Csakhogy a NATO által előírt médiacsend nem mondható sikeresnek. Ahogy arra már sokan felhívták a figyelmet, a NATO mindig azt képzeli, hogy egyedül van a harctéren. De ebben a háborúban más érdekeltségek is működnek, és az információ kikerül.

A NATO bombázásai nyomán már most is rendre gyengített uránium jelenlétét igazolják a mérések. A NATO 1999-ben is gyengített urániumot használt a Jugoszlávia elleni agresszió során - ami "fokozottan rákkeltő hatású", ezért az ENSZ a WHO nyomásgyakorlásának hatására kidobta azt a jelentést, ami szerint azokon a helyeken, ahol gyengített urániummal szerelt romboló lőszereket alkalmaztak, nem szükséges a lakosság egészségi állapotának ellenőrzése.

A NATO, a WHO, és az ENSZ az utóbbi évtizedben sem változott meg, ugyanis a vezető pozíciókban ülő háborús bűnöseik még mindig nem kaptak halálbüntetést. Az említett szervezetek az elmúlt évtized során még agresszívabbak lettek az erőforráséhség és a minden eddigit felülmúló nyereségek lázálmai miatt. Ugyanaz a nemzetközi érdekeltség határozza meg saját működési szabályait, felel a népek elleni agresszióért, majd írja a jelentéseket a népek egészségi állapotáról - mégis mi akadályozná meg a NATO-t az atomfegyver bevetésében, ha a líbiai nép ellenállását megtörni nem tudja?

Fenyvesi Áron

Kémek háborúja - Harc az Északi-sarkért!

Kémek háborúja az Arktiszért - Miért kerültek az északi hírszerzők a láthatatlan front elejére

Háború a kőolajért nemcsak Líbiában folyik. A hideg Arktisz válhat a Föld következő forró pontjává. Még nem hallhatóak ott lövések és nem hullnak bombák. De a kémek háborúja teljes erővel zajlik.

Véget ért az „apák kicsi fiainak” édes élete

Az egyik orosz titkosszolgálat elemzője, Iván Ivanovics fiatalkorában Norvégia fővárosában dolgozott. Munkatársai tudták, hogy osloi kinevezését nemcsak norvég nyelvtudásának (a kémvilágban elég ritkának számít), hanem a tábornok apuka kapcsolatainak is köszönhette. A 101-es kémelhárító iskola sok végzőse szeretett volna bekerülni az észak-európai részlegbe, de odakerülni elsősorban csak protekcióval lehetett.

Mennyire jó 5 évet lehúzni egy nyugodt, ráadásul a világ legmagasabb életszínvonalú országában. Erre most mindenféle breivikek felrobbantják a kormány épületét, halomra lövik a fiatalságot, korábban meg a király és a miniszterelnök testőrség nélkül sétálgattak az utcán.

Észak-Európa abban az időben kémügyileg medvebarlangnak számított. Elég csendes és békés volt, nem történt ott semmilyen jelentős világesemény. Oslo az nem Washington, se nem New-York, amelyek az igazi ellenség székhelyei voltak. És nem is Bécs és Genf, amelyek köztudottan kémközpontoknak számítottak. Skandináviát nem véletlenül tartották ideális helynek az „apák fiai”. A meleg Golf-áramlat mosta északi félsziget a legideálisabb életkörülményekkel bírt.

A főnökség sem követelt meg komoly munkavégzést. Ráadásul sikerült bemesélni nekik, hogy Norvégiában kíméletlen kémelhárítás működik. Szerintük Osloban bármely apróságért lekapcsolják a mieinket. A diplomatákat pedig „persona non grata”-nak nyilvánítják, és azonnal kiutasítják. Azután pedig világméretű botránnyá fújják az ügyet a médiában. Ezért nem érdemes komoly felderítő tevékenységet folytatni.

Az is igaz, hogy a semmittevők viszont komoly karriert nem csinálnak. Ezért is a tábornok fiúcskák nem csak várták a sült galambot, hanem azért órákon át jelentéseket is körmöltek. A mi szorgalmas Ivánunk elsősorban a nyilvánosan is hozzáférhető forrásokkal szeretett dolgozni. Bevallása szerint gyakorlatilag végiglapozta az összes norvég média kiadványokat. Idővel jó elemzővé vált. Az igaz, hogy tábornoki rangig nem vitte, de alezredesig igen. És nem féltékeny a finn központból érkezett kollégájára, Szergej Boriszovics Ivanovra, aki, mint Putyin barátja, komoly karriert futott be. A mostani észak-európai kémekkel pedig őszintén együtt érez.

– A fiúknak most se szünetük, se szabadságuk. Még egy sörre sincs idejük – Iván Ivanovics kinyitja laptopját – nézd meg, milyen harc készülődik az arktikai szénhidrogénekért.

A tudományos Akadémia információja

A globális felmelegedés és az északi jégmezők folyamatos olvadása miatt korábban elzárt területek nyíltak meg a halászat, a hajózás és a nyersanyag bányászat előtt. Mára több mint 20 nagy szénhidrogén lelőhelyet tartanak nyilván az Arktiszon. Az orosz „Természeti kincsek és Természetvédelem Minisztériuma” számításai szerint feltártak 15,5 milliárd t kőolajat és 84,5 trillió ccm földgázt. Növekszik a halállomány. Kitolódik a hajózási szezon az északi útvonalon, mely jelentősége növekszik, mint az Európa és Ázsia közötti legrövidebb út. Szentpétervár és Vlagyivosztok között az út 14,3 ezer km, míg a Szuezi csatornán át 23,2 ezer. Hamburg és Yokohama között északon – 12 ezer km, a Szuezi csatornán 20,5 ezer. Ekkora különbség a hajóknak utanként 10-13 nap, és akár 300 ezer USD megtakarítást jelent. És nincsenek szomáliai kalózok. Hideg van.

A 3. világháború 2013-ban kezdődik?

A számítógép monitorján a következő hír jelenik meg: „Robert Hubert, a kanadai kormány tanácsadója kijelentette, hogy a múlt évben az Arktiszi helyzet hasonló volt, mint Európában 1935-ben, mikor Németország felett már a Harmadik Birodalom zászlói lebegtek. Akkor világháború lett a vége. Jelenleg nem lehet kizárni valami hasonlót.”

– Úgy gondolom, hogy a bajok 2-3 év múlva kezdődnek, – az ezredes megint a monitorra nézett. – Úgy vélik, hogy az Arktisz rejti a világ kőolaj és földgáz készleteinek több mint 20 %-át. 2013-ban az érdekelt országoknak be kell mutatniuk az érveiket és bizonyítékaikat az ENSZ-nek. És akkor a viták akár fegyveres konfliktussá is válhatnak. Mint a meggyújtott gyufaszál, amellyel a nyitott gázcsaphoz közelítenek, felrobbantja a világot.

Iván Ivanovics újabb anyagot talál a laptopon. Az USA 66-os számú nemzetvédelmi utasítása. Ebben ez van: „Az USA komoly és megalapozott nemzetbiztonsági érdekekkel bír az arktikai régióban, és kész megvédeni ezeket az érdeket akár egyedül, akár más országokkal szövetségben. Ide tartoznak a következő témák, mint a rakétavédelem, a rakéta felderítés, stratégiai hajózás tengeri és légi rendszereinek fejlesztése, a tengeri jelenlét, tengeri nemzetvédelmi tevékenység, a tengeri és légi közlekedés biztosítása.”

Az amerikaiak nyomában az angolok is az északi jégre léptek. Nemrég Londonban adták ki a brit Védelmi és a Külügyminisztérium közös jelentését „Az Arktisz stratégiai jelentősége Nagy-Britannia számára” címmel. Ebben írják, hogy az északi jégmező olvadása „új frontvonal” megnyitását jelenti, mivel jelentősen lerövidül a tengeri áruszállítás és Britannia konfliktusba keveredhet a szövetségi kötelezettségek miatt. A jelentés szerint az egyik égető probléma „a felszíni hajózás gyors kiterjedése a korábban elzárt területeken, illetve a katonai jelenlét az új vizeken.”

Már most is viták zajlanak a tenger alatti területekről. Pl. Dánia kitart amellett, hogy a Lomonoszov-hátság valóságban az ő területének a folytatása. 2007 augusztusában Dánia saját tudományos kutatást folytatott az Arktiszon, azért, hogy adatok gyűjtsenek az ENSZ beadványukhoz. Ahogy elvárható volt, a dán kutatók az oroszokéval ellentétben arra jutottak, hogy a hátság, amely az Északi-sark alatt is elhúzódik, az észak-amerikai és a grönlandi tektonikus lemezek folytatása, és nem az európaié, ahogy Moszkva állítja.

Ahogy Líbiában is, az arktikai kőolajért a NÁTO is harcba száll. Reykjavikban zajlott le a NATO „Arktisz biztonsági perspektívái” nevű szemináriuma, melyen részt vettek: a NATO főtitkára, a katonai tanács elnöke, az európai egyesült hadtestek legfelsőbb katonai vezetője, a szállítási vezetőség legfelsőbb katonai vezetője. Védelmi kérdésekkel foglalkoztak. A kérdés: ki ellen is? Jeges medvék ellen?

– És itt van kedvenc Norvégiám, – Iván Ivanovics az egeret tologatja. – Olvassuk. „Norvégia áttelepítette az operatív vezetést Stavangerből a sarkkörön túlra, Reitanba. Az Északi-szövetség 8 országa (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Grönland, Feröer-szigetek, Åland-szigetek) elhatározta, hogy létre hoznak saját északi harci csoportot (Nordic Battle Group). Idetartozik 1600 svéd, 250 finn, 150 izlandi és 100-100 észt és norvég katona. A vezetés Svédországban van.

– Senkit ne zavarjon a kicsi létszám, – nézi a monitort az ezredes. – Ez csak előretolt helyőrség. Virágocskák. A gyümölcsérés pár év múlva lesz.

A válaszunk késik

A hírszerzői jelentések még csak a nem harcoló frontokról írnak. Sok mindent takarnak az álhírek tömegével, mint Líbiában is. Most egy a biztos: A Nyugat gyorsan növeli a különböző északi tervek költségeit. Mi pedig megint késlekedünk és fukarkodunk. Az orosz kormányhoz közeli források szerint az Arktiszra költött pénzek a következő években elérhetik a 195 milliárd USD-t évente. De ez kevés. És pár év múlva késő lesz.

Szibériát és az északi hajóutat követelik

Az orosz Észak és Arktisz nem hagyja nyugodtan aludni a Nyugatot. Madeleine Albright, mint az USA államtitkára, kijelentette: „Mivel Szibéria egyetlen egy országhoz tartozik, semmilyen igazságosságról nem lehet szó.” Erre rádupláz Zbigniew Brzeziński: „Az új világrend (az USA vezetésével) Oroszország ellen, Oroszország romjain és Oroszország révén épül.” Mint első lépésként, Washingtonban már a orosz területeken áthaladó északi hajózási utak „nemzetközisítéséről” beszélnek.

Mint valami szenzációt jelentette be Moszkva, hogy a Kola-félszigeten létre hozta az arktikai „szpecnaz-t”, különleges alakulatot. Ennek az új katonai egységnek az alapjait a 200-as Pecsengi motoros-lövész alakulat adja. Azt mondják, hogy a tervezett arktikai hadgyakorlatokhoz más légideszant egységek is kapcsolódnak. Az Északi Flotta harci egységeinek megerősítése is folyamatban van. Minden esetre az első többcélú, „Szeverodvinszk” típusú atom-tengeralattjárót is, melyet hamarosan megépítenek az azonos nevű városban, az Északi Flottához rendelik. A sokat szenvedett „Bulava” augusztusi próbája is optimizmust jelenthet.

De egyelőre a harsonákat fújni korai lenne. Az Arktiszon Oroszország nemcsak a NATO országoktól marad le, hanem a forrón szeretett Kínától is. Nem hiába fújt riadót a hírszerzés.

Alekszandr Kondrasov - Argumenti.ru