Egy bostoni gyülekezetben az egyik diakónus ezt mondta magában: „Nem tudok imádkozni az imaórán, nem tudok nagy tetteket végezni a keresztyén szolgálatban, de tudok két tányérral többet tenni az asztalomra ebéd közben, és minden vasárnap meg tudok hívni két fiatalembert, akik távol vannak otthonuktól, hogy velem ebédeljenek.” Ezt több mint harminc éven át gyakorolta. Megismerték nagyon sokan a fiatalok közül, akik látogatták a gyülekezetet, és sokan keresztyénné váltak e diakónus személyes hatására. Amikor meghalt, Andoverben, Bostontól harminc mérföldnyire temették el, és mivel nagyon jól ismert kereskedő volt, külön vonatot béreltek, hogy azzal szállítsák a temetésre az összegyűlteket. Közölték, hogy akik az ő hatására lettek keresztyénekké mint fiatalemberek, ezen a külön szerelvényen mehetnek temetésére. Százötvenen zsúfolódtak össze a vonaton a diakónusra emlékezve, aki az evangéliumot két külön tányérral hirdette nekik.

A .com címeket felügyelő VeriSign felhatalmazást akar az általa 'sértőnek' ítélt weboldalak lekapcsolására

A .com webcímeket kezelő VeriSign cég felhatalmazást akar a kormánytól, hogy az általa „sértőnek” vélt domaineket jogi eljárás vagy bármiféle felügyelet nélkül, csupán a kormány erre vonatkozó utasítására lekapcsolhassa.

„A cég nyilatkozata szerint felhatalmazást akar arra, hogy bármelyik általa „sértőnek” minősített domain regisztrációját megtagadja, felfüggessze, törölje vagy átruházza,” írja a UK Register.

A VeriSign arra törekszik, hogy ne csupán a kormány utasítására kapcsolhassa le a kiszemelt weboldalakat, hanem „kormányszervnek tűnő szervezetek” utasítására is, amibe akár a lobby szervezetek és érdekcsoportok is beletartozhatnak.

A VeriSign felkérte a domain nevek felügyeleti szervét, az ICANN-t, hogy adjon számára felhatalmazást a .com vagy .net domainek lekapcsolására, hogy „a hatályban lévő törvények, kormányrendeletek vagy előírásoknak eleget tehessenek” valamint, hogy a felhatalmazást az egész világra kiterjeszthesse, és a szervezet „bírósági végzés nélkül” is lekapcsolhasson oldalakat, amennyiben ezt egy kormányszerv kéri.

„A cég már korábban is részt vett az amerikai rendfenntartó erők, például a bevándorlási hivatal és a vámhivatal domain lefoglalási akcióiban, amikor hamis vagy kalóz termékeket árusító oldalakat tiltottak le,” írja a Register.

Arra is volt már példa, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (DHS) olyan weboldalakat foglalt le, amelyek csupán szerzői joggal védett anyagokra mutató hivatkozásokat tartalmaztak, annak ellenére, hogy az anyagok nem magán az oldalon voltak tárolva. Olyan is előfordult, hogy a DHS, a VeriSign közreműködésével, olyan oldalakat tiltott le, amelyeket előzőleg egy másik ország bírósága legálisnak ítélt.

Az Elektronikus Front Alapítvány mélyen elítélte a DHS domain letiltási akcióit, ami szerintük „súlyosan sérti a szólás szabadságát.”

A VeriSign nem elégszik meg ennyivel, most még nagyobb hatalmat akar, ami komoly veszélyt jelent a szólás szabadságának utolsó menedékét jelentő Internet számára. A törekvés szorosan követi az Obama kormány által, a kiberbiztonság ürügyén javasolt Internet főkapcsoló bevezetését.

Ahogyan arról korábban beszámultunk, Joe Lieberman szenátor a nemzetbiztonsági hivatallal együttműködve új törvényben akarja szabályozni az Internet működését, kínai mintára, valamint egy Internet rendőrség felállítását szorgalmazza. Tavaly a CNN-nek adott interjúban elmondta, elsődleges célja felhatalmazást szerezni az Egyesült Államok kormányának az Internet lekapcsolására.

„Jelenleg a kínai kormánynak háború esetén lehetősége van az Internet egyes részeinek lekapcsolására, és erre a képességre nekünk is szükségünk van,” mondta Lieberman az interjúban.

A probléma csupán az, hogy Kína nem külföldi terroristákkal vagy hekkerekkel „háborúzik” hanem olyan emberekkel, akik veszik a bátorságot, hogy az Interneten keresztül kifejezzék nemtetszésüket a kormány túlkapásaival és korrupciójával szemben. A kínai Internet-rendőrség sárba tapossa a szólás szabadságát és semmi köze nincs a virtuális tér biztonságának megőrzéséhez.

Lieberman szenátor már elérte, hogy bírósági végzés nélkül lekapcsoljon egy weboldalt, amikor a DHS támogatásával felszólította az Amazon-t, hogy távolítsa el a Wikileaks honlapját szervereiről.

Amennyiben a VeriSign megkapná ezt a szinte mindenre kiterjedő felhatalmazást, tulajdonképpen bármelyik kormány a világon, az Egyesült Királyságtól, Amerikán keresztül, a fejlődő országok elnyomó rendszereiig elkezdhetnék cenzúrázni a webes tartalmakat, egyetlen kattintással véget vetve a szólás szabadságának és új utat nyitva a politikai ügyek eltusolásának.

Forrás: Infowars.com

„Internet főkapcsoló béta verzió” – Az amerikai kormány újabb 84 ezer oldalt blokkolt

Az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal, a gyermek pornográfia elleni küzdelem zászlaja alatt, újabb 84 ezer weboldalt blokkolt a múlt héten. A weboldalak azonban, a kormány állításával ellentétben, nem kapcsolódnak gyermek pornográfiához.

„A Kiberbűnözési Központ a „Mentsük meg gyermekeinket” akció keretében újabb domain neveket foglalt le és közben néhány óriási bakit vétett. Múlt hét pénteken több ezer weboldal tulajdonos meglepetten tapasztalta, hogy oldala helyett egy FBI figyelmeztetés köszönti a kijelzőn,” írja a TorrentFreak oldal.

„Valahol hiba csúszott a gépezetbe és egy óriási DNS szolgáltató domainja is blokkolásra került,” írja Ernesto a TorrentFreak oldalon.

Természetesen lehetséges, bár elég valószínűtlen, hogy a lekapcsolás véletlen volt. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy az akcióval a kormány üzenni akart az Internetezőknek. Megmutatták, hogy bármikor letilthatják az Internet hozzáférést, ha a szükség, vagy még inkább a kormány érdeke úgy hozza.

Az egyre szélesebb tömeget megmozgató tüntetésekre válaszul az egyiptomi kormány lekapcsolta az Internetet és több mobilszolgáltatók utasított a hálózat leállítására január végén. „Egyiptom az országban működő összes mobilszolgáltatót felszólította, hogy függessze fel a szolgáltatást a kijelölt területeken. Az egyiptomi törvények értelmében a hatóságoknak jogában áll ilyen utasítást adni, nekünk pedig kötelességünk ennek engedelmeskedni,” nyilatkozta a Vodafone.

A kormány ehhez hasonló rendszert akar bevezetni az Egyesült Államokban is. Joe Lieberman szenátor törvényjavaslata felhatalmazná Obama elnököt az Internet lekapcsolására. A törvény a szeptember 11-i támadást követő mesterségesen gerjesztett hisztéria következményeként elfogadott 2002. Évi Nemzetbiztonsági törvény módosítása lenne. A törvény „megerősítené az Egyesült Államok kommunikációs infrastruktúrájának biztonságát és ellenálló képességét”, azáltal, hogy a hatalmon lévő elnök kezébe adná a jelképes „Internet főkapcsolót”, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal utasítására átvehesse a világháló feletti irányítást.

„Kínában a kormánynak háború esetén hatalmában áll az Internet kiválasztott részeit lekapcsolni, és erre az Egyesült Államokban is szükség van,” nyilatkozta Lieberman szenátor a CNN-nek tavaly.

Mianmarban 2007-ben lekapcsolták az Internetet, Irán és Kína pedig 2009-ben tette ugyanezt. Sok kormány szeretné magának tudni az Internet hozzáférés és telekommunikáció feletti hatalmat.

Az ellenzők által „Internet kill switch törvénynek” nevezett törvényjavaslatot idén a szenátus újratárgyalja. A törvény támogatói szerint a nemzetbiztonság érdekében szükség van erre az intézkedésre.

Elfogadása esetén a törvény felhatalmazná a mindenkori elnököt, hogy a világhálót és bármilyen egyéb számítógépes hálózatot nemzetbiztonsági kockázatnak minősítsen és átvegye felette az irányítást. Eszerint egy nemzetbiztonsági, várhatóan mesterségesen előidézett, vészhelyzet esetén az elnök bírósági döntés és a kongresszus megkérdezése nélkül dönthet az Internet lekapcsolása mellett, tehát ilyen esetekre az alkotmányban biztosított jogok nem vonatkoznának.

A Jay Rockefeller és Olympia Snow által készített első változat felhatalmazta a fehérházat, hogy egy adott veszélyt „kiberbiztonsági kockázatnak” minősítsen és „elrendelje a hálózatok és weboldalak lekapcsolását”. A demokrata képviselők hasonló megközelítésből alakították ki saját javaslatukat.

A mostani 84 ezer weboldal lekapcsolása nem volt véletlen. A kormány béta tesztjéről van szó, hogy ellenőrizzék egy ilyen intézkedés műszaki aspektusait és felmérjék a közvélemény reakcióit. A kormányt nem túlságosan érdekli a gyermek pornográfia. A Mubarak rizsimhez hasonlóan, az Egyesült Államok kormányát az érdekli, hogy használható mechanizmust léptessen életbe a lakossági Internet lekapcsolására vagy kijelölt weboldalak és domainek blokkolására.

Egyre több ember fordul az Internet felé, ha megbízható, cenzúrázatlan információt szeretne. Egyre több ember fordul el a kormánypropagandát nyomó nagy médiumoktól. A kormány pedig meg akar bizonyosodni arról, hogy az Internet lekapcsolásához szükséges műszaki feltételek a helyükön vannak a gazdaság teljes összeomlása előtt, mielőtt az emberek, Egyiptomhoz hasonlóan az utcára vonulnak.

Kurt Nimmo, Prisonplanet

A NATO új háborúra készül

A NATO csapatok egy Szíria elleni támadásra gyakorlatoznak Törökországban, török irányítás alatt, tudta meg a World Net Daily a szíriai diplomáciai testület egyik rangidős tisztjétől.

Ettől az információtól teljesen függetlenül, jól értesült, közel-keletre specializálódott biztonsági szakértők elmondták, hogy Oroszország ellenőrizi a szíriai csapatokat és tanácsokkal látja el az országot az esetleges NATO támadásra adható katonai válaszlépéseket illetően, amennyiben a NATO valóban a Bashar al-Assad vezette Szíria ellen küldené csapatait.

A tisztek azt is elmondták, hogy Oroszország nagymennyiségű Iskander ballisztikus rakétát adott el Szíriának, valamint, hogy a NATO-támadás veszélyére való tekintettel az orosz kormány megújította Szíriának adott ígéretét a modern S-300-as rakétaelhárító rendszer eladására vonatkozóan.

A szíriai diplomata elismerte, hogy országa Oroszország általános támogatását élvezi, de az Assad rezsim attól tart, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági ösztönzés felajánlásával ráveszi Oroszországot, hogy csökkentse Szíriának nyújtott támogatását.

A hírt érkezése előtt éppen egy nappal Assad azzal fenyegetőzött, hogy egy NATO támadás esetén lángra lobbantja a közel-keletet.

„Amennyiben valamilyen őrültséget tesznek Damaszkusz ellen, csupán hat órára van szükségünk, hogy több száz rakétát helyezzünk el a Golan Fennsíkon és lőni kezdjük Tel-Aviv-ot,” nyilatkozta Assad október 4-én az iráni állami Fars hírügynökség beszámolója szerint.

A hírügynökség szerint Assad a kijelentéseket a török külügyminiszterrel, Ahmad Davutoglu-val folytatott megbeszélés során tette. Davutoglu a megbeszélés során továbbította a NATO és az Egyesült Államok figyelmeztetését, amely szerint Assad nemzetközi katonai támadásra számíthat országa ellen, amennyiben nem hagy fel a kormányellenes tüntetők ellen alkalmazott erőszakos intézkedésekkel.

A Fars szerint Assad erre azzal válaszolt, hogy szükség esetén a libanoni Hezbollah-ot is segítségül hívja az Izrael elleni intenzív rakétatámadás kivitelezésére.

„Ezek az első három órában meg fognak történni, a második három órában pedig Irán megtámadja az USA hadihajóit, amelyek a Perzsa-öbölben állomásoznak, így az európai és amerikai érdekeltségeket szimultán fogjuk támadni,” idézte a hírügynökség Assad elnököt.

Bár Assad kijelentésének azonnali megerősítésére nincs módunk, tudjuk, hogy a Fars hírügynökséget működtető Irán szoros kapcsolatban áll a damaszkuszi kormánnyal.

A NATO támadás visszaverésére való szíriai készülődésről már augusztusban hírt adott a WND, amikor az egyiptomi biztonsági erők tisztjei tudomásunkra hozták, hogy Szíria a nemzetközi közösség támadásának fogadására készül.

Múlt hónapban pedig Barack Obama felszólította Assad elnököt, hogy a demokrácia érdekében mondjon le a hatalomról.

Soros által támogatott elv fehérházi összefonódásokkal

A nagyhatalmaknak egy új szövetségese is akadt az elmúlt hónapok katonai akcióban, ezúttal egy eszme formájában. A Líbia elleni támadást sokan a „védelmezés felelőssége” névre keresztelt katonai elv próbájának tekintették.

Obama elnök a nemzethez intézett beszédében a védelmezés felelőssége elvét nevezte meg a Líbia elleni légitámadások legfőbb indítékául.

A most már a NATO támogatását is élvező elv lényege, hogy a szuverenitás nem kiváltság, hanem egy felelősség, amit vissza lehet vonni, ha egy országot „háborús bűnökkel, népirtással, emberiség ellenes bűncselekményekkel vagy etnikai tisztogatással” vádolnak.

A Védelmezés Felelőssége Globális Központ (mert ilyen is van) ennek a katonai elvnek a legfőbb támogatója. A központ alapítója és egyik főtámogatója pedig nem más, mint régi barátunk Soros György.

Forrás: WND.com

Az amerikai nagybankokat is veszélyezteti az európai adósságválság terjedése

Amennyiben az európai politikusok nem lesznek képesek megfékezni saját szuverén adósságproblémájukat, a Wall Street egy újabb pénzügyi válsággal találhatja szemben magát a közgazdászok szerint.

Bár az amerikai bankok csökkentették görögországi kitettségüket, az európai bankoknak és kormányoknak ugyanakkor több milliárd dollár értékben nyújtottak kölcsönt, amit nem biztos, hogy valaha viszontláthatnak, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS) szerint. Amennyiben bizonyos európai kormányok és bankok kénytelenek lesznek csődöt jelenteni, akár adósságuk egy részére is, az amerikai bankok óriási összegeket veszíthetnek.

A befektetőktől ebben az esetben méltán várható pánik megsokszorozná a veszteséget. A rövidtávú hitelek jelentősen drágulnának, a banki részvények árfolyama zuhanna, a befektetők pedig a pénzüket követelnék a bankoktól, vélekedik több közgazdász. A 2008-as likviditási válság ilyetén megismétlődése esetén több amerikai banknak annyi pénze sem maradna, hogy a működésükhöz szükséges napi kiadásaikat fedezni tudják.

„Már láttunk ilyet,” mondja Jay Bryson, a Wells Fargo Securities globális közgazdásza. „Egy európai pénzügyi válság elég lenne ahhoz, hogy az Egyesült Államok gazdaságát ismét válságba taszítsa.”

Sokan gondolják úgy, hogy egy európai pénzügyi válság villámgyorsan elérné az amerikai partokat. A baj nem csupán kormánycsődök formájában érkezne, hiszen az amerikai bankok összesen 36,2 milliárd dollár értékben adtak kölcsönt az öt csőd szélén álló európai kormánynak, Görögországnak, Írországnak, Portugáliának, Spanyolországnak és Olaszországnak. A probléma az, hogy emellett további 60,6 milliárd dollárt adtak ebben az öt országban működő bankoknak és 275,8 milliárdot német és francia bankoknak, a Nemzetközi Fizetések Bankja adtai szerint.

Egy sor szuverén adósság csődje a nagy európai bankok túlélését is veszélybe sodorná, a német és francia bankokat sem kímélve, melyek könyveik szerint óriási kitettséggel rendelkeznek a veszélyben lévő adósságokban. Jay Bryson szerint a francia bankok kitettsége az öt csőd szélén álló országban Franciaország nemzeti össztermékének 25%-át teszi ki, míg a német bankok kitettsége ugyanott Németország GDP-jének 15%-a.

Egy hirtelen kormánycsőd Európában arra késztetheti a befektetőket, hogy visszaköveteljék Európai bankokban elhelyezett letétjeiket, ami egyes bankok számára a csődöt jelentené. Számos közgazdász szerint egyes bankok akkor is fizetésképtelenséget jelentenének az amerikai bankok felé fennálló tartozásuk egy részére, ha az EKB megmentésük mellett dönt, csakhogy felszínen maradhassanak, ami ismét óriási veszteséget jelentene az amerikai bankoknak és könnyen bankrohamokat eredményezhet az USA-ban.

Ugyanakkor az amerikai bankok még az európai válság hatásának megérkezése előtt válságba kerülhetnek. Jay Bryson három különböző forgatókönyvet is el tud képzelni az európai válság átterjedésére. Elsöprő erejű válság állna be, ha „a bajok még a mentőintézkedések kivitelezése előtt elszabadulnának,” mondja.

Az első forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a görög kormány enged a tüntetők követeléseinek és megtagadja a költségvetési kiadásoknak az EU által követelt további csökkentését. Ebben az esetben az eurózóna felfüggesztené a hitelfolyósítást Görögország számára, a görög államkassza kiürülését és teljes csődöt eredményezve. Egy hirtelen görög csőd okozta döbbenet hatására a befektetők magasabb kamatokat követelhetnének a bajba jutott európai kormányoktól, ami fizetésképtelenséget okozhatna ugyanezeknél. A csődbejutott országokban kitettséggel rendelkező európai bankok kifogynának a pénzből, így nem tudnák tovább törleszteni az amerikai bankok felé fennálló tartozásukat, megdrágítva a hitelfelvételt az amerikai bankok számára, ami szintén bankrohamokban végződhet.

A második forgatókönyv szerint egy európai ország úgy dönthet, hogy nem kívánja szavazatát adni az EU felhatalmazására, hogy intézkedjen a pénzügyi válság megakadályozása ügyében. Az európai parlamentek jelenleg is azon vitáznak, kibővítsék-e az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatáskörét, ami 440 milliárd eurós tőkével rendelkezik, hogy a bajbajutott kormányoknak hitelt folyósíthasson válság idején. Európa elvileg jóváhagyta, hogy az EFSF újratőkésítse a bajbajutott bankokat, elővigyázatossági kölcsönöket nyújtson és felvásárolja a bajbajutott kormányok adósságát, de ennek az engedélynek a hatálybalépéséhez a 17 eurózóna tagország egyenkénti jóváhagyására is szükség van. Amennyiben egyetlen egy ország nemet mond, és Európa nem tudja kibővíteni az EFSF jogkörét a tőzsde zuhanásba kezdhet. Előfordulhat, hogy ez tovább drágítaná a hitelt az európai kormányok és bankok számára, növelve a csőd kockázatát.

A harmadik forgatókönyv szerint az európai vezetők még halogathatják egy ideig egy értelmes, hosszú távú megoldás kidolgozását, ami azt jelentené, hogy a hitelek még jó ideig drágák maradnak az európai kormányok és bankok számára, tovább nyújtva a válságot. Csupánidő kérdése, hogy egy kormány vagy pénzintézet csődöt jelentsen.

Egyelőre nem ismert mely amerikai bankok számára jelentik a legnagyobb veszélyt az európai gondok, így a befektetők kénytelenek voltak levonni saját következtetéseiket. A biztosítási piac azt mutatja, hogy a befektetők szerint a Morgan Stanley van a legnagyobb veszélyben, amit a Bank of America, a Goldman Sachs és a Citigroup követ, derül ki a CMA adatszolgáltató adataiból. A Bank of America adósságának biztosítása jelenleg háromszor annyiba kerül, mint a pénzügyi válság legmélyén 2008 októberében.

A Morgan Stanley és a Goldman Sachs azért vannak kitéve az Európai válság kockázatainak, mert főleg más bankoktól felvett rövidtávú kölcsönökre támaszkodnak, és nem rendelkeznek nagy betétállománnyal, nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő közgazdász, mivel bizonyos bankokkal kapcsolatban nincs felhatalmazása nyilatkozni. Egy pénzügyi válság esetén a rövidtávú hitelek jelentősen drágulhatnak, mivel a legtöbb bank ilyenkor saját védelmében korlátozza a rövidtávú hitelezést, ami a Morgan Stanley-hez és Goldman Sachs-hoz hasonló bankoknál fizetésképtelenséget eredményezhet.

„A bankok pontosan azért váltak sebezhetővé, mert ügyleteik jelentős részét rövidtávú hitelekből hajtják végre,” mondja Gary Burtless, a Brookings Intézet közgazdásza. „Amennyiben a rövidtávú hitelek nem állnak többé rendelkezésre, kihez fordulhatnak finanszírozásért?”

Amennyiben nem léteznének központi bankok illetve hatalmon lévő kormányok, a válasz egyértelmű lenne: Senkihez. Figyelembe véve azonban, hogy 2008-ban a Fed 1200 milliárd dollárt adott a nagybankok kimentésére, egyes közgazdászok szerint a Fed ezúttal is messzire elmenne a pénzügyi rendszer megmentése érdekében.

A szabályozó testületek most is jól emlékeznek a Lehman Brothers csődje által okozott következményekre és mindent megtennének annak érdekében, hogy ez egyetlen nagy amerikai bankkal se történhessen meg még egyszer, nyilatkozta Gregory Daco, az IHS Global Insight vezető, Amerika-szakértő közgazdásza.

Az európai pénzügyi válság akkor is padlóra küldené az amerikai gazdaságot, ha a Fed közbelép és ismét kimenti a bankokat, vélekedik Jay Bryson. A helyzet hatására a hitelek megdrágulnának az amerikai bankok számára, így azok kevésbé lennének hajlandóak hitelt nyújtani a fogyasztók és vállalkozók számára, ami már önmagában elég egy újabb válsághoz.

Ahogyan Gregory Daco fogalmazott: „Szinte biztosra vehető, hogy egy zavaros görög csőd recessziót okozna az Egyesült Államokban.”

Forrás: Huffington Post