Gazdasági jogászok, a Professzorok Batthyány körének tagjai
Magyarországhoz hasonlóan Romániában, Csehországban, Szlovákiában
Lengyelországban és Ukrajnában egyaránt az állam kifosztását jelentő
privatizáció során megjelent külföldi banktőke a komprador kormányzatok
reklámozó segítségével a lakosság kifosztásaként előtérbe került
devizahitelezést tudatosan svájci frankban alakították ki, mert a
menekülő tőke menedéke a svájci bankvilág. Ezért annak árfolyama nem
változik hektikusan. Hogy a hitelszerződésekkel a nemzeti kis-, és
középvállalkozások tönkretétele, valamint az ingatlanhitelekkel a
lakosság kifosztása biztos legyen, a bankjog klasszikus szabályait
felrúgva belefogalmazták a hitelszerződési blankettákba a bankok
egyoldalú szerződésmódosítási és a bankokat terhelő költségek, a
bankbiztosítási díjak hitelesekre történő egyoldalú áthárításának jogát.
Az is egy sajátossága a devizaalapú lakossági hitelszerződéseknek, hogy
végrehajtási fedezetként nemcsak a jelzálogként megjelenő mesterségesen
alulértékelt ingatlan szolgál, hanem a hitelt felvevő egyéb vagyona is.
A bírósági végrehajtás mellőzését célzó magáncéges végrehajtás
lehetőségét is kikötik, sőt az is bevett gyakorlat, hogy a hitel
megadásának feltételeként életbiztosítási szerződés megkötését írják
elő. Így juthat a bank, illetve a vele üzleti kapcsolatban álló
biztosító közösen a hiteles vagyonához annak halálakor. Amire egyébként
mindig meggvan az esély, hiszen a fizetésképtelenné vált hitelesek
között gyakori az öngyilkosság. Nem véletlen, hogy ma már az
életbiztosítási szerződésekbe kedvezmény-megjelölés és örökös hiányában a
biztosító öröklési joga a biztosítási összeg erejéig megelőzheti az
állam öröklési jogát.Mindebből látható, hogy itt az állami vagyon
privatizációjával összehangolt vállalat-, és lakosságkifosztásról van
szó. E kettő több esetben össze is kapcsolódott egymással. Jó példa erre
a Hajdú BÉT és a Zala-baromfi esete, azaz szándékos csődbevitele, ami
lakossági hitelek bedőlésével és kilakoltatásokkal, családi házak
elárverezésével járt együtt. Mindennek a célja az, hogy az embereket
megfosszák ingatlanjaiktól, s zömében olyan bérházakba kényszerítsék
őket, amelyek már a bankok tulajdonában állanak. (Bővebben a Magyar
Hírlap 2007. december 6-i számában írtunk erről). Mindezt megkönnyíti,
hogy a nyugat-európai államokkal ellentétben a magyar csődjog nem ismeri
a lakossági magán csőd és az ennek keretében lehetséges pénzügyi
szanálás intézményét. Mindezek következtében az Orbán-kormány által
elrendelt kilakoltatási moratórium ellenére továbbra is az árverések és a
kilakoltatások, természetesen a jogszabályok megkerülésével. Erről a
Magyar Hírlap is rendszeresen tudósít. Mivel mindez több államot is
érint a térségünkben, olyanokat, amelyek a régi tagállamokhoz és az
USA-hoz viszonyítva nem a centrumhoz, hanem a perifériához tartoznak. Jó
lenne, ha a kárvallott országok összefogának és egyeztetnének a
következő intézkedésekkel kapcsolatosan: 1.)A hiteltartozások összegét
korlátozni kellene a biztosítékul adott ingatlan jelzálog erejéig, és a
követelésből le kellene vonni a már teljesített kamat-, és
tőketörlesztések összegét. 2.) A csőd- és a felszámolási törvény
kiegészítésével be kellene vezetni a magáncsőd intézményét. 3.)
Ugyancsak a csőd- és a felszámolási törvény kiegészítésével elő kellene
írni, hogy a csődeljárásba csak a biztosítékul adott
ingatlan-jelzálogjogot lehet bevonni. 4.) A csődeljárás során az
árveréskor a helyi önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatoknak, az
államnak és a hazai befektetési szövetkezeteknek kellene ebben a
sorrendben elővásárlási jogot biztosítani azzal a kikötéssel, hogy az
árverést szenvedő adóssal lakásbérleti szerződést kötnek. 5.) A
politikának elő kellene segítenie olyan befektetési szövetkezetek
létrehozását, amelyek lakásvásárlással- és értékesítéssel foglalkoznak, s
melyeknek tagjai csak az adott állam állampolgárai lehetnek s amelyek
meghatározott időtartamig működhetnek. 6.) Ami a tag után örökölhető
szövetkezeti befektetési jegyet illeti, hozamát „az egy tag egy
szavazat” elve alapján határoznák meg, a hozam kifizetése pedig 3-5év
múlva lenne esedékes. A befektetési jegy tőkeösszegének – részben vagy
egészben – határidő előtti felvételét pedig külön a pénzintézeti
szövetkezetekre vonatkozó törvényben kellene szabályozni. 7.)
Jogszabályi lehetőséget kellene biztosítani a csőd-követelés összegének a
kifizetésére az önkormányzat vagy a befektetési szövetkezet által
elővásárlási joggal megvett ingatlan árából. 8.) A megvásárolt ingatlan a
vevő önkormányzat vagy a befektetési szövetkezet tulajdonába kerül,
mely azt bérbeadással vagy másként hasznosíthatja, de a volt
tulajdonosnak előbérleti joga állna fenn rajta. 9.) A befektetési
szövetkezet köteles lenne kifizetni gazdasági eredményéből a hozamokat
és a tőkét, az állam azonban a szövetkezetek állami támogatásának elve
alapján (amely klasszikus szövetkezeti elv) kezességet vállalna a
szövetkezeti jegyek tőkeösszegéért.Mindezt azért lenne szükséges
megvalósítani, mert ily módon végérvényesen és radikálisan rendezni
lehetne a problémát. Amit jelenlegi kormány e vonatkozásban tesz,
dicséretes, de csak átmeneti megoldást jelenthet. A kormány által
beígért adósságkezelő szerv még nem alakult meg. Emiatt a moratórium
kormányzati meghosszabítása. Eredetileg ez határozatlan időre szólt
volna. Nyilván a banki tiltakozások miatt azonban a hosszabbítás
határideje ez év júliusa lett. A végleges és megnyugtató rendezés még
várat magára.
