Több mint 500 tüntetőt tartóztattak le Oaklandben

Oaklandben (USA) rohamrendőrök könnygázzal vertek szét egy újabb kapitalizmusellenes tüntetést, és több mint 500 tüntetőt letartóztattak.

A tüntetők vasárnap megpróbáltak benyomulni a Henry Kaiser Concention Center épületébe, de a rendőrök megakadályozták, ennek eredményeként tegnap 300 fő letartóztatására került sor. Később a tüntetők a városházához vonultak és megpróbálták azt "elfoglalni", ott további 200 embert tartóztattak le.

Hogy pontosan hány embert vittek be, azt nem lehet tudni, de a helyi rendőrök eddig példátlan számú letartóztatásról beszélnek. A hirtelen fellépésre azért került sor, mert az eddigi gyakorlattal szemben az "Occupy Oakland" tüntetés létszámban nem apadt, hanem folyamatosan egyre nagyobbra duzzadt a tömeg, és több kormányzati épületet is megrohantak.

A tömegben erős rendőrellenes hangulat uralkodott el, többen egyszerűen nekitámadtak a környéken tartózkodó rendőröknek. A tüntetők közül megkérdezettek többségében elítélik a rendőröket, amiért nem állnak a zavargók mellé, és a jelenlegi hatalmat védik. Többen azzal fenyegetőztek, hogy később rendőrőrsökhöz vonulnak, illetve a kikötő forgalmának blokkolását is tervezik.

Az oaklandi tüntetés jelszavai alapján az Occupy Wall Street tömegmozgalom folytatása, a bankok uralma, a korrupció ellen tüntetnek, de főbb hangadóik nemhogy a probléma gyökereit nem ismerik fel, de a jelenlegi rendszer leváltására valós, működő rendszerideával sem rendelkeznek. A tüntetések többnyire a rendőrök provokálásába torkollnak, az eddigi megmozdulások során összesen 6319 tüntetőt tartóztattak le a hatóságok.

Molnár István

Hétre nőtt az idei bankcsődök száma az USA-ban, miután a múlt heti három után ezen a héten újabb négy hitelintézetet zárattak be a hatóságok, mégpedig kettőt Tennessee, egyet-egyet pedig Minnesota és Florida államban.

Floridában a First Guaranty Bank & Trust ment csődbe. A bank a szeptember 30-ai adatok alapján 377,9 millió dollárnyi eszköz- és 349,5 milliónyi betétállománnyal rendelkezett. Utóbbit a CenterState Bank veszi át - közölte a betétbiztosító (FDIC), melynek 82 millió dollárjába kerül a bankcsőd.

Tennessee államban egyrészt a Tennessee Commerce Bank ment csődbe, melynek 1,19 milliárd dollárnyi eszköze és 1,16 milliárdnyi betétállománya volt. Utóbbit a Republic Bank & Trust veszi át - közölte az FDIC, melynek 416,8 millió dollárral kell helytállnia.

Ugyanebben az államban zárta be kapuit a BankEast, melynek 268,8 milliós betétállománya és 10 fiókból álló hálózata a U.S. Bancorp egyik egységéhez kerül. A bank 272,6 milliós eszközállománnyal rendelkezett szeptemberben, a betétbiztosítónak a csőd 75,6 millió dollárba kerül.

Minnesotában a Patriot Bank Minnesota ment csődbe a maga 111,3 milliós dolláros eszköz- és 108,3 milliós betétállományával. A betéteket és az eszközök nagy részét átveszi a First Resource Bank, az FDIC-nek így is várhatóan 32,6 millió dollárba fog kerülni az eljárás.

forrás: portfolio

Terroristák felrobbantottak egy szíriai gázvezetéket

A szíriai állami televízió jelentése szerint egy fegyveres terrorista csoport felrobbantotta a libanoni határ közelében fekvő Homs tartományon áthaladó gázvezetéket. Sebesültekről és halálos áldozatokról nincs információ.

Ez már a sokadik támadás az USA és Izrael által támogatott terrorista csoportok részéről. Korábban a civil lakosság ellen irányultak az orvtámadások, melyekkel a rendszer destabilitását kívánták elérni, majd rendfenetartó és katonai célpontokat támadtak a terroristák. Mivel a korábbi támadások láthatólag nem vezettek eredményre, így most valószínűleg gazdasági oldalról kívánnak csapást mérni Assad rendszerére. Szíria elnöke, Bashar al-Assad, korábban kijelentette, hogy kérlelhetetlen háborút fog folytatni országa függetlenségéért.

Kína és Oroszország vétó jogukkal élve október 4-én megakadályozták az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozattervezetét, amelyben olyan szankciók meghozatalát helyezték kilátásba a szíriai hatóságok ellenzékkel szembeni fellépésének folytatása esetére, amely nem zárja ki a katonai beavatkozást és a ”líbiai forgatókönyv” megismétlését Szíriában. Azóta Szíria szerte megszaporodtak a terrorista akciók.

Sólyom Gábor

ACTA: A szabad Internet vége?

Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt. Az Egyesült Államok és Japán kezdeményezésére és a nyilvánosság informálása nélkül készült Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) drámai módon megváltoztathatja az Internet globális felügyeletét. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat kizárólag az ágazat és a kormányok képviselőinek részvételével és a média teljes kizárásával tartották, fittyet hányva a demokratikus folyamatoknak.

A megállapodás olyan intézkedéseket vezet be a szerzői jogok védelmének ürügyén, ami az Internet tartalmak feletti átfogó beleszólási joggal hatalmazza fel a privát szektort. Az ACTA minden korábbi jogi felügyeletet eltöröl és lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosoknak, hogy bírósági végzés nélkül követelhessék az általuk kifogásolt tartalmak törlését, az Internet szolgáltatókat pedig jogi úton felelősségre vonhatják, illetve megbüntethetik, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak. Elvileg egy oldalt azért is törölhetnek, ha egy cég logóját engedély nélkül megjeleníti, vagy csupán egy szerzői joggal védett tartalomra mutató hivatkozást jelenít meg. Az ilyen vétkekért a felhasználók ellen büntető eljárás indulhat, eltilthatják az Internet használatától és még börtönbe is kerülhetnek.

A megállapodás súlyos következményekkel járhat a szólás szabadságára nézve. Az nyilvánvaló, hogy az igazi cél az információ feletti hatalom visszaszerzése, hiszen az Internet segítségével egyre több ember botlik bele a globális elit örök bosszúságába: az igazságba.

Az SOPA törvénynél tapasztalt heves tiltakozásból tanulva, Barack Obama, aki mint tudjuk alkotmányjogász, a törvényhozói folyamatot ügyesen megkerülve „végrehajtói megállapodásként” írta alá az ACTA-t, mivel így ennek törvényerőre emelkedéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Fehérház nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva semmilyen információt nem volt hajlandó szolgáltatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Internetszolgáltatókra vonatkozó büntetőjogi szankciók mellett, az ACTA arra is kötelezi őket, hogy a felhasználók személyes adatait átadják a szerzői jog tulajdonosoknak. Az intézkedés által bevezetendő jogi folyamatok ellentétben állnak az aláíró országok jogi szabályozásával, és többek között azt is lehetővé teszi, hogy a bevándorlási hivatal alkalmazottai átkutassák az utasok laptopjait, külső merevlemezeit, vagy bármilyen böngészésre alkalmas eszközt a repülőtereken vagy határátkelőkön.

A magyarországi aláírás nem érte el a hazai fővonalas média ingerküszöbét. A nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban, mivel azt előbb az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme. Ellenben az aláíró országok bármelyike kifogással élhet magyar oldalak ellen, és kérheti azok lekapcsolását, törlését, illetve a tulajdonos jogi felelősségre vonását.

Az ACTA megállapodás akkor emelkedik törvényerőre az EU országokban, miután azt az Európai Parlament júniusban aláírja. Hivatalos tiltakozással és a társadalom felvilágosításával van némi halvány remény, hogy a megállapodást elutasítják. Az ACTA létezésének ténye önmagában bizonyítja, hogy globális világunk teljes gőzzel robog a rendőrállamiság és központosított hatalom felé, ahol az emberi innovációnak és önfenntartó technológiáknak nincs helye.

Zbigniew Brzerzinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Trilaterális Bizottság társalapítója már 2010-ben a Külkapcsolatok Tanácsa előtt a globális politikai ébredés veszélyeire figyelmeztetett. Egyes technológiákban, mint a fájlmegosztó rendszerekben, a blogokban vagy a nyílt forráskódú szoftverekben megvan a potenciál, hogy aláássák a központi hatalomra vágyó, a társadalmat saját áruiktól való függésre kényszerítő oligarchikus kormányérdekeket. Zbigniew Brzerzinski alábbi, saját könyvéből való idézete is ebbe a törekvésbe enged bepillantást:

„A technotronikus kor sajátossága az irányított társadalom megjelenése. Ezt a társadalmat egy elit irányítaná, amit nem korlátoznak a hagyományos értékek. Hamarosan lehetséges lesz szinte folyamatos megfigyelés alatt taratani minden állampolgárt és mindenkiről naprakész, a legszemélyesebb információkat is tartalmazó megfelelőségi naplót vezetni. A hatóságok mindenkor hozzáférhetnek majd ezekhez az adatállományokhoz.”

 Forrás: Activist Post

Bill és Ted zseniálisan álcázott kalandja