Az angliai The Grove hotelben tartják idén Bilderberg-csoport éves összejövetelét

A csoport a világ hozzávetőleg 130 nagyon befolyásos emberét tömöríti, a politika, a gazdaság és a média világából. Tagságot csak meghívással lehet szerezni. Évente egyszer találkoznak Európa valamelyik luxus-szállodájában, illetve minden negyedik évben Észak-Amerikában.

A gyűlés teljesen zártkörű, ez ad okot az összeesküvés elméletek gyártására. Úgy tudjuk az USA elnöke állandó tagja. Kennedy nem lépett be. Meglepő! El is távozott a másvilágra!

Magyar részről Martonyi János vett részt meghívottként 2008-ban, aki azt tanácsolta a külügyi bizottság tagjainak, hogy akit meghívnak az vegyen részt rajta, de semmi konkrétat nem árult el.

Azt mi sem tudjuk miről beszélgetnek három napon keresztül, de abban bizonyosak lehetünk, hogy nem arról tartanak eszmecserét miként mentsék meg a földet a sok mocsoktól amit ők és rabszolgáik szórtak szét a világban!

Ami titkos és zárt az sohasem igaz! Mert az igazság tesz szabaddá!

Alföldi Pál

Egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára

Az emberi jogok terén tapasztalható globális tétlenség miatt egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára - áll az Amnesty International jelentésében. A jelentés különösen élesen elítélte az Európai Unió eljárását e kérdésben.

A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2013-as globális jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára kijelentette: túl sok ország sérti meg az emberi jogokat a bevándorlás megfékezésének jegyében, és az e címen bevezetett intézkedések sokszor messze túllépnek a jogosnak nevezhető mértékű határellenőrzésen.

Veszélyes határellenőrzések az EU-ban

Az Amnesty International jelentése szerint az EU például olyan határellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, amelyek veszélybe sodorják bevándorlók és menedékkérők életét, és az unió nem hajlandó garantálni még a fegyveres konfliktusok és az üldöztetés elől menekülők biztonságát sem. Tavaly is folytatódott az a gyakorlat, hogy az Afrikából hevenyészett vízi járművökön érkező menekülőket visszafordították az európai partoktól, "a határok szent és sérthetetlen mivoltára hivatkozva".

A jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly világszerte 15 millió menekültet tartottak hivatalosan nyilván; zöműk a fejlődő országokban él. Az Amnesty International adatai szerint az EU évente hivatalosan alig 5500-at fogad be közülük tartós letelepülőként.

A szervezet szerint nem jár el humánusabban az Egyesült Államok sem: évente átlagosan kétszáz olyan menekült hal meg, aki sivatagos területeken átkelve próbál bejutni Amerikába, mivel az amerikai határőrizeti hatóságok a szuverenitás védelmének jelszavával módszeresen áthatolhatatlanná teszik a határ biztonságosabban átjárható szakaszait.

12 millió hontalan - 80 százaléka nő

A különböző okokból vándorolni kényszerülők száma 214 millió, és hatalmas azoknak a migránsoknak száma, akik sem hazájukban, sem a befogadó ország részéről semmiféle védelemben nem részesülnek - áll a 300 oldalas jelentésben. A legrosszabb helyzetben a 12 millió hontalan van, akiknek 80 százaléka nő. Az emberi jogi szervezet kiemeli, hogy a hontalanok száma megegyezik olyan világvárosok lakosságáéval, mint London, Lagos vagy Rio de Janeiro.

A 2013-as világjelentés adatai alapján az elmúlt egy évben 112 országban alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot az őrizetesekkel szemben; ez a világ országainak 70 százaléka.
A véleménynyilvánítás szabadsága 101 országban - a világ országainak csaknem kétharmadában - szenvedett csorbát. Az Amnesty International nyolcvan országban dokumentált igazságtalan bírósági eljárásokat, 57 országban tartottak fogva lelkiismereti okokból elítélteket, és a szervezet tudomása szerint tavaly 50 ország belbiztonsági szolgálatai követtek el emberöléseket nem háborús körülmények közepette.

Bírálja az ENSZ tanácsát is

A szíriai konfliktussal kapcsolatban az AI jelentése élesen bírálja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért a testület a halálos áldozatok egyre növekvő száma ellenére sem volt képes a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. Az emberi jogi szervezet kiemeli a BT állandó tagjai közül Oroszország és Kína szerepét, e két ország ugyanis a jelentés szerint rendre a szíriai szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva védelmezi a Biztonsági Tanács tétlenségét.
Az AI közölte: adatai szerint Szíriában a hatóságok a kínzás és egyéb embertelen bánásmód 31 különböző formáját alkalmazzák civilekkel és felkelőkkel szemben. A szíriai konfliktus miatt eddig 1,4 millióan menekültek külföldre, további négymillióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket az országon belül.

Az emberi jogi szervezet jelentése menthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezi az állami szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló tétlenséget, nem csupán a szíriai vérontás, de például az észak-koreai éhínség, vagy - történelmi visszatekintésben - az 1994-es ruandai népirtás esetében is.
A jelentés a kedvező jelenségek között emeli ki, hogy 2012 végére a világ országainak több mint kétharmada már eltörölte a halálbüntetést. Halálos ítéleteket 21 országban hajtottak végre tavaly. Kínában továbbra is több elítéltet végeznek ki, mint a világ összes többi országában együttvéve. A szervezet azonban - tekintettel arra, hogy a kínai hatóságok államtitokként kezelik a kivégzések számát - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal sem közölt statisztikát vagy becslést a Kínában kivégzettek számáról.

Oroszországgal kapcsolatban a 2013-as jelentés azt állapítja meg, hogy az orosz hatóságok gyakorlatszerűen represszióval válaszolnak az egyre erőteljesebben megnyilvánuló, de békés politikai tiltakozásra is. Változatlanul széleskörű emellett a faji, etnikai, nemi, vallási és politikai alapú diszkrimináció, és folytatódik az emberi jogi aktivisták hatósági zaklatása.

A véleménynyilvánítás szabadságát egyre szűkebbre szabják a hatósági korlátozások, és az orosz média nagy része - néhány csekély példányszámú sajtóorgánum kivételével - gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt állt tavaly is. Az állami televízió rendszeresen fő műsoridőben sugároz a kormány bírálóinak lejáratását célzó programokat - áll az AI csütörtöki jelentésében.
Szlovákiával kapcsolatban az Amnesty International kiemeli, hogy folytatódik a roma lakossággal szembeni diszkrimináció, és az ország egész területéről érkeztek jelentések romák kényszerkilakoltatásáról.

A szervezet szerint a szlovák kormány nem sok haladást ért el a romák módszeres diszkriminációjának felszámolásában.

Híradó

Poszttraumás stressz

Sokféleképp lehet gyilkossá válni. Alapvetően, az empátiával rendelkező emberek csak erős motiváció hatásra képesek ölni, gyilkossá válni, de feltehető a kérdés, mit takar manapság a gyilkos fogalma, mi az, ami az egyik gyilkost felmenti, a másikat meg elítéli? Ki lesz "hős", vagy ki lesz megvetett emberutánzat ugyanolyan súlyú, de más motivációs alappal rendelkező cselekményért? Alapvetően megkülönböztethető a spontán, helyzet miatt bekövetkező, vagy várható, előkészített gyilkosság. A gyilkolás egyik válfaja az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés. Ennek is a legalja az alattomos gyilkolás, a "vallásnak" is tekinthető cionista gondolkodásmód beplántálása, vagy annak a genetikai hiányosságnak a felerősítése, amire Herzl Tivadar próbált rámutatni a zsidó-egység kialakítása, vagy inkább felélesztése érdekében a Judenstadt című cionizmust megalapozó "művében".

Az "egység teremtő elvei" elengedhetetlenül szükségesek a gátlásnélküliséghez, ami az emberek legtöbbjének nem genetikailag kódolt, vagy öröklött rendellenessége. Herzl, Rothschild kierőszakolt ihletésre, és részben szefard támogatásra is, de szabadjára engedte az évezredeken keresztül elnyomott genetikai hulladék gyilkos ösztönét, alapot biztosítva a korábban gondosan elrejtett és takargatott embertelenségre. Hogy miért hozom fel ezt a kérdést, hiszen már többször taglaltuk, hogy emocionális zavarok, vagy ezek teljes hiánya okozza a defektust, amiért mindig újabb és újabb alkalmazható módszerekhez, eszközökhöz kell nyúlnia a háttérhatalomnak, hogy kikényszerítse megvetett alkalmi szövetségeseiből faj és embertársai elpusztítását?


A "katonaság" intézménye sok országban a "haza védelméről" a bérgyilkosság szintjére devalválódott. A rendfenntartók kettős feladata súlyozva a mérlegen ugyanolyan lelki konfliktusokhoz vezet, mint a Ray Bradbury "Marsbéli krónikáiban" a "gyújtogatással "rendet" teremtő tűzőrsége", ahol az egykori tűzoltónak már az a feladata a nem túl távoli jövőben, hogy elégesse a korábbi ember és empátia alapú rendszer emlékeit. Bradbury nem gondolta, hogy a "távoli jövő" most van, vagy, hogy már az Ő idejében is létezett, csak még nem vált annyira sarkosan láthatóvá, mint amilyen szintre néhány év alatt eljutott. Az ember közönyössé vált, globális csordaeffektus tapasztalható.

A felvetés nonszensz lehetne. Egy megvadult állat esetében, ha beteg, vagy külső sérülés éri, és ilyen módon alkalmassá válhat időlegesen a vérengzésre, ahogy a sérült lelkivilágú ember is az ambivalens emóciókra, skizoid jellegű kontrollálhatatlan megnyilvánulásokra, paranoiára ám - de mint ahogy a Buddhizmus is mondja, "nyúl halálát a róka bánja, mert az is az ő fajtája" - a genetikailag kevésbé torzult egyedek torzulásukkal egyenes arányban ébrednek a tetteik súlyára. Az emberiséget ilyen alapon három csoportra lehet osztani. Az első a mindenféle emberi érzéssel rendelkezők csoportja, ami még szerencsére a legnagyobb. A második a mindenre alkalmasak csoportja, akik egy része be képes lépni a harmadik csoportba, a lélek, érzelem, és empátiamentesek csoportjába. Bizonyos, nehezen behatárolható hányaduk viszont a kezdeti hajlandóság után, szembesülve tetteivel, becsavarodik.

A poszttraumás stressz-szindróma, bár csak a frontokat megjárt katonákra használják, a társadalom minden rétegét érinti, bár csak a közvetlen végrehajtóknál tapasztalható meg látványosan és közvetlenül tömegesen, illetve vált publikussá, mivel nehéz lenne letagadni, hogy az amerikai hadseregben évi 8000 már az öngyilkosok száma, vagyis több, mint a harcokban elesetteké. Gondolkodjunk egy katona fejével. Az első, hogy katonákat akarat nélküli bábúnak látjuk, aki pénzért eladta a lelkét az ördögnek, mert mind jól tudja, hogy a legtöbb esetben nem a hazájáért harcol, hanem egy bérgyilkos béréért, és elsősorban a bérüket biztosítókért, vagy azok érdekeikért. Többnyire családjuk is van, és az Afganisztánban "óvott" kábítószer termelés sem elegendő kiölni belőlük az embert. Ugyanez a helyzet a drónok irányítóival is. Bár személytelennek tűnhet a gyilkolás, a pontos célzás videókapcsolatot igényel, ahol nem nehéz megkülönböztetni a 30 éves, hazáját, szeretteit védő "terroristát" a háromévestől. A rakéták nem képesek a szelekcióra. Az "ez csak járulékos kár" válasz már nem elég kielégítő, nem elegendő a megnyugtatáshoz. Nem elegendő megnyugtatni a háborgó lelkiismeretet, még akkor sem, ha próbálják bebeszélni, hogy a hároméves gyermek felnőve szintén a megszállók bankárgazdái ellensége lesz.

Egy nemrégiben készült NPR interjúban az egykori drone-pilóta, az azonosított 27 éves Brandon Bryant felemlített néhány grafikai részletet, miután zavarta, hogy szemtanúja volt egy afganisztáni merényletnek (drone-támadás). A kivetítők egy ablaktalan trailerben kaptak helyet, valahol Nyugat-Amerikában, 16 ezer kilométerre a célponttól. Bryant leírja a feltételezett fegyveres csoport ellen kifejezetten "megrendelt" támadás részleteit, amely egy dombon (tétlenül) ülve nézett egy másik tüzelő militáns csoportot, történetesen amerikai katonákat.

"Mi kilőttük a rakétát, és 1,2 másodperc után a rakéta tűz elborította Sonic érzékelőket. Így egy hangrobbanás lesz ott, de a rakéta már nem ..., majd rakéta találat. És miután a füst eloszlik, csak egy kráter van. Láthatjuk az emberek testrészeit, - magyarázta". "Láttam az egyik férfit elvérezni. A vér gyorsan lehűlve ugyanolyan színű lesz, mint a föld, mert infravörös tartományban néztük."

Bryent-nek azután eszébe jutott, hogy sajnálkozzon a bombázás miatt, mivel a célzott férfiak helyi emberek voltak és csak "meg akarták védeni magukat... és úgy véli, ugrott a fegyver-sztori is". De folytatja a következő bombázással Afganisztánban, amelyről azt mondja, hogy lebombáztak gyanúsított fegyvereseket, de észrevette, hogy egy gyerek szaladgál a ház körül (a saját monitorán) a rakéta becsapódása előtt. " A mi célunk csak a sarokban álló épület volt" - magyarázza Bryant. "Hat másodperc van hátra, és minden lángba borul, és valami fut az épület sarkánál. Úgy nézett ki, mint egy kis ember...egy kis két lábon járó ember. És a rakéta betalált, és már nincs nyoma ennek a tagnak."

A bombázás utóhatásaként hozzátette: "Kértem a letapogatótól a videójelet... ki volt az, aki futott a képernyőn? ... És jön vissza, és azt mondja : ó, ez egy kutya."
De Bríant ragaszkodik állításához, "Ez egy ember, Ez egy kis ember. Nem volt kétségem afelől, hogy a látott alak nem felnőtt volt." "Úgy éreztem, nagyon elzsibbadtam," - ő is hangsúlyozta, felidézve a gondolatait, miután rájött, hogy egy kisgyerekre lőtt ki egy rakétát, Afganisztán felett, elkövetve egy amerikai drone gyilkosságot. "Én nem fogtam fel, megzavarodtam, mintha éreztem volna az első lövést. Úgy éreztem, zsibbadt vagyok, mert ez volt a valóságos háború ... és az ártatlanság is meg tud halni."

Nem sokkal az NPR riporter interjúja után Bryant úgy döntött, nem bombáz tovább, elhagyja a "célzott gyilkosság programot", amivel az Obama-adminisztráció dicsekedett a "feltételezett Amerika-ellenes fegyveresek ellen folytatott küzdelem" címén a muszlim országokban. Tudomásul véve, hogy Bryant-nál is poszttraumális stressz-zavart diagnosztizáltak (PTSD), az NPR beszámolójában rámutatott, hogy növekszik a felismerés azon terror-drone pilóták körében, akik annak ellenére, hogy "nem is voltak a csatatéren". Drone-sztrájk várható, annak ellenére, hogy már amúgy is növekvő vita folyik a titkos merényletek nagyszámú civil áldozatai miatt. Az Obama-adminisztráció ragaszkodik a folytatáshoz, de mint tudjuk, kétféle terrorista létezik, az egyik a hazáját, otthonát, szeretteit védi, és a saját olvasatú megnevezése "HAZAFI", és a másikként azok, akik kiadják a parancsot, ha lesz még kinek, és ha nem vágják el az "irányítók" nyakát, pusztán önvédelemből, és nem parancsra azok, akiket fel akarnak használni az "irányítók" saját embertelen céljaik elérése miatt...


Tulok

Állati emberjogok – Milyen messzire mehet a tudomány az ember-állat hibridekkel?

Hányszor hallottuk már a „tudósoktól”, hogy a nem szakmabeliek ne mondják meg nekik, hogy mit, de leginkább, hogy mit NE csináljanak. Ugyanakkor egyre gyakrabban szerzünk tudomást olyan hírekről, hogy a tudósok nem képesek vagy nem hajlandók visszafogni magukat.

A Slate oldalán megjelent cikk az ember-állat hibridek létrehozásáról is éppen erre szeretné felhívni a figyelmet.

Daniel Engber, az „Állati emberjogok” című írás szerzője a következőképpen vélekedik:

Ma már szinte rutinszerű eljárásnak számít az emberi sejtek vagy DNS kísérleti állatokba történő beültetése és számos nem-emberi elem kerül belénk is. Ezek az eljárások, amellett, hogy bizonyosfajta segítséget nyújtanak a gyógyászatban, néhány nagyon komoly morális dilemmát vetnek fel.

A hibrid szó tudományos értelemben egy olyan organizmust jelöl, ami minden egyes sejtjében hordozza egy másik faj DNS-ét. Ilyen ember-állat hibrideket valóban számos alkalommal hoztak már létre, bár a kutatások még csak a korai stádiumban vannak, és nem azzal a céllal, hogy felnőtt szörnyeket hozzanak létre. Az ilyen igazi hibridek ritkák.

Az egerek esetében például a kísérleti állatok májsejtjeit cserélik emberire, hogy bizonyos gyógyszereket teszteljenek. Egyelőre a cél a „humanizálás”. Kínai tudósok emberi tejproteint juttattak egy egér DNS-ébe és azóta képesek voltak létrehozni egy „humanizált” tejet termelő kecskét.

A hibridek ellenzői tisztában vannak bizonyos kísérletek előnyeivel és igen nagy gonddal választják szét a hasznosat a bizarrtól.

A törvényhozók azonban egyértelműen szeretnék meghúzni a vonalat az igazi vagy teljes hibrideknél, ahol az állat petesejtjét emberi spermával termékenyítik meg vagy fordítva. Az emberi agysejtekkel felruházott állat hibridek létrehozása is tilos. Ezek nem politikai hovatartozás szerinti nézetek, hanem közönséges etikai intuíciók. Elfogadható lehet, ha egy élőlény „egyszerű” részeivel, mondjuk a bélvezetékkel kísérletezgetnek, de amikor az idegi szövetek humanizálásról beszélünk, akkor már erkölcsileg igencsak ingoványos talajon járunk. A pártfüggetlen szakértői bizottságok ugyanerre a következtetésre jutottak.

A téma két évig tartó tanulmányozását követően, a Brit Orvostudományi Akadémia 2011-ben jelentést adott ki, amiből kiderül, hogy a legtöbb ember kényelmetlenül érezné magát emberi külsővel, viselkedéssel vagy gondolkodással rendelkező fajkeresztezésekkel kapcsolatban.

A korlátozás olyan „korlátolt” dolog, mondják néhányan, azonban egyes tudósok semmit sem adnak mások véleményére:

Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.
A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neuroglia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.
Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?

Semmilyen. De ne szaladjunk előre. Az igazi kérdés, hogy vajon milyen szigorral kerülnek a hatályos jogszabályok betartatásra. Arra lesz szükség, hogy a tudósokat törvényi úton megbüntessék? Mert amikor azt mondjuk, hogy bizonyos kísérletek elvégzése „tilos”, néhányan azonnal tudományellenességet kiáltanak, és arra szólítanak fel, hogy bízzunk a „tudósokban”, mert szerintük nem fognak letérni a helyes útról.

Könnyű beszélni. Az igazság azonban az, hogy sok tudós minden értelmes korlátot ellenez.

Forrás: lifenews.com

Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, mondta Orbán Viktor.

“A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. (…) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök.
A vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. “Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – mondta Orbán
“Lehet hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (…) inkább menjünk tovább” – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: “ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”.
(vg.hu )

A londoni székhelyi Capital Economics vezető feltörekvő piacokkal foglalkó közgazdásza szerint Orbán javaslata a bankadó emelésére nem tesz sokat azért, hogy mérsékelje az Európai Bizottság (EB) aggodalmait azzal kapcsolatban, melyek szerint a kormány egyszeri intézkedésekkel csökkenti a költségvetési deficitet. A Bloomberg Businessweek-nek nyilatkozó Neil Sheiring, a londoni székhelyi Capital Economics vezető feltörekvő piacokkal foglalkó közgazdásza szerint Orbán javaslata a bankadó emelésére nem tesz sokat azért, hogy mérsékelje az Európai Bizottság (EB) aggodalmait azzal kapcsolatban, melyek szerint a kormány egyszeri intézkedésekkel csökkenti a költségvetési deficitet. A bankadó emelésével késleltetik a túlzottdeficit-eljárásból való kilépést is a közgazdász szerint.
Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy nincs szükség a bankadó emelésére, a kormány idén és jövőre is 3 százalék alatt tudja tartani a deficitet, ha végigviszi a kiadások csökkentését.
(HVG)

A Kajmán-szigeteken bejegyzett cég nem offshore HA tudjuk, hogy kik a cég tulajdonosai. Ezzel a jogi-közgazdasági leleménnyel lettünk ma okosabbak a letelepedési államkötvények kapcsán: Most nem belemenve a fenti nonszenszbe, inkább a letelepedési államkötvény gazdasági racionalitásánál maradnék, amiről már korábban többször írtam.
Mivel a hírek szerint ez egy 2%-os kamatozású kötvény, amit 5 év után Magyarország visszafizet, ezért eddig azt gondoltam, hogy Magyarország számára ebből a piaci kamatszint (4-5%) és a 2%-os kamatszint közötti különbség lesz a nyereség: a letelepedni vágyó beéri alacsonyabb kamattal (5 évig, utána visszakapja a pénzét, mint egy sima államkötvény esetében is!), cserébe itt élhet. Habár ez is csak fejenként évi kb. 2 millió forintot jelent, amiért ráadásul cserébe még szolgáltatások is járnak, tehát gyakorlatilag semmibe nem kerül a letelepülni vágyónak az ideköltözés és semmit nem nyer vele a magyar állam – írtam korábban. Ám kiderült, hogy a helyzet még ennél is kacifántosabb. A letelepedési engedélyeket intéző offshore adóparadicsomokban bejegyzett cégek (vajon miért nem az állam maga végzi ezt???) a 250 ezer euró névértékű államkötvényt 221 000 euróért vehetik meg a magyar államtól. Természetesen a magyar államnak az 5 év múlvai lejáratkor a 250 000 eurót kell kifizetnie, plusz közben a kamatokat. Tehát Magyarország kap kötvényenként 221 000 eurót és 5 év alatt visszafizet 275 000 eurót. Az effektív kamatláb kb. 4,5% ha jól számolom.
Mit jelent ez? Azt, hogy Magyarország a letelepedési államkötvényekkel pont annyiért tud bevonni devizahitelt, mint egyébként tudna, ha semmit nem adna a kötvények mellé, tehát abszolút nem keres vele semmit, viszont az ígért közszolgáltatásokkal költsége lesz. Azaz nettó ez mínuszos üzlet a magyar állam számára, tisztán pénzügyi alapon (persze lehet hogy letelepszik itt közben a kínai Steve Jobs, ami óriási gazdasági fellendülést okoz, de ezt nem tudom megítélni, nincs rálátásom). Viszont a közvetítőcég, akire továbbra sem tudjuk mi szükség van, 70 000 eurót keres fejenként.

Az 1 000 embernél már 70 millió euró. 20 MILLIÁRD forint. Magánzsebekbe. Nem kevés pénz. Erre mondják azt jól tájékozott amerikaiak: Dead giveaway
(zsiday)

Fél Magyarország adósságcsapdában vergődik!

A tavaly negyedik negyedévi csekély csökkenés után ismét nőtt a 90 napon túl lejárt hitelek hitelportfólión belüli aránya az idei első negyedévben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyorselemzéséből. A hitelintézetek nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek hitelportfólión belüli aránya (szerződésszám alapján) a tavaly év végi 13,8 százalékról március végére 14,5 százalékra emelkedett. Ezen belül a vállalati szegmensben 17,1 százalékról 16,8 százalékra csökkent, a lakossági hitelek között viszont 16,2 százalékról 17,9 százalékra nőtt.
A devizában nyújtott, 90 napon túl késedelmes lakossági jelzáloghitelek aránya is emelkedett (18,9-ről 20,2 százalékra). Az árfolyamgát rendszere tehát – részben a vártnál alacsonyabb részvétel miatt, részben amiatt, hogy a munkájukat/jövedelmüket elvesztőknek nem jelent megoldást az átmenetileg alacsonyabb törlesztő részlet sem – önmagában nem tudta megállítani a lakossági devizahitelek portfolió minőségének további romlását. Kedvezőtlen az is, hogy gyorsuló ütemben nő az éven túli késedelmek aránya – írja a PSZÁF elemzésében.
A hitelintézetek ügyfélhitel állományának zsugorodása márciusban is folytatódott. A bruttó hitelek visszaesésének üteme a februári 0,6 százalékról márciusban 1 százalékra módosult. Az állomány visszaesése a vállalati hiteleknél 1,1, a háztartások hiteleinél 0,6 százalékos volt. A lakossági hitelezés főbb szegmensei közül márciusban egyik sem tudott pozitív irányba elmozdulni.

A felügyelet szerint a szociálpolitikai kedvezmény használt lakásokra tervezett esetleges kiterjesztése (“félszocpol”) a kamattámogatással együtt várhatóan valóban bővíteni tudja majd a lakáshitelezést.
(MTI)

Trafikügyben Te húzod a rövidebbet!

Tízszázalékos garantált árrést biztosított a kormány a dohánytermék-kiskereskedőknek A Fideszes média védi a nemzeti trafikok nemes eszméjét, és rendkívül elégedett önmagával, mondván, hogy ilyen nemzetmentő ötlet csak ilyen kivételes férfiaknak juthat eszébe. A szocliberális oldal pedig a maga gyilkos modorában leszedi a dohányügyről a szenteltvizet. Te pedig átkozod azt a pillanatot, amikor rászoktál a dohányzásra. A végén ugyanis Te húzod a rövidebbet. Ha a kormány nagyobb profitot garantál a nemzeti vizsgán átesett nemzeti eladóknak, és a nemzeti kormány sem akar lemondani a nemzeti adóbevételről, akkor, szerinted, ki fogja megfizetni a különbözetet? A cigarettát gyártó multi biztos nem, mert így vagy úgy az ő cigarettáját fogják árulni, és nem szokása lemondani a profitról. Szóval, maradsz Te!

Itt az ideje, hogy rendet tegyünk az országban!

A Magyar Kupa győztese 30 millió forintot kap, a vesztes 10 milliót. Micsoda fejetetejére állított világ ez! Az emberek fele havi 60 ezer forintból kell, hogy megéljen, a minimál bér nem éri a 100 ezret, közben a Magyar Kupában még a vesztes is 10 milliót kap. Itt az ideje, hogy rendet tegyünk az országban!

Van is, meg nincs is nemzeti ipar

Parádsasváron újra készítenek kristálytárgyakat. 8 embert foglalkoztatnak ott, ahol valaha 300 ember alkotott jól fizető exportra. A helyzet, ismerős. A tőkés rendszer tönkreteszi a húskombinátot Gyulán, majd valaki fillérekért megveszi és csinálnak helyette egy jóval kisebb üzemet. Van is gyár, nincs is gyár. A nemzeti ipart helyre kell állítani. Amíg nem lesz saját nemzeti termelés, a külföld foglyai vagyunk.

A gazdasági válság mindenütt érezteti a hatását. A kormányok megszorító intézkedései, az EU nyomása egyre több társadalmi réteget sért Romániában is. A román kamionosok nem hallgatnak tovább. Ők tudják, hogy nem várhatnak ajándékot egyetlen kormánytól sem. Az az övéké, amit kiharcolnak maguknak.

Eladó a Margitsziget?

A Margitszigetet elveszik a XIII. kerülettől és közvetlenül a fővárosi önkormányzatnak rendelik alá. Az elmúlt években, ha valamit központi hatáskörbe vontak, annak általában mindig ugyanaz volt a vége: eladták, privatizálták. Lehet, hogy eladják a Margitszigetet is?

http://balrad.wordpress.com/2013/05/23/a-mi-szavunk-a-tietek-ellen-35/

Európa egyik legdrágább útdíja lesz a magyar

A legnagyobb kamionok kilométerenként akár 130 forintot is fizethetnek július 1-jétől a magyar autópályák használatáért. A tervek szerint a korábbi elképzeléseknél több út használatért kell majd fizetniük a 3,5 tonnánál nagyobb autók után. A díjköteles úthálózat hossza 6513 kilométer lesz a tervek szerint, míg a korábbi elképzelések azzal számoltak, hogy 6318 kilométernyi úton kell majd díjat fizetniük a fuvarozóknak – tudta meg a Népszabadság.
Az öreg autók után kell a legtöbbet fizetni
A lap szerint a készülő tervezet alapján az egyik legdrágább rendszer lesz a magyar. A Népszabadság úgy tudja, hogy a használatarányos díjfizetésre kötelezett legkisebb, kéttengelyes tehergépkocsik például július 1-jétől a gyorsforgalmi utakon 49,9 forintot, a főutakon 21,23 forintot fizetnek majd kilométerenként.
A nagyobb, háromtengelyesek kilométerdíja a sztrádákon 70,02 forint, a főúton pedig 36,75 forint lesz. A legtöbbet azonban a nagy teherautók és a kamionok tulajdonosai fizetnek majd. Ezek után ugyanis kilométerenként 108,38 forintot fizethetnek az autópályákon, 67,6 forintot a főutakon.
Differenciálják a költségeket
A napilap szerint a tarifatáblázatban szereplő alapdíjak kizárólag az Euro II-es környezetvédelmi besorolású tehergépkocsikra vonatkoznak majd. Az ennél korszerűbbek 0,8, vagy 0,85-szörösét fizetik a díjnak, a mérettől függően. Ugyanakkor a korszerűtlen, vagyis a környezetet jobban szennyező teherautó-tulajdonosok többet fizethetnek. A díjat 1,15, illetve 1,2-es szorzóval kell számolni az alapdíjból.
Vagyis – a lap szerint – a kényszerűségből még mindig régi, mondjuk kéttengelyes kelet-európai teherautókat használó fuvarosok a főutakon 24,4 forintot, a sztrádákon 57,4 forintot szurkolhatnak le minden megtett kilométerért. Ha pedig netán járművük után pótkocsit kapcsolnak, és így mindjárt négytengelyesnek számítanak, a főúti kilométerdíj azonnal 81,12 forintra, az autópályadíj kilométerenként 130 forintra ugorhat.
A megszabott kilométerdíjak bruttó összegek, így a forgalmi adót a fuvarosok elszámolhatják, esetleg visszaigényelhetik. Csakhogy a megrendelőik általában hatvannapos fizetési határidőt kötnek ki, a fuvarosok az útdíjakat áfával együtt kénytelenek lesznek akár két hónapra előre megfinanszírozni.
(privatbankar)

Malmő lángokban

Svédország harmadik városát is elérték a zavargások. Malmőben is megdobálják a rendőröket, és autókat gyújtanak fel a randalírozók, akik szerint a hatóságok túllépik hatáskörüket.

A Svédországban terjedő zavargásokat egy 69 éves férfi múlt hétfői halála váltotta ki. Stockholm nyugati elővárosában, Husby egyik utcáján késsel hadonászott, emiatt sebesítették meg halálosan a rendőrök. Megmozdulások kezdődtek, amelyben a hatóságokat a hatáskörük túllépésével vádolták a tiltakozók. A tüntetések erőszakba torkolltak, és átterjedtek a szegényebb városrészekre is. Már Malmőben is meggyűlt a rendőrök baja a tüntetőkkel. Akárcsak a svéd fővárosban, ott is kövekkel dobálják meg a rendfenntartókat a demonstrálók, és kocsikat gyújtanak fel. A svédországi események hátterében ugyanaz a reménytelenség állhat, mint az évekkel ezelőtti, franciaországi zavargások esetében. A munkanélküliség leginkább az iskolázatlanokat, a bevándorlókat és az amúgy is szegényeket sújtja. Egyre többen érzik magukat kirekesztettnek, és elégedetlenségükben a hatóságokat okolják nyomorukért.
(Kurir)

Svédország lángokban: el lett rontva a bevándorlás

Több svéd város lángokban áll. Malmö, Párizs, Koppenhága, London: hosszú a sora az elmúlt évek erőszakos etnikai zavargásainak. A nagyrészt bevándorló fiatalok által kirobbantott lázongások ismételten arra mutatnak rá, hogy Európa elmúlt több évtizedes bevándorláspolitikája egy csőd.

Mostanra már tudjuk, hogy a Nyugat-Európában több országban végbement nagy gazdasági robbanása a '70-es években komoly részben a bevándorlók olcsó munkaerejének is volt köszönhető. Az akkori remények arról szóltak, hogy majd az elsőgenerációs bevándorlók is gyorsan részesülhetnek a jólétből, a másodgenerációs bevándorlók pedig már ugyanolyan svédek, németek vagy éppen dánok lesznek, mint akiknek az ősei több száz éve ott laknak. Nem így történt. Az újabb svéd lázongások ismételten megmutatták, hogy a valóságban még a másod- és harmadgenerációs bevándorlókban is óriási az elégedetlenség, sőt gyűlölet a többségi társadalommal szemben.

A problémának több gyökere van. Az egyik, hogy bár ezek a nyugati országok szívesen látták a mostani lázongó fiatalok őseit mint olcsó munkaerőt, azzal már nem foglalkoztak, hogy ez társadalmilag mit eredményez. A kevés fizetés ugyanis a távolról jött embernek vonzó, azonban a bevándorlót azonnal a befogadó társadalom legalsóbb rétegeibe száműzi. Eleinte ez persze nem okoz gondot, hiszen még mindig jobb szegény svédnek lenni, mint szegény töröknek, algírnak vagy macedónnak. Azonban ez a perspekítva már nincs meg a bevándorló családban felnőtt gyerekekben vagy unokákban. Ők az egészből csak a társadalom alsó fertályának kilátástalanságát élik meg.

A társadalmi felemelkedés pedig egy közösség alsó egyharmadából minden országban, még a legnyitottabb nyugati országokban is lassú és nehéz folyamat. Jó példa erre, hogy míg a svéd diplomás fiatalok körében 2-3% a munkanélküliek aránya, addig a bevándorló szülők szintén diplomás gyermekeinél ennek a hét-nyolcszorosa. Ezt pedig kétségtelenül borzalmas lehet megélni mondjuk egy egykori bevándorló unokájaként.

Látható, hogy a nyugati politika az általános politikai jelszavakon túl nem foglalkozott eleget azzal, hogy a bevándorlók, de különösen gyerekeik és unokáik a társadalmi ranglétrán valóban feljebb tudjanak kerülni. Nem is nagyon tudott volna, hiszen ahhoz arra lett volna szükség, hogy a bevándorlók integrálódjanak a befogadó társadalomba. Itt jön azonban szembe velünk az elmúlt évtizedek egyik rémálma, a multikulti-doktrína, mely egyrészt nem engedte elemezni vagy kutatni a társadalomban meglévő problémákat, másrészt minden problémára csak a még nagyobb tolerancia követelését írta fel receptként. Ez mostanra tisztán látható, hogy teljes csődöt eredményezett Nyugat-Európa társadalmaiban.

Ugyanis a bevándorlók és leszármazottaik a legtöbb nyugati városban a mai napig szegregáltan élnek, és első számú identitásuk szüleik, nagyszüleik etnikumához fűzi őket, még akkor is, ha ezek a fiatalok sosem voltak szüleik országában és a nyelvüket sem beszélik. A nagy multikulturalizmusban a tolerancia nem tette lehetővé, hogy a bevándorlók gyerekei és unokái megkapják a megfelelő segítséget, hogy integrálódjanak a többségi társadalomba és franciákká, németekké, hollandokká váljanak.

A svéd események jó bizonyítékai annak, hogy a nyugati bevándorláspolitika összevegyítve az elmúlt évtizedek politikai jelszavaival azt eredményezték, hogy a bevándorolt kisebbségek szinte "állam az államban", pontosabban társadalom a társdalomban léteznek a legtöbb nyugati országban. Rengeteg helyen megvan mostanra a saját politikai képviseletük is, mely az ország valamennyi kérdését szigorúan a bevándorlók szemüvegén keresztül látja csak. Válaszul pedig a többségi társadalmakban is megjelentek azok a tömörülések, melyeknek politikai programját semmi más nem teszi ki, mint az ezen csoportok elleni gyűlölet. Valami nagyon el lett rontva.

http://velemenyvezer.blog.hu/2013/05/24/svedorszag_langokban_a_bevandorlas_el_lett_rontva

Egy évszázada butul az emberiség

Az 1884 és 2004 közötti időszakból származó kutatási adatok elemzése azt mutatta, az átlagos reakcióidő jócskán nőtt ezalatt a 120 év alatt, a férfiaknál 183 milliszekundumról 253-ra, a nőknél 188-ról 261-re. Az általános elbutulást azzal magyarázták, hogy a 20. században a fejlett társadalmakban egyre inkább jellemző, hogy az okosabb embereknek kevesebb gyerekük születik, mint a butábbaknak, és mivel a kevésbé intelligensebbek génjei nagyobb ütemben terjednek, az evolúció törvényei szerint ez végső soron lehúzza az átlagot.

http://index.hu/t...emberiseg/

Bükki Nemzeti Park – Az akadékoskodó hatóságokat gyorsan helyre tették

Igazi földi paradicsomi világ lesz, tavakkal, zöldellő füvekkel, madarakkal, növényekkel, selymes legelőkkel – ezt mondják a szakértők, amikor arról beszélnek, miért van szükség a Borsodi Mezőség területén a vizes élőhelyek rendbetételére, megújítására, rehabilitálására. Átereszeket, zsilipeket, gátakat építenek, rendbe teszik a földutakat: a programra uniós forrásokból több ütemben csaknem félmilliárd forintot fordítanak.

Ki lettem sorsolva

Ebből a pénzből jut majdnem háromszázmillió forint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cégének, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, amely a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz és Mélyépítési Kft.-vel közösen nyerte el nemrégiben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által kiírt közbeszerzési pályázatot egyes kivitelezési munkákra. Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke – akinek a családja az Ángyán-jelentés szerint Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig egyharmadát birtokolja állami földbérleti szerződéssel, s hozzájuk került a Fejér megyében eddig bérbe adott összes terület egynegyede – Dél-Borsodban egyelőre nem pályázott földterületekre.
Itt is voltak azonban visszás földügyek: ebben a térségben a Gerzsánszki Lajos – ő Budai Gyulának, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának távoli rokona – és családtagjai érdekeltségébe tartozó két cég, a Karmopol-Agro Kft., valamint a Mercato Finanszírozó Kft. 34 nyertes pályázattal összesen774 hektár, 5174 aranykorona értékű szántó, legelő, rét és kivett árok bérleti jogát szerezte meg, ami a Borsod megyében eddig bérbe adott összes terület majd húsz százaléka.
A Start 2003 Bt. pedig három nyertes pályázattal 496 hektárt szerzett a Bükki Nemzeti Park második fordulós pályázatán: ez a tiszaújvárosi Kanyok Attilának, a város fideszes polgármesterjelöltjének, Mengyi Roland Borsod megyei közgyűlési elnök közvetlen munkatársának a cége. A cég székhelyét 2012 januárjában, néhány nappal a földbérleti pályázat határidejének lejárta előtt helyezte át OszlárrólMezőcsátra, egy elhanyagolt, lepukkant családi házba, s egyidejűleg áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét „egyéb szarvasmarha tenyésztésre” változtatta.
A Geter-Farm Kft. pedig összesen 466 hektárnyi állami föld bérleti jogát nyerte el. E céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították. Székhelye Gelej, tulajdonosa a Gelejen élő gazdaköri tag, Demeter Péter, akinek a felesége Tállai András belügyminisztériumi államtitkár feleségének az unokatestvére. Eddig 800 birkát tartott, 160 hektáron gazdálkodott, így az újonnan elnyert állami földbérlettel együtt gazdaságának területe 625 hektárra nőtt. Bogárdi Ferenc pedig magánszemélyként és Böllérudvar Kft. nevű cégével 300 hektárt nyert el: ő könyvelőként és könyvvizsgálóként korábban bedolgozott a Tállai András és felesége által működtetett könyvelői irodába.
Kanyok Attilával – miként arra Ángyán József volt államtitkár negyedik, összességében nyolc megye visszás földügyeit elemző jelentése is felhívja a figyelmet – az általa elnyert haszonbérleti egységek nagyobb részére a Bükki Nemzeti Park csak 2014. augusztus 31-ig kötött szerződést.
„Helyi feltételezések szerint ennek oka az lehet, hogy Kanyokot csak »elterelő célpontként« juttatták földhöz, így kívánva elvonni a helyi közösség és a sajtó figyelmét a Tállai András köreihez tartozókról, akik az állami földbérleti pályázatokon – tán nem véletlenül – már eddig is ezer hektárt messze meghaladó mezőgazdasági területhez jutottak” – írja jelentésében Ángyán József. Hozzáteszi: ráadásul e területek körülveszik azt a Szentistván határában lévő Batúz-tanyát, ahol jelenleg is zajlik egy nagyszabású, 600 millió forintos, uniós pénzzel megtámogatott beruházás. Furioso-törzstenyészetet, lovardát és konferencia-központot építenek, amely e területekkel együtt – ha a Bükki Nemzeti Park a jövőben netán valamilyen okból nem tudná működtetni, és például koncesszióba adná – egy tekintélyes nemesi-politikusi nagybirtok központjává válhatna – véli Ángyán József. Szerinte erre a törekvésre utal, hogy a beruházással kapcsolatos „akadékoskodó” hatóságokat gyorsan „helyre tették”.
A 18 ezer hektáros – a Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő – Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetnek egy részét – 2800 hektárt – tavaly vitatott körülmények között, a térségben élő családokat háttérbe szorítva, adták bérbe. Az indulatok azóta sem csitulnak, s valószínűleg még magasabbra csapnak, ha a 2014 nyarán lejáró földbérleti szerződésekre az eddigihez hasonló módon írják ki az új pályázatokat.
Mintegy 9000 hektárnyi olyan nemzeti parki területről van szó, amelynek egy része a felcsúti Mészáros Lőrinc cége és egy békési vállalkozás által közösen rehabilitált vizes élőhely szomszédságában terül el. Korábban már az is feszültségeket váltott ki, hogy egyes nemzeti parkok más-más feltételekkel adták bérbe a kezelésükben lévő földeket.
Lapunk elsőként számolt be arról, hogy jelentős különbségek voltak a Bükki Nemzeti Park sokat vitatott dél-borsodi mezőségi földjeire és a Körös–Maros Nemzeti Park területeire kiírt pályázatok elbírálási szempontjai között. Míg az előbbi területen olyan is indulhatott, aki esetleg a pályázat kiírása előtt néhány nappal tette át székhelyét az adott terület húsz kilométeres körzetébe, addig a Körösök vidékén megkövetelték, hogy a pályázó legalább három éve rendelkezzen az adott térségben bejelentett lakhellyel vagy székhellyel. Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig azzal is megnehezítették a lehetséges spekulánsok dolgát, hogy a nemzeti parkos területekért a családi gazdálkodók mellett csak olyan jogi személy indulhatott a versenyben, akinek a bevétele a megelőző adóévben legalább felerészben mezőgazdasági tevékenységből származott. A Körös–Maros vidékén nem kértek olyan gazdálkodási tervet sem, amely Borsodban lehetővé tette a szubjektív elbírálást.
Most, hogy a dél-borsodi területeken újabb nemzeti parkos földek tartós bérbeadását tervezik, felvetődik a kérdés: vajon szigorítják-e a feltételeket? Szabó Csaba, a vidékfejlesztési tárca miniszteri megbízottja kérdésünkre közölte: már elkészültek a kiírások, az elbírálási szempontok, s ezekben nem szerepel, hogy a leendő pályázónak legalább három éve az adott terület húsz kilométeres körzetében kell laknia, vagy ott székhellyel kell rendelkeznie. Szerinte erre az engedményre azért van szükség, hogy minél több gazdát tudjanak földhöz juttatni.
Hamarosan országszerte 140 ezer hektárnyi olyan földterületet hirdetnek meg bérbeadásra, amelyeket nemzeti park kezel. Kérdésünkre, hogy egységes-e mindenhol a pályázati feltételrendszer, azt a választ kaptuk, hogy „nagyjából igen”, de egyes helyek természeti adottságai miatt lehetnek eltérések. A miniszteri biztos elmondta, hogy Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési tárca vezetője már aláírta azt a rendeletet, amely e földek bérbe adásának feltételrendszerére vonatkozik, s már a nemzeti parkoknál vannak azok a dokumentumok, amelyek alapján hamarosan meghirdetik e területeket.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára, az Élőlánc Magyarországért Párt elnökségi tagja szerint felháborító az a közöny és cinizmus, amellyel az újabb nemzeti parkos földek bérbeadását intézi a kormány. Ez annál is inkább visszás, mert az elmúlt húsz évben a leglényegesebb nemzeti parkos fejlesztéseket a helyben élők érdekeire való hivatkozással és az ő segítségükkel tudták elérni.
Közölte: azzal, hogy nem tesznek be „fékeket” a rendszerbe, s nem akadályozzák meg, hogy bárki hirtelen bejelentkezzen egy romos házba, és megszerezzen több száz hektárnyi területet – miként azt tette például Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi polgármesterjelölt is –, csak még inkább felkorbácsolják az amúgy sem túl békés mezőségi gazdák indulatait. Ilyen feltételekkel akár az is megeshet, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Borsodban is degeszre nyeri majd magát, s nota bene esetleg egy olyan földterület fölött bábáskodhat, amely környezetének rendbetételére véletlenül épp az ő cége nyert el több százmillió forintos közbeszerzési pályázatot.
(NOL)

Brutális leszámolás Londonban

Egy férfit a nyílt utcán kaszaboltak halálra Londonban. A gyilkosság hátterében terrorista leszámolás állhat, a két gyilkost a rendőrség meglőtte, kórházban vannak. Szemtanúk beszámolója szerint a fényes nappal történt gyilkosságot machetével, bárddal, késekkel követte el két férfi. Az áldozat egyelőre ismeretlen, a hírek szerint egy katona volt.

Egy szemtanú beszámolója szerint az áldozatot "ütötték, aprították, vágták". A támadók húsz percet vártak, amíg a rendőrség megérkezett és megpróbálták megtámadni a kiérkező járőröket. "Mintha híresek akarnának lenni, de egy őrült módon", mondta egy szemtanú.

"A mindenható Allahra esküszünk, hogy sosem hagyjuk abba a harcot ellenetek", mondta az egyik támadó. "Sajnáljuk, hogy nőknek is látnia kellett ezt, de a mi országunk asszonyai is ugyanennek szemtanúi. Ti, emberek, sosem lesztek biztonságban. Távolítsátok el a kormányotokat. Ők nem foglalkoznak veletek" - mondta a támadó egy járókelőnek rögtön a brutális gyilkosság után. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mire utalt a támadó ezekkel a szavakkal.

Egy helyi muszlim közösség vezetője elítélte a mai "gonosz és barbár gyilkosságot". "Az áldozat családjára és barátaira gondolunk most. Akárhonnan is nézzük a mai támadást, az minden szinten gonosz volt."

Újraélesztés helyett levágták a fejét
A Guardian által megszólaltatott egyik szemtanú részletesen beszámolt a gyilkosságról. "Egy autót láttunk a lámpaoszlopnak ütközve, a férjem azt mondta, hogy ketten próbálnak meg valakit újjáéleszteni. Kicsit odébb parkoltunk le, visszamentünk megnézni, hogy mi a helyzet. Hirtelen egy magas fekete férfi tűnt fel egy pisztollyal a kezében. Hátra! Hátra! " ordította a férjem és hívtuk a rendőrséget." A nő beszámolója szerint a két férfi úgy nézett ki, mint akik drogoztak. A nő férje a rendőrség hívása után értesítette a közeli iskolát is, nehogy a gyerekeket kiengedjék.

"Mikor visszamentem, a fekete férfi átadta a pisztolyt a másiknak, és két húsvágó bárdot fogott a kezébe. Mikor a rendőrök megérkeztek, a bárdokkal rohant a rendőrök felé, úgyhogy lelőtték őt. A másik felemelte a pisztolyát, szóval a rendőrök őt is lelőtték."

A férj úgy látta, mintha a két férfi újra akarná éleszteni az áldozatot. "Úgy láttam, hogy a mellkasát pumpálják, de azt mondták, hogy a fejét akarják levágni."

"Ezek állatok voltak. Megfogták a testét, a járdáról az út közepére húzták és otthagyták " - mondta egy másik szemtanú.

A megszelidíthetetlen brit szellem győzni fog
David Cameron miniszterelnök "igazán sokkolónak" nevezte az eseményeket. Cameron, aki az eset időpontjában Párizsban tartózkodott, majd hazautazott, kifejtette, hogy "Britannia mindig győzni fog a terroristákkal szemben. Többször szenvedtünk már el hasonló támadást. Mindig visszavertük őket, megmutatva a megszelidíthetetlen brit szellemet."

A londoni kormány vészhelyzeti bizottsága, a Cobra testület is összeült, amely csak a legsúlyosabb esetekben áll fel, mindez megerősíti a terrorista kapcsolat gyanúját.

A támadás egy laktanyához közel történt, amelyet a királynő a hónap végén fog meglátogatni. A látogatást már korábban megszervezték, és az uralkodó nem halasztja el látogatását. "Őfelségét folyamatosan tájékoztatjuk az eseményekről", mondta a királynő szóvivője.

http://index.hu/k...londonban/

Moszkvában döntenek az új Európa erőegyensúlyáról

A mai nap megkezdődött Moszkvában az európai biztonságpolitikai konferencia. Az Európai Unió és a NATO vezetőinek Oroszországgal folytatott párbeszédének új állomása ez, ahol az átrendeződés utáni Európa erőegyensúlyáról döntenek.

Az Európai Biztonság Katonai és Politikai Aspektusai nevű kétnapos konferencián az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada vezető tisztviselőin kívül független katonai és politikai szakértők is részt vesznek. Abban mindkét hatalmi tömb vezetői egyet értenek, hogy Európában ahhoz hasonló, új konfliktusok fognak fellángolni, melyek a '90-es években a Balkán-félszigeten vagy 2008-ban a Kaukázusban, és a jelenlegi védelmi egyensúly mellett ez mind Európát mind pedig Oroszországot felkészületlenül érintheti.

Oroszország védelmi tisztviselői az új európai erőegyensúly mechanizmusának pontos meghatározását tűzték ki célul, mivel az Európában katonai erőt képviselő nagyhatalmak közti erőegyensúlyt rögzítő CFE-szerződés érvényét vesztette.

Az eredeti CFE-szerződést 1990-ben írta alá a NATO 16 tagállama és a Varsói Szerződés 6 tagja, majd 1992-ben lépett érvénybe. Az egyezmény egyenlő arányban maximálta a két nagyhatalom számára az Európába telepített csapatok és harceszközök számát, beleértve a tankokat, valamennyi egyéb páncélozott harceszközt, tüzérséget, helikoptereket és vadászgépeket.

A CFE-szerződés stabilizálta Európa katonai egyensúlyát Kelet-Európában a Szovjetunió felbomlását követően. A megállapodás azonban elavulttá és érvénytelenné vált a katonai és politikai környezetben bekövetkezett radikális változások miatt. 1999-ben ennek megfelelően a szerződés módosításra került, de a NATO-tagállamok már nem voltak hajlandók aláírni a módosított egyezményt, mondván, hogy Oroszország csapatokat állomásoztat Grúziában és Moldva térségében.

Oroszország 2007-ben ultimátumot adott a NATO számára annak keleti terjeszkedése, az Európába telepített amerikai rakétarendszer, valamint a szerződésmódosítás aláírásának visszautasítása miatt. Emiatt a NATO 2011 novemberében bejelentette, hogy innentől fogva nem osztják meg Oroszországgal az Európában jelen lévő konvencionális NATO haderő létszámára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat. Moszkva a NATO hazugságai ellenére is betartotta a CFE-egyezmény feltételeit, ami azonban a nyugati tömb sorozatos szerződésszegései miatt érvényét vesztette. A CFE-egyezmény elavulásával pedig Európában az erőegyensúly felbomlott.

A jövő Európájának nagyhatalmi erőegyensúlyát újra a nyers katonai erő határozza meg. A helyzet letisztulását követően pedig a nyugati hatalmi tömb olyan megalázó feltételekkel fogja az új egyezményt aláírni, ami a korábbi megállapodások betartása mellett soha nem történhetett volna meg. A jövő Európájában a két nagyhatalmi tömb erőegyensúlya helyett Oroszország katonai monopolhelyzete lesz szerződésben rögzítve. Persze, diplomatikus tárgyalások és kétoldalú megállapodások során keresztül, de ez a lényegen, a tartalmon mit sem változtat.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy az Európai Biztonság Katonai és Politikai Aspektusai konferencia nem Washingtonban vagy Brüsszelben, hanem Moszkvában került megrendezésre.

Európa új erőegyensúlya már kialakult, a kérdés csak az, hogy a nyugati hatalmi tömb elfogadja-e az új, számára megalázó feltételeket, vagy a térségből való kivonulása közben felforgatja Kelet-Európát. Utóbbi esetben Európában nem olyan állapotok lesznek, mint a '90-es évek Balkánján vagy 2008-ban a Kaukázusban, hanem jóval rosszabb - a nyugati hatalmi tömb keleti határvonala pedig mégsem Közép-Európában, hanem valahol az Atlanti-óceán partvidékén lesz.

Molnár István