2013. január 17., csütörtök

Tisztázott genetikai alapok

Tisztázott genetikai alapokNémiképp hazai eseményekkel is kell foglalkoznunk, mert a világpolitikai események, ha ritkán is, de nem mindig futnak párhuzamosan Európában és a cionvilág legerősebb bástyája, az Amerikai Egyesült Államok, vagy ismertebb rövidítéseként használt nevén említve, "USrael" esetében. Ez nem csak az ENSZ Emberjogi Bizottságának eddig elhallgatott holokauszt kutatást újból engedélyező döntését takarja, és az eltörölt, ezzel kapcsolatos büntethetőséget, de megemlíthető az is, hogy az USA-ban 10 bank 8,5 milliárd dollár értékben vállalta eddig 400 ezer bank károsult jóvátételét. Mindezek mellett, amit igen gyakran emlegetek, hogy "a kazár-zsidók genetikailag nem zsidók", vagyis "nem sémi népcsoporthoz tartozók", nem beszélhetnek antiszemitizmusról, mivel okafogyottá váltak a magyarországi, főleg a műbaloldal és a liberálisnak tartottak - gyűjtőnevükön bolsevikok - antiszemitizmusra hivatkozásai.

Ez utóbbi magyarázatot ad arra is, hogy a rasszizmus sűrűn és még véletlenül sem a valóságnak megfelelő emlegetése mellett, mindig megjelenik az antiszemitizmus vádja is. Az utóbbira nem csak a Rockefeller Alapítvány genetikai vizsgálatának eredményei alapján, de Szegő Iván Miklós, érdekes módon a magyar internetes felületeken is megjelent, "Megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja" című tanulmánya is rávilágít, amiből néhány tényszerű és néhány disszonáns hangzás azért kiemelendő, de az is, hogy miért pont most, miért "bizonyos elkötelezettségű", nem kifejezetten magyar nemzeti érzelmű portálok jelentették meg, bár a neményi.net is átvette az origótól, igaz kommentár nélkül. Link

'A Rockefeller-alapítvány fölkérésére a montreali McGill Egyetem professzora, Prof. Wilder Penfield föltérképezte és tipizálta a mai emberiség népeinek génállományát. E vizsgálódás rejtett célja az volt, hogy kézzelfogható módon megtalálják a zsidóság felsőbbrendűségének genetikai bizonyítékát. A kutató rá is bukkant két olyan markánsan domináns népjelleg-meghatározó génre, melyek képesek faji keveredés esetén az idegen génállományt elnyomni és magukba olvasztani. A kutatás azonban nem a filoszemita alapítvány által várt eredményt hozta, ugyanis az egyik domináns gén az amerikai indián népekre, míg "a másik, tisztább vérvonal a Kárpát-medencében élő magyarok"-ra jellemző, de kisebb gyakorisággal "ez a vérvonal Japántól Kínán át Afrika felső részéig, majd Közép-Európában és az Urálon inneni területen egészen Skóciáig megtalálható".' Link

Szegő Iván azt írja, "Arthur Koestlernek mégis igaza lehet: új genetikai vizsgálatok alapján a ma élő zsidóság 90 százaléka csak kis részben közel-keleti, azaz szemita eredetű.", de ezt már évekkel ezelőtt tudtuk, és a Rockefeller Alapítvány genetikai vizsgálatából is kiderült. Koestler 1983-ban meghalt, de a külföldön "A tizenharmadik törzs" című 1976-ban megjelent könyve csak 1990-ben jelent meg magyarul. A kérdés az, hogy honnan Szegő hirtelen jött bátorsága, amikor Lendvaitól Gyurcsányig, Rogánig, az összes egygazdájú párt kazár-zsidó származású vezetése egy (Uram bocsáss meg, majdnem azt írtam emberként!) személyként lép fel az "antiszemitizmus" ellen, bár magam is kiállhatnék a négerek érdekeiért a fehérek ellen. Legfeljebb azt mondanák, vak vagyok és identitászavarom van, ahogy a jelzett élharcos álharcosoknak is, bár eddig az antiszemitának bélyegzett megnyilvánulásokat is ellenük való támadásnak tekintették. Az ilyen képes arra, hogy kimegy Palesztinába visszakövetelni az ott sohasem élt ősei "jussát"...

A leirat "Kárpát-medencébe szorult magyarokat" említ, de a markergén-kutatások alapján az ún. EU 19-es magyar markergén, legkevesebb 35.000-40.000 éve folyamatosan jelen van ezen a területen, ami nem meglepő, mivel a székelyekben, horvátokban, ukránokban és lengyelekben is jelentős mértékű, de a magyarok esetében domináns gén.
Ami a kazár-zsidók szemita összetevőjét illeti, a Rockefeller Alapítvány vizsgálatai szerint is az az eredmény, csak számszakilag kifejezve, mint ahogy a leírtakban is szerepel, miszerint: "Megállapította, hogy az európai zsidók leginkább kaukázusi, illetve a kaukázusiakhoz kapcsolódva más elő-ázsiai népekkel, így török-iráni népcsoportokkal rokoníthatók leszármazásukat tekintve. Bár van szemita (azaz közel-keleti, például az arabokkal, így főleg a palesztinokkal rokonítható) genetikai öröksége is a ma élő európai zsidóknak, ez csak a harmadik jellemző összetevője genetikai állományuknak - ennél még az európai összetevők is markánsabbak."

A szefard-kazár génegyezés egy százalék körüli értéket jelent, de felvet egy kérdést: Honnan kerültek Európába szemita gének?
Ez annál is inkább érdekes, mivel az európai uralkodóházak szegről-végről mind rokonságban állnak egymással, és jellemzően szefard zsidóság leszármazottai, ahogy például a középkor nagy bankárcsaládja, a Fugger is. Eran Elhaik csoportosítását viszont érdemes kiegészíteni, mert az általa említett négy főcsoporton kívül kiegészíthető egy ötödik csoporttal is (nem szemita kazárokból, a görög-római időkben Európába vándorolt szefard zsidóságból, mezopotámiai és júdeai zsidóságból), a hatalomból kiszorult, kiszorított kazár-zsidók népes és sértődött csoportjával.

Az írás, bár számos helyes következtetést tartalmaz, nem említi a Kr.u. 739-740-es kazár zsidó vallásfelvételt, és a magyar törzsek vezetésével a kazár birodalom szétverését, hozzávetőleg száz évvel később. A mai észak-franciaországi és Rajna-vidéki területekre menekült zsidó vallású kazár arisztokrácia hozta létre a jiddis, héber-német keveréknyelvet, és innen származik az askenázi (németországi) zsidó elnevezés is. A progromok miatti vándorlások valóban ingajáratot jelentettek kelet -és Nyugat-Európa között, de ennek kézenfekvő okai voltak csakúgy, mint a letelepedésük tiltásának, ugyanis ahol megtelepedett egy zsidó közösség, rövid 10-20 év alatt "lelakta" a környezetükben élő, őket befogadó népeket, vagyis totálisan kifosztották jótevőiket.

Nem mellesleg, azt is meg kell említeni, hogy amíg a szefard, európai uralkodó és arisztokrata réteget alkotók lenézték, és jelenleg sem becsülik sokra az általuk "szemét, alacsonyabb rendű népnek" tartott kazár-zsidókat, addig Izraelben kazár-zsidó irányítás terrorizálja a saját, nyugati (askenázi), és a lenézettebb keleti-kazár, szefard és falasha-zsidó népességet, valamint a bevándorlókat is. Gyakorlatilag elképzelhetetlen, és bűncselekménynek számít a szefard-kazár házasság, és mint ahogy néhány ott élő is elárulta, egy kazár-zsidó cégvezetésnél nincs jövője a sötétebb bőrű szefardnak. A különbözőséget Sztálin ( Link ) kazár-zsidókat irtó progromjai is jól mutatták, ahogy az ellencsapásként az 1951-es, szefard zsidó gyerekeken alkalmazott "gyűrűsféreg elleni kezelés" is Izraelben. Link

A cikk állítása szerint "a genetikusok nem vizsgálhatták közvetlenül a kazárok genetikai örökségét, hiszen ez a nép nem maradt fenn a történelem során", de tudjuk, a "nem vizsgálhatóságot" sem Hertz Tivadar, a zsidóságot egységes népként és fajként értelmezése indokolta eddig. Úgy látszik, mára eljutottunk oda, hogy csak a vallási értelemben vett "zsidózás" lehetne büntethető, de ki követelné és követelhetné bárki "fejét", ha azt mondják rá, "hülye Buddhista", pedig katolikusnak keresztelték, és jelenleg renegát...
Mivel az országban a genetikailag is zsidók lélekszáma elenyésző, nem valószínű, hogy akár az MSZP-nek, akár az LMP-nek, de a FIDESZ-nek is érdekében állna és szükséges lenne tüntetni az amúgy is csak abban sérült jogokért, hogy a "zsidó" szónak van egy pejoratív, morbid értelmezése is, nem csak faji vagy vallási alapú, amit kizárólag a kazár-zsidók egy kisebb hányadára alkalmaznak.

Tulok


Ez már körbevizelés


A Mazsihisz honlapja a következő hírrel örvendeztet meg bennünket: 

„Pénteken Magyarországra érkezett Maram Stern, a Zsidó Világkongresszus főtitkárának általános helyettese, hogy előkészítse a szervezet budapesti közgyűlését.
Maram Stern budapesti tartózkodása során találkozott a magyarországi zsidóság vezetőivel: Dr. Feldmájer Péterrel a Mazsihisz elnökével és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatóval.

Látogatása során fogadta őt és a MAZSIHISZ vezetőit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, akinek tolmácsolta a ZSVK vezetőinek meghívását és egyben átadta az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett meghívólevelet. 

A tervek szerint a ZSVK Közgyűlését ez év május elején tartják Budapesten, amelyet a Zsidó Világkongresszus a Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetségével közösen szervez.
Hosszú évtizedek óta ez az első alkalom, hogy a Közgyűlését nem Jeruzsálemben tartják.”

Hiányzott ez nagyon.

Zsidó Világkongresszus 1948-ban


Mi is ez a Zsidó Világkongresszus? Talán nem mindenki tudja pontosan, hiszen nem vele kelünk és fekszünk.

A World Jewish Congressről (WJC) a Wikipédia bőséges ismertetőt nyújt.
1936-ban alapították Genfben, napjainkban a központja nem is olyan meglepő módon New Yorkban van, és hat regionális székhelyet működtet Brüsszelben, Jeruzsálemben, Párizsban, Moszkvában, Buenos Airesben és Genfben. Fő célja, hogy „a zsidó nép diplomáciai karjaként” szerepeljen.

Működésük eddigi 77 évében nagyon széles spektrumban tevékenykedtek. Már az is elég, amit nyilvánosságra hoznak, hát még amit nem. A második világháborúban odáig jutottak a befolyásban, hogy a vége felé személyesen Himmlerrel, a birodalmi SS-vezetővel is tárgyalni tudtak, és valamilyen úton-módon elérték nála például azt, hogy Ravensbrückből 4500 foglyot kieresszenek. A háború után persze „győztes félként” rohamosan megnőtt a hatalmuk, részt vettek Izrael állam megalakításának kibulizásában, a vesztes felek hadseregei „háborús bűnöseinek” felkutatásában, üldözésében és mindenféle hivatalos vagy stikában működő megtorló szervezetek kezére juttatásában, zsidó vagyonok visszaszerzésében, egyéb vagyonok megkaparintásában, a Vasfüggöny mögé került zsidók érdekvédelmében, az országonkénti zsidó szervezetek működésének koordinálásában, a mindenkori aktuális ajvékolási kampányok vezénylésében, Izrael állam fényezésében, a nem annyira diplomáciai szintű zsidó operatív szervezetek tevékenységének fedezésében és hálózati támogatásában. Napjainkban a fő slágerük „az antiszemitizmus terjedése elleni küzdelem”. 

Vélhetőleg a májusi budapesti banzájnak is ez lesz a naponta ezerszer eldanolt refrénje.

Immár felesleges feltenni a kézenfekvő kérdést, hogy miért Magyarországra hozzák a gyűlésüket, ha egyszer itt állítólag rettegnek. Mostanra túl vagyunk ezen. Egyszerűen nincs értelme rájuk bizonyítani, hogy hazudnak. „Na és” alapon természetesnek veszik, hogy hazudoznak, és szemrebbenés nélkül folytatják tovább. Kajakból.

A vadászterület körbevizelése folyik. Elegánsabb szóval elbirtoklás. Sokszorosan és folyamatosan körbevizelték már az úgynevezett kultúrát, a médiát, nem véletlenül csapnak akkora ajvét, ha ezeken a területeken érdeksérelem éri őket. Mert nem is az adott konkrét veszteség a kínjuk olyankor, hanem a fegyverüket, az üzemmódjukat, a körbehugyozás (bocs) intézményét érzik fenyegetve.

Ez a körbepisálósdi mostanra léptéket növel. Hozzákezdtek igazán nagyban csinálni. Felpörögtek és megsűrűsödtek az aktusai. A vallási ünnepnek maszkírozott agresszív, kihívó és önmutogató nyíltszíni hanukázás, a futballmeccsnek és megtorlásának álcázott brutális provokáció után most alig fél éven belül itt jön Budapest harmadik körbepisálása. „Ez a miénk.” A látszattal egyre kevésbé törődnek. Mint ahogy Csányi is elszólta magát azzal, hogy a bekiabáló szurkolókat „nem magyar tévéfelvételek alapján” kívánja visszakeresni. Ahá, filmeztek persze, nem magyarok, de nem is tévések... Visszakereshetők vagytok egyenként, lépre mentetek.

Tehát nincs különösebb értelme rámutatni a logikai önellentmondásaikra, és nincs sok értelme kérdéseket feltenni sem.

A mostani szakaszban már kajakból teszik, amit tesznek, és a zsákmányterület körbevizelésének is egyértelmű a jelentése.

És még mindig akadnak, akik nem fogják fel!

Freca

Három nap

Reménységünk templomát id. u. 33. április 3.-án akarták lerombolni a gonoszság papjai, Isten Akaratából azonban, a harmadik napra mégis megújult. Feltámadt övéinek, hogy hirdesse az élet diadalát a halál felett. Három nap elegendő volt, hogy az új típusú ember bizonyítsa hatalmát a régi lelkületű világ felett.
E világ fejedelme, persze balgán ünnepelt. Azt hitte csatát nyert, hisz látszat szerint, az anyag törvénye szerint kioltották bérencei a valaha élt legigazabb életet. Nikodémusz és Arimathiai József azonban ott volt a megfelelő helyen, és időben, hogy megtegye, amit Isten Lelkének sugallatára tennie kellett. A csoda sem maradhatott el, s a harmadik napon örök hajnal hasadt, hirdetvén Ábel diadalát, Káin gyarlósága felett. Az erőszaktevők azóta hiszik, hogy az Igazság keresztre feszítve végezte, hogy e világban csakis az ő törvényeik győzedelmeskedhetnek. Megelégedetten nyugtázták, amikor pénteken utolsót sóhajtott az „Igaz”, feje lehanyatlott, halálra kínzott teste pedig látszólag élettelenül elernyedt.
„Végre! Azt kapta, amit érdemelt!” – gondolták önelégülten, nem is sejtve, a történet igazából akkor kezdődött csak el.
Három nap idelent, és három nap odafent. Három nap a rövid üdvtörténet ideje, ahogyan három nap a hosszú üdvtörténet ideje is. Jónás prófétához hasonlatosan, három napig rejtőzik Ö a „nagy hal” gyomrában, de ezt követően ismét láthatóvá válik, minden szem meglátja majd dicsőségét. Ereje teljében elevenedik meg, s az áldozat most nem Ő lesz! Számon kérni jön e világ fiait az Isteni Igazság nevében, mely felette áll világunk változó törvényeinek.
Ahogyan az „égi hal” korszakának kezdetén feltűnt jeleket nem ismerték fel Káin papjai, úgy a korszak lezárásának jeleit sem képesek meglátni. Krisztus szellemisége testet kíván újfent ölteni az Igazság gyűlölőinek félelmére, s nagy bánatára. Az Igazság szolgái már elkezdték vízzel tölteni az „agyag edényeket”, hiszen az ünnepi vacsora (mely valóban az utolsó) előkészületei folyamatban vannak, a meghívottak pedig izgatottan keresik annak helyszínét. Csakis ebből az előszobából léphetnek be ugyanis a „tágas, felső szobába”, Isten Országába.
Gyertek hát, Istennek áldottai, és foglaljátok el helyeteket, melyet Istenünk kegyelme által nyertetek. Halottak közül újjá született szabadok, Isten fiai, várnak reátok! Hazahívott tékozlók, addig induljatok, míg tart a „Nagy-szombat”, mert ha az „Aranykaput” bezárják, lezárul a korszak is, és be már nem juthattok! Idelenn ekkor kezdetét veszi a fogcsikorgatás, az eddig soha nem tapasztalt „nagy nyomorúság”!
Atyánk! Legyen a Te Akaratod szerint!
Palánkai József

Devizahitelezés ügye a Strasbourgi Bíróságon

Kásler Árpád beszéde a Kúria előtt és a Kúria végzése2013. január 15.
Nyilatkozat a Duna TV-n:
Kásler Árpád riportja a HÍR TV Rájátszás című műsorában:
Kásler Árpád nyilatkozata az m1 Reggeli című műsorában:. Kásler Árpád, Varga István és Makkos Albert a Lánchíd Rádió Kulissza című műsorában 2013. Január 17-én:

Hogyan tovább devizahitelesek?

Nagyon sokan számítottak arra, hogy a Kúria olyan döntést hoz, ami a devizahitelesek számára meghatározó lesz. Azonban csak az derült ki, még várni kell. A bírói fórum mintha újra megnyitna olyan kérdéseket, amiket korábban már megválaszolt. A bajban levő adósok viszont mindezzel nem biztos, hogy jól járnak majd.

Mint arról beszámoltunk, nem született döntés abban az ügyben, amelyben a Szegedi Ítélőtábla jogerősen tisztességtelennek minősítette, hogy az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor. (Ez minden banknál gyakorlat volt.) A Kúria portálunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárás befejezéséhez néhány pontot tisztázni kell. Kulcskérdés lehet, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos európai irányelvek milyen eligazítást adnak a „külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő” kölcsönöknél. Egyszóval, a devizahiteleknél. Az Európai Bíróságnak (EB) feltett kérdés pontosan azt célozza, hogy mennyire lehet szerves része a szerződésnek az átváltási árfolyam.

Az OTP álláspontja (amelynek jogásza hivatkozott az irányelvre) szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része, a vonatkozó szerződéses rendelkezés maga világos és érthető, így az árfolyam-különbözet alkalmazásának tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja. A Kúria most tulajdonképpen az EB-nél érdeklődik, hogy valóban így van-e. Kitérnek arra is, hogy mi a gondjuk abban az esetben, ha az előbbi kérdésre (tehát hogy a konverzió a szerződéshez szorosan hozzátartozik) nemleges a válasz. Felvetik például, hogy van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között sor kerül-e tényleges átváltásra vagy sem. Korábban ebben a kérdésben már világosnak tűnt a legfelső bírói fórum álláspontja: kimondták ugyanis, hogy önmagában azért nem támadhatóak ezek a szerződések, mert nem devizát kaptak az adósok.

Az utolsó kérdés lehet a legnagyobb súlyú

Itt mintha tehát újranyitnának egy frontot, bár tény, hogy ezt csak egyetlen vonatkozásban (átváltás) teszik. Számunkra elég meglepő, hogy a Kúria az EB-től arra is rákérdez, hogy mikor számít érthetőnek egy szerződés. Elegendő, ha nyelvtanilag helyes, vagy csak akkor, ha a fogyasztó számára gazdaságilag, az összes feltétel egymáshoz viszonyított vonatkozásában is érthető. (Csak csendben jegyezzük meg: vajon egy luxembourgi fórum mennyire tudja megítélni, hogy itt, Magyarországon milyen tájékoztatás fogadható el?)

A Kúria harmadik felvetése egy konkrét ítélet értelmezésére vonatkozik. Ennek egyértelműen a szerződések semmisségével kapcsolatban lehet (nem csekély!) jelentősége. Az EB Banco Espanol-ügyében hozott döntésében az a rész, amire a legmagasabb magyar bírói fórum rákérdez, nem kevesebbet mond, mint azt, hogy ha egy szerződésben tisztességtelennek minősül egyetlen pont, akkor azt akkor sem lehet módosítani, ha egyébként bukik az egész ügylet. Vagyis semmissé válik a teljes szerződés. Elméletben így a devizahitelesek ha nyernek is, nem sokra mehetnek majd vele.

Léhmann György siófoki ügyvéd már azt a döntést kétségbeejtőnek találta, amiben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisített egy kölcsönszerződést. Szerinte ez azt jelenti, hogy a már kifizetett kamatokat az adós sohasem látja (már pedig a 2006-tól felvett hiteleknél az adósok eddig szinte csak ezt fizettek), a kölcsönt viszont hiánytalanul bevasalhatják. Akár késedelmi kamatot is felszámítva.

A devizahitelezéssel kapcsolatos jogi eljárások elhúzódásának több kellemetlen hatása is érzékelhető. A bankok tapasztalatai szerint minden ilyen hír megugrasztja a nemfizetők számát. Az pedig biztos, hogy a törlesztés abbahagyása (amire a hozzánk érkezett jelzések szerint néhány ügyvéd kifejezetten buzdít) miatt rosszabb helyzetbe kerülnek az adósok. Az árfolyamgát igénybevétele ellen is sok jogi képviselő érvel azzal, hogy az adós inkább a sikeres perben bízzon.

Lerövidülnek a devizahiteles perek?

Azzal, hogy a Kúria a devizahiteleknél alkalmazandó banki árfolyamrés ügyében az Európai Bíróság állásfoglalását kérte kedden, jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna - közölte Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa.

A biztos azért adta ki közleményét, mivel a sajtóban és az érintett civil szervezetek részéről a Kúria döntésével kapcsolatban megfogalmazódott olyan kritika is, hogy a bíróság nem vállalta a döntéshozatal felelősségét. Doubravszky György felidézi közleményében a polgári törvénykönyvnek azt a passzusát, amely a jogharmonizáció során került be a magyar jogszabályba. Ez kimondja, hogy nem tisztességtelenek azok a - szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó - szerződési kikötések, amelyek egyébként világosak és érthetőek. A Kúria egyik problémája tehát az volt, hogy az uniós és ennek alapján a magyar jogban is átvett szabályok alapján egyáltalán vizsgálhatja-e a bíróság a kamatrés nagyságát.

Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy a tagállami bíróságok jogosultak - illetve bizonyos esetekben kötelesek - az Európai Bírósághoz fordulni, amely a közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazását biztosítja. Így megvizsgálják és értelmezik a közösségi jog egy-egy szabályát, illetve eldöntik, hogy a nemzeti szabály mennyiben van összhangban az uniós joggal.

Mit mond a Kúria?

A Kúria kedden függesztette fel a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, illetve döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit kedden, a Kúria előtt is fenntartott.

A Kúria emlékeztetett: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlanfedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, amely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget devizaeladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a devizaeladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

A bank felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.

Megválaszolatlan kérdések

A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e.

Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?

Arra is választ vár a Kúria, hogy a "világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.

forrás :
http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/hogyan-tovabb-devizahitelesek.html