2012. március 26., hétfő

Csak a megszokás tartja egyben az eurózónát

A görög gazdaság vegetál, infúzión tartja az Európai Unió. De mit is ad ez az infúzió Görögországnak a gyakorlatban? A látszatot. A gazdaság már rég megállt működni, minden második ember munkanélküli, három vállalatból kettő csődbe megy. Az újra és újra kiutalt hitelek pedig csak a látszat fenntartásáért felelősek, semmi más feladatuk nincs. Az állami alkalmazottak egy részének a végsőkig lesz munkája, a rendfenntartás - kisebb leépítések és forrásmegvonások árán - tovább működik, és ennyi pont elég arra, hogy ne uralkodjon el a teljes anarchia. A nyugati világ megfizeti ezt az utolsó, a teljes anarchia útjában álló végvárat, mert komoly anyagi érdekeltségei vannak benne. Ez a gépezet biztosítja ugyanis, hogy a nyugati cégek eladhassák az általuk gyártott szemetet, amit a görögök mind megesznek. A nyugati nagyvállalatok mindeközben zavartalanul termelhetik ki az ország természeti kincseit. Csak hogy egy példát említsünk, a közelmúltban ismét felszínre kerülő aranybánya-ügy. A kormány soron kívül megadta a kitermeléshez szükséges engedélyeket a kanadai társaságoknak, így az arany szabadon áramlik ki az országból anélkül, hogy a görög gazdaságnak bármi haszna lenne belőle. A területeket már korábban felvásárolták, és "érdekes módon" most kerültek elő a mérési eredmények, mikor a görög kormánynak nemhogy szándéka, de pénze sincs arra, hogy visszavásárolja az idegen tulajdonban lévő földet. 
Meg kell hagyni: ha nem kaptok észbe, ugyanez lesz a sorsa azoknak a Magyarországon bezárt bányáknak is, melyeket még állami tulajdonú korukban be kellett zárni, mondván hogy nem éri meg a kitermelés. Idegen magántulajdonban persze majd előkerülnek a kedvezőbb mérési eredmények, de csak akkor, ha a demokrata kormánynak már esélye nem lesz visszaszerezni. Majd ha már a kormány elintézte, hogy az államadósság a GDP 200%-a körül legyen.
Angela Merkel nemrég a BBC egy műsorában kijelentette, hogy hatalmas politikai hiba lenne, ha Görögország elhagyná az eurózónát, és Németország mindent meg fog tenni az eurózóna egyben tartásáért. Hogy politikai vagy gazdasági hiba lenne-e a Nyugat számára, azon lehet vitatkozni, de annyi biztos, hogy egyik sem érné meg. Ameddig a nyugati államokban nem éleződnek ki annyira a társadalmi feszültségek, hogy az robbanáshoz vezessen, addig az Európai Uniónak lesz pénze fizetni az anarchia elkerüléséhez szükséges görög rendfenntartást és államvezetést az újabb és újabb hitelcsomagokkal. Hogy törlesztik-e a tartozást, az nem fontos, mert a kiadásokat magasan felülmúlja a nyugati cégek által Görögországból kihozott bevétel, illetve a kitermelt arany, ami zsidó kereskedőkön keresztül mind az EKB-hoz kerül. Ennek tudható be az is, hogy a fizetésképtelenség bejelentését követően egyszerűen leírták a görög adósságállomány nagy részét: számoltak, és úgy látták, hogy ha leírják az adósságot, az okozott veszteség eltörpül amellett, mint ami akkor lenne, ha tényegesen bekövetkezik az államcsőd.
Mivel azt egy újabb hitellel elkerülték, az áruk szabad áramlása címszó alatt szabadon hordják ki az ország természeti kincseit, szabadon értékesítik a szemetet, és a schengeni egyezmény miatt védővám szóba nem kerülhet. Emiatt lenne tekinthető gazdasági hibának, ha Görögország elhagyná az eurózónát.
Hogy mi miatt lenne ugyanez politikai hiba? Nem csak az úgynevezett dominóelmélet miatt. Hanem mert az a politikus - akár Németországban, akár Magyarországon - aki támogatja, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, vagy esetleg az Európai Unióból, az a nyugati gazdasági érdekeltségek szabadrablása elé vet egy gáncsot, vagyis számolnia kell a következményekkel. Példának okáért: az aranyat kitermelő kanadai cégek new-yorki zsidó kereskedők cégein keresztül adják el az aranyat a központi bankoknak és a magánbefektetőknek, akár ékszer, akár befektetési arany formájában. Garantált a sokszoros haszon. Namármost, ha Merkel egyszercsak gondolna egyet és kijelentené, hogy Görögország hagyja el az eurózónát, azzal gáncsot vetne a bányászcégnek is, meg a zsidó kereskedőnek is. A bányászcég az esetleges adóterhet ráterhelné a kitermelt aranyra, a zsidó kereskedők kénytelene lennének drágábban venni, emiatt drágábban adnák. Ha több ponton is plusz költségek adódnának, akkor az ügyfeleik száma igencsak megcsappanna, vagy nem szereznének akkor hasznot, mint ezelőtt. Ezért a zsidó magánbefektető bizony nem támogatná Merkel következő kampányának kiadásait. És ugyanez igaz az összes többi európai politikusra!
Ezért az eurózónát már csak a megszokás tartja egyben. Afféle békés rabszolgatartás, ahol a rabszolga felzabálja a szemetet - mert aki nem szemetet árul, azt ellehetetlenítik -, és miközben a rabszolga a szemét megvételéért a mindennapokban kemény harcot folytat, a nyersanyagokat szabadon ki lehet hordani az országból. Aki ennek aláfekszik, az meg a befektetők által támogatandó, vagyis garantált a politikai előmenetel. A mérleg egyik oldalán a gazdasági érdek, a másik oldalon a politikai. Merkel szavaiban van igazság, csak mint mindig, a sorok között kell olvasni.
Fenyvesi Áron

Fidel Castro: Az iráni háború lesz a legsúlyosabb hiba az USA történelmében

A kubai forradalom vezetője, Fidel Castro figyelmeztette Washingtont az Irán elleni katonai támadás miatt, elmagyarázva, hogy egy ilyen lépés a legsúlyosabb hiba lenne az USA történelmében.
„A katasztrófához vezető utak” című cikkben tette közé csütörtökön, a kommunista párt hivatalos napilapjában, a Granma-ban. Castro szerint semmi kétség afelől, hogy az USA a legnagyobb hibáját követheti el történelmében, ha úgy határozza el magát, hogy megtámadja Iránt Izraellel együtt.
”Az izraeli kormány nyíltan kinyilvánította szándékát, hogy megtámadják az urándúsító üzemeket Iránban, és az USA kormánya több százmilliókat fektetett bele egy bomba gyártására erre a célra”- írta Fidel.
”Ami engem illet, nincs a legcsekélyebb kétségem se afelől, hogy az Egyesült Államok, hamarosan elköveti ezt, s a világot is vezeti efelé, ami a legnagyobb hiba lesz a történelmében” tette hozzá.
Castro szerint Washington tévesen gondolja azt, hogy az iráni fegyveres erők tagjai, akik vallási elveikről és harci hagyományaikról ismertek, megadják maguk az Egyesült Államoknak egy árva lövés eldördülése nélkül.
Elmélkedésében Kuba forradalmi vezetője Teherán nukleáris energia programját szintén megvédte és azt mondta, hogy „Irán nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel”, valamint hozzátette, hogy Teherán birtokában van a technológia az urándúsításhoz, de ez nem egyenértékű a nukleáris fegyverek előállításával.
Castro kritizálta is a Nyugat nukleáris kettős mércéjét, megjegyezve, hogy Izrael nukleáris fegyvereket gyártott az USA segítségével és koordinálásával.
Az Egyesült Államok, Izrael, és egyes szövetségesei azzal vádolták Iránt, hogy katonai célok megvalósítására használja a nukleáris energia programot. Washington és Tel Aviv ezt ürügyként használja, Iránt egy katonai beavatkozás eshetőségével fenyegetve nukleáris energia programja megállítására.
Irán elutasítja a nukleáris energiaprogramjának állítólagos katonai célkitűzéseiről szóló gyanúsítgatásokat, azzal érvelve, hogy egy elkötelezett aláírója az Atomsorompó Szerződésnek, valamint tagja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, tehát joga van nukleáris technológiát használni békés célokra.
PressTv


Újabb uniós "szankció" helyett szócséplés

 

Az Európai Unió újabb erőtlen propagandafogást alkalmazna Irán ellen - de ez csak üres erőfitogtatásnak tekinthető, ebben az esetben annál többről nem beszélhetünk. Betiltották ugyanis az "internetet ellenőrző technológiák" Irán részére történő eladását, és az EU tagállamaiban tiltólistára tették Irán legnagyobb szoftvercégeit. Utóbbi tekinthető esetleg egy önvédelmi lépésnek, ami az Európai Uniót hivatott védeni az esetleges iráni kibertámadásoktól, de semmiféleképpen sem tekinthető "szankciónak", vagy olyan intézkedésnek, ami az iráni gazdaságot károsítaná.
Az MTI megjegyzi, hogy a Creativity Software és a Nokia Siemens Network az elmúlt években "kellemetlen helyzetbe kerültek, amiért hardver és szoftver technológiákat adtak el Iránnak", csak éppen azt felejtik el említeni, hogy az iráni vezetés az elmúlt hónapokban betiltotta a szoftver importot a nyugati országokból annak okán, hogy a nyugatról érkező termékekkel kémprogramok árasztják el az országot.
Mivel Irán a háború esetén elsővonalasnak számító drón csapásmérő erő miatt a kibervédelemre kell összpontosítson, ezért potenciális veszélyt jelent minden, a nyugati cégektől érkező hardver vagy szoftver, aminek bármi köze lehet a védelmi rendszerhez, a közműhálózatokhoz, vagy akár az államigazgatáshoz.
Az iráni vezetés ezért maximális támogatásban részesíti a hazai szoftvercégeket, és korlátozza a nyugati importot. Ugyanez a helyzet az internetcenzúra terén. Mivel a belső bomlasztásnak Iránban is az internetes közösségi hálókon keresztül akarnak tömegtámogatást biztosítani, ezért a Nyugat maga kényszerítette rá Iránt, hogy korlátozza a lakosság internet-hozzáférését. Képmutatás ezek után az internet szabadságára, meg szabad információáramlásra hivatkozni. Mit tudtak tenni ezügyben? Megint a nagy semmit! Szócséplésben, abban jeleskednek!
Fenyvesi Áron

 

Izrael megköszönte Merkelnek a 6 tengeralattjárót

 

Izrael szerdán megköszönte a német kancellárnak, Angela Merkelnek, hogy eladta az ország 6. Delphin típusú tengeralattjáróját egy 'segélyszintű' áron.
A miniszterelnök, Benjamin Netanjau levélben fejezte ki köszönetét Merkelnek, mondván, a továbbfejlesztett hajó „segítheti kezelni Izrael hatalmas védelmi szükségleteit ezekben az időkben és hozzájárulhat a zsidó állam hosszú távú biztonságához, „mondta a DPA-nak a szóvivő, Mark Regev.
A kormánynyilatkozat szerint Izrael és Németország szerdán írta alá az adásvételi szerződést, egy a berlini izraeli nagykövetségen tartott ünnepség során, a védelmi miniszter, Ehud Barak, és a német Szövetségi Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Rudiger Wolf jelenlétében.
Barak szerint a megállapodás tükrözi Izrael és Németország kapcsolatának komolyságát, valamint a német kormány egyértelmű elkötelezettségét Izrael megvédésre.
Az izraeli Globes üzleti napilap számolt be arról, hogy a tengeralattjáró 2018-ig kerül leszállításra. Ez lesz az egyik legfejlettebb tengeralattjáró a világon, valamint ez lesz a legdrágább fegyver, amit 400 millió euróért az izraeli védelmi erők beszereztek. Németország az ár harmadát fogja finanszírozni.
Izraelnek jelenleg 3 tengeralattjárója van. A negyedik és ötödik Delphin tengeralattjáró előrehaladott építési szakaszban van a német hajógyárban és a tervek szerint 2013 közepén és 2014 második felében fognak megérkezni.
Kovács Krisztián