Minden ember kezébe veheti sorsát azzal, hogy leírja személyesen, kit tart felelősnek a kifosztásáért!
Minden
magyar ember, aki a munkájából nem tud megélni, a kifosztottak közé
tartozik, még akkor is, ha közvetlen személyében nem élte meg a
kifosztás folyamatát. Tehát nem devizahiteles, vagy adóhivatali
károsult, hanem csak egyszerűen a kirabolt, kifosztott ország
polgáraként hiába dolgozik, vagy dolgozott, már nem jut neki kenyér.
Ezért a helyzetért a felelősség elsősorban az utóbbi 30-év politikai
szereplőit terheli, kezdve a rendszerváltást megelőzően az ország
tervezett eladósításától a mai napig bezáróan az országos és helyi
politikai szereplőkig.
Nincs
különbség, hogy valaki irányító, vagy ellenzéki szerepet vállalt, mert
azáltal, hogy részévé vált a kifosztó rendszernek, elismerte annak
legitimitását. Egy ellenzéki párt, aki a kifosztó rendszer ellen
felszólal az országgyűlésben, legalább annyi kárt okoz az országnak,
mint az, aki hatalmon van és a kifosztás közvetlen haszonélvezőjeként
vesz részt az emberek kifosztásában. Az ellenzéki megalkuvás eredménye,
hogy az emberekben hamis reményeket táplálva azt a látszatot kelti, hogy
ha, amennyiben ők kerülnek hatalomra, akkor majd eljön a jó világ. Ez
az ámítás nem kisebb bűn, mint maga a kifosztás, hiszen ez is része a
rendszernek, a hitegetés módszerével. Az köztudomású, hogy az
országgyűlési képviselők kiváltságos státuszban vannak, akár kormány-,
akár ellenzéki pozícióban vannak. Következésképp részesei a kifosztásnak
aktív, vagy passzív módon.
A
politika irányítja ugyan a törvényhozást, de a törvény alkalmazóit is
legalább akkora felelősség terheli, mivel ők tanult emberekként
átlátják, vagy legalábbis át kellene lássák, hogy ami ma a magyar
emberekkel történik, az módszeres kifosztás és népirtás. A jog az
erőből, az erő a jogból ered. Az erőnek sokféle formája létezik, például
a felismerés ereje. Ha az emberek felismerik, hogy az, ami most
velük történik, az egy előre eltervezett kifosztás és szolgasorba
döntés folyamata, akkor felszabadul az erő, amely a jogot formálja,
de ez az erő a jogból ered, abból a jogból, amelyet a teremtő adott
minden teremtményének, miszerint ő előtte mindenki egyenlő. A nap
mindenkinek egyformán süt elve.
A
felismerés elegendő ahhoz, hogy az erő felszabaduljon, ez egy
elementáris erő a méreténél fogva. A mérete függ attól, hogy hány ember
ébredt rá a valóságra, valamint attól, hogy mekkora az ellenerő.
Egyszerűbben fogalmazva, hányan vannak a kifosztói oldalon akár aktív, akár passzív haszonélvezőként, és hányan a kifosztottak oldalán, akik vállalják, hogy aktívan megnevezik, azaz néven nevezik a kifosztókat.
Ha elég nagy az erő, az ébredés ereje, akkor megfordul a folyamat és
elindul egy rendeződés, azaz rendcsinálás, amikor az elsőkből utolsók
lesznek, az utolsókból viszont elsők. Ez a természet rendje.
Az ébredés egy fontos eszköze, hogy az ember ne magát tegye felelőssé helyzetéért, még akkor sem, ha neki is része van helyzetében, hanem nevezze meg személy szerint azt az embert, vagy embereket, akik közvetlenül részt vettek az ő kifosztásában.
Ilyen például a bank tisztviselője, aki aláíratta vele a kifosztási
szerződést. Vagy a bíró, aki nem akart foglalkozni az igazsággal,
mindegy milyen okból, de nem tette azt. Vagy a végrehajtó, aki a
kilakoltatást végrehajtja, mert ebből él. Tanács, ne mentsünk fel
senkit, minden ember maga dönt, azaz választ és ennek felelősségét neki
kell viselnie. Ha valaki aktív, vagy passzív módon részt vesz a
kifosztásban, azért viselnie kell a felelősséget. Nincs mellébeszélés,
hogy én csak a családomról akartam gondoskodni, vagy nem tudtam, hogy
mit szolgálok.
Nagyon fontos folyamata az ébredésnek, hogy minden kifosztott írja le egy papírra a saját nevét és írja le azok nevét és pozícióját, akik részt vettek az ő kifosztásában. a nyilvánosság ereje megfordítja a folyamatot, mert világossá válik, személy szerint, ki az ellenség.
A nyilvánosság visszatartó ereje nagyon nagy erő. Ezt az erőt a jog
adja. Ha ma a kormánynak joga van ahhoz, hogy nyilvánossá tegye az
adótartozással rendelkezők listáját, hát miért ne lenne jogunk nekünk a
mi személyes véleményünket nyilvánosságra hozni, hogy kit tartunk
személy szerint felelősnek kifosztásunkért. Ha elég ember hajlandó ezt papírra vetni, és nyilvánosságra hozni, akkor
A
listából csak a kifosztók neve lesz nyilvános, a kifosztottat
egyszerűen csak „kifosztott”-nak jelöljük. Ha eljön az igazság órája,
fontossá válik a kifosztott neve is, de az addig, ameddig az elégtétel
ideje nincs itt, nem szükséges az erő növekedéséhez. A számok törvénye
igaz lesz!
A lista jelentősége és szerepe a jövő társadalmában
Az elsődleges jelentősége, bizonyító erejű felmérés, hogy hány embert fosztottak ki, és abban hányan vettek részt. Mérleget készítünk!
Ebből a listából láthatóvá válik, hogy a kifosztottak létszámához
képest alig több mint 1-2% az, akik ezt végrehajtották. Ez a mérleg
bizonyítóerejű, azt bizonyítja, hogy ami itt velünk, magyarokkal
történt, az nem a társadalmi akaratot tükrözi, hanem egy kisebbség
aljas népirtó szándékát leplezi le.
Hogy
kik azok, akik ezt tették velünk, azt majd a lista alapján fogja a
Magyar Királyi Igazságszolgáltatás megállapítani. Azoknak, akik
tevőlegesen kiszolgálóként részt vettek a Magyar Nemzet vagyonának
ellopásában, beleértve a magánvagyonokat is, azoknak felelniük kell
tetteikért! Senkit nem ment fel az a körülmény, hogy ő csak a munkáját
végezte, de méltányosságot érdemel majd az, aki segít az igazság teljes
felderítésében, mert tudnunk kell, kik azok, akik valójában a háttérben
meghúzódva mindezt a gyalázatot velünk elkövették.
Minden családban, háztartásban, vállalkozásban, így egy országban is vagyonmérleget szokás készíteni, ezt kell nekünk is megtenni, csak most egy más értékrend alapján,
mint ahogyan eddig az ország fogadatlan vezetői ezt tették. Eddig
egyetlen vagyonmérlegben sem szerepelt a humán érték, az emberi erő és
tudás forrása. Nem volt ez véletlen, hiszen az ember eddig nem
számított, csak a materiális javak számítottak, amelyet előállított, és
ami jutott, abból fogyasztott. Az ember csupán termelő és fogyasztóként
jelent meg minden nyilvántartásban, valamint a karbantartásának
költségeiként az egészségügy kiadása. A kizsákmányolás, a kifosztás
minden szintjén csak az anyagi értékeket tartották nyilván! Nem csak a
Történelmi Alkotmányunkat kell helyreállítani, hanem az emberi
értékrendet is, mert a teremtés rendjében a legnagyobb érték az ember,
az élet szentsége. Nem tűrjük tovább, hogy a teremtés törvényét lábbal tiporják anyagi javak iránti vágyból, kapzsiságból.
Hogyan fordulhatott elő?!
Hogyan fordulhatott elő, hogy a társadalom egy kisebbsége kifosztotta a többséget?
Az ok a lehetőségben keresendő! Lehetőségük volt, mert nem volt hatékony a társadalmi ellenőrzés. De miért nem volt az? Azért nem volt, mert az alkotmány nem biztosított valódi folyamatos ellenőrzést a társadalom részére. A valódi népképviselet egy parlamentben nem a politikai pártokon keresztül valósulhat meg, hanem egy parlamenti felsőházba delegált egyéni képviselőkön keresztül. Egy politikai párt színeiben bejutott képviselő a frakciófegyelemnek megfelelően kell, hogy szavazzon, és nem a választói akarata, vagy lelkiismerete szerint. A felsőházi képviselők pártoktól független egyéni képviselők, akik a választóik által bármikor visszahívhatóak. Így egy képviselő alkalmatlansága esetén nem kell négy évig várni, ameddig helyette új képviselő kerül a Parlamentbe.
Az ok a lehetőségben keresendő! Lehetőségük volt, mert nem volt hatékony a társadalmi ellenőrzés. De miért nem volt az? Azért nem volt, mert az alkotmány nem biztosított valódi folyamatos ellenőrzést a társadalom részére. A valódi népképviselet egy parlamentben nem a politikai pártokon keresztül valósulhat meg, hanem egy parlamenti felsőházba delegált egyéni képviselőkön keresztül. Egy politikai párt színeiben bejutott képviselő a frakciófegyelemnek megfelelően kell, hogy szavazzon, és nem a választói akarata, vagy lelkiismerete szerint. A felsőházi képviselők pártoktól független egyéni képviselők, akik a választóik által bármikor visszahívhatóak. Így egy képviselő alkalmatlansága esetén nem kell négy évig várni, ameddig helyette új képviselő kerül a Parlamentbe.
A
Parlament alsóháza ugyanúgy folytatja munkáját, mint eddig, ugyanúgy
lesznek pártok, de nem azt tesznek ellenőrizetlenül, amit akarnak, és
hogy ki ne tudódjon, még ráadásul titkosítják 50-100 évre, hanem a
népképviselet a felsőházban felettük ülve ellenőrzi őket.
Ez az alkotmányos forma, a kétkamarás parlament, nem ismeretlen számunkra, mert 1944. március 19-ig ilyen volt a mi alkotmányunk, a Történelmi Magyar Alkotmány. Az alkotmányos királyság (király nélküli) pontosan megfelel a magyar nép védelmét biztosító követelményeknek. Történelmi Alkotmányunk nem tette volna lehetővé a kifosztásunkat.
Most tehát, ha azt szeretnénk, hogy ez a folyamat megálljon, és el tudjuk számoltatni a kifosztókat, akkor a legkézenfekvőbb megoldás, ha visszanyúlunk a gyökereinkhez, a Történelmi Magyar Alkotmányhoz.
Ez az alkotmányos forma, a kétkamarás parlament, nem ismeretlen számunkra, mert 1944. március 19-ig ilyen volt a mi alkotmányunk, a Történelmi Magyar Alkotmány. Az alkotmányos királyság (király nélküli) pontosan megfelel a magyar nép védelmét biztosító követelményeknek. Történelmi Alkotmányunk nem tette volna lehetővé a kifosztásunkat.
Most tehát, ha azt szeretnénk, hogy ez a folyamat megálljon, és el tudjuk számoltatni a kifosztókat, akkor a legkézenfekvőbb megoldás, ha visszanyúlunk a gyökereinkhez, a Történelmi Magyar Alkotmányhoz.
Mi a módja annak, hogy visszatérjünk a Történelmi Alkotmányunkhoz?
2013.
április 21-én a Hősök terén közös akarattal kinyilvánítottuk, hogy a
jelenlegi alkotmány megbukott, mert nem védte meg állampolgárait.
Ezzel tulajdonképpen a társadalmi szerződésre vonatkozó nemzetközi
irányelvek alapján érvénytelenítettük a mai alkotmányt. Az említett
irányelvek szerint politikai hatalom nem alkotmányozhat, még akkor sem,
ha azt alaptörvénynek hívja. A politikai hatalom által írott alkotmány
akkor válhat érvényessé, ha a hatalom gyakorlóinak hatalmi ciklusában
nincs társadalmi tiltakozás az alkotmány ellen. A politikai
hatalomváltás legitimmé teheti az egyébként illegitim alkotmányt. Ez
azonban már nem történhet meg, mert április 21-én kimondtuk, hogy az
alkotmány megbukott.
A következő lépés az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása,
amelynek küldöttei lefektetik az irányelveket, hogy hogyan és mikortól
térünk vissza a Történelmi Alkotmányunkhoz. Történelmi dátum: 1944.
március 19-e és történelminek kell lennie 2014. március 19-nek. Eddig az
időpontig le kell folytatni az új választásokat és fel kell, hogy
álljon az új kétkamarás Parlament alsó- és felsőháza egyaránt.
Kívánatos, hogy az alsó- és felsőház azonos létszámmal legyen jelen. A
felsőház összetételéről az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés a Magyar Nemzet gyűlése, amely magába kell, hogy foglalja
a határon kívül rekedt magyarság képviselőit is. A parlamenti felsőházban minden határon túli magyar nemzetiségű csoport képviseletének helyet kell biztosítani. Amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem csak a csonka Magyarország polgárairól beszélünk, hanem az akaratán kívül a határon kívül rekedt magyarságról is. A nemzet egysége a teljes nemzetet kell, hogy érintse, politikai-, vallási nézeteitől, és lakóhelyétől függetlenül. A lakóhelyétől független alatt az akaratán kívül a határon kívül rekedt és a kényszerűségből emigrált magyarság egyaránt értendők.
a határon kívül rekedt magyarság képviselőit is. A parlamenti felsőházban minden határon túli magyar nemzetiségű csoport képviseletének helyet kell biztosítani. Amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem csak a csonka Magyarország polgárairól beszélünk, hanem az akaratán kívül a határon kívül rekedt magyarságról is. A nemzet egysége a teljes nemzetet kell, hogy érintse, politikai-, vallási nézeteitől, és lakóhelyétől függetlenül. A lakóhelyétől független alatt az akaratán kívül a határon kívül rekedt és a kényszerűségből emigrált magyarság egyaránt értendők.
Isten áldásával,
László Mihály
László Mihály