Siralmas részletek – ezért nem érzünk semmit a viszonylag jó GDP-adatból

Hiába a kiváló növekedési szám, a belföldi szereplők ebből semmit sem éreznek. Sőt, tovább csökkent a felhasználásuk. A körülményekhez képest igen erős negyedévet produkált a magyar gazdaság az év első három hónapjában. A KSH pár hete közölte előzetes adatait, ami minden várakozást felülmúlt. Számos elemző és főleg laikus csodálkozott rá az európai viszonylatban is kimagasló negyedéves összevetésben 0,7 százalékos bővülést mutató magyar eredményre.
A statisztikai hivatal ma reggel megerősítette a korábban közölt számokat, és részletes adatsorokat is mellékelt hozzájuk. Ezekből pedig feketén-fehéren kiderül, hogy a gazdaság által megtermelt többletteljesítmény teljesen egészében külföldre, illetve a készletekbe “vándorolt”. Sőt, nem csak a többlet, hanem még annál is több, hiszen a belföldiek GDP-felhasználása még tovább csökkent.
Készletre és külföldre termeltünk
A háztartások fogyasztása a kiigazított adatok szerint (szezonálisan és naptárhatással, vagyis karácsonyt, vagy a rövidebb februári hónapot kiszűrve) 0,1 százalékkal tovább zsugorodott. De ha figyelembe vesszük a kormányzat által a lakosságnak nyújtott természetbeni juttatásokat (például gyógyszertámogatások, közlekedési ártámogatások, stb.) akkor a visszaesés 0,4 százalékos egy negyedév alatt. És ugyanilyen mértékben csökkent a közösségi fogyasztás is (pl. rendfenntartás, igazságszolgáltatás, stb.), ami végülis azt eredményezte a nonprofit szektor visszaeső támogatásával párhuzamosan, hogy a teljes hazai fogyasztás egy negyedév alatt 0,6 százalékkal esett vissza.

Ezzel pedig szöges ellentétben áll a teljes GDP 0,7 százalékos bővülése. A készletek ugyanis a tavalyi beszakadás után jelentős mértékben nőttek. Olyannyira, hogy nem csak a fogyasztás visszaesését, de a beruházások 1,4 százalékos zsugorodását is teljesen kompenzálni tudták, sőt a készletnövekedésnek köszönhetően a teljes hazai szektorra egy 0,2 százalékpontos növekedést tudott kimutatni a KSH. Ehhez jött még hozzá a külföld, vagyis a nettó export bővülése, ami végülis kiadta a 0,7 százalékos növekedést.

Évezredes mélyponton a beruházás – Matolcsy magyarázata sántít

A beruházások szintje az első három hónapban ugyanis – 2005-ös átlagáron és a KSH szezonális kiigazító programjának lefuttatása után – 939,2 milliárd forintot tett ki. Ilyen alacsony értékű beruházási volumenre ebben az évezredben még nem volt példa. 1999 második negyedévétől ugyanis kivétel nélkül magasabb számot tudtunk felmutatni. Éppen ezért sántít Matolcsy Györgynek az a múlt heti kijelentése, miszerint az idei első negyedéves beruházási visszaesés csak a tavalyi magas bázisnak köszönhető (kecskeméti Mercedes-gyár). A beruházások ugyanis folyamatosan esnek vissza, és érték el az idei első negyedévben ezt az évezredes mélypontot.

Mezőgazdaság nélkül a recesszióban dagonyáznánk Ha a GDP felhasználása után megnézzük, hogy a 0,7 százalékos negyedéves GDP-növekedést milyen nemzetgazdasági ágak produkálták, akkor szintén nagyon egyoldalú képet kapnánk. Ha ugyanis nem lenne mezőgazdaság, akkor továbbra is recesszióban dagonyáznánk, hiszen az agrárium egy negyedév alatt 27,6 százalékkal nőtt. Ezen a területen, különösen negyedéves összevetésben nem ritka a kiugró érték, de ilyen mértékű elmozdulásra 2008 eleje óta nem volt példa. Ezt pedig igen komoly segítséget jelenetett a pozitív adat elérésében.
Az ipar ugyanis 2,5, ebből a feldolgozóipar 1,4 százalékkal esett tovább (nem tudott tehát korrigálni a tavalyi utolsó negyedéves beszakadást követően). A szolgáltatások háromhavi visszaesése összesen 0,1 százalékos volt. Ezen belül a legnagyobb mértékben a “Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” esett vissza 2,4 százalékkal, de az “Információ, kommunikáció” területen tevékenykedő cégek sem lehetnek boldogak a 0,3 százalékos zsugorodással.
Ahhoz, hogy a 0,7 százalékos növekedést a magyar gazdaság végülis teljesíteni tudta, a mezőgazdaság mellett az építőipar 1,5 százalékos bővülésére is szükség volt.

Összességében tehát elmondhatjuk, bár igen pozitív az első negyedéves GDP 0,7 százalékos növekedése, az azt meghatározó tényezők nagyon egyoldalúak. A mezőgazdaság nélkül ugyanis tovább zsugorodott volna a gazdaság, a beruházások szintje pedig még a korábbinál is tragikusabb. Ráadásul a várakozásokkal ellentétben az ipar sem tudott még fordulatot venni és a belső fogyasztás továbbra is hanyatlik. Ennek ellenére a következő időszakban, legkésőbb a második félévre, egy szélesebb bázisra épülő teljesítménynövekedésre számíthatunk. Az ipar remélhetőleg a termelésbe álló autóipari beruházásoknak köszönhetően (például Audi-gyár idén június) pozitív irányba mozdulhat el, de a kiskereskedelem áprilisi megindulása is bizakodásra adhat okot. Ráadásul az éves átlagos növekedést 0,5 százalékponttal az a KSH-felülvizsgálat is segíti, amelyről legutóbb írtunk. (Magyar GDP: a matek csodája 0,5 százalék pluszt jelent)
(mfor.hu)

Közel a globális összeomlás?

Hamarosan vége szakadhat a monetáris lazításnak az Egyesült Államokban, és ennek hatásai tovagyűrűzhetnek a világon. A hatalmas pénzbőség és az alacsony kamatok egyes közgazdászok szerint újra piaci buborékokat teremtettek, ami megoldhatatlan feladat elé állíthatja a világ politikai és pénzügyi vezetőit, amikor trendforduló áll be. Vagyis, mihelyt beköszönt a konjunktúra, nőni kezd az infláció, és nem marad más, mint a pénzbőség korlátozása, és a kamatok emelése.

A piacokat elárasztja a központi bankok – az amerikai, európai, japán – által biztosított pénzbőség. Beindultak a pénznyomdák, és ezzel pénzt pumpálnak a gazdaságba. Államkötvényeket vásárolnak, hogy fenntartható szinten tartsák a nagy adósok kamatköltségét. Emellett az irányadó jegybanki kamatszint is extrém alacsony szintre süllyedt (a japán és az amerikai nulla, az eurózónáé is 0,5 százalék), hogy a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet növeljék, és beindítsák a gazdasági növekedést.

És hogy hová megy a pénz? A tőzsdék kisebb-nagyobb ugrásokkal szárnyalnak, az ingatlanárak a fejlett országokban csúcsokat döntögetnek, az államkötvények esetében a korábban kockázatosabbnak minősített papírokra is "harapnak". MIndez annak a reális veszélyét mutatja, hogy sorra alakulnak ki a piaci buborékok, amikről keveset szoktunk tudni, de általában félni szokás tőle – pedig kialakulásuk természetes, és vannak köztük kevésbé negatív hatásúak.

Ezek közül különösen az ingatlanpiaci buborék lehet veszélyes, amikor a piacot olcsó hitelek fűtik. A projektek az ingatlanpiacon többéves átfutásúak, és mire észreveszik, hogy túlkínálat van, és az ingatlanok ára zuhan, miközben a kamat és ezzel a finanszírozás költsége újra emelkedik, addigra a veszteségek óriásira nőhetnek. Mint ahogy az a 2008-as válság idején is történt.

Részvény, kötvény, ingatlan: úszik a pluszban

A német részvényindex, a Dax értéke a 2009-es legutóbbi mélypont óta több, mint megduplázódott (csak az elmúlt évben 40 százalék fölötti volt a növekedés), az amerikai Dow Jones értéke is az utolsó négy évben 130 százalékkal nőtt. A részvénypiaci boomot makrogazdasági mutatók semmiképp sem támasztják alá: Európa gazdasága recesszióban van vagy jó esetben is csak kijövőben a recesszióból. A laza pénzpolitika mintha elvakította volna a befektetőket, és csak a kedvező inflációs előrejelzésekre és a kitartóan alacsony kamatokra reagálva öntenék a pénzt a részvénypiacokra.

Érdekes folyamatok zajlanak a kötvénypiacokon is: olyan államok is kimerészkedtek, mint a 90-es években polgárháború és népirtás tépázta Ruanda, mely nemrég hajtotta végre első állampapír-kibocsátását. A bóvli kategóriában lévő afrikai állam 400 millió dollár értékben bocsátott ki 10 éves lejáratú állampapírokat 7 százalék alatti hozammal. Ez a hozam alacsonyabb, mint az eurózónatag, jelenleg viszont gazdasági nehézségekkel küzdő Szlovéniáé.

Ruanda nem az egyetlen a sorban. Zambia, Mongólia, Nigéria és Bolívia sem nagyon szoktak eladóként megjelenni, most mégis sikerrel jöttek elő devizakötvény-kibocsátással – elképesztően alacsony hozamokkal. Bolívia 10 éves lejáratú dollárkötvényeire mindössze 4,625 százalék volt a felár, összehasonlításképpen: Magyarország februárban 10 éves lejáratú államkötvényt 5,375 százalékos hozammal bocsátott ki.

Eddig ömlött a dollár a piacokra - ennek most vége szakadhat
Fotó: AFP / Arif Ali

Bizonyos alapok, befektetési bankok egyes országokat túl kockázatosnak tartanak, így nem vásárolnak. De vannak olyanok, akik igen, az ő vásárlásaik pedig fűtik a piacokat. Az árfolyamok egyes elemzők szerint már elszakadtak az országok valós teljesítményeitől is. Hasonló példákért egyébként nem kell messzire mennünk: míg Spanyolország és Olaszország néhány hónapja csak 6-7 százalékos kamat mellett vonhatott be friss forrást, mára a hozamok 4-5 százalékra süllyedtek.

Ami az ingatlanpiacot illeti, hét éve nem látott mértékben drágultak az Egyesült Államokban az ingatlanok: éves szinten 12 százalékkal nőttek az ingatlanárak áprilisban – igaz, a jelzálogpiaci válság akkora visszaesést hozott (az árak a harmadával estek), hogy ez még önmagában nem jelent különösebb kockázatot. Európában Németországban a legnagyobb a drágulás: az elmúlt három évben az ingatlanok ára 18 százalékkal nőtt, egyes nagyvárosokban (pl. Berlin) a növekedés meghaladta a harminc százalékot. De ehhez is hozzá kell tenni, hogy a lakáscélú hitelállomány bővülése nem volt számottevő.

Pozitív és negatív szcenáriók

Most már mindenki azt kérdezi, hogy meddig tart ez a nagy pénzbőség, és főként, mi van, ha véget ér. A feltörekvő piacok (ebbe a körbe tartozik Magyarország is) alacsony hozamai addig maradnak csak ilyen szinten, ameddig a globális hangulat is pozitív. Ha elmúlik, egyes államok finanszírozása jelentősen megdrágulhat.

Nouriel Roubini amerikai közgazdász szerint probléma, hogy a befektetők ma inkább a kockázatosabb piacok állampapírjaiba fektetnek be, és hogy a tőzsdéken tapasztalható eufóriát a reálgazdaság teljesítménye egyáltalán nem támasztja alá.
Lars Rhode dán jegybankelnök szerint az alacsony jegybanki kamatok sem tarthatóak fent sokáig. Szerinte sok esetben olyan cégeket tartanak, tartunk életben az alacsony kamatokkal, melyeknek már be kellett volna dőlniük. "Zombi vállalatokat látunk zombi gazdaságokban az extrém alacsony kamatoknak köszönhetően" – fejtette ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Angel Gurría szerint már nincs lehetőség a további monetáris lazításra, szerinte elértük a végpontot, innen már csak a strukturális reformok elindításával léphetnénk előre a versenyképesség növelésében.

A helyzet egyesek szerint annyira drámai, hogy nem vagyunk messze az összeomlástól sem. Marc Faber svájci befektetési guru szerint a probléma az, hogy a rengeteg piacon lévő pénz nem egyenletesen oszlik el, nem segíti elő a gazdasági aktivitás erősödését, és egyes államokban piaci buborékokat generál. Szerinte ugyan lehetséges, hogy még a "pénzügyi gyorsulás" időszakában vagyunk, és a tőzsdék további csúcsokat döntögetnek, de egy-két hónap múlva jöhet az összeomlás.

Roubini, Rhode és a legtöbb szakértő szerint is a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miképp kellene befejeződnie a monetáris lazításnak: ha túl gyorsan vagy épp megkésve történik, a piaci buborékok kipukkadhatnak. A központi bankoknak az árstabilitásra kell ügyelniük: ha konjunktúra kezdődik és az infláció átlép egy határt (az eurózóna esetében két százalékot), akkor a jegybankoknak kamatot kell emelniük, és korlátozniuk kell a pénzbőséget – de ezzel más területen könnyen károkat okozhatnak. A pénzbőség korlátozása agyoncsaphatja a növekedést, a kamatemelés miatt pedig a befektetők realizálhatnak veszteséget. Ahogy ez kihathat a tőzsdékre is – a részvényárak megzuhanásával.

Az egyes szcenáriók bizonyítására pró és kontra is vannak adatokkal teli listák, és ezekkel ellentétes előjelű vélekedések.

Vigyázó szemünket Amerikára vessük

Az igazi kérdés az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor vonja vissza azt a hatalmas likviditást, melyet a piacoknak biztosít – fejtette ki Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője. Az elmúlt hetekben szerinte tapasztalható némi változás ebben a kérdésben, nyilvánvalóan nem lehet végtelen ideig fenntartani a pénzpumpát. A kilépés időzítése rendkívül fontos: ha a Fed akkor mérsékli óvatosan a monetáris lazítást, amikor a gazdasági növekedés kezd magára találni, akkor nem lehet probléma.

Azzal viszont Árokszállási szerint számolni kell, hogy mivel megindult az arra vonatkozó találgatás, hogy a Fed mikor hagyja abba a pénznyomtatást, így akár egy-egy amerikai makroadat publikálása is megmozgathatja a piacokat. "Ha jön egy kedvezőtlenebb adat, akkor elképzelhető, hogy a Fedet abba az irányba nyomja, hogy ne hagyja még abba a lazítást, egy jó adat pedig felerősítheti az aggodalmakat a program lezárásával kapcsolatban, ami negatív hatással lehet a piacokra" – emelte ki az Erste makroelemzője.

Arra a kérdésre, hogy vajon egyes cégeket tényleg csak az alacsony kamatok tartanak-e életben, Árokszállási elmondta, elképzelhető, hogy vannak ilyen vállalatok, de a Fed nem fogja őket romlásba taszítani, "nem folytatnak öngyilkos stratégiát". A likviditást csak akkor csökkentik majd, ha megindul a növekedés, ezzel viszont a cégek jövedelme nőhet, vagyis kevésbé szorulnak rá olcsó hitelre. Óvatos, fokozatos lépésekre van szükség.

Mindenki a Fed elnökére, Ben Bernanke-re szegezi figyelő tekintetét
Fotó: AFP / Karen Bleier

Bár lehet komoly hullámvasutazás a piacokon a következő időszakban, a 2008-as, Lehman Brotherséhez hasonló összeomlásra Árokszállási nem számít. Jelenleg nincs olyan nagy hitelkitettség, mint akkor volt, a jegybankok is jobban odafigyelnek a piacok rezdüléseire. Szerinte csak átrendeződés következik be, ami azonban a magyar állampapír-, illetve forintpiacra is hatással lehet. A külföldi befektetők állampapír-piaci jelenléte még mindig magas, ők a pénzbőség és a magasabb kamatok miatt keresték intenzíven a magyar állampapírokat. Ha ugyanakkor beindul a globális (és magyar) gazdaság, amellyel párhuzamosan a Fed csökkenti a likviditást, akkor ez az intenzívebb érdeklődés lanyhulhat, a magyar kötvények kamatai pedig 6-7 százalék közelébe kúszhatnak. Ez még Árokszállási szerint menedzselhető, a fő, hogy legyen növekedés. Hazánk számára az lenne kifejezetten rossz, ha a magyar gazdaság saját jellemzői miatt nem lenne növekedés, ezzel párhuzamosan pedig nem lenne kereslet a magyar államkötvényekre, tette hozzá Árokszállási Zoltán.

Nem marad tér a további kamatcsökkentésre

A feltörekvő piacok voltak az amerikai jegybank mennyiségi lazításának fő haszonélvezői, ám ennek a folyamatnak most vége szakadhat – mondta Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője. A Fed eddig amerikai állampapírokat vásárolt a befektetőktől, akik az így szerzett pénzt a feltörekvő piacok eszközeinek megvásárlásába forgatták, ahol jobb kamatokat tudtak elérni. Az így keletkezett pénzbőség, az állampapírok iránti nagy kereslet viszont lenyomta a hozamokat. Ennek az időszaknak tehet most pontot a végére az amerikai jegybank.

Zsiday szerint az valós veszély, hogy az elmúlt két évben a feltörekvő piacokra beáramlott források visszaindulnak a fejlett, biztonságosabbnak tartott országokba. Az elemző szerint Magyarországon eddig azt láttuk, hogy a pénzbőség következtében "lehetett vágni az alapkamatot a végtelenségig". Az utóbbi hetekben azonban a feltörekvő piaci valuták gyengülésnek indultak, jelezve, hogy itt lehet a hozamszintcsökkenés vége. Magyarországra is teljesen illik ez a trend – mondta a Concorde elemzője. Zsiday Viktor szerint sok esetben elég, ha beindul a találgatás a monetáris lazítás végéről, ami gyakorlatilag önbeteljesítő jóslattá válik: a források kivonása megkezdődik a feltörekvő piacokról, még azelőtt, hogy a lazítás végét bejelentenék.

Globális összeomlást Zsiday sem vár, átrendeződésre azonban szerinte is lehet számítani. A magyar jegybanki alapkamat ennek a folyamatnak a tükrében nem valószínű, hogy benézne 4 százalék alá. Ez az a határ, amit a befektetők még tolerálhatnak. Ugyanakkor hazánk ebből a helyzetből szerinte nem valószínű, hogy rosszul jön ki, mivel a külső szemlélő számára biztonságosak vagyunk, jók a mutatóink. Az állampapírpiacon először elképzelhető hozamelkedés, amit szelektív hozamcsökkenés is követhet azokban az országokban, melyeknek pozitívak a makromutatói. Mi pedig ilyen helyzetben vagyunk – emelte ki a Concorde elemzője.

HVG

Polgári védelmi kötelezettség: 100 ezer embert lehet behívni

Ebben a pillanatban 102 ezer ember várhatja az országban, hogy bármelyik pillanatban behívják az árvízi védekezésre: ekkora a polgári védelmi szolgálat létszáma. Hogy mekkora részüket hívják be, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni: aki nyilatkozhat, nem tudja, aki tudja, az nem nyilatkozhat. A tavalyi számokat nézve valószínűleg nem sokat, bár a katasztrófavédelmi szóvivő szerint sokan önként jelentkeztek a szolgálatra tavaly, így azok nagy valószínűséggel most is ott vannak az önkéntesek között.

A polgári védelmi kötelezettséget az alaptörvény írja elő, és a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza. Jelenleg 102 ezer ember van beosztva polgári védelmi szervezetben, de mozgósításra csak vészhelyzet esetén kerül sor.

A katasztrófavédelem szóvivője szerint sok esetben önkéntekesen jelentkezőkről van szó, csak ott kellett kijelölni embereket, ahol a terület méretének és/vagy a katasztrófavédelmi veszélyességi fokához képest nem volt elég önként jelentkező. Egyes vidéki katasztrófavédelmi munkatársak ezt másképp látják, de annyi biztos, hogy az önkéntesen jelentkezők és kötelezettek aránya megyénként változó.

A védelmi kötelezettség a törvény szerint minden nagykorú, az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért magyarországi nőre és férfira vonatkozik. Az elvégzendő munka árvíz esetén lehet homokzsáktöltés és -pakolás, esetleg konyhai munka, vagy bármi egyéb, amire az érintett fizikailag vagy a szakképzettsége alapján alkalmas. Ha szükség van rá, a kötelezett autóját is bevonhatják a munkába.

Mentességet élveznek többek között a terhes nők, a legalább három 14 éven aluli gyermeket nevelő szülők, a munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztettek, illetve a kormánytisztviselők, köztisztviselők, bírók, ügyészek. De nem hívhatók be a gyakorló papok, lelkészek és rabbik sem, ha szakirányú felsőfokú végzettséggel is rendelkeznek.

2012-ben összesen 154 polgári védelmi szolgálatba beosztott embert alkalmaztak ténylegesen, főleg hóeltakarítási, illetve viharkárokat követő helyreállítási munkákra. A katasztrófavédelem szóvivője szerint azért volt tavaly ilyen alacsony ez a létszám, mert csak akkor hívják be őket, mikor már tényleg nem tudják ellátni a feladatot a hivatásos szervek. Hogy idén eddig mennyit, illetve, hogy a jelenlegi árvízi védekezésben hányan dolgoznak, arról egyelőre nincsenek hivatalos adatok.

A katasztrófavédelmi orperatív törzs munkatársa azt mondta, adatuk csak a védekezésben résztvevő hivatásos szervek munkatársairól van. A szóvivő pedig ígérte, hogy utánakérdez, egyelőre azonban nem kaptunk visszajelzést. Megpróbáltunnk néhány vidéki katasztrófavédelmi központot felhívni, hátha szerezhetünk megyei adatokat, de ott pedig azt a választ kaptuk, hogy ők nem nyilatkozhatnak erről.

Az árvízi védekezésre mozgosítás sorrendje a szóvivő elmondása szerint a következőképpen alakul. Először a vízügy, a katasztrófavédelem, illetve a rendvédelmi szervek emberei dolgoznak a védekezésen. Ha egy adott területen kevesen lennének, akkor a még mindig hivatásos szervek emberi közül csoportosítanak át más megyékből. Mindezt végig kiegészítik az önként jelentkező segítők. Ha ez sem lenne elég, akkor jönnek az önkéntes mentőszolgálatok.

És ha még mindig kevés lenne az ember, akkor rendelnek oda polgári védelmi kötelezetteket. Így lehetséges, hogy egyelőre nem sok ilyen embert hívtak be az árvízi védekezéshez. Riasztásuknak egyébként több módja is van: nem csak a tavaly tesztelt módon, médiaszolgáltatók útján, hanem telefonon is történhet. A kérdésünkre, hogy a közmunkásokat bevonják-e a védelmi feladatokba, azt a választ kaptuk, hogy az az adott területről és az elvégzendő feladatoktól függ.

A törvény szerint polgári védelmi szervezetbe beosztottakat alkalmazásuk esetén a munkavégzés alól fel kell menteni, és ezidő alatt munkajogi védelem alatt állnak. A szóvivő nem tudott olyan esetről, ahol valakit hátrány ért volna azért, mert ilyen szolgálatot végzett. Aki viszont a kötelezettség ellenére nem jelenik meg, az szabálysértést követ el, így büntethető. Arról, hogy megbüntettek-e már bárkit is a megjelenés megtagadása miatt, vagy hogy egyáltalán tagadta-e meg bárki a polgári védelmi szolgálatot, a szóvivő nem tudott.

Mint ahogy arról sem, hogy élt-e bármelyik település azzal a katasztrófavédelmi törvény adta lehetőséggel, hogy a katasztrófavédelemben résztvevő polgári védelmi szolgálatosnak elengedhetik a helyi adó befizetését.

http://szeretetfoldje.hu/index.php/cikkek-irasok/3787-polgari-vedelmi-koetelezettseg-100-ezer-embert-lehet-behivni

Szenzációs fotó az osztrák mobilgátról

A facebookon kering egy kép az osztrák mobilgátról. Ránézésre két-három méteres víztől ment meg egy festői falut. Nincsenek zsákokba homokot lapátoló férfiak, asszonyok, aggastyánok, gyerekek, nincsenek a gáton fóliát igazgató búvárok, lánctalpassal homokzsákot szállító, és azokat csatárláncban egymásnak adó katonák.

Csak szakik vannak, akik az árvíz előtti napokban kiszállnak a helyszínre, és összeszerelik a mobilgátat, aztán megvárják az ár levonultát, összepakolják a motyójukat, és várják a következő napot. Egy 100 méter hosszú 2 méter magas védvonalat 5 ember 3 óra alatt készít el.

Krems, Alsó-AusztriaFotó: Leonhard Foeger / Reuters

Persze, Ausztriában sem mindenhol alkalmas a terep a mobilgátra, és már itthon is próbálkoznak az új technológiával, de talán kísérletezhetnénk bátrabban. Igaz, a mobilgátnak nincs olyan közösségépítő ereje, mint egy embert próbáló, falut, várost megmozgató áradásnak, de ennyi baj legyen.

Budapest, Batthyány térFotó: Bődey János / index.hu

http://index.hu/belfold/2013/06/07/szenzacios_foto_az_osztrak_mobilgatrol/

A végrehajtók is a piacról élnek – Az ombudsman meg fölöslegesen ugrál…

…”A végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az ombudsmant sem…”

Ombudsman: rendezni kell a bírósági végrehajtás ügyét

- Az SzRTI megjegyzése az ezzel kapcsolatos népi reakciókról, – a cikk alján olvasható -

MTI/HVG: - “Szabó Máté ombudsman szerint ötletelés helyett átfogó, rendszerszintű újraszabályozásra van szükség a bírósági végrehajtás területén. Sok száz panaszos kifogásolja például a díjszámítást, az ügyfélfogadást vagy az eljárások eredménytelenségét, ugyanakkor a végrehajtói szférában a havi átlagos jövedelem hozzávetőleg 450 ezer forint – hangzott el az alapvető jogok biztosának projektzáró szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szabó Máté szerint a szabályozás legfőbb problémája, hogy a bírósági végrehajtók egyfelől állami funkciókat, közhatalmi jogosítványokat és kényszert gyakorolnak, másfelől a piacról élnek, nyereségorientáltak, és a kétféle érdekeltségi, felelősségi kör elhatárolása nem megfelelő.

Vannak országok, ahol állami végrehajtói rendszer van, és van, ahol nyereségérdekelt, piaci alapon működő. Magyarországon viszont egy “öszvér rendszer” van, amely bizonyos pontokon tisztázatlan, és nincs szabad ügyfél-, illetve szolgáltatóválasztás. Továbbá a végrehajtást kezdeményező nem láthatja előre, hogy mennyire lehet sikeres az eljárás, érdemes-e egyáltalán megelőlegezni annak esetenként tetemes költségeit – fejtette ki az ombudsman. Szerinte mindenki elégedetlen: a hitelező sokallja a díjakat, és sérelmezi, hogy nem jut a pénzéhez.

Az állami feladatokat ellátó végrehajtó egyúttal vállalkozó is – folytatta -, akinek a piacról kell fenntartania magát, az adós pedig panaszkodik a maga esetenként végletes kiszolgáltatottsága miatt.

Szabó Máté hangsúlyozta: nem szabad általában démonizálni a végrehajtót, és igaz az is, hogy a jelenlegi kormány igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottaknak, de mintha nem lenne átgondolt, kidolgozott az adósmentő program, a szabályozási problémák pedig válság idején különösen megnehezíthetik a bajbajutottak helyzetét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) keddi közleményére, amely szerint az ombudsman által felvetett szabályozási problémák javarészt már megoldódtak vagy folyamatban van a megoldásuk, Szabó Máté úgy reagált: a tárca jobbára tervekről, folyamatban lévő ügyekről beszél, holott a felvetett problémák között van olyan is, amelynek a megoldását két éve szorgalmazza az ombudsmani hivatal.

A végrehajtással kapcsolatos ombudsmani projektet lezáró sajtótájékoztatón Szabó Máté megjegyezte: az érintett köztestületek, alkotmányos intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével folytatott nem nyilvános műhelyvitán olyan polarizált, emocionális vita alakult ki, amilyenre ebben hatéves ombudsmani periódusban még nem volt példa. A műhelyvitán részt vett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a KIM, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Kúria és a Magyar Bankszövetség képviselője.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a műhelyvita részvevői nem sok kérdésben értettek egyet, az egyik ilyen az volt, hogy hiányzik az egységes bírósági gyakorlat. Ennek oka pedig az lehet, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Kúria csak nagyon szűk körben vizsgálhatja felül az alsóbb fokú bíróságok végrehajtási ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát.

Dezső Adrienn, az ombudsmani hivatal munkatársa újságírói kérdésre válaszolva elmondta: vannak, akik sokallják a végrehajtói bevételeket, amelyek a díjból, a behajtási jutalékból és a költségekből tevődnek össze. A díjat a szabályozás sávosan határozza meg, ötmillió forintos behajtási értékig 10 százalék. A legnagyobb probléma azonban az, hogy például a készkiadás – például utazási, szállásköltség – számítása követhetetlen, ami lehetőséget adhat a nyereségorientált szemlélet mértéktelen érvényesítésére.

Ezen a téren szabályozási probléma az is, hogy nincs időbeli korlátja a végrehajtás során befolyt összeg végrehajtói számlán tartásának és ez idő alatt a kamatok szedésének, amit a végrehajtók azzal indokolnak, hogy többek között ezzel tudják finanszírozni veszteséges, de állami, közhatalmi funkciójuk miatt kötelező végrehajtási ügyleteiket – mondta. Hozzátette: a bírósági végrehajtók számára tabukérdés a díj mértéke.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nem nyilvános műhelybeszélgetésen az egyik szakember gyors fejszámolás után hozzávetőleg 450 ezer forintra taksálta a végrehajtási szférában dolgozók – nem csupán a bírósági végrehajtók – havi átlagkeresetét.

A június végén hatályba lépő új, végrehajtókra vonatkozó miniszteri rendelet kapcsán Dezső Adrienn elmondta: igaz ugyan, hogy csökkenti a hiteladósok végrehajtási költségeit, ám a díjszabási tábla felülvizsgálata például elmaradt.

Juhász Zoltán, az ombudsmani hivatal munkatársa arról beszélt, hogy a végrehajtás területén számos ponton hiányoznak a garanciális részletszabályok, például a kapcsolattartás, ügyfélfogadás, panaszkezelés vagy akár csak egy végrehajtói iroda minimumfeltételeit illetően, miközben egy pénzintézeti fiók vagy egy ügyvédi iroda esetében ezt szigorú szabályok rögzítik.

A sajtótájékoztatón elhangzott: évente összesen mintegy félmillió végrehajtás zajlik az országban, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mekkora része tekinthető sikeresnek, a becslések 40 és 60 százalék között szóródnak.

Az ombudsmani hivatalhoz több száz panasz érkezett végrehajtási ügyekben: az adósok a végrehajtási cselekményeket, a díjszámítást, az ügyfélfogadást, a kapcsolattartást, a panaszkezelést és az ingatlan értékbecslésével kapcsolatos problémákat vetették fel, ezek közül az utóbbi bírósági hatáskörbe tartozik. A végrehajtást kérő hitelezők ugyanakkor az eljárások sikertelensége miatt panaszkodnak, és előfordult az is, hogy a végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az ombudsmant sem – mondták el a hivatal szakemberei a sajtótájékoztatón.” -

A Szabad Riport megjegyzése:

…”A végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az ombudsmant sem…” – Nahát ennyit ér az ombudsman. Itt ugrál, fölöslegesen, a jogbiztonság látszatát keltve.

De persze vannak mások is, akik szintén rendezni kívánják a bírósági végrehajtás ügyét. Főleg a szakadék szélén tántorgó, kilakoltatások előtt álló adósok azok, akik az ombudsmantól némileg eltérően, mintegy a maguk módján, – de kétség kívül sokkal hatásosabban oldanák meg a végrehajtások problémáit

A Facebookon olvasható népi reakciókban; – a szívlapáton keresztül, a baseball ütőn át, a kapáig-kaszáig, – minden ősi és modern népi kézifegyver megtalálható. Mint a megoldások fontos elemei.

És a folyamatosan gyorsuló kilakoltatások hatására, már akadnak olyanok is, akik még drasztikusabb (hatásosabb?) – megoldásokon gondolkodnak. – Melyek szereplői; Mr. Molotov, Mr. Magnum, vagy Herr Dinamit.

Amelyekkel sajátos módon ugyan, de kétség kívül meg lehet oldani a végrehajtás és kilakoltatás problémáját, éspedig végleg. Mégpedig úgy, – hogy abba ezentúl nemcsak az adós, hanem a kifosztói is belepusztulnak.

Ennyit az egyre gyakoribb és egyre dühösebb, elkeseredettebb népi reakciókról, – a végrehajtások megoldásait illetőleg.

Végezetül egy, a fenti sajtótájékoztatón elhangzott érdekes megjegyzésre hívjuk fel a figyelmet:

“Szabó Máté megjegyezte: az érintett köztestületek, alkotmányos intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével folytatott nem nyilvános műhelyvitán olyan polarizált, emocionális vita alakult ki, amilyenre ebben hatéves ombudsmani periódusban még nem volt példa. A műhelyvitán részt vett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a KIM, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Kúria és a Magyar Bankszövetség képviselője.”

Vagyis jól összevesztek. Már egymásra tologatják a felelősséget. Lehet tisztában vannak a fent említett népi reakciókkal, – a kifosztott emberek bosszúvágyával – és érzik már a vesztüket?…

SzRTI

A Nyugat veresége Szíriában fog eldőlni

Találgatások folynak a sajtóban és a nyugati politikai körökben arról, hogy Szíria hozzájuthatott-e már az új orosz légvédelmi rendszerekhez, vagy nem. Lavrov és Putyin újabban többször utalt rá, hogy még nem szállítottak ilyet egyelőre, és az S-300-as komplexumok leghamarabb 2014 második negyedévében érkeznek Szíriába. A légvédelmi rendszerek leszállításáról szóló bejelentés, és a kétértelmű – egymásnak is ellentmondó - nyilatkozatok megtétele az orosz politikai vezetők részéről tehát az információs háború részének tekinthető, amely jelentős nyomás alá helyezte az atlantista országokat, Izraelt is beleértve. Mindez meglehetősen nagy zűrzavart okozott a cion-atlantista nyugati világban (fogalmuk sincs mi a helyzet pontosan, kapkodnak össze-vissza, minden hírszerzési forrásukat mozgósítaniuk kellett, ezzel időt vesztettek és elveszítették kezdeményező pozíciójukat, miközben a szíriai hadsereg jelentős győzelmet aratott), amely újabb orosz politikai és katonai sikerként könyvelhető el.

Sajtóértesülések szerint 10 orosz hadihajó tart ismét Szíria partjaihoz. Egyes titkosszolgálati források arról tájékoztattak, hogy ezek a hajók az S-300-as rendszereket szállít(hat)ják, és az amerikai műholdfelvételekre hivatkozó állítás szerint az eddigi legnagyobb fegyverszállítmány tart a két éve terroristák által háborúba taszított ország felé. Az Admiral Kuznyecov repülőhordozó is újabb utat tesz a Földközi-tengerre, annak ellenére, hogy ennek a hajónak a korábbi tervek szerint szárazdokkba kellett volna vonulnia, és több éves felújítási munkálatokon átesni. Ezeknek a hadihajóknak egy része a szíriai partokat fogja felügyelni, hogy a terroristáknak szánt fegyverek vízi úton ne juthassanak be az országba. Ebből is leszűrhető, hogy a korábbi óvatoskodó orosz álláspont megváltozott, és határozottabb támogatást adnak Szíriának.

Ezen kívül Szíria 12 darab (2x6) MIG29m típusú repülőgép megvételéről állapodott meg Moszkvával. A MIG29m egy korszerűsített változata ennek a repülőnek, melyet arra fejlesztettek, hogy a legerősebb rádiózavarás és adatblokkolás esetén is képes legyen a célok figyelésére, követésére és elpusztítására. Az orosz felderítés az elmúlt évek háborúiban megfigyelte és felmérte a nyugati és izraeli hadsereg legmodernebb zavarási technológiáit, és a MIG29m típust ezekhez a képességekhez pozicionálta. A gép képes a legmodernebb precíziós levegő-föld rakéták célba juttatására is.

Arról is van tudomásunk, hogy hetekkel ezelőtt a Hezbollah vezetők is tárgyaltak Moszkvában újabb, modernebb, illetve nehézfegyverek beszerzéséről.

Moszkvát egyre élesebben bírálják, hogy befolyásával visszaélve manipulálja a közelgő szíriai konferenciát. Moszkva ugyanis hathatós segítségével elérte, hogy a 2 éves háború kezd Asszad oldalára fordulni, bár sok csatát kell még megnyerni a teljes győzelemig. Oroszország ragaszkodik Irán részvételéhez is a Szíriával foglalkozó konferencián, amelytől a nyugatiak szintén nem lettek boldogabbak, így a megbeszélésen részt vesz Irán, Kína, Oroszország, a Hezbollah küldötteivel kiegészülve.

Az Egyesült Államok és csatlósai a mai napig nem tudtak a terrorista sejtekből és a többi mondvacsinált ellenzékiből (söpredékből) egy valódi szíriai ellenzéket összeverbuválni, amely politikailag tárgyalóképes lenne – ez Líbiában valamivel jobban sikerült nekik, de hát változnak az idők. Az egyik legjelentősebb sejt éppen most szűnt meg létezni az Al-Kuszairi csatában, vezetőjét pedig élve fogták el és Damaszkuszba szállították.

Kizárt, hogy Izrael részt vehetne a konferencián, mivel akkor egyetlen iszlám ország sem jelenne ott meg. Ezzel a politikai nyomással Moszkva borítékolhatja azt, hogy az általa benyújtott rendezési terv érvényesül, miszerint Asszad hatalmon marad, a külföldről érkezett zsoldosok eltakarodnak, és utána új választásokat írnak ki, ahol már az ellenzéki pártok is indulhatnak. Ebben az esetben Asszadnak és szövetségeseinek a hatalmas népi támogatottság miatt elsöprő győzelme lesz a választásokon. Ezzel a nyugat is tisztában van, ezért minden lehetséges eszközzel bojkottálni fogják a konferencia eredményességét.

Orosz elemzők szerint ez egy 'üljünk le és beszélgessünk' konferenciának ígérkezik, miközben már minden résztvevő tudja, hogy a fegyverek szava fog dönteni. Az amerikaiak is újabb különleges egységeket vezényeltek Jordániába, a szíriai határ közelébe. Mindenki tudja, döntő jelentőségű lesz ez a háború, amely a Nyugat vereségével végződhet, és ennek megfelelően készülnek rá. Ezért szállítják ezt a nagy mennyiségű fegyvert Szíriába az orosz hajók.

Tálas András

Magyar üzenet Csehországból

Kedves magyar testvérem!

Az üzenetet a facebokon találtam,nagyon meghatott és tudom,hogy mi a tartalma.Tiszta szivemból és lelkemböl kivánom Magyarország újraébredését és egységét.

Bemutatkozom egy kicsit Erzsébet a nevem, Csehországban élek itt a családom ,Nagymácsédon születtem, Galántán éretségiztem a gimnáziumban, 65 éves vagyok.
 Nagyon sokszor jártam Magyarországon, mint idegenvezetö a különféle utazási irodáktól.Azt hiszem három éve, hogy itt aCseh TV-ben olyan magyarellenes müsor futott és nemcsak egyszer, nem értettem,hogy miért.Nagyon éreztem a magyarellenességet az egyszerü emberektöl is és nekem ez nagyon fájt,próbáltam minden tudásommal ennek ellenálni, de hiába.Abba is hagytam az idegenvezetést, mert belebetegettem, majdnem egy és fél évig hangszálaim berekedtek.

Három éve majdnem minden este Magyarország helyreálításáért imádkozom és azért, hogy a magyarok egyesüljenek, segítsék egymást,szeressék egymást,és becsüljék egymást. Hiszen Én közvetlenül láttam a támadásokat. Párom azt modta hiszen ez téged mind személyessen érint.Természetessen,hiszen magyar vagyok.

Egy gondolat mindíg visszatér az eszembe, hogy a körülöttünk való államok határai megváltozása után Magyarországnak kezdeményezni kellet volna a Trianon igazságtalanságát.Ez kár , hogy meg nem történt mert így az én véleményem szerint hülyének és gyávának néztek bennünket.

Még egy gondolatom van amit szeretnék megírni, mert a Szent korona müködtetésére van szükség, és pedig, hogy az eredeti Szent koronát és a hozzá tartozó almát és pálcát stb. ki kell állítani,valahol biztonságban.Kiálítást szerveni, hogy a magyarok ezreivel tekithessék meg a magyar koronázási kincseket.

Kérem a z anyaországi magyarokat, hogy ne gyülölködjenek egymás között és ne is pártoskodjanak, hiszen az ORSZÁG és a NÉP a fontos.

Erre kértem a magyarokat is mikor ott voltam, hogy vigyázzanak Magyarországra!

Béke és bodogság legyen az egész földön, kérem az Úr Isten segítségét.

Üdvözlettel Erzsébet!


http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/2538-magyar-uezenet-csehorszagbol