2012. december 9., vasárnap

Harminc év alatt háromezer fokot melegedett egy hiperóriás csillag

Harminc évet átfogó megfigyeléssorozat eredményeként egy európai kutatócsoport kimutatta, hogy a HR 8752 jelű hiperóriás csillag hőmérséklete 1982 óta meglepő gyorsasággal mintegy háromezer fokot emelkedett.

A hat európai ország csillagászait - köztük Zsoldos Endre, az MTA Konkoly Obszervatórium munkatársa - tömörítő kutatócsoport harminc éven át vizsgálta a HR 8752 katalógusjelű hiperóriás csillagot. Ezen objektumok akár milliószor fényesebben ragyoghatnak mint a Nap, méretük pedig gyakran több százszorosa központi égitestünk átmérőjének. A HR 8752 (V509 Cas, HD 217476) a Galaxisban jelenleg ismert 12 hiperóriás csillag egyike, luminozitása a Napénak 250 ezerszerese, így még a majdnem 8 ezer fényéves távolsága ellenére is a szabad szemes láthatóság határa felett van valamivel, binokulárral azonban már kiválóan megfigyelhető a Cassiopeia csillagképben. A csoport azt találta, hogy a HR 8752 a harminc év alatt keresztezte a Hertzsprung-Russell diagramon (HRD) az ún. "sárga evolúciós űr"-t (Yellow Evolutionary Void, YEV), ami a nagyon nagy tömegű csillagok fejlődésének egy rövid és igen instabil fázisa, eközben pedig a felszíni hőmérséklete az 1982-es 5 ezer fokról meglepően gyorsan mintegy 8 ezer fokra emelkedett. A felfedezés jelentős lépés lehet a Tejútrendszer legnagyobb tömegű és legfényesebb csillagainak evolúcióját övező rejtélyek megfejtésében.
A YEV a hiperóriás csillagok amúgy is rövid életében egy különleges állapot, amikor a hőmérsékletük és a luminozitásuk nagyon gyorsan tud változni. A kutatócsoport kimutatta, hogy a HRD ezen területén a csillag légköre nagyon instabillá válik a gravitációval megegyező vagy annál néha akár nagyobb, kifele ható erők miatt. Az instabil atmoszféra következtében a csillag jelentős mennyiségű anyagot, évente akár 1 naptömegnyit is veszíthet a "tiltott zónában". Ha a hiperóriás belép ide, akkor igyekszik a lehető legrövidebb időn belül elhagyni a régiót, ez az oka annak, hogy majdnem mindegyik ilyen csillag a zónán kívül van. A HR 8752 légkörében zajló változások harminc éves monitorozása alapján ezen időszakban a csillag részben keresztezte ezt a területet. 1980-ban a spektruma még a ρ Cas F típusú eruptív hiperóriás színképére hasonlított, ezután azonban a hőmérséklete nagyon gyorsan háromezer fokkal megnőtt, így spektruma ma már az A színképtípus jellegzetességeit mutatja.
Harminc év alatt háromezer fokot melegedett egy hiperóriás csillag
Az 1982 és 2012 közötti időszakban drámai változások következtek be a HR 8752 katalógusjelű hiperóriás csillag állapotában, például a hőmérséklete egy évtized alatt körülbelül háromezer fokkal megnőtt, ezzel párhuzamosan pedig mérete majdnem a felére csökkent. Különleges viselkedésével és tulajdonságaival a HR 8752 a hiperóriás csillagok fejlődési folyamatának hiányzó láncszemét jelentheti.
[Royal Observatory of Belgium]
A gyors változás meglepte a kutatókat, mivel 1900 és 1980 között a HR 8752 felszíni hőmérséklete stabilan 5 ezer fok körül alakult, 1985 és 2005 között azonban 8 ezer fokra ugrott, miközben átmérője a számítások szerint a Nap méretének 750-szereséről a 400-szorosára csökkent. Az 1985-ben indított hosszútávú spektroszkópiai monitorozás első eredményei szerint a csillag ekkor pontosan a YEV szélén tartózkodott és éppen megkezdte az áthaladást rajta. A további észlelések feltárták, hogy a zóna valójában két instabilitási régióból áll - mindegyiket a hidrogén és a hélium nagyarányú ionizációja okozza -, melyeket egy olyan keskeny tartomány választ el 8 ezer fok körül, ahol a hiperóriás atmoszférája átmenetileg sokkal stabilabbá válik. A HR 8752 további sorsa egyelőre bizonytalan, de nagy valószínűséggel egy rendkívül nagy energiájú szupernóva-robbanásban fog elpusztulni. Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy gyorsan áthalad az instabilitási zónán és egy forróbb, de ugyanolyan kiszámíthatatlan típusú csillaggá, fényes kék változóvá (Luminous Blue Variable, LBV) alakul. Egészen biztos azonban, hogy egyik sem fog észrevétlen maradni, bármelyik is következik be.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban jelent meg.
Forrás:

Drónok Amerikában? Már megérkeztek...

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) komoly munkát végez az állami visszaélések leleplezésében az Egyesült Államokban. Miközben a legtöbb ember mélyen alszik és fogalma sincs arról, hogy szép csendben (és helyenként nagy zajjal) egy rendőrállam épül köré, az EFF a frontvonalon harcol az információ szabad áramlásáért. Legutóbbi cikkükben bemutatták, milyen mennyiségű katonai drón kering az Egyesült Államok légterében, az Információszabadságról szóló törvény értelmében hivatalosan kért és megkapott adatok alapján. Az EFF a következőket írja:
A Szövetségi Repülési Hatóság ellen benyújtott Információszabadság kereset eredményeként kapott dokumentumok állami és helyi rendfenntartó erőktől, egyetemektől és most először, magától az Egyesült Államok hadseregének három ágától, a légierőtől, a tengerészgyalogságtól és DARPA-tól származnak.
A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a légierő a kisebb, kézből indítható Raven, Puma és Wasp drónok mellett, a számos polgári és katonai halálesetért felelős, egészen nagy Predator és Reaper drónokig, sokféle pilótanélküli repülőt alkalmaz a hazai légtérben. A tengerészgyalogság is többféle drónt tesztel, bár dokumentumaikból olyan mennyiségű szöveget töröltek, hogy egyelőre nem sokat tudni programjaikról.
A legaggasztóbb technológiát talán a légierő által Nevadában, Kaliforniában és Utahban használt Reaper drónok képviselik. A légi járművek egy úgynevezett „Gorgon stare” technológiával vannak felszerelve, ami a Wikipédia szerint „kilenc, köralakban elrendezett kamerából áll … és amely képes egy egész városról mozgóképet rögzíteni.” A rögzített felvételeket „emberi vagy mesterséges intelligencia segítségével lehet elemezni, mint például a DARPA által fejlesztés alatt álló „Az Elme Szeme” (Mind’s Eye) projekt által. Amennyiben az információ igaz, a megfigyelőipar új generációja van felemelkedőben.
A LIDAR technológiát a föld felszínéről készített nagyfelbontású felvételek rögzítésére lehet használni, ugyanakkor ma már a legmodernebb rendőrségi sebességmérő radarokban is alkalmazzák, tehát nem lenne meglepő, ha hamarosan ezeket a drónokat a közlekedési szabálysértők lefülelésére is bevetnék.
Mint minden új technológia esetében, a drónokat is lehet jóra és rosszra egyaránt használni. Ahogy az atomenergia egyszerre képes energiával ellátni vagy elpusztítani az emberiséget, a drónok is szolgálhatják az emberiség javát. A probléma abban rejlik, hogy a kormány egyértelműen a megfigyelési céllal történő diktatórikus felhasználás felé halad.

Az amerikai hadsereg hazai földön bevetett drónjai a hivatalos adatok alapján
Forrás: Zerohedge.com

Díszek saját kezűleg

Manapság se időnk, se pénzünk nincs arra, hogy az ünnepek előtt díszbe öltöztessük lakásunkat. Pedig nem kell sok ahhoz, hogy az ünnep hangulatát belecsempésszük a környezetünkbe. Ahhoz, hogy karácsonyi hangulatba ringassuk a hozzánk érkezőket, elég egy kis dísz a bejárati ajtóra, melyet készíthetünk fenyőágból, tobozból, csipkebogyóból,fagyöngyből. Bár utóbbit az ajtó fölé szokás függeszteni.
Az előszobába tehetünk kis tálba gyertyákat, mellé leveleket, bogyókat, már ezzel is meleg, meghitt hangulatot teremtünk. Tálkákba tehetünk cukrot, édességet, magvakat kínálni, ha vendég érkezik. Az asztalokra, ablakpárkányokra tehetünk gyertyákat, persze az ünnephez kapcsolódva jó ha ezek piros, ezüst, vagy arany színben pompáznak.
Néha az egyszerű díszítés többet ér, mint a sok cicoma. A konyhát se felejtsük ki, hiszen a háziasszonyok itt töltik a legtöbb idejüket, sok helyen egybe van nyitva az étkezővel, nappalival. Egy kis felakasztott gömb, vagy gyertya a pulton,piros masni a függönyön, vagy a nappaliba elhelyezett vázában piros bogyós gallyak, itt is megteszik a hatást. Ahol gyerekek is vannak a családban, külön öröm és kedves elfoglaltság, ha a díszeket együtt készíthetjük el.
A jégkrémes pálcákat ha elraktuk, most nagy hasznát vesszük, hiszen 3-at összeragasztva csillag formában megfesthetjük őket, és csillámporral beszórhatjuk. Gyönyörű dísz az ablakba akasztva. Kis üvegtálkákba tehetünk szárított narancskarikákat, egész fahéjat.
További olcsó, praktikus segítséggel, ötletekkel, receptekkel jelentkezünk még az ünnepekig.


Vajon nem boldogabb az az ember, az a család, ahol az anyagiasság helyett a karácsonyfa alatt egy jó szó, egy finom vacsora, vagy csak egy ölelés testesíti meg az ajándékot, a szeretetet? Ha együtt várja a család Krisztus születését, együtt vannak szeretetben, békességben, ennél nagyobb ajándék nem létezhet a Földön. Gondoljunk hát erre, a várakozás időszakában, amikor a második gyertyát gyújtjuk meg az adventi koszorún!

Vásárhelyi Virág