Portugália dolgozói nem hagyják magukat. Szombaton is tízezrek tüntettek a megszorítások ellen. Hajrá, portugálok!
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2014. február 2., vasárnap
FRANCIA KOMIKUS A ZSIDÓKAT KIFIGURÁZZA
FRANCIA KOMIKUS A ZSIDÓKAT KIFIGURÁZZA
_________________________________
Dieudonné jelenség
Dieudonné jelenség
Mivel
a 1968-as diákforradalmat az európai és az amerikai baloldal csinálta,
valamint egy zsidó haladó értelmiségi csoport. Ezek hatalmas
erőfeszítéseket fektettek be, hogy megtörjék a társadalom több részének
az azonosságtudatát. A baloldal elfogadta ezt a sajátos megközelítést,
mivel soha nem tudott megbirkózni a saját mulasztásaival, az embereknek a
munkához való kötődésével. A zsidó értelmiség, amelyik vezette ezt a
kampányt, rájött arra, hogy a töredezett és megosztott nemzetek sokkal
kevésbé veszélyesek a zsidók számára. Mint tudjuk a zsidókat mindenütt
fenyegeti az összefogásos hazafias nacionalizmus és jó okkal. Elvégre ők
voltak többek között az elsődleges áldozatai egy ilyen ideológiának. A
gyakorlatban az új baloldal már falak mögé vezetne bennünket, hogy
megpróbáljanak szétválasztani minket végtelenül kicsi, jelentéktelen
csoportokra. De aztán nagyjából a semmiből előlépett Dieudonné, egy
fekete francia komikus, akinek sikerült újra egyesíteni a dolgozó népet:
a bevándorló közösségeket, a feketéket, a muzulmánokat, az
észak-afrikaiakat, valamint a fehér proletárokat és ezzel egy időben egy
egyetemes üzenetet közvetített. Dieudonné arra emlékeztetett minket,
amikor a baloldal állt az első helyen, mielőtt elfoglalták volna
Marcuse-val az egyetemeket az ő Frankfurt-i Yeshiva cimborái. (A szerző
szellemesen utal a németországi zsidó kommunisták, akiket még mindig
tévesen „baloldalnak” emlegetnek, hogy ezek fanatikus zsidók voltak.
Ugyanez volt nálunk is a 70-es, 80-as években, de aztán jött a
rendszerváltás és átvedlettek cionista diktátorokká. A szerk.) Ez a
francia előadóművész, aki napvilágra hozza, ösztönös betekintést enged a
baloldal világába, az ellenzék és az elnyomók tetteire. Szimbolizálja a
vélemény elsőbbségét a zsidó szenvedés, zsarnokság és a politikai
korrektség ellenére. Dieudonné egy végzetes hős, a valódi szocialis
gondolkodás szellemében, mint a párizsi kommün idején és mint ilyen, ő
valóban nagy veszélyt jelent a hamis Új Baloldalnak és a francia zsidó
szervezeteknek. A kóser Frankfurt-i végzősök látják a francia tömegek
lendületét. És az emberek menetelnek az utcákon, a párizsiak azt
kiabálják, hogy "a császáron nincs ruha" (magyarul: a király meztelen. A
szerk.) Tény, hogy nem sok a rejtett vagy elfojtott kifejezés többé. A
puszta igazság felfedi magát és minden valószínűség ellenére sikert
arat. (presstv, részlet)
A szerző: Gilad Atzmon izraeli születésű brit jazz szaxofonos, politikai aktivista és író.
A SZENNYTÉVÉK AGYONHALLGATJÁK A FRANCIA KOMIKUST
Melyik
nap az egyik szennytévé említette a komikust, hogy mekkora sikere van
Franciaországban, többször büntették és most megint le akarják fogni. A
YT-on is fönn van és nyíltan gúnyolja nemcsak a zsidókat, hanem a holokauszt üzletelőket is.
Sajnos csak pár szót idéztek tőle, de az igen eredeti és szellemes
meglátás volt, igen jó hasonlatokat használ a rövid és tömör
kifejezéseiben. A képek a honlapjáról valók, amin megdöbbentő számunkra,
hogy nyugati országokban hatalmas divat lett a „fordított tisztelgés”,
mivel a német „Heil Hitler” köszöntésnél előrelendített kar volt, most
ezek valahogy úgy csinálják mintha kitörne a kezük, hogy ne büntessék
meg őket. A zsidó üldözők pofájába kéne már vágni, hogy ez a köszöntés
nem Hitler találmánya volt, hanem a rómaiaké, amit Mussolini és Hitler
élesztett újjá, majd Szálasit is így köszöntötték. Na ne mondja már meg nekünk senki, hogy milyen módon köszönjünk...Főleg ne a „belúdtalpazók”.
Kép:legfelül
a komikus, a plakátján igen szellemesek a holoüzletelők és legalul az a
focista, akit megbüntettek a kéztartás miatt....
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/francia-komikus-zsid%C3%B3kat-kifigur%C3%A1zza
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/francia-komikus-zsid%C3%B3kat-kifigur%C3%A1zza
Közép-Európai rövid körkép
Magyarországon a
napokban megint szökik a valuta-árfolyam. Az euró ára két évvel
ezelőtti csúcson áll, ami annak idején is már csődközeli helyzetet
vizionált. Az elmúlt egy hét folyamán érdekes módon rengeteg milliárdos
felhalmozott magántőke illetve befektetés került kivonásra, tehát nem
véletlen az árfolyam-ingadozás és nem véletlen, hogy a híradásokban az
újabb kamu "stratégiai megállapodásokkal" akarják tető alá hozni a
piaci pánikolt közhangulatot. A rezsiforradalmár és a lengyel
"perec-trojka" húzásait nem nézi innentől fogva jó szemmel a
nyugatlobbi. Eddig se, csak hagyták mi fog kisülni belőle, mert a
taktika mindig az hogyha állóvíz van, hagyják az ötletelőket
elszabadulni aztán, ha bejön akkor rátelepednek, ha nem (vagyis túl
messzire menne a szemtelenségben), akkor kegyetlenül lemészárolják.
Mostanra a - vigyázz magadra! - fenyegetés realizálódik és itt van kérem
szépen az örökös szankció. Ez ennek a nagy EU-s mókuskeréknek a
mozgatórúgója. Onnan nem lehetséges "függetlenedni" ahová a háttérérdek
ezer szállal köt. Pláne a szabad piacgazdaság. Ezért hirdetjük mi -
HUNGARISTÁK - egyetlen lehetséges megoldásként a mezőgazdasági úton
történő önellátás országos szintre emelését, mert tudomásul kell venni,
hogy Magyarország elsősorban földműves és gazdaország, amiből megfelelő
tőkét lehet és kell is kovácsolni, azután lehet bármilyen önjárásról
is beszélni majd. Ha tetszik ez a nehéz és "büdös" munka, ha nem!
Persze a híradások egyik lehetséges magyarázata az eszkalálódó ukrán
helyzet. Lengyelországban kamatdöntés következett be, mely érvagdaló
helyzetbe hozta az ottani pénzrendszert. Egyébként ez volt az egyik oka
a V4-es lengyel-magyar zártkörű megbeszélésnek, majd csak ezután
hívták be a másik két díszvirág elnököt. Természetesen itt a szlovák és
cseh elnökről van szó, itt már valóban az ukrán kérdés foglalkoztatta
őket a rejtélyes amerikai szenátor (John McCain, - KÁIN - olvastunk már
ilyen nevet valahol és az nem akart jót az emberiségnek) bevonásával
vagy inkább úgy is mondhatnánk, hogy a cion-érdek parancsokban
foganatosítandó cselekvési terv elsajátításáról állapodtak meg és mentek
ki a belügyminiszteri mozgósításnak. Értitek az összefüggéseket?
Gölöncsér Miklós
KÜLFÖLDI HÍREK KÉPEKBEN
IZRAEL BELEŐRÜL, HOGY SZÍRIÁT NEM TUDTÁK BEFOLYÁSUK ALÁ VONNI
Izraelben
őrjöngenek, hogy a szíriai események nem úgy alakulnak, ahogy ők
eltervezték maguknak. A zsidóknak az volt a célja, hogy ott egy
cionbérenc vezetés legyen, amin keresztül Iránnal lennének határosak és
akkor könnyen végeznének Iránnal. De az oroszok beleköptek a levesükbe
és Amerika is meghátrált. A második képen Izraelnek csak egy barátja
van, a cionbérenc Harper kanadai elnök. A PressTV közölte, hogy
Kanadában a repülőtereken olyan wifi kapcsolatot adnak, amivel a
reptéren és környékén mindenkit le tudnak olvasni és hallgatni – mindezt
Snowden árulta el. A palesztin gyerekek elleni terror látható. Nálunk
elhallgatják az olyan híreket, hogy a Fehér Ház előtt az abortusz ellen
tüntettek. Képzeljünk egy ilyen jelenetet nálunk, az országház előtt.
Úgy tűnik nálunk folyhat a magzatgyilkosság. Amerika a képen láltható
rakétákkal látta el a pici Ománt. A mobilkép több hónappal ezelőtti, egy
CNN élő adásból, amit nálunk nem mutattak! Az amerikai külügyminiszter
sajtótájékoztatóján mögötte véres kezekkel tüntettek a palesztinok és
szírek mellett. Amerika Al Kaida terroristákat emleget állandóan, mint
akik a képen is láthatók, de ezek olyan fizetett arab banditák, akiket a
CIA és a Mossad képez ki bevetésekre. Amerikában Snowdent démonizálják,
mintha Amerika összes bajáért ő felelne. Másik képen egy Snowdent
támogató reklámbusz, ahol az amerikaik megköszönik tettét. Persze ezeket
is nálunk elhallgatják. Az oroszok bemutatták legújabb S-500-as
rakétájukat, amire Amerika szólni sem tud, hiszen ezeket az európai
határaikra telepítették. A francia elnök robogóval ment megcsalni az
élettársát. A francia gennyes politika további fejleménye, hogy a
francia elnök már letolta az angol miniszterelnököt is, hogy szét akarja
robbantani az EU-t. Irán és az oroszok kapcsolata olajozottan működik,
végül egy afgán iskola a sivatagban. Amerika 13 évig harcolt a tálibok
ellen és most ők veszik át a hatalmat, most lesz az elnökválasztás ott.
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-139
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-139
Negyedik típusú megtévesztések — A földönkívüliek leleplezése
Vajon az UFÓ
észlelésekről és a földönkívüliekkel való találkozásokról szóló
történetek csak néhány zavart ember képzelgései? Kaphatunk erre a
kérdésre elfogadható választ?
Joe Jordan a világ egyik legnagyobb földönkívüli kutatással foglalkozó intézetének munkatársa és immár 20 éve foglalkozik a terület tanulmányozásával. A videóból kimerítő választ kaphatunk a kérdésre és azt is megtudhatjuk, hogy kik vagy mik ezek az úgynevezett földönkívüli lények.
Joe Jordan a világ egyik legnagyobb földönkívüli kutatással foglalkozó intézetének munkatársa és immár 20 éve foglalkozik a terület tanulmányozásával. A videóból kimerítő választ kaphatunk a kérdésre és azt is megtudhatjuk, hogy kik vagy mik ezek az úgynevezett földönkívüli lények.
“Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!” – Máté 24:4
Az Alien Resistance weboldala: alienresistance.orgA videóban említett személyes beszámolók: alienresistance.org/ufo-alien-deception…
Guy Malone könyve: alienresistance.org…
http://idokjelei.hu/2014/02/negyedik-tipusu-megtevesztesek-a-foldonkivuliek-leleplezese/
A gyorséttermi ételek olyanok, mint a heroin
A
gyorséttermi ételek a drogokhoz hasonló függőséget okoznak, ezt
kutatásokkal is bebizonyították. Dr. Paul Kenny, a floridai Scripps
Research Institute munkatársa a kísérletek befejeztével a következőképp
nyilatkozott: „Elveszted az uralmat. Ez tipikus függőség.”
A tesztek alatt három csoportnyi egéren vizsgálták a gyorséttermi
eledelek okozta káros hatásokat, amelyek az agyra gyakorolt befolyása
felér az ajzószerek okozta „boldogsággal”. Az első adag egérnek
egészséges táplálékot adtak, a másodiknak kevesebb mértékű egészségtelen
élelmiszert, és az utolsó csoporthoz tartozó rágcsálóknak csak
fast-food szerű ennivalót.
A végeredmény megdöbbentő volt: az első két csoportnál nem tapasztaltak
különösebb változást, viszont az egészségtelenül étkezők agyában az a
rész stimulálódott, amely a drogok fogyasztásánál, például a heroinnál
jelentkezik. Ez, a függőség mellett boldogságot is okoz.
Így történt, hogy már öt nap után megszokták a gyorséttermi
étkeztetést, és habár nem voltak éhesek, csupán a boldogságért
fogyasztották.
Tehát ha huzamosabb ideig, rendszeresen fogyasztunk ilyenszerű étkeket -
hamburgert hasábburgonyát, olcsó kolbászt, fánkot, előre legyártott
szendvicseket, hot-dogot és még sorolhatnánk -, akkor pont olyan függővé
válhatunk, mint a drogokkal élők, ami tudjuk hová vezethet. Ne hagyjuk,
hogy gyermekeink úgy nézzenek ki, mint az illusztráción látható kisfiú!
(uh.ro nyomán - Kitartás.net)
A zemútt 8 + 4 év + még 12 év = -!
Az ellentábor bűneire koncentráló emlékeztető kampányra készül a Fidesz, illetve az ellenzéki Összefogás. A választók mozgósításában várhatóan fontos szerepet játszó témákat és az érveléshez használandó verbális fegyvereket vettük számba.
A
következő kormányzati ciklusra vonatkozó ígéretek helyett várhatóan
azok a témakörök uralják majd a 2014-es parlamenti választási kampányt,
amelyeken keresztül a Fidesz, illetve a múlt hét végén az Összefogás
nevű formációba tömörült balliberális tábor (MSZP, Együtt–PM, DK,
Liberálisok) illusztrálni tudja a választóknak, miért hiteltelen,
szószegő a másik oldal.
Rezsicsökkentés:
Mivel a tömegek életét pillanatnyilag könnyítő intézkedéssorozat a párt
tartós előnyére is magyarázatul szolgál, a korábbi és az idénre
tervezett három további tarifacsökkentés reklámozása a kormányzati
kampány legmeghatározóbb eleme. A Fidesz kommunikációs „csodafegyvere”
egyszerű elven működik: a tarifáikat az energiahordozók árának
csökkenése idején is folyamatosan emelő szolgáltatóktól csak
„visszavesszük” az extraprofitot. Ellenzéki ellenérv: igazságtalan
helyzetet teremt, hogy a gazdagabbak, „a medencéjüket fűtők” többet
spórolnak. Az ésszerűtlenségig fokozott díjcsökkentések miatt a
fejlesztések elmaradnak, ez az üzembiztonságot veszélyezteti.
Differenciált tarifacsökkentésre lenne szükség.
Paks:
Az atomerőmű bővítéséről kötött államközi szerződés mint előre nem
tervezett kampánytéma váratlanul hullott az ellenzék ölébe. Könnyen
kijátszható kártya, hogy a Fidesz korábban a „Keletről semmi jó nem
jöhet” jegyében az orosz érdekszférától való függetlenséget tűzte
zászlajára, nemcsak politikai, hanem gazdasági, energiaellátási
értelemben is. A fordulat a Fidesz-szavazókat is meglepte, így a
kormányzati kampányban nem csak az ellenzéket kell „leszerelni”. A
Fidesz érvelése: az évtizedes politikai ellenérzéseket hiba kivetíteni a
szakmai szempontból legjobb (orosz) ajánlatra. Magyarországnak továbbá
geopolitikai érdeke, hogy minden nagyhatalomnak teret adjon valamilyen
stratégiailag fontos ágazatban (USA: high-tech; Kína: logisztika;
Németország: telekommunikáció, autóipar). Kormányon az MSZP is támogatta
az orosz részvételt
Trafik-
és földpályázatok: Az utóbbi négy év legjelentősebb botrányainak
felidézése az ellenzéki kampányban elsősorban annak az illusztrálására
szolgál majd, miként él vissza befolyásával a kormány. A „mutyi” és az
új „oligarchák” hívószavakkal érzékletessé tett téma az ellenzék számára
könnyen kommunikálható, ám mivel a nyertesek tömegeinek kormányzati
kötődése, a strómanok helyzetbe hozása már többszörösen bizonyított, a
téma mozgósító ereje megkopott (már a legújabb Ángyán-jelentésnek sem
volt komoly utóélete). Kormányzati ellenérv: a dohánykereskedelem haszna
a multik helyett magyar cégekhez, családokhoz kerül. Az árusítóhelyek
megtizedelése – hasonlóan a füstöléstilalom szigorításához –
népegészségügyi célokat szolgál. A földek új gazdáinak kiválasztása a
magyar föld, a hazai áruk védelmének garanciája; felkészülés a
termőföldpiac uniós megnyitására. Azt ugyanakkor a Fideszben is tudják,
hogy ezek az ügyek „túlságosan mélyre mentek”, és nagyfokú kormánypárti
elköteleződés kell ahhoz, hogy a kormányzati magyarázattal a választó
azonosulni tudjon; ezért e területen várhatóan a „terelés” a kormányzati
taktika.
Kivételező
NAV: Az ellenzék szerint az adóhivatal kormányzati asszisztálás mellett
ezermilliárdos áfacsalásokat nézett el. Az érvelést gyengíti, hogy
konkrét cégek konkrét csalásait eddig nem tárták fel. A balliberális
Összefogás nem csak nyerhet, veszíthet is a téma erőltetésén: a kiskapuk
bezárására tett intézkedésekkel a kormány az adókikerülések terén
régóta létező gyakorlat elleni fellépés pozitív szereplőjeként
tüntetheti fel magát, kontraproduktívvá téve az MSZP által például a
parlamentben kezdetben nem támogatott múltfeltárást.
Hol
vannak az új munkahelyek? Az ellenzéki érvelés kulcseleme, hogy érdemi
eredmények a foglalkoztatáspolitikában nem történtek, a versenyszféra
helyett a közmunkások, valamint a külföldön munkát vállalók szépítik a
statisztikát. A kormányzati kommunikáció a közmunkásokkal kapcsolatos
kritikákra váddal válaszol: az ellenzék „újra segélyalapú társadalmat”
építene. A kormányzati sikerpropaganda legfontosabb üzenete: 21 éves
csúcson a foglalkoztatás, és a reálbérek is emelkedtek. A közmunkások
kapcsán mindkét fél részéről óvatos megközelítésre lehet számítani: a
téma túlzott reflektorfénybe állítása a „cigányozó” Jobbiknak kedvezhet.
A
rasszista, antiszemita kártya: A Fidesz-kampány szerint a rasszista
indítékú bűncselekmények 2010 óta visszaszorultak, a
holokauszt-emlékévvel kapcsolatos megemlékezések pedig a megbékélést
szolgálják. Ellenzéki kontra: hatalma megtartása érdekében a Fidesz
folyamatosan gesztusokat tesz a radikálisoknak, „a Horthy-korszakot
restauráló törekvések” bátorítása hiteltelenné teszi a kormány szavakban
hirdetett elkötelezettségét. A rasszista kártya ellenzéki kijátszásának
veszélye, hogy felerősítheti a zsidó szervezetekkel szembeni
ellenérzéseket; ezt érzékelve az utóbbi napokban például a Mazsihisz már
visszakozott attól a tervtől, hogy nem venne részt a holokauszt-emlékév
rendezvényein.
Átpolitizált
oktatás és kultúra: Az iskolák állami kézbe vétele, az intézményi,
szakmai központosítás poroszos útra terelte és versenyképtelenné tette
az oktatást, tartalmi kérdésekben a kormány ideológiai szempontokat
preferál – hangzik az ellenzék érve. A nemzetközi viszonylatban is
megmutatkozó teljesítményromlás (PISA-vizsgálat) a kormány szerint a
liberális oktatáspolitika kudarcát mutatja, amikor a „gyeplőt a lovak
közé dobták”. A Nemzeti alaptanterv ebben a megközelítésben csupán a
„nemzeti tudásminimumot” garantálja, a tankönyvpiac egységesítése pedig a
takarékosságot és az intézmények közötti átjárhatóságot szolgálja. A
művészeti intézmények, díjak reformjára az egyensúly helyreállítása
érdekében volt szükség, a „nemzeti elkötelezettségű” alkotók csak
behozták évtizedes hátrányukat. A kötelező erkölcstan- vagy hitoktatás
Összefogás által tervbe vett megszüntetésének gondolata az ellenzéki
szavazók és bizonytalanok körében kedvező fogadtatásra találhat, amire a
Fidesz-kampány várhatóan az erkölcsi-etikai tartópillérek nélkül
felnövekvő ifjúság víziójával „válaszol”, ecsetelve annak minden káros
társadalmi következményét (bűnözés, széteső családok).
Család-
és népesedéspolitika: A kormányzati kommunikáció szerint hatalomra
kerülve az ellenzék eltörölné azokat a 2010 óta bevezetett,
gyermekvállalást segítő intézkedéseket (gyed extra, ismét 3 éves,
munkavállalás mellett is igénybe vehető gyes), amelyek hosszabb távon
megállíthatnák a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Az ellenzék
számára e téma kapcsán jelentős kihívás annak az elmagyarázása, miért
jobb az anyának, ha nem esik ki több évre a munkaerőpiacról, miért
eredményesebb az olyan népesedéspolitika (például Franciaországban),
amely a munka és a család összeegyeztethetőségét inkább a rugalmas
munkavállalással ösztönzi. Az ellenzéki érvelés szerint a kormány
családpolitikája nem hatékony, kirekesztő bizonyos családtípusokkal
(szegények, élettársi kapcsolatokban élők) szemben, és növeli a
kisgyermekes szülők kiszolgáltatottságát a munkapiacon. Túlzott
kormányzati optimizmusnak bizonyult, hogy „a kisbabáknak kedvük támad
megszületni”.
Orbán
vs. Gyurcsány: Az ellenfél vezetőinek démonizálása, hiteltelenítése
mindkét tábor számára a legfontosabb kampánystratégia. A Fidesz az
őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos rendőrségi és
titkosszolgálati információk kampányidőszakra tervezett nyilvánosságra
hozatalával készül a „hazudós baloldal igazi arcának” bemutatására.
Ebben a fő támadási pont és hivatkozási alap Gyurcsány Ferenc. A közös
baloldali miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila csak az ő
visszatérését készíti elő – sulykolja a Fidesz-üzenet. Az ellenzéknek e
területen van a legkevesebb muníciója a visszavágásra, részéről így – a
meggyőző és világos válasz helyett – a visszatámadás a legvalószínűbb
taktika. A fő érv, hogy a Fideszre szabott választójogi szabályok
kényszerítették ki az összefogást. Orbán leváltása pedig az ország
érdeke, és minden más szempontot felülír. A programok összehangolása nem
a kampány, hanem egy majdani kormányalakítás feladata. Az Orbánra,
illetve Gyurcsányra kihegyezett karaktergyilkossági kísérletek
hátulütője, hogy egysíkúvá, unalmassá teheti a pártok üzeneteit; a
bizonytalanok megnyerésére pedig garantáltan alkalmatlan.
(HVG)
25 éve fiatalok voltunk. Ma öregek vagyunk.
25 éve szocializmus volt. Ma kapitalizmus van.
25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk, ma Kínát szeretnénk szövetségesnek.
25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ültek.
Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek.
25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder
(miniszterhelyettes, stb.) volt. Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél
jó káderek (miniszter, jegybank elnök, stb.).
25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének politikai munkatársa volt. Ma komcsi gyűlölő házelnök.
25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak. Ma a politikusok jól fizetett naplopók.
(Orbán első tétele: Csak az én komcsim a jó komcsi.) 25 éve hangulatjelentést készített az MSZMP.
Ma Kubatov listát a FIDESZ.
25 éve volt május elsejei felvonulás.
Ma van márciusi, októberi tömeggyűlés az Astoriánál, a Kossuth téren.
25 éve Kádár a sakkozott.
Ma Orbán a focit támogatja százmilliárdokkal.
25 éve reform kommunisták voltak.
Ma fülkeforradalmárok vannak.
25 éve senki sem lehetett milliárdos, de mindenkinek szerény elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt.
Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd. 25 éve
az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson
oktatásra, egészségügyre, a Te és a MI jólétünkre. Ma a gazdagok,
a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát. 25 éve megbecsülték a
tisztességes munkát. Ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.
25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt. Ma az
ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében
van. A Magyar gyárakat bezárták, vagy privatizálták, jellemzően a
külföldi külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg,
hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét
szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették.
25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar.
Ma multik vannak.
Volt Ganz Hajó gyár, Láng Gépgyár Tungsram, Rico, Pannónia Szőrme.
Ma bankok és bevásárlóközpontok vannak a Váci uton. 25 éve
volt Magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM, a Gamma. Volt
önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába, a
FÉG, a Danuvia.
Ma van fegyver a feketepiacon.
25 éve a Magyar
ruházati iparnak olyan gyárai voltak, mint a Goldberger, a Panyova, a
Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg, a Keltex.
Ma ruházati ipar nincs, de van kínai termék.
25 éve volt Magyar cipőipar. A martfűi termék nemzetközileg elismert volt.
Ma nem gyártunk Magyar cipőt.
25 éve a Magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ
élvonalában volt a Szovjetuniótól, USA-ig Ma nincs,
felszámolták, hogy helyébe a német, svéd és más használt buszok
jöjjenek.
25 éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kis kft-k vannak a helyén.
25 éve az ország vezetése a Magyar gazdaságot támogatta. Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki.
25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni
attól, hogy lekapcsolják a villanyt, vagy nem tudunk fűteni, mert nem
tudjuk kifizetni.
Ma a privatizált energiaszektor egekig emelt árai
miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: hiába a
rezsicsökkentés-sok magyar családnál nincs mit csökkenteni, mert már
kikapcsolták a szolgáltatást.
25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát.
Ma alig százezren dolgoznak ITT. 25 évvel ezelőtti mezőgazdasági
termelésnek most csak egyharmadát termeljük. Ma alig
százezren dolgoznak ITT.
25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádudvar.
Ma ez már a múlt.
25 évvel ezelőtt Magyarországon kilencmillió sertés tenyészett.
Mára ebből csak 4,1 millió maradt.
25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű.
Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.
25 évvel ezelőtt majdnem háromszor annyi húst ettünk, mint ma.
Nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma.
Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá, bár ma azzal
riogatnak, hogy ez egészségtelen.
Ma drága a hús, egyre kevesebb és
egyre rosszabb minőségű külföldi húst eszünk. Fogyókúrázunk, mert nincs
pénz kajára. Magyarországon félmillió gyermek éhezik.
25 éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni. Ma-ha van munkád-sokszor 12-15 óra is kevés.
25 éve miénk volt Magyarország.
Ma a külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. 25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak.
Ma 130 milliárddal tartozunk.
25 éve, gazdálkodtak a hitelekből.
Ma ellopják.
25 éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj? Ma az számít, hogy mennyi pénzed van.
25 éve a beteg minden körülmények között kapott ellátást. 25 éve
nem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak:
üdülést, éttermet, szórakozást.
25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Gyári üdülőkbe. Ma a családok 79 százaléka nem megy nyaralni.
A gyári üdülőket privatizálták.
25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett.
25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem
fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül. Ma Magyarországon
150-200 ezer hajléktalan él, és csak bankhitel miatt 140 000 lakás van
árverezés alatt.
A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta
árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más
rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások
miatt elindított végrehajtások száma is. 25 éve a cigány is
dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!
Ma szociális segélyért áll sorba, dolgozni meg már elfelejtett.
25 éve több mint tíz millióan voltunk.
Ma 10 millió alá süllyedt Magyarország lélekszáma. 25 éve a gyerekedre
biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott.
Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni. 25 éve
volt társadalmi ösztöndíj, és a diplomásokra munkahely várt.
Ma van diákhitel, amivel a jövő eladósodik. És várja a diplomásokat a munkanélküliség.
25 éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma
körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét
munkanélküliként.
25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb
EU-országba. Ma nem kell vízum, de csak az tud utazni, akinek
pénze van. Neked van pénzed utazni?
25 évvel ezelőtt rend volt. Éjjel bátran sétálhattál.
Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam.
Ma félsz éjjel kimenni az utcára, félted vagyonkádat. A rendőr
nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!! 25 éve mindenki tartott a rendőrtől.
Ma rendőr tart a bűnözőktől.
25 éve akadtak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek.
Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik. 25 éve
a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte. Ma a
munkaadót védi.
25 éve a szakszervezeteknek véleményezési jogaik
voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében.
25 éve kádári diktatúra volt és népi demokráciát adtak mindenkinek.
Ma polgári demokrácia van és orbáni diktatúra.
25 éve Aczél elvtárs osztotta a pénzt, a státuszt és az észt a kultúrában.
Ma Kerényi és Tarlós urak.
25 éve lehetett politikai viccet mesélni.
Ma még talán lehet!
25 éve a demokráciában élünk-meg is látszik!
Ma a diktatúra vár ránk.
25 éve szocializmus volt. Ma kapitalizmus van.
25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk, ma Kínát szeretnénk szövetségesnek.
25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ültek.
Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek.
25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder (miniszterhelyettes, stb.) volt. Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél jó káderek (miniszter, jegybank elnök, stb.).
25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének politikai munkatársa volt. Ma komcsi gyűlölő házelnök.
25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak. Ma a politikusok jól fizetett naplopók.
(Orbán első tétele: Csak az én komcsim a jó komcsi.) 25 éve hangulatjelentést készített az MSZMP.
Ma Kubatov listát a FIDESZ.
25 éve volt május elsejei felvonulás.
Ma van márciusi, októberi tömeggyűlés az Astoriánál, a Kossuth téren.
25 éve Kádár a sakkozott.
Ma Orbán a focit támogatja százmilliárdokkal.
25 éve reform kommunisták voltak.
Ma fülkeforradalmárok vannak.
25 éve senki sem lehetett milliárdos, de mindenkinek szerény elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt.
Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd. 25 éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson oktatásra, egészségügyre, a Te és a MI jólétünkre. Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát. 25 éve megbecsülték a tisztességes munkát. Ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.
25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt. Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében van. A Magyar gyárakat bezárták, vagy privatizálták, jellemzően a külföldi külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették.
25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar.
Ma multik vannak.
Volt Ganz Hajó gyár, Láng Gépgyár Tungsram, Rico, Pannónia Szőrme.
Ma bankok és bevásárlóközpontok vannak a Váci uton. 25 éve volt Magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM, a Gamma. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába, a FÉG, a Danuvia.
Ma van fegyver a feketepiacon.
25 éve a Magyar ruházati iparnak olyan gyárai voltak, mint a Goldberger, a Panyova, a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg, a Keltex.
Ma ruházati ipar nincs, de van kínai termék.
25 éve volt Magyar cipőipar. A martfűi termék nemzetközileg elismert volt.
Ma nem gyártunk Magyar cipőt.
25 éve a Magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ élvonalában volt a Szovjetuniótól, USA-ig Ma nincs, felszámolták, hogy helyébe a német, svéd és más használt buszok jöjjenek.
25 éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kis kft-k vannak a helyén.
25 éve az ország vezetése a Magyar gazdaságot támogatta. Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki.
25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni attól, hogy lekapcsolják a villanyt, vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk kifizetni.
Ma a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: hiába a rezsicsökkentés-sok magyar családnál nincs mit csökkenteni, mert már kikapcsolták a szolgáltatást.
25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát.
Ma alig százezren dolgoznak ITT. 25 évvel ezelőtti mezőgazdasági termelésnek most csak egyharmadát termeljük. Ma alig százezren dolgoznak ITT.
25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádudvar.
Ma ez már a múlt.
25 évvel ezelőtt Magyarországon kilencmillió sertés tenyészett.
Mára ebből csak 4,1 millió maradt.
25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű.
Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.
25 évvel ezelőtt majdnem háromszor annyi húst ettünk, mint ma.
Nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá, bár ma azzal riogatnak, hogy ez egészségtelen.
Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű külföldi húst eszünk. Fogyókúrázunk, mert nincs pénz kajára. Magyarországon félmillió gyermek éhezik.
25 éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni. Ma-ha van munkád-sokszor 12-15 óra is kevés.
25 éve miénk volt Magyarország.
Ma a külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. 25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak.
Ma 130 milliárddal tartozunk.
25 éve, gazdálkodtak a hitelekből.
Ma ellopják.
25 éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj? Ma az számít, hogy mennyi pénzed van.
25 éve a beteg minden körülmények között kapott ellátást. 25 éve nem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást.
25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Gyári üdülőkbe. Ma a családok 79 százaléka nem megy nyaralni.
A gyári üdülőket privatizálták.
25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett.
25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül. Ma Magyarországon 150-200 ezer hajléktalan él, és csak bankhitel miatt 140 000 lakás van árverezés alatt.
A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is. 25 éve a cigány is dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!
Ma szociális segélyért áll sorba, dolgozni meg már elfelejtett.
25 éve több mint tíz millióan voltunk.
Ma 10 millió alá süllyedt Magyarország lélekszáma. 25 éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott.
Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni. 25 éve volt társadalmi ösztöndíj, és a diplomásokra munkahely várt.
Ma van diákhitel, amivel a jövő eladósodik. És várja a diplomásokat a munkanélküliség.
25 éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét munkanélküliként.
25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba. Ma nem kell vízum, de csak az tud utazni, akinek pénze van. Neked van pénzed utazni?
25 évvel ezelőtt rend volt. Éjjel bátran sétálhattál.
Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam.
Ma félsz éjjel kimenni az utcára, félted vagyonkádat. A rendőr
nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!! 25 éve mindenki tartott a rendőrtől.
Ma rendőr tart a bűnözőktől.
25 éve akadtak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek.
Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik. 25 éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte. Ma a munkaadót védi.
25 éve a szakszervezeteknek véleményezési jogaik voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében. 25 éve kádári diktatúra volt és népi demokráciát adtak mindenkinek.
Ma polgári demokrácia van és orbáni diktatúra.
25 éve Aczél elvtárs osztotta a pénzt, a státuszt és az észt a kultúrában.
Ma Kerényi és Tarlós urak.
25 éve lehetett politikai viccet mesélni.
Ma még talán lehet!
25 éve a demokráciában élünk-meg is látszik!
Ma a diktatúra vár ránk.
MEGÉRTE? EZT AKARTAD? EZT AKAROD?
https://balrad.wordpress.com/2014/02/02/a-zemutt-8-4-ev-meg-12-ev/Hová tűntek a gázmilliárdok?
Míg egy átlagos távhőfogyasztónak havonta 2-3 ezer forinttal maradt több a zsebében a számla csökkenése miatt, addig van, aki a rezsicsökkentésen ennek a milliószorosát, 2-3 milliárd forintot keres meg havonta. Kérdés, hogy mindezt törvényesen teheti-e. A szálak egészen Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez vezetnek.
Az
Index hírportál tette közzé hétfőn, hogy offshore cégek bukkannak fel
egy több százmilliárdos állami gázüzletben. A hírek szerint az állam
által a távhőtermelőknek, illetve a közintézményeknek szánt – ausztriai
betáplálású – olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhető hasznát egy
homályos – offshore (Kajmán- szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek,
Ciprus, Svájc) – hátterű társaság, a MET Magyarország Energiakereskedő
Zrt., illetve jogelődje (MET) fölözheti le. Teheti, mert az állami MVM
Partner Zrt. (MVMP) az árelőny kihasználásának jogát több gázévre
átengedte részére. A távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott
iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal
magasabban maradtak, mintha az MVMP közvetlenül eladta volna részükre az
olcsóbb földgázt.
Az,
hogy az ügyleten az állami MVMP nem nyerészkedett, az jól látszik a cég
beszámolóiból is: 114 milliárd forintos tetemes árbevétele ellenére
mindössze 1,37 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el 2012-ben
a földgáz-értékesítésen. Beindult viszont az üzlet az offshore
tulajdonosi hátterű MET-nél, hiszen az MVMP már az olcsóbb gázt is a MET
svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül
vásárolta Ausztriából, majd azt egy tükörszerződéssel (ugyanazon a
napon, ugyanolyan mennyiségre és határidőkkel) továbbadta a MET-nek. Az
MVMP „postás” szerepével kapcsolatos képet csak erősíti az a
nyilvánosságra került engedményezési szerződés is, amely alapján a MET
csak a minimális felárat fizette meg az MVMP részére, a földgázvásárlás
költségeinek megtérítését „anya és leánya”, a MET és a svájci leánycég
egymás között rendezte le. A cég beszámolója szerint a leánycégekkel
együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb.
22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez
2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az
anyavállalatnak, MET-nek az adózás előtti eredménye 58 millió dollárról
(akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51
milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot
(55 milliárd forint) vettek ki a cégből az év végén.
A
botrány kirobbanása után kiderült, hogy a MET mögött részben a
fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor
miniszterelnök családi ismerőse, részben pedig az exwallisos Nagy György
áll. A társaság másik két tulajdonosa, a Brit Virgin-szigetekre
bejegyzett Small Valley Investments Ltd. és a svájci Deneb Algedi Invest
AG mögött álló magánszemélyek neve még nem került nyilvánosságra.
A
MET a hírekre reagáló közleményében lényegében elismerte, hogy jelentős
mennyiségű gázt vásárolt az MVMP részére biztosított, elviekben célhoz
kötött felhasználású olcsó gázból, amelyet ők gyakorlatilag már szabadon
értékesíthettek tovább. A MET ugyancsak elismerte, hogy az MVMP-vel
kötött ügyleteken nyereségre tettek szert, mivel „a cég alapfilozófiája,
hogy veszteséges ügyleteket nem köt”. Bár „az MVMP-vel kötött
szerződések komoly üzleti kockázatot jelentettek, melynek eredményeként a
MET Csoport jelenleg veszteséget szenved el”. A MET közleménye szerint a
„MET Csoport jelentős eredménynövekedése döntő részben nem az
MVMP-tranzakcióból származik”, de azt nem állítják, hogy az
MVMP-tranzakció nem járult hozzá az eredménynövekedéshez. Az MVM csoport
az ügyről nem adott ki hivatalos közleményt, így arra sem reagált, hogy
a MET szerint az MVMP nem lett volna képes kezelni „ilyen nagymértékű
pozíciót”. Egyszerűbben fogalmazva, a MET szerint az állami cég
alkalmatlan volt a rendeletben kijelölt feladat ellátására.
A
Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
részéről kiadott szűkszavú közlemény szerint minden törvényesen, az MVMP
belső szabályainak megfelelően, átlátható módon, az állami vagyont
gyarapítva történt.
A
minisztériumnak az ügylet törvényességére vonatkozó állításait
ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a megegyezés ellentétesnek látszik a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (vagyontörvény)
rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány által előkészített, 2011 decemberében
elfogadott és 2012. január 1-jétől alkalmazandó vagyontörvény
értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát (pl.: az MVMP tulajdonában lévő
pénzt, földgázt, vagyoni értékű jogot) csak természetes személy vagy
átlátható szervezet részére lehet átruházni. Átlátható szervezetnek
pedig az olyan gazdálkodó szervezet minősül, amelynek valamennyi,
25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett
tulajdonosa esetében is teljesülnek az átláthatósági kritériumok. Ilyen
feltétel különösen, hogy olyan államban kell adóilletőséggel
rendelkeznie, amely az EU, az EGT vagy az OECD tagállamában van, vagy
amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezménye van.
A
MET szerint „a MET Csoport tagjai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minősülnek”. Ez ma már
akár igaz is lehet, csakhogy amikor a botrányos szerződéseket 2012-ben
aláírta az MVMP, a nyilvánosságra került adatok szerint még nem volt az.
A MET-ben 2009 óta meglévő 50%-os közvetett részesedésétől ugyanis
2012. november 23-án vált meg egy karibi offshore cég, a Normeston
Trading Ltd. (Belize), és azt ekkortól vette át – a Magyar Energia
Hivatal 2012 júliusában meghozott 672/2012. számú határozatában
Kajmán-szigeteki illetőségűként feltüntetett – RP Explorer Liquid Fund
nevű társaság. Ez utóbbi cég 2013 januárjában Ciprusra költözött. 2013.
január 21- én benyújtott kérelme alapján 2013. január 30-án
regisztrálták a ciprusi cégnyilvántartásban.
Mindez
tehát azt jelenti, hogy az MVMP 2012-ben úgy állt szerződéses
kapcsolatban a MET-tel, és úgy vállalt 2013-ra és 2014-re
kötelezettséget a Magyarország Energiakereskedő Zrt.-vel, hogy azt a
törvény kifejezetten tiltotta számára, hiszen sem Belize, sem a
Kajmán-szigetek nem EU-, nem EGT- és nem OECD-tagállam, valamint kettős
adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye sincs Magyarországnak velük.
Az
továbbra is kérdéses, hogy a megismert tulajdonos személyének és
kapcsolatainak lehetett-e köze ahhoz, hogy az MVMP a törvényi tilalmat
figyelmen kívül hagyta, illetve azt egyetlen állami szereplő se vette
észre. Ami biztos, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez is
kötődő offshore cégtulajdonosok, így különösen Garancsi István, Nagy
György és még két, egyelőre ismeretlen személy az elmúlt két és fél
évben havonta kereshetett milliárdokat jogszerűtlen kormányzati
segítséggel.
Hogy
az ügyben pontosan kit és milyen felelősség terhel, mekkora kár érte a
nemzeti vagyont, mennyivel lehetne alacsonyabb a távhő és a földgáz ára a
MET közbeiktatása nélkül, és ki a rejtélyes másik két tulajdonos, még
nem tudni.
(Vasárnapi hírek)
El lehet menni: jön az újabb kivándorlási hullám
Nem ért véget az egyre aggasztóbb kivándorlás, egy nemrégiben bemutatott kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek. A kutatók úgy vélik, ez egy öngerjesztő folyamat, sokszor a kint lévők húzzák magukkal az itthoni rokonaikat, ismerőseiket. A magyarok lassan nem látnak más lehetőséget, egyre többen gondolják úgy, csakis Nyugaton boldogulhatnak. Megnéztük, mi van a számok mögött.
Magyar fiatalok Londonban Megromlott
a családi élete? Úgy látja, rossz irányban megy Magyarország? Pocsék az
anyagi helyzete, nélkülözik? Ha igen a válasz, akkor nagy
valószínűséggel elgondolkodott már azon, hogy itt hagyja az országot.
Mára ugyanis bevetté vált a nehéz helyzetbe került, rosszkedvű magyarok
körében, hogy a kivándorlást választják, vagy legalább terveket szőnek
arról, hogy Nyugatra mennek.
Az
elmúlt években legalább 250-350 ezer ember hagyta el Magyarországot, de
tavaly januárban a nagykövetségek becsléseire alapozva Matolcsy György
akkori nemzetgazdasági miniszter már 500 ezerre tette a külföldön
dolgozók számát.
Egy
friss kutatás arra utal, a folyamat nem torpant meg. A
Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) legfrissebb – Migrációs tervek a
magyarországi 18-40 évesek körében című – kutatása szerint az itthon
maradtak közül is sokan fontolgatják a költözést. A fiatalok és a
középkorúak több mint 32 százaléka gondolkodik rajta, 12 százalékuk
komoly terveket szőtt, esetleg már böngészett álláshirdetéseket,
utánanézett a lakhatási körülményeknek, a külföldön tartózkodás
feltételeinek. Az álmodozók egynegyede egészen biztosnak, egyharmada
nagyon valószínűnek tartja, hogy tervét meg is valósítja.
Nem politika – kiábrándultság, létbizonytalanság
Nem
túl meglepőek a válaszok, amiket az okokról kérdezősködő kutatók
kaptak. A tervezgetők nagy többségét a magas bérek, a jobb
munkalehetőségek vonzzák külföldre, 40 százalékuk mondta azt: azért akar
menni, mert itthon nem talál munkát. Mindössze 21 százalékuk
panaszkodott magánéleti problémákra; politikai, ideológiai okokat pedig
csak egy törpe kisebbség, a megkérdezettek 5 százaléka említett.
Árnyalatnyival
más eredményt kaptak viszont, ha azt nézték meg, hogy kik közül
kerülnek ki a legnagyobb arányban a költözést tervezők. Ez alapján az
elváltak, az ország helyzete miatt panaszkodók, illetve a saját anyagi
helyzetük romlását érzékelők, továbbá a munkanélküliek akarnak a
leginkább menni, tehát azok a csoportok, akiknél a „továbblépés”
kényszere – a jelenlegi élethelyzetükből adódóan – nagy. „Fontos
hozzátenni, hogy az állandó lakhellyel rendelkező 18-40 éves magyar
állampolgárok mintegy 8 százaléka 2012 és 2013 fordulóján becslésünk
szerint már rövidebb-hosszabb ideje külföldön tartózkodott, tehát
esélyük sem volt bekerülni a vizsgálatba” – figyelmeztet egy fontos
tényezőre Gödri Irén, az intézet tudományos főmunkatársa.
Társadalmi csoportok, akik nagyobb arányban akarnak külföldre menni A
kutatók szerint pusztán a tervek alapján nem lehetünk biztosak benne,
hogy a közeljövőben újabb tömegek hagyják el Magyarországot, viszont a
két adat – hányan mentek el és hányan tervezik még – együtt mégiscsak
egy megváltozott trendre utal. Annak fényében, hogy már így is sokan
élnek kint, figyelemre méltó, hogy az itthon lévő 18-40 éves magyarok
közül is minden harmadik azt tervezi, hogy hosszabb-rövidebb időre
külföldre költözik…
A fiatalok a legelszántabbak
Különösen
a fiatalok, a tanulók tervezgetnek. Az NKI szerint a 18-24 éveseknek
majdnem a fele, 47 százaléka szeretne külföldre költözni. Mint arról
korábban a hvg.hu is beszámolt, egyre magasabb azon gimnazisták,
egyetemisták száma is, akik már eleve külföldön szeretnének
továbbtanulni, illetve a diploma átvétele után munkát vállalni. Az NKI
vizsgálata részben alátámasztja ezt: felmérésük szerint a 18 év feletti
tanulók 52 százalékában fordult meg, hogy külföldre mennek – ez igen
magas arány.
Úgy
tűnik, ez a trend évek óta változatlan. Hasonló eredményeket kapott
ugyanis 2012-ben a kormány-közelinek tartott Nézőpont-csoport
kutatóintézete. A Kutatópont ifjúságkutatása szerint a fiatalok több
mint fele (52 százaléka) elhagyná Magyarországot akár tanulás, akár
munka céljából. A 15-29 éves korosztály 15 százaléka akár fél évnél is
hosszabb időt töltene kint, 34 százalékuk viszont csak idehaza tudja
elképzelni az életét.
Gödri
szerint az NKI azért koncentrált pont a 18-40 közötti korosztályra,
mert a korábbi méréseikből már tudták, hogy 40 év felett a migrációt
tervezők aránya jelentősen visszaesik. Viszont azok a
legkiábrándultabbak, akik életkoruk szerint meg kellett volna már
állapodniuk, családot kellett volna alapítaniuk: a 30 és 34 év közöttiek
közel 8 százaléka azon gondolkodik, hogy végleg más országban telepedik
le…
Az európai országokban bevándorlóként lévő magyarok 2012-ben
(HVG)
Kalandvágy? Kitántorgó embereink: aggasztóan nő az országot elhagyók száma
Ha még nem hallottuk volna eleget, most kezdhetünk még jobban aggódni – újabb kivándorlási hullám jöhet. Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk – írta József Attila majd’ nyolcvan éve, s ha ennyien nem is távoznak, de hamarosan a külföldön boldogulást kereső magyarok száma meghaladhatja ezt az nagyságot. Friss kutatások szerint nem hogy nem csökken, de egyre nő azok száma, akik Magyarországon nem, hanem csakis külföldön tudják elképzelni az életüket.
A
jelenség nem új keletű, a ’90-es évek eleje óta folyamatosan hagyják el
az országot honfitársaink, ám 2007-től egyre nő a számuk, 2011 óta
pedig kifejezetten felgyorsult a folyamat. Ráadásul úgy tűnik, a
kivándorlás öngerjesztő: vagyis a már kint élők „húzzák” maguk után
idehaza maradt rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket is. A KSH
Népességtudományi Kutatóintézete január végén tette közzé legújabb
kutatását, amelyben azt vizsgálták, kik, mikor, hova és miért tervezik a
költözést. Kimondható: a Magyarországon tartózkodó 18–40 éves népesség
12 százaléka tervezi, hogy elhagyja hazáját. Persze nem elég álmodozni, a
külföldre vágyakozók ötöde már végleges döntést hozott, egynegyedük
„egészen biztosnak”, harmaduk pedig „valószínűnek” tartja, hogy valóban
elmegy, ráadásul nem is a távoli jövőben, hanem még az idén (25
százalék), vagy egy-két éven belül biztosan (44 százalék).
Az
sem mindegy, kik azok, akik gondolkodnak a távozáson. Aggasztó adat,
hogy a tanulók (de 18 év felettiek) több mint fele tervezi, hogy
elhagyja az országot, ráadásul a diplomások, a szakmunkások, az idegen
nyelveket beszélők közt is kiemelkedően magas azoknak a száma, akik
migrációt fontolgatnak. Az okok nem igazán meglepőek, de beszédesek: a
magasabb külföldi bérezés, a könnyebb elhelyezkedés áll szemben az
idehaza tapasztalható munkanélküliséggel és rossz keresetekkel, sokan
családi okok miatt, például házastársuk költözése, esetleg épp válás
miatt döntenek a lakhelyváltás mellett, de azok is könnyebben választják
a kivándorlást, akiknek nincs családjuk, nőtlenek vagy hajadonok.
Megint másokat a barátaik csábítanak külföldre. Politikai, ideológiai
okok miatt valamivel több mint 5 százalék váltana hazát.
A
legtöbben még mindig (sorrendben) Németország, az Egyesült Királyság és
Ausztria felé veszik az irányt, ám az utóbbi években kifejezetten vonzó
célponttá vált Hollandia is.
„Sok angol nem lelné Magyarországot a térképen. És ez a mi szerencsénk…”
„Többen
kérdezték már, hogy roma vagyok- e” – meséli Florina. A fehér bőrű, kék
szemű lány öt éve él Londonban. Egy Kolozsvár melletti településről
érkezett, anyai ágon magyar származású. Egyaránt vallja magát magyarnak
és románnak, a magyart enyhe akcentussal, de hibátlanul beszéli,
akárcsak az angolt. Florina végzős pszichológiahallgatóként szorong az
előtte álló állásinterjúk tömkelegétől: „Remélem, hogy a szaktudásom és
nem a román útlevelem dönt majd!”
Nagy-Britanniában
ugyanis több kellemetlenséget is tartogatott az évkezdet: az északi
áradások mellett a britek egy Kelet-Európa felől fenyegető
bevándorlóhullámtól is tarthattak. Január elsején járt le a korlátozás,
amely eddig a románok és bolgárok munkavállalási jogait szabályozta az
Egyesült Királyságban. E két országból évi ötvenezer bevándorlóval
számolnak; tömegeket motivál az otthoninál ötször magasabb brit
minimálbér, és a Spanyolországba kivándorolt egymillió román közül is
sokan dönthetnek úgy, hogy a zimankós brit időjárást választják a jobb
kereset reményében. A kormány szigorúbb biztonsági szabályokkal és a
szociális juttatások korlátozásával készül a fogadásukra.
A
beözönlő balkániak rémképét a Daily Mail színezte a leghatásosabbra: a
szenzációhajhász angol sajtótermék „értesülései” szerint hónapokra
elfogytak a repülőjegyek Bukarestből Londonba. Pedig ezen állítást már
az említett légitársaság honlapján tett keresés is megcáfolhatta.
Szintén a Daily Mail „adta hírül”, hogy a tömeget már a reptéren
közvetítők várták, akik a szociális juttatásokat igénylő nyomtatványok
kitöltéséhez kínáltak segítséget. A populista retorika nem csupán az
álhíreket szirénázó bulvárlapok eszköze; a brit jobboldalon is felkapott
a „segélyturizmus” fogalma, amely a szociális rendszert csapoló
élősködőkként látja az emigránsokat. A hírportálokon kommentelők
összeomlásról keseregnek, egyaránt hibáztatva a munkáspárt ballépéseit
és a kormányon lévő konzervatívok politikáját. Habár az ellenzők tábora
bővül, azoké sem elhanyagolható, akiknek továbbra sincs fenntartása a
multikultival szemben. A CreAM (Emigrációkutató- és Elemzőközpont)
jelentése alapján nincs is ok az aggodalomra: az emigránsok kisebb
eséllyel folyamodtak állami segélyekért, mint a britek, míg az európai
gazdasági övezetből érkezők általánosságban többet adóztak, mint
kerestek nagy-britanniai munkavállalóként. A munkanélküliek száma
alacsonyabb, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kétszer
magasabb a bevándorlók körében.
Londonról
úgy tartják, már a második legnagyobb magyar város. A korlátozások
tehát a százezres nagyságrendben itt élő magyarokat is érintik. Hogyan
befolyásolja mindez a magyarok esélyeit a munkaerőpiacon? Kézenfekvő,
hogy már az újonnan érkezők száma is matematikai esélyromláshoz vezet,
hiszen így is rendkívüli túljelentkezéssel kell számolni bizonyos
szektorokban. A diplomához kötött állásajánlatokra átlagosan
nyolcvanöten jelentkeznek; az elbírálásban fontos szempont, hogy a
jelentkező hol és milyen minősítéssel diplomázott, így hátrányba
kerülhetünk az otthon szerzett, nemzetközileg elismert végzettségünkkel
is. Egy friss diplomás átlagosan egy év után talál munkát. Jobb eséllyel
indul, aki az informatikai szektorban és a komoly munkaerőhiánnyal
küzdő egészségügyben próbálna szerencsét. A helyzet a vendéglátóiparban
sem reménytelen: az angolok a legritkább esetben állnak futárnak vagy
pizzasütőnek. Ami a kelet-európaiak versengését illeti, az újonnan
bevezetett törvények némelyike hasznunkra is válhat. Azon vállalkozóknak
például, akik minimálbér alatt foglalkoztatnak EU-s állampolgárokat,
mostantól akár húszezer fontos (hétmillió forintos) bírsággal is
számolniuk kell. „Korábban rengeteg panaszkodtak, hogy egyik-másik
nemzetiség tagjai minimálbér alatt vállalnak munkát, így szorítva ki a
többieket. Remélhetőleg ennek a gyakorlatnak vége lesz” – mondja
Florina. Szerinte mindenképp lépéselőnyben van az, aki konkrét tervvel
érkezik. „Körülöttem többen kifogytak a félretett pénzből, mire munkához
jutottak volna. Megéri felmérni a munkaerőpiacot, akár előre releváns
szakmát szerezni vagy tanfolyamot elvégezni. Azt visszatetszőnek tartom,
ha valaki a legelemibb angoltudást sem sajátítja el, személy szerint
nem sokat remélnék egy erős középfok nélkül.”
A
lány korábban egy közvetítőcég által vett ki szobát. Tizenhárman laktak
a kertvárosi házban, mindannyian magyarok. Közös életünk nem volt
zökkenőmentes; két fürdőszobán osztoztak, közös konyhán, apró hátsó
udvaron. Este a konyhai kisegítők dorbézoltak, nappal a takarítók
lármázták fel az éjszakai műszakot. Kollégiumi konfliktusok robbantak
ki, a megevett müzlitől az eltűnt zokniig. „Mi, frissen érettségizettek
jól szórakoztunk, lakótársaink zöme azonban rég harmincas-negyvenes
éveit taposta. Munka nemigen akadt, ha mégis, nem tudtuk egymás sikerét
ünnepelni. Hamar felütötte a fejét az áskálódás, később a nyílt
ellenségeskedés. A magyaroknál nem fejlődött ki olyan közösség, nincs
olyan nemzetiségi összetartás, mint a többi kisebbség esetében.” Florina
szerint nem segítjük, támogatjuk egymást, ez pedig fontosabb hátráltató
tényező, mint a többiekkel való versengés.
Kulcskérdés
az is, hogy látnak bennünket az angolok? Vajon egy kalap alá vesznek-e
román, bolgár és egyéb kelet-európai társainkkal? „Aggaszt, mennyire
démonizálja a brit sajtó a románokat – szinte csak bűncselekményekkel
összefüggésben ábrázolja őket. A magyarokról ugyanakkor nem olvastam
hasonlókat” – mondja Florina. „Szép nők, furcsa nyelv, szocializmus” –
összegzi William, mi jut eszébe Magyarországról. És Kelet-Európáról, úgy
általában? „Arról is csak a sztereotípiák. Fogalmam sincs, mi a
különbség a szlovák, ukrán vagy magyar kultúra között. Kelet-Európa
innen elég egységes masszának tűnik” – von vállat angol csoporttársam,
pedig nemzetközi kapcsolatokat hallgat. „A lengyeleket mindenki
megjegyezte magának, mivel rengetegen letelepedtek már itt. A románoktól
szerintem a hozzájuk kapcsolódó negatív asszociációk miatt tartunk.
Róluk ugyanis a cigányság jut az eszünkbe, már csak szemantikai okokból
is: a „romanian” és a „roma” szó hasonlósága folytán rengetegen mossák
össze a két népcsoportot, a cigányok pedig itt is beilleszkedni képtelen
népségként élnek a köztudatban. De a magyarok? Hozzájuk nem kötünk
semmit. Garantálom, hogy az angolok többsége a térképen sem tudná
bejelölni Magyarországot. És ez nektek tiszta szerencse…”
Mindezt
James, egy londoni étterem menedzsere is alátámasztja. Arról faggattam,
befolyásolja-e a nemzetiség, mikor alkalmazottakat keres. Már csak
azért is, mert a legtöbb cégnél előírás a különböző háttérből érkezők
egyenlő arányban történő foglalkoztatása, szigorúan büntetik a
diszkrimináció bármely formáját. James szerint a „fair play” fontos
erény a britek számára. „Nálam a teherbírás, a szorgalom a döntő
szempont. Tapasztalatom szerint a bevándorlók ebben lekörözik a
briteket, akiknek gyakran derogál a kétkezi munka” – mondja
diplomatikusan, majd hozzáteszi: „A magyarokkal szemben nincsenek
általános előítéletek, talán, mert eddig még fel sem tűntek a radaron.”
(Vasárnapi hírek)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)