Benjamin Franklin számadása az életről

Úgy kívántam élni, hogy ne vétsek soha, s legyőzzem a természeti hajlam, szokás és társaság kísértéseit. Mivel tudtam, vagy legalább azt hittem: tudom mi jó s mi rossz, elgondolkodtam miért is ne cselekedhetném mindig az egyiket és miért ne kerülhetném el a másikat messzi. Azonban hamarosan látnom kellett, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Míg minden igyekezetemmel egyik hibámat tartottam szemmel, észrevétlen becsusszant a másik; a szokás rajtaütött a figyelmetlenségen; a hajlandóság néha erősebbnek bizonyult a meggondolásnál.

Végül megbizonyosodtam afelől, hogy magammal kötött elvi megállapodásom, mely szerint az erkölcsösség egybevág legszemélyesebb érdekeimmel, nem elegendő ballépéseim megakadályozására; megcsontosodott rossz szokásokat kell letörnöm, majd jókat megszereznem és elplántálnom, mielőtt viselkedésem egyenletes helyességében megbízhatnék. E célból a következő módszert dolgoztam ki.

Tizenhárom erény címszavába gyűjtöttem mindazt amit magam elé mint szükségest vagy kívánatost tűztem, majd minden címszóhoz mellékeltem egy rövid utasítást az erény mibenlétéről. Az erény címszavai s a hozzá fűzött címszavak így hangzottak:

1. MÉRTÉKLETESSÉG
Ne egyél a tunyulásig, ne igyál a részegségig.

2. CSÖND
Csak úgy szólj, ha a magad vagy mások javát szolgálod; kerüld a fecsegést.

3. REND
Legyen meg minden holmid helye; legyen meg minden tevékenységed ideje.

4. HATÁROZOTTSÁG
Határozz mit kell tenned; hiánytalanul tedd meg amit elhatároztál.

5. TAKARÉKOSSÁG
Csak úgy költekezz, ha mások vagy a magad javát szolgálod; ne pocsékolj.

6. SZORGALOM
Ne veszíts időt; hasznos dolgon munkálkodj mindig; mellőzz minden fölös tevékenységet.

7. ŐSZINTESÉG
Bántó módon senkit félre ne vezess; jámboran s méltányosan gondolkodj, s ha szólsz eképpen szóljál.

8. IGAZSÁG
Senkit igaztalanul meg ne sérts; iránta való kötelességed el ne mulaszd.

9. MÉRSÉKLET
Kerüld a végleteket; de légy türelmes a legvégső határig azok iránt, akik megsértenek.

10. TISZTASÁG
Ne tűrd sem tested,sem ruhád, sem környezeted tisztátalanságát.

11. NYUGALOM
Állj ellent az apró bosszúságnak; a hétköznapi és elkerülhetetlen hibák ne zavarjanak.

12. MAKULÁTLANSÁG
Ritkán élj a kéjjel; céljának egészségedet vagy a nemzést tekintsd; csömörig, erőd fogytáig, mások vagy magad békéjének, jóhírének rovására ne űzd.

13. ALÁZAT
Kövesd Jézust és Szókratészt

Lévén szándékom mindezen erényekből életmódot formálni, úgy véltem nem volna tanácsos, ha figyelmemet egyszerre osztom meg valamennyi között, hanem egyenként építem őket életembe; s mikor az egyik már véremmé vált, akkor térek a másikra, és így haladok tovább, míg végére nem járok mind a tizenháromnak. Minthogy pedig némely erények előbbi elsajátítása könnyítheti dolgomat a továbbiakban, e célszerűségi sorrend szem előtt tartásával formuláztam meg az erények lajstromát.

Elsőül állítottam a Mértékletesség-et, mert az elmében hűvös tisztaságot teremt, mely oly fontos, ha résen kell állnunk megcsontosodott szokásaink szüntelen vonzása és az örökös kísértések ellenében. Emez erény teljes birtokában könnyebb megfelelni a Csönd parancsolatának. Vágyam az volt hogy tudásom is gyarapodjék, míg erényeimet öregbítem, és meggondolván hogy a beszélgetések során több tudományra tehet szert az ember a füle, mint a nyelve útján: igyekeztem tehát letenni a fecsegés, szójátékfaragás, tréfálkozás szokásáról, mely csak a semmirevaló társaság előtt kedves, épp ezért az erények sorában második helyre a Csönd-et tűztem. Ettől s a soron következő Rend-től reméltem, hogy több időt biztosítanak mind erénytervezetem valóra váltásához, mind tanulmányaimhoz. Ha pedig a Határozottság egyszer véremmé válik, megerősíti majd akaratomat a további erények birtokba vételéhez; Takarékosság és Szorgalom megszabadít megmaradt adósságaimtól, majd jóléthez és anyagi függetlenséghez segítvén megkönnyíti az Őszinteség és Igazság gyakorlását, etc., etc.

Majd eszembe vettem, hogy Püthagorasznak az Arany Versek-ben adott tanácsához híven önvizsgálat volna szükséges naponként; ehhez pedig a következő rendszert dolgoztam ki. Kötöttem egy kis könyvet, melyben minden erénynek külön lapot nyitottam. A lapokra hét-hét hosszanti vonalat húztam, megjelölvén mindeniket egy-egy erény kezdőbetűjével. E keresztvonal mentén, a hét megfelelő napjánál kis fekete ponttal jelölhettem, milyen hibát találtam a napi önvizsgálat során.

Egy lap képe:

Mértékletesség: Ne egyél tunyulásig; Ne igyál részegségig.
	H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
M
Cs		*	*
R	*	*	*			*	**
H		*			*
T	*
Sz				*
Ő
I
M
T
Ny
M
A

Úgy határoztam hogy egyheti szigorú figyelmet szentelek minden soron következő erénynek. Ilyenformán az első héten legfőbb gondom az volt, hogy legcsekélyebbet se vétsem a Mértékletesség ellen, a többi erényt pedig sorsára bíztam, csupán a táblázaton jelöltem esténként a nap egyéb vétkeit. Az első héten sikerült is tisztán tartanom első soromat, melyet az M betű jelölt, s föltehettem, hogy az erény immár szokássá erősödött bennem; megkíséreltem tehát figyelmemet a második erényre terelni, hogy a következő héten már a két első sorom tisztán álljon. Ily módon járván az erények végére, egy tanfolyamot tizenhárom hét alatt fejeztem be, s minden évben négy tanfolyamra jutott idő. S miként a kertész sem esik a gyomlálásnak kertszerte, mert erejéből nem telnék minden dudvára-gazra, hanem sorra veszi az ágyásokat, hasonlóképpen reméltem bátorítást és erőt a lapok fokozatos megtisztulásától az erényekben való öregbedésemhez, míg majd néhány tanfolyam után boldogan lapozgathatok makulátlan könyvemben naponkénti önvizsgálataim során.

Zöld geopolitikai kihívások

Az energiapolitika geopolitikai és biztonságpolitikai vonatkozásai

Köztudott, hogy az energiapolitika jelentősen befolyásolja a geopolitikai egyensúlyt. Az elmúlt években sokan állítják, hogy a környezetbarát és megújuló energiaforrások elterjesztése segíthet az energiahordozók birtoklásáért folytatott nagyhatalmi vetélkedés felszámolásában, és egyúttal csökkentheti a fejlett országok kiszolgáltatottságát az energiahordozókban gazdag államoktól, mindenekelőtt Oroszországtól, a latin-amerikai és a közép-ázsiai autoritárius rezsimektől és az arab országoktól. David J. Rothkopf külpolitikai szakértő, a Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet munkatársa arra figyelmeztet a Foreign Policy folyóiratban megjelent írásában, hogy az környezetbarát energia nem megszűnteti, csak átalakítja az erőforrásokért folytatott geopolitikai vetekedést.

A környezetbarát technológiák és a megújuló energiaforrások elterjesztése egyáltalán nem halad olyan zökkenőmentesen, mint azt sokan, elsősorban a zöldek remélik. Az Egyesült Államok kongresszusa például azt tervezi, hogy védővámmal sújtja a károsanyag-kibocsátási kvóták bevezetésétől és a környezetszennyezés mértékének csökkentésétől elzárkózó országokból érkező importcikkeket. A törvényjavaslat elsősorban Kínát érintené hátrányosan, hiszen az ázsiai ország egyelőre nem hajlandó a széndioxid-kvóták bevezetésére. Ha elfogadják, az amerikai szigorítás után véget érne az olcsó munkaerő - és lazább munkavédelmi és környezetvédelmi előírások - miatt Kínába történő kiszervezés korszaka is. A szabályozást ellenző országok Kínával és Indiával azt állítják, hogy az Egyesült Államok valójában a protekcionista intézkedéseseket akar bevezetni a környezetvédelemre és a klímaváltozás elleni harcra hivatkozva.

Nem csak a kereskedelemben vezet konfliktusokhoz a zöld technológiák alkalmazása. Nyilvánvaló, hogy az olajban gazdag, többnyire nem demokratikus államok befolyása jelentősen csökkenne, ha az energiaiparban és a közlekedésben sikerülne kiváltani az olajat. Ám nem sokkal lenne megnyugtatóbb egy olyan világban élni, amelyben az olajexportból élő államok költségvetési bevételei elapadnának - figyelmeztet Rothkopf. Belegondolni is rossz, hogy mi lesz, ha például Oroszország költségvetési finanszírozhatatlanná válik, vagy valamelyik arab országban lázadások és hatalmi harcok törnek ki az olaj világpiaci árának esése miatt.

Ráadásul az olajat kiváltó energiaforrások mindegyikével kapcsolatban újfajta problémák vetődnek fel. A mostanában már zöld szervezetek által is támogatott atomenergia elterjedése is komoly biztonságpolitikai következményekkel járna. A reaktorokban használt dúsított urán és plutónium ugyanis könnyen és gyorsan - néhány hét alatt - atomfegyver gyártásához alkalmas tisztaságú hasadóanyaggá alakítható. De még ha minden atomreaktort építő ország elkötelezett híve lenne is a nukleáris energia békés célú felhasználásának sem lenne garancia a visszaélések elkerülésére: a nemzetközi terrorista szervezetek minden bizonnyal igyekeznének hasadóanyaghoz jutni.

További nehézséget jelenthet a megújuló energiaforrások elterjedésében a vízhiány. A Földön már most is több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, ami komoly biztonságpolitikai és geopolitikai kérdéseket vet fel. Egyre több elemző jut arra a következtetésre, hogy a jövő háborúi a vízről fognak szólni. A helyzetet a környezetbarát technológiák fokozhatják: a vízerőművek építésével megváltozik a folyók vízhozama, a bioüzemanyagok előállítása rengeteg vizet emészt fel, a hibrid meghajtású autók is sok vizet fogyasztanak és még a chipgyártásban alkalmazott eljárások is jelentős mennyiségű vizet emésztenek fel. A szűkös vízért folytatott geopolitikai vetélkedés alig különbözne az olajért vívott harcoktól.

Hasonló problémákat vet fel az elektromos autók elterjedése. Igaz ugyan, hogy az elektromos meghajtású járművek gyártásával jelentősen csökkenne a kőolaj jelentősége, ám egyenes arányban nőne az akkumulátorgyártáshoz szükséges lítiumé. A lítium pedig még az olajnál is ritkább természeti kincs, ráadásul nagyon kevés helyen fordul elő: a Föld lítiumkészletének kétharmada Chile és Bolívia területén, az Atacama-sivatagban található.

„Mindez csak futó pillantás a jövőbe. Ráadásul a környezetbarát energia bevezetésével kapcsolatos geopolitikai problémák egy része már ma is érzékelhető - zárja Rothkopf az elemzését. - Összességében kijelenthető, hogy a hagyományos fosszilis üzemanyagok kiváltásával felszámolhatók a jelenlegi legsúlyosabb globális geopolitikai fenyegetések, de azért nincs ok a hurráoptimizmusra. Fel kell készülnünk rá, hogy a zöldebb világ sem lesz mentes a geopolitikai kihívásoktól. Arra kell tehát törekednünk, hogy a jelenlegi fenyegetések felszámolása közben elkerüljük, hogy a technológiai újítások hasonlóan súlyos problémákhoz vezessenek."

http://www.foreignpolicy.com/articles/2009/08/17/is_a_green_world_a_safer_world_not_necessarily?page=full