Véget ért Amerikai korszaka?

Die Presse

Egyre több jel mutat rá, hogy véget ért az amerikai hegemónia korszaka - írja az osztrák konzervatív napilap. A szuperhatalom túlságosan maga alá gyűrte a világot, tetőzik a pénzügyi válság, és új nagyhatalmak tűnnek fel a láthatáron. A bankrendszer recseg-ropog, a részvények árfolyama zuhan, az államadósság nő, Amerika külpolitikai befolyása csökken.  

Abban  pártállásra való tekintet nélkül mindenki egyetért, hogy a hanyatlás nyilvánvaló. Amerikában mindenki arról beszél, hogy az egypólusú világrend korszaka lezárult. Richard Haas, a Council of Foreign Relations elnöke non-poláris világról cikkezik, a neves elemző, Robert Kagan, John McCain politikai tanácsadója pedig a demokráciák és diktatúrák harcának feléledéséről beszél.

A félelem nem újkeletű. Amerika a második világháború óta a negyedik nagy válságot éli át. Az első 1957-ben következett be, az orosz szputnyik sokk után, a második a hetvenes években az olajválság idején, a harmadik pedig a nyolcvanas évek végén, a japán cégfelvásárlási láz éveiben. A negyediket a mostani pénzügyi válság gerjeszti.

Amerika persze sok nehéz időszakot túlélt már, és gazdasági-katonai vezető ereje ma is megkérdőjelezhetetlen.  Még mindig  a világgazdaság motorja: az Egyesült Államok gazdasága a világ össztermelésének egynedét állítja elő. Kína még 2025-ben is csak az amerikai nemzeti össztermék felét lesz képes produkálni, technológiai téren pedig az Egyesült Államok behozhatatlan marad. A világ tíz legjobb egyeteme közül hét Amerikában van, és amíg Kína, Japán, Oroszország és Európa több országa népesedési gondokkal küzd, addig az Egyesült Államokban folyamatosan és egyenletesen nő a népesség.

Ami a haderőt illeti, Amerika katonai kiadásai magasabbak, mint az őt követő 14 országé együttvéve. Igaz, az óriás olykor tehetetlen. Iránnal szemben nem sikerült érvényre juttatni akaratát, és Oroszország katonai akcióit sem tudja megakadályozni. Amerikának lassan el kell fogadnia, hogy nem demokratikus országok is érhetnek el gazdasági sikereket érhetnek.

Amerika nehézségeit mélyíti, hogy az ország az utóbbi években óriási mértékben eladósodott. Az államadósság elérte a 9000 milliárd dolláros határt, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi az Egyesült Államokat. Mi történne, ha a kínaiak eladnák amerikai állampapírjaikat? Igaz persze, hogy a kínai gazdaság sem növekedhetne a hatalmas amerikai piac nélkül. A válságtünetek szaporodnak, és még nem dőlt el, hogy Amerika ismét talpra tud-e állni.

http://diepresse.com/home/politik/aussenpolitik/415168/index.do

A brit kormány fellép a spekulánsok ellen

The Times

A brit pénz- és tőkepiacot ellenőrző Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete példátlan határozatot hozott, és megtiltotta, hogy a hedge fundok és az egyéb nagy kockázatú, spekulatív befektetési alapok a bankpapírok árfolyamának további esésére játszva a következő három hónap során short pozíciókat nyissanak - írja a londoni napilap.

A hatóság azt reméli, hogy a döntés megakadályozhatja a bankrészvények további zuhanását és az újabb csődöket. A brit döntéssel egyidőben az amerikai pénzügyi ellenőrzőszervezetek is bejelentették, hogy vizsgálni kezdik, nem játszottak-e szerepet szabálytalan spekulációs ügyletek a Goldman Sachs, a Lehman Brothers és a Morgan Stanley összeomlásában. Egyúttal arra is kötelezik a befektetési alapokat, hogy hozzák nyilvánosságra, jelenleg mennyi nyitott short pozíció van portfoliójukban.

A részvények esésére spekuláló short pozíciók nyitása nem szabálytalan, azt viszont tiltja a törvény, hogy az árfolyamesésben érdekelt spekulánsok álhírek terjesztésével tegyenek szert nyereségre. „Az amerikai és a brit pénzügyi hatóság felhívták rá a figyelmet, hogy a spekulációs szándékkal nyitott short pozíciók hozzájárulhatnak a nehéz helyzetben lévő bankok katasztrófájához."

http://business.timesonline.co.uk/tol/business/industry_sectors/banking_and_finance/article4783761.ece

Kaszparov: Putyin romba dönti az orosz gazdaságot

The Wall Street Journal

„Az elmúlt héten kibontakozó globális tőzsdeválság megadta a kegyelemdöfést az orosz piacnak. Szerdán másfél napra felfüggesztették a tőzsdei kereskedést. A kormány 44 milliárd dollárt különített el három orosz bank megsegítésére. Az egyiket, a Gazprombankot Vlagyimir Putyin közeli barátja vezeti" - írja Garri Kaszparov, az orosz ellenzék vezére a New York-i lapban.

Kaszparov szerint az orosz tőzsdei zuhanás háttérben elsősorban nem a világpiaci válság, hanem az orosz gazdaság rossz állapota áll. Az oroszországi piaci helyzetet jól szemlélteti, hogy Rupert Murdoch amerikai milliárdos (aki egyebek között a The Wall Street Journal tulajdonosa) nemrég úgy nyilatkozott, hogy eladja orosz érdekeltségeit, mert a nyereséges vállalatokat „meglopja" az állam. Ahogy azt Mihail Hodorkovszkij sorsa is mutatja, Oroszországban a sikeres vállalkozók nincsenek biztonságban.

A jövő sem reménykeltő - véli Kaszparov. Medvegyev ugyan piaci reformokat és liberalizációt ígért a kampányban, de mára világossá vált, hogy Putyin központosító és autoritárius politikáját folytatja.

Több nyugati politikus pedig Putyin cinkosává vált, ahelyett, hogy a demokratikus intézményeket erősítené - véli Kaszparov. „Az orosz gázért és olajért cserébe erősítik az orosz vezetők legitimitását, azt a látszatot keltve, hogy Putyin és Medvegyev demokratikusan választott politikus, nem pedig maffiavezér." Silvio Berlusconi megakadályozta, hogy az EU szankciókkal sújtsa Oroszországot Grúzia lerohanásáért. Gerhardt Schröder volt német kancellár és Paavo Lipponen korábbi finn miniszterelnök, akik jelenleg a Gazprom tanácsadói, szintén minden befolyását latba vetette, hogy felmentsék az orosz vezetést.

Putyin orosz és külföldi támogatói jelentős gazdasági veszteségeket szenvedtek a május óta 57 százalékkal visszaeső tőzsdeindex miatt. Sokan csődbe mentek, de még mindig akadnak, akik abban bíznak, hogy a válság gyorsan lecseng, és minden marad a régiben.

http://online.wsj.com/article/SB122178456456654879.html