A világ vezető kormányaiba beágyazott globális hatalmi elit nem tágít világuralmi terveitől. Vegyük leltárba azt a 12 kulcsfontosságú folyamatot, vagy ha úgy tetszik kioldógombot, melyeket céljuk elérése érdekében alkalmaznak.
Minden út a világkormányhoz vezet. Ez ma már sok embernek nem okoz meglepetést. A londoni Financial Times-ban Gideon Rachman, vezető külügyi kommentátor már 2009-ben nyíltan írt róla „És most a világkormány” című cikkében. A Trilaterális Bizottság, a Bilderberg csoport és a Külkapcsolatok Bizottsága bennfentesei, sőt most már a Vatikán is egyre gyakrabban és egyre hangosabban visszhangozza ezeket a nézeteket.
A föld makro-menedzselése nem könnyű feladat. A globális elit által pénzelt, a média és a politikai vezetés által pedig interfészként használt elit egyetemek agytröszt-hálózata biztosítja a stratégiai és taktikai tervezést, ami nélkül a terv nem válhat valóra.
A tervezés minden területre kiterjed, észben tartva, hogy a gépezet egyes elemei különböző sebességgel haladnak a cél felé:
- A pénzügyi folyamatok, kioldógombok, fénysebességgel haladnak előre az elektronikus információtovábbításnak köszönhetően, és néhány nap vagy akár óra leforgása alatt döntenek piacok, valuták és egész országok soráról;
- A gazdasági folyamatok, vagy kioldógombok, egy fokkal lassabbak: az autók, repülők, ruhák, épületek előállításához hónapokra van szükség;
- A „demokratikus rendszerhez” kötött politikai folyamatok, kioldógombok, általában több évre adnak hatalmat egy-egy ember kezébe;
- A kulturális folyamatok, kioldógombok, kivitelezéséhez egy egész generáció élete szükséges. A pszichológiai hadviselésnek ezért van óriási jelentősége.
A folyamat kockázatkezelésénél az összes buktatót és meglepetést figyelembe kell venni a tervezőnek, tehát minden tervhez tartozik egy „B”, sőt sok esetbe „C” és „D” terv is, melyeket szükség szerint léptetnek életbe.
A világkormány 12 kioldógombja
Ma a hatalmi elit a globalizáció utolsó simításainál tart, készen állva a világkormány felállítására. Friedrich Nietzschének a kötéltáncosról írt szavait átértelmezve Zarathustrával együtt elmondhatjuk „Veszélyes átkelés az ember, veszélyes úton levés, veszélyes visszatekintés, veszélyes borzongás és megtorpanás.”
A 12 indítógomb egy nagyon összetett, holisztikus mátrixban kapcsolódik össze rendkívül rugalmas taktikákkal, de hajlíthatatlan célokért. Az összkép sokkal többet elárul, mint az egyes részek külön-külön:
1. A pénzügyi összeomlás
A globális pénzrendszert 2008 óta mesterségesen tartják életben. Ben Bernanke, Timothy Geithner és az USA gazdasági kommandós-csapata (Robert Rubin, Larry Summers, a Goldman Sachs, a Citigroup és a JP Morgan mega-bankárai az angol jegybankkal és az EKB-val együttműködve) egy lépést sem tesznek a lakosság és a haldokló gazdaság megmentése érdekében. Több ezermilliárd dollárt injekcióztak az elit bankokba és a fővonalas média segítségével elhitették a világgal, hogy bizonyos bankok túl nagyok ahhoz, hogy elbukjanak. Ahogy azt Orwell írta: „Túl hatalmas a bukáshoz.” Miért? Mert nem a kormányok felügyelik és irányítják a Goldman Sachs, Citicorp, HSBC, Deutsche Bank és JP Morgan Chase féle óriásokat, hanem pont fordítva.
2. Gazdasági válságok
A „destruktív, szélsőséges kapitalizmus” a nemzeti és területi gazdaságok tönkretételén ügyködik, olyan rabszolgatartó-gulág egységekké alakítva azokat, amit még Sztálin is megirigyelt volna. Problémáink nem a világ valós gazdaságából erednek (amely úgy-ahogy működőképes állapotban van), hanem a hamis pénzügyi, banki és spekulációs világból.
3. Társadalmi zavargások
A görög, ír, portugál és izlandi, valamint a lehetséges olasz, spanyol és egyéb összeomlások egyre erőszakosabb társadalmi zavargásokhoz vezetnek, nem kímélve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat sem.
4. Járványok
Egyre több „influenza meglepetésre” számíthatunk, melyek kötelező oltásokhoz vezetnek majd, jó alkalmat szolgáltatva a beinjekciózható RFID chipek „erőszakmentes” bevezetéséhez, melyek az emberi DNS konkrét szakaszait veszik kezelésbe. Faji és etnikai alapon működő népességszabályozási kampányok?
Miközben a globális gazdaságot „növekedésmentes üzemmódba” helyezték, a gazdasági hajtóerőket a fogyasztás csökkentésére állították át. Vajon az elit által a világra erőltetett karbon kredit rendszer is a teljes társadalmi kontrol egyik eszköze?
6. Terrortámadások megrendelésre
Ez az elit egyik kedvenc joker lapja a játszmában, amit akkor vet be, ha egy új válságot akar elindítani vagy a világkormányhoz vezető utat lerövidíteni. Vajon az új 9/11-nél is nagyobb támadások az újabb globális háborúkat, megszállásokat és népirtásokat hivatottak előkészíteni? Egy nagyváros elleni nukleáris merénylet, amit az elit ellenségeire lehet kenni hogy hangzik?
7. Általános háború a közel-keleten
E sorok írása közben a nagyhatalmak tengerészeti egységei, vadászrepülői és egész hadseregei készen állnak a támadásra Szíria, Irán és még ki tudja ki ellen.
8. Környezeti katasztrófák és „balesetek”
A Szovjetunió végnapjait elindító 1986-os csernobili baleset megmutatta a világnak és a szovjet népnek, hogy az állam nem képes kezelni saját nukleáris létesítményeit. 2010 áprilisában láthattuk, a BP fúrótornya miatt bekövetkezett ökológiai katasztrófát a Mexikói-öbölben, majd röviddel utána, 2011 márciusában a sokkal súlyosabb és jelenleg is tartó fukusimai nukleáris szerencsétlenséget. Ezek a balesetek vajon véletlenül történtek? Ki tudja.
9. Vezető politikusok és vallási vezetők ellen, az elit ellenségei által elkövetett merényletek
A Mossad, a CIA és az MI6 tökélyre fejlesztették az ilyen piszkos munkák kivitelezését.
10. Az USA által „latornak” minősített országok elleni támadások
Ki lesz a következő? Irak? Szíria? Észak-Korea?
11. Megrendezett vallási események
A tömegek egyre erősödő igénye valami többre, valamilyen célra az életükben nagyon sebezhetővé teszi őket egy hollywoodi stílusú, 3D-s hologram előadásra, ami megkísérelheti elhitetni velük Jézus második eljövetelét. Egy elektronikus „messiás”, aki az elit céljaival összhangban cselekszik? Ki merne „isten” ellen fordulni?
12. Megrendezett kapcsolatteremtés földönkívüliekkel
Ez is egy lehetséges opció. Az emberiség jelentős részét sikerült meggyőzni a földönkívüliek létezéséről. A hologram technológia itt is kapóra jöhet és segíthet megrendezni egy földönkívüli űrhajó földre szállását, például a Fehérház gyepén, kihangsúlyozva természetesen mennyire fontos, hogy az emberiség egységes frontot alkotva fogadja a földönkívüliek érkezését. Újabb ürügy a világkormány szükségességére?
Mi a közös ezekben az egymással összefüggő „válságokban”? Globális felmelegedés, járványok, „nemzetközi terrorizmus”, pénzügyi összeomlás, gazdasági válság vagy akár egy földönkívüli kontaktus? Mindegyik azt hivatott bizonyítani, hogy egyetlen nemzet sem képes megbirkózni a problémákkal önmagában, így kezelésükhöz mindenképpen egy világkormány felállítására van szükség.
2012-ről egy dolgot biztosan tudunk: Résen kell lennünk, aminek kulcsa a jól informáltság. Fontos, hogy megértsük, mi folyik a világban a valóságban. Azt nézzük, ami történik, ne azt, amit a globális televíziós csatornák és médiumok urai próbálnak elhitetni velünk.
Forrás: RT.com
2012 ez előző évnél is keményebb menet lesz
A maják különleges jelentőséget tulajdonítottak 2012-nek. Számukra ez a dátum az idők végét jelenthette, ami számos apokaliptikus könyvet, forgatókönyvet és hollywoodi alkotást eredményezett az ünnepekre.
[Fontos megjegyeznünk, hogy a Bibliában végső időknek nevezett eseménysorozat nem a földbolygó végét jelöli, hanem az ember jelenlegi igazságtalan uralmának végére és egy új korszak kezdetére utal. Sőt, a jelenlegi helyzetet és a Biblia jövendöléseit figyelembe véve, biztosan tudhatjuk, hogy ez az új korszak nem 2012-ben jön el, de az is biztos, hogy sok világmegváltoztató jelenségnek lehetünk tanúi az elkövetkezendő hónapok során, melyek elindíthatják a lavinát.]
Nem kell azonban a világ végében hinni valakinek ahhoz, hogy lássa, 2012 soha nem látott mennyiségű politikai kockázatot rejt a globális gazdaság számára.
Közelgő választások több nagyhatalomban, válság Európában, lázongások a közel-keleten és az egyre súlyosabb gazdasági nehézségek miatti elégedetlenség következtében 2012 több bizonytalanságot tartogathat 2011-nél is.
Könnyen lehet, hogy 2011 nem várt durranással búcsúzik, hiszen az euró helyzete és az izraeli-iráni feszültség miatti aggodalmak teljes bizonytalanságban tartják a piacokat.
A Lehman Brothers csődje által elindított válság után három évvel még mindig úgy tűnik, hogy a gazdasági bajok irányítják a politikát, egyre kétségbe ejtőbb helyzetbe hozva a világot.
2011 legtöbb politikai eseménye mögött is a gazdasági feszültségek – az emelkedő élelmiszerárak, a fejlődő világ romló gazdasági helyzete, stb. – rejtőztek. A bajok erősödésével, a politikai bizonytalanság, a konfrontáció és a konfliktusok egyenes arányban mélyülnek.
„A helyzet még sokat fog romlani, mielőtt javulni kezdene,” mondja Jonathan Wood, a Control Risk nevű londoni kockázati tanácsadó cég globális elemzője. „Ha megnézzük, milyen események hajtották a világot 2011-ben, megfigyelhetjük, hogy ezek a tényezők nem múltak el, sőt hatásuk tovább erősödik.”
Elnökválasztás az Egyesült Államokban, Franciaországban és Oroszországban, valamint a kettős hatalomátadás a kínai kommunista párt felső vezetésében tovább erősítik a bizonytalanságot és megnehezítik a politikai vezetőknek a kompromisszumkötést vagy a szigorúbb politikai irányelvek, törvények bevezetését.
Sok elemző szerint a politikai tehetetlenség komoly kockázati tényezőt jelent ezekben az időkben, amikor erőskezű vezetőkre lenne szükség. Az Egyesült Államok kongresszusi „szuperbizottságának” egyértelmű bukása, hogy döntést hozzon a költségvetési hiány csökkentésének módjáról, valószínűleg hasonló eseményeknek előhírnöke más országokban.
Barack Obama nehéz kampánynak néz elébe, függetlenül attól, hogy kit indítanak végül ellene a republikánusok, hiszen a gazdaság jó esetben is csak stagnál, a munkanélküliség a legjószívűbb adatok szerint is 8,6%-on áll, a középosztály pedig történelmének legnehezebb időszakán megy keresztül az egyre csökkenő ingatlan és részvényárak és még egy tucat probléma miatt.
A 2012-ben ránk leselkedő kockázatok közül a legtöbb elemző szerint az eurózóna szuverén adósságválsága jelenti a legnagyobb veszélyt.
Amennyiben a 17-országból álló eurózóna államok a jelen szerkezetben akarják túlélni a válságot, kemény gazdasági és politikai reformokkal kell szembenézzenek. A válság két évvel ezelőtti kirobbanása óta 16-odszor megrendezett néhány héttel ezelőtti EU csúcs sokak szerint az euró megmentésének utolsó esélye volt.
Bár az eurózóna tagállamok és még néhány EU tagország vezetői szorosabb fiskális egységről és szigorúbb költségvetési fegyelemről állapodtak meg, az euró túlélését nem voltak képesek biztosítani.
A legnegatívabb kilátások szerint 2012 az egységes valutaunió felbomlását, egy sor csődöt, bankrohamokat, polgári elégedetlenséget és a 2008-as válságnál is komolyabb gazdasági gondokat hozhat.
Sokak szerint az euró mindezek ellenére, bár súlyos áldozatok árán, túl fogja élni a válságot, miközben az európai vezetők minden erejükkel megpróbálják összehangolni az egymástól olyannyira eltérő gazdaságokat. Lásd Németország és Görögországát példáját.
„Önmagában a legnagyobb kockázatot mindenképpen az eurózóna jelenti, de ugyanakkor elképzelhető, hogy pont ezt a kockázatot fogják tudni a leggyorsabban orvosolni,” mondja Alastair Newton, volt brit kormánytisztviselő, a japán Nomura Bank vezető politikai elemzője.
„Ha ez valóban megtörténik, még mindig ott van a rendkívül lassú növekedés és az egyre erősödő társadalmi elégedetlenség, főleg az eurózóna déli országaiban, de egész Európában is. 2012 a legpozitívabb forgatókönyv szerint is rosszul néz ki.”
Mások szerint továbbra is a közel-kelet jelenti a legnagyobb veszélyt, ahol egy elmérgesedő konfliktus az egész világra kihatna.
Nem egészen egy évvel az arab tavasz elindulását követően, az érintett területek még mindig mozgásban vannak politikailag, miközben kevéssé ismert iszlamista pártok szereznek egyre nagyobb hatalmat Afrika szerte, a szíriai felkelések pedig lassan polgárháborúvá fajulnak.
Számos, a nyugat támogatását élvező veterán arab vezető bukását követően és az amerikai erők kivonulásával Irakból, sokan úgy gondolják, hogy a nyugati hatalmak immár 200 éve tartó befolyása a térségben gyengülni látszik.
A változások teremtette vákuumban egyes területi hatalmak, mint például Törökország, Szaúdi-Arábia és talán a kiszámíthatatlanabb Irán, egyre inkább a nyílt konfrontáció tárgyává válnak.
A nyugati titkosszolgálatok információ szerint Irán gyorsított ütemben halad egy használható atomfegyver megépítése felé és egyes elemzők szerint 2012 lehet az az év, amikor Teherán ellenségei úgy döntenek az eddigi szabotázs akciók után komolyabb katonai lépésre szánják el magukat, ami veszélybe sodorhatja a Perzsa-öböl felől érkező olajszállítmányokat, hogy csak a legegyértelműbb kockázatot említsük.
„A legnagyobb kérdést egy esetleges izraeli támadás jelenti Irán nukleáris létesítményei és egyéb, a hatalom szempontjából fontos célpont ellen,” mondja Thomas Barnett, a Wikistrat politikai kockázatelemző vezető stratégája, hozzátéve, hogy jelenleg úgy tűnik, sem az iráni sem az izraeli vezetők nem hajlandók visszakozni. „A helyzet ijesztő… valamelyik oldalnak engednie kell ebben a stratégiai egyenletben.”
Amennyiben a világnak sikerülne elkerülni egy komolyabb közel-keleti konfliktust és az eurózóna összeomlását, sok elemző szerint még mindig van miért aggódni az egyre kényesebbé váló politikai helyzet miatt.
A lassuló gazdasági növekedés és a munkanélküliség emelkedése miatt a legtöbb elemző a társadalmi elégedetlenség egyre erősödő kockázatára számít a fejlődő és fejlett világban egyaránt.
„Minden probléma jelen van, ami a válság erősödéséből adódhat. Előbb utóbb érezni fogjuk az emelkedő élelmiszerárak hatását, ami mindig destabilizáló hatással van, azonkívül azt sem tudjuk még, hogy a kínai helyzet robban-e,” mondja Elizabeth Stephens, a Jardine Lloyd Thompson biztosítási ügynökség vezető hitel és politikai kockázatelemzője.
„Mindössze két százalék csökkenés Kína GDP-jében elegendő lenne ahhoz, hogy aláássa az ország társadalmi stabilitását, főleg ha nem lesznek képesek fenntartani a munkahelyteremtés jelenlegi ütemét. A forrongó hangulat valószínűleg Európában is megmarad, a közel-keleti helyzet kritikus és észak-Afrika is bizonytalan.”
Az év utolsó hetei, napjai során néhány eddig biztosnak vélt pont is megkérdőjelezhetővé vált, mint például Vladimir Putyin helyzete Oroszország élén. Az egyetlen biztos tényező 2012-ben, a legtöbb szakértő szerint, a váratlan helyzetek számának növekedése.
„2011 igazi rémálom volt a törvényhozók vagy például a befektetési portfolió menedzserek számára, ugyanakkor remek lehetőség volt a politikai elemzőknek,” mondja Newton. „A következő évtől sem várok mást.”
Forrás: The Economic Times
