Először van a
szerződéskötés. Utána van a kötelezettségvállalás, amikor vagy
egyoldalúan, vagy mindkét fél részéről megtörténik a közjegyző előtt a
devizaösszeg, mint kölcsönösszeg megfizetésének vállalása a
kölcsönszerződésbe foglaltak alapján.
Ezt
követően történik a rendelkezésre bocsátás, ami a kölcsönösszegtől
eltér, mivel magyar forint. A kölcsönösszeg, mint Adóssal szembeni
követelés már közokiratba van foglalva, amelyet a kölcsönszerződés
szerint kell megfizetni.
De már gond van, mert a kölcsönszerződés szerint a deviza a megfizetendő, és megvan
az ügyleti kamat mértéke,
a havi törlesztők kezdő nagysága,
a futamidő vége,
kezelési költség
minden.
Egy
dolgot nem lehet szerződés szerint követelni. A devizaösszeget a
szerződés szerinti kölcsön jogcímen. Ezért az aláírásunkat nem lehet
felhasználni a devizaösszeg követelésére, mert az aláírásunkat csak a
devizaösszeg kölcsön jogcímen történő követeléséhez adtuk.
Ennek ellenére a futamidő alatt a devizakövetelés ügyleti kamattal folyamatosan zajlott.
ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET az árfolyam emelkedése miatt,
ÜGYLETI KAMAT a soha át nem adott devizára felszámítva,
ÁRRÉS pedig azért, mert a kölcsönösszeg nem lett átadva,
csak
vételi áron megfizetve – és a törlesztéskor eladási áron számítja át a
Bank a devizakövetelést. Tehát árrés azért, mert az ügylet nem
kölcsönügylet, hanem adásvétele a kölcsönösszegnek.
Ezen terhek alatt az Adósnak elmaradása keletkezik a Bank jogtalan követelései miatt.
Eddig a pontig az állam nem vett részt a folyamatban, mert a szerződés
magánjogi szerződés, illetve az önkormányzatok hitelei nem azok, de
eddig a törvényi megfeleléssel kapcsolatosan a felek nem igényelték az
igazságszolgáltatás intézményrendszerének közreműködését.
A
közjegyző előtti kötelezettségvállalás és a jelzálogjognak az ingatlan
nyilvántartásba történő bejegyzése, mint a Bank biztosítékai azonban
közhivatalos személy illetve hatóság általi iratba lettek foglalva. De
ezekre az iratokra nincs szükség, amennyiben nem adódik az adósnak a
Bank szerint elmaradása.
Ha gond adódik a kölcsön visszafizetése
körül, vagy egyéb, felmondásra okot adó körülmény történik, csak akkor
fordul a bank a közjegyzőhöz. Addig a felek kizárólag egymással
számolnak el.
A kölcsön visszafizetése körül gond adódott.
A
Bank, bármit is tett eddig, nem volt felelősségre vonva, mert nem
vizsgálta senki, hogy milyen jogellenesen folyt az ügylet mind ezidáig. A
PSZÁF, a PBT – ide fordultak az Adósok, kevés eredménnyel. De ez alatt
is tovább folyt a jogtalan követelések előírása.
Abban a
pillanatban, amikor a Bank elmegy a közjegyzőhöz, és felmondja a
szerződést, az általa nyújtott szolgáltatással kapcsolatos
felelősségének terhét leveti. Ettől kezdve a közjegyző az, akinek meg
kellene ítélni az eddig lezajlott ügyletet, hogy a hatályos jogszabályok
szerint zajlott-e.
De
hogy A KÖLCSÖNÜGYLET A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ÁLTAL ELRENDELT MÓDON
ZAJLOTT-E, a közjegyző sem vizsgálja meg, aki a felmondást közokiratba
foglalja, miközben az általa készített felmondás szolgál alapul a
kötelezettségvállaló nyilatkozat végrehajtási záradékkal történő
ellátásához.
A felmondást készítő közjegyző ugyanis a következőképpen jár el.
A
Bank által rendelkezésére bocsátott elektronikus számlán szereplő
kölcsöntartozást, mint az adós Bank szerint fennálló hátralékát
tanúsítja le. Ez az összeg a végrehajtási eljárás során követelhető
összeggé válik. Ennek az összegnek a közjegyző általi tanúsítása azt
jelenti, hogy minden törvényesen zajlott. Az Adós a hatályos
jogszabályok szerinti módon, a tőle követelt kölcsönösszeget, mint
pénzkölcsönt megkapta. A havi törlesztők a szerződés szerint és a
hatályos jogszabályok szerint is jól voltak megállapítva, a THM a
törvényi keretek között mozgott. A Bank minden Adós által megfizetett
pénzösszeget beszámított a havi törlesztésekbe. Ha mindez rendben van,
csak ebben az esetben mondható el, hogy a Bank által felmutatott
hitelnyilvántartási számlán lévő adat az Adós kötelezettségvállalásából
ered, jogosan voltak felszámítva a kamatok, egyéb költségek, és a
hátralék követelhető az adóstól.
És a közjegyző ezt az adatot tanúsítja le.
De hol van a közjegyző felelőssége?
A közjegyző nem vizsgálja meg a felmutatott adatot sem a valóság
szerint, sem a hatályos törvények szerint, és nem veti össze az Adós
kötelezettségvállaló nyilatkozatával.
Pedig az Adós kötelezettségvállaló nyilatkozata az az irat, amelynek az aláírása miatt az
Adós bírósági határozat nélkül végrehajtás alá vonható!
A kötelezettségvállalásban szerepel:
A követelés összege – ez a deviza összeg.
Valamint a kötelezés jogcíme – ez kölcsön jogcím.
Az
Adós csak ezen összegből és ezen jogcímen megkeletkezett tartozásból
fennálló hátralék miatt vonható végrehajtási eljárás alá. Azonban mivel
az Adós a devizaösszeget nem kapta meg, ezért
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA ALAPJÁN A FENNÁLLÓ KÖLCSÖNTARTOZÁSA NULLA FORINT!
A közjegyző azonban nem nézi meg, hogy az Adós a kötelezettségvállaló
nyilatkozata szerinti devizaösszeget, mint aminek megfizetésére
kötelezettséget vállalt, megkapta-e.
A közjegyző a Bank által
közokiratba foglaltatott felmondás elkészítésekor figyelmen kívül hagyja
azt, hogy a felmondás az Adós teljes vagyonának elvesztését
eredményezheti, a hátralévő életében befolyó pénzeszközeinek elvételét
jelentheti.
A KÖZJEGYZŐ NEM TEKINTI EMBERI JOGOKKAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYNEK AZ ADÓST.
A KÖZJEGYZŐ SENKINEK TEKINTI AZ ADÓST.
Miért írom ezt?
Mert
az Adóst nem hívja be az elszámoláshoz. Az Adós és a Bank között
történt elszámolásokat kizárólagosan bizonyító banki kivonatokat nem
tekinti meg. Így nem tud megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy az
adós kapott-e a törvény értelmében pénzkölcsönt, nem tud megállapítást
tenni arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségvállaló nyilatkozatában
vállalt kötelezettségeket kell-e teljesítenie, vagy valami mást. A
közjegyző a felmondás készítése során egy dolgot vesz figyelembe. A Bank
által megfizetni követelt kölcsöntartozást, aminek sem mértéke, sem
jogcíme nem ellenőrzött. Mint ahogyan az sem ellenőrzött, hogy valóban
joggal mondja-e fel a bank a szerződést, van-e olyan összegű jogosan
követelhető elmaradás, ami miatt a Bank végrehajtási eljárás során
akarja a hátralékot behajtani.
A közjegyző olyan munkát ad ki a kezéből, ami nem alkalmas végrehajtási záradék elkészítésére, mert:
nem a fennálló kölcsöntartozást tanúsítja,
hanem a Bank által nyilvántartott kölcsöntartozást.
A KETTŐ ELTÉRHET EGYMÁSTÓL, HA A BANK NEM A VALÓSÁG SZERINT KÖNYVEL A HITELNYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁRA.
A BANK NEM A VALÓSÁG SZERINT KÖNYVEL, MERT HITELTARTOZÁSKÉNT KÖNYVELI LE A SOHA ÁT NEM ADOTT DEVIZÁT.
A
közokirattal a bank elmegy a kötelezettségvállaló közokiratot készítő
közjegyzőhöz, aki bírói minőségben teszi rá a végrehajtási záradékot a
közokiratra.
EZZEL AZ ELJÁRÁSSAL A BANK BŰNTÉNYE TISZTÁRA VAN MOSVA!
Közjegyzők
zárják le a Bank által mind ezidáig csalással folyó pénzkölcsön
nyújtást. Hiszen az adós nem kapta meg a kölcsönösszeget, de annak
kamattal történő megfizetésére volt kötelezve. Túlzott befizetései
ellenére a felmondás által a Bank végrehajtási eljárásba hurcolja az
Adóst. A közjegyző által tanúsított, árfolyam különbözettel terhelt
LEJÁRTTÁ TETT kölcsöntartozást, mint jogos követelést igazolja le a két
közjegyző.
Ezzel mossa tisztára a bűntényt a két közjegyző, és ezzel
nyílik meg a Bank lehetősége arra nézve, hogy a végrehajtási kényszerre
hivatkozva elkobozhassák a vagyonát, rátelepedjenek a bankszámlájára,
az adóstárséra, a kezesére. A VÉGREHAJTÁSI KÉNYSZERRE A MAGYAR
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HIVATKOZHAT, MIKÖZBEN NEM KELETKEZETT
KÖLCSÖNTARTOZÁSBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGE AZ ADÓSNAK
Az
igazságszolgáltatás ez által belekeveredik a bűnügybe, és átveszi a
felelősséget a bankoktól. Így a későbbiekben a valóságban nyerészkedő
Bankok helyett az állam felelőssége nyilvánvaló, mert végrehajtható irat
készül. Ezzel anyagilag is felelősség áthelyezés történik, a Bank
szabadul, miközben övé a jogtalan bevétel, büntető eljárás nem indul
ellene, és a lázárjánosos emberek tovább gyarapodnak az árverezéssel
megszerzett ingatlanokkal, és jönnek az idegenek.
A közjegyzők a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával,
az Adós személyének figyelmen kívül hagyásával,
az Adós bizonyítékainak figyelmen kívül hagyásával,
a Bank érdekében,
a
Bank által elkövetett bűncselekmény tisztára mosásával járulnak hozzá a
magyar lakosság teljes ellehetetlenítéséhez, miközben ők maguk
sérthetetlenek.
A közjegyzők leváltak a magyar nemzetről. Nincs pártatlan jogszolgáltatás.
Közjegyzőkről szóló törvény
2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
3. § (1)
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel
nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan
jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály
megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy
tisztességtelen.
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
A közjegyző csak a törvénynek van alávetve.
A törvény pedig a magyar nemzetnek.
A törvény pedig a MAGYAR NEMZETNEK!
http://kaslerarpad.hu/?p=5315#post-5315