Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung
A tartósnak tűnő amerikai pénzügyi válság félelmet kelt a prognózisok
átértékelésére készteti a német politikai köröket. Michael Gros
gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter, Peer Steinbrück
egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a 2009-re prognosztizált 1,2
százalékos gazdasági növekedés valószínűleg nem teljesíthető. A Német
Szakszervezeti Szövetség elnöke, Michael Sommer munkahely-megszűntető
intézkedésektől és bércsökkentési hullámtól tart. Sommer a válság
okaiként a menedzserek gondatlan és felelőtlen „kaszinó-kapitalizmusát"
jelöli meg, és azt látja, hogy a kárcsökkentés ismét a munkavállalók
rovására történik majd. Az elbocsátások először a banki és biztosítói
szférát érintenék, s aztán átterjednének a gazdaság többi ágazatára is,
véli Sommer.
Peer Steinbrück képszerűen fogalmaz: az amerikai paciens
„tüdőgyulladással fekszik az intenzívosztályon". Ez azt jelenti, hogy
az európai gazdaságoknak is „súlyos felfázással" kell számolniuk, ami a
növekedési ráta lényeges módosítását teszi szükségessé. A hesseni
miniszterelnök, Roland Koch a frankfurti bankszférában várható
adókiesésekre figyelmeztet. Koch azt állítja, hogy a pénzügyi válság
következtében csaknem minden német bank kárt szenvedett. A hátrány
azonban nemcsak a banki szférát érinti, hanem az ún. reálgazdaságot is
(gépipar és más ágazatok). Koch, aki egyúttal a CDU helyettes elnöke,
annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szociális piacgazdaság
nem mehet el szó nélkül a globalizáció negatív következményei mellett.
Ez nem azt jelenti - nyilatkozta Koch -, hogy megfeledkezhetünk a
globális gazdasági együttműködés előnyeiről.
A Süddeutsche Zeitungban Nikolaus Piper a pénzügyi válságból adódó
következményeket mérlegeli. Abból indul ki, hogy a demokraták által
lényegesen módosított 700 milliárdos csomag a héten törvényerőre
emelkedik.
Véleménye szerint a konzervatívok a csomagban a „kapitalizmus végét”
látják, az Egyesült Államokon kívül pedig éppen az amerikai egyeduralom
végét várják. A cikk szerint a válság nem jelenti a kapitalizmus
halálát, de kétségtelen, hogy jobb piaci szabályozókra van szükség.
A reform egyik pontja az intézmények felügyeletének új szabályozása. Az
államnak joga és kötelessége, hogy megteremtse a működés biztosítékait
és regulálja a banki tevékenységet. Eddig ez alól kivételt képeztek a
befektetési bankok, a hedge fundok és bizonyos más pénzintézetek: a
jövőben viszont a felügyeletnek minden bankot azonos alapelvek szerint
kell ellenőriznie.
A másik fontos pont: a pénzgazdaság modern termékeinek – vagy ahogy
Warren Buffet nevezi: „tömegpusztító fegyvereinek” – a reformja.
Nem csak a Wall Street szorul reformra, hanem az egész globalizált világgazdaság – zárja cikkét Nikolaus Piper.
http://www.faz.net/s/