2008. november 26., szerda

Elapadóban a lakáshitelek


The Guardian
Egy év alatt felére csökkent a brit bankok által jóváhagyott lakáshitel-kérelmek száma, és kormányzati beavatkozás nélkül az sem kizárt, hogy jövő év végén már egyáltalán nem folyósítanak a pénzintézetek jelzáloghiteleket - írja a brit napilap.
A Brit Bankszövetség adata szerint utoljára 1997-ben volt ilyen alacsony a jóváhagyott hitelkérelmek száma. A 2007 júliusi rekordnagyságú jelzáloghitel-folyósításhoz képest idén októberre kétharmadával csökkent az aláírt szerződések száma. James Crosby, a brit Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeletének elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy 2009 végére tovább csökkenhet az új szerződések száma, és elképzelhető, hogy az előtörlesztések összege nagyobb lesz, mint az új hitelek összege.
Crosby ezért azt javasolja, hogy a kormány 100 milliárd fontos garanciavállalással segítse a jelzáloghitel-piac újjáélesztését. Alistair Darling pénzügyminiszter ígéretet tett rá, hogy kidolgozza a mentőcsomag részleteit, és még karácsony előtt beterjeszti az EU-nak jóváhagyásra.
A The Guardian figyelmeztet, hogy a jelzáloghitelek elapadása rendkívül súlyos következményekkel járna. Az ingatlanépítések számának visszaesése miatt bajba kerülnének az építőipari cégek. (A liberális lap tőzsdei összefoglalójából kiderül, hogy a Taylor Wimpey, az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő árfolyama kedden újabb 37 százalékkal zuhant.) Mint azt a The Guardian egy másik írásában kifejti, a bankok által megkívánt önrész mértékének jelentős növekedése elsősorban a szegényeket és az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalokat hozza rendkívül nehéz helyzetbe.

http://www.guardian.co.uk/business/2008/nov/26/freeze-on-home-loans-darling

Önbeteljesítő válságjóslatok


The Boston Globe
Egyre több olyan cég jelent be leépítéseket, amely még egyáltalán nem érzi a gazdasági válság hatásait. Gyakran nem a recesszió, hanem a recessziótól való félelem áll az elbocsátások hátterében. A piaci kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus miatt nőhet a munkanélküliek száma, ami fokozhatja a gazdasági válságot - írja a bostoni napilap.
A The Boston Globe beszámol a Philips Healthcare orvosi műszergyártó cég negyedéves jelenéséről, amelyben a vállalat közel 5 százalékos nyereségnövekedésről számolt be. A cég azonban a forgalom és a profit növekedése ellenére bejelentette, hogy jelentős, 5 százalékos leépítést tervez. A Philips Healthcare szóvivője a piaci kilátásokkal, a kereslet várható csökkenésével indokolta a döntést.
Pénzügyi elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben bejelentett elbocsátások hátterében nem reálgazdasági folyamatok állnak, hanem a recesszióval kapcsolatos félelmek. Sok vállalat elébe akar menni a várható keresletcsökkenésnek, és a visszaesésre számítva már előre leépítésekbe kezd. Korábban ez nem volt jellemző: a gazdasági válságok idején az elbocsátások rendszerint a makrogazdasági hatások jelentkezése után kezdődtek. A piaci szereplők azonban tanultak a korábbi recessziókból, és nem akarják megvárni a termeléscsökkentéssel a keresletcsökkenést.
Szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy a recessziótól való félelem miatt elindított leépítéshullám hozzájárulhat a gazdasági válsághoz. Ha nő a munkanélküliek száma, akkor valóban csökkenni fog a kereslet, és a gazdaság lassulni kezd: a félelmek önbeteljesítővé válnak.

http://www.boston.com/business/articles/2008/11/26/companies_are_quick_to_slice_their_workforce/

Ban Ki-moon: Zöld New Deal a válság és a klímaváltozás ellen

The San Francisco Chronicle
A gazdasági válság miatt sokakban felvetődik, hogy a jelenlegi helyzetben a klímaváltozás megállítása nem tartozik a legfontosabb feladatok közé. Ez azonban tévedés: ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést, akkor sokkal súlyosabbá válhat a gazdasági válság - figyelmeztet Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár a San Fransisco-i napilapban.
Ban Ki-moon elismeri, hogy a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés erősítése. Ehhez viszont munkahelyeket kell teremteni, és a környezetbarát technológia támogatása rengeteg embernek biztosítana munkalehetőséget. Az ENSZ közgazdászai ezért a Zöld New Deal programjának mielőbbi meghirdetését  szorgalmazzák.
Az ENSZ által kidolgozott környezetvédelmi akcióterv arra szeretné rábírni a világ vezető politikusait, hogy a spekulatív tőkepiacok kisegítése helyett inkább az alternatív energiaforrások elterjedését támogassák. A környezetbarát megoldások elterjedésével tartósan csökkenteni lehetne az energiaárakat, és így megfékeződne az élelmiszer-áremelkedés.
Az alternatív energiaiparban már most is 2 millió ember dolgozik, és közgazdászok becslése szerint a következő évtizedekben tovább nőhet a számuk: 2030-ra Németországban a környezetbarát technológiai iparban többen dolgoznak majd, mind az autóiparban.
A zöld ipari forradalom azonban csak akkor lehet sikeres, ha a kormányok támogatását is élvezi. Ban Ki-moon szerint a jelek bíztatóak: a január közepén hivatalba lépő Barack Obama már a kampány során is legfontosabb feladatai között említette az alternatív energiaforrások elterjesztésének segítését.

http://www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?f=/c/a/2008/11/26/EDHN14BDV9.DTL