Megenyhül-e Moszkva a rakétavédelmi pajzs felfüggesztésével?
Az Egyesült
Államok egyértelműen Moszkvának tett jelentős engedményt azzal, hogy
visszavonta a rakétavédelmi pajzs kelet-európai bázisainak
felépítéséről. A George W. Bush elnök által kidolgozott és elfogadott
tervek szerint a Lengyelországba és a Csehországba telepített
elfogórakéták egy esetleges iráni támadás ellen védték volna az
Egyesült Államokat és szövetségeseit. A térség volt szocialista
országai azonban elsősorban az orosz terjeszkedés elleni garanciát
látták az amerikai fegyverekben - a tavalyi grúz-orosz háború után
ugyanis jelentősen felerősödtek az Oroszországgal szembeni félelmek.
Moszkva ellenezte és ellenséges gesztusnak, a hidegháborús szembenállás
kiújítására tett kísérletnek nyilvánította a volt szocialista
országokba telepítendő rakétabázisok tervét, és kilátásba helyezte,
hogy ellenlépésként rakétákat telepít keleti határaihoz, sőt, egyes
hírek szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy Moszkva atomfegyverekkel láthatja el a balti-tengeri flottát.
Elemzők szerint egyértelmű, hogy Barack Obama a rakétavédelmi pajzs
kiépítésének lefújásától elsősorban azt remélte, hogy Moszkva a lépés
után végre hajlandó lesz együttműködni az iráni atomprogram
leállítására tett amerikai törekvésekben. Oroszország ugyanis eddig
elzárkózott az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciók
elfogadásától.
Dmitrij Medvegyev szeptember végén, egy hétten
Obama bejelentése után már mintha utalt is volna rá, hogy a Kreml kész
támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciókat. „A
szankciók ritkán vezetnek pozitív eredményre, de vannak olyan
helyzetek, amikor mégis elkerülhetetlenek" - mondta Medvegyev a Barack
Obamával tartott közös sajtótájékoztatón. Sokan - egyebek között az
amerikai elnök is - az Irán elleni szankciók támogatásának jelenként
értelmezték Medvegyev óvatos szavait. Obama kifejtette, hogy Moszkva
félelme alaptalan, sőt, paranoiás volt, ám neki az elsődleges célja
Moszkva megnyerése volt.
Kramer szerint azonban az orosz vezetés
szavainak nem lehet fenntartások nélkül hitelt adni. „Vajon Medvegyev
szavai szellemében jár majd el Moszkva, ha a Teherán elleni kemény
szankciókat meg kell szavazni?" Oroszország a múltban csak a szankciók
jelentős enyhítésével támogatta az iszlám köztársaság elleni ENSZ
Biztonsági Tanácsának határozatait. Ráadásul Oroszország még a
felpuhított határozatokat sem tartotta be: Moszkva az embargók idejére
sem állította le az iráni exportot és az importot.
Kramer arra
is emlékeztet, hogy az orosz vezetés is megosztott az Irán elleni
fellépés kérdésében. Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök és
Szergej Lavrov külügyminiszter jelezte, hogy továbbra sem ért egyet az
Irán elleni nemzetközi fellépéssel. Márpedig Putyin sokak szerint még
most is meghatározóbb és tekintélyesebb, mint Medvegyev, akit a volt
elnök választott ki utódjául, és akit egyes hírek szerint a következő
elnökválasztásokon ismét Putyin váltana.
Ha sikerült is a
rakétavédelmi bázisok lefújásával elnyerni Moszkva bizalmát, akkor
sincs rá garancia, hogy a Kreml együttműködési szándéka tartós lesz
figyelmeztet Kramer. Már csak azért sem, mert Washington máris
bejelentette, hogy Lengyelország szerepet kaphat a módosított
rakétavédelmi tervekben is: 2015-re SM-3 típusú rakétákat telepíthetnek
a volt szocialista ország területére. Moszkva aligha nézi majd jó
szemmel az újabb terveket, és így ismét kétségessé válhat az Irán
elleni szankciók ENSZ-határozat elfogadása.
http://www.foreignpolicy.com/