Önvédelmi erők akadályozták meg a gázelosztó szabotázsakcióját

A Krím-félszigeten található Arabat-földnyelven a Krími Önvédelmi erők megakadályozták a gázelosztó szabotázsakcióját, amit nagy valószínűséggel a kijevi illegitim kormány szervezett. Tipikus cionista módszernek lehetünk ismét tanúi, mivel erővel már nem tudnak semmit kezdeni a Krím-félszigettel, a fenyegetések se válnak be, jöhet a terrorizmus.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/gyorshir-onvedelmi-erok-akadalyoztak-meg-gazeloszto-szabotazsakciojat

Oroszország megvétózta a Krím-félszigettel kapcsolatos Egyesült Nemzetek szavazást

Az Egyesült Nemzetek által napirendre tűzött szavazáson -miszerint az ENSZ ismerje el a krími referendumot érvénytelennek és alkotmányellenesnek- Oroszország nemmel szavazott, ezzel a szavazás eredménye: negatív. Kína tartózkodott a szavazáson. Vitalij Csurkin hozzátette, hogy "...a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló nemzetközi jogi paragrafusokkal tökéletesen összhangban van a krími referendum, aminek a végkimenetelét Oroszország tiszteletben fogja tartani".

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet felolvassa az orosz indokot a vétóra.

A krími népszavazás

A népszavazás tétje tehát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az Orosz Fööderáció tagja legyen-e. 1.5 millió krími álampolgárt várnak az urnákhoz, reggel 8-tól este 8-it lehet érvényes szavazatokat leadni. A jelentések szerint a szavazóhelyiségeket összesen több mint 10.000 fegyveres önkéntes védi, provokációkra számítva, hozzájuk csatlakozott még 5000 rendőr.

Az esküt tett önkéntesek védik a szavazóhelyiségeket a potenciális provokátoroktól.

135 küldöldi megfigyelőt regisztráltak összesen 35 országból. Hozzájuk csatlakozott még 1240 helyi önkéntes megfigyelő. Összesen 623 újságíró regisztrált 169 országból, hogy tudósítsanak. A szavazóhelyek kialakítását már befejezték.

Szíria: Vér és pokol

Rendkívül heves harcok folynak Yabrood (Yabrud) városban. A hadsereg jelenti, hogy a terrorista bandák élő pajzsként használják a civileket, az előrejutás nehézkes ártatlan áldozatok nélkül. Ennek ellenére a város egyre jobban kicsúszik a Al-Nusra kannibáljainak a kezéből, a keleti felét már teljesen ellenőrzése alá vonta a hadsereg, amit T-72-es tankok fedezetében rohamoztak meg a szíriai hadsereg gyalogsági egységei. A terrorista emberevők saját internetes oldalukon segítségért könyörögnek más terrorista bandáktól, de ide segítség már nem fog érkezni. Egy fogoly elmondása szerint a hadsereg rendkívül intenzív rakéta- és repülőgép támadásaiban több magas rendfokozatú vezetőjük is elesett, de ezen kívül is nagyok a létszámban elszenvedett veszteségek. A város környéki mezőgazdasági épületeket, lakóházakat már átfésülte a szíriai hadsereg, az előrenyomulás lassan, de folyamatosan halad. A város visszafoglalása komoly morális mélyütést jelent majd a még harcoló terroristáknak.

Vér és pokol és T-72 - Yabrood ostroma folyamatban.

Felettébb nagy katonai szerencsével szabadította fel azonban a hadsereg Al-Hissn (AL-Husn) teljesen keresztény települést. A helység egyik szélét biztosító 25 fős lázadó csoport, az amnesztia törvényt kihasználva megadta magát, így a védelem nélkül maradt irányból, a hadsereg beözönlött a településre, leverték az ellenállást és felszabadították. Sok terrorista egyszerűen letette a fegyverét (összesen ötvenen), páran ellenálltak, őket a hadsereg ártalmatlanította. 700 ember szabadult fel, jobbára nők és gyerekek. Amiért számunkra értékes ez a hír, az az, hogy a településsel együtt épségben felszabadult a Krak des Chevaliers keresztes háborúk korabeli lovagvár, amely magyar kötődéssel bír, hiszen építésében és fenntartásában kimagaslóan adakozott a magyar királyság II. András idejében.

Krak des Chevaliers

Jelenleg Aleppo ipari negyedét tisztítja meg a hadsereg. A városban a terroristák keményen ellenállnak, elkeseredésükben kiürítették az Aleppo környéki állásaikat, és összevonták a város még kezükön lévő részén. Ezeket a kiürített környező városokat és településeket is fennhatóság alá vonta a szíriai hadsereg.

Idlib városában egy 30 fős csoport próbált meg katonai létesítményt támadni, de a közelben járőröző helikopterek felszámolták az egész csoportot, túlélő nem volt. Nem sokkal később Abu Duhur falu mellett egy 6 járműből álló fegyvereseket szállító konvojt számolt fel a légierő. A falu kormánybarát milicistái túlélőt nem találtak.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/sziria-ver-es-pokol

Kiemelt hír: A Szír Hadsereg átvette az irányítást Yabrud felett

Az iráni Al-Alam csatorna hozta a hírt elsőként, hogy a Szír Hadsereg kisöpörte a terroristákat Yabrood (Yabrud) városából. A csatában 170 terrorista esett el, és 13 magas rendfokozatú terrorista vezető. A halottak ellenőrzése alatt derült ki, hogy a terroristák közül sok török állampolgár volt, akik az Iszlám Front kötelékében harcoltak. Ezzel a győzelemmel a terroristák Libanon felőli utánpótlás vonalait végleg elvágta a Szír Hadsereg.

Yabrud a győzelem után. Szíria, 2014.03.16.

Jelentések szerint pár lakásba terroristák fészkelték be magukat túszokkal, és tárgyalást követelnek az életükért. Nekik nem sok jót jósolunk. A sötétséget lassan legyőzik Szíriában.

http://www.hidfo.net/2014/03/16/kiemelt-hir-szir-hadsereg-atvette-az-iranyitast-yabrud-felett

Függetlenségi népszavazásra kerül sor március 16-án Velencében

Március 16-án nem csak Krímben tartanak függetlenségi népszavazást, hanem Velencében is.
A város és a környező területek lakói, akik Veneto tartományt alkotják, véleményt nyilvánítanak arról, hogy Olaszországhoz kívánnak-e tartozni. Emellett Velence EU és NATO tagságáról is dönteniük kell. A szavazás 5 napon át, március 16-21. között fog zajlani.
A helyi hatóságok 2006-ban fogadták el a szavazás megtartásáról szóló törvényt.
A szervezők szerint az 5 millió velenceinek és a többi terület lakosainak 68%-a a függetlenséget támogatja. Ha valóban így döntenek, úgy a szavazást követően a függetlenséget támogatók azonnal a Róma által beszedett adó megfizetésének a megtagadását fogják követelni.

Oroszország Hangja

Velence kiszakad Olaszországból, kilép a NATO-ból és az Európai Unióból

A krími népszavazás beharangozása idején hallani lehetett egy másik, szerveződő referendumról, amit a hazai és térségi média valamiért "elfelejtett" címlapra tenni. Pedig oda illene. Olaszország területi egysége is megbomlik a közeljövőben, Velence pénteken népszavazást fog tartani a Rómától elszakadásról.

Az északi, ipari területek ugyanis hatalmas gazdasági károkat szenvednek el, ami egyedül annak köszönhető, hogy az ország többi részét ők tartják fenn, az atlantista vezetésen keresztülfolyó brüsszeli pénzek pedig nyomtalanul eltűnnek. Skócia és Katalónia példájához hasonlóan Velence is referendumot ír ki az elszakadásról, melynek tárgya, hogy a teljes Veneto régió leszakad Olaszországról és egy független országot hoz létre.

Mintegy 3,8 millió venetoi lakos jogosult a pénteki népszavazáson részvételre, mely Róma jóváhagyása nélkül, egy függetlenségi mozgalom szervezésében fog megvalósulni. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint a venetoi lakosok mintegy 60%-a támogatja a Rómától elszakadást. A szervezők már előzetesen bejelentették, hogy nem fognak várni Róma jóváhagyására, ha a referendumon 50% fölötti eredmény születik, a központi kormány engedélyei nélkül is megkezdik az elszakadási procedúrát.

Luca Zaia, a Veneto Liga (regionális párt) és az Északi Liga tagja, Veneto tartomány elnöke

A függetlenségi mozgalom egyik támogatója, Luca Zaia, Veneto tartomány elnöke is bejelentette, hogy a pénzügyi válság és a római pénzelszívó-gépezet (brüsszeli helytartók) hatására megsokszorozódott az elszakadást támogatók száma, ezért elkerülhetetlen az Olaszországból kiszakadás és a független Velencei Köztársaság megalapítása. Elmondása szerint ehhez rendelkezésükre áll minden szükséges anyagi forrás, hiszen Velence Olaszország leggazdagabb régiója.

Lodovico Pizzati, a függetlenségi mozgalom szóvivője elmondta, hogy vannak jogtudósaik, akik sikeres referendum esetén lebonyolítják az elszakadási eljárást és megalapozzák az új alkotmányt, valamint több, a régióban működő nagyvállalat is jelezte, hogy a referendumot követően azonnal a független hatóságoknak fog adót fizetni. Gianluca Busato, velencei üzletember elmondása szerint Róma egyszerű gyarmatként kezeli a régiót, és miközben Velence fizeti a legtöbb adót egész Olaszországban, a római bürokrácia a vállalkozásokat is megfojtja.

Az Olaszországból kiszakadó Velencei Köztársaság egyben megszakítja kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val. A függetlenségi mozgalom nem csak Olaszországtól akar függetlenedni, hanem a lakosok abszolút többsége fel akar hagyni az euró használatával, emellett ellenzi az ország EU és NATO tagságát.

Az Európai Unió felbomlása és a NATO hanyatlása a szemünk láttára zajlik. A krími referendum, Skócia és Katalónia függetlenedési törekvései reményt adnak azoknak, akik Brüsszel elnyomó gépezetétől szenvednek. A velencei függetlenségi mozgalom vezetője, Giovanni Dalla Valle elmondása szerint az olasz kormány semmit nem tehet, nem tudja megakadályozni az elszakadási folyamatot, mert a végsőkig harcolni fognak és keresztülviszik egy független, gazdag ország felépítését, ami többé semmilyen hatalomnak nem fog sarcot fizetni.

Molnár István

Bevonulhatnak az orosz csapatok Harkovba

Harkovban megöltek két oroszpárti tüntetőt azok közül, akik az elszakadás és az Oroszországhoz csatlakozásról tartandó referendum támogatására vonultak fel. A demonstráló tömeg összeütközött egy kis létszámú, de annál agresszívabb EU-párti tüntetéssel. Az összeütközést követően mindkét csoportban történtek letartóztatások, mintegy 40 személyt vettek őrizetbe. Több száz sérülés és két haláleset történt, a rendőrségi közlemény szerint a kijevi kormányt támogató radikális csoportok felelősek a halálesetekért.

A támadók feltehetőleg a Jobboldali Szektor tagjai. A csoport pénteken elbarikádozta magát Harkov külvárosában és három embert - köztük egy rendőrt - túszul ejtettek. A cionfasiszták akkor tüzet nyitottak a tömegre, akik megpróbálták felszámolni a barikádot és visszafoglalni a megszállt épületet. Őket később a milíciák rendőri segítséggel őrizetbe vették.

Oroszország Külügyminisztériuma bejelentette, hogy Moszkva "fontolóra veszi" a békés ukrán állampolgárok kéréseit, akik orosz katonai segítséget kértek a Jobboldali Szektor jelentette fenyegetéssel szemben. A külügyminisztérium információi szerint Harkovból fegyvereseket csoportosítottak át Donyeckbe a tüntetések provokálására, ahol mintegy ezer ember békés tüntető gyűlt össze. Mindez előrevetíti, hogy a provokációk és a fegyveres csoportok jelentette fenyegetés miatt Moszkva csapatokat küld Harkovba és más, veszélyeztetett térségekbe, ahol a cionfasiszták még megjelennek.

Orosz katonák a Krím-félszigeten, 2014.03.06.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/bevonulhatnak-az-orosz-csapatok-harkovba

Aszalt gyümölcsök: A gyógyító finomságok – Hadianyag!

Tudjuk, hogy éppen a metszésen túl/még közben csak most jön a gyümölcsösökben a virágbontás ideje, de nem árt a naptárunkba bejegyezni már most, hogy gyümölcsszedéskor eszünkbe jussanak óvó szavaink. Előre is egészségetekre! Az aszalt gyümölcsöknek legtöbben kevés figyelmet szentelünk, pedig amellett, hogy finom nassolnivalók, a betegségek megelőzésében is nagy szerepet játszanak. A most következőkben megtudhatod, melyik aszalt gyümölcs pontosan milyen hatást gyakorol a szervezetre! Fontos kelléke a jó ellátmányú katonának! Békeidőben is borsos az ára az élelmiszeriparban, mint különlegesség, de a hadászati időszakban különösen felértékelődik a jelentősége. Vércukorszint-szabályzó, jobb közérzetet kölcsönöz a stresszben eltöltött órákban/napokban, végszükség esetén több nap is átvészelhető a társaságában (500g=3nap+víz) más élelem híján.

A szárított gyümölcs az egyik legegészségesebb alternatívája a finomított cukornak, emellett pedig kiváló módja az édességvágy kielégítésének. Míg sok gyártó a gyümölcsökben található természetes cukrokat, a fruktózt használja termékei elkészítésénél, a gyümölcs önmagában fogyasztása létfontosságú tápanyagokhoz és vitaminokhoz juttatja szervezetünket.
A szárított gyümölcs önmagában is sok cukrot tartalmaz, a legtöbb boltban kapható változatát további nagy mennyiségű cukrot adnak, hogy extra ízt kölcsönözzenek neki. Fontos éppen ezért, hogy kerüljük azokat a szárított gyümölcsöket, melyek inkább cukorkák, mint egészséges nap érlelte - szél szárította apró finomságok. Ide tartozik legtöbbször a meggy, melyet finomított cukorral vonnak be, vagy az áfonya, amihez szinte kivétel nélkül kell „édesítőszer”, hogy elvegyék a fanyarságát.

Aszalt alma - Az immunrendszer őre

 Az almában rengeteg fitotápanyag található, melyek antioxidánsként funkcionálnak, megszabadítja a szervezetet a szabad gyökök okozta károktól. Kiváló forrása a rostoknak, így nagyban segíti emésztésünket. Gazdag forrása a jódnak, a kalciumnak, a fluornak, és a szelénnek, melyek segítségével immunrendszerünket erősíthetjük.

Aszalt sárgabarack - A magas vérnyomás ellensége

Az aszalt sárgabarack tele van rosttal, és béta-karotinnal, valamint kiváló forrása a C-vitaminnak, vasnak, kalciumnak, foszfornak, szilíciumnak, és káliumnak. Emellett kiemelkedően magas vastartalommal bír, így gyógymódot jelenthet a vashiányos vérszegénység ellen. Emellett háromszor annyi káliumot tartalmaz, mint a banán, ami csökkentheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Szárított datolya – A kimerültség ellen

 Bár a szárított datolya több kalóriát tartalmaz, mint friss változata, tele van rostokkal, vassal, niacinnal, káliummal, A-vitaminnal, és rézzel. Hatékony gyógymódot jelenthet, legyen szó akár székrekedésről, vérszegénységről, vagy fáradtságról. A vérszegénység és a fáradság amúgy is együtt járnak, erőnléti szempontból meg kiváltképp fontos számunkra. Ásványi anyag tartalmának köszönhetően vértisztító hatású, és erősíti az immunrendszert.

Aszalt szilva - A székrekedés megelőzésére

Az aszalt szilva gazdag forrása a rostoknak, A-vitaminnak, káliumnak, és réznek. Segíti a fogyást, és normál értéken tartja a vércukorszintet. Újabb kutatások pedzegetik a rákos sejtek kialakulásának megelőzésére napi rendszerességgel fogyasztani 4-5 aszalt szemet belőle. Mindegy, hogy frissen, aszalva, vagy lekvár formájában fogyasztjuk, az egyik legjobb természetes hashajtó, köszönhető ez magas rosttartalmának és a szorbitol nevű anyagnak. Főleg hadtáp mellé ajánlatos, ahol jól lehet, hogy csak hideg vagy csak szilárd élelemhez jut napokig a katona.

Mazsola - A csonterő

A mazsola egy igazi természetes édesség 70% tiszta fruktózt tartalmaz, zsírmentes, koleszterinmentes, és létszükséges vitamin és ásványi anyag található benne. Kutatások szerint, jótékony hatással van a csontsűrűségre, a benne lévő fito-tápanyagok óvnak az ínybetegségek és a fogszuvasodás ellen.
Az aszalt szilva társaságában a legkönnyebben hozzáférhető aszalvány hazánkban. Tehát fontos leszögeznünk, hogy ha mód van rá aszaljunk magunknak a bolti, mindenfélével átitatott származékok helyett. Elkészítése könnyen kivitelezhető, némi odafigyelést igényel csak valami szellős helyen (akár panelkörülmények között is), de annál több időt, ami a végén megtérül. Rengeteg anyag található a neten a készítésről és a hosszú szakszerű tárolásról! Készítsétek, fogyasszátok és tárazzatok be (belőle)!

Drótos Tamás – Tóth János
Hernád Völgye Háztáji Közösség

Viszik a pénzt az oroszok

Dollármilliárdokat vonnak ki nyugati bankokból az amerikai pénzügyi szankcióktól tartó orosz cégek - írta banki forrásokat idézve a szombati Financial Times.
A londoni gazdasági napilap értesülései szerint mások mellett a részben orosz állami tulajdonban lévő Sberbank és VTB bank, valamint a Lukoil olajipari vállalat is hazatelepíti tőkéjét olyan nyugati bankokból, amelyeknek amerikai érdekeltségeik is vannak. Az orosz vállalatok attól tartanak, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen tervezett amerikai szankciók részeként befagyasztják a külföldön tárolt orosz vagyonokat.
A Financial Times szerint a válság pénzügyi hatásai máris súlyosan érintik a legtehetősebb oroszokat. A lap idézi a Wealth-X piaci adatszolgáltatót, amelynek kimutatása szerint a tíz leggazdagabb orosz milliárdos portfolió-befektetéseinek értéke csak az elmúlt héten nettó 6,6 milliárd dollárral zuhant a piaci árfolyamok esése miatt. Az orosz tőzsdéken forgó részvények árfolyama az idén eddig átlagosan 20 százalékkal csökkent.
"Nem is kellenek érvénybe léptetett szankciók a gazdasági felforduláshoz (...) elég (a szankciókkal kapcsolatos) várakozás is" - mondta a Financial Times-nak Christopher Granville, a Trusted Sources nevű, felzárkózó piacokra szakosodott elemzőcég vezérigazgatója.
Eközben arra is utalnak jelek, hogy orosz befektetők kezdenek kiszállni amerikai államadósság-befektetéseikből. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve New York-i részlegének legutóbbi adatai szerint a március 12-ével zárult egy hétben 105 milliárd dollárral csökkent a külföldi intézményi befektetők portfolióiban tartott amerikai kincstárjegy-állomány értéke. A Wrightson Icap piacelemző cég főközgazdásza, Lou Crandall szerint "csak találgatni lehet", hogy ki építi le kitettségét, de "az egyik nyilvánvaló jelölt Oroszország".
Nagy londoni házak szerint ugyanakkor minden bizonnyal Oroszország húzná a rövidebbet, ha az esetleges amerikai pénzügyi szankciókra válaszul megtorló pénzügyi ellenlépésekre szánná el magát.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai legutóbbi elemzésükben felidézték, hogy egyes orosz illetékesek nyugati pénzügyi szankciók esetére nem zárták ki az orosz kézben lévő külföldi befektetési eszközök piacra zúdításának lehetőségét.
A ház szerint azonban a számok ismeretében ez csak üres fenyegetőzés. A cég elemzői kimutatták, hogy az azonosítható külföldi portfoliókban lévő csaknem 5800 milliárd dollár névértékű amerikai kincstárpapírokból 2013 végén mindössze 139 milliárd dollárnyi volt orosz befektetők kezén.
A Capital Economics elemzői szerint ráadásul az ukrán válság további eszkalálódása esetén bizonyosan bőséges kereslet lenne a befektetői menedéknek tekintett amerikai államadósság-papírokra, ha az orosz alapok ezeknek az eszközöknek az eladásába kezdenének.

Napi Gazdaság

A Habsburg Birodalom és Magyarország 1848-ban

Az 1848. évi tavaszi európai forradalmi hullám a Habsburg Birodalom országait és tartományait sem kerülte el. A soknemzetiségű dunai monarchiában gordiuszi csomóként fonódtak egymásba a társadalmi és nemzeti kérdések, amelyek utóbb súlyos belső konfliktusokhoz vezettek. 

Már elöljáróban szögezzük le, hogy a reformkori szabadelvű nemesi elit – beleértve magát Kossuthot is – Magyarország jövőjét 1848 tavaszán még a Habsburg Birodalom keretein belül képzelte el, s nagyon is tisztában volt vele, hogy amennyiben van a közös monarchiának egy nemzete, amelynek létérdeke a birodalom fennmaradása, az a magyar. Alapvetően két okkal magyarázható ez: egyrészt a magyarság aránya a Szent Korona joghatósága alá tartozó államterületen nem érte el az 50%-ot, vagyis nemzetiségi többség volt a Magyar Királyság területén. Konkrétan: az 1830-as évek végén és az 1840-es évek elején kerültek nyilvánosságra Fényes Elek statisztikai publikációi, amelyekből a kortársak döbbenten látták, hogy a magyarok arányszáma az ország össznépességén belül 37,4%, a szűkebb értelemben vett Magyarországon (Horvátország nélkül) 44%, Erdélyben pedig 28% a magyar anyanyelvűek aránya.

S a kisebbségek – a németek és románok kivételével – szlávok voltak. Másrészt a pánszlávizmus ideológiájának hatására a szlovákok, szerbek, de az ortodox románok is az orosz cárra mint legfőbb patrónusukra tekintettek, s tőle várták a nagy szláv birodalom megteremtését. E politikai törekvés megvalósítása pedig nyilvánvalóan a Habsburg Birodalom és benne a történelmi Magyarország megsemmisülését jelentette volna már 70 esztendővel Trianon előtt. A reformkori magyar nemesi elit nagyon is reálisan és világosan látta, hogy Magyarország – az említett fejlemények következtében – önálló, szuverén államként nem maradhatna fenn. Intő és tragikus példaként ott állott a hazánknál népesebb és nagyobb kiterjedésű Lengyelország esete, amelyet három nagyhatalom szomszédja – Poroszország, Ausztria és Oroszország a 18. századi háromszori felosztás után – letörölt a térképről, Oroszországnak juttatván a legnagyobb részt. Deák Ferenc 1842-ben, sógorának írott levelének tanúsága szerint teljesen tisztában volt a nemzetiségi és pánszláv problémával, s rendkívüli mértékben tartott Ausztriának a cári Oroszország általi megdöntésétől, melytől valóságos nemzethalál képe sejlett fel előtte. Wesselényi Miklós pedig 1843-ban, Lipcsében Otto Wigandnál megjelentetett „Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében” című művében intő szóval hívja fel a figyelmet a „hont és a nemzetiséget fenyegető veszély”-re, tudniillik arra, miszerint valós külpolitikai perspektíva az, hogy az orosz cári birodalom terjeszkedő politikája a magyarság ellen fordítja a Kárpát-medence szláv nyelvű etnikumait.

Ennélfogva 1848 márciusában az utolsó rendi országgyűlésen, Pozsonyban, a magyar nemesség kétségkívül arra törekedett, hogy újrarendezze Ausztria és Magyarország viszonyát. Történelmi közhely, hogy a közös monarchia hagyományokhoz ragaszkodó államalakulat volt a cári Oroszország és az oszmán birodalom mellett a legtradicionálisabb hatalom Európában. Azonban bizonyos történészek és közvélemény-formálók bármi rosszat írtak és írnak is erről a korról és a közös monarchiáról, a Habsburg Birodalom mégsem volt „Európa Kínája”, sőt a cári Oroszországtól és a Török Birodalomtól eltérően a jogrend tisztelete és civilizált magatartás jellemezte. Magyarország pedig nem volt Ausztria gyarmata. (Mai, valóban gyarmati helyzetünket teljesen értelmezhetetlen anakronizmus párhuzamba állítani az akkorival, amikor a magyar rendeknek számos fórum állott rendelkezésükre, hogy ott politikai törekvéseiket és akaratukat megvalósíthassák, akár Bécs szándékai ellenében is. A vármegyék például tényleges autonómiával rendelkeztek, a rendi országgyűlés által meg nem szavazott adóemelésre, illetve közös hadseregbeli újonclétszámkeret-növelésre vonatkozó uralkodói rendeleteket egyszerűen nem hajtották végre.)

Az 1848. évi a polgári átalakulás jogi kereteit megteremtő áprilisi törvények a közös államalakulatot illetően már az Előbeszédben deklarálják: „az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése, az ország törvényes önállása és függetlensége; a pragmatica sanctio által vele válhatatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai” és végül a „a nemzet alkotmányos életének a kor igényei, s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése” teszik lehetővé a király és a nemzet együttműködését, a közös nemzet- és birodalomépítő munkát. Miként Szekfű Gyula „A magyar állam életrajza” című könyvében megállapítja, az új törvény az államélet önállóságának helyreállítását, valamint annak modernizálását tartotta fő feladatának, amellyel együtt az 1723. évi Pragmatica Sanctio alapján állva a közjogi, tehát az Ausztriához való viszonyt is rendezni óhajtotta. A megalakuló első felelős kormány ennélfogva hajlandó volt a közös ügyeket az említett 1723-as törvény alapján rendezni, és felszólította az osztrák Pillersdorf-kormányt, hogy az Ausztria és Magyarország érdekeit közösen érintő ügyek kölcsönös megállapítására hozzanak létre egy vegyes osztrák-magyar bizottságot. Végül is a Habsburg Birodalom már 1848 nyarára dualista formát nyert, a közös birodalmi kereteken belül a két állam békés, tárgyalásos úton próbálta meg a kompromisszum megkötését, a közös politikai érdekek kiegyenlítését.

A Batthyány-kormány részéről megfogalmazódott az a szándék is, hogy a monarchia súlypontját Magyarországra kell áthelyezni, sőt felszólították V. Ferdinándot (1835-1848), hogy vonja magát hű magyarjai védelme alá, és költözzön Budára. Ezt a meghívást újra és újra megismételték. A két fő problémás közjogi terület a pénzügy és a hadsereg kérdése volt. A király még az alkotmány szentesítése előtt, 1848. április 7-én arra kérte a magyar kormányt, hogy vállalja magára az államadósság kamatainak egynegyedét, évi 10 millió forintot. Ez Magyarország területét, lakosságát és gazdasági állapotát tekintetbe véve nem volt indokolatlan kívánság: az 1867-es kiegyezés után az ország aránylag könnyen vállalta a dualista államalakulat kiadásainak több mint 30%-át. A Habsburg-államadósság kérdéséről az áprilisi törvények nem rendelkeztek – miként a közös haderőről sem –, azonban a Batthyány-kormány álláspontja az volt, hogy az államadósság egy részének elvállalását mind a méltányosság, mind Magyarország jól felfogott nemzeti érdekei egyaránt tanácsolják, hiszen az osztrák államcsőd hazánkra nézve is végzetes következményekkel járna. Kossuth folytonosan változó álláspontja azonban nagy zűrzavart eredményezett, s végül a királyi leiratot nem vitték az országgyűlés elé, és nem is válaszoltak rá. Ehelyett 1848. április végén a Pesti Hírlap – a kormány félhivatalos lapja – kategorikusan kijelentette, hogy egy huncut krajcárt sem fizetnek. A minisztérium ezt ugyan azzal indokolta, miszerint az adósságot az ország jóváhagyása nélkül csinálták, és nem annak javára, de ez az indoklás politikailag és erkölcsileg védhetetlen volt, és ellenkezett azzal a vég nélkül ismételgetett kijelentéssel, hogy Magyarország a monarchia legerősebb pillére. Ezek után nem csoda, hogy az addig a magyar ügy iránt kifejezetten barátságos bécsi sajtó most azt írta, hogy a magyarok lényegében hadat üzentek Ausztriának.

Voltaképpen a későbbi bonyodalmak és az Ausztriával 1848 őszétől vívott háború annak a következménye volt, hogy a 300 éves államközösségből és a Pragmatica Sanctióból következő közjogi viszonyt a két ország nem rendezte egymással. Erről a kérdésről mindössze a III. törvénycikk 13.§-a rendelkezett akképpen, hogy a király személye körüli miniszter intézi mindazokat az ügyeket, amelyek Magyarországot és az örökös tartományokat közösen érintik, ám nem sorolták fel tételesen, hogy mik is ezek a „közösen érdeklő viszonyok”. Mégis, bár egyezmény nem jött létre, az erre vonatkozó ügyiratokból kiderül, hogy a magyar kormány az áprilisi törvényekben csupán mellékesen említett közös ügyek létét nem tagadta meg.

Az államadósság problémája mellett a másik lényegi közös ügy a hadsereg problémája volt. A Pragmaica Sanctio ugyanis az osztrák tartományokra és Magyarországra nézve a közös védelem kötelezettségét nyilvánította ki. Az áprilisi törvények elismerték a Pragmatica Sanctio hatályát, de egyúttal az önálló magyar hadsereg felállításának jogát is. Ebből a tényből viszont logikusan következett, hogy a közös védelem kötelezettségét, és az önálló magyar haderő létét valamiképpen össze kellett volna törvényhozásilag egyeztetni. Ennek elmulasztása igen súlyos következményekkel járt a későbbiekben. Voltaképpen senki sem tudta, hogy a magyar kormány hadügyminisztere milyen katonapolitikai kérdésekben rendelkezhet, illetve mely katonai egységek tartoznak illetékességi körébe: a Magyarországon állomásozó valamennyi alakulat vagy csupán a hazai sorozott állomány, esetleg a birodalom bármely tartományában és országában szolgálatot teljesítő, de Magyarországon besorozott katonai egység.

A császári-királyi fegyveres erőt mint állandó reguláris sereget a 18. században szervezték egységes egésszé, s ekkor helyezték a hadsereg állami finanszírozását is biztosabb alapokra. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején szabványosították az egyenruhát, a fegyverzetet és rendszeresítették a zsoldot. Mivel soknemzetiségű birodalomról volt szó, ez a hadsereg etnikai összetételében is tükröződött. A Habsburg-tisztikar ráadásul még a legénységnél is nemzetközibb volt, mert soraiban igen sok külföldi szolgált. A legmagasabb rangú tábornokok egyharmada nem Ausztriában, hanem valamelyik német államban született. Azonban százakra rúgott a spanyolok, franciák, vallonok, dánok, írek és angolok száma is. A Habsburg-hadsereg 1848 januárjában 400 ezer embert számlált, legalábbis papíron. A birodalom mintegy 40 milliós lakosságához viszonyítva ez tekintélyes szám, azonban a szabadságolások miatt a tényleges állomány 250 ezer főt tett ki, ebből mintegy 50 ezer fő találta magát 1848 márciusa után magyar oldalon. (Később sor került az önálló magyar hadsereg felállítására is.)

A fentebb mondottakból is következett, hogy 1848-1849-es harcok során, amelyet a Habsburg-haderő első belső háborújaként is értelmezhetünk, számos, különös hadi esemény következett be. Mivel 1815 óta a Habsburg Birodalom része volt Lombardia-Velence is, s e tartományokban is forradalmak és nemzeti szabadságharc kezdődtek, az uralkodó Radetzky tábornok seregét vezényelte Észak-Itáliába ezek elfojtására. Az olasz tartományokban harcoló közös hadseregben mintegy 30 ezer magyar katona teljesített szolgálatot, de – az itáliai szabadságtörekvésekkel való minden szolidaritás és szimpátia ellenére – szinte egyetlen egy sem dezertált, s állt át az olaszok oldalára. 1848. szeptember 29-én a pákozdi ütközetet az döntötte el, hogy a magyar oldalon harcoló 5. prágai tüzérezred cseh ágyúsai jobban céloztak, mint azok a cseh ezredtársaik, akik a horvát oldalon lévő ütegeket kezelték. Arra is találunk példát, hogy a császári-királyi egységek jelenléte a honvédségen belül sok tragikomikus esethez vezetett: a katonák kötelességtudóan követték a jól ismert trombitajeleket, amelyek az osztrák oldalon harsantak fel, vagy engedelmeskedtek ellenséges tiszteknek, mert ismerték őket, és mert azt hitték, hozzájuk tartoznak.

Annak, hogy 1848-ban nem történt meg a közös ügyek rendezése, a közjogi kérdés Magyar ország és Ausztria szempontjából megnyugtató kodifikálása, alapvető oka a német egység megvalósításának napirendre kerülésében keresendő. Az 1848 májusában a frankfurti Paulskirchében ülésező német nemzetgyűlés felszólította Ausztriát, hogy csatlakozzék a létrejövő német unióhoz. Ez az ún. nagynémet egység koncepciójának megvalósulását eredményezte volna. Az újfajta német-osztrák egységnek előfeltétele volt, hogy a Habsburg Birodalomnak azok a területei, amelyek annak idején nem tartoztak a Napóleon által 1806-ban megszüntetett Német-római Birodalomhoz (első birodalom), csak perszonálunió keretében kapcsolódhatnak a jövőben Ausztriához. Mivel Magyarország soha nem tartozott a Német-római Birodalomhoz, a frankfurti elgondolás azt jelentette, hogy Magyarország visszanyeri teljes szuverenitását. A magyar politikai elit úgy vélte, hogy amennyiben létrejön a nagynémet egység, vagyis Ausztria beleolvad az egyesült Németországba, akkor a Pragmatica Sanctio érvényét veszíti, Magyarország függetlenségének helyreállításával pedig a Habsburg-dinasztia Budára teszi át székhelyét. Közismert, hogy nem ez a történelmi forgatókönyv valósult meg. (Erre majd egy teljesen más történelmi-politikai helyzetben, 1938-ban, az Anschluss keretében kerül sor.) Voltaképpen 1848-ban a német egység kudarca és a közjogi kérdés rendezetlensége vezet majd háborúhoz a monarchia két vezető nemzete, illetve nemzetiségei között.

A Habsburg Birodalmon belüli háború, a Kossuth által szorgalmazott detronizáció 1849. április 14-én, majd az orosz intervenció a világosi katasztrófához vezetett 1849. augusztus 13-án. A bukás okait és tanulságait talán klasszikus szépírónk Kemény Zsigmond fogalmazta meg a leginkább lényegretörően „Forradalom után” (1850) és „Még egy szó a forradalom után” (1851) című műveiben. Kemény szerint a nemzeti tragédia legfőbb előidézője a radikalizmus volt. Ezen a szerző a trónfosztást és a republikánus ideológia térhódítását érti. (Bár itt feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy Magyarország 1849. április 14-e után nem lett köztársaság.) Kemény véleménye szerint a radikalizmus a maga ’49-es formájában a magyar néplélekre ártalmas külföldi méreg volt, amelyet a megfertőzött nemzeti test rögtön a krízis után kivetett magából. A magyar nép nem köztársasági érzelmű, hanem ezer év óta hű royalista, nem demokrata, s az egalitárius, egyenlőségi tan idegen tőle, továbbá nem forradalmár és összeesküvő, anarchia és forradalom kirobbantása idegen nemzeti karakterétől. Ezek után teszi fel a következő kérdést: hogyan lehetséges az, hogy e királyhű nemzet 1849-ben mégis demokrata köztársaságot alapított magának. (Valójában detronizációról van szó, amelyet a szerző azonosít a republikánus ideológiával.) Ennek ódiumát Kemény egyértelműen Kossuthra hárítja. Szerinte ugyanis a magyar nemzet nem gondolt trónfosztásra, de vakon követte Kossuthot, épp ezért nem józan racionalitással, hanem emocionálisan cselekedett, amely a politikában halálos veszedelem, s ez vezetett 1849-ben a magyarság tragédiájához.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc politikai és hadtörténetének kimenetele súlyos történelmi tanulsággal szolgált a magyar nemesi elit számára. Ennek politikai-közjogi konklúzióját rögzíti majd az 1867-es kiegyezés. Így sikerült elérnünk azt, hogy 1867 nagyobb mértékben biztosította függetlenségünket, mint 1848. Miként azt Szekfű Gyula „Három nemzedék” című alapművében megállapítja, az 1848-as és az 1867-es törvényhozás között közjogi szempontból nincs eltérés, csak fokozatbeli különbség. 1848 megállott félúton. Elismerte a Pragmatica Sanctiót, az Ausztria és Magyarország közötti közjogi kapcsolatot, az uralkodó személyének közösségét, a közös ügyeket, de arra már nem maradt ideje, hogy ezeket törvényileg részletezve rendezze, továbbá, hogy ezek intézésére a magyar államnak intézményes befolyást biztosítson. Ezen túl a külügyek intézését továbbra is az osztrák kormány kezén hagyta. Az áprilisi törvényhozás alapelvként vállalta azokat a kötelezettségeket, amelyek a Pragmatica Sanctióból következtek, ám a másik alapeszmének, az állami függetlenség megteremtésének nem tudott eleget tenni, hiszen arra sem ideje, sem katonai ereje nem volt. Történelmi realitás, hogy alkotmányos és békés úton 1848-at nem tudta nemzetünk megvalósítani, az áprilisi törvények végrehajthatóvá csak akkor válhattak, amikor 1867-ben kiegészítették őket a kiegyezést létrehozó XII. törvénycikkel. Voltaképpen 1867 így nem más, mint gyakorlatilag a végrehajthatóvá tett 1848, s mindez oly módon valósult meg, hogy a nemzetnek nem kellett engednie ’48-ból.

Lipusz Zsolt – Kuruc.info

Kína elkezdte a rubel, mint fizetőeszköz elfogadását a saját területein

Az orosz rubelt mostantól hivatalos fizetőeszköznek kell tekinteni a kínai Suifenhe városban és a hozzá kapcsolódó határátkelőhelyen. Lu Hao kormányzó, a Heilongjang tartomány vezetője jelentette be az Országos Népi Gyűlés határozatát a heilongjangi tartományi ülésen, miszerint mostantól a boltokban és az árcédulákon rubelben is meg kell jelölni az árakat a jüan melett. További intézkedésként bevezették, hogy kínai állampolgárok is végezhetik egymás között a fizetéseiket rubelben, szintén csak Suifenhe városban. Lu Hao kormányzó szerint ha a kísérlet sikeres, akkor javasolni fogja az intézkedés kiterjesztését az egész tartományra. Indoklása szerint mivel a tartományba évi 540 milliárd rubel áramlik, ezért időszerű volt az intézkedés bevezetése.

Az éttermekben és taxikban még lehet dollárral is fizetni.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/kina-elkezdte-rubel-mint-fizetoeszkoz-elfogadasat-sajat-teruletein

Kijev vádaskodással akarja elkerülni a tartozások kifizetését

Oroszország Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy csak akkor engedélyezik Ukrajna számára az ország légterébe a megfigyelő berepüléseket, ha a kijevi kormány megfizeti a jelenleg is érvényes államközi szerződések alapján fennálló tartozásait.

Az illegitim kijevi kormány a Nyílt Égbolt Egyezmény alapján akar megfigyelő repüléseket végezni az orosz légtérben, miután azzal gyanúsította Moszkvát, hogy csapatösszevonásokat végez és le akarja rohanni Kelet-Ukrajnát. A kérvényezett megfigyelés március 17-től 24.-ig tartana.

Korábban Kijev jelezte Moszkva számára, hogy nem tudja rendezni tartozásait. Ukrajna azóta nem fizet a Gazpromnak a gázért, gyakorlatilag a Gazprom "jó szándéka" tartja éltben az ukrán gazdaságot.

Az orosz Védelmi Minisztérium azonban közölte, hogy Kijevnek előbb fizetnie kell, addig az államközi megállapodások alapján sem fogalmazhat meg követeléseket Moszkvával szemben. A Gazprom már bejelentette, hogy Kijevnek nemsokára fizetnie kell, és ez két úton lehetséges: vagy nemzetközi hitelekből rendezi a gázszámlát, vagy az állami vagyon egy részét adja át a Gazprom számára. Tételesen ezek a Krím-félszigethez tartozó energetikai létesítmények lennének, amit Kijev nem hajlandó átadni. Pedig a Gazprom gyakorlatilag hónapok óta ingyen szállítja a gázt, így előbb-utóbb muszáj lesz.

A Védelmi Minisztérium illetékesei azt is kifejtették, Kijev amiatt akar megfigyelő repüléseket tartani az orosz légtérben, hogy azt követően Moszkvát nyíltan és részletekbe menően vádolhassa háborús előkészületekkel, és erre hivatkozva megtagadja a fennálló tartozásai kifizetését.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/kijev-vadaskodassal-akarja-elkerulni-tartozasok-kifizeteset

Ukrajna keleti megyéi is csatlakozhatnak Oroszországhoz

Szergej Akszjonov, a Krím-félsziget miniszterelnöke felszólította Ukrajna keleti megyéit, hogy ők is tartsanak népszavazást az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásról. Akszjonov elmondta, hogy ez a csatlakozási folyamat legfeljebb egy év alatt megvalósulhat, és ehhez biztosítani tudják a többi megye számára a szükséges eszközöket.

Krím mostanra saját védelmi minisztériummal, szárazföldi haderővel és haditengerészettel rendelkezik, melynek egy részét az illegitim kijevi kormány parancsait figyelmen kívül hagyó ukrán katonák teszik ki. Akszjonov elmondta, az ukrán fegyveres erők más megyékben is átállhatnak az ő oldalára, így katonai erővel is biztosítani lehet a békés átmenetet.

Az Ukrajnából kiszakadó megyék a későbbiekben egyetlen államszervezetként csatlakoznának Oroszországhoz.

http://www.hidfo.net/2014/03/15/ukrajna-keleti-megyei-csatlakozhatnak-oroszorszaghoz

Új-Oroszország létrehozását követelik Mikolajivban?

Mintegy kétszázan tüntettek március 13-án Mikolajivban a dél-ukrajnai új szövetségi egység létrehozásáért - hozta nyilvánosságra a Kárpátinfo.net híroldal.

Az akció helyi idő szerint délután 16.00 órakor kezdődött és 17.00 órakor ért véget incidensek nélkül. Larisza Seszler, a tüntetés szervezője mindenkit felszólított arra, hogy vegyenek részt a március 16-i népszavazáson. Seszler felolvasta a szavazólapra kiírandó kérdéseket:

„Támogatja-e Ukrajna szövetségi egységét?”
„Támogatja-e az Új-Oroszország szövetségi kerület létrehozását, melyhez a Mikolajivi, Odesszai és Herszoni terület tartozna”?

Seszler elmondása szerint az ukránokat 23 éven át megfosztották emberi és állampolgári jogaiktól. Az akció résztvevőit a "Kiállunk a föderalizáció mellett”, „Odessza, Mikolajiv, Herszon” szavakat skandálták.

Jövőnk.info - Hírfigyelő Szolgálat

2011. évi CLXXXIX. törvény - Hatályos: 2014.március 15.-től

Magyarország helyi önkormányzatairól1

Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.

Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében – figyelembe véve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket – az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az 51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,

2. kormányhivatal: a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal,

3. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

Alapvető rendelkezések

2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.

(2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.

(2) Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.

(3) A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.

(4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során:

a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;

b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;

c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

7. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül érdemben köteles válaszolni.

(2) Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek:

a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához;

b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.

9. § Az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.

II. FEJEZET

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.

(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen

a) a gazdasági teljesítőképességet;

b) a lakosságszámot;

c) a közigazgatási terület nagyságát.

(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.

(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete – a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén – rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.

(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

14. §4 (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

(2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti

a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy

b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

(3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

14/A. §5 Azonos településen – a fővárosban azonos kerületen – belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.

15. § A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

16. §6 (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.

(2)7 A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt – ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit – a (3) bekezdésben írt eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.

(3)8 A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.

(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.

(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter – a személyes adatok kivételével – adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.

(6)9 Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek – annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen – a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjed ki.

16/A. §10 A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok

17. § (1) A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által végezhető feladatokat, az alkalmazható kényszerítő eszközöket, az együttműködési megállapodásra, valamint a szervezet működésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e feladatokat ellátókkal szemben támasztott személyi feltételeket törvény határozza meg.

(4) E § rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatokról nem önálló szervezet létrehozásával gondoskodik.

Államigazgatási feladat- és hatáskörök

18. § (1)11 Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője

a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy

b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el,

az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

(2)12 Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

III. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK

Értelmező rendelkezés

19. § E fejezet alkalmazása során:

a) a képviselő-testület, közgyűlés valamint a polgármester hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – a megyei közgyűlés elnökének választása kivételével – magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;

b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.

A települési önkormányzatok

20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él.

21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.

(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.

(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.

A március 15-én életbe lépett új Polgári Törvénykönyv

A március 15-én életbe lépett új Ptk. a régi törvénykönyv mintegy felét lényegében változtatás nélkül tartalmazza, a másik felét részben vagy egészben megújította. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, tartalmazza a korábban külön törvényben szabályozott családjogot és társasági jogot is.

Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan további mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik. Megalkotói szerint a kódex életszerű szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, megőrzi a bírói gyakorlatban jól bevált megoldásokat, és nem változtat évszázados alapelveken sem, például azon, hogy a jogok gyakorlásának alapja a jóhiszeműség és a tisztesség. Az új Ptk. az egyén autonómiáján alapul, megengedő szabályozás jellemzi, e szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályok többnyire a gyengébb fél védelmét szolgálják, például a fogyasztóvédelemben. A családjogban bővül a házassági vagyonjog szabályozása, változik a szülői felügyelet, a személyiségi jogoknál újdonság a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, a dologi jogban az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, az öröklési jogban átalakul az özvegyi jog, és nő a végrendelkezést hagyó szabadsága. A gazdasági társaságok szabályozásának változása nagyrészt az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja.

Újdonság, hogy a kft.-k törzstőkéje 500 ezerről 3 millió forintra emelkedett. A közkereseti társaság tagjai a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, tehát a hitelező a társaság bármely tagjától követelheti a teljes tartozást, a kilépő tag pedig még 5 évig felel a kilépéskor fennálló tartozásokért.

Részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, amely a tőzsdei bevezetéssel válik nyilvánossá (nyrt.), ez a tőzsde nem csak a budapesti lehet, hanem bármelyik szabályozott piac. A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. Új, immár a Ptk.-ban rögzített gazdasági szerződés forma a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartást működtet. Az új Ptk. életbelépése csaknem 12 millió biztosítási szerződést érint valamilyen módon. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat is, például azt, hogy a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat.

Gölöncsér Miklós

A világ legmocskosabb folyója - képekkel!

2013 végén a Green Cross Switzerland környezetvédelmi szervezet és a Blacksmith Institute közzétette a világ tíz legszennyezettebb helyeinek listáját. A kutatás szerint jelenleg mintegy 200 millió ember él olyan környezetben, ahol a toxikus szennyezés riasztó mértékű. Ilyen területnek számít a Jáva szigetének nyugati felén kanyargó Citarum folyó is, mely kiváló példája annak, hogyan kell kihasználni és tönkretenni egy folyót.

Citarum, Indonézia tökéletesen tönkretett folyója

Aki járt már valaha Jakartában, az könnyen igazolni tudja a környezetvédelmi szervezetek megállapításának helyességét. Toxikológiailag ugyan nem olyan szennyezett, mint az oroszok radioaktív folyója, de a vízen úszó masszív hulladéktömeg miatt szinte már láthatatlanná vált a víz.

Kukabúvár akció közben

A folyó vízéből isznak, öntözik a földeket és fürödnek is benne

A Citarum folyó mintegy kilencmillió ember szemetét viszi magával, vizéből pedig több millióan isznak, vagy öntözik belőle a rizsföldeket, használják tisztálkodásra és egyben szemétlerakónak. A folyó táplálja a Saguling tavat is, amely a vizet biztosítja még a franciák által épített, egyébként Nyugat-Jáva legnagyobb vízi erőművének működéséhez. A felfoghatatlan mennyiségű szemét azonban olyan mértékben lassította le a folyó áramlását, amely már az erőmű és gyakorlatilag az egész ország sorsát veszélyezteti.

A láthatatlan folyó

A nagy pusztításból természetesen az ipari termelés is kiveszi a részét, a 300 km hosszúságú folyó nyomvonalán több száz gyár van, ebből hivatalos források szerint mintegy 70 ömleszti a szemetét egyenesen a vízbe. A toxikus szennyezés fő felelősének a textilgyárakat (a Greenpeace szerint többek között a GAP és a Brooks Brothers is élen járnak a szennyezésben) és azokat az aranykitermelést folytató cégeket tartják, amelyek higanyt engednek a folyóba, de emellett bőségesen kimutatható ólom és arzén is a víztömegben.

Tele van mérgező anyaggal

Az persze más kérdés, hogy számos közösségnek a folyó az egyetlen tér, ahol eltüntetheti a kitermelt hulladékot. Nincs szemétszállítás, se modern szennyvízkezelő rendszer, se csatornahálózat. A higiéniai rendszerek hiányának köszönhetően évente több tízezren halnak meg Indonéziában és a Világbank 2012-es adatai szerint több mint hét millió tonna háztartási hulladék kerül a Citarumba. 2008-ban az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 500 millió dolláros hitelt adott az indonéz kormánynak, hogy tisztítsák meg a folyót, és annak ellenére, hogy ennek egy részét már elköltötték, még mindig a Citarum a világ leggusztustalanabb helyeinek egyike.

Lesz ebből valaha tiszta folyó?A Greenpeace szeretné tudni,ki és miért szennyezi a Citarumot

(Vizpartfejlesztesek.blog.hu )