Magyarország helyi önkormányzatairól1
Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati
hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok
kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek
megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések
önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség
öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében – figyelembe véve a
Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket – az
Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az
51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1)
bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
1. választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,
2. kormányhivatal: a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal,
3. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.
Alapvető rendelkezések
2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a
megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az
állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a
helyi közösségen belül.
(2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon,
széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi
közakaratot.
3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések
(települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok)
választópolgárainak közösségét illeti meg.
(2) Települési önkormányzatok a községekben, a városokban,
járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi
kerületekben működnek.
(3) A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.
(4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi
népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való
közösségi jogaikat.
4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság
közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a
lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi
feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök
jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során:
a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e
közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű
állampolgári részvételt;
b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.
7. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j)
pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére
harminc napon belül érdemben köteles válaszolni.
(2) Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a
megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc
napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a
megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.
8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek:
a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket,
képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok
ellátásához;
b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében
meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát,
elmulasztásuk jogkövetkezményeit.
9. § Az e törvényben meghatározott jogokat
jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a
társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.
II. FEJEZET
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi
népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy
önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos
hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent
megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi
közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően
előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a
saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére
lehetséges.
(3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az
állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A
megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.
11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely
városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint
a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei
lehetnek.
(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál
differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét,
a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
a) a gazdasági teljesítőképességet;
b) a lakosságszámot;
c) a közigazgatási terület nagyságát.
(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a
feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi,
tárgyi és gazdasági feltételeket.
12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű,
lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat-
és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési
önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt
a) a lakossági igények indokolják;
b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.
(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat
képviselő-testülete – a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének
előzetes egyetértése esetén – rendeletben, a társulás határozatban dönt a
feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább
három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a
kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával –
törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy
megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének
időpontja a döntést követő év január 1. napja.
(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat
a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos
fedezet biztosítását.
13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a
közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás
biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és
fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,
gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás
biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a
kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység
támogatása;
8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és
rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének
biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott
termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi
árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról
szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért
felelősnek minősül.
(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható
közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is
megállapíthat.
14. §4
(1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának
részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok
tartalmazzák.
(2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai
rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett,
vagy
b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
(3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a
tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról
beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
14/A. §5 Azonos településen – a fővárosban azonos kerületen – belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.
15. § A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek
ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben –
biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy
feladatellátásba történő bevonását.
16. §6
(1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt
kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben
történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a
kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben
gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő
megvalósításáról egyedi határozatban dönt.
(2)7
A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett
önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságnál kérheti. A perben felperesként az önkormányzat
képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt – ha a
Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem
rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A
bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit – a (3)
bekezdésben írt eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.
(3)8
A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő
miniszternél a felülvizsgálni kért határozatnak a Magyar Közlönyben
történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell
benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium
ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát – külön
meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. A perben
első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A
bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.
(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.
(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati
beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a
beruházás befejezéséig. A miniszter – a személyes adatok kivételével –
adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat
irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.
(6)9
Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek – annak
érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető
legyen – a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják az (5)
bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes
adatokra nem terjed ki.
16/A. §10
A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom
elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb
közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási)
közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen
közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv,
100%-os önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló
jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati
társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.
A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok
17. § (1) A települési és a fővárosi önkormányzat a
helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő
eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával
is gondoskodhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a
települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei
(fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési
megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által végezhető
feladatokat, az alkalmazható kényszerítő eszközöket, az együttműködési
megállapodásra, valamint a szervezet működésére vonatkozó szabályokat,
továbbá az e feladatokat ellátókkal szemben támasztott személyi
feltételeket törvény határozza meg.
(4) E § rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzat
az (1) bekezdésben meghatározott feladatokról nem önálló szervezet
létrehozásával gondoskodik.
Államigazgatási feladat- és hatáskörök
18. § (1)11
Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a
polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző,
valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal
ügyintézője
a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az
országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és
végrehajtásában való részvételét rendeli el,
az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
(2)12
Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a
jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati
hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a
képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja
felül.
III. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK
Értelmező rendelkezés
19. § E fejezet alkalmazása során:
a) a képviselő-testület, közgyűlés valamint a polgármester
hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – a
megyei közgyűlés elnökének választása kivételével – magában foglalja a
felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;
b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás,
felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség
megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés
kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.
A települési önkormányzatok
20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni
mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi
lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások
közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
(2) A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok,
amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek,
továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él.
21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi
önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan
közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és
vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan
és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.
(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben
meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a
közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye
egészére vagy nagy részére kiterjednek.
(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e
törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.
(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése