Plasztikai sebészet közpénzből

Az állami vezetőknek járó kiemelt egészségügyi ellátásokról eddig semmilyen konkrét információt nem lehetett tudni, az Átlátszó.hu azonban egy közel három hónapon át tartó adatigénylés-sorozattal kiderítette, hogy 2009-től 2013. augusztus végéig a jogosultak közül hányan, milyen és mennyi ellátást vettek igénybe a Honvédkórházban.

Plasztikai sebészet, pszichiátria és andrológia is van a listán a sok fogászati kezelés mellett. A lap kiderítette, vannak, akik egyszer se mennek, és vannak, akik többször is egy évben. Természetesen a kezeléseket igénybe vevők nevét nem kérték ki, hiszen az nem közérdekből nyilvános, hanem kimondottan személyes adat.

A fekvőbeteg-ellátások között nincs igazán érdekesség a plasztikai sebészet 2012-es két darab igénybevételén kívül, a járóbeteg-ellátás azonban már sokkal változatosabb. A legnépszerűbb osztály az állami vezetői juttatásra jogosultak körében minden évben a fogászat volt, de sokszor látogatták a labort, a füll-orr-gégészetet, a sürgősségit, a sebészetet, a röntgent, a belgyógyászatot és a szájsebészeti szakambulanciát is.

2009-ben öt, azóta minden évben négy ellátás volt a plasztikai sebészeti szakambulancián, 3-3 a pszichiátriai szakrendelőben, és 2012 kivételével évi öt a klinikai pszichológia szakambulancián.

Kiderül az is, a kormány egyre jobban teljesít: 2009-ben 9, majd 5-5, tavaly 4, idén augusztusig pedig már csak 3 ellátás volt az andrológia osztályon, amely elsősorban a férfiak szexuális problémáival libidógondokkal, merevedési zavarokkal foglalkozik.

Oroszország terrorcselekménynek tekinti a damaszkuszi nagykövetségének lövetését

Moszkva terrorcselekménynek tekinti a damaszkuszi orosz nagykövetség lövetését aknavetőkből. Az elkövetőket meg kell büntetni – jelenti a Külügyminisztérium. A lövetés során egy szíriai életét vesztette, kilencen, köztük nagykövetségi őrök megsérültek.
„Az utóbbi időben fegyveres lázadók egyre gyakrabban támadják meg Damaszkusz központi részét, beleértve az Orosz Nagykövetség területét is. Mi határozottan elítéljük azokat, és terrorcselekményeknek tekintjük. A végrehajtókat valamint azokat, akik ösztönzik és irányítják őket, meg kell büntetni” – áll az Orosz Külügyminisztérium közleményében.

http://hungarian.ruvr.ru/2013_11_28/Oroszorszag-terrorcselekmenynek-tekinti-a-damaszkuszi-nagykovetsegenek-loveteset/

A birodalmak nem nőnek az égig - Kína bekeményít

Az Egyesült Államok folyamatosan provokálja Kínát, és feszegeti tűrőképességének határát. Amint Peking kinyilvánította Kína új, védett tengeri légvédelmi határait, és jelezte a terület feletti légi forgalom ellenőrzésének jogát - az USA erre reagálva bombázókat küldött a kérdéses terület fölé, kockáztatva, hogy esetleg le is lőhetik azokat.

Kína azonban az Egyesült Államokkal szemben nem ilyen kisstílű játékot játszik. Válaszul Peking robbantott, csak nem bombát, hanem politikai bombát. A hír olyan jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban egyetlen hírben sem jelent meg – és ezt a nyugati sajtóban igyekeznek eltitkolni. Peking közölte, hogy január elsejétől nem vásárol tovább dollárt. Valuta tartalékai elegendőek, és nem növeli a dollár tartalékokat. Ezzel együtt az amerikai államkötvényeket sem vásárolják tovább. Eddig Kína hatalmas összegekkel tartotta fent az Egyesült Államokat. Napi egymilliárd dollárt utaltak át, a folyamatos kötvény vásárlásokra. Az amerikai sajtóban nagy a hallgatás, de a gazdasági szaklapok kezdik kongatni a vészharagokat.

Kína hosszú éveken át kitartóan támogatta az Egyesült Államok talpon maradását – de az USA semmi mással nincs elfoglalva Oroszország bekerítésén és ellehetetlenítésén kívül, mint Kínát elvágni a nyersanyagoktól, valamint abban a csendes-óceáni térségben akar nyomást gyakorolni, ahol Kína képes lenne kibontakozni - ezért elérkezett az idő, hogy Peking válaszlépéseket tegyen és megleckéztesse a világ fő imperilalista zsarnokait. Egy angol közgazdásznak feltett kérdésre, hogy mi ebből Kína haszna, hiszen elképesztő mennyiségű olcsó árut szállít az Egyesül Államokat - és így az USA valószínűleg válaszlépésként lezárja a beszállítási lehetőségeket -, meglepő választ olvashattunk. Az Egyesült Államok képtelen lezárni az utat a kínai áruk előtt. Először is azért, mert a Kínában működő cégek, amelyek az USA-ba szállítanak, nagy számban amerikai cégek vagy vegyesvállalatok. A másik, ami pedig ennél sokkal fontosabb, hogy nincs alternatívája a kínai olcsó árucikkeknek. Egy átlagos amerikai háztartásban a berendezések 70-80 százaléka kínai. Olcsó, közepes minőségű termékek, melyek használatához, és az olcsóságából adódó problémáihoz már hozzászoktak az emberek. Ahhoz a brutális inflációhoz, amelyet a kínai áruk kivonása jelentene, senki nincs hozzászokva. Amennyiben pedig az USA lezárná a határokat, Kína válaszlépésként piacra dobhat 3.6 trillió dollárnyi valutát és államkötvényt. Ekkora összeg piacra dobása következtében mind az USA gazdasága, mind a világpiac azonnal összeomlana. Kína dollártartaléka háromszor akkora, mint a legnagyobb valutatartalékkal rendelkező országé, és több, mint Európa legerősebb iparával rendelkező országának, Németországnak egy évi teljes nemzeti összterméke.

Az ügy kapcsán a gazdasági szakemberek első körben az egész hírt politikai manővernek tekintik. Kína valószínűleg belátható időn belül egyeztetni fog az Egyesült Államokkal, és megfelelő pozícióból akar tárgyalni. Nyomást akar gyakorolni Washingtonra, a csendes-óceáni terület feletti uralom kérdésében. Kína meghátrálásra akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat. Egyetlen gazdasági szakember sem tartja valószínűnek, hogy Kína kifűrészelné maga alól azt a kiváló és jól jövedelmező világgazdasági pozíciót, amelyet az elmúlt időszakban elért. Ha megteszi, az olyan világpolitikai folyamatokat indíthat be, olyan káosz állapotokat idézhet elő, melyet ma még megjósolni sem lehet. A gyenge gazdaságú országok azonnal bedőlnének, ahol pillanatokon belül eluralkodna a káosz. A stabil nagyhatalmak nem fognak közbeavatkozni, mivel nincs meg a hozzá szükséges pénzügyi tartalék, mert éppen ennek összeomlása okozza magát a káoszt. Így a világ nagy részén tartós káosz uralkodna el, és hosszan elhúzódó háborús időszak következne. Ezt Kína semmiképpen sem akarhatja, és éppen ezért biztosak abban, hogy Peking a súlyának megfelelő józansággal kezeli a helyzetet.

A dolog hátulütője, hogy amint a hír felröppent, és megkezdődtek a találgatások, Kína újabb bejelentést tett, a továbbiakban az olaj üzleteket sem dollárban bonyolítja. Már ez önmagéban is hatalmas kiesés lenne az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olaj felvásárló Kína lett. A kínai piacról származó petrodollárok kiesése önmagában válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán. A továbbiakban Kína a BRICS saját pénzeszközét fogja használni nagy valószínűséggel.

A Reuters gazdasági szakembere szerint, ha Kína ezt meglépi, akkor új fejezet kezdődik a történelemben. Az Egyesült Államok sajtója nem foglalkozik az üggyel, és ezt nagyon rosszul teszi. Az amerikai embereknek fogalma sincs valószínűleg, hogy mit jelent ez az egész. Az amerikai emberek egy hamis jólétben élnek, melynek igazi gazdasági hátterét, valóságtartalmát nemsokára közelről fogják érezni.

Mi már csak annyit teszünk hozzá: elpusztult Babilon, Ninive és Róma, és a birodalmak nem nőnek az égig...

http://www.hidfo.net/2013/11/28/birodalmak-nem-nonek-az-egig-kina-bekemenyit

Okos állat a varjú

Egy német kutatás szerint a varjak intelligenciája és az idegrendszeri folyamataik a főemlősökéhez hasonlítanak. A tübingeni kutatók kormos varjakkal oldattak meg memóriafeladatokat. És bár a főemlősök és a madarak agyának nincs sok közös tulajdonsága, a kísérletek alatt mégis számos párhuzamot figyeltek meg.

A Lena Veit és Andreas Nieder vezette kutatócsoport megtanította a kormos varjaknak, hogy oldjanak meg kis rejtvényeket a számítógép képernyőjén. A feladatok alatt elemezték az állatok agytevékenységét.

A varjaknak először egy képet mutattak nekik, amit meg kellett jegyezniük. Ezután egy monitoron két különböző képet láttak; az egyik az volt, amit korábban megjegyeztek. Ezután hol a korábban mutatott képet, hol a másikat kellett kiválasztaniuk. Ha jól oldották meg a feladatot, a madarak jutalomfalatot kaptak.

Tollas majmok

A gyakorlási időszak után a varjak majdnem száz százalékos találati arányt értek el. Ennek a teljesítménynek előfeltétele az erős koncentráció és a rugalmas gondolkodás, és erre nem sok állatfaj képes. A varjak azonban ezzel is boldogultak. Ez nem annyira meglepő; már korábban is úgy tartották, hogy intelligensek, sőt stratégiai döntésekre is képesek; a viselkedéskutatók ezért emlegetik őket tollas majmokként.

A kutató azt is megfigyelték, hogy hogy feladatonként más idegsejtek léptek működésbe, attól függően, hogy a varjaknak a már látott vagy a sosem látott képre kellett bökniük. A tudósok szerint ebben nagyon hasonlítanak a főemlősökhöz.


http://balrad.wordpress.com/2013/11/28/okos-allat-a-varju/

Az iskolás gyermekek harmada már nem német Németországban

A háború utáni Németországban évtizedeken át szükséges vagy éppen szükségtelen rossznak tartották a bevándorlást, a vendégmunkát, és igyekeztek korlátozni a külföldiek tartós jelenlétét. 

Most már azonban szinte udvarolnak a bevándorlóknak hatóságok, a vízumokat pillanatok alatt intézik. "Olyan kedves emberek ezek a bevándorlási hivatalnokok" - mondta a Reuters hírügynökségnek Ata Ucertas, 25 éves török orvos, miután két hónap alatt megkapta tartózkodási engedélyét, és német nyelvtanfolyamra is beíratták. 

Németország lakóinak egyötöde és az iskolás gyerekeknek már nem német származású. Ennek a választási propagandára is hatása van. Tíz éve, amikor a munkanélküliség nagy volt, a bevándorlási szabályok pedig szigorúak, Angela Merkel pártjából egyesek "Kinder statt Inder" ("Inkább gyerekeket, ne indiaiakat!) jelszóval kampányoltak. Most a szeptemberi választások előtt a kormánypárt "vendégszerető kultúrát" sürget a bevándorlók iránt. 

"Németország erőteljesen támogatja a bevándorlást, mert olyan súlyos a népesedési helyzete, amilyenre talán egyetlen más OECD-országban sincs példa" - mondta a hírügynökségnek a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértője, Thomas Liebig. 

Jelenleg a munkanélküliség majdnem a legalacsonyabb az 1990-es német újraegyesítés óta, viszont 2025-ig 5,4 millió szakember hiányára lehet számítani, a nők és az idősebbek mozgósítására tett kormányzati kísérletek dacára. Az OECD utolsó statisztikája szerint 2011-ben kis híján 300 ezer külföldi érkezett Németországba hosszú távra - azaz dolgozni és megtelepedni -, 30 százalékkal több, mint 2010-ben. A többség az Európai Unió tagországaiból, azok közül is főleg a keleti országokból, mindenekelőtt Lengyelországból jött. 

Németország rohamléptekkel szabadítja fel a bevándorlást: csak ebben a hónapban 40 százalékkal ritkították meg a különféle korlátozó szabályokat - írta a Reuters. Csökkentik a kialkudható legkisebb munkabért, és a magasan képzett szakemberek után most már az egyszerűbb szakmunkásokat is szeretettel várják mindenütt, ahol krónikus munkaerőhiány van, köztük mozdonyvezetőket, villanyszerelőket. "Ez a kis forradalom szinte észrevétlenül zajlik, olyannyira, hogy ma már a német szabályozás az egyik legbarátságosabb a magas képzettségűek számára az egész OECD-ben" - mondta a szakértő. 

A német kormány külföldi nyelvtanfolyamokat indít a lehetséges bevándorlók számára, a hivatalok gyorsan intézik a bizonyítványok honosítását, hallgatókat toboroznak a német egyetemekre és szakiskolákba, elsősorban a dél-európai országokból, ahol az átlaghoz képest is óriási a munkanélküliség a fiatalok körében. Még sokáig fog tartani, amíg minden németet "le lehet beszélni az idegenellenességről", de a "gazdasági kényszer" ebben "mindenképp fontos segítő" - írja a Reuters. 

Emlékeztetőül: Adolf Hitler úgynevezett "rémuralma" idején, békeidőben meredeken emelkedett a születések száma 

(harcunk.info )

Matolcsy György az elhibázott gazdaságpolitika miatt lemondásra szólította fel Olli Rehn uniós biztost, a nagy hitelminősítőket pedig arra szólította fel, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről – írja a napi.hu.

A jegybankelnök hozzátette: új, a jegybankihoz hasonló inflációkövető fiskális politikára van szükség az EU-ban. Az EU vezetőinek 5 pontból álló csomagot javasol Matolcsy. Egy keynesi fordulat keretében célozzanak meg egy 25 százalékos beruházási rátát, 2-4 százalékos inflációt kitűző inflációs fiskális célkövető rendszerre térjenek át, meg kell kettőzni a nemzeti költségvetéseket, a folyó költségvetési hiányoknak 3 százalék alatt kell tartani, de egy másik, fejlesztési költségvetésbe, amibe az élénkítő beruházásokat kell tenni, ezeket a fejlesztési költségvetéseket pedig az EKB által megvásárolt, az államok által kibocsátott “future investment bond”-okból lehet finanszírozni.

Ma már látható, hogy az EU megindult a Japán úton – fogalmazott Matolcsy. Ma az EU legkockázatosabb forgatókönyve, hogy megismétli a hosszas stagnálást. A deflációt sokkal nehezebb kezelni, mint az inflációt. Nem lenne szabad megismételni a japán deflációs évtizedet. Az EKB megelőzte az eurózóna összeomlását, ám monetáris eszközökkel nem lehet dinamikus növekedési pályára állni, fiskális eszközökre van szükség az Európai Unióban. Az uniónak van egy tartaléka, az infláció, az inflációs célt 2-4 százalékra kell felemelni, ennek nincs kockázata – vélekedett az MNB elnöke.
(napi.hu )

Módszeresen agyonverték a magatehetetlen férfit a pesti ifjak

Kaposvár | Jogaikra hivatkozva zárt tárgyalást kértek a trió tagjai, akik agyonvertek egy hajléktalant Balatonbogláron, majd egy buszsofőrre is rátámadtak. Ha nincs vezetőbilincs kezükön-lábukon, nem lett volna rajtuk semmi feltűnő. Az utcán fel sem pillantana az ember a két fiatal láttán: rövid haj, divatos farmer, póló és pulóver, márkás cipő, szó nélkül elmenne mellettük bárki. Ők nem mentek el a boglári hajléktalan mellett, még ha nehéz is elhinni, hogy a két vékonydongájú ifjú képes volt módszeresen agyonverni egy otthontalan, beteg embert, harmadik, a Kaposvári Törvényszék folyosóján csütörtökön reggel bilincs nélkül ácsorgó társuk pedig végignézte a gyilkosságot.
A vád szerint a budapesti ifjak – két tizennyolc éves, valamint egy fiatalkorú – tavaly novemberben egy fonyódi gyermekotthonban éltek, s az egyik nap úgy döntöttek, átruccannak Boglárra, hogy meglátogassák a helyi otthonban lakó lányismerőseiket. A randevú előtt az egyik vasútállomás környéki büfében iszogattak, majd a váróteremben megláttak egy a hideg elől menedéket kereső hajléktalant. Belekötöttek a láthatóan teljesen legyengült férfibe, előbb csak ócsárolták-mocskolták, majd ketten verni kezdték.
Előbb ököllel az arcát, majd, miután a férfi ülve maradt, előbb mellkason, majd arcon rúgták. Az otthontalan ekkor a földre zuhant, támadóiban azonban ez sem ébresztett szánalmat, tovább rugdosták, s az arcára tapostak, végül angolosan távoztak. Az összevert férfit egy később kiérkező rendőrjárőr találta meg, s bár a mentők kórházba vitték, ahol többek között agyzúzódást állapítottak meg nála, három nappal később belehalt a fellépő légzési elégtelenségbe, melyet törött bordái okoztak…

A trió tagjai a rendőr érkezésekor már a vasútállomás melletti buszmegállóban tomboltak: ököllel verték a várakozó busz elejét, aztán miután a sofőr kinyitotta az első ajtót, kérdőre vonta őket, s közölte, mivel csatak részegek, nem viszi el őket, előbb távoztak, majd visszatértek, s köpködni, rugdosni kezdték a jármű ajtaját, oldalát, s közben ordibáltak a sofőrrel, hogy szálljon le. Utóbbi ezt meg is tette, ekkor az egyik ifjú egy műanyag palackkal arcon vágta. A férfi visszamenekült a buszba, s telefonon hívta a rendőröket, eközben a társaság egyik tagja egy kővel bedobta az egyik szélvédőt – tombolásuknak csak a kiérkező járőrök tudtak véget vetni.
– A vádlottak fiatal korára tekintettek kérem a zárt tárgyalást – jelentette ki a tárgyalóban egyikük felnőtt kísérője, ami a fentiek tükrében a hallgatóság szempontjából igencsak meglepőnek tűnt. A bíróság azonban helyt adott az indítványnak, így a perből csak az ítélethirdetés lesz nyilvános, az eljárás többi részét viszont jótékony homály fedi majd.
Vélhetően arra sem kapunk így választ, mi játszódott le az ifjakban, amikor módszeresen agyonvertek egy magatehetetlen embert, hiszen elbújtak a jogaik mögé. Tavaly novemberben nem voltak ennyire szemérmesek…
(sonline )

‘A fideszesek azt mondták, hogy kicsinálják a családomat’

Tanúvallomás közben

Hajdúsámson fideszes vezetői a választási kampányra akartak szerezni kétmilliót egy önkormányzati beruházásból. Az egyik érintettet megfenyegették, bele is mondta helyi tévé kamerájába az előre megírt szöveget, hogy tőle ugyan nem kért vissza senki pénzt.

– Amikor még én is fideszes képviselő voltam, megmondtam a többieknek, hogy ne sumákoljatok, vigyázzatok! Hiszen én nagyon hamar beleláttam a kártyákba, és amikor megláttam a napirendet, már rögtön tudtam, mi hová csúszik-mászik a pénzből. Meg is kérdeztem, hogy az a sok millió forint az én orrom előtt hová tűnt? Össze is vesztem a többi fideszessel, sok konfliktusom volt a frakcióban – ezt vallotta szerdán a Debreceni Törvényszék előtt a 68 éves P. Elek, Hajdúsámson város volt fideszes önkormányzati képviselője, aki jelenleg egy vesztegetési per másodrendű vádlottja. Az elsőrendű vádlott a 38 éves Máthé Attila Gyula, a Fidesz városi elnöke, frakcióvezetője, aki 2006–2010 között alpolgármester volt a településen. Azért kerültek bíróság elé, mert a vádhatóság szerint a 2010-es választás előtt egy beruházás költségeiből kétmillió forintot kértek vissza kampánycélokra. Akkoriban ugyanis az önkormányzat egy egészségház kialakítása céljából meg akart venni egy ikerházat, amelynek két tulajdonosa volt: a 2006-os kampányban fideszes aktivistaként dolgozó Varga Andrea – a botrány későbbi kirobbantója –, valamint a már említett P. Elek egyik lánya, akinek a férje, J. Sándor az elmúlt ciklusban fideszes önkormányzati képviselő volt, de ma már nem közszereplő, hanem a helyi általános iskola igazgatóhelyettese. Az ikerházat a korábban építési vállalkozóként dolgozó P. Elek építette, s mivel az ingatlant jelentős bankhitel terhelte, az ügy minden szereplőjének kapóra jött volna, ha a város megveszi azt. A bevételből Varga Andrea, valamint P. Elek és lánya vissza tudta volna fizetni a banki tartozását, és – legalábbis az ügyészség vádja szerint – jól járt volna Máthé Attila Gyula és a Fidesz is, hiszen a vételárból egy-egy millió forintot költhettek volna a kampányra. Az ikerház tulajdonosai azonban egy forintot sem akartak fizetni a Fidesznek, sőt később Varga Andrea feljelentést is tett az ügyben.
A szerdai tárgyalás legfontosabb mozzanata az volt, hogy a bíróság meghallgatta P. Elek lányát, az ikerház egyik tulajdonosát, valamint az asszony férjét, J. Sándort. P. Elek lánya (aki gyógypedagógiai asszisztensként dolgozik Hajdúsámsonban) közölte:
– A botrány kirobbanása után, 2010 őszén azt nyilatkoztam a hajdúsámsoni televízióban, hogy Máthé nem kért vissza pénzt. De nem mondtam igazat. A nyilatkozatomat ugyanis kikényszerítették a fideszes vezetők, azt mondták, mondjam bele a kamerába azt, hogy tőlem nem kértek vissza egymillió forintot a vételárból. Én akkor ezt elmondtam, de nem mondtam igazat. Igenis, kértek tőlem pénzt, de megfenyegettek, hogy fogjam be a számat. Máthé Attila és más fideszes vezetők azt mondták, hogy kicsinálnak engem és a családomat, ha eljár a szám. Mivel a férjem és a bátyám is a helyi iskolában dolgozik, féltettem őket, sajnos belementem a hazugságba.
A tanú elmondta azt is, hogy a tévés nyilatkozat szövegét a fideszesek írták meg helyette, a kamerát pedig Máthé felesége kezelte, aki azt mondta neki: a nyilatkozata nagyon fontos, ezen múlik a Fidesz sikere. (Végül nem ezen múlt, a Fidesz polgármester-jelöltjeként induló Máthé elveszítette a választást – a szerk.) Az asszony azt vallotta: Máthé Attila Gyula négyszemközt azt mondta neki: „ha összejön a dolog, a pénz jó lesz kampányra”. Ő maga azonban nem akart pénzt adni a Fidesznek, bármennyire jóban volt is a fideszes elnökkel. A két család ugyanis egykor rendszeresen összejárt, voltak együtt 2010-ben egy erdélyi kiránduláson is, ahol – mint az asszony elmesélte – össze is vesztek az ügy miatt.
Az asszony kijelentette: a mai napig nyomás alatt vannak, s félnek a bosszútól. Szavait megerősítette férje, J. Sándor is, aki azt vallotta, hogy 2010-ben őt, a feleségét, és a felesége testvérét magához hívatta a helyi iskola akkori igazgatója, a fideszes László Vilmos, s közölte: „az állásunkkal játszunk, ha az ügyben nem úgy nyilatkozunk, hogy a Fidesznek jó legyen”. J. Sándor hozzátette: kifogásolta, hogy a fideszesek arra kényszerítik P. Elek lányát, hogy az apját meghazudtolja, de ezt hiába tette szóvá, nem törődtek vele.
A tárgyaláson Máthé Attila Gyula tagadta, hogy az ikerház árából pénzt kért volna vissza, s közölte, hogy a tanúk nem mondanak igazat.
(NOL)

Rajtunk halad majd keresztül az új 'Selyemút'

Az integrált vasútfejlesztésnek köszönhetően Budapesten futhat keresztül mind a Balkán, mind Törökország, mind a Távol-Kelet felől Európába özönlő áruk tömege. Ez hatalmas gazdasági lehetőség és sürgető kényszer is egyszerre: a régió több országa is szeretne Európa kapujává válni.

Kevesebb mint három óra alatt lehet majd eljutni Budapestről Belgrádba, ha kínai pénzből elkészül a modern, villamosított vasútvonal, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón állapodott meg a szerb és a kínai kormányfővel. A gyorsvasútvon már fellendíti majd a két ország közötti turizmust, valódi hozadéka azonban ennél sokkal több: rajtunk halad majd keresztül a Selyemút, hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.
Komoly gazdasági súlya van

Az elmúlt években megkezdődött egyfajta közeledés a két ország között – szimbolikus lépések történtek mindkét fél részéről a háborúban egymásnak okozott sebek feldolgozására, utóbb pedig magyar kulturális intézet nyílik Belgrádban – a vasútvonal valódi hozadéka nem a turizmusban rejlik. A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – mondta el portálunknak Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi 20-30 évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére. Ha viszont elkészül, 160 km/óra sebességgel robognak majd a személyvonatok, és 100-120 km/órával folyhat majd a teherfuvarozás

Belgrád gazdasági súlya nő
A szerb gazdaság is kilábalóban van a válságból: 2013 elején megindult a gazdasági növekedés, és megugrott az ipari termelés is. Az ország gazdasági súlyát a területén várhatóan 2016-ra kiépülő Déli Áramlat gázvezetéke, és a 2020-ra várt uniós csatlakozása is növeli. Ha a vasútvonal felújítására rendelkezésre állnak a források, Bíró Koppány Ajtony szerint öt év alatt kiépíthető a gyorsvasútvonal, így a szakértő szerint „részesülhetünk mindabban a fejlődésben", ami a térség felől jön.

Korábban a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában azt is megemlítette, hogy nem is a vonatok sebessége, hanem a megbízhatóság a legfontosabb, az, hogy három óra alatt az áru biztonságosan megteheti az utat Belgrádból Budapestre. Kifejtette: Szerbiának és Magyarországnak közvetlen haszna is van az együttműködésből. A Balkán és Törökország felől az unióba áramló áruforgalom az utóbbi években megsokszorozódott, a Belgrád–Budapest vonalon sokkal rövidebb az út Európa belseje felé, mint kerülőúton Románia és Szlovákia irányából, vagy Szlovénia és Horvátország felől megközelítve Ausztriát.
A vasút nem lejárt lemez

A szakember elmondta: bár eddig a vonalak leromlott állapota visszatartotta a nagyobb szállítmányozókat, megfelelő üzembiztonság és nagyobb átbocsátóképesség mellett a forgalom visszakerülne a vasútra, ami 8-12 százalékkal olcsóbb, mint a közúti szállítás, és összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengeri.

Ami viszont nagyon fontos – mondta el Bíró –, hogy ne elszigetelt fejlesztések történjenek, hanem egészében, integráltan történjen meg a vasútvonalak felújítása. A vasútfejlesztés sosem rövid távú célokat szolgál – húzta alá a szakértő –, hanem száz évre előre kell tudni gondolkodni, mert ez meghatározza az ország stratégiai jövőképét. Szerencsére a kormány kiemelt figyelmet fordít erre, és létrehozta a Nemzeti Közlekedési Stratégiát, amelyben a vasút is kiemelt szerepet kap.
Rajtunk haladhat át a 21. század új „Selyemútja"
Négy nyertese van a vonal felújításának

Korábban még Bukarestben a miniszterelnök a vasútfelújítási megállapodással kapcsolatban elmondta: a belgrádi vonal felújításának négy győztese van: nyer vele Magyarország, nyer vele Szerbia, nyer vele Kína és nyer vele az Európai Unió is – fogalmazott Orbán Viktor.

Ezért stratégiailag kiemelten fontos, hogy elkészüljön a V0-s és a kelebiai vonal felújítása. A V0-s jelentősége lenne döntő, mert levenné a növekvő vasúti áruforgalom terhét az amúgy is túlterhelt fővárosról. Rengeteget késnek most a vonatok, és teljesen kiszámíthatatlan a szállítás – mondta el Bíró –, szélsőséges esetben akár négy napig is eltarthat, mire egyik határtól a másikig megérkezik az áru, és a késés nagy részét Ferencvárosban és Kelenföldön szedik össze a vonatok; De ha megtörténik a tervek szerinti összehangolt fejlesztés, akkor ez nem lehet több 6-12 óránál.

Ha integrált fejlesztés megtörténik, reális cél, hogy rajtunk menjen keresztül az új „Selyemút" – fejtette ki a szakértő. Ez annál is fontosabb, mert ha mi nem lépjük meg a megfelelő fejlesztéseket, akkor a regionális vetélytársaink teszik meg.
Horvátok, szlovákok, románok

Erősen építkezik a konkurencia is – figyelmeztetett Bíró –, a szlovén–szerb–horvát vonalon is komoly fejlesztések zajlanak, és éppen nemrég dőlt el, hogy Szlovákián keresztül a transzszibériai vasútvonal folytatásaként özönlik majd az orosz áru az EU-ba. Ha ezek az elszigetelt fejlesztések összeérnek, könnyen kimaradhatunk, ezért is kiemelten fontos, hogy a balkáni, török és kínai szállítmányozás Magyarországon fusson keresztül.
Az EU-s pénz nem elég

Ugyanakkor ez olyan hatalmas beruházásokat követel meg Bíró szerint, amit saját erőből az ország nem képes ilyen rövid idő alatt előteremteni. Az elmúlt évtizedben jelentősen leromlott a vasút állapota, ennek egyharmadára sem lenne elég az unió által propagált Transzeurópai Vasúthálózatra szánt mintegy 1000 milliárdos uniós forrás, ezért szükséges bevonni a kínai befektetőket is. Ha megépül a gyors, villamosított vasútvonal-hálózatunk, az hatalmas stratégiai fegyvertény lesz – mondta el még a szakértő.

http://mno.hu/gazdasag/rajtunk-halad-majd-keresztul-az-uj-selyemut-1197655

Miért ne vegyél kínai fokhagymát?

Már sokat írtunk a fokhagymáról, erről a rendkívüli növényről. Naponta fogyasztjuk (más növényekkel együtt), így érdekes módon nincs is problémánk pl. a magas vérnyomással vagy az egyszerű náthával. Azt azonban nem tudtuk, hogy április 19-e a fokhagyma világnapja, azaz sokan annyira méltatják, hogy még egy évben kiemelten imádják is.

Ez az pici, de annál sokoldalúbb növény tehát megérdemli, hogy szenteljünk neki egy cikket, egyben ízekre szedjük a világ legkeresettebb hagymáját.

Kezdjük rögtön hosszan sorolható tulajdonságaival - tőszavakban: antioxidáns, vérhígító, köhögéscsillapító, afrodiziákum, antibakteriális, gombaellenes, rákmegelőző, gyomor és bélvédő, vérnyomás-szabályozó, náthától védő, béltisztító. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a fokhagyma a zöldségek és fűszerek királya. De talán még ennél is meggyőzőbb, hogy sütve, főzve és nyersen is teljesen más ízt ad - nincs étel, amit fel ne dobna.

Amilyen "büdös", olyan egészséges, és ezt nem tegnap óta tudja az emberiség: a fokhagyma a legrégebb óta használt fűszernövényünk, 6000 éve esszük az ízéért és egészségmegőrző hatásáért. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték, vámpírellenes hatásáról is elhíresült a növény.

A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. A pestisdoktor madárfejszerű álarcának csőrrészébe (amin át az orvos belélegezte a levegőt) többek között fokhagymalevelet is tettek, fertőtlenítő hatása miatt.

Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni, különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik. A hatezer év alatt, amióta az életünk része, 600 alfaja alakult ki. Magyarországon is ünneplik ezt a növényt - tavaly harmadszor rendezték meg a Bács-Kiskun megyei Bátya fokhagymafesztiválját, nem kis sikerrel. (Hogy azóta volt-e rendezvény, arról nem szóltak a jelenlegi hírek. - szerk.) A fokit imádják azonban még máshol is a világon. A Gilroy Fokhagyma Fesztivál az egyik legnagyobb gasztrofesztivál Amerikában, de Angliában is ünneplik a növényt, nyilván nem véletlenül.

Mit is kell ugyanakkorm még tudnunk erről a hasznos növényről?

Egy mondattal is megfogalmazható. Fogyasszunk csak magyar fokhagymát, a kínait egyék ők. A különbség ismert, a kínainak nincs  intenzív illata és íze, de különbség lehet az is, hogy az ázsiai változatnak nincs "szakállkája" (http://www.gyakorikerdesek.hu/etelek-italok__egyeb-kerdesek__1201228-hogyan-lehet-megkulomboztetni-az-igazi-magyar-fokhagymat-a-kinaitol)

Mi a gond még a kínai fokhagymával?

Valójában a kínai fokhagyma a mű-, és szerves trágyának, növényvédő szereknek és egyéb kémiai anyagoknak köszönheti egészségesebb külsejét. Olyan hajmeresztő hírek is felröppenek, hogy a fokhagymát kezeletlen szennyvízzel öntözik bizonyos vidékeken. Hormonokkal és egyéb kémiai anyagokkal akadályozzák meg a csírázást, ezért lesz gyengébb főzés során, ellentétben a magyar társával. A több ezer km-es távolságot a gamma sugárzásnak köszönhetően éli túl, így hónapok után a konyhánkban állva is egészségesnek látszik, amíg a magyar fokhagyma pár hét alatt megbarnul.

Átgondolva a tényeket, sem saját szervezetünket, sem környezetünket nem védjük a vegyszerekkel kezelt, hosszú utat megtett kínai fokhagymával. A fokhagyma, mint ahogy fentebb is írtuk, antibiotikum jellegű növény, különböző vírusok, baktériumok leküzdésében segíti az emberi szervezetet. Bizonyos kutatások szerint egyes daganatok megelőzésében is szerepe van, továbbá gátolja az érelmeszesedést, csökkenti a vérnyomást és erősíti az immunrendszert. A különböző kemikáliák viszont rontják a fokhagyma egészségvédő hatásait, ráadásul komoly betegségek kialakulását is okozhatják.

Akit bővebben is érdekel, melyik a világ legdrágább hagymája, az kattintson ide: http://www.origo.hu/tafelspicc/teszt/20120322-fokhagyma-teszt.html Mi megmaradunk a vegyszer nélkül termesztett saját változatnál, annyira szeretjük e hasznos növényt.

Ha lehet tehát, fokhagymát csak őstermelői piacon vegyünk, megbízható forrásból!

Út a Jövőbe

A munkavállalók jogai – pislákoló fények a munkajogban

Kinek az érdeke?
A Munka Törvénykönyve (MTK), bár jelentős “változtatásokon” ment keresztül, a rendszerváltás óta, ennek ellenére nem sikerült még eltüntetni belőle minden olyan paragrafust, mely a dolgozók érdekeit védi a munkáltatókkal szemben.

Ha megnézzük a “változtatásokat” úgy véljük az eredeti céllal szembemenő, a munkáltatók gazdasági érdekeit védő módosítások kerültek túlsúlyba.
Az erőviszonyok tekintetében a munkáltatók mindig is erőpozícióban vannak munkavállalóikkal szemben. Az MTK eredeti célja a jogok tekintetésben egy viszonylagos egyensúly megteremtése volt anno, azaz, hogy jogi korlátok közé szorítsák a munkaadók erőfölényét és a tisztességes bánásmódnak érvényt szerezzenek. Anno ez a népakarat mutatkozott meg az MTK szellemében. De hol vagyunk ma már ettől…?!

Az erkölcstelenség, a pénz győzelme az erkölcs felett.
Az egyensúly durván eltolódott a munkáltatók érdekeinek kiszolgálása irányába. Ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a munkáltatói lobbi legyőzte a munkavállalók érdekeit képviselgető szakszervezeteket és a többi munkavállalói érdek képviseleti lobbikat.Elmondhatjuk a pénz beszél… vagyis e törvénykönyv és a törvényalkotók is (főként) a multik szolgálatába álltak. Sarkosítva azt mondhatnánk erkölcstelenség, a pénz maga alá gyűrte az erkölcsöt. A pesszimisták azt gondolhatnák, hogy előbb-utóbb a dolgozókat védő maradék rendelkezések is el fognak tűnni belőle.

Pislákoló fénysugár az éjszakában
Bár ezeknek a durva és erősen kifogásolható törvénymódosításoknak nyomán lassan teljesen elvész minden etikus és természeti, emberi értéket védő jogi szabály, mi most az MTK-ban egy még meglévő lehetőségről szóló kérdés-válasznak adunk helyet.
Célunk az, hogy a már-már reményt vesztett dolgozók számára megmutassuk a pislákoló fénysugarakat, – a munkavállalók érdekeit védő jogi lehetőségeket -, mellyel védhetik magukat.
Noha manapság az egyre kiszolgáltatottabbá váló dolgozóknak a jogaikért harcolni nagy küzdelem, hiszen még pernyerés esetén sem bizonyos, hogy hosszabb maradásuk lesz munkáltatójuknál, sőt addig is élniük kell valamiből, és lelkileg is ki kell bírniuk az ezzel járó stresszállapotot, lehetőleg belerokkanás nélkül.

Szegedi Bori – Szabad Riport Tudósító Iroda

*****

Trükköző munkáltató: csak jóval kevesebb bérért vennének vissza egy kismamát

A Jobline egyik olvasójának, egy kismamának kevesebb bért ajánlottak a visszatérés utánra. “A pozíció, amiből távoztam létezik és be is tölti valaki, határozatlan időre szóló szerződéssel. Nekem ennek ellenére egy másik pozíciót ajánlottak, jóval kevesebb bérért. Jogukban áll ez? Nem kötelesek a korábbi bérem megadni, még ha más pozíciót is ajánlanak?” – fogalmazott olvasónk. A kérdésre a D.A.S. Jogszerviz szakértője, dr. Fésü Gizella válaszolt.

A jogszabály szerint Önt vissza kellene venni az eredeti pozícióba, hiszen az nem szűnt meg – fogalmazott a D.A.S. Jogszerviz szakértője, dr. Fésü Gizella. Ön a felajánlott másik pozíciót, ami alacsonyabb bérrel jár nem köteles elfogadni. Mivel a munkakör a munkaszerződésnek mindenképpen része, ez csak a felek közös megegyezésével és írásban módosítható. Ha Ön ebbe nem egyezik bele, nem lehet módosítani, sem a munkakört, sem a munkabért.

Mit tehet a munkáltató? Jogszerűen csak arra jogosult, hogy Önt visszavegye az eredeti pozíciójába, a már korábbi válaszunkban részletezett bérfejlesztést is végrehajtva. Ha pedig valakit felvettek az Ön helyére, annak kell mennie – tette hozzá dr. Fésü Gizella.

Abban az esetben, ha a munkáltató mégis egyoldalúan módosítja a munkaszerződést, a módosított munkaszerződés alapján a munkavállaló nem köteles teljesíteni a munkáltató utasítását (pl. az így egyoldalúan módosított munkakörbe tartozó feladatokat nem köteles teljesíteni). Az egyoldalú munkaszerződés módosítással szemben a munkavállaló a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül élhet keresettel az illetékes munkaügyi bíróságon.

Persze meg lehet próbálni egyezkedni az Ön által is említett módon – nyilatkozta a D.A.S. Jogszerviz szakértője. Eszerint tehát Ön a módosított munkakört hajlandó lenne elfogadni akkor, ha ezáltal a munkabére nem csökkenne, sőt az időközben eltelt idő alatt megvalósított bérszámfejtést is végrehajtva.

A lényeg, hogy kényszer hatására ne menjen bele egy Önnek nem előnyös megegyezésbe (legyen szó akár munkakör, akár munkabér módosításról), mert az utólag nagyon nehezen, vagy az adott helyzet függvényében egyáltalán nem vitatható.

Jobline/hvg

Hiába a rezsicsökkentés, nem lesz kevesebb a közös költség

Hiába terjesztené ki a kormány a rezsicsökkentést a társasházak és lakószövetkezetek közös helyiségeire, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövőben csökkenni fog a közös költség összege is. A fenntartási hozzájárulás összegének meghatározása ugyanis a társasház belső ügye. Tovább faragná a társasházak és lakószövetkezetek közös költségét Németh Szilárd. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős kommandójának parancsnoka a rezsicsökkentéssel kapcsolatban kezdeményezte a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítását annak érdekében, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására. “A közös költségeket ismét faragni fogjuk” – fogalmazott Németh Szilárd, hozzátéve: kezdeményezésének 20 százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.
A rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosító javaslat általános vitájában célként a rezsicsökkentés teljessé és pontosabbá tételét nevezte meg az indítványt benyújtó Németh Szilárd. Korábban ugyanis a fenntartási hozzájárulás, vagyis a közös költség esetében aligha látszott meg a kormányakarat! Egyik olvasónk levele jól illusztrálja a helyzetet: “A mi társasházunk (Budapest, Podmaniczky utca) nem, hogy nem csökkentette a közös költség díját, hanem meg is növelte majdnem 10 százalékkal. Pedig a közművek árainak egységes csökkentése után azt vártuk, reméltük, ez a költség is csökkenni fog. Természetesen a társasház közgyűlése megszavazta, csak azt nem tudom mikor, s kikkel. A szomszédom se tudott ugyanis róla” – írta levelében olvasónk.

A módosítás rengeteg embert érinthet, hiszen a hazai lakóingatlan állomány (4,3 millió darab) jelentős része, mintegy 29 százaléka (1 millió 247 ezer darab) lakásszövetkezeti, társasházi lakás. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a fenntartási hozzájárulásban is megjelenik majd a rezsivágás – 20 százalékos díjcsökkenést pedig biztosan nem eredményez. Azon túl ugyanis, hogy a közös költség nem pusztán a közüzemi szolgáltatások díjaiból áll, a társasház nem is kötelezhető arra (legalábbis egyelőre!), hogy felsőbb utasításra, és előre meghatározott mértékben csökkentse annak összegét.
A közgyűlésen ugyanis a képviseltetett tulajdonosok döntenek az azévi tervszámokról; ez ad legitimitást a meghatározott közös költség értéknek. Ez a négyzetméter vagy tulajdoni alapú érték lesz az elszámolás alapja. Ennek a kalkulált összegnek behajtása joga es kötelezettsége a társasház közös képviselőjének – függetlenül attól, hogy csökkentek-e a közüzemi számlák vagy nem. Sőt, az el nem költött összegek sem automatikusan visszafizetendő összegek, csak amennyiben a következő évi, úgynevezett “beszámoló közgyűlés” során a tulajdonosok közössége így dönt.

Mit kell tenned, ha szerinted túl magas a közös költség?

A közös költség összegét – az szmsz-ben rögzített szabályok keretei között – a társasház közgyűlése egyszerű többségű döntéssel határozza meg, az a társasház belső ügye. Az a tulajdonostárs, aki szerint a közös költség indokolatlanul magas, próbáljon meg a módosítás érdekében közgyűlést összehívni, és többséget szerezni a javaslata mellé. Az úgynevezett rezsicsökkentéshez ennek nemigen van köze, a társasház nem köteles politikai elvárásoknak megfelelni, márpedig a közös költségnek az úgynevezett rezsicsökkentés miatt leszállítása puszta politikai igény, jogszabály erre a társasházat nem kötelezi. A javaslat mindazonáltal tájékoztatási kötelezettséget is előír. E szerint a közös költségeknél is ki kellene mutatni a rezsicsökkentés adatait. A hirdetményt pedig a lakószövetkezeti elnököknek vagy a társasházkezelőknek minden év február 15-ig közzé kellene tenniük. “Ezt gyakorlatilag ki fogjuk kényszeríteni” – szögezte le Németh Szilárd a javaslat parlamenti vitájában. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési és büntetési jogköröket is kap az ügyben. Ez az előírás pedig némi kapaszkodót nyújthat az albetéteseknek a következő évi tervszámok tárgyalása során.
Arról azonban senkinek sem szabad megfeledkeznie, hogy egy tartalék nélküli éves terv és költségvetés öngyilkosság az adott társasház számára – szinte biztos anyagi csőd. Ehhez elég pár renitens nem fizető lakó. Pedig a tulajdonosok csak a legritkább esetben gondolkodnak felelős “tulajdonosi” szemlélettel. Végezetül pedig azt is érdemes kiemelni, hogy szakértők szerint, egy a közös költség teljes egészére vonatkozó kötelező díjcsökkentéshatalmas terhet jelentene az ingatlanok kezelőinek, s előbb-utóbb a szolgáltatások minőségi romlását vonhatná maga után.
(penzcentrum)

25 év alatt felére csökkent a gabonatermelés

Magyarország 2013-ban 6.9 millió tonna gabonát állított elő, és a kormányzat ezt sikerként könyveli el. Az 1980-as években, a szocializmus idején a gabonatermelés megközelítette a lehetséges maximumot, évi több mint 15 millió tonnát. Nos, az siker volt a javából!

Mint a mesében: úgy nőtt a termelékenységünk, hogy csökkent

Ha Mátyás király azt kérte volna az okos lánytól a népmesében, alakítsa úgy a gazdasági folyamatokat Magyarországon, hogy egy év alatt az ország termelékenysége nőjön és csökkenjen is egyidőben, akkor az okos lánynak szimplán a 2012-es adatokat kellett volna felmutatnia. A munkaerőtermelékenységünk ugyanis egyszerre nőtt és csökkent is tavaly. Az OECD amellett, hogy az egy dolgozó által átlagosan ledolgozott munkaórák számára közöl statisztikát, a munkatermelékenységre vonatkozó adatokat is közli az egyes országok esetében. Ha pedig valaki kicsit jobban megnézi a magyar számokat, eddig még nem látott folyamatokkal találkozhat.
Először is találhatunk egy munkaerőtermelékenység változásáról árulkodó statisztikát egy dolgozóra vetítve, ez 2012-ben 1,9 százalékos csökkenést mutat. Vagyis, egy dolgozó tavaly a 2011-esnél kisebb hozzáadott értéket állított elő. Ez a változás a harmadik legrosszabbnak tekinthető az OECD-tagállamok adattal rendelkező országok körében. A magyar dolgozónál csak az olasz és a luxemburgi alkalmazottak előállított értéke esett vissza jobban. Ezzel szemben a visegrádi országok egyike, Lengyelország áll a lista élén, hiszen 2012-ben a munkája által előállított hozzáadott érték 5,6 százalékkal növekedett. A második helyen a spanyol, a harmadikon pedig a szlovák dolgozók állnak.
Következőnek a munkaerő termelékenységét egy munkaórára vetítve vizsgáljuk meg, ami valamivel kedvezőbb változásról árulkodik. A magyar dolgozók esetben ugyanis 2,7 százalékkal növekedett tavaly az egy óra alatt előállított hozzáadott érték – ez pedig az ötödik legmagasabb változásnak számít. Az élen ebben az esetben is Lengyelországhoz kapcsolódik, 5,6 százalékos emelkedéssel, amit a spanyol és a szlovák dolgozók követnek.

Hazánkban viszont teljesen más folyamatok zajlottak tavaly: az egy órára jutó munkaerőtermelékenység ugyanis úgy növekedett, hogy közben egy dolgozó kisebb hozzáadott értéket állít elő.
Az alábbi grafikonon ábrázolt változások gyakorlatilag a kormány munkaerőpiacra ható intézkedéseinek eredménye. Egyrészt a tavaly év elején életbe lépő új Munka Törvénykönyve ugyanis a korábbinál rugalmasabbá tette a foglalkoztatási viszonyokat, másfelől nem lehet elvonatkoztatni a közfoglalkoztatás jelentősen megnövekedett szerepétől sem, melynek (részben) köszönhetően a foglalkoztatás tavaly a 15-74 éves korcsoportban 1,7 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatásban dolgozók munkájukkal kisebb hozzadott értéket állítanak elő, mint a versenyszféra dolgozói. Így ez mindenképpen csökkentette az egy dolgozóra jutó munkaerőtermelékenységet a tavalyi évben. Emellett még befolyásolta a termelékenység változását a 2012-ben 1,8 százalékkal csökkenő GDP, ami miatt azonos foglalkoztatási szint mellett is kisebb lenne a munkatermelékenység, hát még növekvő foglalkoztatás mellett.
Az egy munkaórára jutó termelékenység növekedésének oka, hogy az egy dolgozó által ledolgozott átlagos, éves munkaóra-szám 4,3 százalékkal esett vissza tavaly. Vagyis nagyobb mértékben, mint ahogy a GDP visszaesett, és ez eredményezte a növekedést. Eközben egyébként hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás 4,76 százalékkal emelkedett.

Összefoglalva tehát a termelékenységi adatok alapján az látható, hogy bár egy óra alatt sikerül több hozzáadott értéket előállítani, egy dolgozó teljesítménye elmarad a korábbitól. Ez nagyon egyszerűen a foglalkoztatás növekedésével, és a GDP tavalyi csökkenésével van összefüggésben. És, hogy ez mit jelent a jövőre nézve? Röviden fogalmazva azt, hogy a munkaerőpiac jelenlegi foglalkoztatási szintjén is vannak kihasználatlan kapacitások.
Így az újra növekvő GDP mellett a vállalkozások elsődleges célja a meglévő kapacitások optimális kihasználtsága lesz, vagyis a kezdeti időkben nem fognak nagyobb volumenben munkaerőigényt támasztani. Sokkal inkább a jelenlegi – esetleg részmunkaidős – állomány termelékenységét igyekeznek növelni majd, és csak ezt követően jöhet a létszámbővítés.
(mfor)

Megszorítók Franciaország ellen?

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász azzal vádolja a hitelminősítőket és a megszorításpárti EU-politikusokat és elemzőket, hogy büntetik Franciaországot, amiért baloldali kormánya a szegények kizsigerelése és megszorítások helyett adóemeléssel teremtett egyensúlyt.

"Franciaország elkövette a megbocsáthatatlant: úgy tartja a költségvetési fegyelmet, hogy közben nem sújtja a szegényeket és a szerencsétleneket. És ezért lakolnia kell” – olvassuk a New York Timesban, és a szerző írásait rendszeresen átvevő baloldali európai lapokban, köztük a római La Repubblicában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásztól.

Krugmant az háborította fel, hogy a talán legbefolyásosabb hitelminősítő intézet, a Standard & Poors leminősítette a francia államkötvényeket. A francia állampapírok a legjobb, AAA kategóriából már 2012 elején eggyel lejjebb, az AA+ osztályba kerültek. 1975 óta először esett meg ilyen szégyen, és Franciaországban nagy felháborodás fogadta a döntést. Most az S&P a pluszjelet vette le a minősítésről, vagyis azt jelezte, hogy belátható időn belül nem várható javulás a francia állam pénzügyeiben.

Krugman szerint a döntés hátterében nem gazdasági, hanem politikai megfontolások állnak. Azzal vádolja az S&P-t, és általában a domináns gazdasági elemzőket, hogy az embereknek az államháztartási deficittől való félelmét a megszorítások igazolására használják fel. És mivel Franciaország nem igazodik ehhez a politikához, hát a vádlottak padjára ültetik. Igazolásul Krugman az Economist nagy cikkét idézi, amely egy évvel ezelőtt „időzített bombának” nevezte Franciaországot „Európa szívében”, mondván, hogy a francia gazdaságpolitika miatt olyan válság érlelődik, amely mellett eltörpül a dél-európai országok pénzügyi krízise. Mármost zuhanásnak, összeomlásnak, ahogy az Economist feltételezte, semmi jele. Igaz, a növekedés akadozik, de nem annyira, mint a mindmáig AAA kategóriás Hollandiában. Németország jobban teljesít, ismeri el Krugman, de például a termelékenység Franciaországban magasabb. A pénzügyi egyensúlyt a jelek szerint nem fenyegeti veszély: 2010 óta meredeken csökkent a költségvetés hiánya, és az IMF előrejelzése szerint az adósságráta a következő öt évben változatlan marad. Ráadásul hosszabb távon biztató, hogy a legtöbb európai országgal szöges ellentétben Franciaországot nem fenyegeti demográfiai katasztrófa, ez pedig nem utolsó sorban a kormány évtizedek óta követett költséges népesedéspolitikájának köszönhető. Amerikában az elmúlt évek heves egészségbiztosítási vitáiban a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás hívei Franciaországot szokták felhozni pozitív példa gyanánt, és Krugman most is megemlíti, hogy a francia egészségügy (legalább is az amerikaihoz képest) olcsón nyújt színvonalas ellátást.

Ezek után felháborítónak tartja, hogy Olli Rehn európai pénzügyi biztos bírálta a francia költségvetési politikát. Krugman Rehnt tartja a megszorításpártiak egyik vezéralakjának, és vitatja a finn biztosnak azt a nézetét, hogy az adóemelésekre épülő francia kiigazítás visszafogja a növekedést, tehát nem fenntartható. „Más szóval Rehn szerint kötelező lebontani a szociális hálót” – értelmezi a biztos szavait Krugman. Az S&P kevésbé nyíltan, de ugyanezzel érvelt: úgy fogalmaz, hogy az adózással kapcsolatos francia magatartás középtávra nem garantálja a növekedést. Krugman elvben nem tagadja, hogy a magas adók visszafogják a növekedést, de egy IMF-tanulmányt idézve megállapítja, hogy válság esetén az adóemelés jóval kisebb kisebb kárt tesz a gazdaságban, mint a kiadáscsökkentés.

(metazin)

Románia háborúba sodorhatja Európát?

Románia elnöke szerint Románia első nagy célkitűzése az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt. A harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Az ilyen szándékok vezettek el a 20. század nagy háborúihoz. Kíváncsian várjuk, hogy mit mond erre a magyar kormány.

Értelmetlennek és ésszerűtlennek nevezte csütörtökön Victor Ponta román miniszterelnök Traian Basescu államfőnek a Moldova és Románia egyesüléséről tett kijelentését.

Basescu egy nappal korábban a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatban beszélt arról, hogy Romániának a következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen.
Ponta leszögezte, ő is támogatná ezt a célt, ha Moldovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok nem így állnak. A kormányfő szerint Basescu kilenc év alatt nem tett semmit, “legfeljebb koccintgatott Vladimir Voronin volt kommunista államfővel”, ezért menteni akarja saját hibáit a mostani nyilatkozatával, még mielőtt véget érne második és utolsó elnöki mandátuma.
Ponta szerint a legfontosabb, amit Románia tehet a “Pruton túli testvéreikért”, hogy segítsék őket ahányszor szükségük van erre. Romániának támogatnia kell Moldovát az EU-integrációban – folytatta -, gázvezetékekkel, autópályákkal, hidakkal kell összekötni a két országot, erősíteni kell kulturális és oktatási együttműködést, ezen túl a dolgok maguktól fognak alakulni – mondta Ponta.
A kormányfő szerint komolytalan Basescu nyilatkozata, mert a moldovai kommunisták politikai pozícióját erősíthetik az ilyen értelmetlen és ésszerűtlen nyilatkozatok.
Basescu úgy fogalmazott, hogy senki nem mondja, hogy az egyesülésnek azonnal meg kell történnie. A mostani helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a Moldovai Köztársaságnak “Románia legyen az ügyvédje az Európai Unióba vezető útján”. Az államfő nem először beszélt a két ország egyesüléséről, korábban arra biztatta a moldovai románokat, hogy kérjék az uniót, és akkor megvalósulhat.
(Népszava)