2014. január

Tévé előtt fekszik a magyar nép

A Nielsen Közönségmérés most publikált adatai szerint a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 46 percet (!) ül a televízió előtt, miközben napi 78 reklámot is megnéz.

Röviden tömören ez a polgári társadalom. 8-10 óra munka, ideális esetben 8 óra alvás. A fennmaradó 8 órából azonnal le is vonhatunk majdnem 5 órát, amit az átlagos polgár tévé előtt fekvéssel tölt. Mindezek után fennmarad naponta 3 óra 14 perc. Eközben egy átlagos magyar munkavállaló 26 perc alatt jut el a munkahelyére, vagyis a hazaúttal együtt további 1 órát kell levonni a 3 óra 14 percből. A fennmaradó 2 óra 24 percbe van belesűrítve a bevásárlás, háztartási és ház körüli teendők, baráti kapcsolatok, szórakozás, időtöltés a családdal, és az önképzés. Többnyire ebben a sorrendben.

Adott tehát a statisztika, lehet tovább találgatni: melyik az ismeretlen fogalom a polgári társadalom számára, melyik nem fér bele a napi 2 szabad órába? A családdal töltött idő, vagy az önképzés? Mert a szórakozás fogalmát ismeri a polgár - a péntek és szombat esték miatt -, a bevásárlás intézéséhez szükséges "harci kedv" fenntartásáról pedig gondoskodik a megnézett napi 78 reklám. (mosópor, tampon, édességek, ki tudja, éppen mit reklámoznak ma?)

Ilyen a liberális polgári demokrácia, - de nem csak a rendszeren kell változtatni, mert a legnagyobb problémák az életmódban, a szabadidő eltöltésében mutathatóak ki. Láthatóan a polgárság többségének fogalma sincs, mit kezdjen a szabadidejével. Az embernek célja kellene hogy legyen a fizikai, lelki, szellemi fejlődés, de ha már valaki a passzivitás mellett dönt (mert ez a szabadsága megvan), ne csodálkozzon, hogy a rendszer olyan, amilyen.

Fenyvesi Áron

Cionrabbik százai érkeznek Budapestre

Az Európai Rabbinikus Központ márciusban Budapesten rendezi meg közgyűlését, természetesen a Fidesz-kormánnyal együttműködve. Emiatt rabbik százai jönnek Budapestre, a vezető politikusokat is berendelték egy kis sajnálkozásra. „Nem könnyű Magyarországon zsidónak lenni 2014-ben. Az elmúlt néhány évben az országban jelentősen megnőtt az antiszemita incidensek száma. Rutinná lettek a súlyos gyújtogatások, erőszakos támadások és vérvádak. A konferencia célja, hogy támogatást nyújtsunk a zsidó közösségnek”, - mondta a Meta Menachem Margolin nevezetű rabbi, aki szerint Magyarországon mintegy 80 ezer zsidó él.

A kérdés; hogy hova lett a többi, mert amikor a nyilvánosan megtartott zsidó kulturális rendezvényeket reklámozzák, több százezres zsidó közösségre szokás hivatkozni. Ha 2012-ben és 2013-ban több százezren voltak, miért vannak most 80 ezren? Tán csak nem Izraelbe menekültek annak hírére, hogy a többi zsidó meg Pestre jön?

Ezek a zsidók már csak ilyenek. Hol többszázezren vannak, hol 80 ezren. Mikor melyikre kell hivatkozni. Legközelebb, amikor holokauszt-támogatásról lesz szó, vagy újra zsidó nyári fesztivál lesz, biztos megint többszázezres magyarországi zsidó közösségről beszélnek majd. Most a kormánnyal karöltve megemlékezéseket tartanak abból az alkalomból, hogy "70 éve történt a holokauszt". Emiatt most megint kevesen vannak.

Szó lesz majd a magyarországi zsidóságot érő "pótolhatatlan veszteségekről", antiszemitizmus elleni harcról, Dunába lövetésről. Ami egy újabb érdekes kérdés. Magyarországon ugyanis 40 évig nem lehetett hallani arról, hogy a Dunába lőttek volna zsidókat. A '90-es évek elején lehetett először találkozni ilyen állításokkal, miután lezajlott a kékszalagos rendszerváltás.

Hogy sikerült ezt a szörnyű tettet 40 éven át titokban tartani? Kik lehetnek a felelősek mindezért? Ja, hogy ott ülnek a parlamentben, és a kormány megemlékezésein? Akkor miért nem beszéltek róla 40 évig? Pedig ha ezrével lőnek embereket a Dunába, bizonyára százával úsznának a holttestek a Csepel-sziget környékén. Ilyesmiről sem beszéltek 40 éven át. Mígnem jött a zsidó világkongresszus, és fényt nem derített a borzalmakra. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, idén milyen "borzalmakra" fog utólag, 70 év távlatából fény derülni, s hogy a kárpótlásért hányan jelentkeznek majd.

Fenyvesi Áron

A nyugat pánikkeltésre használná a téli olimpiát

A téli olimpia kezdetének közeledtével Szocsi nemzetközi szinten a figyelem középpontjába került, különösen azután, hogy egy dagesztáni terrorista csoport magára vállalta a december 29.-én és 30.-án Volgográdban történt öngyilkos robbantásokat és újabb célpontokat nevezett meg.

Tény, hogy a terrorista csoportok általában nem jelentik be előre a valós célpontokat, amiket bizonyos időn belül támadás alá vesznek, - különösen nem akkor, ha a támadást sikeresen akarják végrehajtani. A szocsi téli olimpia kapcsán viszont több ilyen fenyegetésről is tudni. Emiatt az olimpia biztonságát több mint 70 ezer fős belügyi gárda biztosítja, így a fokozottan védett területeken eleve lehetetlen bármilyen terrorista támadás. Arra azonban alkalmas a fenyegetés, hogy a közvélemény figyelmét erre irányítsák, pánikot keltsenek.

Annak ellenére, hogy a biztonságra 70 ezer fegyveres ügyel, az őrzött területeken kívül lehetetlen garantálni, hogy ne történjenek újabb öngyilkos bombatámadások. Ebben az esetben a dagesztáni terrorista csoportok újra az Oroszország területi egységét fenyegető szeparatizmusra irányíthatják a média figyelmét. Nem kérdéses, hogy részben ez a terroristák célja: a nyugat mindent megadna azért, hogy a nemzetközi média Oroszországtól függetlenedni vágyó területekkel kezdjen foglalkozni, hogy a hazai gondokról elterelje a figyelmet.

Csakhogy egy valamiben alapvetően különbözik a két térség: míg Oroszországban a szeparatizmust szinte kizárólag a nyugat által pénzelt terroristák képviselik és semmilyen jogos, belső mozgatórugóval nem rendelkeznek, az Európai Unióban jelen lévő szeparatizmus (ők "euroszkepticizmusnak" hívják) valaha független nemzetek jogos követelése, ami előbb vagy utóbb - bármennyire is el akarják folytani - utat tör magának.

http://www.hidfo.net/2014/02/05/nyugat-panikkeltesre-hasznalna-teli-olimpiat

Amikor az oroszok megkapták a téli olimpia rendezési jogát, már akkor lehetett tudni, hogy ebből nagy gáz lesz, mert Amerika és a sok erkölcsöt nem ismerő, abortuszt és eutanáziát alkalmazó, azonos neműek házasságát elfogadó cionbérenc ország mindent elkövet, hogy lejárassák az oroszokat és ebben már fél sikert elértek. De végső következtetést csak az olimpia után tudunk mondani, de a mégnagyobb botrányok még hátra vannak, mivel teljes erőbedobbással, teljes odaadással két Urat nem lehet szolgálni.
Egy másik gondolat erejéig, eszembe jutott, annyi részre szakadjon szét Szaúd-Arábia és szövetségeseik ahány ország belügyébe ártotta magát.

PONTOS ADATOK AZ ÉLŐSKÖDŐ POLITIKAI-GAZDASÁGI BŰNÖZŐKRŐL

Berni Sanders, Vermont független szenátora arról beszél, hogy gyakorlatilag háború folyik, miközben a középosztályt módszeresen szétverik, megnyirbálják az oktatást, egészségügyet, addig a milliárdosok és nagyvállalatok óriási adókedvezményeket kapnak a képviselőháztól cserébe kampányaik pénzeléséért, a vagyon pedig egyre jelentősebb arányban az egyre mohóbb felső 1% kezébe kerül. Vajon máshol is így működik? (A felvétel két évvel ezelőtt készült, tehát az adatok az akkori időre vonatkoznak)

Véleményünk szerint nálunk ennél sokkal rosszabb a helyzet, mert nálunk a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők általában a legnagyobb rablók voltak a nemzeti vagyon (Szent Korona tulajdona!) elrablásában és a sok esetben ezen rablott vagyonok külföldi bűnözőknek való átjátszásában. És most ezek a bűnpártok akarják, hogy a nép rájuk szavazzon...Soha! Majd a választások után meglátjuk, hogy hányan mentek el szavazni? Akik elmentek szavazni, azok mind a bűnözőket támogatták. Igen jó adás volt a HírTV-ben, amikor végigkérdeztek egy csomó pártvezetőt, hogy véleményük szerint Gyurcsány vagyonát törvényesen szerezte-e? Ilyen gennyes válaszokat és pofákat ritkán lehet látni. És ezek ülnek a Tisztelt Ház falai között. Minden megkérdezett féreg Gyurcsány vagyonát „törvényesnek” állította be.....Csakhogy nálunk ezrével, tízezrével vannak Kis-Gyurcsányok, mindenütt, akik a vagyonukat vagy csalással, rablással vagy a törvények adta csalásokkal szerezték. Mocsokráciában köztörvényes bűnözők hozzák a törvényeket!

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/amerika-b%C5%B1n%C3%B6z%C5%91-demokr%C3%A1ci%C3%A1ja

Milliárdokat hozna ide egy amerikai befektető

Az amerikai–magyar biztonságpolitikai és gazdasági együttműködés elmélyítéséről tárgyalt Washingtonban és New Yorkban az elmúlt napokban Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója és Mendelényi Dániel nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövet. A megbeszéléseken egy negyedmilliárd dolláros befektetés lehetősége is felmerült.
„A látogatás olyan területet célzott meg, ahol nagyon pozitív és sikeres az Egyesült Államok és Magyarország között az együttműködés. Az egyik a kétoldalú üzleti-kereskedelmi kapcsolatok területe, a másik pedig a nemzetközi kül- és biztonságpolitikáé, ahol Magyarország is hozzájárul az amerikai diplomáciai erőfeszítésekhez, egyebek között Szíriával, Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatban” – nyilatkozott telefonon az MTI-nek New Yorkból helyi idő szerint kedden Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium magyar–amerikai kapcsolatokért és biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára. „Az amerikaiak nagyra értékelik Magyarország szerepvállalását” – jelentette ki. Adóügyekben is megállapodtak
Magyarország és az Egyesült Államok aláírta a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló megállapodást – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden. A dokumentumot a tárca közleménye szerint a budapesti amerikai nagykövetség részéről M. André Goodfriend diplomáciai ügyvivő, az NGM részéről pedig Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár látta el kézjegyével. Nagyra értékelik a szerepvállalásunkat
A washingtoni külügyminisztériumban Takács Szabolcs Gerald Feuerstein közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkárral és Laurel Miller afgán és pakisztáni ügyekben illetékes helyettes különleges képviselővel, a Fehér Ház részéről pedig Lyn Debevoise-zal, a nemzetbiztonsági stáb Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatójával folytatott eszmecserét.
„Az amerikai tárgyalófelek nagyra értékelték, hogy Afganisztán ügyében az aggályaink ellenére is elkötelezettek vagyunk, és ott maradunk egy mintegy százfős kontingenssel” – mondta. – Az amerikaiak és az ENSZ-vezetők szerint is nagyon fontos, hogy megmaradjon a nemzetközi közösség elkötelezettsége az afganisztáni rendezés lezárása tekintetében, hiszen arról van szó, hogy tízévi befektetett anyagi és egyéb áldozat mennyiben fog megtérülni” – nyilatkozott Takács, akinek tárgyalópartnere az ENSZ-ben Virginia Gamba, a világszervezet leszerelésért felelős főképviselőjének helyettese és Hervé Ladsous, a békefenntartásért felelős főtitkárhelyettes volt. Támogatott folyamat
„Szíriával kapcsolatban elmondtam, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek a szíriai ellenzéki koalíció mostani összetételével, mert az nem eléggé inkluzív és reprezentatív. Ezzel együtt támogatjuk a Genf-2 folyamatot, és reméljük, hogy az ellenzéki koalíció összetétele olyan csoportokra is egyre inkább ki fog terjedni, amelyek számunkra kiemelten fontosak, így keresztényekre és a szekuláris rétegekre is” – mondta.
Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a szíriai válságnak Európára és Magyarországra nézve is nagyon komoly hatásai vannak a migráció és a nem hagyományos biztonsági kihívások tekintetében is. Szíria és a nukleáris program is szóba került
A szíriai vegyi fegyverekkel, az iráni nukleáris programmal és a nemzetközi békefenntartással kapcsolatos ügyek témái voltak az ENSZ New York-i központjában folytatott tárgyalásoknak is. „Az ENSZ-ben is nagyon komolyan tekintenek a magyar biztonságpolitikai hozzájárulásra, aminek konkrét jelei is vannak” – mondta a helyettes államtitkár.
Emlékeztetett rá, hogy Magyarország szeptember óta látja el az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) betartásának társkoordinátori szerepét és meghívást kapott a katonai célú hasadóanyagok betiltását célzó egyezménnyel kapcsolatos kormányzati szakértői csoportba. Az ENSZ-főtitkár leszerelési tanácsadói testületének elnöke is magyar diplomata, Gyarmati István. Tavaly Magyarország látta el a toxikológiai fegyverek betiltását célzó, már 170 országra kiterjedő egyezmény koordináló szerepét. Magyarok világszerte
„Ezek a magyar külpolitika globális nyitásának fontos elemei” – nyilatkozott Takács Szabolcs. Az ENSZ illetékes főtitkárhelyettesével számba vette, hogy a ciprusi békefenntartásban 77, a nyugat-szaharai misszióban 7, Libanonban pedig 4 magyar katona vesz részt – tette hozzá.
Mendelényi Dániel nagykövet elmondta: a magyar nemzetközi üzletfejlesztés célja a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközi piacra lépésének elősegítése, a hazai munkahelyteremtés és a tőkebevonás a kkv-szektorba, főleg a startup vállalkozásokba. Ennek érdekében megkezdődött az együttműködés előkészítése az amerikai kisvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet, a Small Business Administration (SBA) helyettes vezetőjével, Natalia Olsonnal. Hamarosan elkezdődhetnek a projektek
„Első lépésként meghatároztuk az egyetemi és vállalati feltételeket a két országban, valamint megállapodtunk, hogy legalább két konkrét projektet minél hamarabb megkezdünk” – jelentette ki. Elmondta, hogy felkeresett egy olyan kockázati tőkebefektető vállalatot, amelynek már jelentős tapasztalatai vannak a magyar technológiai kisvállalatokkal kapcsolatban, valamint megbeszélést folytatott egy olyan magyar–amerikai vállalattal, amely képes volt egészen a tőzsdére jutás előtti időszakig megőrizni a többségi magyar tulajdont.
„Egy pénzügyi befektetői alap már konkrét üzleten gondolkodik, és akár 250 millió dollár befektetésig is elmenne még 2014-ben Magyarországon” – emelte ki Mendelényi. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mely cégekről van szó, a nagykövet pozícióvesztési kockázatokra hivatkozva nem adott konkrét választ. Potenciális partnerek
A nagykövet elmondta, hogy amerikai partnereinek olyan jogszabályjavító intézkedéseket is igyekezett megfogalmazni, amelyek segíthetik majd a magyar vállalatok nemzetközi piacra lépését, például az üzleti vízumkiadás meggyorsításának érdekében. Mendelényi Dániel szerint elmondható, hogy Amerikából nézve sikeresnek tekinthető a magyar kormány által folytatott „keleti nyitás” politikája, mert a magyar vállalatokra az amerikai cégek potenciális partnerükként tekintenek a keleti terjeszkedésük során. Egy igazi sikertörténet
Szerdán Budapesten találkozott egymással Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Hoyt Yee amerikai külügyi helyettes államtitkár – tájékoztatta az MTI-t az államtitkárság. A megbeszélésen elsősorban az amerikai–magyar gazdasági együttműködésről, a regionális energiabiztonságról és a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációs folyamatairól esett szó. Szijjártó Péter szerint a magyar–amerikai gazdasági-kereskedelmi együttműködés „egy igazi sikertörténet”, hiszen amerikai vállalatok 40 ezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon az elmúlt tíz évben.

MNO

Menekülnek a nyugdíjas orvosok – mi lesz az ellátással?

A nyugdíjkorhatárt elérő orvosok 37 százaléka nem bízott abban, hogy a kormány megadja nekik a többletpénzt, ha maradnak. A kormány pedig nem tesz semmit. Be kellene látni, hogy rossz döntés nyugdíjba küldeni az orvost, amikor nincs orvos.

Miért tartotta vissza a Fidesz az uniós pénzeket?

Mostanra kezdi kiírni a kormány a pályázatokat azokra az előző ciklusban lehívható uniós forrásokra, amiből mindeddig semmit nem költöttek el, hanem szép csendben félretették tavaly utánra. Azért ez a furcsa megfogalmazás, mert egyetlen, hatalmas oka van a pénzek el nem költésének: ez lett volna a helytartók tavalyi fizetése. A kormánynak összesen 3100 milliárdot kell elköltenie 2015 végéig, ebből 2000 milliárdot idén. Tavaly év végén 1200 milliárd forint EU forrás maradt elköltetlenül, amit áttoltak 2014 elejére. Hogy miért?

Ha valaki kicsit más szemmel nézi a kormány politikáját, két dologgal kell tisztában legyen. Az egyik, hogy a ciklus második felében körvonalazódott egy, a huszonöt évvel ezelőttihez hasonló horderejű geopolitikai átrendeződés, amihez a Fidesznek feltett szándéka akalmazkodni, hogy a hatalmát átmenthesse. A másik ilyen tényező, hogy a párton belül éppen emiatt elmérgesedett egy már régóta jelen lévő törésvonal. A Fidesz külpolitikai besorolásra mérsékelt atlantista, ami azt jelenti, hogy ugyan főként nyugatra húz, de emellett a "keleti nyitás" emberei is jelen vannak a pártban. Ezek a "keleti nyitás emberei" pedig elhatározták, hogy rohamléptékben levezénylik az átmenetet, mielőtt a kelet-nyugat ellentét (EU, vagy posztszovjet szövetségi rendszer) nyílt politikai törésvonalként megjelenne a magyar közéletben.

2012 második fele óta rohamléptékben kötötték a megállapodásokat Oroszországgal és a térség posztszovjet államaival úgy, hogy arról a párt látszólag egységes szervezetén belül csak azok a kivételezett személyek tudtak, akinek konkrétan szükség volt az aláírására. Olyan nagyságrendű művelet ez, amihez a pártvezetés a szervezet alapállásánál fogva nem tudta volna megszerezni a párt támogatását.

Hogy jön ide az uniós pénzek kérdése?

Úgy, hogy bár a párt többségében ellenezte volna az Oroszországgal kötött egyezményeket, a kormány saját ellenőrzése alá rendelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, vagyis a pályázati rendszer feletti felügyelet megszerzésével Orbán Viktor személyesen dönt az utolsó uniós forintokról is. A Fideszes képviselők nem tehettek mást, vagy megszavazzák, amit kell, vagy a vállalataiknak/alapítványaiknak idén nem lesz leosztva az uniós pénzekből őket megillető rész. A tavalyi év igen rossz volt a helytartói apparátusnak, huszonöt év alatt első alkalommal előbb kellett szavazniuk, és csak utána kapták a pénzt. Ha a megfelelő egyezmények aláírása lezárult (amihez a Fidesz képviselőinek egységes szavazására van szükség), majd akkor jön az utolsó, nagyobb összegek leosztása. A kormány köszöni szépen az együttműködést, bizalmi okok miatt a kifizetések most utólag zajlanak. Még néhány utolsó papírmunka, és leosztják a 2000 milliárdot is. Persze, néhány MSZP-s érdekeltségnek is jut majd egy szelet a tortából, de éppen csak annyi, hogy hallgasson. Ilyen az intézményesített korrupció.

A fentiek ismertében pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarország évente pontosan nulla forintot kap az Európai Uniótól. Az EU-s források ugyanis az utolsó forintig Brüsszel hazai helytartói gárdájának fenntartására mennek el.

Fenyvesi Áron

85 ember kezében a világ !!

Berni Sanders, Vermont független szenátora arról beszél, hogy gyakorlatilag háború folyik, miközben a középosztályt módszeresen szétverik, megnyirbálják az oktatást, egészségügyet, addig a milliárdosok és nagyvállalatok óriási adókedvezményeket kapnak a képviselőháztól cserébe kampányaik pénzeléséért, a vagyon pedig egyre jelentősebb arányban az egyre mohóbb felső 1% kezébe kerül. Vajon máshol is így működik?
(A felvétel két évvel ezelőtt készült, tehát az adatok az akkori időre vonatkoznak)