Francia korkörkép – sok a képzavar

* Cigánykérdés

A francia hatóságok 2013-ban 19 380 román és bolgár romát toloncoltak ki az ország területéről. Ugyanakkor 165 olyan tábort számoltak fel, ahol a romák éltek. A legtöbb deportált személynek nem nyújtottak semmilyen segítséget. A Franciaországból deportált romák száma 2012-höz képest több mint duplájára növekedett. 2012-ben az országból 9400 romát toloncoltak ki. Manuel Valls francia belügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a romákat, mivel nem kívánnak integrálódni a francia társadalomba, ki kell toloncolni az országból. Szociológiai felmérések szerint a lakosság túlnyomó része osztja véleményét.

 * Statisztika

 A november 13-14-én 1003 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés a franciaországi zsidó diákok uniójának (UEFJ) megbízásából készült. Jonathan Hayoun, a szervezet elnöke "szerencsétlen premiernek" tartja, hogy a fiatalok körében a szélsőjobboldali párt ekkora támogatottságot élvez, miközben "a rasszista beszédmód egyre inkább terjed" Franciaországban. "Ezek a fiatalok nem mérik fel a szélsőjobboldali veszély mértéket" - mondta a diákvezető a Libération című napilapnak.

 Ugyanezen felmérés azt is kimutatta, a franciák 88 százaléka úgy gondolja, hogy "a Nemzeti Front jelöltjei között vannak maguknak rasszista és antiszemita kijelentéseket megengedő emberek", de 40 százalékuk szerint nem több, mint más pártokban. A megkérdezettek 69 százaléka nem szavazna ilyen jelöltre, 30 százalékukat viszont az ilyen jellegű megszólalások nem befolyásolnának szavazási szándékában. Az FN szavazótáborának 64 százalékát nem zavarják az ilyen mondatok, s 60 százalékuk indokolatlannak tartja egy képviselő ellen bírósági eljárást indítani ilyen esetben. A konzervatív táborban 44 százalékos ez az arány, a baloldali szavazóknál pedig 12 százalékos.

 * A „harag napja”

 (érdekes kifejezés, hiszen valódi hazafi és hívő ember érzésvilága nem alapozhatja létszemléletét romboló jellemrajzra) résztvevői felléptek a Hollande elnöksége idején elfogadott törvények ellen. A felmérések szerint Hollande az ötödik Köztársaság „legnépszerűtlenebb” elnöke. – írja az Oroszország hangja. A francia hivatalos rendőrségi jelentések szerint 17 ezren, a szervezők szerint 120 ezren vettek részt "a kormány ártó politikája" ellen szervezett békés felvonuláson, amely a Bastille tértől az Invalidusok felé vezető öt kilométeres útszakaszon haladt végig a francia fővárosban. A tömeg a szocialista elnök azonnali lemondását követelte. A nagyrészt családosan érkező tiltakozók részéről sokan a homoszexuális házasság ellen is szót emeltek, valamint "Európa szétesőben, Franciaország egy nemzet" szlogent is kiabálták. Miután a tömeg oszolni kezdett, néhány száz ember, akik közül többen álarcot viseltek, üvegekkel, vasrudakkal és füstbombákkal dobálta meg a rendezvényt biztosító rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendőrség 250 randalírozót állított elő, közülük 12 személyt tiltott fegyver viselése miatt vettek őrizetbe. A rendőrök közül 19-en megsérültek, egyiküknek az állához vágtak hozzá egy macskakövet, az ő sérülése súlyos. Manuel Valls belügyminiszter vasárnap este "a leghatározottabban elítélte a rendőri erők elleni erőszakot, amelyeket olyan, a szélső és az ultrajobboldalhoz tartozó egyének követtek el, akiknek egyetlen célja a rendbontás". (Itt szintén megjegyezzük, természetesen szigorúan csak zárójelben, hogy egy valódi szellemiségen és értékrenden alapuló szélső és ultrajobboldal célja nem lehet a rendbontás! Legfeljebb eszköze a káosz megtörésének és abból újboli rendrakásának az előszobájaként elfogadható, de célként semmiképp, mint sugallják.)

 * A negatív karlendítés

 Az antiszemitizmussal vádolt humorista, Dieudonné M'bala M'bala támogatói is megjelentek a tömegben.

 * Elégedetlenségek

 A Le Monde című napilap tudósítása szerint antiszemita és homofób bekiabálásokat is lehetett hallani. "Azért jöttetek, hogy hangot adjatok az elégedetlenségnek.” A nemhogy nem szűnő, de egyre csak fokozódó munkanélküliségnek és a francia nép szabadságának (reméljük itt nem a jakubinus szabadságra áhítoznak, reméljük, hogy rájöttek, hogy amiben most élnek az maga a jakubinus szabadság) - mondta az egyik, neve elhallgatását kérő szervező a hangosbemondóba.

Az utolsó pillanatban több egyesület és szervezet is lemondta részvételét „a harag napján”. Többek között az a csoport, amely egy évvel ezelőtt a homoszexuális házasság engedélyezése elleni nagy tömegtüntetéseket szervezte, valamint a kormány adópolitikája ellen Bretagne-ból indult Vörös sapkások mozgalma és a szélsőjobboldali Nemzeti Front sem kívánt részt venni a megmozduláson.

Gölöncsér Miklós összeállítása

MEGZAVARODTAK A HOLO-IPAROSOK

Kép: egy idegenrendészeti eljárás jelenete a háború alatt a keleti végeken

MEGZAVARODTAK A HOLO-IPAROSOK

Ezért tehát gázkamrák létén áll vagy bukik a holokauszt egész építménye is. Csakhogy akiknek a gázkamrákban zajló tömeges elgázosítások tényét kellene bizonyítaniuk, roppant kényelmetlen helyzetben vannak, mivel az emberek megölésére használt gázkamrák működésére vonatkozó írásos vagy tárgyi bizonyítékok bizony alig-alig vannak. (Erre utalt nyilatkozatában a fentebb idézett Jan van Pelt is.) Pusztán a gázkamrákról beszámoló „szemtanúk” vallomásai alapján viszont képtelenség egy valóban hiteles, a józan ésszel és a fizikai-kémiai törvényekkel is összhangban álló történetet kikerekíteni. Ezért azután a holokauszt-propagandisták számára egyetlen lehetőség marad: a mítosz jótékony homályába burkolni a holokauszt-történet kiemelkedően legfontosabb, központi elemét. (Perge Ottó – Kuruc.info, részlet)

UNGVÁRI TAMÁS MEGKONGATTA A VÉSZHARANGOT

Milyen igaza van! Valóban romokban a holomítosz, s ez éppen a dicső 70. évfordulón derült ki.

A nagybeszédű ponyvaíró kibökte, hogy 23 zsidó történész tiltakozott Szakály Sándor történész kijelentése ellen. Szakály Sándor igazat mondott (nem zsidó, hanem magyar és valóban szakértő), hogy az 1941 nyarán a magyar csendőrök kidobták az ukrán határon át azt a több mint tízezer zsidót, akiknek semmilyen papírjuk nem volt, belopakodtak hozzánk a környező országokból és itt szerettek volna tartósan maradni. De mivel átküldték őket az ukrán határon, ez idegenrendészeti eljárás volt. Az, hogy később kiderült, hogy ezeket az ukrán partizánok és a németek megölték, arról a magyar kormány nem tehetett, semmi közük nem volt hozzá. Korábban 1938-1941 között a visszacsatolt területekről amúgy is több százezer zsidót „kaptunk”, akik persze Trianon ellen soha nem léptek fel előzőleg és a visszacsatolás mellett sem álltak ki, akkori hazájukban. Na és akik nálunk voltak? Ők a kormányok ellen és a háborúban való részvételünk ellen uszítottak mindig, a lapokban. De a magyar királyság életszínvonala az kellett nekik. Olyan helyre soha nem vándorolnak a zsidók, ahol teljes nyomor van, ők mindig javakat akarnak birtokolni és az állami főhatalmat átvenni. Most ezt látjuk a tobzódó zsidó vezetőknél, mint pl. Orbán Viktor és Vona Gábor jóbarátjánál, Köves Slomó rabbinál, aki diktálja a tennivalókat a kormánynak. Ma reggel, pl. az MTV-ben adta ki az ukázt. (képen)

Az egész holo-hisztéria amiatt van, hogy a zsidóknak ne kelljen az 1918-1919-es véres tetteikeről és a 45 évig tartó szovjetmintájú kommunista pártban való véres tetteikről elszámolni. Amit a magyarok ellen tettek. És akkor még a magyarok kirablását és kifosztását nem is említettük, amit ők bankcsalásokkal és privatizációval intéztek el, s azzal, hogy ők voltak mindig kormányon, 1945-2014 között. Ezért folyik a habzásuk...Rettegnek az elszámoltatástól!

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/holom%C3%ADtosz-%C3%B6sszeoml%C3%A1s-el%C5%91tt

Teljes terjedelmében közöljük (az elnöki oldalról) elnök úr mai napiparancsát, amelyet a magunk részéről figyelembe sem veszünk. A gázos részeket kékkel emeltük ki és alul röviden ismertetjük a valóságot! A kékkel jelölt részeket úgy foghatjuk fel, mint egy iskolai dolgozatot, amikor a tanár belejavít a hibás és téves részekbe...

Elnöki nyilatkozat a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Auschwitz, bár sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar történelem része. Ez a haláltábor közel félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt. Hetven évvel ezelőtt, hazánk 1944-es német megszállását követően a náci helytartók és a velük kollaboráló magyar állami szervek közreműködésével beteljesülni látszott Hitler náci Németországának akarata. Alig fél év leforgása alatt könyörtelenül végrehajtották a gettósítást, és deportálták szinte a teljes vidéki magyar zsidóságot. Soha nem felejthetjük el, hogy abban a hetven esztendővel ezelőtti tragikus évben halálvonatok végeláthatatlan sora indult el magyar területekről a náci koncentrációs táborokba. Mint ahogy soha nem feledhetjük el azt sem, hogy ha a háború menete a hitleri Németország és nyilas kiszolgálói szándékai szerint alakul, a gettókba zsúfolt honfitársaink további százezreire is ugyanez a sors várt volna. A magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége. Ezért felhívással fordulok a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez, arra kérve őket, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék elő, hogy 2014. január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról.Legyen ez a csend közös gyász, a halálba taszított honfitársainkért érzett közös fájdalmunk csendje. Az ártatlan gyermekek, idősek, nők és férfiak százezrei előtti tiszteletadásunkkal juttassuk kifejezésre nemzetünk egységét és eltökéltségét abban, hogy a szabad és demokratikus Magyarország polgárai semmiféle közösséget nem vállalnak semmilyen emberellenes eszmével vagy ideológiával, sem azokkal, akik a XX. századi történelmünk során a magyar állam nevében követtek el jóvátehetetlen bűnöket saját honfitársaikkal szemben. Hiszem, hogy a néma tiszteletadás közös csendjének ereje hozzájárul ahhoz, hogy felismerjük egymásban a jót, és közösen ítéljük el a rosszat.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

TANÍTÓ BÁCSI ÜZENI

Áder fiacskám! A dolgozatod nem 1-es, hanem értékelhetetlen, mert ilyen rövid szövegbe, ennyi hazugságot belezsúfolni, nem semmi. Úgyhogy elégedjünk meg a kékkel jelölt hazugságokkal, aki ismeri történelmünket úgyis tudja miről van szó, aki pedig nem, annak hiába magyarázunk bármit is. Kép: az elnöki oldalról, ami nem időrendi sorrendbe ábrázolja az elnököket. Megfigyelhető, hogy minden korábbi elnök mogorva vagy közömbös pofát vág, de Áder mosolyog....El tudjuk képzelni, hogy a fotós hány óriáig kisérletezgethetett a képpel amire ennyit ki tudott hozni, az egyébként mindig mogorva elnökből

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/reszkess%C3%BCnk-este-7-%C3%B3rakor

SNOWDEN ELSŐ TÉVÉNYILATKOZATA A NÉMETEKNEK

ELHALLGATTÁK NÁLUNK A HÍRT

Egy tévé ugyan bemondta azt hogy Snowden az ARD német tévének adott elsőként tévényilatkozatot, de képeket nem mutattak és valójában ezt az adást magyarul is le kellett volna adni. De a hazai ciontévé csak a BBC hazudozásait adja magyarul.

A hazai tévések tanulhatnának a németektől hogyan kell egy vitaelőadást megcsinálni. A Reichstag kupolatermében, közönség előtt tartották az ÉLŐ közvetítést, a képen is látható szakértőkkel, sajtósokkal, miután leadták előtte a német tévének nyilatkozó Snowdent. A volt ügynök ma is komoly félelemben él az oroszoknál és esze ágában sincs Amerikába visszamenni. Kiderült az adásból, hogy sokkal súlyosabb dolgokat hozott nyilvánosságra, mint amit pl. nálunk emlegettek. Persze nálunk senki sem követeli, hogy ezt az adást adják le magyarul is. És akkor nem kéne parlamenti bizottság se...Kép: ard

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/snowden-els%C5%91-t%C3%A9v%C3%A9nyilatkozata-n%C3%A9meteknek

MAGYARORSZÁG KAPHATJA MEG UKRAJNÁT

Magyarország lehet az ukrajnai válság nyertese. A hetek óta tartó, immáron halálos áldozatokkal járó kijevi zavargások miatt Oroszországnak ugyanis kezd egyre kínosabbá válni az ukrajnai helyzet. Mostanra már az oroszok is ráébredtek, hogy a jelenlegi hatalmi státusz fenntarthatatlan. Új álcázó mechanizmusokra van szükség, ha továbbra is meg akarják tartani Ukrajnát. Kénytelenek engedményeket tenni az ellenzéknek, de azt semmi esetre sem szeretnék, ha Merkel tenné rá a kezét a volt szovjet tagköztársaságra.

Egyfajta köztes megoldásként merült fel ötletként, hogy Magyarország - cserébe a paksi bővítésre kapott orosz hitelért - átvenné az uralmat Ukrajna felett. Természetesen mindez csak formálisan valósulna meg, Ukrajna hivatalosan Magyarország részévé válik, de titokban Putyin irányíthatja majd az országot, pont úgy, ahogy eddig is tette.

A megállapodás része az is, hogy a stróman szerepét betöltő Magyarország még az egyesülés előtt 6200 ezer milliárd eurós hitelt vesz fel Oroszországtól, amit mi egy kajmán-szigeteki cég segítségével Kijevnek utalunk át.

Mi, magyarok, pedig végre kihúzhatjuk magunkat. Mit nekünk Trianon? A Magyar-Ukrán Államszövetség Európa legnagyobb területű országa lesz, még így csonkán, Erdély nélkül is!

Nagyonnagy-Magyarország térképe 2015-ből, az Ukrajnával történő egyesülést követő időkből. Érző szívű hazafias olvasóink figyelmébe ajánljuk azt a Horvátországnak nézhető kis csücsköt Ukrajna déli részén!

Az ukrán népet nem valószínű, hogy különösebben zavarná a dolog, a közvélemény-kutatások szerint, nekik csak az a fontos, hogy ne olyan ország nyomja el őket, amit nagyon utálnak. És a magyarokkal eddig nem volt sok bajuk. Az Európai Unió nem örül a tervnek. A SüdDeutschen Zeitung szerint, különösen azért haragszanak, mert Magyarország egy hete nem veszi fel a telefont. A magyar pártvezetők közül Vona Gábor (Jobbik) és Szili Katalin (Felelősen Igazságos Társadalmi Szociális Szabadság Párt) már jelezte, hogy támogathatónak tartja az ötletet. A Jobbik egy húsz fős, jól felszerel (rambókés, mobiltelefon, Nagy-Magyarország térkép) Magyar Gárda egységet is felajánlott a magyar hadsereg részére, ha szükség volna rá. Szili Katalin pedig megint olyan hülyén mosolygott, ahogy szokott. Magyarországnak a sok előny mellett sajnos némi hátránya is származik majd a nálunk jóval szegényebb országgal történő egyesülésből. Az életszínvonal sajnos rohamosan zuhanni fog egy darabig. A közalkalmazottak első körben 60 százalékos fizetés csökkentésre számíthatnak. Még szerencse, hogy nem rég csökkent a rezsi. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de úgy tűnik, hogy az M7-est is rossz irányba építettük 50 éven át. Már nem arra van a magyar tenger.

Központi Újság

A bányásznyugdíjak módosítása miatt demonstrált a BDSZ

A bányászok nyugdíjszabályainak módosítása miatt demonstrált a Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerdán Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.

Pont egy évvel ezelőtt ugyanezen okból gyűltek össze az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt a bányászok, de az ígéretek ellenére azóta sem történt semmi – hangoztatták a felszólalók.

A minisztérium épülete előtt szerdán délután több százan gyűltek össze. A demonstrálók szakszervezeti zászlókat vittek, ketten táblákat is tartottak, “Cserben hagyott bányászok, kisemmizett emberek” és “Parlamentáris diktatúra!” felirattal. Az összegyűltek között a BDSZ tagok mellett a szolidaritásukat kifejező más szakszervezetek képviselői is jelen voltak.

A bányászok nyugdíjakkal kapcsolatos sérelmeit Rabi Ferenc BDSZ-elnök ismertette. Elmondta: a külfejtésnél dolgozók egészségét a 300 méteres nyílt mélység ugyanúgy károsítja, mint a föld alatti bánya, ezért kapták meg korábban a külfejtésen dolgozók is a 30 év munkaviszony után járó bányásznyugdíjat, azonban azt 2012. január 1-jétől megvonta tőlük a kormány.

Sérelmezte a kedvező nyugdíjátlag-számítás megszüntetését is. Ennek lényege az volt, hogy akik 15 évnél többet dolgoztak föld alatt, de a nyugdíjuk kevesebb lett, mint az átlagos bányásznyugdíj, akkor ez utóbbit kapták.

A bányászok harmadik követelése, hogy a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok kapják vissza eredeti járandóságukat – mondta Rabi Ferenc. A III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok átlagos nyugdíja 120 ezer és 130 ezer forint közé esett. Az új szabályok életbe lépésétől azonban elveszítették a nyugdíjukat azok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság. Mások nyugdíj helyett 30 200 forintos ellátást kaptak.

Az elnök emlékeztetett az alaptörvényre, amely garantálja a szociális biztonságot, továbbá az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amely megtiltotta a szerzett jogok elvételét.

Rabi Ferenc hangsúlyozta, hogy a tárca képviselői többször ígértek megoldást a bányászok nyugdíj problémáira, de az soha nem született meg. Arra is volt példa, hogy a bíróság által megítélt járandóságot vették el a bányásztól – tette hozzá.

Végezetül meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt egy bányalátogatásra, hogy a kormányfő személyesen győződjön meg az ottani munkakörülmények egészségkárosító hatásáról.

Mészáros István, a Mátrai Erőmű Zrt. visontai bányájának kotrómestere példaként elmondta: azért vállalta a nehéz fizikai munkát, mert tudta, hogy 30 év után nyugdíjba mehet, ám most úgy látja, azok jártak jobban, akik korábban távoztak a bányából, mert így megmaradt az egészségük.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy ha a kormány egy tollvonással elvehette a bányászoktól a jogos járandóságukat, akkor senki ne áltassa magát abban a hitben, hogy ő biztonságban van. A kormány nem látja a jogszabályok betűi mögött az embereket – tette hozzá az elnök, mire a tömeg azt kezdte skandálni, hogy “Orbán takarodj!”

A beszédek után a szakszervezet vezetői most nem adtak át a tárca képviselőinek petíciót, mivel a tavalyit egészében érvényesnek tartják ma is.

A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyi államtitkársága szerdán a demonstrációra reagálva hangsúlyozta: a kormány 2010-ben több százmilliárd forintos hiánnyal vette át a nyugdíjkasszát a “Gyurcsány-Bajnai vezetéstől”. Ez az egész nyugdíjrendszert veszélybe sodorta, amit sürgősen orvosolni kellett, így a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány valamennyi korhatár előtti nyugdíjat kivezette a nyugdíjrendszerből, és azóta korhatár előtti ellátásként folyósítják azokat.

Az ellátórendszer átalakítása több százezer ember mellett a bányászokat is érintette. Közülük a legnehezebb munkát végzők, vagyis a legalább 25 éven át mélyművelésű bányában dolgozók számára a korábbihoz hasonló korai visszavonulásra a lehetőség továbbra is fennáll – hangsúlyozták. Az úgynevezett szénkülfejtésen dolgozó bányászoknak a kevésbé veszélyes munkakörülményeik miatt nem indokolt olyan jellegű kedvezmény nyújtása, mint a mélyművelésű bányában dolgozóknak – tették hozzá.

A Fidesz ugyancsak közleményben reagált, amely szerint a Gyurcsány-koalíciótól hergelést, a kormánytól viszont kedvezményeket kapnak a bányászok. Hangsúlyozták, hogy a Fidesz-kormány nagyra becsüli a hazai bányászatot, éppen ezért nyújtott a bányászok számára minden más hivatástól eltérően nyugdíjkedvezményeket. A kormány a nyugdíjrendszer átalakítása során kiemelt figyelmet szentelt és ma is számos kedvezmény nyújt a bányászoknak. Közülük a legnehezebb munkát végzőknek a korai nyugdíjazás lehetősége ma is fennáll, sőt januártól még több kedvezmény biztosított számukra a korkedvezmény igénybevételéhez. 2009 óta először emelkedett a nyugdíjemeléssel azonos mértékben a bányászok egészségkárosodási járadékának összege – ismerteti a közlemény.

Megbecsülést a bányászoknak, tisztességes megélhetést Magyarország dolgozóinak!

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete immáron második éve folytat reménytelen küzdelmet annak érdekében, hogy rábírják a kormányt az aktívkorú és nyugdíjas bányászok százait rendkívül negatívan érintő intézkedések visszavonására, valamint a szakszervezetnek tett ígéretek betartására. Sem a tavalyi évben több, mint ezer fő részvételével megtartott bányász demonstráció, sem pedig az annak keretében átadott petíció nem volt hatással a kormányzatra, amely közömbös magatartást tanúsít a bányászok jogos követelései kapcsán.

Annak ellenére, hogy a BDSZ a minisztériummal folytatott a tárgyalások során jelentős kompromisszumokat tartalmazó javaslattal állt elő, eredménytelenül zárultak az egyeztetések, ezért a szakszervezet 2014. január 29-én ismét demonstrációra hívja fel tagjait és a bányászok ügyével szolidaritást vállaló szimpatizánsokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé.

Miért tüntetnek a bányászok?

1. A szakmai nyugdíj visszaállításáért! Mivel olyan, nehéz fizikai munkával járó szakmáról van szó, amelyről fiziológiai tanulmányok bizonyítják, hogy nem csekély mértékű egészségkárosodást eredményez, egy 1991-es kormányrendelet biztosította a szénkülfejtéses bányatérségekben dolgozóknak a 30 év szolgálati viszony utáni nyugdíjba menetelét. A kormány azonban egyik napról a másikra, 2012. januárjában ezt eltörölte.

2. Az ígéretek betartását. a rokkantsági nyugdíjjal megegyező ellátást visszaállítását! Miután a kormány elvette a rokkantnyugdíjakat és helyébe rehabilitációs járadékot állapított meg, a szakszervezet nyomására az az ígéret hangzott el, hogy a rokkant nyugdíjas bányászokat az elvett rokkantnyugdjj mértékével azonos járadék illeti majd meg. Az ígérettel ellentétben 2012-ben egy olyan kormányrendelet született, amely kimondja, hogy csak és kizárólag azoknak jár ez az ellátás, akik igazolni tudják, hogy 10 évig föld alatt végeztek munkát és egészségkárosodásuk 29%-át a bányászat miatt szerezték. E kormányrendelet miatt sok száz bányász került kilátástalan élethelyzetbe, akik a 120.000 forintos rokkantnyugdíj helyett csupán 27.500 forintos, vagy bruttó 45.000 forintos rehabilitációs ellátásra jogosultak.

3. Az átlagszámítási nyugdíj kedvezményének visszaállítását! 2012. január 1-i hatállyal –a szakszervezet, a bányászok megkérdezése, velük való egyeztetés nélkül. megszüntetésre kerültek a föld alatt dolgozó bányászok átlagszámítási nyugdíj kedvezménye. Ezt szeretnék visszaállítani

Népi Front a bányászok mellett!

A Népi Front szolidaritást vállal a bányászok érdekvédelmi harcával, ezért tagjaink és szimpatizánsaink részt vesznek a BDSZ szerdai demonstrációján.

Követeljük, hogy a kormány teljesítse a szakszervezet jogos és igazságos követeléseit! Elfogadhatatlan, hogy az évtizedeken át keményen, nehéz fizikai munkát végző, becsülettel dolgozó bányászoktól egy tollvonással elvegyék a szakmai nyugdíjat

Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány rokkantnyugdíjasok bányászokat megalázó módon a létbizonytalanság elviselhetetlen állapotába taszította! Felszólítjuk a kormányt, hogy teljesítse korábban tett ígéreteit és biztosítsa a tisztességes, emberhez méltó élet lehetőségét a rokkantnyugdíjasok számára is!

A demokrácia csődjének tartjuk azt, hogy Magyarország kormánya tétlen közönnyel szemléli a bányászok immáron két éve húzódó megoldatlan ügyét. Tarthatatlan, hogy a szakszervezet demokratikus nyomásgyakorlását, korábbi tiltakozásait is maximálisan figyelmen kívül hagyva a kormány ezidáig nem volt hajlandó az általuk hozott intézkedések miatt keletkezett, több száz bányász életét megkeserítő problémát megnyugtató, a dolgozóknak kedvező módon rendezni! Egyetlen kormánynak sincs joga megalázni a bányásztársadalmat!

Megbecsülést a bányászoknak, tisztességes megélhetést Magyarország dolgozóinak!

Népi Front, Budapest, 2014.január 27.

Vissza akarják kapni a két éve megvont nyugdíjkedvezményüket és más juttatásaikat a bányászok, s ennek érdekében szerdán kétezren tüntetnek majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.

Bányászok vonulnak szerda délután öt órakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épületéhez. A demonstráció célja, hogy visszakapják szakmai nyugdíjukat és egyéb társadalombiztosítási kedvezményeiket. Tavaly is ugyanitt, ugyanezért tüntettek, de az ígéretek ellenére azóta sem teljesítették a követeléseiket.

Akár kétezer, szerzett jogaiktól megfosztott ember jöhet Budapestre az ország legtávolabbi pontjáról is, sokan egyenesen a külszíni fejtésből – tájékoztatott a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ).

Még a laikusok számára is egyértelmű, hogy a bányászok élete elképesztően nehéz, a kormánynál mégsem hallják meg a segélykiáltásukat – hangoztatja Rabi Ferenc, a BDSZ vezetője. Hivatalosan is alátámasztott tény: a „bányagödörben” rendkívüli munkakörülmények között dolgozni nem egyszerűen bátor, embert próbáló feladat, hanem annak egészségkárosító következményei, hosszabb távú hatásai is vannak.

A visontai bányában végzett felmérés során kiderült, hogy az átlagosnál rosszabbak az életkilátásai azoknak az idősebb bányászoknak, akik hosszú ideig dolgoznak a földfelszín alatt. Magas a vérnyomásuk, és a karcinogén hatások miatt a rákos megbetegedés is gyakoribb a körükben.

A bányászok folyamatos munkarendben dolgoznak, vasárnap vagy ünnepek idején is, s részben ezzel a folyamatos készültséggel magyarázható, hogy a hét utolsó napjain lényegesen több baleset éri őket, mint egyébként – figyelmeztetnek egy újabb körülményre az érdekvédők.

Nem véletlen tehát – állítják –, hogy egy 1991-es kormányrendelet alapján harminc év szolgálati idő után elmehettek nyugdíjba a külfejtésen meghatározott munkakörökben, folyamatos munkarendben dolgozók, egészségüket ugyanis károsítja a háromszáz méteres nyílt mélységben, extrém körülmények között végzett munka. Ettől a kedvezménytől azonban megfosztották a bányászokat.

Kilencszázötven, nehéz helyzetbe került volt bányászcsalád megélhetését biztosíthatná a kormány idén összesen mintegy 14 millió forintból azzal, ha visszaadná a két évvel ezelőtt elvett szakmai nyugdíjat, mégsem teszi – állítják az érdekvédők.

Megszüntették a bányászok számára kedvező nyugdíjszámítási lehetőséget is, amely szerint aki legalább 15 évig dolgozott a föld alatt, de a nyugdíja nem érte el az átlagos bányásznyugdíjat, akkor is megkapta az átlagot.

Ráadásul a bányászokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok járandóságának megvonása is sújtja. Ugyancsak két évvel ezelőtt elveszítették havi átlagosan 120-130 ezer forintos juttatásukat azok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság.

Olyan emberekről van szó, akik Pécs környékén, valamint Észak-Magyarországon nem jutnak munkához, és nem képesek folyamatos, nehéz fizikai munka végzésére – figyelmeztet a szakszervezet, jelezve: a tüntetésen ők is ott lesznek. A bányászok a szakszervezet elnöke szerint most nagyon elszántak, s ha kell, nemzetközi összefogással folytatják a küzdelmet – szögezte le az elnök.

Az emberi erőforrások miniszterének címzett levelében Rabi hangsúlyozza: a „két éve bekövetkezett törvényi változások a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól komoly érdeksérelmet okoztak”.

A két évvel ezelőtt elvett szakmai nyugdíj visszaállításának költségvetési hatása viszont az idén mindössze 14 millió, míg hosszabb távon 320 millió forint lenne. Az átlagkereset számításával kapcsolatos kedvezmény, illetve a rokkantnyugdíjasok helyzetének rendezése pedig az érintettek alacsony száma miatt a BDSZ elnöke szerint nem jelentene számottevő többletkiadást.
(NOL)

Nyugati zsoldosok tartanak Kárpátalja felé

A Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy Ukrajna több részéből is ultraradikális csoportok indultak Kárpátaljára. Szerinte a tüntetők amiatt vették az ország több megyéjéből Kárpátaljára az irányt, hogy ott is kormányzati épületeket foglaljanak el. Ez pedig magában hordozza a kockázatot, hogy a magyar kisebbség is céltáblává váljon. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország figyelemmel követi a helyzetet, fokozott figyelemmel pedig a többségben magyarajkú terülteken történteket.

Tavaly augusztusban Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje nyilvánosságra hozta, hogy a CIA egy új államot akar létrehozni Ukrajna és Magyarország határán, hogy így alárendelt román fedőcégek bevonásával monopolizálhassa az Európába irányuló gázszállítást. Ennek jegyében a térség államainak külpolitikája mostanra ezt az irányt vette fel. Nemrég a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország) közös nyilatkozatot adtak ki, amiben elítélték "a kormány tüntetőkkel szembeni agresszióját". A Visegrádi Négyek közül pedig három ország is érdekelt Ukrajna felosztásában.

A magyar külügy ultraradikálisok kapcsán kiadott figyelmeztetése amiatt aggasztó, mert a fentiek tükrében ez azt jelenti, hogy a magyar külügy aktívan részt vehet az Ukrajnában élő magyar kisebbség elleni atrocitások szervezésében, vagy legalábbis tudomása van ilyen műveletről és abba hallgatólagosan beleegyezett.

A Kárpátalján élő magyarságnak fel kell készülnie ilyen eseményekre. Ha a nyugati országok által pénzelt "ultraradikális tüntetők" Kárpátalján is megkezdik a felforgató tevékenységet, a terület magyar lakosainak javasoljuk, hogy maradjanak távol a tüntetésektől és ne vegyenek részt kormányellenes megmozdulásokban. Még ebben az esetben is számolni kell magyarellenes atrocitásokkal, mert a nyugati országok a magyarság ellen elkövetett agresszióval akarják a térség magyar lakosságát Ukrajna feldarabolásának céljából mozgósítani. Ha magyarok tevőlegesen is részt vesznek a kormányellenes tüntetésekben, a kormány tüntetőkkel szembeni fellépését a média magyarellenes fellépésként fogja tálalni. Ennek oka, hogy a nyugati országok a magyarságot egyszerű eszközként akarják felhasználni egy jelenleg zajló geopolitikai játszmában.

A magyar külügynek kötelessége lenne, hogy ennek megakadályozására mindent elkövessen. Felvilágosító tevékenységgel tennünk kell azért, hogy a magyarságból semelyik országban ne válhasson eszköz, amit később, ha már megszerezték a kívánt gazdasági javakat, egyszerűen eldobnak a nyugati országok.

Hazánkban is folyamatban van egy más irányú politikai átrendeződés, melynek köszönhetően két parlamenti cikluson belül realizálódik Magyarország csatlakozása az Eurázsiai Unióhoz. Ez lehetőséget ad a magyar nép újraegyesítésére, és a kárpátaljai magyarságnak már csak ebből fakadóan sem érdeke, hogy Magyarországgal szemben különálló autonómiaként nyugati csatlósállammá váljon.

Molnár István

Anarchisták tüntettek a Blahán

Vasárnap délután Magyarországon élő ukránok tüntettek a Blaha Lujza téren, Budapesten. Felszólaltak a szerintük brutális rendőri fellépések ellen és szimpátiájukat fejezték ki az ukrajnai kormányellenes demonstrálókkal. Mécseseket gyújtottak az állítólagos áldozatok fényképei mellett, transzparenseket és ukrán zászlókat emeltek a magasba. A téren anarchista elemek is megjelentek, hozzácsapódtak a körülbelül 400 ukrán anarchistához. Hazugságokra épülő, lázító beszédek hangzottak el. Ezt követően a demonstráció résztvevői szétszéledtek. Úgy tűnik Magyarországon is provokátorok próbálnak hangulatot kelteni szabadkőműves parancsra. Megmozdulásukat nyugodtan szélsőségesnek bélyegezhetjük, hiszen a vandálok, huligánok mellett teszik le a voksukat, olyanok mellett, akik két hónapja gyújtogatnak, fosztogatnak Kijev utcáin.

Egy nagyon okos lány, és egy nagyon okos fiú. Biztosak vagyunk benne, hogy a saját gondolataikat közölték.

Vigyázzunk az ilyen szimpátia-tüntetésekkel, mert könnyen nem várt fordulatot vehetnek az események nálunk is. Az atlantisták spekulációja az egész térséget lángba boríthatja.

Dunai István

A latorállam Izrael Sziria területét bombázta

Támadást intézett az izraeli légierő egy katonai bázis ellen az észak-szíriai Latakia tengerparti város repülőterén.

Magas rangú izraeli tisztségviselők a múltban nemegyszer kijelentették: minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megakadályozzák korszerű fegyverek szállítását Szíriából Libanonba. A tisztségviselők állítása szerint a fegyverek az egész Dél-Libanont uralma alatt tartó Hezbollah szélsőséges síita szervezet haderejét növelnék a zsidó állammal szemben. Benjámin Netanjahu kormányfő két héttel ezelőtt arra utalt, hogy folynak olyan hadműveletek, amelyek célja az ilyen fegyverszállítások meghiúsítása.

(MTI)

Nem nyugszik a lator! Közép-Európától a Közel-Keletig feszeleg!
Pedig egyszer csúful rajta fog veszteni!

A Krimi Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa döntése

Ma délelőtt Szimferopolban ülésezett a Krimi Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa. Az ülésen áttekintették mind a Krimi Autonóm Köztársaság, mind az Ukrajna területén kialakult helyzetet.
“Tekintettel arra, hogy Ukrajna 10 régiójában a legitim központi kormány ellen puccskisérlet zajlik, amelynek célja az alkotmányos rend és a törvényes hatalmi ágak blokkolása, a Krim-félsziget rendje és közbiztonsága megőrzése érdekében az Autonóm Köztársaság Népi Gyűlése (parlament) az alábbi döntéseket hozta:

1. A Krimi Autonóm Köztársaság területén azonnali hatállyal betiltja a “Szvobada” (Szabadság) párt működését, és szimbólumainak használatát a politikai pártok működését szabályozó 5.törvény 37. cikke alapján.
2. A Krimi Autonóm Köztársaság belügyminisztériuma átveszi mindazon hatáskörök gyakorlását, amelyek mentén garantálni tudja az Autonóm Köztársaság területén élők élet és vagyonbiztonságát, a polgári szabadságjogokat, és erősiti az Autonóm Köztársaság területi védelmét. (A Perekopszkij-földszoros, a repülőterek, vasút és autóbuszpályaudvarok fokozott és szigoritott ellenőrzése.)
3. A Krimi Autonóm Köztársaság biztonsági szolgálatának főigazgatósága gyakorolja ezentúl mindazokat a hatásköröket,amelyekkel az Autonóm Köztársaság területén a radikális és fölforgató csoportok és szervezetek tevékenységét-amelyek fenyegetik az állam és az állampolgárok jogait és érdekeit-meggátolja.
Vlagyimir Konsztantyinov elnök
Krimi Autonóm Kötársaság Parlamentje
Szimferopol, 2014 január 27.

Felcsút tovább fejlődik, a szakhatóságok engedélyezték egy repülőtér kialakítását is.

Jobbra a Lévai Anikó, Orbán Viktor, Orbán Győző és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő házak

Megadta az engedélyt egy felcsúti repülőtér kialakításához a Légügyi Hatóság és a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is hozzájárult. Ezért napirenden van a Bodmér–Felcsút IV. osztályú, saját használatú, közforgalmon kívüli, nem nyilvános repülőtér le- és felszállópályája kialakítása – egyebek mellett ez áll a felcsúti önkormányzat napokban közzétett településszerkezeti tervében, amely a módosítási igényeket tünteti fel.
A repülőtér biztonságos használatához mezőgazdasági területek övezeti átsorolása szükséges. A létesítmény Bodmér belterületi határától több mint 800 méterre, Felcsút belterületétől 1800 méterre fekszik, így a fel- és leszállási útvonalakkal érintett területeken védendő létesítmények, területek nincsenek. A repülőteret jelenleg egy darab Cessna–172 típusú kisrepülőgép használja alkalmi mezőgazdasági megfigyelésre.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia is további expanzióra készül: a fejlesztések közül a tervezett lakóterület és a labdarúgó akadémia bővítése mezőgazdasági területek más célú hasznosításával, a termőföld termelés alóli kivonásával valósítható meg.
Lévai Anikónak a háza alatt tavaly összevont hathektáros szántója például a tervben rekreációs területként szerepel. Ez azt a korábbi feltételezést erősíti meg, hogy a tervben ma már nyíltan megnevezett szállodaépítés nem kizárt, hogy éppen a szántó fölött elhelyezkedő négy házzal van összefüggésben. Ezek Lévai Anikó, Orbán Viktor, Orbán Győző és Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak immáron.
A miniszterelnök szeptemberben vásárolta meg a jelenlegivel szomszédos házat és azt nyilatkozta: családi célra kell. Orbán Győző a 2010. évi választások után, Mészáros Lőrinc tavaly jutott hozzá az ingatlanhoz.
(NOL)

Döbrögi 1800 fős szülőfalujának hazudott, Felcsúff a többmilliárdos focistadion, és a szintén közpénzből működő kisvasút után repteret és szállodát is kaphat – derült ki a mai Népszabadságból. A mémgyár szinte azonnal beindult, mutatjuk az internetes népművészek véleményét.

http://balrad.wordpress.com/2014/01/27/itt-vannak-az-elso-kepek-a-felcsuff-aeroport-rol/

Ennyi lett a mennyi! 11 500 milliárdos minusz! No-ez nem semmi!

Négy év alatt az Orbán-kormány, amely úgy vette át a kormányzást, hogy mindent feláldozó harcot hirdet az államadósság ellen, összesen 3000 milliárd forinttal növelte az államadósság mértékét az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint.

Orbán Viktor négy évvel ezelőtt szabadságharcot hirdetett az államadósság ellen. Ennek érdekében a ciklus során számos adósság-szabályt hozott a kétharmad – amelyet később, bonyolultságuk és betarthatatlanságuk okán fel is függesztettek. Az államadósság csökkentésének érdekében az államháztartás hiányát is igyekezetek – sajátos eszközökkel – 3 százalék alatt tartani. Korábban megírtuk: mindez szemfényvesztés csupán, hiszen a magánnyugdíj-pénztári befizetések államhoz visszaterelése nélkül most is 4 százalék fölött lenne a büdzsé hiánya.
A számok, amelyeket most az Államadósság Kezelő Központ tett közzé, arról árulkodnak: a szabadságharc csúfos kudarcba fulladt. Az utolsó, teljes egészében a szocialista kormány által irányított év végére, 2009 decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány. 2010 végére ez a szám 20 041 lett, vagyis ezermilliárd forinttal ugrott meg azonnal a tartozás.
A 2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. Akkoriban a kormányzati kommunikáció központjában az állt: a teljes összeget az adósságállomány csökkentésére fordítják majd. Oly annyira elkötelezett volt a kétharmad, hogy külön pénzalapot hozott létre, amelybe az állampolgárok maguk is utalhattak, csakis a szabadságharc győzelemre segítése érdekében.
A tetemes összeg felhasználása után 17 ezer milliárd körülire várnánk az év végi adósságot. Csalódnunk kell. 2011. december 31-én a magyar állam 21.426 milliárd forinttal tartozott hitelezőinek. Vagyis újabb egy év – és 3000 milliárd elteltével – 1400 milliárddal nőtt az adósság. 2012 végére minimális csökkenést sikerült elérni: 20 720 milliárdon állt a mutató. Nem sokáig. A tavalyi évet megint növekedéssel, 22 ezer milliárdos mínusszal zártuk.
Vagyis: 3000 milliárdnyi megtakarítás elégetése után az egyenleg a kormányváltáskori szinthez képest 3000 milliárdos adósságnövekmény. Ha ehhez a két számhoz még hozzáadjuk a 2500 milliárdnyi megszorítást, amelyet a kabinet léptetett életbe, összesen – a ciklus teljes egészét nézve 2,5 százalékos GDP-emelkedés mellett – 8500 milliárd forinttal lettek a magyar állampolgárok soványabbak. Ebből kétszer lehetne felépíteni a paksi bővítést, külső segítség nélkül.
Vagyis a végső összeg: 11500 milliárd forint.
(Stop)

Gazdasági bővülés helyett nagyobb egyenlőtlenség és szegénység

Recesszióhoz sok, érdemi térségi felzárkózáshoz, az államadósság csökkentéséhez, vagy a fokozódó egyenlőtlenség és szegénység kezeléséhez kevés az a szerény iramú növekedés, amelynek tényét ugyan az OECD hétfőn délelőtt közzétett „magyar szemléje” elismeri, de egyúttal igen aggasztónak tartja a nagyon lassúnak ígérkező potenciális növekedési ütemet, aminek emeléséhez átláthatóságra, kiszámíthatóságra, a fékek és ellensúlyok jó működésére lenne szükség.

Az állami beruházások húzzák fel a gazdasági növekedést, a politika azonban visszatartja

Szükségtelen költségvetési lazítás, élénkülő állami beruházások, béremelések és uniós pénzek révén a magyar gazdaság nekilódulni látszik ebben az évben, de jövőre már lassul is az iram – írja a magyar gazdaságot elemző szemléjében az ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely hétfőn délelőtt ismerteti a tanulmányt a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Két évvel ezelőtt, 2012 márciusában foglalkozott utoljára részletesen a magyar gazdasággal az OECD, akkor külön fejezetet szentelve az egészségügy helyzetének. Most górcső alá vészi a versenyt olykor korlátozó üzleti környezetet, valamint a munkaerőpiacot és -mobilitást.

Az elemzés az alapüzenetét úgy fogalmazza meg, hogy miközben a gazdaság a múlt évben kikerült a recesszióból, a fellendülés szerény ütemű. A növekedési potenciált visszafogja a gyenge beruházási tevékenység, az alacsony képzettségűek alacsony arányú foglalkoztatása, valamint a munkaerő- és termékpiaci hiányosságok hosszú sora. Vagyis alapvető fontosságú, hogy szerkezeti reformok valósuljanak meg. A csekély növekedés az okaival együtt nemcsak az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP), hanem a jövedelmi különbségek és a társadalmi mobilitás kedvezőtlen alakulásában is tetten érhető. Magyarország könnyebben finanszírozza magát a nemzetközi piacokról, de minthogy a devizaadósság még mindig magas arányú, továbbra is sérülékeny.
Ezen alapvetések fényében a múlt évi növekedést 1,2 százalékra becsüli az OECD, az ideit két százalékra hozza ki, míg a jövő évire 1,7 százalékos előrejelzést ad. A beruházások a tavalyi stagnálás és a korábbi esztendők hanyatlása után igen mérsékelt iramban emelkedhetnek. A munkanélküliségi ráta az idei 10,1 százalékról 10,3 százalékra kapaszkodik vissza 2015-re, s az infláció sebessége is gyorsul 2,1-ről 3,5 százalékra. A költségvetés hiánya a GDP 2,9 százalékát nem lépi át – az uniós előírás miatt –, de ennek ellenére idén így is némi fiskális lazítást észlel az OECD, amely óv a választási költéstől, különös tekintettel az államadósságra, amelynek a nemzeti össztermékhez mért arányát 2013-ban 78,5, 2014-ben 78,4, 2015-ben 77,8 százalékra állítja be, s a hosszú távú kilátások szempontjából több forgatókönyvet is ismertet.
Ami tehát az államadósságot és feltételekkel teletűzdélt alkotmányos korlátját illeti, a 79 százalékos szint uniós szemmel nézve nem túl magas, de térségi összevetésben mindenképpen az. Ennél is fontosabb, hogy 2030 és 2060 között a társadalom elöregedéséből fakadó költségek a GDP négy százalékával emelkednek, vagyis az adósságot csökkenteni kell e várható többletkiadások fedezetének megteremtésére. Ha a gazdaság tartósan három százalékos növekedési ütemet diktálna, akkor az államadósság a GDP ötven százaléka, azaz az alkotmányos határ közelébe érne 2030-ra. Ehhez persze érdemi reformokra lenne szükség. Ha nem sikerül gyorsítani a gazdaságot, akkor viszont az államadósság szintje még 2030-ban is a GDP 70-80 százaléka között ingadozna. Ha az esetlegesen gyorsabb iramú növekedést további erőteljes költségvetési konszolidáció követné, akkor az adósság 2025 körül kerülne a GDP 50 százaléka alá.
A jelenleg észlelhető gazdasági növekedéshez hozzájárult az OECD szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusa is, bár közben az inflációs várakozások meghaladják a lelassult infláció iramát. A fiskális konszolidációban elért haladás a viszonylag kedvező nemzetközi pénzügyi környezetben mérsékelte az ország külső sérülékenységét, s a forint árfolyama is viszonylag stabil maradt 2012 óta, de rövid távon mégis tetemes kockázatok övezik a gazdaságot. Az amerikai jegybank tavaly májusi latolgatása óta az egész térséget érzékenyen érintik a piaci hangulatváltozások.
Az utóbbi napok fejleményei alátámasztják ezt a nézetet, bár a jelentésben értelemszerűen erről nem lehet szó, hiszen az anyag szerkesztését korábban lezárták.
A magyar gazdaságban tavaly az export mellett a belső kereslet is megjelent húzóerőként. Az állami beruházások meglódultak, és a feldolgozóiparban a magánbefektetések is, de utóbbit korlátozta az elégtelen üzleti bizalom és a szűkös hitelkínálat. A munkanélküliségi ráta 2013-ra javult, de a közmunka miatt, amiről az OECD-nek az a véleménye, hogy a program részvevőit nem tereli vissza a munkaerőpiacra. A belső kereslet azonban lendületet gyűjthet a pedagógusoknak és az egészségügyi dolgozóknak juttatott béremelések, a rezsicsökkentés – ami az OECD szerint nem készteti a háztartásokat energiahatékonysági beruházásokra, a szolgáltatókat pedig fejlesztésre –, az emelt családtámogatások és az uniós pénzből finanszírozott állami beruházások nyomán.
De aztán a gazdaság alacsonyabb növekedési ütemre tér át, a sovány növekedési potenciált meghatározó említett tényezők miatt, s az infláció irama is gyorsulhat. Súlyos kockázatokat tartogat az amerikai jegybank mennyiségi könnyítési programjának a szigorítása és az eurózóna feszültségeinek esetleges újabb növekedése. Megdrágulhat a magas külső adósság finanszírozása, távozhat tőke az országból és gyengülhet a forint, ami például a háztartások devizaadósságán keresztül csökkentheti a fogyasztást és a beruházást. S még több rossz hitel halmozódhat fel a bankszektorban. Ha Európában vagy a világban kedvezőtlen folyamatok indulnának meg, akkor az export visszaesése foghatja vissza a gazdaság növekedését.
A tartósan gyorsabb ütemű gazdasági növekedésre az életszínvonal emelése és a szomszédos országok utolérése végett volna szükség. Az elégtelen termelékenység, az alacsony foglalkoztatás és és a tőkefelhalmozás folyamatában elszenvedett veszteségek miatt csalódást és aggodalmat kelt a potenciális növekedési ütem, amely az OECD anyagában közölt grafikon szerint 2001 óta lényegesen alulmúlja Lengyelország, Szlovákia és Csehország teljesítményét. (E három ország 2010 óta hozzávetőlegesen 2,5 százalék körüli potenciális növekedési ütemet tartott és tart jövőre is, miközben a magyar nulla százalék közelébe esett, s 2015-ben is is alig egyszázalékos lehet.)
Bár a jövedelmi különbségeket illetően Magyarország nem haladta meg az OECD átlagát 2009-ben, azóta mind az egyenlőtlenség mértéke, mind a szegénység erőteljesen növekedett, részben a válság, részben a szociális támogatások megnyirbálása, a munkanélküli segélyek folyósítási idejének megfelezése, és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt…
(NOL)

A palesztinok Oroszországhoz fordulnak segítségért az amerikai-izraeli békefolyamat ügyében

Mahmoud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke január 23-án diplomáciai offenzívát indított a John Kerry vezette amerikai békekezdeményezés ellen. Vlagyimir Putyinnal és Dmitrij Medvegyevvel tartott megbeszélései nem sok kérdést hagytak az elnök által követett új irányvonalat és célkitűzéseket illetően.

A lépés minden jel szerint Kerry-t és Netanjahut is egyaránt meglepte. Ez már önmagában sem jó hír számukra, de emellett a két nemzet titkosszolgálatait is váratlanul érte az új irány.

Putyin és Abbas valószínűleg szándékosan azon a napon adták hírül meglepetésüket, amikor Kerry és Netanjahu két különböző nemzetközi eseményen, a Világgazdasági Fórumon és a Szíriával kapcsolatos Genf 2 tanácskozáson voltak.

A változás szele elsőként az ITAR-TASS orosz hírügynökségen keresztül érkezett, amely múlthét csütörtökön megírta, hogy Medvegyev és Abbas egy 1 milliárd dolláros szerződést írt alá a Földközi-tenger Gázával érintkező részén induló földgáz projektre. A Gazprom 30 milliárd köbméter földgáz kitermelését reméli az ügylettől.

A cikk szerint a Technopromexport nevű orosz cég pedig egy másik olajtermeléssel kapcsolatos projekt indítását fontolgatja a Palesztin Hatóság központjának számító Ramallahban.

Abbas a Putyinnal folytatott tárgyalásokat azzal kezdte, hogy elmondta, szerinte Oroszország egy „nagyhatalom”, amit kiemelkedőbb szerep illet meg a lobbanékony közel-keleti régióban.

A fejlemények által igen meglepett izraeli források csütörtök este közölték, nem értik miként köthettek az oroszok és a palesztinok szerződést a Gáza menti vizekre, amikor a kitermelési jogok a British Gas tulajdonában vannak. Ugyanakkor a British Gas valószínűleg nem tudná megtámadni az ügyletet, mert azt a Moszkvában december 27-én aláírt orosz-szír olajfeltárási szerződés kiterjesztéseként kötötték. Ettől függetlenül a lépés egyértelműen üzenetértékű és megkérdőjelezi a térség feletti gazdasági hatalom eddigi állását.

A lépés két fő szempontból aggasztó Izrael számára:

- Az orosz érdekeltségek akár körbe is zárhatják Izrael földközi-tengeri földgáz- és olajérdekeltségeit és az orosz vezetékek elvághatják az izraeli exportlétesítmények útvonalát.

- A nemzetközi törvények értelmében a Palesztin Hatóság még nem számít független államnak, így még nem jogosult különleges gazdasági zónák felállítására a Földközi-tengeren olaj vagy gáz kitermelési céllal. Ez a kérdés amúgy a John Kerry által vezetett béketárgyalások egyik napirendi pontja volt.

Moszkva úgy kerülte meg az akadályt, hogy átvette a Gázával szemközti offshore fúrások feletti irányítást és tulajdonképpen felajánlotta a palesztin partnernek az ügyletet, nem mellesleg arra is célozva ezzel, hogy Oroszország önálló nemzeti entitásként ismeri el Palesztinát, amelynek joga van nemzetközi szerződések aláírására. Ez precedenst állíthat és a palesztin állam kérdését Izraellel folytatott tárgyalások nélkül, mintegy csúsztatva oldhatja meg.

Az orosz vezetés számra pedig kiváló alkalomnak bizonyult, hogy vezetői képességeit megmutassa a térségben. Egyértelmű, hogy itt is (mint az iráni atomprogram vagy a szíriai konfliktus esetében is) Putyin többszörös lépéselőnyben van.

Moszkva már megmutatta, hogy nem minden esetben kell figyelembe vennie a nemzetközi szankciókat, amikor másfél milliárd dolláros szerződést kötött Teheránnal, napi félmillió hordó iráni olaj megvásárlására. Érdekes módon Washington egyetlen szóval sem tiltakozott a lépés ellen.

Nabil Shaath, a palesztin Fatah tagja a következőképpen foglalta össze a helyzetet:

„Ideje véget vetni a békefolyamat feletti amerikai monopóliumnak, miután Washington bebizonyította, hogy képtelen megállapodást kicsikarni Izraeltől.”

Szerinte a Szíria és Irán esetében alkalmazott orosz taktikák hatékonynak bizonyultak és nem látja, miért ne tudná Oroszország ellátni ezt a feladatot az izraeli-palesztin vonalon is. A palesztinok mindenesetre egyértelművé tették, hogy követnék más közel-keleti vezetők nyomdokait és nyíltan vagy titokban maguk nyitják meg a Moszkva felé vezető utat.

Forrás: prophecynewswatch.com

Orosz-kínai haditengerészeti gyakorlat a Földközi-tengeren

Szombaton kezdetét vette az orosz-kínai haditengerészeti gyakorlat a Földközi-tengeren, ami a két ország közös bevetéseinek előhangját jelenti a térségben. Oroszország Védelmi Minisztériumának bejelentése szerint a műveletben részt vesz egy orosz atommeghajtású cirkáló, a Pjotr Velikij, valamint a kínai Jancseng fregatt is.

Orosz cirkáló a Földközi-tengeren - nemhivatalosan a NATO-terroristák ellen

A gyakorlat a flották közös manőverezésével lett megnyitva, majd sor kerül a légvédelmi együttműködést és a két ország helikoptereinek egymás hajóin landolását gyakorló manőverekre is.

A végrehajtott feladatok célja, hogy az orosz és kínai haditengerészet műveleti kompatibilitását fejlesszék. A két ország flottái január 7.-én kezdték meg együttműködésüket a Földközi-tenger keleti térségében, a Szíriában raktárorozott vegyi fegyverek kivonásával.

http://www.hidfo.net/2014/01/27/orosz-kinai-haditengereszeti-gyakorlat-foldkozi-tengeren

Így lopják a milliárdokat a magyar EU-s építkezéseken - Íme, a részletek

Mintha átok ülne az uniós forrásból finanszírozott beruházásokon: hol a városligeti műjégen korcsolyáznak nyakig vizesen, hol a friss köztéri rehabilitációk összetöredezett, vagy össze-vissza lerakott burkolatán botladoznak a járókelők és hörögnek a vizuális élményen a bloggerek, hol kórházfejlesztések során bukkannak elő elképesztő bakik. Vajon tényleg törvényszerű, hogy az EU által pénzelt projektek minősége megkérdőjelezhető, s ha igen, miért van ez így? Vagy csupán egy-egy elszigetelt bénázás kapott nagyobb publicitást? - tettük fel a kérdést az építési piac szakértőinek.

A jelenség egyáltalán nem általános, nagyon sok, büszekségre okot adó fejlesztés is megvalósul - érvel az elvétve előforduló bakik mellett a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Barsiné Pataky Etelka ugyanakkor a hibáknak megágyazó általános jelenségekről is beszámol. A minőség szempontjából döntő a tervezés - hangsúlyozza, ám erre csupán az építmény költségének 4-6 százaléka jut. Az MMK elnöke inkább e nem jelentős összegű előkészítő tervezés elmaradásában, a tervek állandó módosításában, illetve a projektmenedzselésben keresné a minőségi kifogások forrását. Olyan garanciális elemeket hiányol például, mint a sajnálatos módon megszüntetett tervellenőrzés. A korábbi szabályozást ugyan nem tartja megfelelőnek, a nagyobb projekteken azonban szükségesnek véli ezt az elemet. Németországban például 800 tervellenőr van, idézi a német mérnöki munka kereteit, amelytől a magyar rendszer nem csak ezen a területen tér el.

Amiből mindig kevés van: az idő

Az MMK elnöke szerint a hazai tervezési szisztéma nem ideális. Míg Németországban az engedélyezési tervet 4-5 fázis is megelőzi, nálunk az uniós projekt az engedélyezési tervvel indul. A tartószerkezetről, statikáról például csak egy műleírás készül. A mélyebben kidolgozott német szisztéma a költségtervezést is megalapozottabbá teszi a megrendelő számára, ami Magyarországon problémás, sokszor ezért nem készül korrekt költségbecslés. Az előkészítés hiányosságait Barsiné a rendelkezésre álló idő szűkösségével magyarázza.

További hibaforrás a menetközbeni változtatás, amit a tervezésnek nagyon nehéz követnie - hívja fel a figyelmet az MMK elnöke. Barsiné azt is fontosnak tartaná, hogy a tervező kísérje is végig a beruházás alatt az építtetőt. Személyes kompetencia bevezetéséről, releváns gyakorlattal rendelkező tervező esetén plusz pontokról is beszél, amellett, hogy az irreális árak viszaszorítását alapvetőnek tartja.

Az orvosokkal együtt a tervezők is elmentek....

Maga a tervezés sem állhat mindig a helyzet magaslatán, erről az MMK egészségügyi műszaki tagozatának véleménye tanúskodik, melyet a TIOP-os kórházprojektek tervezési hibáiról osztott meg lapunkkal. Mint írják, a feladatot megfelelő szinten elvégezni tudó szakemberek a klinikai és kórházi mérnökök képzése 2008-óta szünetel. Ezen a szakirányú továbbképzési szakon 1992 és 2008 között 9 évfolyamon összesen 131 fő végzett, az egészségügy mostoha viszonyai miatt azonban a végzettek közel 80 százaléka már nem dolgozik szakterületén.

A pályázatok értékelésénél azt is több esetben is tapasztalták, hogy orvostechnológiai műszaki terv egyáltalában nem volt, vagy nem a megfelelő színvonalon készült el, esetleg jogosítvány nélkül, jogosultsággal nem rendelkező műszaki szakképzettségű személy készítette el. A több milliárd forint értékű uniós pályázatok során azonban az MMK szakértőinek ilyen észrevételét nem fogadták el, mondván, hogy "az orvostechnológiai műszaki terv benyújtása nem szerepelt a pályázati kiírásban!" Az MMK szakmai tagozata pedig hiába ajánlotta már korábban is fel a segítségét akár a pályázatok kiírásához, akár értékeléséhez, akár a megvalósítás során, ilyen irányú általános felkérést mind ez ideig még nem kapott.

...vagy elküldték őket

Az egészségügy tagozat szerint a probléma felveti az egészségügyi technológiai tervezéshez szakszerűen értő és a kórházakban, egészségügyi intézményekben alkalmazandó műszaki szakemberek (klinikai/kórházi mérnökök, szaktechnikusok stb) fontosságának kérdését, akitől többnyire az elmúlt időszak "takarékossági" intézkedései miatt váltak meg az érintett intézmények.

Mindezek eredményeként úgy vélik, mindenképpen törekedni kell arra, hogy az egészségügyi technológia szakterületen ismét legyen jogszabályilag is elismert tervezői és/vagy szakértői jogosultság, amelyet 2009-ben kormányrendelet szüntetett meg, és a 266/2013 szakmagyakorlásra vonatkozó kormányrendelet sem hozta vissza. A klinikai/kórházi mérnök képzés támogatását és a projektek végrehajtására, tervezésre és a kivitelezésre szükséges idő biztosítását külön is hangsúlyozzák.

Hiányzik a gondosság és megint az a fránya idő

Rendszerhibáról beszél Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. A silány minőség előállításában kulcstényezőnek tartja, hogy hiányzik a kellő gondosság a pályázati időszakban az ár-érték arány megállapításánál. Nem számolnak az időtényezővel, nem a megvalósulás idejére optimalizálnak, így nincs fedezet a pályáztatástól a kivitelezésig terjedő időszak árváltozásainak és az önerőt fedező hitel drágulásának követésére.

Általános, hogy a megrendelő az erős árversenyre számítva a lehető legtöbb műszaki tartalmat zsúfolja bele a projektekbe. Ez rendszerint be is jön, a túlélésért küzdő cégek irreális vállalásokat tesznek, mondván, majd csak lesz valahogy. A nyertes árak rendszerint köszönő viszonyban sincsenek egy szakmai alapossággal, normaidőkkel, fehéren foglalkoztatott munkavállalókkal számoló kalkulációval, ráadásul nincs betervezve a projekt 5-6 éves csúszásának anyagi fedezete sem. Erre nyilvánvalóan megfelelő tartalékokat kellene képezni, hogy működhessen a rendszer - hangsúlyozza az ÉVOSZ elnöke, aki a műszaki tartalom változtatásait nagyon rugalmatlanul kezelő, sok szereplős struktúrát is a lehetséges hibák forrásához sorolja.

És akkor a svindlikről még nem is beszéltünk...

Név nélkül nyilatkozó szakértőnk is a tervezéstől kezdi boncolgatni a minőségi hibák gyökerét, csakhogy megvilágításában kulcsszerep jut a tudatosságnak. Eszerint a tervező már kezdettől kapcsolatba kerül a leendő kivitelezővel, aki nem mellesleg, hivatalosan még nem nyerte meg a közbeszerzést, és vele egyeztetve fals számokat, a többi pályázót megtévesztő "aknákat" helyez el a tervbe, már ilyenkor megágyazva a kivitelezőt és saját magát is plusz pénzhez juttató pótmunkáknak, silányságnak.

Lehet rossz a méretezés, kimaradhatnak fontos elemek, elíródnak a technológiai utasítások, disszonánsak a projekt elemei. A tervezők nem is a feltűnően alacsony tervezői díjakból keresik meg az extrákat, hanem később, az eleve beépített csapdák korrigálásánál, a betervezett anyagok cseréjénél keletkező profitból való részesedéssel.

A kivitelezés egy újabb menet, ekkor kicserélik olcsóbbra és ócskábbra a tervben szereplő anyagokat, igaz, papíron ezek is a tervezettel azonos minőségűek. Az itt keletkező különbözeten keres a tervező, és ebből jut a korrupcióra is. Az árdifferencián mintegy 15 százalék a nyereség, a teljes beruházás bekerülési értékének nagyjából 5-8 százaléka a kiosztható pénz.

Egy igazi Kánaán...

A régészet, a gépészeti tervezés, vagy a burkolás a pótmunkák és anyag csereberék Kánaánja, mindennapos, hogy nem a tervezésnél, előkészítésnél bemutatott minőség épül be a későbbiekben. Az üzemeltetés, karbantartás sem előírásszerű - rendszerint pénzhiány miatt -, ezért a gyors tönkremenés szinte garantált. A bonyolult kórházi projektek tervezési hibái pedig gyakran a megvalósításban érdekelt felek különböző irányú elköteleződéseire vezethetők vissza - állítja forrásunk. Előfordul, hogy az orvostechnikát úgy építik be, hogy nem, vagy nem hatékonyan használható, vagy a higiéniai előírások betarthatósága sérül.

A csereberék rendszerint a hallgatásban érdekelt műszaki ellenőrők tudtával zajlnak. Gyakori, hogy a tervező, a műszaki ellenőr, a beruházó és a projekt menedzser egy és ugyanaz, ilyenkor még olajozottabban működik a rendszer. A fő cél, hogy papíron minden stimmeljen és megfeleljen a szigorú uniós és közbeszerzési szabályozásnak.

A megrendelő érdekeit ilyenkor senki nem nézi

A megrendelő érdekei és a minőség az uniós finanszírozású beruházások közbeszerzéseinél háttérbe szorul, ezen a pályán a kifogások, a pótmunkák hajszolása, a lepapírozás, az anyagok csereberéje áll a középpontban, ezen lehet keresni valójában. A minőségi hibák sokszor nem is kerülnek napvilágra, publikálásuk a sikerpropagandában érdekelt megrendelőnek is kínos lenne, hiszen a kifogásokat, változtatásokat időben kellett volna jelenteni, az ellenőrnek pedig hozzájárulni a módosításokhoz.

Az össznépi játék részeként a szakmai minősítő szervezetek olyan anyagokat minősítenek, amelyekről elvileg még nem is lehetne tudni, hogy a közbeszerzés során rájuk esik a választás. Ám mivel maga a minősítés 60-70 napot vesz igénybe, más anyagnak, beszállítónak esélye sincs nyerni, a közbeszerzés kiírásától a beadási határidőig ugyanis nincs is elég idő a minősítésre. Nem mellékes adalék, hogy a szakértők is az ideálisnál jobban függenek a kivitelezőtől.

Mi a megoldás?

Az anomáliák felszámolására a magánberuházások tömeges elterjedése hozhat megoldást, forrásunk szerint ezek elfüstölnék a felsorolt problémákat.

Napi

Megint egy bankóriás fenyegeti bedőléssel a pénzügyi rendszert

Egy közel félmilliárd dolláros alap január végén jár le, a terméket kibocsátó China Credit Trust vagyonkezelő tröszt azonban aligha tudja kifizetni a befektetőket. Ugyanis a magas hozamok ígéretével összeharácsolt pénzt egy csődközeli állapotba került kínai bányászvállalat kapta hitelként. A terméket a világ legnagyobb bankjának, az ICBC banknak a fiókjaiban értékesítették, a gigászi pénzintézet azonban egy fillért sem hajlandó fizetni a pórul járt befektetőknek. A kínai kormányzat eközben már arról tárgyal, hogyan lehetne megmenteni a befektetőket, és elkerülni a hivatalos kínai bankrendszer mellett fokozatosan felépült árnyékbankrendszer totális összeomlását.

Hárítja a felelősséget a világ legnagyobb bankja

A kínai ICBC bank (Industrial and Commercial Bank of China), amely jelenleg eszközei alapján a világ legnagyobb bankjának számít, bedőlt hitelek miatt néz farkasszemet a befektetőkkel. A bank részvényeinek árfolyama múlt héten érzékenyen reagált a hírre, hogy a pénzintézet nem akarja vállalni a pénzügyi felelősséget egy fiókhálózatán keresztül hirdetett és értékesített befektetési eszközért.

A bank a China Credit Trust vagyonkezelő tröszt "2010 China Credit / Credit Equals Gold 1 Collective Trust Product" névre keresztelt termékét értékesítette, amely a hónap végén, január 31-én jár le. Most azonban úgy tűnik, hogy a befektetők nem látják viszont pénzüket, vagy legalább is nem a teljes befektetett összeget.

A hitelezés egyik típusáról van szó

Az úgynevezett WMP-ket (wealth management product - vagyonkezelési termék) egyes kínai vagyonkezelő trösztök arra használják, hogy vonzó hozamok ígéretével gyűjtsenek forrást, amelyet aztán hitelként továbbadnak. A szóban forgó esetben a China Credit Trust az ICBC-n keresztül összegyűjtött 3 milliárd jüant (közel 500 millió dollárt) egy tőzsdén nem jegyzett szénbányászattal foglalkozó óriásvállaltnak, a Shanxi Zhenfu Energy Groupnak adta tovább hitelként.

2013.07.04 06:30 A pánik háttere: baljós árnyékvilág nőtt a bankrendszer fejére

A Zhenfu elnökét, Wang Ping Yant, azonban 2012 májusában pénzintézeti engedély nélküli betétgyűjtésért letartóztatták, és nyomozást indítottak a bányászcégnél. Mint kiderült, a vállalat összesen 2,9 milliárd jüannyi magas kamatú hitelt vett fel, ezzel 5,9 milliárd jüanra duzzadt a cég kötelezettségeinek összege. A vállalat a bányászipar visszaesése és a szén árfolyamának zuhanása miatt csődközeli állapotba került, így veszélybe került a China Credit Trusttól (becslések szerint körülbelül 12 százalékos kamattal) felvett hitel visszafizetése. Nem egyedi esetről van szó, de jelenleg az egyik legnagyobbról: hasonló termékek miatt már más bankok és vagyonkezelő trösztök is bajba kerültek.

A veszteségek rendezéséről már folynak a tárgyalások

Az ICBC elnöke, Jiang Jianging CNBC-nek tett nyilatkozatában arról beszélt, hogy a bank nem kompenzálja a befektetőket a veszteségekért. Pedig csütörtökön még arról írt a nemzetközi sajtó, hogy a Shanxi tartományi kormány (ahol a terméket kibocsátó tröszt működik) a várható veszteség felét, az ICBC és a China Credit Trust 25-25 százalékát állná, a kínai kormányzat pedig az árnyékbankrendszer összeomlását megakadályozó lépésekről tárgyal. Félő ugyanis, hogy a sorra lejáró árnyékbanki hitelezésre használt termékek megrengetik a kínai pénzügyi rendszert. Ha ez bekövetkezik, akkor a világgazdaság növekedési motorjaként szolgáló országon túl a nemzetközi piacokon is pánik söpörhet végig.

Szerdán arról is szó esett, hogy esetleg új befektetőktől gyűjtött pénzből fizetik ki a lejáró tartozást, csütörtökön pedig a China Business News tudósított arról, hogy a vagyonkezelő tröszt egy meg nevezett biztosítóval tárgyal a bányászcég csődje elleni biztosítás megvásárlásáról.

A szabályozók arra hívják fel a figyelmet, hogy a befektetőknek a nagy hozamokat ígérő termékeknél vállalniuk kell a magasabb kockázatot is, különösen, ha a termékért garanciát nem vállal azt kibocsátó alap vagy bank. Bár a bankok jellemzően jogilag nem kötelesek garanciát vállalni a fiókjaikon keresztül eladott termékekre, a bankokba vetett bizalmat rombolja, ha nem térítik meg a veszteségeket. A korábbi évek bevett gyakorlata az volt, hogy ilyen esetekben a kormányzat megmentette a csődközeli állapotba került cégeket, de kérdéses, hogy még meddig tehetik ezt meg, és hogy egyáltalán meddig akarják megtenni.

A túlzott hitelezés visszafogásának egyik eszközét drasztikus lépéssel tesztelte tavaly júliusban (és később decemberben) a kínai jegybank, a pénzcsapok elzárásával likviditási válságot okozott a bankoknál. A repópiaci hozamok megemelkedtek, a 3 hónapos kínai bankközi kamatláb (SHIBOR) június 21-én 10% közelébe ugrott. Voltak olyan bankok, amelyek ideiglenesen fel is függesztették a hitelezést egyes fiókjaikban.

Az árnyékbankrendszer finanszírozási tevékenysége többféle formát ölt:
Vállalati kötvényfinanszírozás (a nyugatihoz hasonló)
Megbízotti (entrusted) hitelezés: vállalatok közötti hitelezés bankok részvételével úgy, hogy ezek a követelések nem kerülnek be a bankok mérlegébe, a bankok viszont jutalékbevételt kapnak érte
"Trust" hitelek: befektetési társaságok által végzett finanszírozás az általuk összegyűjtött forrásokból
Informális (magánszemélyek és vállalatok közötti rejtett) hitelezés
Vagyonkezelők közreműködésével végzett értékpapírosítás
Maguk a bankok is végeznek "árnyékbanki" finanszírozást. Ennek technikája: a szabályozói korlátozások elkerülése érdekében "A" bank garanciát nyújt "B" bank hiteleire, utóbbi pedig ezeket nem ügyfélhitelként, hanem bankközi hitelként könyveli el. A Morgan Stanley becslése szerint e hitelek összege 2012 végén elérte a 14 000 milliárd jüant, ami a kínai GDP közel 26%-a. Összességében az árnyékbanki finanszírozás és az így "elrejtett" bankhitelek az elmúlt 12 hónap kínai hitelnövekményének közel felét adhatták.

A hivatalos hitelezés eközben sem állt le

Az árnyékbanki hitelezés mellett a hivatalos banki hitelezés sem torpant meg idén annak ellenére, hogy a kínai szabályozói reformok egyik fontos célja a gazdaság fenntartható növekedési pályára állítása (a mértéktelen hitelezés visszafogása). A négy legnagyobb, állami kézben lévő kínai bank január 20-áig összesen 440 milliárd jüant (72,7 milliárd dollárt) hitelezett, ami közel másfélszerese az egy évvel ezelőttinek. A négy nagybank helyezi ki az ország hiteleinek durván a harmadát. Igaz, a kínai jegybank által mért aggregált finanszírozás decemberben 1230 milliárd jüanra (közel 204 milliárd dollár) esett vissza, ami az egy évvel korábbi 1630 milliárd jüanhoz képest jelentős csökkenésnek számít.

Decemberhez képest pesszimistábbak a kínai feldolgozóipari vállalatok, az HSBC feldolgozóipari beszerzési menedzser indexének értéke 50,5 pontról 49,6 pontra esett vissza januárban, ami elemzők szerint arra utalhat, hogy ez első negyedévben is relatív gyengén teljesíthet a gazdaság. A hitelek fűtötte gazdaság lassulássa már tegnap is aggodalmakat okozott a világpiacokon, a vezető amerikai indexek 1 százalék körüli mínuszban zártak, és a félelem index (VIX) is több mint 10 százalékkal emelkedett. Pedig még csak aggasztó jelekről és várakozásokról lehet hallani, ha valóban bekövetkezik az árnyékvilág összeroppanása, az szinte beláthatatlan következményekkel jár majd.

Portfolio

Kevés a pénz az európai nagybankoknál

Tőkehiánnyal küzd a 60 legnagyobb európai bank, az OECD tanulmánya szerint 84 milliárd euró feltőkésítésre lesz szükségük.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a német WirtschaftsWoche hetilap által megszellőztetett tanulmánya szerint az európai nagybankok mérlegvizsgálatából az derül ki, hogy hatvan hitelintézet mintegy 84 milliárd eurós tőkehiánnyal küzd. A legrosszabb a helyzet a francia Crédit Agricole-nál, ahol az alulfinanszírozás 31,5 milliárd eurót tesz ki, de a Deutsche Bank sem örülhet a 19 milliárdos tőkehiánynak, míg a harmadik helyen a Commerzbank áll 7,7 milliárdos lyukkal. A jelentés szerzői abból indulnak ki, hogy az Európai Központi Bank (ECB) is hasonló nagyságrendű tőkehiányt állapít majd meg, amikor az év során átvilágítja a 128 európai pénzintézetet és elvégzi a stressztesztjüket, vagyis a sokktűrő képességüket vizsgálja, mielőtt átveszi felügyeletüket. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, reméli, hogy az ECB vizsgálatának kellemetlen hírei is lesznek, mert az hitelességét bizonyítja majd.

A kérdés persze a módszertan, az elmúlt napokban már megjelent egy német−amerikai közös tanulmány is (Napi Gazdaság, január 21.), amely ugyan nagyságrenddel nagyobb tőkehiányt mutatott ki, de szerzői elismerték, hogy szigorúbb követelményekkel végezték modelljüket, mint ami az ECB várható állapotfelmérését jellemzi majd. Az európai bankok korábbi két alkalommal elvégzett stressztesztje túlságosan is elnézőnek bizonyult, senki nem vonja kétségbe, hogy indokolt a szigorúbb eljárás, például a rossz hitelkihelyezések megítélésében.

A Commerzbank nem kívánta kommentálni a német lap értesülését, a Deutsche Bank csupán a tavalyi utolsó negyedév múlt héten közzétett adataira utalt, amely meglepetésre milliárdos hiányt mutatott ki, ugyanakkor kiemelte, hogy a bank sajáttőke-aránya 9,7 százalékra emelkedett, a tőkeáttételi mutatója pedig 3,1 százalék.

Az OECD 34 tagállama február közepén tárgyalja meg a tanulmányt. Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja nem vár drámai meglepetést az ECB átvilágításától, szerinte az európai bankok tőkeellátottsága éppen olyan jó, mint az amerikai hitelintézeteké.

Napi Gazdaság