MEXIKÓBAN KEMÉNY A HELYZET

MEXIKÓBAN KEMÉNY A HELYZET

A hazai hírekben Mexikó csak akkor szerepel, ha néhány drogbárót és maffiavezért elfogtak. A társadalmi okokról és háttérről soha nem szólnak és arról sem, hogy az USA-val határos országnak miért olyan az élete amilyen. Az alábbi részlet egy Napi Jelentés című argentin oldalról származik. Nem fordítjuk a cikket, csak a lényeget közöljük, mert sok olyan rész van benne ami nem érdekes. Most titkos állami iratokat tett közzé egy helyi lap. Mexikónak az egyik legvéresebb tartományáról van szó.

MAGYARORSZÁGI PÁRHUZAM

A témát azért közöljök mert néhány ponton hazai mocsokos viszonyainkra ismerhetünk rá. A cikk szerint az egyik maffifészek városban 2007-ben találkozót tartottak a maffivezérek. Ez a völgy egy sivatagi közponban található Mexikóban. A hely sok bűncselekményről ismert, ahol a gyilkosságok és gengszterek egymással leszámoltak. Ott történt hat évvel ezelőtt, ezen a találkozón ami olyan volt mint egy filmjelenet, ahol a mexikói bandák egymással leszámoltak. A szervezett bűnözés főnökeit 14 polgármester képviselte, akik ezen a helyen gyűltek össze. „Családnak” nevezi magát ez a legnagyobb bűnszervezet Mexikóban, akik ott üléseztek 2008-2011 között. Ezek pénzelték a választási kampányokat. A helyi lap cikke most feltárt dokumentumokkal közzétette, hogy ezek a gyűlésezők a legkegyetlenebb gengszterek és tisztviselők voltak, akik közül többen most is közhivatalt viselnek. A fotón holttestek lógnak, egy kapu bejáratánál, az egyik az önkormányzatnál, a leszámolások után.

MAGYARORSZÁGON HÁNY MAFFIACSALÁD LEHET?

Van egy másik bűnszervezet is a (The Knights Templar) Templomos Lovagok (ezek a mai világban valójában SZABADKŐMŰVESEK az angol lexikon szerint is. A szerk.), akik ellen háborút folytat a rendőrség, miután egy sor letartóztatást csináltak. Ez a háború Mexikóban a biztonsági erők és a szervezett bűnözés között folyik, ahol a politikusok a fő bűntársai a szervezett bűnözőknek. Eközben a lakosság bezárkózik a saját otthonába, félnek és rettegnek. Kép: az argentin oldalról és a két sukorói bűnöző, akik az amerikai zsidófőnöknél, Laudernél följelentették Magyarországot

UGYE MILYEN ISMERŐS A HELYZET?

Kép: 14 bűnöző polgármester közül 10-nek a képét közölte az argentín oldal, de csak 9-et fogtak még el belőlük


http://amagyaroldal.hu/hirek/content/ez%C3%A9rt-hallgatj%C3%A1k-el-n%C3%A1lunk-mexik%C3%B3i-h%C3%ADreket

Irán a Vatikánnal szövetkezne

Az iráni elnök szerint Teheránnak és a Vatikánnak szövetségre kellene lépnie a közös ellenségek, mindenekelőtt a terrorizmus és a szélsőségesség megfékezése érdekében, jelentette a Fides vatikáni hírügynökség. Az iráni viszonyok között mérsékeltnek számító Haszan Róháni a katolikus egyházfőhöz intézett felhívásában ezenkívül az iszlám és a keresztény világ közötti párbeszéd újraindítását is sürgette.

Az iráni elnök Teheránban találkozott Leo Boccardi új apostoli nunciussal (pápai követ), aki múlt vasárnap adta át megbízólevelét. A Fides szerint Róháni a Twitter közösségi oldalon a találkozóról azt írta, hogy az iszlámnak és a kereszténységnek soha nem volt annyira szüksége a közös párbeszédre, mint most. Szerinte hasonlóak a céljaik az igazságtalanság és a szegénység elleni küzdelemben.

Az új pápai követ hangsúlyozta, szeretné, ha a két erős állam együttműködne a közel-keleti regionális konfliktusok, mindenekelőtt a szíriai polgárháború megoldása érdekében.

MTI

Százezer lőszert vettek a parlamenti őröknek

Az őrség 350 fős állományának tagjai évente négyszer mehetnek lőgyakorlatatra egy IV. kerületi lőtérre. Százezer darab lőszert vettek a parlamenti őrök kiképzéséhez, és október közepétől egy évre kibéreltek nekik egy IV. kerületi lőtermet – adta hírül a Blikk kedden. A beszerzés költsége 17 millió forint volt.
Az éves kiképzési terv szerint évente négyszer mehet gyakorlatra az országgyűlási őrök 350 fős állománya, és egy lőgyakorlaton 50-75 töltényt használhatnak el a fegyveresek.
Az Országgyűlés Hivatala nem adott engedélyt a Blikk újságírójának, hogy körülnézzen az újpesti lőtéren.
A Parlament környékén utoljára 1956-ban ropogtak a fegyverek.
(HVG)

Óriás kőbánya nyílik Zircen! - Natura 2000 terület mellett

Kedves Címzett, akinek nem lenne egyértelmű, én (Koós Gábor) indítottam ezt a petíciót. A magyar helyesírás szabályai ellen vétettem a címben, de sajnos tudatos, mert a címmező nem engedett több karaktert. De tényleg kérem, hogy küldjétek tovább, ha egyetértetek, akinek csak tudjátok. Sok segítséget kaptam azoktól, akiknek a korábbi információkat küldtem, köszönöm nekik. Fontos lenne a tekintélyes támogatószám, mert ha a tervezett bányanyitás megkapja a környezetvédelmi hozzájárulást, már senki nem állíthatja meg, mivel a zirci képviselő-testület gyakorlatilag elkötelezte magát, hogy módosítsa az építési szabályzatot, amely lehetővé teszi a külszíni bánya nyitását.

Észrevételeket, pontosításokat köszönettel fogadok, jegyezzétek be a petícióhoz.
http://www.peticiok.com/tiltakozz_zircre_a_bakony_szivebe_tervezett_orias-kbanya_ellen#form



Üdvözlettel

Koós Gábor

 Tiltakozz Zircre, a Bakony szívébe tervezett óriás-kőbánya ellen!

 

A Bakony fővárosában hatalmas mészkőbánya nyílik hamarosan.

A Zircről Borzavárra vezető műút mellett, a Bocskor-hegy oldalában, zavartalan természeti környezetben "ékeskedik" majd kb. 500 méter hosszban és kb. 250 méter szélességben, több mint 14 hektár területen. Méreteire jellemző, hogy területén több mint háromszor elférne a zirci Ciszterci Apátság teljes épületegyüttese, és a több mint 50 méteres sziklafal eltakarná az Apátság templomtornyát.

Közvetlenül mellette, 85 méterre hatalmas, összefüggő Natura2000 különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található. Az Országos Kék Túra útvonala 400 méterre halad el. A tervezett bánya Zirc város lakóterületeitől 1300, Borzavár községétől 1000 méterre van.

A bánya élettartama 90 év. Ez alatt kamionok ezrei több mint 3 millió tonna követ szállítanak majd Zirc városközpontján és legforgalmasabb utcáin keresztül.

Olvasd el az előzményeket és hogy hol tart ma az ügy: http://zirc.blog.hu/2013/10/15/_banya_pedig_lesz_a_kobanya-ugy_legujabb_fejlemenyei_1_kiegeszites

Józan ésszel nehéz megérteni, hogy egy olyan térségben, amely a kivételes természeti adottságainál fogva a turizmusból él és szeretne hosszú távon megélni, amely pályázati pénzek százmillióit fekteti be turisztikai szolgáltatások fejlesztésébe, az idelátogatókat vonzó városkép szépítésébe, a helyi döntéshozók arra készülnek, hogy a külszíni bányák jelenleg fennálló létesítési tilalmát feloldják és zöld utat adjanak a bányanyitásnak.

Talán még nem késő! Nem csak az itt élő és elszármazott zirciek és borzaváriak támogatását várjuk, hanem a Bakonyt ismerőkét, a természetet szeretőkét is, akik felelősséget éreznek az utánunk következő nemzedékekért, és nem akarják, hogy egy soha be nem gyógyuló óriási tájseb csúfítsa el örök időkre a bakonyi hegyoldalakat.

A tiltakozás mindazoknak a hatóságoknak, testületeknek, civil szervezeteknek szól, akik tevékenységükkel tevőlegesen hozzájárulnak, vagy tehetnének, de nem tesznek ellene, hogy megvalósuljon ez a szörnyűséges természet- és környezetrombolás.

A tiltakozást küldd tovább minél több ismerősödnek!

 http://www.peticiok.com/tiltakozz_zircre_a_bakony_szivebe_tervezett_orias-kbanya_ellen#form

Megszorításokkal kezdhet jövőre az “új” kormány

Választási költségvetésről ugyan nincsen szó, de ha a gazdaság nem okoz kellemes meglepetést, akkor nagyjából 170 milliárd forintnyi újabb megszorítás jöhet jövőre. A kormány túl sokat vár az áfából és az új vállalati adókból 2014-ben, miközben a tartalék nagysága jócskán elmarad a korábbi évek gyakorlatától – pedig az évközi kiigazítást még jelentősebb biztosítékok mellett sem sikerült megúszni az elmúlt években. Bár a napokban az Európai Bizottság rábólintott a jövő évi költségvetés tervezetére, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is évközi intézkedésekre lesz majd szükség annak érdekében, hogy a deficit ne haladja meg a GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélt. A jelenlegi tervekben ugyanis több olyan tétel is szerepel, amelynek megvalósítását jelentős kockázat övezi, miközben a tartalékok nagysága messze elmarad a korábbi évek gyakorlatától.
A tisztánlátás érdekében érdemes kiemelni a költségvetés azon sorait, amelyek leginkább veszélyeztetik a jövő évi hiánycélt, szembeállítva a büdzsében szereplő biztosítékokkal, illetve az olyan bizonytalanságokkal (pozitív kockázatokkal), amelyek javíthatják az egyensúlyt.
Kevesebb áfa és jövedéki adó
A legnagyobb probléma a korábbi évekhez hasonlóan a bevételi oldallal, azon belül is az adóbevételekkel van. A várható eltérések szerkezete ráadásul kísértetiesen emlékeztet az idei évre: a fogyasztási adók számottevő alulteljesítését csak kis részben képes ellensúlyozni a munkát terhelő adók többlete.
Miután az idei évre várt 2953 milliárd forintos előirányzattól még az NGM saját becslése szerint is várhatóan 150 milliárd forinttal elmarad az általános forgalmi adóból várható bevétel, a jelenség hasonló nagyságrendben várhatóan megismétlődik jövőre is. Ezt jelzi az MNB legfrissebb előrejelzése, az ÁSZ értékelése , valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szeptember végén készült technikai kivetítése is.
Nem ússza meg a költségvetés a dohányzással, illetve annak értékesítésével kapcsolatos jogszabályi környezet változását sem: miután az idei év első hónapjában negyedével csökkent a legális értékesítés volumene az egy évvel korábbi adatokhoz képest, jövőre várhatóan az adóemelés ellenére is mintegy 30 milliárd forinttal elmaradhat a jövedéki adóból származó bevétel a tervezett összeghez képest.
Bár a nemrég benyújtott adótörvényekben tetten érhető a kormány azon szándéka, hogy vonzóbbá tegye a tavaly bevezetett új vállalati adókat, a kivából és a katából jövőre együtt várt 123 milliárd forint meglehetősen ambiciózusnak tűnik annak fényében, hogy a két adónemből idén összesen várhatóan nagyjából 35 milliárd forintot realizál a költségvetés. Ezen kívül első sorban az idei évi tapasztalatok alapján kockázatosnak tűnik a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevétel is, bár az is igaz, hogy a kormány idén sem volt rest egyszeri pótlólagos befizetésre kötelezni a bankokat.
Részben az új vállalati adók viszonylag alacsony népszerűsége, részben a kedvező 2013-as folyamatok alapján viszont méltán bizakodhat abban a kormány, hogy a munkát terhelő adókból (elsősorban az szja-ból, kisebb részben a járulékokból) származó bevétel akár 60 milliárd forinttal is meghaladja a tervezett szintet. Ráadásul ezt a folyamatot tovább erősítheti, ha a családi adókedvezmény kiterjesztésének hatására a bérjellegű kifizetéseket (különösen a prémiumokat) tömegesen próbálják majd az év végéről átcsúsztatni a jövő év elejére – csökkentve ezzel viszont a költségvetés idei bevételeit. A fentiek miatt az adóbevételek összességében mintegy 230 milliárd forinttal elmaradhatnak jövőre a tervezett szinttől.
Túl kicsi a tartalék
A költségvetési kiadások előrejelzését több bizonytalanság övezi, mivel sokkal inkább függ a kormány ad hoc döntéseitől, mint a külső körülményektől (pl. bérek, fogyasztás). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy érdemben nagyobb a kormány mozgástere. Ha év közben úgy látja, akkor törvénykezés nélkül is képes korrigálni a folyamatokat például a beruházások leállításával, vagy extra tartalék képzésével – amire bőven találunk példát az elmúlt évekből. Jelenleg csupán egy területen látunk komoly, számszerűsíthető feszültséget: az Egészségügyi Alapon belül az összevont szakellátásra szánt 615 milliárd forint alig valamivel nagyobb, mint az idei évre vonatkozó módosított előirányzat (606 milliárd forint), ami érdemi kockázatot jelent annak fényében, hogy az egészségügyi intézmények egyre növekvő adósságállományával előbb-utóbb kezdeni kell valamit.

Várható eltérés a tervekhez képest 2014-ben (a negatív szám rontja az egyenleget, a pozitív javítja

	Mrd Ft	GDP %
Általános forgalmi adó	-150	-0,5
Jövedéki adó	-30	-0,1
Új vállalati adók (kiva, kata)	-60	-0,2
Bérterhek (szja, járulékok)	60	0,2
Egyéb adók (tranzakciós illeték, bányajáradék stb.)	-50	-0,2
Egészségügyi kiadások	-40	-0,1
Tartalék	100	0,3
Összesen:	-170	-0,6
Forrás: Privátbankár.hu számítás

Bár a tartalék elsősorban amúgy is az év közben felmerülő kockázatok kezelését szolgálja, nem pedig a már az év elején sejtett/tudott elmaradások pótlását, a jövő évre tervezett 100 milliárd forint mindenképpen meglehetősen kevésnek tűnik az eddig bemutatott kockázatokhoz képest. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben 268 milliárd forintos, 2013-ban pedig 400 milliárd forintos tartalékkal vágott neki az évnek a költségvetés és ennek ellenére mindkét évben kénytelen volt több, jelentős költségvetési kiigazítást végrehajtani a kormány…
(privatbankar)

Robbanás előtt a magyar menekülthelyzet

Tavaly már csaknem félmillió migráns érkezett az országba. A megsokszorozódott menekültáradat miatt Magyarországnak olyan problémákkal kell szembenéznie, mint az EU déli államainak, ahonnan mostanában többször is halálos tragédiákról hallani. Az európai uniós menekültpolitika gyerekcipőben jár, Magyarországon pedig csak tűzoltásra futja.

Az európai migrációs politika sem tud segíteni az egyre inkább katasztrofálissá váló magyar menekülthelyzeten. Az Átlátszó.hu tényfeltáró riportja szerint Magyarországra idén eddig négyszer annyi menekült érkezett, mint a korábbi években. A magyar menekültügyi rendszer roskadozik a teher alatt, a táborok túlzsúfoltak, a hatóságok sokszor indokoltnak tűnő kérelmeket utasítanak el.

Úgy tűnik, hogy Magyarország egy olyan jelenségbe kóstol most bele, amivel az EU déli határán lévő tagállamok már évtizedek óta küzdenek. Az Európai Unió közös menekültpolitikája pedig még csak gyerekcipőben jár, noha az EU külső határain fekvő tagállamokra egyre nagyobb migrációs nyomás fog nehezedni.

A szeptemberben megváltozott idegenrendészeti szabályozás sem könnyített a magyarországi menedékkérők helyzetén. Az új szabályozás ugyanis anélkül, hogy érdemben gyorsította volna az elbírálást, a korábbi 18-ról két hónapra csökkentette azt az időszakot, amíg valaki a közösségi szálláson tartózkodhatnak. Ezt követően a menedékkérőnek hely- és nyelvismeret nélkül, egyedül kellene gondoskodniuk szállásukról és ellátásukról.

Ez sokszor lehetetlen feladatnak bizonyul, így a menedékkérőből hajléktalan lesz. Tovább nehezíti a menedékkérők helyzetét, hogy amíg nem kapják meg a menekült-státuszt, addig hivatalosan nem vállalhatnak munkát, nincs egészségbiztosításuk, és beilleszkedési támogatást sem vehetnek igénybe.

Ismerkedünk a problémával
A szicíliai Lampedusánál idén októberben tűzre kapott, majd elsüllyedt egy eritreai menekülteket szállító csempészhajó; 364-en vesztették életüket. Néhány nappal később egy szíriai menekülteket szállító hajó süllyedt el, a balesetben újabb 38 ember vesztette életét.

A sorozatos szerencsétlenségek felkeltették az uniós vezetők figyelmét is, ám az Európai Tanács októberi ülésén szép szavakon túl csak annyiban állapodtak meg a felek, hogy 2014-ben visszatérnek az európai bevándorlási politika felülvizsgálatára. Pedig az EU területére érkező gazdasági migránsok és politikai okból menekült-státuszért folyamodók száma évről évre emelkedik, 2013-ban pedig több országban, köztük Magyarországon is robbanásszerű növekedés következett be.

Magyarországra a KSH adatai szerint tavaly 470 000 migráns érkezett. Alig 4 százalékuk folyamodik menekültstátuszért, ez a szám mégis többszöröse a korábbi években tapasztaltnak. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban az előző évhez képest az unió egészében ötven százalékkal nőtt a menedékkérők száma. Ezen belül messze Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a benyújtott kérelmek száma, az Eurostat szerint a tavalyi szám huszonötszörösére.

A magyar adatok akkor is döbbenetes emelkedést mutatnak, ha nem az arányokat, hanem az abszolút számokat nézzük: az Eurostat szerint 2012-ben csak a 80 milliós Németországban nyújtottak be több kérelmet, mint Magyarországon. Annak okait, hogy miért éppen Magyarországon nőtt meg a menekültstátuszért folyamodók száma, a szakértők is csak találgatják.

A legkézenfekvőbb megoldás szerint a Közel-Keletről és Észak-Afrikából induló migránsok egyre nagyobb arányban választják a Törökországon, Görögországon, Szerbián vagy Románián át haladó, és Magyarországon végződő balkáni útvonalat.

A magyar hatóságok által elfogott emberek nálunk nyújtják be kérelmüket, és mivel jóval többen érkeznek, mint korábban, a kérelmek száma is megsokszorozódott. Azt is érdemes tudni, hogy Magyarországon, sőt egész Európában a legtöbb menedékkérő orosz és koszovói származású. Az ebből a két országból érkezők száma az utóbbi években hasonló arányban nőtt, mint a közel-keleti és észak-afrikai migránsoké, ami tovább fokozta az EU keleti határaira, többek között a magyar határra nehezedő migrációs nyomást.

Hol marad az összefogás?
A menekültkérdés tipikusan olyan probléma, amely az uniós tagállamok szolidaritáson alapuló összefogását igényelné. Nem minden országot sújt egyformán, hiszen a gazdasági vagy politikai okokból jobb életre vágyó migránsok az EU déli és keleti határán tűnnek fel, miközben céljuk elsősorban az, hogy az EU gazdagabb, nyugati és északi területeire jussanak el.

A menekültkérdés minden tagállamban rendkívül érzékeny politikai kérdés. A menekültek ügyének elbírálása, átmeneti elhelyezésük, kiutasításuk, illetve befogadásuk esetén a társadalmi integrációval járó költségek és feladatok komoly kihívást és anyagi terhelést jelentenek a társadalom számára. Az európai menekültpolitika alapvetően három területen igényelne közös fellépést a tagállamoktól:

a külső határok őrizete,
a menekültek helyzetének elbírálása és
a pozitív elbírálásban részesültek társadalmi integrációja kapcsán.
Mindhárom területen súlyos hiányosságok vannak.

Az EU külső határainak őrizete alapvetően annak a tagállamnak a feladata, amely ilyen határral rendelkezik. Magyarország Szerbiával és Ukrajnával közös határszakasza az EU külső határának számít, de a magyarok szintén határőrizeti tevékenységet látnak el a román–magyar és a horvát–magyar határszakaszokon, mivel ezek az országok nem tagjai a schengeni övezetnek. Ez azt jelenti, hogy a 2400 kilométeres magyar határ csaknem felén a schengeni előírásoknak megfelelő határőrizeti tevékenységet kell ellátnia Magyarországnak, ami jelentős terhet ró a magyar költségvetésre.

A határok hermetikus lezárása az illegális bevándorlás előtt lehetetlen vállalkozás, különösen a hosszú és viszonylag könnyen átjárható déli és keleti szakaszokon. Ráadásul a migránsok jelentős része legálisan érkezik Magyarország és az EU területére, csak aztán a megengedettnél hosszabb ideig tartózkodik itt. A magyar határon átlépő illegális bevándorlók jellemzően nem végcélnak, hanem tranzitországnak tekintik Magyarországot, amelyet a legtöbben Ausztria irányába igyekeznek elhagyni. Mivel a schengeni övezeten belül már nincs belső határellenőrzés, a migránsok tőlünk nyugatra jellemzően a rendőrségi ellenőrzések hálóján akadnak fenn. Ez állandó konfliktust okoz az EU déli és keleti országai, valamint a nyugati és északi országok között. Utóbbiak a határok jobb ellenőrzését várnák el, míg az előbbiek ehhez a jelenleginél lényegesen több anyagi segítséget kérnek.

Európában erősödik a bevándorlás-ellenes hangulat
A közelmúltban Európa számos országában jelentős népszerűség-növekedést értek el a bevándorlás-ellenes politikai üzeneteket hangoztató szélsőséges, illetve populista politikai pártok. A létező problémák azonosításán túl érdemi megoldásokat ezek a pártok nem kínálnak. A bevándorlással kapcsolatos kérdésekre azonban a többi párt sem voltak képes megoldást adni, ehelyett az éppen kormányzó politikai erők inkább a probléma szőnyeg alá söprésére törekedtek.

A válság miatt amúgy is kiszolgáltatottabbá váló európaiak ezért növekvő nyitottságot mutatnak a szélsőséges megoldásokra. Franciaországban a Marine Le Pen olyan sikeresen vegyítette a gazdasági protekcionizmust, az euroszkeptikus nézeteket, és a bevándorlás-ellenességet, hogy a közvélemény-kutatások szerint pártja, a Nemzeti Front a jövő májusi EP választásokon megverné a kormányzó szocialistákat, és az egykor Nicolas Sarkozy által vezetett jobboldali UMP-t is.

Hollandiában a Geert Wilders nevével fémjelezett Szabadságpárt (PVV) szintén átvette a vezetést a közvélemény kutatóknál. A PVV 5 százalékot ver az ellenzéki szocialistákra, és 8-at a kormányzó liberális-jobboldali erőkre.

A társadalmi befogadásban hosszú ideig sikeresnek mondható skandináv országokban is érezhetően türelmetlenebbé vált a társadalom. Finnországban a bevándorlás-ellenességre politikai karriert építő Finnek Pártja jelenleg a legnagyobb ellenzéki erő. Svédországban az adott új lendületet a bevándorlás-ellenes pártoknak, hogy a bevándorló közösségek idén májusban, Stockholm külvárosában tartott tüntetéséből erőszakos zavargások robbantak ki.

Hol léptél be?
Az Európai Unióban a dublini rendelet értelmében abban az országban kell elbírálni egy menedékes kérelmét, ahol először az EU területére lépett. A szabályt amiatt találták ki, mert rendszeresen előfordult, hogy a menekültstátuszért folyamodók az elhúzódó eljárás során továbbálltak egy másik országba, ahol ismét benyújtották a kérelmet. Ebben az esetben nem volt világos, hogy melyik országnak kell eljárnia.

A hatóságok jellemzően igyekeztek elhárítani maguktól a felelősséget, és a migránsokat egyik országból a másikba szállítgatták, ahelyett hogy ügyükkel érdemben foglalkoztak volna. A dublini szabály ennek véget vetett, ugyanakkor aránytalanul nagy terhelést rótt az EU déli és – egyre inkább úgy tűnik – keleti határán fekvő országokra.

Vegyük a következő példát: ha Németországban elfognak egy koszovói illegális bevándorlót, aki arra hivatkozik, hogy gazdasági vagy politikai okokból kifolyólag menekülnie kellett az országából, és kiderül, hogy Magyarországon lépett be először az EU-ba, akkor őt a német hatóságok visszaszállítják Magyarországra. Így nem a német, hanem a magyar menekültügyi hatóságnak kell elbírálnia a kérelmét, valamint átmenetileg elhelyeznie őt, negatív elbírálás esetén kiutasítani őt az országból, pozitív elbírálás esetén pedig megoldania a társadalmi integrációját.

A magyarországi Helsinki Bizottság értesülései szerint előfordult már, hogy nyugat-európai bíróságok a magyarországi állapotokra való tekintettel nem járultak hozzá a menekültek Magyarországra történő visszaszállításához. De az EUrologus információi szerint például a belga befogadóállomások is messze a kapacitásuk felett üzemelnek, és itt is gyakran megalázó körülmények között tartanak fogva embereket.

Sovány vigasz
Az EU ezt a helyzetet az Európai Migrációs Hálózat, valamint a Szolidaritás és Migrációs Hullámok Kezelése nevű program keretében igyekszik kezelni. A programra a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban mindössze 4 milliárd eurót terveztek be. Ebből a pénzből kellene fedezni a 28 tagú közösségben az illegális bevándorlók önkéntes vagy kötelező visszatérésének költségeit, a befogadóállomások fejlesztését, a társadalmi integráció költségeit, a nyelvtanfolyamokat, a munkaerő-piaci befogadást, valamint a külső határok őrizetével kapcsolatban felmerülő egyes költségeket. Nem ragozzuk tovább, konkrét számok idézgetése nélkül is nyilvánvaló, hogy nevetségesen alacsony összegről van szó.

Magyarország 2013-ban a menekülthelyzet kezelésére és a társadalmi befogadás finanszírozására 4,8 millió, határőrizetre 15 millió eurót, azaz összesen nagyjából 6 milliárd forintot kapott az EU-tól. Tudomásunk szerint ezen összegek felett a magyar kormány a menedékkérők megemelkedett száma miatt 2013-ban sürgősségi támogatást is kért 1 millió euró összegben.

Az Átlátszó.hu közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy a magyar költségvetés a négy magyarországi befogadótábor üzemeltetésére mindössze 1,4 milliárd forintot költött 2013-ban. A teljes menekültügyi rendszer működési költségeiről nincsenek pontos információk, de azt, hogy a problémát milyen szinten kezeli az ország jól mutatja, az Átlátszó összehasonlítása: a Kossuth tér felújítására az elkövetkező években összesen 27,3 milliárd forintot szán az állam.

A menekültek ügyével szoros összefoggásban a bevándorlás kezelése és a bevándorlók integrációja az Európai Unió egyre több országában válik súlyos társadalmi kérdéssé. Vannak olyan országok, ahol az államigazgatás és maga a társadalom is rendelkezik valamilyen fokú tapasztalattal. Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsonyabb a bevándorlók száma, és lényegesen kisebb a muszlim bevándorlók aránya. Ennek ellenére a Chatham House 2011-es tanulmányában idézett felmérésés szerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka szerint „túl sok muszlim él”.

(EUrologus, index)

Csak a kilakoltatási moratórium lépett érvénybe! – De a végrehajtások tovább folynak

Mind a devizahitelesekre, a számlaadósokra és az önkormányzati lakások bérlőire is érvényes a kilakoltatási moratórium – De mi lesz azután? – Hiszen a végrehajtási eljárások továbbra is zavartalanul folytatódnak.

- A Végrehajtói kamara közleménye az MTI-nek -

“Az ingatlanárverezést követően, az idén 250-280 alkalommal került sor tényleges kilakoltatásra” – közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében, amelyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a kilakoltatási moratórium 2014. április 30-ig tart.

Kiemelik: “Ez alatt az időszak alatt a kilakoltatások szünetelnek, – azonban az ingatlan-végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó ügyek intézése a megszokottak szerint tovább folyik.”

A kamara közleményében ismerteti: “A végrehajtási ügyek többsége továbbra is “kis követelés”, amely nem éri el a százezer forintos összeghatárt, az 500 ezer forint feletti követelések mindössze 20 százalékot képviselnek. A devizahitelekhez kapcsolódó végrehajtási ügyek száma a tévhitekkel ellentétben az összes végrehajtási ügy 1 százalékát tették ki az idén – jegyzik meg…”

(A Szabad Riport megjegyzése: Mi, azért még emlékszünk a kamara egy régebbi közleményére, melyben leírják, hogy egy évben 500 ezer, (félmillió!) végrehajtási ügy indul! – Ennek 1 százaléka: 5 ezer. – Ez 5 ezer újabb családot jelent, kik bezuhannak a végrehajtási eljárások poklába).

“Az úgynevezett “kis követelések” többnyire közüzemi tartozásból – víz-, áram-, gázdíj, valamint mobilszolgáltatóknál és parkolótársaságnál be nem fizetett tartozásból – állnak össze” – folytatódik a kamara közleménye.

Emlékeztetnek arra is, hogy; A kilakoltatási moratórium az Országgyűlés november 5-i döntése alapján 2014. április 30-ig tart. A moratórium kezdő időpontja december 1-jéről, – a módosító jogszabály kihirdetésének másnapjára változott, 2013. november 9-e lett.

“A törvény alapján időt nyernek azok is, akik ellen a közüzemi tartozásaik miatt indult végrehajtás, vagy akiknek az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését. Így azonban az önkéntes teljesítéssel járó törvényi kedvezmények április 30-át követően már nem vehetők igénybe. Az adósoknak ezt az időt érdemes kihasználniuk arra, hogy a jövőbeni lakhatásukat megoldják” – fejezte be tájékoztatását a kamara.

Nos, a kamara közleményéből éppen ez a kedvenc részünk; az utolsó mondatuk. Csak nem tudták kihagyni. Ez a végtelen jóindulat, cinizmus és burkolt fenyegetőzés nagyon is jellemző rájuk:

“Az adósoknak ezt az időt érdemes kihasználniuk arra, hogy a jövőbeni lakhatásukat megoldják.” – Mást nem is vártunk a kamarától.

Ember! – Hová a bánatba mehetne az, akit a nemfizetése, a szegénysége miatt lakoltatnak ki majd a választások után? – Amikor dömpingszerűen indulnak majd a kilakoltatások! – Hiszen a moratórium ideje alatt a végrehajtási ügyek intézése nem szünetel! Addigra felgyülemlik minden ügy és lényegesen több lesz a kilakoltatás, mint eddig bármikor.

Ej, de karcolgatják a nép tűréshatárát, de karcolgatják. Nem tudják, mit cselekszenek, mekkora bajok okozói lesznek. De majd megtudják…

MTI – Szabad Riport Tudósító Iroda

Összeírnák a szellemi vagyont

Nyilvántartást készítenek a magyar állami tulajdonban lévő szellemi vagyonról, írta a Magyar Nemzet hétfőn.

Összeírják, felbecsülik az állami tulajdonban lévő szellemi vagyont: jogokat, monopóliumokat, technikai hagyományokat vesznek számba, a regisztert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársai állítják össze.

Utóbbi elnöke, Bendzsel Miklós a lapnak azt mondta, a szellemi vagyonnyilvántartást a Jedlik Ányos-terv keretei között készítik. Hosszú távon az a terv, hogy közép-európai technológiai tőzsdét hozzanak létre.

MTI

Az állami vagyonok, természeti erőforrások, ivóvizek, termőföldek, ásványkincsek nemzetközi összeírása az Agenda 21 részei. Csak "fenntartható fejlődés" címszóval marketingezik.