A Foreign Policy (Külpolitika) amerikai folyóiratban jelennek meg a cikkei a jól ismert politikai elemzőnek, Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadójának, Zbigniew Brzezinski-nek. Ő a szerzője a ”Stratégiai koncepció: Amerika és a globális hatalmi válság” címmel hamarosan megjelenő könyvnek is. Cikkeiben az elemző az Egyesült Államok lehetséges, de nem szükségszerű hanyatlását fejti ki, amely az egész világ számára negatív következményekkel járhat.
Zbigniew Brzezinski a Foreign Policy-ben idéz egy kínai tisztviselőt, aki azt kérte az amerikai kollégájától, hogy ne engedjék meg Amerika túl gyors hanyatlását. A szerző szerint a kínai félelmek Amerika gyengülésének lehetséges negatív következményitől teljesen jogosak. Ennek a hanyatlásnak az eredménye lehet a bizonytalanság megjelenése a nemzetközi porondon és a globális riválisok közötti közti feszültségek növekedése. Nem zárja ki a nyílt káosz megjelenését sem, amely eltemeti ”az álmot a demokráciáról”, és a nemzetbiztonság megerősítésének olyan modelljéhez vezet, amely a nacionalizmus, a tekintélyelvűség és a vallás keverékén alapul. A világhatalmak ”második vonalának” - Japán, India, Oroszország és néhány európai ország - vezetői már ma is megpróbálják kiszámítani az Egyesült Államok hanyatlásának lehetséges következményeit. Brzezinski szerint Oroszország már most is ”álmodozásokba (sőt kárörvendésbe) merült” Amerika bizonytalan kilátásainak kapcsán. Azt a gondolatát is kifejezésre juttatta, hogy Oroszország szinte biztosan sokkal jobban kezd el figyelni a volt szovjet köztársaságokra, amelyek ma független államok.
Brzezinski szerint Kínában is éppen most tudatosult az a tény, hogy a sikerhez vezető utat nem a jelenlegi világrend drámai összeomlása, hanem hatalom fokozatos újraelosztása jelenti. A politológus azonban azt jósolja, hogy ha megjelenik a kínai nacionalizmus, ami feszült kapcsolatokat eredményez szomszédaival, akkor a XXI. század Ázsiája könnyen olyan lehet, mint a XX. század Európája: a véres és erőszakkal teli.
Az Egyesült Államok hanyatlása egy sor gyenge államot is érint. Így például, az amerikai hanyatlás után elkerülhetetlen a partnerség összeomlása Mexikóval: az USA-ban is megjelenik a rettegés a biztonságért, ami fokozhatja a nacionalizmust, a mexikói oldal viszont felidézheti területi igényeit. Brzezinski szerint minden olyan területen, ahol jelenleg az USA ”hatalmi fölénye és mindenhatósága” tartja fenn a rendet, elkezdenek élesedni a konfliktusok. Ennek eredményének tulajdonítja a tengeri szállítási útvonalak, a környezet, a kozmosz, sőt a kibertér ellenőrzésének gyengülését a nemzetközi közösség által.
Brzezinski felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vagy kezdjen el egy új külpolitikai stratégián gondolkodni, vagy kezdje meg a felkészülést az elkerülhetetlen globális zavarokra.
A Foreign Policy-ban publikált másik cikkében Zbigniew Brzezinski megjegyzi, hogy az USA gyengülő globális befolyása regionális konfliktusokhoz vezethet. Ad egy listát is, amiben azt a nyolc országot sorolja fel, amelyek Amerika hanyatlásának vesztesei lesznek.
1. Brzezinski úgy véli, hogy Grúzia számára ez az Oroszország részéről megjelenő ”politikai megfélemlítéstől és a katonai agressziótól” való sebezhetőséget jelenti. A cikk leírja, hogy ez mihez vezethet: erősíti Oroszország befolyását Európa olaj- és gázellátásának déli ”csatornája” felett, ami viszont az európai országokra történő nyomás növekedését jelenti Oroszország politikai céljainak elfogadására.
2. Tajvant sokkal jobban fogja veszélyeztetni Kína és teljesen a kínai gazdaság sikereinek ”varázsa alá kerülhet”. Közeledik az újraegyesülés időpontja, de a feltételeket Peking fogja diktálni. Mindez a konfrontáció fokozott kockázatához vezethet Kínával.
3. Dél-Korea előtt megjelenik a következő dilemma: erősíti a kapcsolatait Japánnal vagy elismeri Kína regionális dominanciáját. Ez a Koreai-félsziget stabilitásának romlásához, továbbá Japán és Dél-Korea részéről az Egyesült Államok jelenlegi kötelezettségei iránti bizalmi válsághoz vezethet.
4. Fehéroroszország számára, az amerikai hanyatlás azt fogja jelenteni, hogy Oroszország újra bekebelezi, ami a balti államok, különösen Lettország biztonságát rontja.
5. Ukrajna számára azt jelentheti, hogy Európa részéről gyengülni fog az akarat és a lehetőség arra, hogy integrálják az országot a nyugati közösségbe. Brzezinski szerint ez újraélesztheti az orosz birodalmi törekvéseket.
6. Afganisztán számára, amely már romokban van, az amerikai csapatok kivonása az ország területéről az állam felbomlásához és a határos országok hatalomért folytatott versenyéhez vezethet. Az eredmény a ”talibán” újjáéledése, az indiai-pakisztáni háború és a nemzetközi terroristák menedékének kialakulása lehet.
7. Pakisztán egy katonák által irányított állammá válhat. Brzezinski nem zárja ki egy radikális iszlamista Pakisztán vagy egy központi hatalom nélküli kváziállam megalakulásának lehetőségét. Ez ahhoz vezethet, hogy nukleáris fegyverrel rendelkező csapatparancsnokok jelennek meg; hatalomra kerül egy nyugatellenes politikát folytató kormány; Közép-Ázsiában regionális instabilitás jelentkezik, amely átterjedhet Kínába, Indiába és Oroszországba is.
8. Izrael és a ”Nagy-Közel-Kelet” számára Brzezinski összességében ”földrengésszerű változásokat” jósol, ami szó szerint felrobbantja a politikai stabilitást. Ennek eredménye az Egyesült Államok és Izrael vagy Irán közvetlen konfrontációja lehet. Brzezinski szerint nem zárható ki a növekvő iszlám radikalizmus és szélsőségesség növekedése sem. Nagyon valószínű egy, az egész világot érintő olaj-és gázválság, ami az USA szövetségeseinek sebezhetőségéhez vezethet a Perzsa-öbölben.
Alekszandr Gyedov - Topwar.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése