2012. március 28., szerda

Görögország már vegetál - Spanyolország a következő áldozat?

Egy spanyol napilap szerint magas rangú európai diplomatáktól származik az értesülés, hogy az ország nemsokára mentőcsomagot kér a bankszektor feltőkésítésére. A kormány nemrég 50 milliárd eurós tartalékképzést írt elő, ennek célja szintén a bankok kimentése.
Most nem is maga az információ a lényeg - ennek kapcsán csak azt érdemes kiemelni, hogy Spanyolországban szintén folyamatosan 8% fölötti költségvetési hiány van. Állandó a túlköltekezés. Ez a túlköltekezés többnyire olyan, a kormány anyagi lehetőségeit meghaladó "európai uniós szintű" beruházásokra megy el, amik végül semmit nem lendítenek a gazdaságon - viszont a nulla gazdasági teljesítményt hivatkozási alapként fel lehet használni újabb hitel felvételére, amit természetesen az Európai Unió ad.
Uniós diplomaták már javasolták is, hogy a kormány az új pénzügyi mechanizmushoz forduljon segítségért, mondván, hogy úgy gyorsabban megkapják a pénzt. Ahhoz a pénzközponthoz, ami arra lett kitalálva, hogy alá szép sorban felsorakoztassák az eladósodással függő helyzetbe hozott országokat. Aki a pénzt adja, az megszabja a visszafizetés feltételeit. Ez az alá-fölé rendeltségi viszonyra épülő gazdasági kormányzat építi az új föderális állam alapjait.
Ezt a végleges eladósodást az olyan háttérintézmények intézik el, mint a hitelminősítők, uniós szintű gazdasági elemző intézetek - mind egytől egyig azt a munkát folytatják, hogy a perifériaállamokba máshogy ne juthasson pénz, csak az uniós pénzközpontból. Szép sorban elzárják a pénzcsapokat - erről a közvélemény formálásával gondoskodnak - elriasztván a magánbefektetőket. Az egész egy olyan ördögi kört alkot, ami végül egyenes út az ország felszámolása felé. No nem a befektetők elzavarása miatt, hanem mert fenntartják azt a rendszert, amiben az állam mozgástere a befektetők sikeres becsalogatásától függ.
Görögországgal már nagyrészt végeztek. Brüsszel költségvetési biztosa egymaga az összes képviselővel szemben megvétózhat minden törvényjavaslatot, amit az országgyűlés megtárgyalna, uniós megbízottként német adószedők működnek az országban, a NATO katonai bázisai pedig gondoskodnak arról, hogy egy új kormány se gondoljon a jelenlegi viszonyok felborítására.
A fent említett értesülések pedig szép sorban érkeznek, ami arra utal, hogy Spanyolország a következő ország, ami a görögök sorsára jut. Most a bankszektor kimentésére vesznek fel hitelt, de figyeljük csak meg, majd a törlesztés feltételei mellett megszabnak egy sor olyan intézkedést, ami a kormány mozgásterét tovább csökkenti. Aztán előáll a sajnálatos helyzet, hogy újabb hitel kell, aminek a törlesztése újabb túlköltekezéshez vezet - végül majd oda is mehet a költségvetési biztos, meg a brüsszeli adószedők, hogy "biztosítsák a költségvetési hiány 3% alá szorítását".
Molnár István


Általános munkabeszüntetés Spanyolországban

 

Spanyolországban általános munkabeszüntetés kezdődött a kormány munkaügyi reformja és az újabb hitelek felvétele ellen. A tiltakozók szervezett csoportjai már kora reggeltől lezárták a nagyobb vállalatok irodáihoz, főbb üzletközpontokhoz vezető utakat. Helyenként a tüntetők barikádépítésbe kezdtek, és autógumikat gyújtottak fel. A hazai tüntetésekkel ellentétben nem pusztán feszültség-levezetésként, hanem így próbálják elérni, hogy azok az alkalmazottak, akik nem vesznek részt a sztrájkban, ne juthassanak el a munkahelyükre.
A tömegmegmozdulásokat Spanyolország két legnagyobb szakszervezete, egy szocialista és egy kommunista irányítás alatt lévő munkásszövetség szervezte. A munkabeszüntetések célzottan egy nappal azelőttre lettek időzítve, hogy Mariano Rajoy kormánya elfogadtatná az újabb megszorításokat és megbeszéléseket kezdene a bankszektor kimentésére felvett hitelekről. A Bank of Spain nemrég jelezte, hogy az ország recesszióban van, és a kezdődő vagyonkimentések miatt - ami csak még jobban súlyosítja a helyzetet - a kormány nyomás alatt van, hogy újabb megszorításokkal, "kiadáscsökkentésekkel" céltartalékot képezzen a bankszektor számára.
Mivel a tüntetések szervezői szándékosan a városi közlekedés ellehetetlenítésének céljából választottak helyszíneket, a válasz azonnali hatósági fellépés volt. Eddig közel száz főt vettek őrizetbe, és több tucatnyian megsérültek az összecsapásokban - köztük rendőrök is.
A szakszervezetek amiatt is határoztak általános munkabeszüntetés mellett, mert a felvett újabb kölcsönnek, az újabb megszorításoknak és "kiadáscsökkentéseknek" újabb leépítési hullám lesz a következménye. A 2008-as válság alatt több millió munkahely szűnt meg az országban, és miközben Spanyolországban a munkanélküliség országos átlaga már így is 23% körül mozog, egyes gazdasági elemzők szerint 2012 második negyedévében a spanyol gazdaság újabb, de a 2008-asnál jóval erősebb sokkot fog átélni.
Hogy mi áll az ilyen kijelentések hátterében, nemrég kifejtettük. Dicséretes, hogy Spanyolországban még mindig vannak életképes szakszervezetek, és meg kell hagyni: a közlekedési útvonalak megbénítása valóban felhívja a kormány figyelmét a tüntetésekre. Ugyanis a parlament előtt békésen táblákat mutogató tömeg cseppet sem érdekli a politikusokat, ha közben ők zavartalanul végezhetik a "munkájukat".
Molnár István


Spanyolországé a következő "életmentő" hitel - de előbb a felvezetés

 

A spanyol kormány az általános munkabeszüntetést és az országos, a megszorítások elleni tiltakozásokat követően bejelentette a megszorításokat. Az újabb 27 milliárd eurós népnyúzást a már megszokott "kiadáscsökkentés" címen hozták nyilvánosságra.
A kiadások csökkenni fognak, de ne aggódjunk, nemsokára jön az újabb hitel is! Mielőtt az újabb hitelt folyósítják, pedig éppen lesz idő tömeges leépítésekre, és a bérek elértéktelenítésére. A kormány már be is jelentette az állami alkalmazottak béreinek befagyasztását...
Hogy a még talpon lévő hazai vállalkozásokat is csődbe juttassák, bejelentették a vállalkozások adóterheinek növelését. Ennek ellenére szükség lesz az újabb hitelre, de csak hogy a befektetőket megnyugtassák: a gyarmatvidéken rendelkezésre fog állni a kellő számú, olcsó munkaerő.
Ismerős forgatókönyv?
A rég bevált logika szerint a kormány átvállalja majd a tartományok adósságait, emiatt nem fog teljesülni a hiánycél, Brüsszel pedig büntetéseket helyezhet kilátásba, hogy pénz híján újabb hitelre legyen szükség. Ez csak idő kérdése.
Ezt az újabb hitelt pedig közvetlenül a tagállamok, így az Orbán-kormány által befizetett pénzből is fogják fizetni. Ne legyenek illúzióink afelől, hogy így lesz. Mint mindig, Brüsszel pénzügyi manőverei közvetlenül a mi pénztárcánkat csapolják meg, mindegy, hogy Görögország, Spanyolország, vagy Észak-Írország kőműveseinek túlköltekezése az ürügy.
Fenyvesi Áron

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése