"Én vagyok Michael arkangyal"
"Én vagyok a názáreti Jézus, az Emberfia
feltámadt a halálból "
"Kérjen egy gyertyát. Gyújtsd meg, és állítsa le.
"Május, akik ebbe a kápolnába nem ugyanaz"
1974. május 31 péntek 9:45-10:05
Nem számítottam egy látogatást Jézustól, mivel nem ez volt az első péntek a hónap.
De minden reggel, vezetés után a gyerekek az iskolába, megyek a kápolnába, hogy látogassa meg Jézust. Ezután a pap ad nekem Úrvacsora.
Ma reggel a május 31-én mentem a kápolnába, mint azt bármely más napon. A pap még nem adott nekem közösség, amikor Bruno nővér jött keresni őt, hogy valaki, aki beteg volt. Ez a beteg emberekkel lakott a szomszédban, és a pap azt mondta nekem: "Nem hiszem, hogy leszek hosszú. Adok közösség, amikor jövök vissza."
Szóval, ebben a pillanatban, én egyedül maradt a kápolnában. Hirtelen, láttam a halo a Fény jelenik meg, mint rendesen, ott, ahol a hajlék van. A halo szélesebb volt, és úgy tűnt, nem olyan magas, mint máskor. Egyedül voltam, és a Fény úgy tűnt, hogy vár valakit. Futottam a refektórium szomszédos kápolna. Mondtam J., a munkavállaló, hogy menjen azonnal keresni Sister Bruno, akinek gondoltam volna osztályban abban az időben.
Hamar visszatért a kápolna előtt a Fény, amely még mindig ott volt, de egyedül. Letérdeltem, abban a pillanatban, hogy valaki megjelent, de nem volt Jézus.
Amikor a nővér Bruno megérkezett, azt mondta neki: "Van ott valaki, de ez nem Jézus. Ez a valaki, nem tudom."
Ez az idő, én tényleg úgy éreztem, a kápolnában, míg a másik alkalommal azt éreztem, mintha valahol máshol szállították. Amikor a nővér belépett Bruno, hallottam tisztán míg a másik alkalommal nem hallottam, vagy látni semmit, így elnyelt voltam a látomás Jézus.
Ez az ismeretlen személy, aki olyan kedves a banner, a tetején volt egy kis kereszt, mind a kereszt és a pólus került az azonos színű és ragyog mint az arany. Az alábbiakban a kereszt volt, egy ronggyal szabvány, amely úgy tűnt, hogy készítsen három szó, én csak olvasni az első és az utolsó, "QUIS ... DEUS". Az alsó végén a pólus végzett egy pont formájában egy lándzsa vagy egy csuka. Az egyéni nézett ki, mint egy katona, rövid, göndör haj. Tunikáját rövid volt, a jobb keze tartotta a közepén, a pole, és volt egy szíj valamiféle szűk körül a borjak.
Mivel ő rám nézett, megkérdeztem tőle: "Ki vagy te?"
Azt válaszolta:
"Én önt." (Intett nekem.)
"Én vagyok Michael, az arkangyal. Isten, aki engem küldött.
Látni fogja a misztériumok a Megváltó, és akkor minden alkalommal megismételni a mondatot egymás után, mint azt diktálják, hogy neked. "
Azt mondtam neki: "Ha Isten az, aki küldött, szót fogadok neked."
Az arkangyal még mindig ott volt, amikor azt mondta nekem:
"Per Mysterium Sanctae Incarnationis Tuae (8) . (keresztül a Mystery of Your Szent Megtestesülés.)
Ebben a pillanatban eltűnt.
Aztán láttam, hogy valaki öltözve teljesen fehér, a térdén. Azt hittem, egy angyal. Nézte egy szép fiatal lány egy kendő a fején. Láttán az angyal, ő bólintott, lehajtotta a fejét, és rátette a kezét a lány szíve az egyik a másik után ugyanúgy az Úr tanított. Én különösen észre, hogy ugyanazt a gesztust, amely mély benyomást tett rám. Néhány pillanattal később, minden elhalványult.
Aztán láttam arkangyal ismét, aki azt mondta nekem:
"Per Nativitatem Tuam." (Through Your betlehemes.)
Az arkangyal eltűnt.
Aztán láttam egy baba egy fonott bölcsőben, vagy szalmával alakú bölcső, egy csomó ember körül a hosszú ruhát úgy tűnt, hogy nézi őt, és gyönyörködni benne ... aztán, minden elhalványult.
Láttam arkangyal ismét ugyanazon a helyen (nem, azt hittem, még mindig ott, mert nem vette észre őt többé kétségtelenül miatt fontos az élő tabló, hogy ő mutatta nekem). Azt mondta nekem:
"Per Baptismum et Sanctum Jejunium Tuum."
(A keresztség révén és a Szent böjt.)
Arkangyal eltűnt a szemem, és láttam Jézust, kíséretében egy magas férfi, de nem olyan magas, mint Jézus. Ő volt öltözve valamiféle köpeny, rövid szőrű szőrme.
Láttam a víz folyik, mint egy folyó, és ez az ember öntött rá feje fölött Jézus. Tartotta egy serpenyőben a fogantyút, vette vizet a folyóból, és öntötte azt feje fölött Jézus.
Néhány pillanattal később, Jézus felmászott egy utat, és leültem, amikor eljutott a csúcsra. Ő csatlakozott a keze, felemelte szemét az égre, mintha imádkozni, akkor minden megfakult.
Láttam arkangyal ismét, aki azt mondta:
"Per crucem et Passionem Tuam."
(Révén Ön Cross és a szenvedély.)
Az Arkangyal eltűnt, és láttam Jézust végző jobb vállán egy kereszt, amely úgy tűnt, nagyon nehéz. Ő vitte a nagy nehézségek árán, séta közepén az út.
Mindkét oldalon ezt az utat, a tömeg az emberek úgy tűnt, hogy nevetett. Néhány emelték fel a kezüket, mintha dobni valamit neki.
Jézus nem tartoznak annak ellenére, hogy a súlya az ő keresztjét, és én meglepődtem, abban, többször is, azt hitte, hogy összeomlik az útszakaszon. Szegény Jézus.
Ezután a kép elhalványult.
Az arkangyal egy újabb megjelenését, és azt mondta nekem:
"Per Mortem et Sepulturam Tuam."
(Keresztül a halál és a temetés.)
Láttam Jézus a kereszten, meztelen a derék és keresi halott, a feje előre, és egy nagy sebet a jobb oldalán egy csíkot alvadt vér, azt hiszem, alatta.
Három embert lábánál a kereszt, egy álló mindkét oldalon, és nézett szomorúan a Face Jézus. Az a személy, középen volt a térdére lábainál, átfogó lábánál a Kereszt két kezét, és mintha szeretné, hogy megcsókolja a lábát.
Úgy éreztem, én könnyezés. Jézus lába meg egy fából készült támogatást.
A kép elhalványult, és láttam arkangyal ismét, aki azt mondta nekem:
"Per Sanctam Resurrectionem Tuam."
(A Szent Feltámadás keresztül.)
Abban a pillanatban, láttam Jézust újra él.
Voltam legyőzni egy csodálatos öröm. Úgy tűnt, mint Ő volt az első alkalom, este december 27-i 1972 mosolyogva a kezével kiterjesztett felém, mintha üdvözölni engem. Úgy tűnt, mintha én láttam őt először.
Miután látta őt a kereszten meghalt, láttam őt élve - Jézus él, feltámadt a halálból.
Azt mondta nekem:
"Én vagyok a názáreti Jézus, az Emberfia feltámadt a halálból.
Nézz Sebeim. "
Jobb kezével, Kiadta a jobb oldalon az ő köntöse (bár úgy tűnt, hogy nincs nyílás).
Aztán láttam egy nagy seb, amely nem volt vér.
A hátoldalon a jobb kezét, észrevettem egy kis lyukat.
Én is észrevettem egy lyuk a tenyér a bal kéz, amely Kinyújtotta nekem, és egy lyuk mindegyik lába.
Később, Jézus azt mondta nekem:
"Gyere ki és beszélj My Side".
Felkeltem, kinyújtotta a jobb kezem, és az én mutató és középső ujját, megérintette a szélén a sebét, amely úgy tűnt mély.
Nagyon költözött, és azt mondtam: "Uram, te oly sokat szenvedtek a számunkra."
Szomorú voltam, a gondolat, hogy Jézus szenvedett annyit a világ, a bűn a világ, a hálátlanság a világ, mindannyiunk számára szegény bűnösöknek.
Én leszállt a térdem megint, és Jézus vette fel az ő megszokott irányvonal, azaz a meghosszabbított keze felém. Köntöse volt, vissza a helyére.
Ezután, Jézus azt mondta nekem:
"Mondjuk ezt hangosan":
Jézus diktált az egyik mondatot a másik után, és én ismételni mindegyik.
"Jézus azt kéri, hogy az ima tanított meg kell hirdetni, hogy az egész világ.
"Azt kérdezi, hogy a Dicsőséges Kereszt és a Sanctuary kell felállítani a végén a Szent Év, mert ez lesz az utolsó szent év."
"Ez minden évben ünnepélyes ünnep ünnepelnek azon a napon, amikor Madeleine látta, hogy a kereszt az első alkalommal.
"Mindazok, akik jönnek, teljes a bizalom, hogy tartsanak bűnbánatot itt lesz mentve ebben az életben és az örökkévalóságban.
Sátán nem lesz több erő fölöttük. "
Néhány pillanattal később, egy nagyon komoly hangon:
"Az igazat megvallva, én mondom neked, Atyám küldött engem menteni, és adjon neked békét és örömet.
Tudd, hogy én vagyok a Szeretet és együttérzés. "
Aztán hozzátette:
"Ez a vége a beszédemet."
Jézus még mindig ott volt, amikor az arkangyal, anélkül, hogy a megjelenést, azt mondta, a következő, amit ismételten:
"Per Admirabilem Ascensionem Tuam."
(Révén Ön Csodálatos Ascension.)
Abban a pillanatban, Jézus felemelte a kezét, rám és így szólt hozzám:
"Béke legyen veletek, és minden akik hozzád."
Jézus leeresztette a kezét. Aztán láttam őt felmenni, lassan és kecsesen, és eltűnnek.
Láttam arkangyal ismét, aki azt mondta nekem:
"Per Adventum Spiritus Sancti Paracliti."
(Keresztül jön a Szentlélek, a Vigasztaló.)
Ez alkalommal, arkangyal nem szűntek meg, de maradt, és azt mondta nekem:
"Jézus most hagyta el.
Ő Üzenet vége, de látni fogja őt újra. "
Hozzátette: ezt, amit ismételten:
"Per cujus imperii Nomen est a aeternum, ab omni malo nos Domine libera."
Megjelölése nélkül, hogy én megismétlem, arkangyal ki:
"Ez azt jelenti: Általa, amelynek neve uralkodik örök, meg minket minden gonosztól, Uram".
Aztán:
"Mondjuk ezt hangosan:
Isten szemrehányás a papok számára, hogy lassú megvalósítására munkájukat, és azok hitetlenség. God asked them to announce to the world the wonders of the One who called Madeleine from darkness into His marvelous Light, for the Glorious Cross will beautify the town of Dozulé. They have not done that. This is the reason that there is no water in the basin.
A nagy katasztrofális aszály esik, az egész világot. A papok, olvassa el figyelmesen az üzenet, és szigorúan tiszteletben, amit kértek tőlük. "
"Kérdezd meg a személyt jelen egy gyertyát."
Megfordultam, és megkérdezte nővér Bruno, ha ő adna nekem egy gyertyát.
Mikor volt ez, az arkangyal azt mondta nekem:
"Gyújtsd meg, és állítsa le a helyszínen, ahol Krisztus csak hagytam. Május mindenkit, aki ebbe a kápolnába nem ugyanaz."
Egy pillanattal később:
"Meg kell egész nap, hogy elmondja a pap és az emberek, akik szeretnék hallani, emlékezni fog, és meg fog lepődni az a memória.
Még a pap meg egy személy olvasni az Üzenet neki háromszor, majd, hogy ismételje meg: az egyén nem lesz képes. "
Az arkangyal rám nézett és azt mondta:
"Írj, hogy mit fogok mondani, amint hazaérsz. Meg ad e írásos üzenetet a pap a pillanatban azt mondja:" Nekem van egy találkozó a püspökség a héten a Szent Szív. "
Készíts egy Novena kezdődő ünnepén a Szent Szív.
Ez Novena épül fel egy rejtély egy nap, a misztériumok, amelyek tanították.
Utána, nézd meg a püspök. Mondd neki, hogy Isten az, aki küldött téged. Add meg neki a teljes üzenet, hogy ő tette tudatában van. Az ajtók nyitva, és a szíve a püspök fog olvadni. "
Szóval, én csak ezt az üzenetet írt gondosan velem, vár a pap, hogy elmondják az előírt nyilatkozatot.
Az Úr meg a dolgokat olyan jól: szerda, június 12-én a pap jött a házba, hogy elmondja nekem: "Nekem van egy találkozót a püspökség a jövő héten."
Azt mondtam neki: "Ez a hét a Szent Szív." Azt válaszolta: "Jé, nem tudom ..." "Biztos vagyok benne, belőle ..." "- Miért? .." Szóval, rögtön átadta neki az üzenetet arkangyal volt diktált nekem, mert ez volt a hét folyamán a Szent Szív, hogy a pap már egy találkozót a püspökség.
Utána, mi történik egy Novena együtt a kápolna. Kezdtük ünnepén a Szent Szív, mint a arkangyal kért.
Ez Novena kellett véget szombaton a következő héten, és az arkangyal azt mondta: "Később, nézd meg a püspök."
Akartam menni, nem a másnap, mert vasárnap volt, de a nap után. Úgy éreztem, elragadtattam; valami tolt. Nekem nem volt mód, hogy oda (azt hiszem, volna az én moped), de muszáj volt menni. Isten akarta, hogy, ahogy Ő azt mondta nekem az arkangyal. Megvolt neki mondani. Egy megmagyarázhatatlan lendületet adott nekem erőt, hogy megy a püspökség az én teljes üzenet.
Saját csalódás oly nagy volt, amikor a pap azt mondta nekem: "De az egyik nem megy lásd a püspök csak úgy, én is, hogy egy találkozót. Ezután a püspök nem lenne ott, vagy talán nem engedi be Ön kell engedelmeskedni, mindig meg kell engedelmeskedni. "
Lelkesedésem oly nagy volt - a pap elfojtották, amikor azt mondta: "Meg kell engedelmeskedni."
Én azonban úgy éreztem, hogy nem engedelmeskedik, mert tudtam, hogy Isten adta nekem ezt a lendületet, hogy nézd meg a püspök, és hogy neki az üzenetet Isten adott nekem.
Mondom, nem én valaha sírni rajta, ez volt az igazi nehézséget.
De engedelmeskedtem a pap.
De, biztos voltam benne, hogy a püspök azt hadd ben, hogy az ajtók nyitva lenne számomra.
De, kérem, hogy a férfiak, én nem engedelmeskedett Istennek. Úgy gondolom, hogy Isten szemrehányás érte.
Első péntekén június: Jézus nem jelenik meg.
