"BÖRTÖNBE A HAZAÁRULÓKKAL!
Jobb és baloldaliakkal egyaránt!
Mert addig itt nem lesz rend!
Csak egyre nagyobb sanyargatás..."

A Szocialista Magyarországért kitüntetést kapták

Mint azt legkésőbb múlt hét óta (2013.0401.)véglegesen tudjuk, az elmúlt 23 év nem is volt, lásd Alaptörvény, (Alaptákolmányunkat) ennek megfelelően a kitüntetettek névsorát is annak megfelelően közöljük, mintha mi sem történt volna - lássuk, hol tartanának most nemzetünk nagyjai:

A Szocialista Magyarországért kitüntetést kapták:

Orbán Viktor elvtárs, Székesfehérvár Városi Pártbizottság másodtitkára, a város és Fejér megye szocialista fejlődése érdekében kifejtett elvszerű, több évtizedes munkájáért

Dr. Schmitt Pál elvtárs, a MOB elnöke, több évtizedes szocialista sportvezetői munkájáért és nemzetközi érdeklődést kiváltott tudományos munkásságáért

Kövér László elvtárs, az MSZMP Párttörténeti Intézet munkatársa, két évtizedes ideológiai kutatásaiért

Tarlós István elvtárs, tanácstag, a III. kerületi tanács városfejlesztési bizottságában kifejtett munkásságáért

Bakondy György elvtárs, az Országos Védelmi Bizottság párttitkára

A Munka Érdemrend arany fokozatát kapták:

Semjén Zsolt elvtárs, az Országos Egyházügyi Hivatal titkára

Demján Sándor elvtárs, a Gorsium ÁFÉSZ elnöke

Csányi Sándor elvtárs, az OTP V. kerületi fiókjának vezetőhelyettese

Áder János elvtárs, Csorna város pártbizottságának másodtitkára

A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták:

Széles Gábor elvtárs, az Ikarus üzemi pártbizottságának tagja

Orbán Győző elvtárs, a Gánti Ércbányák nyugalmazott párttitkára

Pokorni Zoltán elvtárs, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára

Pozsgay Imre elvtárs, a Hazafias Népfront elnöke

Rogán Antal elvtárs, a Sárvári Gimnázium KISZ-bizottságának titkára

A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták:

Hoffmann Rózsa elvtársnő, gimnáziumi tanár

Lázár János elvtárs, Hódmezővásárhely város tanácsának tagja

Kósa Lajos elvtárs, a Debreceni Városi Tanács előadója

Szíjjártó Péter elvtárs, Győr város tanácsa ifjúsági bizottságának tagja

Matolcsy György elvtárs, minisztériumi előadó

Vona Gábor elvtárs, az ELTE KISZ-alapszervezet titkára

Selmeczi Gabriella elvtársnő, a Budaörsi Szocialista Nőszervezet tagja

Deutsch Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jubiláló hallgatója

olvass-nezz-lass

A Chomsky-tízparancsolat –az agymosás tízparancsolata

"...hogyan próbálja a hatalom maga alá gyűrni (az egyénen keresztül) a társadalmat. Az alábbiak nem szó szerinti idézetek, hanem Chomsky egy-egy tételének kicsit zanzásított verziói.

1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2.) A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet meg-mentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér" propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét" (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét" (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely min-den erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, meg-szorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk").

5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és össze-tettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a köz-vélemény manipulálásának ideális eszköze.

8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.

9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kény-szert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.

10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt el-érendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani."

Új tömegoszlató fegyvert mutattak be

Az új tömegoszlató fegyverszerkezet előnye, hogy kiválthatja a szolgálatból a sok problémát okozó vízágyúkat, megkíméli a rendőrlovakat, így az állatokat a pártvezetés továbbra is egyéb célokra tudja használni. Új tömegoszlató fegyverrel szerelik fel az amerikai hadsereget. A sugárfegyver nem okoz semmilyen sérülést, csak kellemetlen, bőrégésre hasonlító enyhe fájdalmat okoz. Tudomásunk szerint eddig még sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője nem érdeklődött az új mikrohullámú fegyver után.

A Georgia állambeli Moody légibázison tegnap bemutatták azt az új sugárágyút, amivel 2010-ig először a szárazföldi, majd utána a többi fegyvernemet is tervezik felszerelni.
A könnyű terepjáróra szerelhető, nagy kerek energiaernyővel ellátott szerkezet előnye, hogy az Alkotmány utcánál keskenyebb, Március 15. tér körüli utcákban is bevethető, kiválthatja a szolgálatból a sok problémát okozó vízágyúkat, megkíméli a rendőrlovakat, így az állatokat a pártvezetés továbbra is egyéb célokra tudja használni.

A kis terepjárók könnyen mozgathatók és gyorsan átcsoportosíthatók, az Active Denial Systems (ADS) nevű fegyvercsoportba tartozó sugárágyú használata nem okoz senkinek elviselhetetlen fájdalmat, de nagy hátránya, hogy szemet nem lehet vele kilőni. Hatótávolsága 450 méter, tehát a tavaly őszi budapesti tüntetések véres szétverésénél használt ósdi gumilövedékeknél több mint 17-szer messzebb visz.

Lényege, hogy az antenna által összegyűjtött elektromágneses sugárnyalábot egy láthatatlan, de nagy erejű energialövéssel szétszórja a tüntetők között, és ezzel enyhe, 2 másodpercig tartó kellemetlen, bőrégéshez hasonló érzést okoz a meggondolatlanul utcára vonuló haladásellenes elemeknek. A sugárágyú kifejlesztésben a hadsereg mellett a Raytheon cég is részt vett, vezetője szerint a ruhán át az emberi bőrbe mindössze pár tized milliméter mélyen behatoló sugarak enyhe, maximum 54 C° fokos égő érzést okoznak.

A sajtójelentések nem tértek ki arra, hogy az amerikai kormányon kívül mely országokat érdekelhet az új találmány, ezért tegnap estig arra sem derült fény, hogy a magyar kormány küldött-e megfigyelőket a bemutató színhelyére.

Forrás: http://www.gondola.hu/cikkek/52510

Lassú modern halál: A mikrohullámú sütő

Tudom, a cím olvasása közben mindenki harsogja, hogy valamiben úgyis meg kell halni. Lassú modern halál a mai rohanó életben! De hová sietünk, ha ételről, étkezésről van szó? - ironikus vagy igazságkereső eme kérdésem... Mindennek meg van a maga ideje! Remélem, mégis a cikk végére sokan az ÉLETET választják inkább. A világ legkényelmesebb készülékei -a mikrohullámú sütők feltétlenül szükségesnek tünnek a mai rohanó világban. Jelenleg a nyugati háztartások legalább 80%-ában vannak jelen a mikrosütők. A legtöbb ember kérdés nélkül használja ezt a konyhai berendezést és gyakran azt hiszik, hogy ez igen ésszerű alternatívája a hagyományos sütő használatának melegítés vagy főzés céljából. Azonban érdemes kétszer is meggondolni használatát, mert talán ez a legrosszabb dolog, amit étellel tehet az ember. Nézzük hogyan működik a mikrohullámú sütő és milyen egészséget befolyásoló hatásai vannak. A mikrohullámok elektromágneses sugárzások és az energia spektrum alacsony energia szintjén állnak, közel a rádióhullámokhoz. A hullámokat egy úgynevezett magnetron generálja – ez minden mikrohullámú sütőben megtalálható.

A magnetronok elektromágneses mezőt hoznak létre 2,4 Gigahertzes (GHz) mikrohullámú frekvenciával. Ahhoz, hogy valami felmelegedjen egy mikrohullámú sütőben, viz jelenlétére van szükség. Ha víz nincs az ételben, a felmelegedés nem jön létre. Ennek az az oka, hogy a mikrohullámok hatására a vízmolekulák az élelmiszerben hihetetlen sebességgel kezdenek el rezegni és ez molekuláris súrlódást okoz, amely végül is elvezet az étel felmelegedéséhez. A víz molekulák szerkezete eközben szétszakad és erőteljesen deformált lesz. Ez a módszer egészen más, mint bármilyen főzési mód.

Ahogy Hans Hertel, egy svájci tudós elmondja:

“Nincs olyan atom, molekula és sejt bármely szerves anyagból álló rendszeren belül, amely képes ellenállni egy ilyen erőszakos, pusztító erővel biró sugárzásnak.” A molekulák szerkezete szétszakitódik, erőteljesen deformáltak lesznek (ún. szerkezeti izoméria jön létre)”

Ki ne használjon mikrohullámú sütőt, és miért

Senkinek nem szabadna mikrohullámú sütőt használnia. Ez különösen igaz a csecsemők, gyermekek, terhes és szoptatós anyák és bármilyen betegségben szenvedők körére. Az átlagembert már igy is rengeteg más sugárzással bombázza környezete.

Lehet, hogy “Mikrohullámú Betegség”-ben szenved?

Magas szintű mikrohullámú sugárzásnak kitett emberekben az alábbi tünetek léphetnek fel.

Csökkent kognició

Hányinger

Látási problémák

Depresszió és ingerlékenység

Legyengült immunrendszer

Fejfájás

Szédülés

Álmatlanság és

Alvási zavarok

Gyakori vizelés és extrém szomjúság jelenségei

A mikrohullámú betegség első jele az alacsony vérnyomás és lassú szívverés. A későbbi és a leggyakoribb megnyilvánulásai a szimpatikus idegrendszer krónikus ingerléséből eredő stressz szindróma és a magas vérnyomás.

Ez a szakasz gyakran magában foglalja a fejfájás, szédülés, szemfájdalom, álmatlanság, ingerlékenység, szorongás, hasi fájdalom, idegi feszültség, koncentrálóképesség zavara, hajhullás, valamint vakbélgyulladás, szürkehályog, reprodukciós problémák, és a rák előfordulását. A krónikus tünetek között végül a mellékvese kimerültség és az ischaemiás szívbetegség [a koszorúerek elzáródása és a szívinfarktus] lesznek a vezető szindrómák.

Dr. Lita Lee a Health Effects of Microwave Radiation A mikrohullámok egészségre gyakorolt hatásai cimü könyvében kifejezte aggodalmát a mikrohullámok használatával kapcsolatban.

Szerinte nyirokrendszeri betegségek és tünetek hozhatók összefüggésbe a mikró használatával, ami annak köszönhető, hogy a szervezetnek lecsökken az a képessége, hogy megakadályozza bizonyos típusú rákos megbetegedések kialakulását.

A vérben rákos sejtek kialakulását figyelték meg

Megnőtt a gyomor-és bélrendszeri daganatok száma

Emésztési rendellenességek és az emésztőrendszer hanyatlása volt megfigyelhető

Az életenergia kimerülése

A nem feldolgozott vagy főzött élelmiszerek természetesen tartalmaznak a napból átadódó élet energiát. A biofotonok a fény legkisebb fizikai egységei, amelyek az élet minden formájában elraktározódnak. A legfőbb biofoton források a természetesen termelt zöldségek és főleg napsütötte, érett gyümölcsök. A mikrohullámozott élelmiszer gyakorlatilag potenciálisan elpusztítja és kiüríti az ételben lévő életenergiát, és teszi a termékeket teljesen halott és élettelen biológiai masszává. Ezen túlmenően, az étel tápértéke elvész és szinte használhatatlan lesz tápérték szempontjából.

Tény: Teljes körü vizsgálatok után az oroszok betiltották a mikrohullámú sütő használatát

A mikrohullámok használatát először a nemzetiszocialista németországban találták fel annak érdekében, hogy csapataikat a második világháború idején gyors meleg étellel lássák el. Látván, hogy ezek a mikrohullámú sütők új találmányok, az amerikai hadügyminisztérium röviddel a háború után elrendelte, hogy végezzenek kutatásokat az új eszköz megbizhatóságát illetőleg. A Szovjetunióban miután levezették ezeket a kellő mélyreható kutatásokat, a folyamat végén betiltották a mikrók használatát. A tilalmat azonban később feloldották a Peresztrojka idején.

Vizsgálati eredményeik a következők voltak:

Rákkeltő anyagok keletkeztek szinte minden étel mikrózása után

A tejben és a gabonában mikrohullámok hatására rákkeltő anyagok alakultak ki az aminosavak transzformálódása által

Mikrohullámú sütőben elkészített húsokban rákot okozó vegyületek képződtek, mint pl a d-Nitrosodienthanolaminok

Mikrohullámon a gyümölcsök kiolvasztásakor a glükozidok galaktozidokká alakultak, amelyek rákkeltő anyagok

Rendkívül rövid mikrohullám expozíció is a nyers, főtt, vagy fagyasztott zöldségekben a növényi alkaloidokat rákkeltő vegyületekké alakította át

Rákkeltő szabad gyökök alakultak ki mikrózott növényekben, zöldségekben

Biodegradáció következtében jelentősen csökkent a B- vitaminok, a C és E vitaminok, az ásványi anyagok és lipotropikumok fellelhetősége.

Az oroszok vezette kutatás végül is nemzetközi figyelmeztetésbe torkollott, miszerint a mikrohullámú sütők igen káros biológiai és környezeti hatásokkal rendelkeznek. A figyelmeztetésben más, hasonló frekvenciájú elektronikus eszköz is szerepel és szó esik a mobiltelefonok káros hatásáról is.

Elbúcsúzhat az étel tápértékétől

A legtöbb tanulmány egyetért egy dologban: a mikrohullámozott étel tápértéke jelentősen kevesebb mint a melegítés előtt.

Íme néhány tanulmány amelyek szemléltetik a mikrohullámú sütő káros hatásait.

A mikróból kivett brokkoli elveszti jótékony antioxidáns hatásának 97%-át. A párolt brokkolinál ez a veszteség csak 11%-ban nyilvánul meg. Pár fenolos vegyület és glükozinolátok is elvesztek. A tanulmány 2003 novemberében jelent meg a ‘Journal of the Science of Food and Agriculture’ folyóiratban.

A spárga C-vitamin tartalma lebomlott, egy 1999-es skandináv tanulmány szerint.

Egy másik tanulmány megállapította, hogy a fokhangymában 60 másodperces mikrózás után alig lehetett allinázt találni, amely a fokhagyma elsődleges rákellenes összetevője.

Egy japán tanulmány szerint mindössze 6 perces mikrohullámú melegítés a tej B12 vitamin tartalmát a szervezet által felvehetetlen állapotba alakitja át.

Egy 1992-es tanulmány megállapította, hogy az anyatej elvesztette lizozim aktivitását, antitestjeit és sokkal megfelelőbb környezetté vált a potenciálisan patogén baktériumok növekedéséhez.

A mikrohullámozott élelmiszer negatív hatást gyakorol a szívre és az egész szervezetre

Hans Hertel, egy svájci élelmiszer tudós vizsgálta először az első mikrózott élelmiszer és emberi fiziológia kapcsolatát. Tanulmányozása során Hertel megállapította, hogy a mikrohullámú sütőben az élelmiszer olyan degeneráción megy keresztül, ami egészségügyi problémákat okozhat.

Ezek a problémák a következők:

Emelkedett koleszterinszint

Leukociták (fehérvérsejtek) számának csökkenése figyelhető meg, amely mérgezésre utal

Csökkent vörösvérsejt-szint

Radiolytikus vegyületek keletkezése

Csökkent hemoglobin szint, ami vérszegénységre vezethető vissza

Egy másik tanulmány azt találta, hogy a 2,4 GHz-es frekvenciás sugárzás

emelkedett vércukorszintet is okozhat bizonyos emberek esetében. Ez rámutat arra a lehetőségre, hogy a 3. típusú cukorbetegséget többek között elektromos kisugárzás is generálhatja.

Válaszd inkább te is az életet!

Dr. Madarasi Pál összeállítása

Papp Lajos szívsebész professzor gondolatai tökéletesen leírják a MAGYARSÁG sorsát:

„A magyarság legfőbb erénye az volt, hogy összetartó volt, szerette egymást, kiállt egymásért, és a legnagyobb bűn a hazaárulás volt, vagy a haza iránti kötelesség megszegése… A magyar arról ismerszik meg, hogy nem árul hazát, nem gyűlöl, nem bosszúálló, nem gyilkos természetű. Ezért mindenki, amikor gyűlölettel beszél, tegye fel magának ezt a kérdést, hogy: Magyari módon viselkedik-e?
Egy Magyarországon megválasztott, parlament által megválasztott – legyen ő az európai parlament vagy a magyarországi parlament tagja-, az ő kötelessége a haza szolgálata. Az igazat mond, ne csak a valódit – mondja József Attila. Ők az igazat mondják? Nem. Mit tesznek? Hazudnak. Mit tesznek? Hazát árulnak. Ősi szokásaink szerint ez főben járó bűn volt és ma is azzá kell lenni, és meg kell nevezni ezeket az embereket….Ne embercsoportokat nevezzünk meg, hanem embereket.
… a magyar építkezik, a magyar próbál javítani, a mi legfontosabb dolgunk, hogy a történelmi hagyományainkat helyreállítsuk, ne lázítva, tönkretéve pusztítsunk, és ezt mi soha nem is tettük. Aki pusztít, gyűlöl, bosszút áll, az nem magyar ember.
Nem tudunk mi segíteni a világon innét kis Magyarországról, de tudunk segíteni önmagunkon. Tudunk segíteni kicsi országunkon….Abba kell hagyni az ezeréves sirámokat, le kell leplezni a hazaárulókat, a haza árulókat meg kell büntetni, és mindenkinek a maga helyén ezért a hazáért áldozatot kell hozni… Nagyon fontos! Senki ne mondja, ó mit tudok tenni én a hazáért, egy kicsi ember vagyok. Mindenki, a maga pici területén tud tenni a hazáért… Rajtunk múlik, hogy többségben legyünk.”

Magyar rabszolgák leszármazottai Törökországban? – Expedíció Macarköybe, a rejtélyes törökmagy

 
Fekete sátor

Eleinte bizalmatlanul fogadnak: elfordulnak, tenyerükkel takarják arcukat az asszonyok, mogorván csóválják fejüket a férfiak, amikor előkotorjuk fényképezőgépünket, és fotózni kezdjük a szamárnyergeket, a művirágból készült lugast, a széllel ringatózó kolbászokat a teherautó nyitott hátuljában, az ezerféle olajbogyót, a lépes mézet, az állati szőrbe csomagolt túrót, a halmokban álló műanyag papucsokat, a piócaárust, az aszaltgyümölcs- és fűszerkereskedőt, a bugyogós pultot, a vérvörös paprikák között mohón turkáló fejkendős asszonyságokat. De néhány perc alatt valóságos népünnepéllyé válik a csütörtöki piac Egirdir főterén, ahogy pimaszul kattogtatunk az árusok között, és a hegyekből idezarándokoló, zord ábrázatú parasztok meg a havasokból aláereszkedő jörük nomádok összekapaszkodnak, levett sapkával, széles vigyorral pózolnak, hogy mindenképpen örökítsük meg őket.

Jörük piac a Toros-hegység túloldalán, Gebiztől legalább 150 kilométerre északra.

A forrásvidéken járunk.

– Magyarok? Egyszer jártam a Balatonon, de az kisebb, mint a mi tavunk – mutat a hátunk mögött hullámzó türkizkék Egirdiri-tóra a meseszép nomád szőnyegeket áruló intelligens arcú férfi. – Azt is tudom – fitogtatja tájékozottságát –, a magyaroknál a finnugor eredet az elfogadott. De nézzenek csak a szívük mélyére, és belátják, hogy maguk velünk, törökökkel állnak rokonságban.

Ám mielőtt a szívünk mélyére néznénk, megbámuljuk a villámkezű halárust, aki hatalmas tartályból halássza ki és azonmód megpucolja a zsákmányt – ujjairól csurog a halvér és a bélsár. A nyeregárus öregember büszkén mutogatja portékáját, unokája közben narancslével kínál bennünket, pedig rólunk nehezen képzelhető el, hogy a kuncsaftjaik leszünk. A rongyos öltözetű piócaárusok üvegeiket kocogtatva járják a piacot; s a földön vagy a pultokon törökülésben kuporog megannyi jörük aszszony és bajuszos vénember – Törökországban ritka ennyi ázsiai arcvonás egy helyen, mintha népes tatár hordát látnánk.

A „királyi” úton, Ephesos és Babilon között közlekedő ókori karavánok előszeretettel álltak meg itt, a havas hegyek karéjában fekvő gyönyörű tónál; az Egirdiren áthaladó országút ma az Égei-tengert köti össze Konyával, a hazánkban leginkább csak kerengő dervis néven ismert misztikus mevlevi rend szellemi központjával. A környező hegyvidéken élnek nagyobb számban még manapság is a jörükök, ezek az állattenyésztő hegyi emberek, akik képtelenek engedelmeskedni az idők és a kormányok szavának: nem hajlandók végleg röghöz kötni magukat. Tavasszal egyre feljebb hajtják juhnyájaikat, szarvasmarháikat a hegyekbe abban az ütemben, ahogy a mediterrán forróságban kiaszik a vegetáció; s a legvadabb nyár már a havasokon találja őket, ahol kecskeszőrből szőtt, belülről nemezszőnyegekkel és régi kelimekkel burkolt sátraikban várják a jéghideg vizű források mellett az őszt. Ekkor megint fölnyergelik tevéiket – ma már többen inkább a traktoraikat –, és visszaereszkednek a déli, tengerparti síkságra, ahol a tél meg sem kottyan.

„Ezen térségen több török nomád család legelteti július kezdetétől szeptember elejéig marhacsordáit; kiknél pénzért jó tejet, túrót, vajat és húst kaphatni. Ezen nomádok mogorva tekintetű, de igen deli termetű emberek, a törökök előtt jürük név alatt ismeretesek, egy érthetetlen török nyelvidomot beszélnek, s hölgyeiket nem burkoltatják el” – írja a Kelet-utazó, mellesleg szultáni kertész Nogel István 1847-ben. A szabadság, az erő, a harci bátorság, a lovas tudás szinonimája volt a jörük, az oszmán időkben ezért küldték őket a legveszedelmesebb helyekre, a határvidékekre küzdeni. Többek között a Balkánra. És talán hazánkba is. A huszadik században, részint Atatürk reformjainak köszönhetően, a nomádok mind nagyobb számban telepedtek le, vetkőztek ki hagyományos viseletükből, olyannyira, hogy amikor 1936-ban Bartók Béla felkereste az Adana környéki jörüköket, mert úgy vélte, „az ilyen ősi életmódot folytató emberek jól megőrizhettek mindenféle zenei ősiséget”, elképedve látta, hogy öltözetük a „legtucatabb, legelnyűttebb nyugat-európai klisé-ruha”. Persze nem csak ezen képedt el: egy fogatlan, vén nomádot énekeltetve nem akart hinni a fülének: „uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna. Örömömben mindjárt két teljes hengerre vettem föl…” S levonja a végkövetkeztetést: „Ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen szerkezetű dallamoknak nagy elterjedésében eddig csakis a magyaroknál, az Erdélyben lévő mezőségi és a moldvai csángók körüli románoknál, továbbá a cseremiszeknél és északi török népeknél ismeretesek, akkor egyre bizonyosabbnak látszik, hogy ezek egy régi, ezer év előtti török zenei stílus maradványai.”

Hogy mi közünk mindehhez?

Ritkás fenyvesek, pisztrángtenyésztő betonmedencék között kanyarog az erdei földút, néha csikorogva zátonyra fut autónk; aztán már csak hegyi patakok, apró vízesések, hatalmas zöld rétek és egy víztározó a havason, amelynek partján juh- és kecskenyájak legelésznek. Még nem tudjuk, mi közünk mindehhez, egyszerűen csak lekanyarodtunk az aszfaltútról Egirdirtől nem messze, Aksu után, mert egy tábla azt mutatta: valamilyen jajla, vagyis nomádok nyári szállása fekszik nem messze.

A víztározó csücskében füstöt látunk, aztán megpillantjuk a jörükök jellegzetes lakhelyét, a karacadirt, azaz a „fekete sátrakat”. Kissé összeszorul a gyomrunk, amikor az ösvény két oldalán heverő hatalmas pásztorkutyák lassan feltápászkodnak, és megindulnak felénk. Füttyentés hallatszik, két barnára sült férfi kísér bennünket az eső ellen műanyag fóliával fedett sátrakhoz. Egy idősebb és egy fiatalabb asszony görnyed a földön egy darálóra emlékeztető gép előtt, csavarkulcsokkal, olajozópumpával babrálnak rajta, miközben a két férfi hellyel kínál bennünket, majd gondterhelten nézik, ahogy a nők a műszaki problémával küzdenek. Mondjuk, magyarok vagyunk, köszönjük a szívélyességüket, és hogy fényképezhetnénk- e. Mondják, fényképezzünk csak nyugodtan, érezzük magunkat otthon, aztán a koromfekete bajszú, ötvenes férfi a mellére bök, és csöndesen közli: ő is „macar”. Ez itt pedig a Sorkunjajla, mutat a víztározó fennsíkjára.

Sorkunjajla. A gebiziek mondabeli menedékhelyére tévedtünk.

Eredettörténetük szerint az Isztambul mellőli Gebzéből ide vándoroltak, majd a Toros hegyláncain átkelve a déli lapályon megalapították Macarköy-Gebizt.

Mi is gebiziek vagyunk, int a darálót szerelő asszony felé a bajuszos férfi.

Jörük és madzsar, fűzi hozzá megint mellére téve a kezét.

A Toros-hegység megannyi mellékútja, fennsíkja, jajlája közül éppen a gebiziek sátraihoz kellett lekanyarodnunk a főútról!

Mondjuk neki, miután valamelyest magunkhoz térünk, hogy éppen Gebizből jövünk, ahol néhány napja nagy ünnepséget tartottak a macarköyiek és mi, a vendégeik. A férfi bólint, némán betessékel a sátrába, majd büszkén felhajtja az ócska gyári szőnyeget, hogy alóla előtűnjenek a gyönyörű tulipánmintás nemezek. Szép rend, nagy tisztaság uralkodik a két rúddal megtámasztott, petróleumlámpával ellátott lakban, az egyik sarokban ágy, körülötte lélegzetelállító díszítésű párnák. Azt mondja a férfi, természetesen a vendégük vagyunk, nemsokára kész a vacsora, aztán itt alszunk náluk a sátorban. Amikor szabadkozunk, hogy egirdiri szálláshelyünkön nem tudják majd mire vélni távolmaradásunkat, előkapja mobiltelefonját: értesítsük őket nyugodtan.

– Tavasztól őszig itt élünk a jajlán, mindvégig ezen a helyen – felelget a férfi kérdezősködésünkre, miközben jéghideg ajránt szürcsölünk, s közben megjavították a gépet is az asszonyok. Kondér kerül rá, abba tejet öntenek, a földön üldögélő idősebb nő lendületesen tekerni kezdi a „daráló” karját, mire két csapon csurog belőle a tej java és a lefölözött maradék. – Az így készült terméket aztán levisszük az egirdiri piacra – mondja Husszein, a gebizi macar nomád.

Talán így ingáztak a jajla és a város között évszázadokkal ezelőtt is, amikor a legenda szerint errefelé bujkáló magyarok átvehették a helybéli nomádság életmódját – mielőtt megalapították volna Gebiz- Macarköyt. A török sajtót sem hagyta hidegen a Sorkunjajláról egykor leköltözők kérdése: egy nemrég megjelent cikk szerint a történet valójában 1768- ban kezdődött, amikor a törökök hadat üzentek Oroszországnak, miközben az oroszok Lengyelországot tartották tűz alatt. A muszka támadás következtében lengyelek menekültek az Oszmán Birodalom területére, és a Fekete-tenger mellett, Isztambultól nem messze, azaz a számunkra legalábbis gyanús Gebzéhez közel megalapították Polonezköyü (Lengyelfalva) települést. Az 1830–31-es lengyel felkelés vérbe fojtását követően – így a cikk – a lengyelek és az oldalukon harcoló magyarok ismét a törököktől kértek segítséget, akik végül Gebzében telepítették le a magyar emigránsokat. Ám ezzel nem ért véget a veszszőfutásuk. Amikor az orosz hadsereg 1839-ben török területekre csapott be a Fekete-tenger mentén, veszélybe került a gebzei magyar kolónia, amely megint menekülőre fogta: a biztonságosabbnak vélt Dél-Anatóliába, Gebizbe futottak. „Inkább levágatom a fejemet, mint hogy a menedéket kérőket kiszolgáltassam” – ez volt Abdülmecit padisah válasza, amikor a muszkák a magyar és lengyel felkelők kiadatását követelték. Mindenesetre különös, summázza a cikk, hogy számos gebzei család tagját ma is „Magyar” becenévvel illetik a település lakói.

Az Aksu és Macarköy közötti havasok világa manapság is számos gebizi félnomád családnak ad megélhetést, akik egyszerre vallják magukat büszkén jörüknek és legalább olyan rátartian madzsarnak. A Toros-hegység Törökország talán legnagyobb jörük „skanzenja”: nem volna érdektelen a hazai néprajz- és (kultúr)antropológiai kutatás számára sem a térség alaposabb szemléje. Nem beszélve az apró katarzisokról: nem tudtunk úgy közlekedni tíz kilométert sem a hegyekben, hogy magunkra maradtunk volna: egy harminclelkes kis falu fiatal hodzsája (vallási vezetője) invitált be otthonába, hogy feleségével ötfogásos ebédet készíttessen nekünk a paradicsomlevestől a töltött paprikán át az epres-csokoládés pudingig. Amikor pedig a szomszédos településen nagy hangzavart hallva gyanútlanul megálltunk, az utcán tolongó férfiak belénk karoltak, s kedves erőszakkal egyszerűen behúztak bennünket egy lakodalomba, majd a hodzsa ebédje után végig kellett ennünk az itteni kínálatot is, végiglátogatnunk a fiús és a lányos házat. Aztán amikor továbbállhattunk, a násznépből öreg házaspár pattant autónkba, akik újra eltérítettek bennünket, a következő faluban megmutogatták gyümölcsöseiket és rózsakertjeiket, újabb étkekkel traktáltak, s csatlakozott a tanító is, akit szintén el kellett vinnünk haza, csak hogy a kezünkbe nyomjon két szatyor almát…

Végtelen Szindbád-történet.

Aksu környékén, a letelepedett és a legeltető jörükök hazájában túlárad a büszke vendégszeretet.

De hogy mennyire szól mindez nekünk, magyaroknak, s hogy a gebiziek „madzsarságtudata” menynyire magyarságtudat? Hogy nem csupán egy helységnévhez való makacs ragaszkodásról van szó? Hogy hiába büszkélkednek magyaros „Német” nevükkel, az egyes honi szakértők szerint inkább mégiscsak „Nimet”, és régi arab eredetű név? Hogy rabszolgák, emigránsok, korai csángók, négyszáz, kétszáz vagy ki tudja, hány éve…?

Nincs válasz.

Tény azonban, hogy amikor madzsarnak vallják magukat, nemcsak a születési helyüket definiálják, hanem azonosságtudatukról is szólnak. Tény, hogy bár a településükön csak az atatürki reformok után, a húszas években jelentek meg a helységnévtáblák, s azon már csak a Gebiz szó szerepelt, Macar vagy Macarköy soha nem volt kiírva, helybéli beszélgetőtársaink világosan emlékeznek arra, hogy 1967-ben a faluközpont általános iskolájának homlokzatán még az volt olvasható: macarköyi általános iskola. Aztán az iskolát lebontották, a név is eltűnt. Ám a húsz kisebb faluból álló település a népi emlékezetben ma is Macarköy. Beder Tiborék most tárgyalnak a polgármesterrel, hogy ez az elnevezés rákerüljön a helységnévtáblákra.

Tény továbbá, hogy ez a szorgalmas mezőgazdasági falu eltűnőfélben van, bár korántsem annyira, mint a honi falvak: öntudatos és vagyonosabb parasztjainak fiai inkább a városi életformát választják, és Antalya vagy Kemer turistaövezetében keresik kenyerüket. Holott Mehmet Cengiz polgármester szerint itt is van jövője a turizmusnak, és talán azt is el lehetne érni, hogy a közeli vízesést meglátogató magyar csoportok ne robogjanak át tudatlanul Gebizen.

Ebben segíthet talán a csíki küldöttség által felállított székely kapu, amely most már ott ékeskedik Gebiz-Macarköy főterén, Atatürk szobra és a dzsámi előtt, a lehető legelőkelőbb helyen. S ha nagyobb dolog nem történt is, négyezer-kétszáz lélekkel talán sikerült gyarapítani a világ virtuális magyarságát.

Turkinfo

A lübecki Krisztus-szobor felírása

“Ti mesternek hívtok - és nem kérdeztek engem.
Útnak neveztek - és nem jártok rajtam.
Világosságnak hívtok - és nem néztek reám.
Életnek neveztek - és nem kerestek engem.
Bölcsnek hívtok - és nem követtek engem.
Hatalmasnak neveztek - és nem kértek engem.
Irgalmasnak hívtok - és nem bíztok bennem.
Igazságnak neveztek - és nem féltek tőlem.
Ha egyszer örökre elvesztek - ne okoljatok engem!”