Meddig lehet még gyalázni a magyart?!

Az szólás szabadsága, ha szidják a magyart. Ha a magyar megnevezi a köztörvényes bűnözőket, akkor az kirekesztés, idegengyűlölet. Közben pedig, csak az igazság hangzik el sokszor!

Ricsaj

Világpolgárok, hazai kizsákmányolóink iszonyú zajt csapnak, ha néven nevezzük őket. Szaladnak bíróhoz, ügyészhez. Gyűlölettel fröcsögnek újságjaik, vagyunk kirekesztők, rasszisták, fasiszták. Ebben az országban csak a magyart lehet büntetlenül gyalázni!

Keverék

Szeretnék elsüllyeszteni történelmünket, még azt is kétségbe vonják, hogy létezik ma a magyar. Valami keveréknek szeretnének bennünket feltüntetni. Arról nem is szólva, hogy a magyar nép névtől, a Himnusztól, a magyar zászlótól, címertől hidegrázást kapnak.

Szóhasználatuk

Mindezt bátran gyalázzák. A Szent Korona svájci sapka, István királytökfödője. A Szent Jobb tetemfoszlány, a koponya ereklye pedig szappantartó. Mindezt Magyarországon megjelenő magyar nyelvű újságban lehet írni. Az újságot nem tiltják be, a cikkírót nem idézik bíróság elé. Ezt lehet a demokrácia és a szólás-szabadság nevében, ha minket becsmérelnek, az nem rasszizmus, az nem fasizmus, az nem kirekesztés.

Nincs törvény 1945 óta

Velünk mindezt szabad tenni, nekünk le kell nyelni, a mi nemzeti büszkeségünket szabadon meg lehet gyalázni. Kérdezem, meddig?! Állítólag a 1945 előtti alkotmányban volt egy olyan paragrafus, amely büntette a magyarság elleni gyalázkodást. Ma nincs ilyen. Miért is lenne?

Néven nevezés

Egyetlen más népelemet sem lehet emlegetni, szidni, mert az uszítás, gyűlöletkeltés, azt bünteti a törvény. Mi ellenünk lehet gyűlöletet kelteni? De meddig?! Mikor fogunk már egységesen fellépni ezek ellen a gyalázatos jelenségek ellen. Mikor lesz újból magyarságvédő törvényünk? Talán a következő választás után? Akkor sem, mert minden párt csak bábpárt hazánkban. Egyik sem magyar vezetés alatt áll. Álnemzeti pártok, a nemzetinek tűnő pártok is csupán.

http://mkh.valosag.net/index.php/koezzetevk/hatterhatalom/672-meddig-lehet-meg-gyalazni-a-magyart

Az újabb magyar háború elvesztése!

Alig tettem le a billentyűzetet a hajnali órákban, másnap délután olvasom, hogy a kormány az IMF-hez fordult. Hoppá!
Na, akkor most jöjjön egy elemzés, mely nem való a hívőknek. Azon olvasók, akik nem hajlandók gondolkodni, azok, akik csak vezérre vágynak, azok, akik szeretik, ha megmondják nekik, hogy miben higgyenek, azonnal kattintsanak a tovább gombra és keressenek egy másik oldalt, ahol elmagyarázzák nekik a heti hinnivalót.

Minket mindennel meg lehet etetni, mert megesszük. A hazugság ugyanaz, csak a név más. Pannon puma és gyorsnaszád!

Nos, kezdjük, akkor a feketelevessel! Elbuktunk! Elbuktunk, mint már annyiszor! De nem is ez a legfájóbb, hanem az, hogy most meg akarjuk magyarázni, mint impotens férj a nászéjszakán, „hogy azért puha, hogy ne fájjon!” Azt kell mondjam, hogy már Gyurcsányi „magaslatokba” emelkedik ez az elkúrás!
Az alábbi írás egy kitalált történek, ha a benne lévő szereplők nevei, a párbeszédek netán hasonlítanak a valós események az kizárólag a véletlen műve. Nézzük!

1.    Megalakul az Orbán kormány. Orbán terve! Kiszaladni Brüsszelbe, örömmel bejelenteni, hogy győztünk, ráadásul 2/3-dal. Engedélyt kérni a pénzvilág által irányított EU-s politikusoktól (pl. Barroso), hogy engedjék, hogy a hiány elengedhessük 7-8%-ra, magyarul tovább eladósíthassuk az országot, mert 8 év ellenzékből sokat ígértünk! (Az első pofon, koki, saller! Lesz még több is csak ellentétben a miniszterelnök állításával nem mi adjuk, hanem mi kapjuk.) Szóval a válasz nem. Tartani kell a 3,8% hiányt!

Barroso adja az első sallert. Nem lehet a Fidesznek sem költekezni. Orbán vérig sértődik!

2.    Orbán hazatántorog! De hamar magához tér! Őrjöng, szétveti a düh! - Ez kell nektek, rendben megkapjátok! - Azonnal bejelenti az egykulcsos adórendszert, ezzel szétveri a következő évekre a költségvetés alapjait. A szegényeket kisemmizi, a gazdagoknak odaad. A vak is látja, hogy ettől nem lesz gazdasági fellendülés. Mindenki pislog, még a Fideszen belül is nagy a tanácstalanság, de senki nem mer szólni! Ijesztő, mindenki félti a seggét! A vezér kimondta, és SENKI sem mer ellentmondani! A propaganda beindul, Szíjjártó naponta 20-szor elmondja, és a hívek elhiszik. Nem számolnak, nem gondolkodnak, hisznek. Tőlük veszi el a pénzt, de ők hisznek. De jaj! A költségvetés így összeomlik! - Nem baj sziszeg Orbán a foga között, akkor is megcsináljuk, csak azért is, megaláztatok ENGEM! BANKADÓ! És nyíltan nekizavarja a magyar népet a furkósbotokkal, a tankoknak. Épeszű ember tudja, hogy mi a vége. Halál! De ki fog meghalni? Orbán? Nem, ő nincs a csatatéren. Ő nem Napóleon. Ő inkább jól kiépített bunkerből irányít, az ő megélhetése már élete végéig biztosított. Harcoljon csak az egyszeri devizahiteles magyar!

Arccal a csontvázak felé! A csontvázcsata megnyerése.

3.    Matolcsy jelenti, hogy nem elég a bankadó, csontvázakat ugyan nem találnak, de akkor sem elég. Orbán megkérdi: - Gyuri, ötlet? – Hát lehetne válságadó, a többieknek. – Jó csináljuk holnaptól! - A következmény a senki nem jár rosszabbul magyarság bólogat. Elhiszi, hogy a bankok nem hárítják át az adót, és az áruházak sem. Igaz, hogy a benzin ára az egekben, az élelmiszer és minden meredeken emelkedik, de nem a vezér miatt, biztos más az oka. Hiszünk!

4.    Matolcsy újra szalad! Kopp-kopp. - Mi van már megint? – Viktor, még mindig kevés a pénz, nem tudjuk tartani a hiányt! – Hogy a fenébe már? – Nem tudom, - áll a kezében egy zsebszámológéppel Matolcsy. – Mit javasolsz Gyuri? – Matolcsy felderül: - Mi lenne, ha nem utalnánk a magánnyugíjpénztáraknak, mondjuk 14 hónapig? – Abból botrány lesz, kimennek az emberek az utcára, és el akarnak engem zavarni - feleli Viktor. – Nem biztos az! - veti közbe Laci elnök. Most mi vagyunk hatalmon. Nem lesz, aki megszervezze őket, és a nyuggerek nem mozdulnak könnyen. – Orbán töpreng – Na, jó csináljuk, aztán meglátjuk mi lesz…… Egy hét múlva tanácskozás. Viktor kérdi a felderítést - Mi a helyzet, hányan vannak az utcán tüntetni? Pintér jelenti, hogy meglepő, de senki, mindenki dolgozik, mert semmi pénzük nincs az embereknek, hála a devizahiteleseknek, és harmad és másodállásban güriznek, nincs idejük tüntetni. Orbán megnyugszik. Matolcsy jelentkezik. – Mond Gyuri! – és Gyuri mondja. – Arra gondoltam, ha ennyire nincs tiltakozás, mi lenne, ha lenyúlnánk az egész magánnyugdíjat? Abból újjáépíthetnénk az országot! – Nagyszerű! Helyeselnek a vazallusok. – De ne az országra költsük, hanem betonozzuk be magunkat 30 évre, és ha már megkötünk majd, akkor rendbe hozzuk az országot.

 

3000 milliárdból már lehet gazdálkodni! Jó ötlet volt a nyugdíjvagyon!

Addig MOL és RÁBA részvény veszünk. Ki kell alakítani az új tulajdonos réteget. Várom az ötleteket! A Selmeczi Gabit küldjétek ki, a Szíjjártó mellé a sajtónak és mosolyogjon. Legyen, mondjuk nyugdíjvédelmi kormánybiztos. Hogy ne érje, szó a ház elejét kell egy fedő sztori, mert a növekedés nem jött be. Ötletek? – Mi lenne, ha most az adósság ellen küzdenénk. A pénz egy részét még be is dobnánk a törlesztésbe? – Nem jó, mert úgyis leértékelik a forintot és akkor semmi értelme az egésznek. – Nem baj csináljuk, megvan! Gazdasági szabadságharc, ez jó, ez tetszik..! Figyelem szokás szerint a szocik az ellenségek, tessék mindenkit bizottság elé citálni, ki adósította el az országot. Tessék folymatosan emútnyócévezni! Amíg a nép ezen csámcsog, addig, jöjjön a MOL és a RÁBA pakett. Ja és Gyuri, az IMF-t meg kipateroltuk! Ez is a szabadságharc része! Na, munkára!

5.    Pár hónappal később, taktikai megbeszélés. Mi újság, kérem a hangulatjelentést! Mi ez! – Anti, mi ez itt! Itt az áll, hogy zúgolódás van a devizahitelek körül. Nem megmondtam, hogy minden nap menjen le egy riport Ócsáról. – De főnök! Nem ez a baj, a nép nem lázad, bíznak benned bevették „a senkit sem hagyunk az út szélén dumádat”! Gratulálok! – Akkor mi a baj? - Hát tudod, a frakcióban vannak többen, akiknek van devizahitelük és azt mondják nem ezt ígértük, a megyékben és a pártapparátusban is sokan susmognak, ráadásul a támogatóink is jelentkeztek. Mit tegyünk? – A Jani majd kitalálja! Jani! Ötlet? – Hm, talán ha adnánk lehetőséget egy végtörlesztésre 180-as CHF-en? – Ez jó, de mi lesz az árfolyam különbözettel? – Majd a bankok lenyelik! Örüljenek, hogy nem tesszük kötelezővé az átváltást mindenkinek. – És mi lesz a néppel?

Ezzel a forint még tovább fog esni és ők még rosszabb helyzetbe fognak kerülni. – Mondjuk azt, hogy bárki törleszthet, megtakarításból, nekik úgy sincs, de majd beveszik ezt is, főleg ha te mondod főnök. Benned bíznak! – Na, rendben, de akkor tényleg olyan választási törvény kell, hogy nehogy kikapjunk 2014-ben, hogy áll a Zsolti a határon túli magyarokkal? Nyomja meg, kellenek a szavazataik, mert ők nem érzik az itteni megszorításokat. Ígérjetek meg nekik mindent! Szíjjártó meg mondja csak tovább, IMF ki, szabadságharc, emútnyócév, stb. Majd én is besegítek a héten.

6.    Hétfő, Matolcsy újra szalad. - Főnök baj van! – Na, ne má, megint! – Ja, képzeld, le akarnak minősíteni minket! A forint mélyrepülésben a tőzsde beszakadt, nem veszik az államkötvényt! – És a kínaiak? – Eddig is csak ők vették, de már elfogyott az azt pénz, amiben megegyeztünk. Mi legyen főnök? – Viktornak eszébe jut a brüsszeli megalázás, a sok koki és saller, amit kapott. – Nem teszünk semmit sem várunk, a kommunikáció marad.

7.    Csütörtök. Matolcsy lihegve száguld, és szinte betör a szobába. – Árulás főnök! Itt a fax! Holnap leminősítenek! – A főnök arca elszürkül – Következmények? – Matolcsy fakó hangon sorolja: - 350-400 forintos euro, 300-as CHF, azonnali 3-4% jegybanki kamatemelés, infláció, összeomlás. – Puff! Biztos a holnapi leminősítés? – Igen, egyelőre egy jelezte, de a többi is lépni fog. – Ötlet? – Csak az IMF segíthet! – De hát eddig azt mondtuk, hogy ha ők vissza, akkor mi el. – Megoldjuk, kikommunikáljuk. - Muszáj, főnök, ezt már nem viselnék el az emberek, nem vállalok garanciát az utcán – veti közbe Sándor a háttérből. – Rendben, jelentsd be! – hajtja le a fejét a vezér, de még ma, most azonnal. – De, hát még nem is hívtuk fel az IMF-t és az EU-t! – Majd felhívod őket holnap reggel, Szíjjártó és én lekommunikáljuk.

8.    Két nap múlva. – Óriási szerencsénk van! Sikerült, bár Szíjjártó a sokk hatására megkukult és nem tudtuk kiküldeni a sajtó elé, pár hétig használhatatlan lesz, most dolgoznak rajta a szakemberek. – De Giro-Szász elég jó volt és Kósa is beugrott. Érthetetlen, hogy milyen birka ez a nép, semmi tüntetés. Hiába nem mi vagyunk ellenzékben, egy jó kis tüntetést is meg kell rendesen szervezni. Most már biztos, hogy újra nyerünk 2014-ben is. – De főnök, mi lesz a Parlamentben? – Ugyan szembe röhögjük őket. Ne feledd a csatát megnyertük!

forrás : Független Szabad Európa

Ez az igazi katasztrófa!

Véletlenek pedig nincsenek. Ez egy örök igazság. Meg az is, hogy egy olyan nyomorba taszított országban, mint hazánk, már nem sokáig lehet szórakozni a néppel. Minden mindennel összefügg, és semmi sem az, aminek látszik. Vajon mire volt jó a „fiktív vészhelyzet”? Reméljük, sokakat felébreszt, vagy legalább a fura gondolatok eljutásához vezet a hétfői szokatlan esemény, a szirénák hangja, s az egész katasztrófavédelmi gyakorlat.

2011. 11. hó 21. napján, - az előre bejelentett katasztrófavédelmi gyakorlat keretében a hírek szerint mozgósítottak tízezer egyenruhást és tizenötezer, polgári védelmi szolgálatra kötelezett civilt, a rádiók és televíziók pedig fiktív veszélyhelyzetre figyelmeztető közleményeket sugároztak. És a hónap harmadik hétfőjén este hat órakor állítólag megszólalt kétezer ötszáz légvédelmi sziréna is…

De hogyan?

A fővárostól nem messze egy kis településen, ahol hétfőn este is összegyűltek az emberek, így vélekedtek erről:

Nem biztos, hogy jobban hallották volna a „vinnyogást”, ha jobban szigetelnek az ablakok. Megállapították, ha ez gyakorlat, akkor jobb lett volna, ha komolyabban veszik…

Egy rendesen megszólaló szirénánál – aminek már a „rezgése” is zavarja a gondolkodni akaró embereket, - le lehetett volna szűrni, hogy mindenhova eljut-e a hangja. És mondjuk nem döglik-e le néhány másodperc múlva, mert ott ez történt.

A hosszú álom után „ébredezni” kezdő lakosság kezdte összerakni a „mozaikokat”.

Egyik polgártárs arra hívta fel a központilag félelemben tartandó, azonban hétfőn este – talán a kínjában - kacagó többség figyelmét, hogy a múlt héten szimulációs gyakorlat volt Budapesten. Éspedig a metróban.

- Péntekre virradóra szimulációs gyakorlaton vettem részt – mesélte a harmadik szomszéd. - Ahol azt modellezte a katasztrófavédelem, hogy miként lehetne egy Kelenföldön bekövetkezett ipari katasztrófa esetén – képzeljük el mondjuk mérgező vegyi anyagot szállító tehervonatok ütközését – minél gyorsabban és biztonságosabban a föld alá menekíteni a lakosságot. A 300 betelepítettre legalább ennyi „személyzet” és sajtós jutott, és hol van ez a szám az összlétszámtól, az összes ilyen metrószektor ugyanis 220 ezer fő befogadására alkalmas. Egy, a Széll Kálmán téri, bocsánat volt Moszkva téri szektorhoz hasonló búvóhelyre, körülbelül 500 méteres körzetből optimális idő alatt le lehet érni ide tragédia esetén, persze szervezetten és pánik nélkül.

Erre egy másik utcabeli megjegyezte:

- Valami nagyon nincs rendben a Csillebércről elszabadult jód izotópok körüli tájékoztatásban sem. Úgy tűnik a dolog cseppet sem jelentéktelen ügy – mondta a „munkanélküli” szaktárs. – Múlt hét közepe óta a nőgyógyász rokonom elmondta, hogy a hatodik 12 hét alatti magzat ment el, míg máskor havonta, ha egy eset fordult elő. A sokat megélt szakorvos szerint a praxisában Csernobil óta nem volt hasonló helyzet.

- Te ne is emlegesd Csernobilt! – vágta rá a Duna-partjáról érkező horgász, aki semmit nem fogott, talán nem véletlenül az egész nap folyamán. - Ami a múlt hét második felében történt a sugárzó jód szivárgásával, az kérem, több mint bűnözés. Furcsa módon a nemzetközi szervezeteket és környező országokat nem igazán nem érdekelte az, hogy honnan származik a sugárzás. Ennél már csak az a nagyobb aljasság, hogy a csillebérci kutatók arról sem tudtak, hogy sugárzik tőlük a jód izotóp. A harmadik és legnagyobb gazemberség az, hogy miután kiderültek a tettesek, a hatóságok úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. Mondván azt, hogy a sugárzás nem okoz egészségügyi károkat az embereknek. Csodálatos módon a katasztrófa védelmi gyakorlatot éppen a sugárzás kiderülése után pár nappal csinálták meg. Hogy valami nagy disznóság, esetleg népirtás készül megint a nép ellen, az egészen biztos. Talán, egyszer az is kiderül, hogy a majdnem egy esztendeje a kolontári vörös iszap ömlés időzítése sem volt véletlen…

- Mintha minden mindennel összefüggne, és semmi sem az, aminek látszik – mondta kis település egyik legidősebb bácsikája. – Mi is volt szűk egy héten belül? Jód, vagyis izotóp, valahol atomsugárzás, aztán „metrógyakorlat”, majd katasztrófavédelem. Közben meg ugye, a kamatos kamatnak a kamatának a kamatja. Újabb IMF hitel…Terelgetés, hazudozás, népbutítás... Ez az igazi katasztrófa!

Ezután a település bölcse csak annyit jegyzett meg: aki nem érti a miértet, az nem tudhatja a hogyant sem, amely a mikorban leledzik...

Gyalu - Szabad Riport Tudósító Iroda

Halálos sugárzás a Fukushima-létesítményben

A fukushimai daiichi atomerőműbe küldött robotok a földszinten 1600 millisievert sugárzást mértek óránként. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki egy pár órát eltölt ezen a helyen, olyan adag sugárzásnak van kitéve, hogy az élete néhány igen kellemetlen hét után véget ér. Az új eredmények szerint a fukushimai létesítmény környékén a helyzet különösen veszélyes, annak ellenére, hogy az általános helyzet fokozatosan javul.

A március 11-i földrengés - a Japánban történt egyik legnagyobb pusztítás a második világháború óta - egész településeket rombolt le az északkeleti partok mentén, a katasztrófában több mint húszezren haltak meg vagy tűntek el. A földrengést követő szökőár hullámai akkor tönkretették a Fukushima reaktor generátorát és hűtőrendszerét, a robbanásokat követően folyamatos a szivárgás és a sugárzás azóta elviselhetetlenül magas szinten van. Maga a nukleáris válság csak az egyik probléma, amellyel a japán kormányzatnak szembesülnie kell, miközben próbálja újjáépíteni az ország csaknem teljes egészében elpusztult északkeleti partvidékét.

A törvényhozók - különösen az ellenzéki pártok - újra és újra hangsúlyozzák, hogy a kormányzatnak most főleg a hazai problémákra kell összpontosítania. "Az elmúlt 60 év legsúlyosabb nemzeti válságának kellős közepén vagyunk" mondta Takao Fujii, a japán Tanácsháza képviselője. Hozzátette, "a természeti katasztrófák, az atomkatasztrófa, egy ideje már a defláció, a jen értékének jelentős emelkedése - mielőtt egyáltalán külpolitikai kérdésekről tárgyalnánk az Egyesült Államokkal, az országnak saját talpára kell állnia".

Molnár István

Hidrovulkáni robbanások veszélye fenyeget Fukusimában

Uehara Haruo, a fukusimai 1-es számú reaktor tervezője a november 17-én vele készített interjú során igen aggasztó képet festett a sérült reaktorok állapotáról. Figyelmeztetett, hogy a helyszínen „Kína szindróma” (a hűtőanyag elveszítése) van kialakulóban.

Hauro elmondta, hogy a nyolc hónappal ezelőtt történt cunami és az azt követő robbanások óta a reaktorok állapota nem javult. Ennek következtében nagyon valószínű, hogy a fűtőanyag most is szivárog a reaktorokból és egyre mélyebbre süllyed a talajban, ahogy a reaktor alatti földréteget átégeti.

2011. szeptember 20-án Hiroaki Koide, a Kyotoi Egyetem Reaktor Kutatóintézetének professzora elmondta, hogy becslése szerint a fűtőelemekből kiszivárgott radioaktív anyag körülbelül 12 méteres mélységben járhat az 1-es és 3-as számú reaktorok alatt. Haruo azt is elmondta, hogy a szerencsétlenségből származó veszélyes szennyeződés egyre jobban szétterül a Csendes-óceánon. November 15-én például több tonna radioaktív szemét érte el a Marshall-szigeteket.

Amennyiben a fűtőanyag elér egy földfelszín alatti vízforrást, magyarázza Haruo, az eredmény katasztrofális lehet, hiszen nemcsak a víz, de a termőföld és a tenger is lényegesen szennyezettebbé válna. Ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén a rendkívüli mértékben felhevült víz előbb-utóbb óriási hidrovulkáni robbanást (magyarul Surtsey típusú vulkánkitörést) okozhat.

Bár Japánban és az alternatív médiában számos cikk jelent meg a helyzetről, a fővonalas nyugati média hallgat az ügyről.

Forrás: Infowars.com

Miért nő az aranyeladások volumene és mi várható ezután

A Reutersben érdekes cikk jelent meg a napokban:

„Miközben a Dow Jones igencsak küszködött az elmúlt néhány hét során, az arany komoly meglepetést okozott a piaci tendenciák szakértői számára azzal, hogy a EU adósságválság közepette árfolyamának mozgása szorosan követte az értékpapírok árfolyamát. A decemberi amerikai arany határidős ügyletek árfolyama 3.80 dolláros esés után 1716 dolláron áll unciánként.”

A jelenség egy érdekes kérdést vet fel, amit megpróbálunk körüljárni ebben a cikkben. Két héttel ezelőtt a Dow Jones ipari átlag árnyalatnyit emelkedett az arany árfolyamával egyetemben. A múlt hét előtti héten a Dow 300 pontot esett és az aranyeladások ezzel együtt emelkedtek. Ebből sokan arra a következtetésre jutottak, hogy az arany árfolyama követi a részvényárfolyamok mozgását.

A szakértők egyre hangoztatják, hogy a befektetők megpróbálnak biztonságos papírokba menekülni, amikor baj van a tőzsdén. Az emberek az értékpapíroktól és az aranytól egyaránt megszabadulnak, amerikai kincstárjegyre cserélve az elvileg kockázatosabb befektetési formákat. [Hozzátennénk, hogy komolyabb eséseknél sok befektető azért adja el aranybefektetése egy részét, mert valamiből muszáj pótolnia veszteségeit és erre az arany a legkézenfekvőbb és legbiztosabb megoldás.]

Ez egy olyan üzenet, amit az elit megpróbál az emberekbe sulykolni: „Az arany éppen olyan befektetési eszköz, mint az IBM, Exxon vagy OTP részvények.” Néhány fontos szempontot azonban kihagynak a képletből.

Kezdjük az elején. Az uralkodó hatalom gyűlöli az aranyat. A pénz hatalma a központi bankok pénznyomtatási jogából ered. Ha az emberek képesek a szó szoros értelmében a föld alól pénzt teremteni elő, akkor még mindig rendelkeznek némi hatalommal saját boldogulásuk irányítása felett, a hatalmi elittől függetlenül.

Ezt az olyan emberek, akiknek elsődleges célja a világ feletti uralom megvalósítása nehezen tolerálják. Ha az emberek képesek másoktól függetlenül vagyonra szert tenni, akkor az elit nem rendelkezik teljes hatalommal. A teljes hatalom megszerzése pedig tervük egyik legfontosabb állomása.

Ebből következőleg az elit mindent megtesz az arany árfolyamának manipulálása és gyengítése érdekében. Ezért láthatjuk, hogy a fiat pénz tartós emelkedésének periódusai vagy ahogyan manapság már magyarul is hívják a „bika piac” sokkal tovább tart, mint az arany tartós emelkedése. Az elit mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzpiacok tartós emelkedése minél tovább tartson. Az utolsó nemesfém bika piac a 70-es években volt és körülbelül 10 évig tartott. Utána egy 20 éves fiat pénz bika piac következett. Az arány kettő az egyhez.

A mostani nemesfém bika piac 2000 körül kezdődött. Az arany árfolyama 2000 óta folyamatosan emelkedik. Természetesen a tőzsde is emelkedő tendenciát mutat és ez némiképp elhomályosította az arany tündöklését. Ennek eredményeként a fővonalas média igazolva látja magát, amikor üzleti periódusok vagy tendenciák azonosítása helyett kijelenti, hogy az arany árfolyamának emelkedése csak egy újabb lufi.

Ez a megállapítás igen távol áll a valóságtól. A 2000-et követő néhány év során hihetetlen mértékű monetáris élénkítéseket hajtottak végre és az ilyen jellegű támadásoknak még most sincs vége. Ez történik, amikor az értékpiacok elszállnak. Első lépésként a központi bankok elkezdenek pénzt nyomatatni az értéktőzsde inflálódása érdekében, egészen addig, amíg a fellendülés zuhanásba nem megy át.

Ezt persze nem lehet a végtelenségig folytatni. Előbb-utóbb a piaci torzulások túl károssá válnak. Mindennek van határa és mára sikerült elérni ezt a határt. Az ezredforduló környékén a piac óriási mértékben zsugorodott és az ösztönzések csak rontottak a helyzeten. A folyamat megfordult és az arany árfolyama (az ezüsttel együtt) emelkedésnek indult.

Mivel a folyamat megfordult (tehát elindult a nemesfémek bika piaca) tudni lehetett, hogy az ösztönzések nem járhatnak sikerrel, és így is lett. Ezeket a sikertelen próbálkozásokat hívjuk ma „hitelválságnak” és „ingatlanpiaci válságnak”. A folyamat az Egyesült Államokból indult, de rövid idő alatt az egész világra átterjedt.

Sokan sokféle okot hoznak fel az ingatlanpiaci válság kialakulására, de amikor az ember kellő távolságból és megfelelő rálátással szemléli a helyzetet, a valóság egyértelművé válik. Az osztrákoknak igazuk van. A modernkorban a gazdaságot a központi bankok által irányított infláció határozza meg. A fellendülést zsugorodás vagy más szóval zuhanás követi és ennek nem volt köze a szabályozások elégtelenségéhez. Ez egy tisztán banki jelenség.

Sokszor beszéltünk már arról, hogy véleményünk szerint a mostani egyben a végső zuhanás is. A dolláralapú tartalékrendszer halott. Akkor halt meg, amikor a Fed 16 000 milliárd dollárt nyomtatott a csőd szélén álló bankok és pénzintézetek kimentésére a 2008-as válság idején.

A hatalmon lévő erők ezt természetesen nem szeretnék beismerni. A mai internetkorszakban még ádázabbul harcolnak a manipuláció nyomainak eltüntetéséért. Miközben azon munkálkodnak, hogy a jelenlegi pénzrendszert egy új világvalutára cseréljék, a meglévő rendszert is életben akarják tartani.

Ennek érdekében megpróbálnak zavart kelteni a folyamatok azonosítása terén. Nem akarnak az arany fellendülési periódusáról vagy bika piacáról beszélni, mert akkor kénytelenek lennének kimondani, hogy igenis a fellendülés és a zsugorodás időszakai felváltva követik egymást, amit szintén nem akarnak, mert akkor viszont azt kellene beismerniük, hogy ezeket a destruktív periódusokat a központi bankok idézik elő.

Céljuk elérése érdekében inkább mindenféle történeteket találnak ki. A legújabb ilyen történet, hogy az arany is csupán egy a sok befektetési forma közül, és a többi értékpapírhoz hasonlóan követi a tőzsde mozgását, az elmúlt néhány hét tőzsdei eseményeit hozva fel bizonyítékként.

Természetesen van némi igazság a dologban. Az intézmények is elkezdtek aranyat vásárolni és aranybefektetéseiket a többi értékpapírhoz hasonlóan adják és veszik. Azt kijelenteni azonban, hogy a befektetők megpróbálnak megszabadulni aranybefektetéseiktől (és helyettük amerikai kincstárjegyeket venni), amikor esik a tőzsde, nevetséges feltételezés.

Az arany a 70-es években is követte a Dow Jones mozgását. Azokban az években is együtt emelkedtek és estek, legalábbis nagyjából. Valószínűleg azért, mert a nagy intézmények azokban az években is vásároltak aranyat.

1979-ben és 80-ban azonban valami más is történt. Az arany árfolyama az egekbe szökött. Bárki ellenőrizheti. Rövid idő alatt 400 dollárról egészen 800 dollárig emelkedett, majd ismét visszatért ugyanarra a szintre. Előfordulhat, hogy ugyanez történik majd ennek az emelkedési időszaknak a végén is, de még nem tartunk ott.

Egyesek azt mondják, hogy a 80-as évek tendenciái az óriási mértékű infláció miatt anomáliának számítanak, azonkívül azokban az években próbálták a Hunt testvérek sarokba szorítani a világ ezüstpiacát és ez okozta az arany szárnyalását. Ez természetesen nem igaz. A központi banki periódusok miatt a mostani arany bika piac is hasonlóképpen kell, hogy végződjön, amennyiben semmi nem jön közbe. Ez szinte elkerülhetetlen.

Miért? Mert a hatalmi elit a végsőkig kitart a pénznyomtatás és inflációgerjesztés mellett a bukásra ítélt fiat pénzrendszer életben tartása érdekében. Elképzelhető, hogy mesterségesen előidézik az aranypiac zuhanását, ahogyan tették ezt 1980-ban is.

„De hiszen az akkori hirtelen emelkedés és zuhanás a piaci manipuláció következménye volt!” – mondják egyesek. Igen, a piacot valóban manipulálták, de ha nincsenek a Hunt testvérek lett volna valami vagy valaki más. Az ilyen hirtelen irányváltás általában a manipuláció jele.

A lényeg, egy befektető szempontjából, hogy a 70-es években be lehetett csapni az embereket a tőzsdei mozgások magyarázatát illetően. Valószínűleg legtöbben egyetértettek a párhuzammal és elhitték, hogy az arany is csak olyan befektetés, mint a többi.

Aki ezt gondolta tévedett. A mai tőzsdei világban a bika piacok mindig éles emelkedéssel zárulnak a központi bankrendszernek köszönhetően, amely mindent megtesz, hogy a közönséges náthát tüdőgyulladássá alakítsa.

Ez egy jó hasonlat a jelenlegi piacokra. A piac most enyhén lázas, de mire az elit mindennel végez, a lázból gyógyíthatatlan, mindent felemésztő betegség lesz. Csak találgatni lehet, milyen magasságokba emelkedhet még az arany ára.

Természetesen ilyen magas árak mellett az emberek papíron vásárolnak aranyat. Innen erednek a veszteségek. Kérdezzük csak meg Gerald Celente-t, aki hatjegyű arany futures befektetését veszítette el az MF Global csődje miatt a napokban (melynek története külön cikket igényelne).

Ez a példa egy újabb tényezőt hoz előtérbe. A központi bankok által generált piaci periódusok hatására a pénzügyi visszaélések száma is emelkedett. Ez elkerülhetetlen. Az egyes visszaélések leleplezését az elit arra használja, hogy még több törvényt és szabályozást vezessen be, tovább összpontosítva a hatalmat a kormány kezében, amivel saját központi banki csalásuknak biztosítanak támogatást.

Ne higgyünk tehát a tőzsdeindexet követő aranyárfolyam meséjének. Emlékezzünk inkább a 70-es évekre. Akik akkor arannyal rendelkeztek és akkor léptek ki, amikor a tőzsdeindexet elhagyva az arany árfolyama az egekbe szökött vagyonokat kerestek.

Egyszerűnek hangzik a történet: „Tartsuk aranybefektetésünket, amíg az árfolyam el nem éri az 5000 dollárt és akkor adjunk el.” Igaz? Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Az Internet forradalomnak köszönhetően sok értelmes ember nagyon is tisztában van a fent leírtakkal, és ezt a központi bankokat irányító elit is tudja. Ennek ismeretében nehéz elképzelni, hogy az elit hagyná, hogy az arany elérje az 5000 dolláros (vagy ki tudja milyen magas) árfolyamot.

Valami közbe fog szólni. Egy háború talán. Esetleg egy előre megtervezett promóciós kampány a Wall Street és a tőzsdespekulánsok ellen vagy egy súlyos, egyre terjedő gazdasági válság, melynek hatására elkobozzák a magánkézben levő befektetési aranyat és egy új világvalutát hoznak létre. Talán mindhárom egyszerre.

Akik vettek aranyat és/vagy ezüstöt bizonyára elnyerik jutalmukat (bizonyos mértékig) mielőtt mindez megtörténne (amennyiben a fenti elmélet megállja a helyét), de fontos az óvatosság. Valószínűleg éppen periódusváltás előtt állunk, így aki figyelmen kívül hagyja ezt az eshetőséget, a modern történelmet és annak tanulságait hagyja figyelmen kívül. Utoljára a 30-as években szállt el ilyen mértékben a piac és jól tudjuk mi lett az eredménye.

A New Yorki Fed illegálisan pénzt nyomtatott, Roosevelt pedig úgy próbálta eltusolni, hogy pár napra bezáratta a bankokat. Akkor az elit minden fortélyát bevetette, hogy másra hárítsa a felelősséget. A Wall Street-re mutogattak, ezreket tartóztattak le, több száz vagy ezer vállalatot tettek tönkre, drákói törvényeket hoztak (melyek tovább nyújtották a válságot és intézményesítették a Fed-et) elkobozták az emberek tulajdonában lévő aranyat és végül, amikor már semmi sem működött elindítottak egy világháborút.

Nyilván egyesek ezt összeesküvés elméletnek nevezik majd. Szerintem egyértelmű, hogy történelmünket a háttérből irányítják, így a valóságelmélet találóbb kifejezés lehet.

Akárhogyan nevezzük, a lényeg, hogy hamarosan ismét szemtanúi lehetünk ennek a kipróbált receptnek… 

Forrás: The Daily Bell

Idegen helyen kórházban fekvő sebesült imája

Téged magasztal ajakam, szabadító Isten!

Ki megmentettél engemet a koporsótól és nem hagytál ott a csatatéren vérző sebeimmel. Te küldötted megtartásomra az ápoló kezeket, melyek ide hoztak most már engemet!

Áldott légy Uram kegyelmességedért, mely megőrzött, áldott légy jóságodért, mely bűneimet nem nézte. Áldott légy védelmező hatalmadért, mely kiterjeszti reám két kezét itt ez idegen földön is, hol te rajtad, örök szereteten kívül minden olyan ösmeretlen előttem.

De ezekben az ösmeretlen arcokban is a te parancsolataidat végrehajtó szolgákat látom és áldom őket s ő bennök tégedet! Fogadd el azért jóságodért hálaimámat áldozatul és fogadásomat, hogy a Jézus parancsolata szent lesz előttem!

Gyógyíts meg Uram engemet és én meggyógyulván, nem vétkezem többé ellened. Engedd meglátnom újra apáim földjét, hol az én szeretteim ölelő karral várnak engemet. Bajtársaimat védjed s segítsed, hogy legyőzzék a gonosz ellenséget és visszaadják édes hazánknak a tőle elvett drága békességet.

Ezeket kérem Atyám én tetőled, óh teljesítsd be az én könyörgésemet a Jézus érdeméért. Ámen.

Szolnoky Gerzson református lelkipásztorHáborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

Oroszország figyelmezteti a NATO-t: felkészült egy nukleáris háborúra

Az orosz hadseregtábornok, Nikolai Makarov elmondta, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése annak veszélyét rejti magában, hogy megnövekszik azon helyi konfliktusok száma, amiben Oroszország is érintett lesz. Makarov az orosz fegyveres erők tábornoki karának feje, ami jelenleg a legmagasabb katonai pozíció az orosz fegyveres erőknél.

A Varsói Szerződés megszűnését követően több kelet-európai állam - amely egykor része volt a szovjet érdekszféra befolyási övezetének - csatlakozott a NATO-hoz, ami hosszú távon sérti Oroszország érdekeit. Az orosz vezetés úgy hiszi, kifejezetten azért álltak össze ezek az országok, hogy körülfogják Oroszország nyugati határait.

A tábornok elmondta: a helyi fegyveres összetűzések kirobbanásának valószínűsége az egész határ mentén jelentősen megemelkedett. Bizonyos feltételek mellett a helyi és térségi konfliktusok egy jóval nagyobb léptékű háborúvá szélesedhetnek, ami felveti a nukleáris fegyverek használatának lehetőségét is.

A NATO a korábbi háttérmegállapodásokat megszegve, keleti irányba előrenyomulva bekerítette Oroszországot

Lengyelország, Magyarország, Csehország, Lettország, Észtország, Litvánia azok közt az országok közt vannak, amelyek a Varsói Szerződést NATO-tagságra cserélték. Oroszország hadilábon áll azzal is, hogy az Egyesült Államok egy amerikai rakétavédelmi pajzsot tervez Európa fölé.

"Az európai rakétavédelmi pajzs ma egy igen komoly probléma" - mondta Makarov tábornok.

A nukleáris fegyverek megoszlása országonként

Oroszországnak szintén nagyon feszült kapcsolatai vannak Grúziával, a 2008-as, két vitatott tartományt érintő háború miatt. Grúzia aktívan NATO-tagságra törekszik. Makarov tábornok külön kiemelte, a NATO terveiben szerepel az, hogy tagságot ajánl Grúziának és Ukrajnának, ami potenciálisan fenyegeti Oroszországot.

A nemzet katonai irányelve kimondja, hogy nukleáris fegyver használható arra, hogy megakadályozzon egy nukleáris támadást Oroszország vagy egy szövetséges ellen, vagy hogy megakadályozzon egy széleskörű hagyományos támadást, ami Oroszország létezését fenyegeti. Oroszország úgy látja a NATO terjeszkedését, beleértve a hajdani szovjet tagállamokat és a szovjet-blokk egykori tagjait Kelet- és Közép-Európában, mint a legnagyobb fenyegetést Oroszország biztonságára.

Makarov tábornok korábban szakaszparancsnok volt a kelet-német területen állomásozó Szovjet Hadseregben, és több stratégiailag fontos területen is Moszkva szolgálatában állt. A Szovjetunió idején a szovjet erőknél szolgált Szibériában, és a vörös zászló bukása után a tadzsikisztáni orosz erők vezérkari főnöke volt.

A tábornok Vlagyimir Putyin szövetségese. Az Oroszországban zajló politikai változásokkal együtt kerültek előtérbe kemény nézetei is, amelyek szívesen látnák Putyin elnökként való visszatérését a Kremlbe. Putyin, aki korábban a KGB állományában szolgált, egyre több kritikát fogalmaz meg a Nyugat imperialista törekvéseivel és zsákmányszerző háborúival kapcsolatban, valamint a világon élősködő amerikai pénzügyi rendszer vonatkozásában.

Bár a Szovjetunió összeomlásakor, a 90-es évek elején Oroszország egy csődbe jutott, gyenge államnak tűnt, és úgy is kezelték, mint egy olyan hatalmat, amit legyőzött a NATO, azóta a NATO nem csak hogy felfalta az Oroszország holdudvarát képező államokat Kelet-Európában, de még 1998-ban Jugoszláviát is bombázták, Oroszország legközelebbi szövetségesét Európában.

Ehhez nem kell magyarázat és nincs mit hozzáfűzni...

Vlagyimir Putyin 2000-ben lett Oroszország elnöke. Kormányzása alatt az orosz gazdaság hatszorosára nőtt és a hetedik legnagyobbá a világon. Putyin alatt az orosz ipar 76%-al nőtt, a befektetések 125%-al bővültek, a reálbevételek majdnem megduplázódtak, és a havi átlagfizetés hétszeresére nőtt 80$-ról 640$-ra. 2000-től 2006-ig a fogyasztási hitelek negyvenötszörösükre nőttek és a középosztály 8 millióról 55 millióra bővült. A szegénységi küszöb alatt élő emberek száma a 2000-es 30%-ról 14%-ra csökkent 2008-ra.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO)

Nyolcéves kormányzása alatt nagyobbrészt helyreállította az orosz katonai erőt és befolyást. Szövetséget kötött Észak-Koreával, Kínával, Mongóliával és Kazahsztánnal, hatékonyan biztosítva Oroszország keleti és déli határait.

Oroszország ma éles ellentétben áll 20 évvel ezelőtti önmagával. Az ország többé nem szegény, felhalmozott 516 milliárd dollár valutatartalékot, ami a harmadik legnagyobb a világon, csak Kína és Japán előzi meg. Oroszország leelőzte Szaúd-Arábiát, a világ legnagyobb olaj-exportőrét, ami azt is eredményezte, hogy a világ legnagyobb gázexportőreként Oroszország energiahordozók terén szuperhatalom lett. Oroszország egy erősen tudományos, repülőgép ipari és hadiipari nemzet, általános vélekedések szerint a világ második legfejlettebb haderejével bír az USA után.

Rengetegen szeretnék látni a gyakorlatban is, hogyan kormányozná tovább Putyin Oroszországot egy új, megváltozott világban - amiben a NATO már a múlté.

Fenyvesi Áron