Néha a hamisítvány halálos lehet, jóllehet az a tárgy, amit utánoz, veszélytelen, sőt egyenesen áldásos. Az egyik központi kórházban néhány évtizeddel ezelőtt sok újszülött ismeretlen ok miatt hirtelen meghalt. Később rájöttek, hogy az egyik vegyületben sóval helyettesítették a cukrot. A keverék ugyan hasonlónak látszott, mégis számos újszülött halálát okozta. Az evangéliumot is hamisítják korunkban, akárcsak Pál idejében tették. Jóllehet hasonlít hozzá a tévtanítás, mégis hamisítvány, mert nincs életadó ereje, éppen ezért halálosan veszélyes.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Magyar népnyelvi elnevezései: kannamosófű, bábagu­zsaly, cindrót, békarokka, sikárlófű, ólomsimítófű, békaláb. Kora tavasszal a talajban mélyen kúszó, elágazó gyökértörzsből először barnás színű, spóratermő termő­szárat hajt. Csak később jelennek meg a zöld, 40 cm magas meddőhajtások, amelyek kicsi, szabályos felépí­tésű fenyőfákhoz hasonlítanak. Szántóföldeken, töltése­ken és árokpartokon található meg.

A tiszta agyagföldben termő zsurló a legnagyobb gyógyhatású. A lelőhelyétől függően 3-16% kovasavat tartalmaz, amely igen jó gyógy­hatást vált ki. Természetesen kerülni kell a műtrágyázott földekről való gyűjtést. Az erdőben termő zsurló, amelynek finomabb meddőszárai vannak és főként erdőben és erdőszéleken terem, ugyancsak gyógyhatású.

Általánosan javallt:

• vese és hólyagproblémák
• varas, gennyesedő bőrkiütések
• légúti problémák
• ideggyengeség, depresszió esetén

A népi gyógyászatban ezt a növényt már a régebbi korokban is nagy becsben tartották, elsősorban vérzés­csillapító hatása miatt, valamint a vese- és hólyag megbe­tegedésekre gyakorolt gyógyhatása miatt. Azonban az idők folyamán ennek ellenére feledésbe merült.

Nem más, mint a mi nagy és népi természetgyógyász, Kneipp tisztelendő fedezte fel újból a jelentőségét. Ő nevezte "pótolhatatlannak és felbecsülhetetlennek" vérzések, vérhányás, hólyag- és vesepana­szok, vesekő- és homok esetén. Minden embernek naponta egy csésze zsurlóteát kellene fogyasztania kúraszerűen. Eltűnnének a reumás, köszvényes és idegfájdalmak, egészséges lenne minden ember életének az alkonya.

Fájdalmas hólyaghurutok, görcsölő fájdalmak ellen nincs jobb szer, mint a leforrázott zsurló, melynek gőzeivel egy fürdőköpenybe burkolózva a hólyagot melegítjük. Ha néhányszor megismételjük, a baj gyorsan megszűnik. Ettől a forró gőzöléstől megszaba­dulnak fájdalmaiktól azok az idős emberek, akiknek hirtelen elakad a vizeletük és rettenetes kínokat állnak ki, mert a vizeletük egyáltalán nem, vagy csak cseppenként távozik.

Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. A vizeletet visszatartjuk, hogy végül erős nyomással kipréseljük magunkból. Ily módon legtöbbször a kövek is távoznak. Kitűnően alkalmas mind külsőleg mind belsőleg a húgyutak gyógyítására.

Vesemedence-gyulladás és -gennyesedés esetén már egyetlen zsurló-ülőfürdő cso­dát tesz. A zsurlós ülőfürdők kívülről fokozzák a vesék vérellátását, ezáltal a szemben csökken a nyomás, úgyhogy a látászavarok lassan megszűnnek.

Az egyik legkiválóbb Kneipp-követő német orvos, dr. Bohn a legnagyobb elismeréssel szól a zsurlóról: "A zsurló egyrészt kiváló vérzéscsillapító, másrészt - és ez még fontosabb - nagyszerű vesetisztító. A forrázással készített zsurlótea fogyasztása után könnyen ürül a bőséges, sötét színű vizelet. Vízkór esetén nagyon gyorsan hat.

Ha más vizelethajtó szer nem használ, hagyjunk el minden egyéb gyógyteát, és igyunk négy-öt (makacsabb esetekben hat) napon át öt-hat csésze zsurlóteát, de csak kortyonként egész napra elosztva. A tapasztalat azt mutatja, hogy a víz a legtöbb esetben elhajtható."

Tapasztalat, hogy gyakran még a súlyos porckorong-panaszok is gyorsan rendbe jönnek a zsurlófüves ülőfürdőtől, amennyiben nem egy ideg becsípődése okozta. A röntgenfelvételek az életkornak megfelelően elhasznált csigolyákat mutatnak, ámde semmi ok, hogy a fájdalmak ne szűnjenek.

A fájdalmakat a hibás működésű vese nyomása okozza, ami a tapasztalat szerint felfelé terjed és áttevődik a gerincoszlop felületén futó idegekre. A zsurlós ülőfürdő, azáltal, hogy mélyre hat a vesébe, azonnal megszünteti ezt a felfelé tartó nyomást.

A zsurló főzetével kell lemosni és borogatni a viszkető, pörkös, varas, gennyedő bőrkiütéseket. Ezek a lemosások és fürdők segítenek gennyes körömágygyulladás, fekélyes láb, szőrtüsző-gyulladás esetén is. A zsurló-tinktúra különö­sen lábizzadás ellen ajánlható.

Ezzel dörzsöljük be a lábat, miután alaposan megmostuk és jól megszárítottuk. Ezenkívül azonban naponta reggel éhgyomorra, fél órával a reggeli előtt egy csésze zsurlóteát is meg kell inni. Lábizzadás ellen ugyanilyen jól hatnak a zsurlós lábfürdők. Korpásodás ellen mossunk hajat naponta zsurlófőzettel és utána finom olívaolajjal dörzsöljük be a fejbőrt. A korpásodás hamar elmúlik.

Jól használható gargalizálásra mandulagyulladás, a száj nyálkahártyájának gyulladása, szájpenész, fogínyvérzés és –gyulladás esetén. Tartós orrvérzés esetén borogatásként alkalmazzuk a lehűtött zsurlófőzetet. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a zsurló egyike a legjobb orvosságoknak légúti megbetegedések, mind krónikus hörghurut, mind tüdőtuberkulózis esetén.

Ha rendszeresen fogyasztjuk teáját, kovasav jut a szervezetbe, ami elősegíti a tuberkulotikus tüdő gyógyulását, de megszünteti a betegség okozta általános gyengeséget is. Vértisztító hatása révén a zsurló veronikával együtt alkalmazva jól szolgálja az érelmeszesedés és az emlékezőképesség gyöngülésének megelőzését.

A híres idegorvos, dr. Wagner-Jauregg írja egy helyütt: "Az idegbetegek kétharmada nem kerülne gyógyintézetbe, ha a veséjük egészséges lenne." Azóta sok szerencsétlennek ajánlhattam zsurlós ülőfürdőt, akiket vesezavar miatt depressziók, téveszmék, dühroha­mok kínoztak. Az ülőfürdő segítségével elkerülték az ideggyógyintézeti kezelést. Ebben az esetben csalán és cickafark mellett zsurlófű-teát is kell inni, reggelente és estelente 1-1 csészével.

Felhasználási módok:

• Teakészítés: 1 púpozott teáskanál zsurlót adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk. Dunsztkötés: egy összemarék zsurlót teszünk a szitába, amit forrásban lévő víz fölé helyezünk. Ha a fű forró lesz és megpuhul, vászonkendőbe csavarjuk és a beteg testrészre fektetjük. Feltétlenül melegen kell bebugyolálni! A kötés több órán át vagy egész éjszaka a testen maradhat.
• Ülőfürdő: 100 gramm zsurlót éjszakára hideg vízben áztatunk, másnap felforraljuk és a fürdővízhez öntjük. Fürdési idő 20 perc. A víznek el kell lepnie a vese tájékát. Nem kell megtörülközni, azon nedvesen, fürdőköpenybe burkolózunk és az ágyban egy órán át gőzöljük magunkat.
• Tinktúra: 10 gramm zsurlót 50 gramm valódi gabonapálinkában beáztatunk. Két hétig a napon vagy meleg helyen tartjuk. Naponta felrázzuk.

http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=108

URBIS ET ORBIS

R E N D E L E T

A szent búcsúk adományával gazdagodnak

a Hit Éve folyamán végbevitt különféle jámbor cselekedetek

A II. Vatikáni Zsinat ünnepélyes megnyitásának ötvenedik évfordulóján, amely zsinatnak Boldog XXIII. János pápa „fő feladatként jelölte meg a keresztény tanítás értékes hitletéteményének gondosabb őrzését és kifejtését, hogy így hozzáférhetőbb legyen Krisztus hívei és a jóakaratú emberek számára” (II. János Pál pápa, Fidei Depositum apostoli konstitúció, 1992. október 11, AAS 86 [1994] 113), XVI. Benedek pápa kijelölése alapján kezdetét veszi egy olyan év, amelyet az igaz hit megvallásának és helyes értelmezésének szentelünk, a Zsinati Dokumentumoknak és a Katolikus Egyház Katekizmusa cikkelyeinek olvasása, vagy még inkább jámbor átelmélkedése révén. A Katekizmust Boldog II. János Pál pápa adta ki a Zsinat kezdetének harmincadik évfordulóján, pontosan azzal a céllal, hogy „a Zsinat tanítását elmélyítve a hívek jobban kötődjenek ahhoz és ez elősegítse megismertetését és alkalmazását” (Uo. 114).

Már az Úr 1967. évében, Szent Péter és Pál apostol vértanúságának tizenkilencedik centenáriumának emlékére is ehhez hasonlóan meghirdette a Hit Évét Isten szolgája, VI. Pál pápa, hogy „a hit ünnepélyes megvallása révén megmutassa, mennyire fontos, hogy az évszázadok alatt kialakult hitvallást, amely minden hívő öröksége, újra meg újra megerősítsük, kifejtsük, annak érdekében, hogy a múlttól igen eltérő történelmi körülmények között is érvényesnek bizonyuljon” (XVI. Benedek pápa, Porta fidei apostoli levél, 4).

Jelen korunkban, amely annyi mély változást hoz az emberiség számára, Szentatyánk, XVI. Benedek a Hit Évének meghirdetésével arra kívánja felszólítani Isten népét, amelynek egyetemes pásztora, valamint az egész világ valamennyi püspökét, hogy „egyesüljenek Péter utódával a kegyelem ezen idejében, amelyet az Úr kínál nekünk, hogy emlékezzünk meg a hit drága ajándékáról” (Uo., 8).

Minden egyes hívő „alkalmat kap rá, hogy megvallja hitét a feltámadott Krisztusban… az egész világ minden székesegyházában és minden templomában, az otthonokban és a családokban, hogy mindenki átérezze a sürgető szükséget, hogy jobban megismerje és a következő nemzedékeknek továbbadja az örök hitet. A szerzetes közösségek, a plébániák, az Egyház minden közössége, legyen bár ősi vagy új, módot fog találni ebben az esztendőben, hogy nyilvánosan hitvallást tegyen” (Uo).

Ezen felül minden hívő, egyénileg és közösségileg is meghívást kap, hogy nyíltan megvallja a hitét a többiek előtt a mindennapi élet különféle körülményei között: „Az ember társas természete viszont igényli, hogy belső vallási aktusait külsőleg kifejezze, vallási téren másokkal kapcsolatot teremtsen, és vallását közösségi formában vallja meg” (Dignitatis humanae nyilatkozat, 1965. december 7: AAS 58 [1966], 932).

Minthogy elsősorban az a célunk, hogy – amennyire ez ezen a Földön egyáltalán lehetséges – a lehető legjobban kifejlesszük magunkban az életszentséget és a lélek tisztaságát, ehhez nagyon hasznos segítséget nyújthatnak a szent búcsúk, amelyeket az Egyház, a Krisztustól ráruházott hatalom segítségével, felkínál mindazoknak, akik a megfelelő hozzáállással teljesítik azokat a sajátos előírásokat, amelyek elnyerésük feltételei. „A búcsú révén – tanította VI. Pál – az Egyház, felhasználva a Krisztus által végbevitt üdvözítés szolgáló leánya voltát, meghirdeti a hívek számára Krisztus és a szentek közössége teljességében való részvétel lehetőségét, bőven kínálva számukra alkalmat az üdvösség elérésre” (Apostolorum Limina apostoli levél, 1974. május 23: AAS 66 [1974] 289). Ebben nyilvánul meg az „Egyház kincse”, amelyet jelentős mértékben növelnek „a boldogságos Istenanya és minden kiválasztott érdemei, a legelső igaztól az utolsóig” (VI. Kelemen, Unigenitus Dei Filius bulla, 1343. január 27).

Az Apostoli Penitenciária, amelynek feladata a búcsúk megadását és használatát szabályozni, valamint buzdítani a hívek lelkét, hogy helyesen fogják fel és táplálják ezek elnyerésének vágyát, miután erre felkérte az Új Evangelizáció Előmozdításának Pápai Tanácsa (a Hittani Kongregáció által kiadott Lelkipásztori iránymutatással kiegészített jegyzék a Hit Évére alapján), az alábbiakat határozta meg a búcsúk adománya elnyerésére a Hit Évében, a Pápa gondolatának megfelelő módon, abból a célból, hogy a hívek mindinkább törekedjenek a Katolikus Egyház tanításának megismerésére és megszeretésére, és abból minél bővebb lelki gyümölcsöket nyerhessenek.

A Hit Évének teljes időtartama alatt, vagyis 2012. október 11-től 2013. november 24-ig teljes búcsút nyerhetnek a saját bűneik miatti időleges büntetés alól Isten irgalmából, amit az elhunyt lelkekért is felajánlhatnak, mindazon hívek, akik valódi bűnbánatot tartottak, kellőképpen meggyóntak, szentségi áldozáshoz járultak és imádkoztak a Szentatya szándékára,

1. – minden alkalommal, ha legalább három alkalommal részt vesznek az igehirdetésen a szent missziók alkalmával, vagy legalább három előadást meghallgatnak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól és a Katolikus Egyház Katekizmusának cikkelyeiről, bármely templomban vagy alkalmas helyen;
2. – minden alkalommal, ha zarándoklat formájában meglátogatnak egy pápai bazilikát, egy keresztény katakombát, egy székesegyházat, egy, az ordinárius által a Hit Évére kijelölt szent helyet (például a Basilica Minor­-ok valamelyikét, valamely Mária-kegyhelyet, a szent apostolok vagy védőszentek valamely kegyhelyét) és itt részt vesznek valamilyen liturgikus imádságon, vagy legalább megfelelő időt eltöltenek ott összeszedetten, jámbor elmélkedéssel, amit a Miatyánk, a Hiszekegy bármely hivatalos formája, valamint a Szűzanyához, az apostolokhoz vagy a védőszentekhez szóló fohász elimádkozásával fejeznek be;
3. – minden alkalommal, az ordinárius által a Hit Évére meghatározott napokon (például az Úr, a Szűzanya, a szent apostolok és védőszentek ünnepein vagy Szent Péter székének ünnepén), ha bármely szent helyen részt vesznek egy ünnepélyes szentmisén vagy zsolozsmán, s ezen felül elimádkozzák a Hiszekegyet, annak bármely hivatalos formájában;
4. – a Hit Éve bármely szabadon megválasztott napján, amikor hívő módon meglátogatják a keresztelőkápolnát vagy más egyéb helyet, ahol elnyerték a keresztség szentségét, amennyiben itt megújítják keresztségi fogadalmaikat, annak bármely hivatalos formájában.

A megyéspüspökök és eparchák, s mindazok, akik jog szerint egyenlő rangban állnak velük, ezen idő legalkalmasabb napján, a legkiemelkedőbb ünnepen (például 2013. november 24-én, Krisztus Király ünnepén, amellyel bezárul a Hit Éve) kioszthatják a pápai áldást a teljes búcsúval, amelyet mindazok a hívek élvezhetnek, akik jámborul fogadják ezt az áldást.

Azok a hívek, akik valódi bűnbánatot gyakoroltak, ám súlyos okból nem tudnak részt venni az ünnepi eseményeken (főként a szerzetesnők, akik örök klauzúrában élnek, a remeték és anakoréták, a bebörtönözöttek, az idősek, a betegek, és mindazok, akik kórházakban vagy egyéb ápolási központokban folyamatos szolgálatban állnak a betegek mellett…) elnyerhetik a teljes búcsút ugyanezen feltételek mellett, ha lélekben és gondolatban egyesülnek a jelenlévő hívekkel, különösen azokban a pillanatokban, amikor a Szentatya vagy a megyéspüspökök szavait közvetíti a televízió, illetve a rádió, s otthonukban vagy azon a helyen, amelyet akadályoztatásuk okán nem tudnak elhagyni, elimádkozzák a Miatyánkot, a Hiszekegyet, annak bármely hivatalos formájában és más fohászokat, a Hit Éve célkitűzéseinek megfelelően, valamint felajánlják szenvedéseiket vagy saját életük szükségeit.

Azon célból, hogy a bűnbánat szentsége és az isteni bűnbocsánat elnyerése a Kulcsok hatalma által lelkipásztori tekintetben könnyebben elérhetővé váljon, felkérjük az egyes helyek ordináriusait, hogy engedjék át a székesegyházakban és a Hit Évére erre kijelölt templomaikban az ott gyóntató kanonokoknak és papoknak azokat az engedélyeket, amelyek egyébként nekik vannak fenntartva (a keleti egyházak híveinek tekintetében a CCEO 728. kánonja 2. § szerint, esetleges fenntartás esetén a 727. kánon szerint, kizárva innen természetesen a 728. kánon 1.§-ában foglalt eseteket; a latin egyház hívei tekintetében a CIC 508. kánonjának 1. §-a szerint).

A gyóntatók, miután felhívták a hívek figyelmét azon bűnök súlyosságára, amelyeket a fenntartás vagy a törlés érint, határozzanak meg megfelelő szentségi penitenciát, amelyek a híveket a lehető legnagyobb mértékben a tartós megbánás állapotára vezetik és az esetek természetétől függően, rájuk kényszeríti az esetlegesen okozott botrányok és károk helyrehozatalát.

Végezetül a Penitenciária nagyon ajánlja az excellenciás püspök uraknak, akik a háromszoros munus (tanítás, vezetés, megszentelés) letéteményesei, hogy legyen gondjuk arra, hogy világosan elmagyarázzák híveiknek az itt a hívek megszentelése érdekében felsorakoztatott alapelveket és intézkedéseket, különös tekintettel az adott hely, kultúra és hagyományok körülményeire. Az egyes népek karakterének minél inkább megfelelő katekézis világosabban és az értelem számára élőbb módon tárhatja fel ezeket, hogy a szívekben erősebben és mélyebben meggyökerezhessen a vágy erre a különleges adományra, amelyet az Egyház közvetítésével elnyerhetnek.

A jelen rendelet érvényessége kizárólag a Hit Évére szól, bármilyen ezzel ellentétes intézkedés ellenére.

Kelt Rómában, az Apostoli Penitenciárium székhelyén, 2012. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén

Manuel Monteiro de Castro bíboros

legfőbb penitenciárius

Mons. Krzysztof Nykiel

ügyvivő

Mozgalom a Gyilkos-tóért

Mozgalom indult Székelyföld állóvizeinek megmentéséért, elsősorban a jól ismert turisztikai látványosságért, a Gyilkos-tóért. Ez a tó 1837-ben keletkezett egy földcsuszamlást követően.

Hargita Megye Tanácsa Hegyimentő Közszolgálata akciója során, a hideg vízben a hegyimentő szolgálat búvárai méréseket végeztek annak érdekében, hogy kiderítsék az iszapréteg vastagságát, hiszen a víz minősége egyre romlik, elindult a meder feltöltődése. A mért adatokból aztán megállapítják, milyen óvintézkedésre lesz szükség a tó megmentéséért.

A Gyilkos-tó legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után.

Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak.

Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

Kárpáti Judit

A Hepatitis B "védõoltás" ahelyett, hogy védene, tönkreteszi a májat

A Hippokrátészi elvek szerint a megelõzõ gyógymódoknak rendkívül biztonságosnak kellene lenniük, hisz a céljuk védettség nyújtása olyan betegségekkel szemben, melyeket egyáltalán nem is biztos, hogy elkapnának.

(Marc Girard: A Hepatitis B védõoltás autóimmun rizikói)

Elképesztõ felfedezést publikált az Apoptosis folyóirat: a Hepatitis B védõoltás, melyet azzal az ürüggyel adnak, hogy megelõzze a Hepatitis B vírusfertõzést, sejtpusztulást okoz, tönkreteszi a májat.

A "Hepatitis B védõoltás idézi elõ az apoptotikus halált a Hepa 1-6 sejtekben" címû tanulmányban a kutatók belekezdtek "… egy laboratóriumi körülmények között mûködõ modellrendszer kialakításába, amely alkalmas a Hepatitis B oltóanyag által okozott sejtmérgezés mechanisztikus (mûszerekkel történõ) kutatására, és a vakcina által okozott sejthalál vizsgálatára.

Megállapították, hogy a Hepatitis B oltóanyag váltotta ki a "mitokondriális integritás elvesztését, az apoptózis indukcióját és a sejthalált" az alacsony dózisú adjuvált Hepatitis B oltóanyagnak kitett májsejtekben. Az alkalmazott adjuváns (hatásfokozó) az alumínium-hidroxid volt, amelyet egyre növekvõ mértékben azonosítanak az autoimmun betegségek egyik közreható okaként a beoltott lakosság körében.

A felfedezés - miszerint a Hepatitis B oltóanyag károsítja a májat (hepatotoxicitás) - megerõsíti azokat a korábbi megállapításokat (1999.), melyek szerint a vakcina mintegy 294%-ig növeli a májproblémák elõfordulását a 6 évesnél fiatalabb amerikai gyermekeknél a beoltatlan kontrollcsoportokkal szemben.

Egy másik tanulmány, melyet a Hepatogastroenterology folyóiratban közöltek 2002-ben, megállapította, hogy a Hepatitis B védõoltást statisztikailag kapcsolatba hozható a gasztrointesztinális (gyomor-bél) reakciókkal, köztük: a májgyulladással, a gasztrointesztinális megbetegedéssel és a májfunkció vizsgálat során tapasztalt rendellenességekkel - összehasonlítva egyéb beoltott kontrollcsoportokkal.

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa…

Egy 2011 júniusában a Molecular Biology Reports c. folyóiratban megjelent feltáró tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a Hepatitis B oltóanyag 144 gén mûködését változtatja meg az egér májában az oltás beadását követõ egy napon belül, amelyek közül 7 gén a gyulladás kialakulásával és AZ anyagcserével kapcsolatos.

A szerzõk megjegyezték: "A vakcinagyártók rendszerint végeznek biztonsági tesztelést, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a gyógyszerkönyvek valamennyi követelménye csak az általános toxicitás (mérgezés) megfigyelésére vonatkozik, az oltóanyag génmûködéssel kapcsolatos tanulmányozását azonban nem vizsgálják rutinszerûen."

Vajon a Hepatitis B oltóanyag génmûködést megváltoztató jelensége lehet az egyik oka annak, hogy több mint 60 súlyos egészségkárosító hatás létezik, amelyek kapcsolatba hozhatók az oltóanyaggal, amint azt a kortársi ismeretterjesztõ és publikált orvosbiológiai irodalom dokumentálta, ezek között pl. a hirtelen csecsemõhalál?

Egyéb lehetséges akciómechanizmusok a Hepatitis B veszélyes mellékhatásai mögött a következõk…

- A Hepatitis B oltóanyagok tartalmazhatnak Hepatitis B vírus polimerázt szennyezõanyagként, amely beindíthat egy autoimmun folyamatot a mielin (az idegek védõburkolata) ellen.

- A Hepatitis B elõidézhet autoimmun mielinpusztító megbetegedést a molekuláris mimikri révén, amely az oltóanyag antigén, az Epstein-Barr vírus és a humán mielin között létezik.

Miért oltják a csecsemõket Hepatitis B vírus ellen?

Az igazi veszély abban rejlik, hogy a Hepatitis B vírus elleni általános oltási kötelezettség sokkal több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Valójában a legkisebbjeink - a csecsemõk - vannak kitéve annak, hogy jóvátehetetlenül károsodjanak, mivel a CDC oltási program megköveteli a Hepatitis B védõoltás beadását születéskor, 1-2 két hónapos korban, és azután ismét 3-6 hónapos korban. (Az USA-ban. Magyarországon az iskolában adják be a 13 és a 14 éveseknek.)

A Hepatitis B általános oltási kötelezettséget 1991-ben javasolták a amerikai újszülötteknek, az ellentmondó biztonsági eredmények ellenére. Talán nem véletlen egybeesés, hogy az autizmus elõfordulása manapság 1500%-kal magasabb, mint a védõoltás bevezetése elõtti idõszakban. Mialatt nem beszélhetünk "genetikai járványról" a "genetikai" szó tradicionális örökletes értelmében, létezik egy - a környezet által indukált - génmûködés módosulás, amint azt fent vázoltuk. Más szóval, a vakcina hatásfokozói (pl. etil-higany, alumínium) és az oltóanyag antigénjei képesek súlyosan befolyásolni a genetikai infrastruktúra stabilitását, amelytõl az egészségünk függ.

A Toxicology and Environmental Health c. folyóirat 2010-ben publikált egyik tanulmánya szerint a fiú újszülöttek, akiket 1999 elõtt oltottak be Hepatitis B oltóanyaggal, háromszor akkora kockázatnak voltak kitéve a szülõk által bejelentett autizmussal kapcsolatban. Miért 1999 elõtt? 1999. augusztus 27-én a CDC (ÁNTSZ az USA-ban) a thimerosal (organikus higanytartalom) alkalmazásával összefüggõ súlyos idegmérgezés hallgatólagos tudomásulvételével jóváhagyta az elsõ thimerosal-mentes Hepatitis B vakcinát. Sajnos, még a higany (melyet a másik idegmérgezõ anyaggal, a alumínium-hidroxiddal pótoltak) eltávolítása után is az autizmus elõfordulása számos nagyságrenddel magasabb, mint mielõtt a CDC egyre nyomulósabb oltási programja (60+ 6 éves korra) elérte a jelenlegi arányokat.

Egy további szembetûnõ probléma a csecsemõknek beadott Hepatitis B oltóanyaggal kapcsolatban, hogy a Hepatitis B vírus csupán a véren és az ondósejteken keresztül adható át a fertõzöttek által, mely két módja annak, aminek az újszülött valaha is ki lehet téve, nyilvánvalóan ez nem vonatkozik a kórházban világra jöttekre; kivéve, természetesen, ha az édesanya a vírushordozó, és így közvetlenül átörökítheti a vírust az utódjára. De a kórházak szûrhetik, és szûrniük kell az édesanyákat megelõzõ módszerrel a Hepatitis B-re, ezzel fölöslegessé téve valamennyi csecsemõ vakon történõ beoltását. Ezen túl, nincsenek szúrópróbaszerûen ellenõrzött kísérletek, amelyek kiértékelték volna a Hepatitis B vakcina beadásának hatásait a terhesség alatt a csecsemõ megfertõzõdésének megelõzése érdekében, annak ellenére, hogy a várandós asszonyok éppen ez okból megkapják az oltóanyagot. Léteznek kutatások, amelyek kimutatják, hogy a Hepatitis B immunizáció nem nyújt garantált védelmet a megfertõzõdés ellen, tehát igazából nem eshet a vakcina által megelõzhetõ betegségek kategóriájába.

Forrás: http://www.greenmedinfo.com/blog/hep-b-vaccine-damages-liver-it-supposed-protect

Angolból fordította : Oltáskritikus Életvédõk Szövetségének publikációs csoportja

http://bekenagykovet.hu/okesz3.html

Az influenza ellen beoltottak nagyobb valószínűséggel kapják el a H1N1 vírust, áll az új tanulmányban

Új információval gazdagodtak ismereteink a nagy 2009-es sertésinfluenza csalással és az azt körülvevő tömeges oltási hisztériával kapcsolatban. Mint kiderült, az emberekre a H1N1 elleni megelőző intézkedésként ráerőltetett, eredetileg a szezonális influenza ellen kifejlesztett védőoltás a felelős a megbetegedések megnövekedett számáért, derül ki a kanadai Járványügyi Központ influenza szakértőjének vizsgálatából. Dr. Danuta Skowronski, a kanadai járványügyi hatóság munkatársa egy átfogó elemzés keretében azt fedezte fel, hogy a szezonális influenza elleni védőoltással beoltottak sokkal nagyobb valószínűséggel betegedtek meg a H1N1 vírustól, mint azok, akik nem lettek beoltva. Megerősítve korábbi gyanújukat, Dr. Skowronski és kollégái, miután menyéteken modellezték a jelenséget, megfigyelték, hogy az abban az évben alkalmazott influenza vakcina egyértelműen kapcsolatban áll a magasabb arányú H1N1 fertőzéssel.

A San Franciscói Antimikrobás Szerek és a Kemoterápia Tudományközi Konferencián prezentált tanulmány a 32 menyéten tapasztaltak értékelését is tartalmazza. A menyétek fele a 2008/2009-es szezonban alkalmazott vakcinát kapta, a másik pedig placebo oltásban részesült. A kutatók a tanulmány végéig nem tudták, melyik állat melyik oltást kapta.

A tanulmány végére valamennyi menyét megfertőződött a H1N1 vírussal, de az influenza elleni vakcinával beoltott csoport betegedett meg először. Fontos tényező még, hogy az igazi vakcinával beoltott csoportnál a betegség sokkal komolyabb lefolyású volt és úgy tűnik, hogy ők fertőzték meg a nem beoltott csoportot. Ezek a felfedezések megegyeznek öt másik kanadai tanulmány eredményeivel, amelyeket más kanadai tartományokban végeztek, ahol szintén azt tapasztalták, hogy a szezonális influenzaoltásban részesült emberek között sokkal gyakoribb volt a H1N1 fertőzés.

„A tanulmány eredményei egybevágnak azzal, amit az emberekre vonatkozó tanulmányok során tapasztaltunk,” nyilatkozta Dr. Skowronski a Vancouver Sun-nak.

A legfontosabb, amit megtudtunk, hogy a szezonális influenzaoltás nemcsak sikertelen volt a H1N1 vírussal szembeni védekezésben, hanem kifejezetten a fertőzések egyik okozója volt.

Egyéb források: cidrap.umn.edu

Afrikában a templomokat is kínaiak építik

Egyre több építkezésre: hidak, utak, épületek készítésére kérnek fel kínai cégeket az afrikai kontinens országai. A kínaiak már templomokat is építenek, és az Afrikába kerülő Bibliák többségét is ők nyomtatják.

Nairobiban, a Mindenszentek katedrális előtt afrikai munkások egy irodaépület emelésén dolgoznak a nairobi egyházmegye részére. Nem afrikai vagy angol építési vállalatnak dolgoznak, hanem kínainak: a Zhongxing Constructionnek.

A kínai cégek élen járnak a hidak, autóutak és stadionok építésében az egész afrikai kontinensen, és újabban már templomokat is építenek. Anthony Mwituria atya szerint az ok nagyon egyszerű: „Pályázatot hirdettünk, és ők adták a legjobb ajánlatot”.

Az építési munkálatokat korábban azoknak az országoknak a cégeire bízták, akik misszionáriusokat küldtek Afrikába. „Angol testvéreink és az angol vállalatok sokat segítettek a templomaink építésében – mondja az ugandai anglikán érsek, Stanley Ntagali. – De mára Kína is gazdasági nagyhatalommá vált.”

Kenyában a Zhongxing olcsó lakásokat is épített a nairobi egyházmegye dolgozóinak, valamint egy templomot a pünkösdistáknak. Egy másik cég, a Fubeco Ltd. (China Fushun) épp most építi a Rózsafüzér katolikus templomot Nairobiban, de ők húzták fel az evangélikus egyház központi épületét, a Luther Plazát is.

Mára Kína lett Afrika első számú kereskedelmi partnere. Márpedig ezen a földrészen a vallás ígéretes üzlet: Kína nyomtatja például az afrikai keresztények által használt Bibliák többségét is. Míg több millió kínai kereszténynek nincs lehetősége az Írást szabadon forgatni, 2008-ban a kínai Nankinban nyílt a legnagyobb Biblia-nyomda, mely számos afrikai szerződést kötött. És sokkal olcsóbban dolgoznak, mint bármelyik nyugati ország…

La Croix/Magyar Kurír