Irán sikeresen kipróbálta rakétáit a Hormuz-szorosban

Az iráni hadsereg kipróbálta az új típusú, "föld-levegő" és "levegő-levegő" rakétáit. A sikeres indítások részei voltak a "Veleyat-91" pénteken megkezdett, hat napos haditengerészeti gyakorlatoknak. A hadgyakorlat 1.000.000 km2, a Hormuz-szorost és az Ománi-öblöt foglalja magába.

A "Nasr" rendszerrel ellátott rakéták növelik a pontos találatot. Az irányított rakéta akár 50 km távolságon belül képes egy három tonnás célt megsemmisíteni. A hadgyakorlat szerdán ér véget.

Malahi László

Gyakorlatozik Irán haditengerészete

Habibollah Sayyari ellentengernagy az iráni flotta parancsnoka nyilatkozott a hadgyakorlatról. A főparancsnok elmondta, hogy a hadgyakorlat magában foglalja Mohuzi-szorost, a Perzsa-öböl térségét, az Indiai Óceán északi részét, illetve a Vörös-tenger déli kijáratának térségét a Bab-el-Mandeb szorost és az Ádeni-öböl környékét. A főparancsnok szerint a Valayat-91 tengeri hadgyakorlat demonstrálni fogja Irán érdekeinek és tengeri határainak védelmét. A 23. flotta hadihajói, közöttük a Jamaran romboló és a Bushehr helikopterhordozó kereskedelmi és olajszállító tankhajókat fog kísérni, miközben kalózok elleni manővereket hajtanak végre. A flotta és a tengeralattjárók gyakorlat során a rakéta és védelmi rendszereket is kipróbálják. A hadgyakorlat keretében tengeri járőrözést és felderítést, illetve különböző fenyegetéseket elleni manővereket hajtanak végre. A gyakorlaton tesztelik a haditengerészet harci és elektronikus harci képességeit. 

Sayyari azt mondta, hogy az iráni tengeralattjárók képességei fejlődtek az előző évihez képest és hozzá tette, hogy Irán képes Ghadir tipúsú tengeralattjárókat gyártani, javítani és nehéz tengeralattjárókat kialakítani. Sayyari kijelentette, hogy Irán haditengerészet jelenléte folyamatos lesz a nemzetközi vizeken. 

Ungvári Bertalan 

Irán hatnapos, nagyszabású, Velayat 91-nek keresztelt haditengerészeti hadgyakorlatokat kezdett még pénteken a déli vizein, illetve az azzal szomszédos tengeri területeken. 

Habibollah Sayyari altengernagy tájékoztatója szerint a gyakorlatok a Hormuzi-szorosban, az Ománi-öbölben, az Ádeni-öbölben, a Bab-el-Mandeb-szorosban, valamint az Indiai-tenger északi részén zajlanak. Azt is elmondta, hogy a gyakorlatok fő célja Irán tengeri védelmi képességeinek bemutatása, “tartós biztonság felállítása” a térségben és a “béke és barátság” üzenetének közvetítése a szomszédos országokba. Emellett természetesen a perzsa ország ellenségeinek is szól a Velayat 91, miszerint Irán képes és kész megvédeni érdekeit – tette hozzá Sayyari. A gyakorlat során a kalózok elleni harc is terítéken van: a 23. flottához tartozó Busheher hadihajó és Jamaran romboló iráni kereskedelmi és tankhajók kísérése közben ez irányú feladatokat hajt végre. Kedden egyébként az Iszlám Forradalmi Gárda csapatai is mozgásba lendültek és megkezdték a négynapos Fajr-91 haditengerészeti gyakorlatot, amely során a Perzsa-Öbölben található dél-parsi földgázmező védelmét próbálják. 

Irán korábbi hasonlóan nagyszabású tengeri hadgyakorlatát 2011 szentestéjén kezdte, az akkor 10 napos Velayat 90 keretében, szintén a déli vizeken. 

(htka.hu)

Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt

Norma Lorre Goodrich Medieval Myths[1] (Középkori mondák) című könyvében a jól ismert európai ősregéket és mondákat népszerűsíti, amint ezt korábban a sumir, egyiptomi, krétai, görög, trójai, perzsiai, afganisztáni, indiai és római mondavilággal tette.
"Hungária Bertája"

A középkori mondák között tárgyalja Skandinávia Beowulf, Wales Peredur, Franciaország Roland, Ausztria Sifrit, Németország Tannhäuser, Írország Cuchulain, Oroszország Igor Herceg és Spanyolország El Cid című, s a tudományos érdeklődés középpontjából ki nem hagyható mondáit. Utoljára említem meg a szerző által ugyan ide rangsorolt Hungária Bertája című mondát, melynek létezéséről – tudomásom szerint, s ifjúkori tanulmányaim során – soha szó sem esett. Jelen írásom csupán e monda létezésére hívja fel a figyelmet, mely magyar és általános történelmi szempontból rengeteg eddig figyelembe nem vett tényt vet tudatunk felszínére.

Hungária Bertájának élettörténetét 1270-ben véletlenül találta meg egy korában nagy tiszteletnek örvendő Adenes li Rois nevű belga regős. Neve fordításban Kicsi Ádám, a regősök királya. Életművét azért értékelte kora, majd az utókor is nagyra, mivel az általában csak szóban terjedő regéket ő le is írta, ami korában igen ritka jelenségnek számított. Ezen írásai fenn is maradtak az utókor számára, műfajukat tekintve a hősköltemény és szerelmi költészet közötti helyet foglalják el, s legtöbbjét Charlemagne korával azonosítják. A Roland szerű hősköltemények általában a nemesség szempontjából írták le környezetüket. Adenes jobban otthon volt a nép, s a sűrű erdők és mezők világában. Verseinek szóbősége, tökéletes rímei szokatlanok e korban. Az általa elmondottakban könnyű szerrel a nyugati világ tündérmeséinek, -- mint például a Csipkerózsika, a Hófehérke – előképét láthatjuk, mondja Lorre. De akadnak költészetében olyan elemek, melyek korukat századokkal előzték meg, s csak a jelen kor lélektan tudományának részei.

Rosa rubicundior
Lilio candidior
Omnibus formosior
Semper in te glorior!

Rózsánál pirosabb,
liliomnál fehérebb,
alakot tökéletesebb bárkiénél,
mindig benned gyönyörködöm!

Költészetéből vett e néhány sor nemcsak a Hófehérke meséjét juttatja eszünkbe, de a Hungáriai Berta költeményeknek is szerves része e kép.
Másik állandóan visszatérő képként a rózsára fektet nagy hangsúlyt. Hogy ősidőkben milyen nagy fontosságú volt e virág kitűnik abból is, mondja a könyv írója, hogy a legősibb, s legnagyobb székesegyházak, mint a Chartres-i és a párizsi Notre Dame építészetében a rózsa mindig előkelő helyet kapott. Részben a Szent Szűz tiszteletkörével hozzák e rózsa-tiszteletet összeköttetésbe, de eredetét korábbi időkben kell keresni, s erre a későbbiekben térek ki.

Maga Adenes véletlen folytán szerzett tudomást e monda létezéséről. A történet röviden ez:

Adenes otthon unatkozván elhatározta, hogy elmegy Párizsba, hogy Szent Denis templomában imádkozhasson. Itt megismerkedett egy Savary nevű szerzetessel, aki meghívta könyvtárába, s megmutatta a Berta hagyományt magába foglaló könyvet. a regőst annyira érdekelte a történet, hogy péntektől keddig ott maradt a szerzetes otthonában, hogy tanulmányozhassa e kötetet. Leírása szerint a történet írójának verselése oly tökéletes volt, hogy nem kerülhetett ki egy egyszerű regős tolla alól. Maga a történet Martel Károly idejével kezdődik, szent János napjának ünnepén, a rózsák virágzásának idején. A történet szerint amikor Martel fia számára feleséget keresett, minden tanácsadója menyasszonynak a Hungáriai Berta királykisasszonyt javasolta. A gondolatot tett követte, leánykérői Hungáriába mentek, ahol meg is kapták királyuk számára Berta királykisasszony kezét, akinek leírása a fenti költeményrészlettel tökéletesen kifejezhető. Ezen túl még hangsúlyozta gödröcskés arcát, bájos mosolyát, szőke, göndör haját, műveltségét, s jó szíve, kedvessége, szegények iránti gondoskodása volt az idegenek csodálatának központjában.

Történetünk tárgya népmeséink vonulatát követi: Hungária királyának és feleségének egy gyermeke volt, a gyönyörű szép Berta királykisasszony. A királyt Virágnak, feleségét Fehér Virágnak (más szóval: Béla-Virágnak) hívták. Miután a királyi pár fiatalkorában töltött valamennyi időt nyelvtanulás céljából a franciáknál, s meg is kedvelték e népet, leányukat minden habozás nélkül oda is ígérték a francia királynak. Útra indulásakor kísérőként a királynő saját pénzén megváltott idegen szolgálóját, annak leányát és férfirokonát is Bertával küldte, hogy állandóan vigyázzanak rá. Az idegen szolgáló leánya is gyönyörű volt, sokak szerint Berta mása. A következő rész a Fekete menyasszony ismert története. A gonosz boszorkány saját leányát csempészte a király nászágyába, Bertát pedig rokonával sűrű erdő közepébe vitette, hogy ott elpusztuljon. A leírás szerint abban az időben ott nemcsak medvék, de még oroszlánok is éltek. Bertán először egy remete könyörült meg, néhány darabka ocsús kenyérdarabot adva neki, majd útbaigazította az erdőben élő, jószívű rendőr és családja házába. Berta el is jutott a házhoz, ahol boldogan fogadták.

Közben a boszorkány leánya az ország kincseit mind magának akarta, keményen adóztatta a szegény népet, s általában gonoszul viselkedett környezetével. De két fiút is szült a királynak, aki ezért megbocsátotta viselkedését.

Végül eljutott Berta királyleány halálának híre Hungáriába, a királynő elment Párizsba, hogy számon kérje a királytól leánya sorsát. A király ekkor döbbent rá a csalásra, megkereste Bertát, a boszorkányt és férfi rokonát kivégeztette, két fia anyján megkönyörült, fiainak címet, rangot adott, viszont mindhármuknak el kellett hagyniuk a királyi udvart. Ezek után boldogan élt igazi feleségével, Berta királynővel. Berta halálának éve 783.

A rege első olvasásakor már a következő képek ragadják meg az embert:

1. Hungáriának már volt neve 783 előtt.

2. Hungáriának királya is volt 783 előtt.

3. Hungária királyi udvarát a rege kora legműveltebbjének tudja.

4. A Hungáriai Berta regéjét leíró regős korát megelőző verseléssel emlékezett meg róla, feltétlenül magasan művelt embernek kellett lennie.

5. Berta regéjét a nyugat-európai ismert mesék előképének tartják.

6. A rege lélektani tartalma csak a XIX-XX. század Európájában talál esetleg párjára.

7. A rege ősmagyar vonalvezetése és tartalma félreismerhetetlen. A Fekete menyasszony regéje csak magyar közvetítéssel került a Kárpát-medencén kívüli területekre, például Olasz (l.: Magyar Adorján Belraggio e Bianchina története[2] és Franciaországba, ahol az átvevőknek fogalmuk sem volt arról, hogy e történetek valójában a csillagos égen játszódnak le. Berta története még ezen is túl mutat: Európa meséi is magyar gyökerekből táplálkoznak.

8. A regében megjelenő rózsatiszteletet nem a Chartres-i, vagy Notre Dam-i építészetben kell keresnünk. E jelkép mély gyökerei a keresztes hadjáratokat jóval megelőző korban gyökereznek. Néhány ezzel kapcsolatos szempont:

a. Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött ősi magyar imádságok fehér rózsa Mária kezdetű imái ősemlékeinket szólaltatják meg a liliommal együtt.

b. Őseink istentiszteleti helyeként említik a rózsabástyát, melyben rózsapásztorok miséznek, s rózsalányok is vannak jelen.

c. A rózsa fordított alakja fényt jelent (pl. sárarany = fényes arany), s előkelő helyet kap a Szent Erzsébet legendákban.

d. A “rozetta” népi építészetünk szerves része, s innen vándorolt a Kárpát-medencén kívüli vidékre.

9. Berta királykisasszony, a szüleinek neve a B-R szócsoport része, amit Magyar Adorján ős avar-magyar nyelvjárásként tárgyal. A B, P, V-R szócsoport erőnnyel, s anyaggal kapcsolatos szavai fénnyel kapcsolatosak, s közeli rokonságban vannak a Palóc B,P,V-L szavakkal (Bar – Béla, Virág – világ, stb.).
Ezen ősavar nyelvi, majd az avar népi csoportban egyesülő avarok embertani jellegzetessége a göndör, szőke haj, s ezt csodálták nyugaton Berta királyasszonyon a legjobban.

10. Legutoljára, de nem legutolsó sorban: Bertának a nyugatitól elütő kedvessége, jósága, tiszta lelke magyar szellemiséget áraszt, s méltó párja szent Erzsébet királyleány legendájának.

11. A legenda Bertát hangsúlyozottan egy gyümölcsfa, vagy vadrózsa rózsaszín virágához hasonlítja. A vadrózsa avarjaink védősáncainak volt része, s bárhol megfordultak, védelmi rendszerük e szokást fenntartotta. Franciaországban utazva, úton-útfélen mára már elvadult rózsasövényekkel találkozhat az ember éppen úgy, mint hazánkban is. Csipkerózsika szép meséje ilyen környezetet tükröz. Nyelvünk az egyedüli, mely a rózsaszín szót a rózsából, illetve annak ősalakját virágzó vadrózsa színéből alkotta.

12. A legenda azt is elmondta, hogy Berta édesanyjának még született egy kislánya, akit Constance-nak nevezett, Berta jótevőjének emlékére, s ő lett Hungária királynője.

13. Idővel Berta királynő lett Charlemagne édesanyja.
Berta királykisasszony legendájának értelmében a Hungár Királyság már a 700-as években nemcsak megalapozott volt, de az európai királyi körök példaképének számított. Hogy ez valóban így lehessen, századokra visszamenően megalapozott, törvényes államhatalomnak kellett lennie hazánkban. A tényként említett esemény, hogy Constance lett Hungária királynője, a férfi-női örökösödés közötti egyenlőséget, s emelkedett társadalmi rendszer jelenlétét árulja el. Ez ősműveltségünk folyománya, hiszen első elindulásunk nyelve már magába foglalta a feleség fogalmát.
Az Árpád-i honegyesítés előtti Hungária és Franciaország közötti kapcsolatok bővebb fényt vethetnek az avarok hirtelen pusztulására is, ami ezek szerint nem hódítás, de „rokonlátogatás” eredménye kellett, hogy legyen, hiszen senki nem akadályozta meg a kincsek alatt roskadó társzekereket kísérő „rokonokat” abban, hogy átlépjék az országhatárt. Az avaroktól elorzott kincsek váltak később Charlemagne és a Római egyház hatalmának alapjává. Az avar kincsek ma is látható csodálatos példánya az Aachen-i dómban levő hatalmas örökmécs csillár, melyet szét kellett vágni ahhoz, hogy be tudják vinni a dómba. Viszont senki nem beszél az avarok hatalmas templomáról, melynek e csillár dísze volt, s arról a műveltségről, mely ezt létrehozta.
Charlemagne koronázási legendája is érdekes adatokat szolgáltat e korról. Népünk azon hite, hogy a Szent Korona önmagától száll az Isten kiválasztottja fejére, a következőképpen elevenedett meg Charlemagne koronázásán: egy püspök a háta mögé settenkedett, s lopta fejére a koronát, mintha Isten tette volna. Lopott legenda és lopott korona, settenkedő koronázás nem hozhatott áldást e király népére.

Farkas Gábor könyvtáros úr segítségével – kinek ezért őszinte hálámat fejezem ki – sikerült megtudnom, hogy Király Ilona Szent Márton című műve (Budapest 1929) foglalkozik e korral, s a “nagylábú Bertával”. Amerikában élve eddig nem sikerült e könyv nyomára bukkannom. Reméljük, hogy valaki bővebb kutatás tárgyává teszi Berta királylány elfelejtett magyar mondáját, s ennek tükrében átértékeli a nyugat-európai híres legendákat is.
Az 1240-es legenda Bertát “debonnair”-nak nevezi. Későbbi legendái hozzák kapcsolatba a pogány Berchta lúdlábú istennővel. Ugyan ebből a korból hozzák kapcsolatba -- a magyar népmesékből jól ismert -- aranyat fonó királykisasszony alakjával.

A Pallas Nagy Lexicon alanti, Bertával kapcsolatos bejegyzései között figyelmünkbe ajánlom a következőket:

a. 2. pont: “…vagy valamely magyar királynak a leánya…”

b. Az 1. pontban említett Kent folyónevei a legősibb magyar nyelvi rétegeket őrzik.

c. Az említett ófelnémet Berchta, Perahta nevek ősavar fénnyel kapcsolatos értelme az átvétel idején még ismert volt, s e szerint magyarázták.

Berta (ófelnémet: Berchta, Perahta a. m. a fénylő), több középkori félig-meddig mondai nőnek neve. E néven ismeretesek még:

1. B., Szent (Edithberga), Charitbert frank király és Ingoberga leánya, 560-ban Ethelbert, Kent királyának neje lett. Férjét és alattvalóit a keresztény vallásra térítette, amiért az egyház szentté avatta. Emléknapja: jul. 4.

2. B. (Bertrada, Berthe au grand pied, a nagylábú B., a fonó B.), Nagy Károly mondakörében Charibert laoni grófnak vagy valamely magyar királynak leánya, Kis Pipin neje. Franciaországba való utazásakor gonosz kísérője a megvesztegetett szolgáknak adja át, megöletés végett, saját leányát pedig összeházasítja Pipinnel. A király egy vadászat alkalmával fölfedezi a valódi B.-t és nőül veszi. E házasságból született Nagy Károly. Így a mese, mely pogány Berchtára, a hattyú- vagy lúdlábú istennőre emlékeztetett. Francia és burgundi templomok még ma is látható a Peine Pédauque (a. m. Regina pedi aucoe) kőszobra. Számos költemény is emlékszik meg róla. Ő reá vonatkoznak e közmondások: Al tempo que B. filava, Die Zeit ist hin, wo B. spann, Ce n' est plus le temps ou Berthe filait, melyek az arany kor letűntét sajnálják. V. ö.: Simrock B., Die Spinnerin (Frankf. 1855). V. ö. Bertha 5.

(Megjelent: Magyarságtudományi Értesítő, 2002. évi 13.sz. 37.old.

Amit a világ tud, a magyarok viszont nem – őstörténetünk bemutatása világszerte

A világ régen tisztában van hazánk igaz történelmével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tárgyi bizonyítékok, kiállítások, a megjelent újságcikkek, amelyek néhol, itt – ott elakadtak…

2007. Városi Múzeum, Berlin

Arany Griffek emlékeinek nevezték a németek azt az elképesztően gazdag kiállítást, amelyet 2007-ben Berlinben mutattak be, a német archeológiai intézet rendezésében. Az öt kilós katalógus, amit kiadtak erre az alkalomra könyvművészeti remekmű, mert a bemutatott aranytárgyak, szinte megfogható érzékletességgel szerepelnek a sík papírlapon. Eurázsia 33 nagy gyűjteményéből állították össze azt a kiállítást, amelyet egy nap alatt még futólag sem lehetett áttekinteni. Kazakisztán, Ukrajna, Tuvai Köztársaság, Oroszország, Irán, Németország, Magyarország, Románia múzeumai szállították a gondosan kiválogatott anyagot. Amint a prospektusból látom, a kazakisztáni Air Astana légitársaság szállította Berlinbe és vissza a kölcsönadó múzeumokba, mert ezáltal is segíteni óhajtották azt a sok nehézséget átélt szkíta utódnépet, akiknek országában a németek a szkíták területi központját látják. Münchenből a bajor HYPO Bank adta kölcsön szkíta aranytárgyait, mivel ez a bank egyik fő feladatának tekinti cégének aranyfedezettel való ellátását, s ehhez a legkézenfekvőbb kincsegyüttes a szkíták aranykincse. A katalógus bevezetőjét Dr. Frank-Walter Steinmeier kultuszminiszter írta, aki nemcsak megköszönte a kölcsönadó országok segítségét, de leírta a német tudomány állásfoglalását is a szkítákkal kapcsolatban, vagyis, hogy a szkíták Eurázsiában évezredeken át tartó idők alatt uralkodó népcsoport voltak, sma EURÓPÁBAN a magyarságot lehet utódnépéül tekinteni, akik megtartották az eredeti, agglutináló nyelvüket is.

Dr. Frank-Walter Steinmeier

Gyakorlatilag leírta a magyar őstörténet főelvét: ázsiai eredetünket kazahsztáni figyelőállással, nyelvünk ősi voltát, s egyetemesen azt az eredeti európai nézetet, amely szerint a magyarok ősei szkíták voltak, egyazon nyelvcsaládba tartoznak és a magyarság kárpát-medencei hazája és Belső-Ázsia közötti út Európa kulturális feltöltődésének útja volt.

2008. HYPO BANK, München

Ezek után 2008-ban megnéztem a bajor HYPO BANK rendezésében az ATTILA és a Hunok című kiállítást, amely német pontossággal mutatta be a mai őstörténetünket… A HYPO Bank székhelye München belvárosában van, s maga egy hatalmas palota. Ebben foglalt helyet az óriási kincsanyag, amely főleg magának a Hypo Banknak tulajdonát képezte, de sok kölcsöntárgyat is összehordtak. Ugyancsak több kilós maga a prospektus, amelyet kiadtak, és amelyben feltűnően dominál az aranyba foglalt gránát, a hunok kedves ékköve, amelyet a magyar nők Jézus vérének tartanak.

2006-2008. Tibold László gyűjteménye, Magyarország

2005-2008-ig hordtuk körbe Magyarországon azt a 100 képből álló kiállítást, amely kinagyított fotókon mutatta be a szkíta örökséget, kurgánonként, áttekinthető, közérthető feliratokkal. A fotókat Tibold László, külföldön élő hazánkfia fényképezte eredeti helyszíneken, s itthon Dr. Pap Gábor és Dr. Bakay Kornél professzorok szakavatott közvetítésével jutott el őseink emléke a kiállítások nézőihez, szívükhöz, tudatukhoz. Végül a Műemlékvédelmi Felügyelettel szerződést kötve, a több példányból egyet – képeket és tárgyi anyagot – az Edelényi Önkormányzat tudtával és köszönetével az EDELÉNYI Koburg-kastély lovagtermében helyeztük el, s ahol CSODASZARVAS címmel sokáig látható volt. Most renováljak a kastélyt, gondolom, utána újra láthatóvá válik, mert, ha máshol nem, a végtelen hosszú, világos folyosókon alkalmasan elfér, és a szkíta kincseknél szebb látványt nehezen lehet elképzelni. Ezt az állandó kiállítást Dr. Bakay Kornél mutatta be, s kiemelt egy gondolatot: „Az edelényiek elsők az országban, akik befogadták őseiket…” Szeretném megemlíteni, hogy a Csodaszarvas c. vándorkiállítás nyitányát a Magyarok Házában rendezte meg Tibold Makk László, s Dr. Pap Gábor nyitotta meg.

2009. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

A HYPO Bank szívesen elvitte volna az Attila-kiállítást, még 2008-ban, az Attila-év alatt Magyarország bármely múzeumába, hogy méltóan ünnepeljük meg mi is itthon Attila nagy királyunkat, azonban pénzhiányra hivatkozva erre nem volt politikai kedv, vagy a tudományos elit nem érzett elég szakmai indítékot az Attila (Atilla)-év méltó megünnepléséhez. Végre 2009. március 25. és május 31. között megrendezésre került a magyar kiállítás is, Szkíta Aranykincsek címmel a Nemzeti Múzeumban. Nálunk is az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta, és öt ország kölcsönözte az anyagot, de sajnos végül Romániából valami miatt nem érkezett meg a küldemény.
A tárlókban és vitrinekben látható anyag tematikus műgonddal van összeállítva. Gondot fordítottak arra, hogy a közismert, emblematikus műremekek köré vadonatúj, eddig hazánkban soha be nem mutatott tárgyak is bemutatásra kerüljenek. Itt ismertem meg a szkíta pecsételőt, amelyhez hasonlót soha nem láttam, mert teljesen hasonló küllemű tárgy a Nungál pecsételővel, amely Krisztus előtt jópár ezer évvel készült. A kis fém pecsételőnek mintegy 10 cm hosszú nyele volt, szépen meghajlítva, ahogy mondjuk kézhez való módra. Ugyancsak felfedeztem egy folyamatábrát mutató arany sorozatot, szinte képregényi pontossággal, a hal gúnyába öltözött hercegnő és a Turul nászának történetét. Meghatottan álltam a Zöldhalompusztai Aranyszarvas eredetije előtt, testvérei a filipovkai kurgánban századokig álmodoztak arról, hogy egymás mellé kerüljenek a Kárpát-medenceivel.

A kiállítás mellett a falon kettős kísérő szöveg olvasható. Világos felületen a mai történészi felfogás alapján megírt szkíta világ ismertetése, a sötét felületen Hérodotosz szövegét idézték a Szkítákról írt könyvéből. Én az első pár felirat elolvasása után Hérodotosznál maradtam, s hálásan gondoltam arra a munkatársra, aki bevonta a régi történetírót a kiállítás-kísérőbe, mert ez igazi élményt jelentett.

mvsz/magyarno.com

Cifra nyomorúság!

Egész egyetemes történelmünk, felháborító, sőt égbekiáltó gazságaival megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy az emberi faj (legalábbis ami a nagy többséget illeti) távol áll attól az evolúciós szinttől, ami számára és élő környezete (az ökológiai rendszer) számára is egyaránt ideális lenne. Az idea ismert, csak éppen „senkit” sem érdekel, mert nem fűződik hozzá érdek. Abban a pillanatban viszont, ahogy érdekeltté lesz téve, azonnal érdeklődővé válik majd minden érintett.

Ma, az emberiség túlnyomó része olyan hamis érdekek által manipulált tudattal, s torz személyiséggel rendelkezik, mely nem képes hitelesen értékelni, sem magasabb szintre fejlődni. Természetesen nem az iskolázottság fokára, vagy a 21. századi civilizációs normáknak megfelelő képzettségre gondolok, hanem valami ettől sokkalta fontosabbra. Ez a valami, pedig nem más, mint bölcs előrelátás, őszinte helyzetértékelés és lelki fejlettség, ami egy másfajta (szerintem magasabb szintű) tudatállapotból fakad. Ebből az állapotból lehet csak továbblépni a következő, még magasabb szintre.

Ha az emberiség többsége rendelkezne az úgynevezett „Krisztus tudattal”, a Jézusban először, elsőként megszületett tudatossággal, ez esetben még talán értelme és pozitív eredménye is lehetne a demokratikus berendezkedésű társadalmakban lehetővé tett szavazásoknak.

Szép dolog a szabadság, kérdés hogy mikor érik rá meg az ember. Ha ugyanis a lelki és szellemi érettség előtt biztosítjuk a választás szabadságát, akkor bizony pontosan oda jutunk, ahol jelen pillanatban állunk. A part végére, ahol, talpunk alól egyszerre csak eltűnik a talaj!

Nincs aljasabb és istentelenebb annál, mint a fokozatosan szenvedélybeteggé (és így függővé) tett társadalmat álságos módon szavaztatni arról, kíván-e élni a demokratikus, többségi jogon szerzett élvezet hajszolás, egyébként természetellenes és egyben önpusztító lehetőségével! Kétség nem férhet hozzá, válaszuk igen lesz. Az „étvágycsinálók” pedig, akik az eredményes befolyásolás által irányítják és „építik” jelenünket, jövőnket, minden áron el akarják hitetni velünk, hogy a demokráciában sok egyébbel együtt (mint szabad embereknek) ez is mind, törvényesen jár. Arról felejtenek csak el tájékoztatni, hogy mi az az ár, melyet mindezért meg kell majd fizetnünk, mégpedig kollektíven, tehát annak, a demokrácia írott szabályai szerint figyelmen kívül hagyható kisebbségnek is, mely történetesen ehhez nem adta beleegyezését, támogató szavazatát.

Mivel ugyanannak a természetnek vagyunk eltartottjai és megtűrtjei, nekünk, kisebbségi sorsra jutottaknak is osztoznunk kell az esztelen többség tragikus sorsában, pokolra szállásában. Tetszik, vagy nem, az emberiség különféle nációi ugyanabban a cipőben járnak, együtt kell majd hordoznunk keresztjét közös megpróbáltatásainknak. Mindez persze semmiképp sem minősíthető igazságosnak (annál inkább demokratikusnak), és éppen ez az, amiért el kell tűnnie a mostanra leszerepelt demokráciának, hogy helyét átadhassa a Teokráciának, az Igazság Uralmának. Ehhez azonban, a megbocsátás kegyelme előtt még vezekelnünk kell!! Azoknak is, akik csak passzív szemlélői, vagy kiszolgáltatott áldozatai voltak a jelenleg még működő világrendnek!

Túlpörgött, és az emberiség számára már szabályozhatatlanná vált civilizációnkban rövidesen kiderül majd, hogy amit áldásosnak ítéltünk, s gyermekeink számára is (mint folytatásra érdemest) megjelöltünk, okozza legemlékezetesebb kudarcunk, s újabb, három nemzedék által is megélendő szenvedésünk. Furcsa ellentmondásként van jelen napjainkban a felgyülemlett és alkalmazott tudás, valamint az ettől jól megkülönböztethető, és oktalan mód mellőzött bölcs előrelátás. Istentől elvadult világunk hajszolt embere ma is (mint mindig) olyan trendeket és téveszméket követ, melyek közül egy sem igazolható az Isten Teremtési Törvényei szerint, holott, csakis ezek mindenhatók és örökérvényűek.

Korunk embere mesterfokon sajátítja el röpke élete során az önzést, melyhez, ha esztelenség párosul, megtermi sok ezernyi romlott gyümölcsét. Had említsek ezekből néhány, az Isten által elgondolt, s angyalai (teremtő eszközei) által létrehozott élővilágunk elpusztítására kiválóan alkalmas, tipikusan emberi viselkedést.

Környezetromboló ipari tevékenység, fegyveres konfliktusok ismétlődő kirobbantása, nukleáris energia békés és hadászati célú alkalmazása, természetidegen anyagok rendszeres használata a lakókörnyezetünkben és a háztartásokban, gépjárművek használata a szabadidős és a szórakoztató tevékenységekben, valamint a szükségletet többszörösen meghaladó, s helyette az igényeket szem előtt tartó, pazarló életvitel. Ezen, az ostobaság ékes bizonyítékaként tetten érhető eltévelyedésen már csak egyetlen gyógykezelés segíthet, az a drasztikus válaszlépés, melyet a természet erőinek (a 4 elemnek, mint a „végső idő” apokaliptikus lovasai közül valóknak) féktelen tombolása valósít meg.

Jelenünk és jövőnk szervezői, közös sorsunk tanult (pontosabban ki-tanult) irányítói rendszeresen összejönnek Földünk valamely zugában, hogy ország-világ előtt kinyilatkoztassák, miszerint a fejlődés és a jólét fenntartható. Teszik ezt oly öntelten, hogy az már önmagában is istenkísértés, nyílt hadüzenet az Örökkévaló jóakarata ellen! Valóban fenntartható e fejlődésnek titulált esztelenség, mely szerintem hatékony öngyilkossági és gyilkossági kísérlet? Meddig vajon, és mi lesz a végeredmény?

Válaszom a következő. Tudománytalanul, pusztán a józanészre és a jó lelkiismeretre hagyatkozva is nyilvánvaló számomra (és bizonyára mások számára is), hogy ez a fajta akaratosság esztelenül veszélyes, s előbb-utóbb (véleményem szerint előbb, mint azt bárki is gondolná) globális tragédiába torkollik.

Mindenfajta ármány, erőszak és vérontás Isten ellen elkövetett gaztett, és Fia ellen elkövetett árulás, bárhogy is magyarázzuk, idealizáljuk! Biztos, hogy az, amikor egy intelligens teremtmény érdemtelenül birtokolva, öncélúan, élő és érző környezete ellen felhasznál egy veszedelmes ismeretet, az nem a lét Teremtője által kijelölt út, és irány! Pusztán egy lehetséges, de mindenképp elvettetésre ítélt variáns azon számtalan lehetséges közül, mely a teremtményi szabad akarat oktalan gyakorlásának, az Isten tökéletes (hibátlan) Akaratával szembeszegülő viselkedésnek intő példája. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező évtizedekben a világ és eddigi életkörülményeink gyökeresen (minden képzeletet felülmúlva) megváltoznak, s e miatt az emberiség átkosnak ítél majd számos, korábban még áldásosnak tartott dolgot.

A földi lét domináns fajává lett tékozló emberiség mostanra már oly hatalmas adósságot halmozott fel az anyatermészettel és Teremtőjével szemben, hogy annak kiegyenlítését tovább már nem halogathatja. Meg kell fizetnie a tartozást. Ne lepődjünk hát meg azon, ha rövidesen százmilliók tapasztalják meg azt, hogy nincs tovább!

Palánkai József

Az EU és az USA gazdasági uniót kíván létrehozni

Az Európai Unió és az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat kereskedelmi-gazdasági szövetség kialakítása érdekében. A médiák értesülései szerint Washington és Brüsszel páratlan szerződés aláírását készíti elő, amelynek célja az egységes transzatlanti piac kialakítása, az Óvilág és az Újvilág egyesítése a BRICS csoport, különösen India, Kína és Oroszország rohamosan fejlődő piacai ellensúlyozása érdekében.
Ezt kevesen tudják, de az Európai Unió és az USA gazdasági integrációja eszméjének Németország volt az atyja. Angela Merkel német szövetségi kancellár 2007-ben személyesen lépett fel ezzel a kezdeményezéssel. Merkel asszony terve nem nyerte el Washington tetszését, a válságot hozó 2008. esztendő óta az ötlet feledésbe merült. Nem hivatalos adatok szerint a titkos tárgyalások egyelőre a kölcsönös befektetések szférájára és az egységes adózási, orvosi ellátási szabványok kidolgozására tejednek ki. Szakértők közben állítják, hogy a két térség gazdasági integrációja nem lesz könnyű. Egyebek között fontos szempont, hogy a hatósági kezdeményezés ne jelentsen hátrányt az európai és amerikai csúcstechnológiai társaságoknak – jegyzi meg Mihail Nejzsmakovpolitológus.

„Ilyen gazdasági övezet kialakítása az egyik vagy a másik fél társaságainak kedvezhetne. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindkét fél kifejezetten éltechnológiai terméket gyárt és ebben a szférában aktív versenyt folytat egymással, egyebek között a repülőgépgyártásban. A szabad gazdasági övezet keretében megkönnyítve az egymás piacaira való bejuthatást, csapást mértek saját társaságaikra, amelyek a másik fél konkurensei.”

A transzatlanti gazdasági övezet kialakítása komoly serkentő hatással lenne úgy az Egyesült Államok, mint az Európai Unió gazdaságára. Szakértők számításai szerint a kereskedelmi illetékek felszámolása az uniós GDP 0,5 %-os és az amerikai GDP 1,5%-o növekedését jelentené. A növekedést ösztönözné az export, amely az európaiak és az amerikaiak esetében egyformán majdnem 25%-kal növekedne. Egyszóval, az USA és az EU közösen ellenállhatna a BRICS gyorsan fejlődő gazdaságainak. Hiszen az európaiakra és az amerikaiakra az utóbbi évtizedekben a pozícióvesztés jellemző a világban. Ez azonban nem mindegyik piacra vonatkozik – jegyzi meg a Közgazdasági Főiskola világpolitikai tanszékének professzora, Makszim Braterszkij.

„Európa versenyképessége az utóbbi 10-15 évben lassacskán csökken, a kínai és részben indiai gazdasághoz képest. Azonban a versenyképesség csökkenése bizonyos szektorokra terjed ki csupán: azokra, ahol az európai munkaerő kínaival, vietnámival helyettesíthető. Európa más tekintetben nem veszti versenyképességét, mert más Róma, más Párizs vagy más London egyszerűen nem létezik.”

A helyzetelemzők többsége azonban szkeptikus az USA és az EU gazdasági uniója kilátásait illetően. Mindazonáltal – tekintettel a különböző világrészeken kialakult gazdasági-integrációs trendre – ilyesmi nem zárható ki.

http://hungarian.ruvr.ru/2012_12_29/Az-EU-es-az-USA-gazdasagi-uniot-k-van-letrehozni/

Bilderberg Van Rompuy közös globális kormányzást akar Oroszországgal

Miközben a keresztény és a poszt-keresztény világ a karácsonyi készülődéssel volt elfoglalva, egy fontos esemény zajlott le Brüsszelben szinte észrevétlenül. Az Európai Unió és Oroszország vezetői december 20-án és 21-én a 30. EU-orosz csúcson továbbhaladtak a konvergencia útján és a kölcsönös függőség kialakításában, aminek végcélja a politikai, gazdasági és társadalmi fúzió.

A csúcsot követő összegzésében Herman Van Rompuy, az Európai Bizottság elnöke, ismételten utalt a „globális kormányzás,” mint elsődleges cél irányába tett haladásra, ami mindig is a világkormány kódneve volt a globalista elit köreiben. Van Rompuy a következőket nyilatkozta:

Az EU és Oroszország közös erővel komolyan hozzájárulhat a globális kormányzás kialakításához és a regionális konfliktus megoldásához, a G8-ak és G20-ak közötti globális gazdasági kormányzás létrehozásához és számos nemzetközi és területi kérdéshez. Szeretnék gratulálni Putyin elnöknek a G20-ak elnöki tisztének átvételéhez.

Ahogy arról számtalanszor hírt adtunk, a „globális kormányzás” egy megtévesztő kifejezés, amit a politikai uralkodó osztály azért használ, mert megfoghatatlanabb és homályosabb, valamint kevésbé vészjósló, mint a „globális kormány” vagy „világkormány” szókapcsolatok, így használata kisebb politikai ellenállásba ütközik.

A „globális kormányzás” kifejezés a 90-es években jött divatba, „A Mi Globális Szomszédságunk” című publikáció 1995-ös megjelenését követően, ami az ENSZ által alapított Globális Kormányzás Bizottságról készült jelentés volt. A jelentés mindent megtett, hogy biztosítsa olvasóit, nincs okuk aggodalomra, mert a cél nem egy világkormány felállítása. A jelentésben ez állt:

A globális kormányzás nem jelent globális kormányt. Senkit ne tévesszen meg a két kifejezés hasonlósága. Nem azt javasoljuk, hogy egy világkormány felállítása felé kellene haladnunk.

Kofi Annan, ENSZ főtitkár ugyanezt a jelentéstani bűvészmutatványt és hamis garanciát alkalmazta az ENSZ New Yorki Millennium Csúcsán 2000-ben. „Mi a Népek: Avagy az ENSZ szerepe a XXI. században” című jelentésében, Annan „a globális kormányzás új formáinak, a globális gondnokság új moráljának” kialakítását, valamint „új szabványok és globális szabályok bevezetését szorgalmazta, az ENSZ-szel a globális törvényhozó szerepében.

Annan megpróbálta adresszálni az emberek nyilvánvaló aggodalmát ezekkel a globális átszervezésekkel kapcsolatban. „Mit értünk „kormányzás” alatt, amikor a kifejezést a nemzetközi világra alkalmazzuk?” – tette fel a kérdést. „Egyesek fejében a kifejezés hallatán még mindig egy „világkormány” képe jelenik meg. Egy központosított, bürokratikus szörny képe, ami sárba tiporja az emberek és nemzetállamok jogait.” Biztosította hallgatóit, hogy ezeknek az aggodalmaskodó „képzelgéseknek” nincs valóságalapja. „Semmi sem kevésbé kívánatos,” mint a világkormány, mondta Annan, kitartva amellett, hogy „a központosított hierarchia anakronizmusnak számít ebben a képlékeny, nagyon is dinamikus világban. Nem egyéb, mint a XIX. századi gondolkodásból ránk maradt elavult hozadék.”

Néhány hónappal a Millennium Csúcs és Kofi Annan beszéde előtt, 1999. február 26-án, Sir Shridath Ramphal, a Globális Kormányzás Bizottság társelnöke, a Bizottság Barcelonai gyűlésén nagyon is eltérő nézőpontról tett tanúbizonyságot:

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor „kormányzásról” és „demokráciáról” beszélünk, tovább kell látnunk az országokon belüli kormányzásnál és a nemzeteken belüli demokráciánál. A Globális Kormányzás és a Globális Nemzet felé kell tekintetnünk.

A Globális Nemzet, nagy „N-nel”, nem egyéb, mint egy világállam vagy világkormány. Összegző beszédében Ramphal a nemzetállamok megszűnésére is kitért:

Ahogy a nemzetállamok százada véget ér, a népek korábbi kormányainál sokkal magasabb szinten szerveződnek újjá … ők értik, hogy az igazságosság és a túlélés felé vezető út összekapcsolódik, és hogy az előttünk álló feladat nem egyéb, mint összhangba hozni az emberek érdekeit és erkölcsi indíttatásait.

A politikai elit számos tagja, akik korábban félresöpörték mások aggodalmait arra vonatkozóan, hogy a „globális kormányzás” csupán a „globális kormány” fedőneve, most tényként kezelik, hogy a kettő egy és ugyanaz. Jacques Attali, buzgó globalist, Nicolas Sarkozy, volt francia elnök szószólója, például a következőket mondta: „A globális kormányzás csupán egy szépítő kifejezés a globális kormányra.”

Van Rompuy – a Bilderbergek jelöltje

Jacques Attali maga is veterán Bilderberg tag, és ezzel vissza is kanyarodtunk Herman Van Rompuy-hoz, akit sokan már csak Bilderberg Van Rompuynak neveznek, mivel jelenlegi pozícióját a Bilderberg Csoport tevékenységének és befolyásának köszönheti. 2009. november 17-én a Guardian-ban megjelent „Ki beszél Európa nevében?” című cikkében Ian Taylor a következőket írta:

Van Rompuy egy kevesek által ismert, ám komoly hatalommal bíró brüsszeli személyiség, Etienne Davignon vicomte (aki az Európai Bizottság alelnöke volt 1980-ban) által elnökölt, zártkörű tanácskozáson találkozott Henry Kissingerrel. A vicomte jelenleg a Bilderberg Csoport, az árnyékba húzódó, szabadkőműves politikusokból és bankárokból álló szervezet elnöke. Tagjai rendszeresen összegyűlnek, hogy egymás között, a legnagyobb titokban vitassák meg a világ dolgait. Minden jel szerint Van Rompuy részben azért vett részt találkozójukon, hogy megpályázza az uniós állást, aminek legfontosabb funkciója, hogy az EU finanszírozásához szükséges új adórendszert bevezesse és véget vessen az állandó EU-s költségvetési csatáknak.

Jon Ronson, a Guardian egy másik újságírója, Lord Denis Healey-vel, a Bilderberg Csoport egyik alapítójával készített interjút 2001-ben, amiről a „Ki mozgatja a szálakat?” című cikkében olvashatunk. Habár Lord Healey váltig állította, hogy a csoport egyáltalán nem része semmilyen összeesküvésnek, mégis megerősítette, hogy egy világkormány megalakítása érdekében tevékenykednek. Ronson a következőket írta:

Denis Healey a következőképpen jellemezte a Bilderberg Csoport tagjait: „Habár túlzás lenne azt mondani, hogy mi a világkormány megalakításáért küzdünk, de mégsem lenne teljesen alaptalan állítás. Mi, a Bilderberg Csoportban úgy éreztük, hogy nem folytathatjuk a végtelenségig az egymással való harcot a semmiért, emberek halálát okozva és milliókat téve hajléktalanná. Ezért úgy éreztük, hogy egy egységes, az egész világot magába foglaló közösség kialakítása jó dolog lenne.”

„A Bilderberg összehozza a politikusokat, nagyiparosokat, bankárokat és az újságírókat. A politikába olyan embereket is be kell vonni, akik nem politikusok. Komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy összehozzuk a felemelkedőben lévő fiatal politikusokat a bankárokkal és iparmágnásokkal, akik képesek bölcs tanácsokkal ellátni őket. Ez növeli annak esélyét, hogy értelmes globális irányelveket hozzunk létre.”

David Rockefeller, a Bilderberg konklávé veterán tagja, még ennél is egyértelműbben foglalkozott a csoport 1991-es gyűlésén mondott beszédében:

„Hálásak vagyunk a Washington Postnak, a New York Times-nak, a Time Magazinnak, kitűnő kiadványaiknak és igazgatóiknak, akik részt vettek üléseinken és közel negyven éven át betartották ígéretüket, hogy a hallottakat bizalmasan kezelik. Lehetetlen lett volna megvalósítani világméretű tervünket, ha azokban az években a nyilvánossággal is meg kell küzdenünk. Ma azonban a világ sokkal kifinomultabb és készen áll arra, hogy a világkormány felé meneteljen. Az intellektuális elit és a központi banki vezetők nemzetek felett álló szuverenitása mindenképpen jobb, mint az elmúlt századok során gyakorolt nemzeti önirányítás.”

A fenti nyilatkozatot és sok egyéb hozzászólást a Bilderberg találkozókról francia titkos ügynökök szereztek meg, akiknek az volt a feladata, hogy megfigyeljék az összejövetelt, annak egyértelmű kihatása miatt a francia nemzeti érdekekre és biztonságra. Később a megszerzett információkat két francia kiadvány számára szivárogtatták ki. Hilaire du Berrier, a The New American szerkesztő munkatársa, megerősítette a jelentések hitelességét egy jóbaráton, a francia titkosszolgálat korábbi vezetőjén, Alexander de Marenches grófon és egyéb forrásokon keresztül és ezzel elsőként tette közzé az információkat angol nyelven a monacói HduB Report folyóirat 1991. szeptemberi számában, amit később a The New American is átvett. Az akkor sokak által badarságnak tartott és összeesküvés elméletként kezelt információkat a világban zajló események sorra igazoltak, majd maguk az események irányítói is egyre nyíltabban elismertek.

Forrás: The New American

Fogolytábor vagy börtön

Herman Van Rompuy, az európai tanács elnökének decemberi beszédét kevés európai országban közvetítették. A német nyelvterületen még kevésbé, melyben nemhogy javasolja, hanem követelte az EU-t egy teljhatalmú demokratúra átszervezésére, és minden nemű demokráciai irányzatot elutasít. A nagy többség: mit is értünk a demokrácia fogalma alatt? Népuralmat, ami annyit jelent hogy a népet érintő legfontosabb kérdésekben szavazhat - eddig a mese változata. Mit értünk a diktatúra fogalma alatt? Azt, hogy a népnek nincs szava (pofa be és tovább dolgozni) és az uralkodó elvárja, ha kell kényszerít, legalább is a nyilvános fellépésekor hogy szívélyes fogadtatásba és tapsviharba részesítsd (egyesek még ismerik a Rákosi -és a Kádár korszakból).

(a demokratúra, egy felkapott kifejezés a diktatúra finomabb kifejezésére, a "turare" a latinban/olaszul, eltömődik, betapaszt, bedugít, ezt kötötték a "demokra" mögé rövidített formába. Ezt csak azért írom ide mert mindennek van egy forrása,v. eredete.)

Az európai népnek a népek börtönében már így is hosszú-hosszú idők óta nem szólhat bele a folyamatok alakításába. Ez túlnyomórészt igaz a német nyelvterületekre, de a többieknél sem más a helyzet, így hazánkba sem.

Az euró mint fizetési eszköz bevezetésekor senkit nem kérdeztek meg arról hogy jó-e ez önnek! De ugyanúgy nem kérdeznek meg senkit, mikor milliárdos összegeket osztogatnak a pénzgazdálkodási veszélybe került országoknak és senki nem teszi fel a kérdést, de uraim már a még meg nem született gyermek termelési javait is elzálogosítják? A közfelfogásban elterjesztett demokráciáról még hallani se lehet. A népet vagy is a nemzetet vezető politikusok csak bólogató Jancsik, még véletlenül sem jut eszükbe hogy álljunk meg mert ez a szekér a szakadékba rohan. A pénzt elő kell valahonnan teremteni és újból mint mindig a megszorítások, adóemelés, szociális intézmények, iskolák megszüntetése, szociális kiadások csökkentése következik és ehhez kell a tömegnek még jópofát vágnia "tessék pozitívan hozzáállni" a gazdasági nehézségek kezeléséhez, mondotta beszédében Van Rompuy az európai tanács elnöke, pontosabban: "Európa lakossága a gazdasági krízis ellenére gondolkozzon pozitívan" Van Rompuy úr mint a többi más EU rablók, igyekszik önmagát mint egy jótékony személyt a nyilvánosság előtt beállítania, elfeledkezve arról hogy ö maga is tettes. http://www.handelsblatt.com/politik/international/barroso-juncker-und-van-rompuy-der-staat-als-heilsbringer/7554090-3.html
Érdemes odafigyelni a decemberi kijelentésére mikor Putyin látogatást tett az európai tanács ülésén ahol Van Rompuy úr szinte követelő formában szólította fel Putyint hogy több demokráciát vezessen be országába. Ez nem egy nagyfokú önbizalom, ez egy nagyfokú lekezelés egy másik nemzet vezetőjével szemben (erre mondja a magyar hogy fejébe szállt a dicsőség) http://www.stern.de/politik/ausland/van-rompuy-mahnt-bei-putin-mehr-demokratie-an-1945516.html
Ezzel szemben figyelmezteti az európai vezetőket Európában a demokrácia terjedésének veszélyére. http://www.deutsche-mittelstands-nachrichten.de/2012/12/48569/

Holott a Van Rompuy úr nem más mint egy fogolytábor, vagy egy börtön igazgatója, a gazdasági nehézségek ellenére gátlástalanul 323 millió euró értékben egy új irodaházat építtet Brüsszelben. De hogy mennyire haladunk egy diktatúra felé, mi sem bizonyitja jobban mint a Gráczi egyetemen kidolgozott tanulmány (egy kis angol tudással vagy a google segitségével már előrébb is jutunk). http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:rqQOIJaq-HkJ:www.uni-graz.at/richard.parncutt/climatechange.html+&cd=1&hl=de&ct=clnk&gl=de

A tanulmányban megfogalmazódik a halálbüntetés veszélye azok számára, akik nem fogadják el, vagy nem hisznek a "klíma változás" alakulásában. Ez nem egy előrehozott áprilisi vicc, itt az enyhébb változata a tömeges tiltakozások után. http://www.uni-graz.at/richard.parncutt/climatechange.html
Ez maga egy abszurdum, egy teljhatalmú Európa ez több mint őrület. Ez az őrültség nem új, maga Klaus Dieter Frankenberg már 1999-től foglalkozik ezzel a jelenséggel "Európai világuralom" http://www.seiten.faz-archiv.de/faz/19990109/f19990109kflt---100.html
Végül is örülnünk kellene ezeknek az idiótáknak ott Brüsszelben, mert végül is a puska visszafelé sül el. Európa a világhatalmi törekvésekben jelentéktelen, a fizetőeszköze a jövőre nézve már csak történelmi esemény. A megtörténtek után maradunk mi a nép, a népek börtönében, természetesen "pozitív gondolkodók", akiknek majd valamikor, egy második Nürnbergi-perben ítélkeznünk kell ezen őrültek felett.

/Aramis/

Az amerikai sas sosem győzheti le az orosz medvét

Egy lehetséges színes forradalomnak ma Oroszországban nincsenek meg az előfeltételei, és biztosak vagyunk benne, hogy egy ilyen forgatókönyv nem játszódhat le az országunkban – mondta Nikolai Patrushev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára.

Amikor a narancsos forradalmak Oroszországi előfordulási lehetőségéről kérdezték, így felelt:

„A nyugati hatalmak előszeretettel exportálnak színes forradalmakat más országokba, és az ilyen forgatókönyvek módszereit igen jól kidolgozták. Ennek a hatásait láthattuk a múltban néhány volt szovjet tagállamban, a Közel-Keleten, és Észak-Afrikában. Az efféle színes forradalmakat külföldről pénzelik, és ezen pénzek átvevői felelősek érte, hogy a külföldi vevőik akarata és ajánlásai, vagy inkább utasításai végre legyenek hajtva.”

A Komsomolskaya Pravda című újságnak adott interjújában is szólt erről.

Elmondta, hogy tudvalévően 2011 őszén Oroszországban is tesztelték ezeket a módszereket. Ebben a helyzetben Oroszország lépéseket tett a stabilitás megtartása érdekében. A megfelelő törvényjavaslatok elfogadásával sikerült a felforgatásban érintett társadalmi szervezetek tevékenységét beszüntetni. Patrushev elmondta, hogy ezen kormányellenes akciók szervezői, és szponzorai jól ismertek az orosz hatóságok számára.

Azt is jól tudják, hogy ezen tiltakozó mozgalmak az emberi és politikai szabadságjogok védelmének leple alatt végzik felforgató tevékenységüket.

„Láttuk ezt 2012 május 6-án Moszkvában. Ezek az illegális akciók arra irányulnak, hogy aláaknázzák az ország politikai helyzetét.”

Ebben a helyzetben, állami szinten megtettük a szükséges ellenlépéseket. „A szükséges törvényjavaslatok be lettek nyújtva. Számos nemzetközi társadalmi szervezet tevékenysége be lett szüntetve. Voltak közöttük, amiket közvetlenül az Amerikai Külügyminisztérium pénzelt.” – mondta Patrushev, azt is megjegyezve, hogy ezek az ellenlépések hatékonynak bizonyultak. Az állami rendvédelmi erők képesek a népesség megvédésére a törvények adta keretek között.

„Ismerjük a felforgatásban vétkes „rendezők” és a szponzorok neveit, azt is tudjuk, hogy nem adják fel a terveiket... De Oroszországban ma nincs meg a táptalaja egy lehetséges színes forradalomnak. Biztosak vagyunk benne, hogy az efféle forgatókönyvek kivitelezése nem fog sikerülni az országunkban.” – mondta Patrushev. 

Fordította: Ligeti János

Január végi orosz haditengerészeti gyakorlat

Január végén Oroszország négy, a Balti-, Fekete-, Északi-tengeri és a Csendes-óceáni haditengerészeti flottája hadgyakorlatot tart a Fekete- és a Földközi-tengeren. Az Orosz Honvédelmi Minisztérium sajtója szerint ez lesz a legnagyobb haditengerészeti gyakorlat ez elmúlt évtizedben. 2012 decemberében felderítették a gyakorlatok helyszíneit, a legénységet felkészítették tűzvédelemre, terror- és kalóztevékenységek leküzdésére. Fő célja az Orosz Föderációtól távoli vizeken való irányítás tökéletesítése, összehangolt feladatvégrehajtás. A gyakorlat része a nem előkészített terepre való partraszállás rakománnyal együtt az északi Kaukázus partjainál. A hajók már a hadgyakorlat helyszínére tartanak.

Vajon ez erődemonstráció a cionisták februárra tervezett Assad-rendszer megbuktatása ellen?

Malahi László

Putyin pénzügyi terroristának nevezte és a terrorista törvény alapján, elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra.

Putyin nem engedni, hogy kiárusítsák a hazáját, és az NWO, Új Világrend markába kerüljön!
Ezért elrendelte, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról.

Ettől kezdve mister Sorosnak nem sok játéktere marad, hogy folytassa a piszkos játékait, mely térdre kényszerítette az egész világ pénzügyi rendszerét, folyamatosan együttműködve Rothschild és Rockefeller .
Putyin beszédét hivatalosan tették közzé az orosz hatóságok.


"Ma nyilvánosságra hozzuk az Orosz Federáció és miniszterelnökének Vlamimir Putyinnak a közleményét: Nemzetközi elfogató parancs kibocsátást kértük a Soros György magyar deviza spekuláns, pénzügyi terrorista ellen.
Az orosz titkosszolgálatok felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon.
Meg kell említeni, hogy Soros ezeket a Derivatívákat (származékos ügyletek) luxemburgi bankok segítségével használta fel, mely szigorúan tiltva van az EU államai által aláírt Bázel II szerződésben."

Forrás: Stampa Libera

Német sorstragédia: menekülthajók

„Amit a menekültek szállításához felhasznált kereskedelmi hajók

ebben a drámai 125 napban véghezvittek, nem lehet eléggé méltatni...”

Hans Georg Prager 

A Vörös Hadsereg támadó ékje, az 1. balti front, 1945. elején Kelet-Poroszországban már nyugat felé irányult, közvetlenül Königsberg és a pillaui kikötő ellen.
A további, délen elhelyezkedő, 2. és 3. fehérorosz front, először nyugat felé haladt, csak később fordult észak felé, a Balti-tenger irányába.
Ezzel a művelettel Kelet-Poroszországot katlanba zárták és a lakosság nem tudott nyugat felé menekülni, egyedüli kiutat a Balti-tengeri kikötők jelentették.
A maradék német csapatokat is a tengerpart irányába szorították. Nagy veszteségek mellett védték a körbezárt kikötőket, hogy minél több embert menekíthessenek ki hajókkal a veszélyzónából. Ily módon közel 2,5 millió ember tudott nyugatra menekülni.
Sok ezren, akik a hajókon megmentve vélték magukat, iszonyatos halált haltak a Balti-tenger jéghideg vizében. Habár a Szövetségesek tudatában voltak annak, hogy a hajókon túlnyomórészt asszonyok, gyerekek és öregek tartózkodnak, bombákkal, rakétákkal, fedélzeti tüzérséggel és torpedókkal támadták őket. Még a súlyos sebesültekkel teli, a Vöröskereszt által megjelölt kórházhajókat is könyörtelenül elsüllyesztették. Összesen 250 hajó süllyedt hullámsírba.
40 000 halott
Miközben a "Titanic" drámája mozilátogatók ezreit könnyezteti meg, a közvéleményt alig érdekli minden idők legnagyobb hajókatasztrófái, kétszer-háromszor akkora áldozatszámmal.
A "Wilhelm Gustloff" 9343 áldozata, a "Goya" 7000 áldozata, a "Cap Arcona" 5594 áldozata, a "Steuben" 3608 áldozata, a "Thielbeck" 2950 áldozata, az "Orion" 1500 áldozata, a "Karlsruhe" 970 áldozata, a "Neuwerk" 956 áldozata és további 242 menekülthajó 8078 áldozata nem halt kevésbé borzalmas halált.
Torpedók vagy bombák szaggatták szét a testüket, megfulladtak a Balti-tenger jéghideg vizében, a süllyedő hajók zsúfolt folyosóin agyontaposták egymást, megégtek a fedélzet alatt, megfulladtak a tüzek füstjében vagy a vízben lőtték agyon őket mélyrepülő gépek.
Közöttük is a legtöbb asszony és gyermek volt, akik a Vörös Hadsereg elől menekültek Kelet-Poroszországból, Nyugat-Poroszországból vagy Pomerániából.
De olyan sebesülteket is érintett, akiket kórházhajókon akartak biztonságba juttatni.

Forrás: Német Sorstragédia

Százötezer keresztény halt meg 2012-ben vallása miatt

Hite miatt minden ötödik percben meghalt egy keresztény 2012-ben - közölte a Vatikáni Rádió.

„2012-ben hite miatt 105 ezer keresztényt öltek meg. A világnak vannak országai, ahol misére vagy katekizmusra járni is életveszélyes. A legveszélyesebb térségek az iszlám fundamentalizmus országai, Nigéria, Szomália, Mali, Pakisztán és Egyiptom bizonyos vidékei. Továbbá a kommunista diktatúrák, élükön Észak-Koreával és az etnikai nacionalizmus uralta államok, ahol a nem az államvallást gyakorlók a nemzet ellenségeinek számítanak, mint az indiai Oriszában” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Massimo Introvigne, a vallásszabadságot vizsgáló olasz megfigyelőközpont koordinátora, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője. 

Adatait a David Barett amerikai vallásszociológus által alapított kutatóközpont tanulmányaira alapozta. Introvigne hozzátette, hogy a 105 ezer áldozatból nem mindegyik halt mártírhalált, vagyis hitéért nem önként vállalta élete feláldozását, „de mindegyikük vallása miatt veszítette életét”.

 – Van, ahol a keresztényeket fizikailag semmisítik meg, máshol az intolerancia, a jogi vagy a kulturális diszkrimináció célpontjai – tette hozzá. Az utolsó áldozat szerdán a pakisztáni Beludzsisztánban halt meg. Egy fiatal keresztény lányt otthonában lőttek le a kutatóközpont adatai szerint.

 – Az eset körülményei tisztázásra várnak, de Pakisztán, a  szélsőséges iszlamisták fokozatos erősödésével párhuzamosan egyre veszélyesebb a nők számára, főleg ha keresztények is – nyilatkozta a csütörtöki olasz sajtónak Riccardo Cervellera atya, az Asia News katolikus hírügynökség igazgatója.

Cervellera emlékeztetett, hogy az utóbbi napokban Pakisztánban egy keresztényt élve megégettek a Korán feltételezett meggyalázása miatt, és lemészárolták egy gyermekbénulás elleni oltási kampány aktivistáit.

MTI/Magyar Kurír