Bankbotrány "hegyek"...

Sorozatos hatalmas pénzügyi botrányok korbácsolták fel az indulatokat az elmúlt hónapokban, olyan új bizonyítékok felszínre kerülésével, ami a nemzetközi banki kartellek folyamatos bűnügyi gazdálkodását, a pénzpiac manipulálását, pénzmosást, sikkasztást, és az amerikai és a brit kormány legmagasabb szintű összejátszását mutatja. A LIBOR botrány is jól reprezentálja a legnagyobb korrupciós ügyet a világtörténelemben (http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=267). Ettől már csak a 43 ezer milliárd dolláros pénzmosási botrány lehet nagyobb, amit jelenleg tárgyalnak Manhattan-ben (http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=294). A "Föld" folyamatosan reng a bankok alatt, de már nem csak az USA-ban és a briteknél. A német Bundesbank, Deutsche Bank, és négy olasz bank is terítékre került, a spanyol nyugdíjalapok kifosztása (Orbán-módszerrel), és a görög pénznyelő rendszerrel. Ciprus 17 milliárd euróra növekedett "mentőcsomagja" már csak egy "kis" ráadás (http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=279).

Minden reggel 11 órakor UK idő szerint, 16 vezető működő bank, a City of London jelentésének égisze alatt a British Bankers 'Association kamatláb meghatározását várja, hogy ez alapján fizessék kölcsöneiket más bankok felé. Ezek közül a 16-os szám úgy jön ki, hogy a négy legmagasabb és a négy legalacsonyabb értéket eltávolítják, és a fennmaradó nyolc átlagát veszik alapul. Az eredmény a LIBOR, vagyis a londoni bankközi kínálati ár, amelyet a Thomson Reuters ad közre de. 11:30-kor londoni idő szerint, és ami a fő hivatkozási alapja a rövid távú kamatok meghatározásához a világ minden táján. A fizetett kamatok szintje 1 trillió dollár nagyságrendű az Eurodollar szerződések, kamatswapok, és egyéb, közvetlenül a LIBOR származtatott alapja szerint. Ez az egész folyamat szinte teljesen szabályozatlan, a kormányzati szervek inkább támaszkodnak bankárok becsületszavára, akik ismételten kimutatták, hogy ragadozók és hazugok. A részt vevő, LIBOR-t rögzítő bankok közé tartozik a Barclays, a Royal Bank of Scotland, a HSBC, a Lloyds TSB Bank (amelyet elnyelt a HBOS 2009 januárjában), a Bank of America, a Citigroup, a JP Morgan Chase, a UBS, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Westdeutsche Landesbank, Société Générale Franciaország, a Bank of Tokyo Mitsubishi UJF, Norinchukin Japán, Royal Bank of Kanada és a holland Rabobank. A listán a LIBOR résztvevők valójában egy tagsági listát alkotnak, a világ "too big to fail" banki kartell pénzügyi frakciójaként a bolygón.

Már 2007-ben, Paul Tucker a Bank Of England helyettes kormányzója tisztában volt azzal, hogy a bankok egy része tudta és számolt azzal, hogy a hitelek olyan kamatok mellett kerültek ki, amelyek jóval alacsonyabbak voltak, mint amit ők valójában kénytelenek voltak fizetni. Ezek a bankok próbálják eltitkolni, hogy a csőd-közeli helyzetben abban reménykednek, hogy elkerülik a pánikot, a betétesek pénzkivonását. Néhány bank próbálta vezetni a LIBOR-t, és ehhez bizonyos spekulatív pozíciókat vettek fel. A nemzetközi pénzügyi hatóságok, mint a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja megpróbálta eltussolni a botrányt, de végül felrobbant a nyilvánosság előtt 2012. márciusában.

Bizonyíték formájában e-maileken mutatható ki az összeesküvés, a LIBOR manipulációja. Először a Barclays Bank tekintetében, amelyet megbírságoltak 200 millió dollárra. Az amerikai Commodity Futures Trading Commission, 160 millió dollárt, a brit Financial Services Authority 60 milló font bírságot fizetett, de nem voltak bűnügyi vádak. Timothy Geithner, aki a jelenlegi USA elnök, Obama államtitkára volt, 2008-ban, a Federal Reserve Bank of New York fejeként vallomásában a kongresszusi meghallgatásokon azt mutatta fel, hogy ő semmit sem tett, hogy megakadályozza a LIBOR-ral kapcsolatos bűnügyi visszaéléseket. Viszont megpróbált megszökni felelősség elől, hivatkozva a brit vezetésre. A legfontosabb, hogy sem amerikai vagy brit tisztviselők sem tettek semmit, hogy figyelmeztessék a közvéleményt a minden idők legnagyobb pénzügyi csalására.

Lehetetlen elképzelni, hogy a Barclays Bank egyedül cselekedett, mert ahogy a LIBOR meghatározásnak folyamatát és felépítését egy bank sem tudja manipulálni egyedül, ott kellett lennie egy összeesküvésnek a 16 LIBOR-t meghatározó bank részéről. Ami érdekes, hogy a botrány kirobbantását pont annak a Rupert Murdoch-nak a médiája leplezte le, aki maga is a érintett, az iraki és afganisztáni gazdasági visszaesésnek nevezett megszállás és népirtás le ill. félre kommunikálásában, valamint benne van a keze a legutóbbi három amerikai elnökválasztás kimenetelének befolyásolásában.

Ezekkel a kinyilatkoztatásokkal, a végső döntés esetében kiderül, hogy az amerikai és brit banki rendszerek valóban parazita bűnügyi vállalkozások, amelyek elnyelik a kormányok és más erőforrások lehetőségeit oly módon, hogy a gazdasági fellendülést a nemzetek számára lehetetlenné teszik. Sok ilyen befektetők perelheti most a 16 bankot a bíróság előtt, követelve a kárpótlás kifizetését és plusz büntető kártérítést. A Berkshire Bank of New York City jellemzően a kisebb pénzintézetek közé tartozik, akik most szeretnék kifizettetni azt, amit elvesztettek a csalás miatt. A City of Baltimore, Maryland pereli LIBOR bankokat. A Deutsche Bank jelenleg a bíróságra viszi a befektetőket, akik azt mondják, hogy elvesztették pénzüket a manipulált LIBOR által. Új jogi intézkedések kerülnek benyújtásra minden nap, és az már most világos, hogy a LIBOR botrány még több pert fog generálni, mint bármely más esemény az elmúlt években.
Ami a büntetőjogi fellépést illeti, a brit Serious Fraud Office, és a US Department of Justice szégyenletes tevékenységet folytat, a vezető bűnöző bankárok megússzák a gyilkosságot, nincs büntetés.

HSBC: pénzmosás, az al-Kaida és a mexikói drogkartellek mélyen beépültek a banki korrupciós tevékenységekbe. A HSBC, a második legnagyobb bank a világon, és a botrányt tovább szemlélhettük 2012. júliustól, mivel az egyik LIBOR-t és egyes intézkedéseket meghatározó bank. Ez a bank segített a mexikói drogbárók milliárd dolláros nyereségének pénzmosásában. Az egyik kedvezményezettje volt, egy megvádolt szaúd-arábiai bank és egyes amerikai tisztségviselők, akik pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak az al-Kaida számára. A HSBC mexikói ágát azzal vádolják, hogy e szolgáltatások biztosításához a Kajmán-szigeteki offshore banki központ a Karib-térségben is felhasználták, melyről egy szenátor azt mondta, hogy "ismert a titoktartásról és a pénzmosásról". (Az amerikai republikánus elnökjelölt, Mitt Romney már leparkoltatott 30 millió dollár személyes vagyont 12 Kajmán-szigeteki számlán.)

Az embernek nem véletlenül támad olyan érzése, hogy a HSBC túl nagy a bukáshoz, és a bűnösök nem fognak börtönbe menni. Ma a CIA futtatja a drogokat és a Wall Street bankjai mossák tisztára a bevételt. Az MF Global 2011-es csődje, a globális pénzügyi derivatívák brókerei által ismert kockázatos tevékenység, beleértve a vételi megállapodásokat. Mivel MF Global közeledett csődhöz, közel 900 millió dollárt távolítottak el a kereskedési számlákról az egyéni ügyfelek. A fő gyanúsított Jon Corzine volt, barátja Obamának és a világ egyik vezető politikusa a Demokrata Pártban. Corzine gazdag lett a Golman Sachsnál töltött ideje alatt, klasszikus Wall Street-i cégragadozó. A milliók segítették New Jersey amerikai szenátorból New Jersey kormányzójává. Röviddel azután, hivatala elején 2010-ben, Corzine lett a vezérigazgatója és az elnöke MF Global-nak. Corzine már többször tagadta, hogy szerepet játszott a 900 millió dollár ellopásában az ügyfelek számláiról, és a csődben, de 2012 márciusában a Bloomberg hírügynökség számolt be arról, hogy a kongresszusi nyomozók találtak egy MF Global belső e-mailt, amely szerint Corzine "közvetlen utasítást" állított ki, az ügyfelek elsikkasztott pénze segítségével elkerülni a csődöt. Eddig semmilyen vádat sem hoztak fel Corzine ellen, aki szerepel Obama vezető Wall Street-i adománygyűjtő között akkor is, amikor az MF Global csődbe ment. Ekkor Corzine összegyűjtött több mint 500 ezer dollárt Obama újraválasztásához. Széles körben feltételezték, hogy Obama Igazságügyi Minisztériuma nem lesz hajlandó vádat emelni Corzine ellen a választási kampány során, amelyben Obamának szüksége van minden egyes dollárra, hogy megfeleljen Romney adománygyűjtési fölényének. Az eredmény, hogy az amerikai nép nyilvános korrupció és a plutokrata hatalom áldozata.

Nem csak az USA és brit korrupciós, sikkasztási, pénzmosási, csalási botrányaiban "gyönyörködhetünk". Olaszországban négy bankot ítéltek el súlyos csalás miatt, a kétes banki ügyletek, az úgynevezett "származékos ügyletek" miatt. De nem csak Ausztriában, Olaszországban annyira mindennapos vendég a szorongás. A svájci UBS bank, a JP Morgan, az amerikai, a német-ír Depfa Bank és a német bankok most már Milánóban is súlyos csalásai derültek ki. A négy legnagyobb bank eladta Milánót kilóra, mivel biztosítaniuk kellett az alacsony kamatokat. Ezeknek a kamatswapoknak az árát a várossal akarták megfizettetni, de éppen az ellenkezője történt, pert indítottak ellenük. Azzal vádolva őket, hogy rejtett kockázatok és pénzügyi derivatívák kerültek elő már 2010 májusában. Most az ítéletben, a négy bank mindegyikét elítélték, és a bírság egymillió euró. A bíróság elrendelte a vagyonelkobzást, további, összesen 87 millió euró értékben. Kilenc vezető felfüggesztett büntetést kapott hat-nyolc hónap nagyságrendben. Az ügyész, Alfredo Robledo 100 millió euró nyereségről beszél, és kimondja, hogy "Ez egy történelmi ítélet, mert elismeri az elvet, hogy a bankok tevékenységének az állami szektor irányában átláthatónak kell lennie". Ez az ítélet kezdete egy sorozatnak Olaszországban. Körülbelül 600 önkormányzat által vásárolt banki termékek összege 36 milliárd euróra nőtt, ami az olasz központi bankot veszteségeként mintegy 4 milliárd euró összeggel fenyegeti.

Közben lassacskán elkopik a német, az USA után második legnagyobb aranytartalék is. Összességében a Bundesbank visszakapna 674 tonna aranyat az Egyesült Államoktól és Franciaországtól, amelyek összértéke 27 milliárd euró. Thiele elmondása szerint, korábban a Francia Nemzeti Bank aranytartalékainak összegének mondott arany 11 százaléka német aranytartalék, így a New Yorkban, a jövőben maradna 37 százalék német arany, a 45 százalék helyett. A Bank of England-nál tárolt aranytartalékok összege 13 százalékkal változatlan marad. A német aranytartalékok összege a Bundesbank szerint 137.51 milliárd euró.

A ciprusi kétes "megváltás", a fekete pénzsziget orosz oligarchák pénzmosodájaként, rendkívül magas összegűre "sikeredett". Az oligarchák, akik kirabolták Oroszországot nem oroszok! Az oligarcháknak nincs állampolgársága. Ez mögött ismét a nemzetközi pénzügyi maffia áll, eddig több mint 2,5 milliárd kapott, és 5 milliárd dollár kért orosz kölcsönnel. Az ostromlott szigetország esetében ugyanaz az eladósítási hajtóerő mozog, mint Görögország esetében. Hogyan fosszunk ki egy országot, úgy, hogy egy centet sem lát a "megsegítő csomagból", de annyira eladósodik, hogy a természeti kincseire is rá tudja tenni a kezét az, aki "segítséget nyújt", miközben tisztára mossa a piszkos úton szerzett pénzét. Az egész olyan mint az aranyláz...

Az egykori brit miniszterelnök, Gordon Brown (feltehetőleg a City of London-i bankár barátai megbízásából), 1999 és 2001 között, a brit aranytartalékok nagy részét értékesítette. Tisztán véletlenül, persze, Brown eladása csak nyomott áron (256-296 dollár/uncia, ma az ár 1650 dollár körül) történt. Az alkudozásnál 2011 júliusában a brit kincstár nyeresége 22,5 milliárd dollár, a különbözet eltűnt, és Brown-t még mindig nem lógatták fel (börtön sem fenyegeti). A Bundesbank 2020-ig tervezi a külföldön tárolt német aranytartalék mintegy harmadának hazahozatalát, de ismerve a Forth Knox-i és a britektől beszerzett aranyozott wolfram-rudak történetét, sok aranyfogat kell kiszedni a bankárkaszt túlméretezett szájából...

A pénzügyi -és gazdaságinak indult "válságról" gyorsan kiderült, hogy ugyanolyan csalássorozat eredménye, mint amilyen az I. és a II. Világháborút is megelőzte. Felelősek mindazon bankok vezetői, amelyek szándékosan kamatdeficitet hoztak létre, és a velük összejátszó, ellenőrzésüket és szabályozásukat elmulasztó, vagy nem kevés esetben meggátoló politikusok.
Tevékenységük a bankárok esetében közvetett, és csak ritkábban közvetlen rablás, és rablógyilkosság, ami nem mondható el a politikusoktól. Ők szolgáltatták ki népüket a falánk és kegyetlen, mohó és kapzsi rablóbandának, amit úgy is neveznek, hogy "fekete arisztokrácia", NWO, Bilderberg Group, Zsidó Világkormány. A "kiárusításban" résztvevő politikusok nem csak gyilkosok, nemzet -és hazaárulók, de idióták is, akiket nem fognak gazdáik szaporítani...

Tulok

A billiódolláros adósságbomba

Az EU válság 2010-es felgyorsulása óta az uniós politikusok leginkább politikai pózokhoz folyamodtak az EU adósság és bankválság megoldását célzó valós pénzügyi megoldások bevezetése helyett. A miheztartás végett érdemes megemlíteni, hogy „valós megoldás” alatt olyasmit értünk, ami (a) kimossa a rossz adósságokat a rendszerből, (b) kezelhető szintre csökkenti az adósság mennyiségét és (c) visszabillenti a bajba jutott országok gazdaságát a helyes kerékvágásba.
Konkrét példával élve, egy valós megoldás nyilván maga után vonna bizonyos következményeket, mint például fizetésképtelenséget, bankcsődöket és akár egyes országok kilépését az eurózónából. Természetesen egyetlen uniós vezető sem áll elő még csak hasonló felvetéssel sem, mert az egyet jelentene a politikai öngyilkossággal, hiszen ezt követően a politikai osztály többi része a javaslatot előterjesztő politikust vádolná minden következményért, ami a lépést esetleg követné.
Ezért az EU politikusok ide-oda passzolgatják a stafétát, félkész, hatástalan intézkedéseket hozva, például megszorításokért cserébe nyújtott mentőcsomagok formájában. Az eredmény, hogy nincs eredmény, azaz semmire sem találnak megoldást, hiszen a döntéshozók nem érdekeltek a saját gazdaságuk javát szolgáló intézkedések meghozatalában. Elég Görögországot venni példaként, ahol egyre több gyerek kerül kórházba alultápláltság miatt, de az ország GDP arányos adósságát még 2020-ra is 120 százalék körülire jósolják.
Az amerikai politikusok nyilván látják, milyen jól működik a módszer Európában (semmit sem javítunk meg, nincsenek nehéz döntések és senki sem veszíti el a pozícióját) és kezdik átvenni a stratégiát.
Nézzük a fiskális szakadék problémáját például, ami az elmúlt hetek végtelen politikai vitáinak egyik főtémája volt. Az eredmény: egy olyan „megállapodás”, aminek eredményeként megemelik az adókat, de nem csökkentik a deficitet vagy az adósságot.
Ugyanaz a nóta. Semmi sincs megoldva, csak jó sok politikai pózolás és ujjal mutogatás.
Sajnos egyre több hasonló „intézkedésre” számíthatunk a jövőben. Miközben mindenki a fegyverhasználat szabályozásáról beszél, az adósságplafon (ismételt) átlépésének napjáig már csupán egyetlen hónap van hátra. Legutóbb az Egyesült Államok elveszítette AAA hitelminősítését, a piacok zuhanása pedig ezermilliárd dollárt törölt a föld színéről néhány nap alatt.
A következő semmit sem megoldó kör alkalmával a helyzet sokkal rosszabb lesz. Amennyiben az USA ismét veszít hitelminősítéséből, a piacok komoly kockázattal néznek szembe, mivel az amerikai állampapírok jelentik a legkomolyabb biztosítékot a minimum 600.000 milliárd dolláros derivatíva piaccal szemben.
Bármelyik, a származékos piacon alapbiztosítékkal kereskedő bróker megmondhatja, hogy, amikor valakinek megkérdőjelezik a biztosítékát, az ügylet másik oldalán késedelem nélkül követelni fogják, hogy a kereskedő több tőkét mutasson fel az ügylete biztosítékaként. Ez könnyen az eszközök tömeges eladásához vezethet (mint a Lehman bukásakor is történt) és innen a helyzet rendkívül gyorsan el tud fajulni.
A hitelminősítés újabb lerontásának egy másik komoly következménye a kamatok esetleges emelkedése lenne. Egy 100 bázispontos emelkedés azt jelentené, hogy az USA további minimum 100 milliárd dollár kamatot lesz kénytelen fizetni az adóssága után. 2013-ban az Egyesült Államoknak hozzávetőlegesen minimum 300 milliárd dollár kamatot kell kifizetnie. A kamatok emelkedése esetén ez az összeg robbanásszerűen emelkedhet.
Az USA GDP arányos államadóssága már most is 100%. A GDP arányos deficit csaknem 10%. Ezek Görögországéhoz hasonló számok. Miközben az Egyesült Államok számos előnyt élvez, amit Görögország nem (például, hogy a világ jelenlegi tartalékvalutáját állítja elő és a világ legnagyobb gazdaságával rendelkezik), a kötvénypiacok nem könnyen bocsátják meg a fiskális kicsapongásokat.
Az amerikai politikusokat azonban úgy tűnik, mindez nem érdekli. Tudják, hogy az ország gazdasága egy katasztrófa és egyre inkább az, de nem a helyzet korrigálásával, hanem a megfelelő bűnbakok felkutatásával töltik az idejüket.
A lényeg, hogy az amerikai adósság helyzetét nem fogják megoldani. Két út lehetséges: Vagy átlépik az adósságplafont vagy sebtében elfogadnak egy újabb törvényjavaslatot a plafon ismételt megemelésére. Egyik változat sem fogja megoldani a helyzetet.
Egy biztos, 2013 „érdekes” év lesz.
Forrás: Zerohedge.com

Oroszország a katonai dominancia felé

A Szovjetunió 21 éve szűnt meg, és az egykori nagyhatalom által a nyugat irányába képviselt terror ma már csak emlék. De vajon tényleg ez a helyzet? Sokakban merül fel a gondolat, hogy az orosz medve esetleg csak téli álmát alussza és a tavasz közeledtével ereje is visszatér. A Szovjetunió ma már nem létezik, de Oroszország lankadatlan erővel fejleszti katonai erejét. 

A nukleáris hatalomnak számító Oroszország azzal dicsekszik, hogy a világ legfejlettebb katonai eszközeit állítja elő és értékesíti a közel-keleten és a világ más pontjain, nem törődve a nyugat ellenvetéseivel, hogy pont az ő ellenségeit látja el fegyverekkel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben nyilatkozta, hogy 2012 során több mint 10 milliárd euró értékben adtak el fegyvereket vagy katonai szolgáltatást. Oroszország 88 ország számára értékesít fegyvereket a világon, amelyek közül 57 rendszeres vásárló, India pedig továbbra is a legfontosabb vevő.

Putyin azt ígérte, hogy 2014 és 2020 között 580 milliárd euróval fogja növelni az ország katonai kiadásait, a virágzó földgáz és olajkereskedelméből származó nyereség pedig lehetővé tette, hogy növelje az exportra szánt fegyverek gyártását.

Az orosz T-90-es és T-70-es tankok és Su-35M rakéták Afrika legkomolyabb hadseregeit erősítik, például Algériában, Ugandában vagy Csádban. Egyes szakértők szerint például az orosz T-90-es harckocsi fejlettségben megegyezik az amerikai M1-es harckocsival, de csupán fele annyiba kerül. A tervek szerint az új T-99-es modell 2014-ben kerül bemutatásra és akkor még nem beszéltünk az MSTA-S önjáró mozsárágyúról, a Sukhoi T-50-es harci repülőkről vagy az új Yasen-osztályú tengeralattjáróról.

A Vlagyimir Putyin által megálmodott Eurázsiai Unió megvalósításának talán egyik legfontosabb lépése Oroszország részéről, saját konvencionális és nukleáris stratégiai kapacitásának megerősítése.

Az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy az Eurázsiai Unió létrehozása nevében egy új szovjet hatalmat alakít ki azokkal az országokkal, akik egykor a Szovjetunió tagjai voltak.

Szíria Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, és mint ilyen, lehetővé tette Oroszország számára, hogy a fekete-tengeri orosz flotta Tartus kikötővárosában állomásozzon, ami komoly visszatartó erőt jelent a NATO földközi-tengeri flottája számára.

Bár sok hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Oroszország S-300-as föld-levegő rakétákat szállított az Assad vezette szíriai kormánynak, ezt az orosz illetékesek nem erősítették meg.

A komoly orosz katonai jelenlét Szíriában mindenesetre igazi visszatartó erőt jelent egy esetleges USA vezette katonai beavatkozó akció szempontjából a térségben. A szíriai hadsereg rendkívül fejlett rakétavédelmi rendszerét jelenleg is orosz tanácsadók segítségével üzemeltetik. A régi föld-levegő rendszer helyére Moszkva egy sokkal modernebb védelmi megoldást szállított Szíriába a forradalom 21 hónappal ezelőtti kirobbanásakor.

Az új védelmi rendszer miatt bármilyen esetleges repüléstilalmi zóna felállítása vagy légitámadás lebonyolítása rendkívül kockázatossá vált.

Guy Ben-Ari, a washingtoni központú Nemzetközi Stratégiai Kutatóközpont munkatársa a következőket mondta:

„Oroszország nemcsak eladta ezeket a felszereléseket. Segít az üzemeltetésben és a személyzet kiképzésében is. Időnként nem megoldható ezeknek a rendszereknek a helyi emberi erőforrásból történő üzemeltetése, és ez Szíria esetében is igaz. A szíriai személyzet nem képes kihasználni a rendszer minden adottságát.”

Moszkva sokat költött Szíriára, és nem akarja elveszíteni befektetéseit.

Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb terve, hogy az általa megálmodott Eurázsiai Unió a globális hatalom komoly pólusa legyen. Egyes elemzők szerint Oroszország 30 százalékkal akarja növelni éves katonai költségvetésének védelmi és biztonsági kiadásait.

Oroszország egyre növekvő katonai ereje, otthon és más országokban egyaránt, komoly figyelmeztetés az Egyesült Államok számára, hogy Putyin mindent megtesz az Eurázsiai Unióval kapcsolatos terveinek védelmében, ha kell katonai erejének bevetése árán is.

Forrás: bibleprophecyblog.com

A Fekete-, és Földközi-tengeren január 19.-én elkezdődött az Orosz Föderáció haditengerészetének gyakorlata. Az elmúlt évtized legnagyobb haditengerészeti gyakorlatán közel hatvanféle gyakorlat várható.

A haditengerészeti gyakorlat 2013 január 29.-én ér majd véget.
Malahi László

Mire készül az Európai Hazugsággyár a vízzel?

A vízkincs és a vízközmű-szolgáltatás a maradék nemzeti vagyonunkat képezi, és sokan veszélyben érezzük. Egy hónappal ezelőtt a WDR német tévé érdekes műsort mutatott be az Európai Unió Bizottságának vízprivatizálási terveiről.

[A műsor ITT nézhető meg teljes terjedelmében.]

A leglényegesebb részt lefordítottuk, alább olvasható:

Georg Restle műsorvezető:
A legfontosabb politikai változtatásokat néha az Európai Bizottság irányelveinek apró betűs, zárójeles részeibe dugják el, így visznek keresztül évszázadra szóló nagyszabású projekteket. Most éppen nem kevesebbről van szó, mint a vízellátás egész Európát átfogó privatizálásáról. Ha az EU Bizottsága keresztülviszi, akkor a vízellátás a közjó szolgálatából spekuláció tárgyává változik, amellyel egyesek – Németországban is – eurómilliárdokat kaszálhatnak. Nagy győzelme lehet ez a multinacionális cégeknek, amelyek évek óta küzdenek ezért a privatizációért. Ránk, fogyasztókra azonban jelentős következmények várhatnak. Hogy a jövő mit tartogat számunkra, azt most Stephan Stuchlik és Nikolaus Steiner mutatja be.

A víz nem egyszerűen H2O, a víz maga az élet. A vízhez jutást az ENSZ alapvető emberi jognak nyilvánította. Németországban a vízszolgáltatás legtöbbnyire a városi vagy községi önkormányzatoké, vagyis mindannyiunké – még. De ez nemsokára megváltozhat. Ennek drasztikus következményei lehetnek Németországra is. Az EU Bizottságának döntése szerint Portugáliában kezdődik. Brüsszel követelésének engedelmeskedve Portugália privatizálja a vízközműrendszerét. Pacos de Ferreirában ez a privatizálás már meg is kezdődött. A lakosság akarata ellenére – mint ahogy elmondják nekünk.

Lakos: „Korábban itt vizet lehetett inni. Jó, friss víz volt! Már nem az!“
2. lakos: „66 éves vagyok, és mindig ezt a vizet ittam.“
Nő: „Most már a nyilvános csap vize sem iható.“
3. lakos: „Igen, a nyilvános csap vize is ihatatlan már.“

Pacos de Ferreira önkormányzata a víz eladásakor bevételhez jutott ugyan, most azonban a lakosságnak kell viselnie a következményeket. Az emberek a számlákat mutatják – és csakugyan, a havi számlák sokkolóak, sok lakosnak komoly problémát okoz, hogy kifizesse az ivóvízszámlát.

Humberto Brito a November 6. Polgári Mozgalom részéről: „Itt nálunk Pacos de Ferreirában a privatizáció lesújtó következményekkel járt. Pár év alatt 400 százalékra rúgott az áremelkedés, de azóta is évente 6 százalékkal mennek feljebb az árak. Ez katasztrófa.“

A válság sújtotta országoknak, mit Portugália és Görögország, pénzre van szükségük, ezért tudja a brüsszeli Trojka ( = EU-vezérkar) rászorítani őket, hogy eladják a vízközműveiket. A Trojkával kötött szerződések mellékletében ott áll. Görögországban a nagy vízközműveket, az athénit és a thesszalonikit el kell adni. Portugáliát illetően pedig elő kell készíteni az „Aguas de Portugal” állami vízközmű privatizációját. Eközben Portugáliában egyre többen tiltakoznak a vízprivatizáció ellen, mert félnek az árak emelkedéstől és a minőség romlásától.

De a válságországok csak a kezdet. Az EU Bizottság a nagy dobással majd csak eztán jön elő. A koncesszióba adásról szóló új irányvonal-tervezetben ott van eldugva az a követelmény, hogy a vízszolgáltatásban a piac nyílttá tételének kell következnie. Mit jelent ez? Heide Rühle, az Európai Zöldek vízügyi szakértője alaposan tanulmányozta az irányelv-tervezetet. Szerinte a bizottság közel áll ahhoz, hogy elérje a célját – a vízprivatizációt.

Heide Rühle, az Európai Parlament tagja, Zöldek: „A koncessziós irányelv nem közvetlenül az ajtót nyitja ki a vízprivatizációnak, hanem a hátsó ajtót. Milliméterről milliméterre teremti meg a lehetőséget arra, hogy a magántőke bejusson a piacra, kinyitja neki a piacot, és megengedi, hogy teret nyerjen a piacon.“

A Bizottság tagadja, hogy vízprivatizációt akarna. Michel Barnier, az EU nagy hatalmú biztosa azt állítja, hogy az irányelv csak a piac átrendezését célozza. Michel Barnier, az EU belső piaci és szolgáltatási biztosa: „Minden úgy fog maradni, ahogyan most van.“

Jó, de akkor mi szükség van az új irányelvre?

Michel Barnier, belső piaci és szolgáltatási biztos: „Mert szükség van szabályokra. Minden német település továbbra is szabadon dönthet a vízellátásáról, mostantól azonban megadjuk nekik a lehetőséget arra, hogy az ellátást rábízzák egy privát partnerre, és most ennek a szabályait alakítjuk ki a fogyasztók szolgálatában.“

A Bizottság terve tehát ez: A vízszolgáltatási licenceket Európa-szerte meg kell hirdetni. A nagy konszernek árajánlataival a helyi közösségi szolgáltatók nem tudnak versenyezni. Hiába szeretné a németek 82 százaléka, hogy a vízellátás továbbra is városi vagy községi tulajdonban maradjon.

Igaz, egyes városok már visszacsináltak ilyen privatizációkat. Példa rá Berlin. A vízközművük 1999-ben részleges privatizálásra került. Tömegtüntetések hatására a város hozzákezdett egyes részeket visszavásárolni. Ez drága mód, de mégis a polgári kezdeményezés sikerét jelzi. Azonban az EU Bizottság új stratégiája lehetetlenné teszi az ilyen eljárást.

Gerlinde Schermer a Berlini Vízügyi Tanács részéről: „Az EU új irányelve azt jelenti, hogy mindent privatizációs nyomás alá helyeznek. És a berlini eset tapasztalatai azt mutatják, hogy még egy részleges privatizáció és egy úgynevezett partner-együttműködés is a valóságban csak a felvásárlónak előnyös. Övék a garantált haszon, ránk csak a fizetnivaló jut.“

Magánbefektetők számára a víz ugyanolyan árucikk, mint például a villanyáram vagy az arany. Mert a vízzel üzletelni lehet, a víz kereskedelem tárgya. Szakértők az EU tagországai vízpiacának értékét sok százmilliárd eurós nagyságrendűre becsülik. És vannak, akik ezt meg akarják kaparintani: olyan nagyvállalatok, mint a Thames Water vagy a Veolia, de német konszernek is, mint az RWE és a Gelsenwasser csak a privatizációs lehetőségre várnak.

Mindenesetre a vízprivatizálás nemigen hozza a beígért eredményeket, ezt a barcelonai egyetem egy 2010-es tanulmánya mutatja be. Részletesen bebizonyítják benne, hogy a privatizálás után a víz minősége nemhogy javulna, hanem romlik, és főleg olcsóbb sem lesz.

Freca

Úthenger alatt a gyermekegészségügy!

Történetünk egy méltán híres, nagy múltra visszatekintő gyermekkórházról szól. A kórház ugyan kicsi, de annál több gyermek jövőjét adta vissza és teljesítette be nagyon sok szülő reményét. Olyan dolgozója is van, aki napjainkban gyógyított gyermek nagymamáját is kezelte. Ebben a kórházban érezhető a családias légkör, amit a kis gyógyulni vágyok is megtapasztalnak. Ide már a dolgozók és a gyerkőcök is szinte hazajárnak.

Nem sokáig!

Sajnos ez nem tarthat sokáig. Az első felhők akkor gyülekeztek, mikor e kis kórházat, a Madarász utcai gyermekkórházat hozzácsatolták a Heim Pál gyermekkórházhoz. Az alkalmazottak már hónapok óta érzik, hogy baj van. Érzik, hogy a Nagy Testvér nem szereti Őket. A tavalyi év derekán a kórház ellátási területét elvették. Elindult egy folyamat, ami a lassú művi elsorvasztás spiráljába lökte az intézményt.

Napokban előkerült a tőr is, egy levél formájában. A kórház vezetése közölte a dolgozókkal, és csak a dolgozókkal, hogy április elsejétől többé nem ad akut sebészeti és traumatológiai ügyeletet a kórház.

Ez a lassú kivégzés következő fokozata.

A halotti bizonyítványt ezekkel a sorokkal nyitották meg: „Az előzetes tervek szerint, április 1-től a Madarász utcai sebészet nem vesz részt a budapesti akut gyermeksebészeti ügyeleti ellátásban (a gyermeksebészeti ügyeleti ellátás megszervezése egyeztetés alatt áll), a jelenlegi szervezett 20 gyermeksebészeti és 20 gyermek-traumatológiai ágyból 20 gyermek-traumatológiai ágy szervezetileg átkerül az Üllői útra.”

Mit is jelent a fentiek a gyermekeinknek, mit jelent a dolgozóknak és mit jelent a kórháznak?

A kórház áprilistól hétköznap csak 8 – 16 között láthat el beteget. Mivel nem lehet ügyeletes, így a mentő már ide sem hozza a csemetéinket, hanem egy másik, amúgy is zsúfolt kórházba.

Ha a kórház nem ügyel, a személyzet fizetése jelentősen csökken, ügyeleti és egyéb pótlékok hiánya miatt. A vezetés valószínűsíthetően belekalkulálta a jövedelemkiesés-generálta elvándorlást, hisz így két legyet üthet egyszerre. Információink szerint a Heim Pál kórház azért, hogy tartani tudja pénzügyi terveit, 100 dolgozójától kíván megválni. A fenti akció ennek jelentős részét megoldja és még végkielégítést sem kell fizetni. Ez az első légy. A második csapás, amikor a jelentős számú dolgozó eltávozik, és e kis intézmény működésképtelenné válik, így ezzel önmagát zárja be.

Lám - lám mekkora találmány!

Nem kell kórházat bezárni, mert akkor tiltakoznak. Egyszerűen csendben kell elsorvasztani, végül majd bezárja önmagát.

A kétharmad úthengere így gyűr maga alá mindent, ami az útjába kerül.

De vajon miért van útjában a kormánynak és a mögötte rejtőző hatalomnak egy gyermekkórház?

Ennek a kérdésnek a megválaszolását a kedves olvasóra bízzuk. És azt is, hogy a továbbiakban hogyan gondolja gyermeke jövőjét, és hagynia kell-e egy gyermekkórház bezárását.

Az intézmény megmentésért aláírásgyűjtés indult, mely IDE kattintva érhető el.

Mahgar
Hazatérés Rádió

A rovás germánosítása

Korábban írtuk, hogy az idegen rovás-szabvány aktivistái titokban megváltoztatták az írásunk nevét, az ISO 15924 szabványban. Bemutatjuk a rúnásításhoz vezető utat.

Lopakodó kulturális gyarmatosítás - a rúnajellegű rovás

Az indogermán nyelvről szóló felsőbbrendűségi elképzelések, illetve Vilhelm Thomsen (1842-1927) nyomán az amerikai szabványosítási lobbista, Michael Everson és társai rúnajellegű írásoknak nevezték el az egyébként a germán rúnáktól teljesen független, sokkal ősibb (rovás)írásokat. Thomsen türk rúnáknak nevezte az ótürk írást, valamint a régi német ábécével való összevetések során rúnajellegűnek nevezte azt (runic, runiform) - annak ürügyén, hogy nagyjából azonos időszakban használták, illetve a hozzá nem értő szemlélők alaki hasonlóságot vélnek felfedezni.

A székely-magyar rovás szabványosításánál is ezt az alaptételt emeli ki első mondatként az amerikai-osztrák Everson-Szelp páros:

“1. Bevezetés: A rovásírás egy rúnajellegű írás a magyar nyelv lejegyzésére. Néhány forrás „Hungarian Runic” néven említi, ahol a runic az írás rúnás alakjára utal, nem pedig a germán rúnáktól való leszármazásra (habár a rovásírás és a fuþark tekinthetők távoli unoka-testvéreknek). (http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n3697.pdf) 

Az érvelés már első olvasatra is önellentmondásos, hiszen a “runic” az írás alakjára utal - nem pedig a rúnától való eredetre, tehát elismerik, hogy nincs genetikai kapcsolat az írásrendszerek között. De mégis rúnaszerűnek nevezik mind az ótürk, mind a székely-magyar rovást, amit következetesen és hibásan “Old Hungarian”-nak (ebben a terminológiában az “old” kihaltat jelent) neveznek. Ez egyértelmű történelemhamisítás és nyílt kulturális gyarmatosítás.

Ennyi erővel ugyan, miért ne mondhatnánk, mi magyarok éppen fordítva, hogy a rúna rovásjellegű? Abban több lenne az igazság.

Rúnásítás története a szabványokban

A székely-magyar rovás rúnásítása csak úgy járhat sikerrel, ha az amerikai szabványosítási aktivista Everson a rováshoz hasonló írást - pl. az ótürköt, vagyis az orkhoni rovást is rúnásítja. Nos, ez már megtörtént, méghozzá 2009. június 1-én, azaz mindössze három éve! Az Everson által felügyelt ISO 15924 adatbázis rendelkezik az írásnevekről, ahol Everson titokban kiegészítette az ebben található “175-Orkh-Old Turkic” íráskódot az “Orkhon Runic” kifejezéssel. Vajon tudja-e Everson, hol van az Orkhon folyó? Ez bizony Mongóliában, messze-messze Észak-Európától...

Az ótürk írás Everson általi rúnásítása már akkor történt, amikor javában zajlott a székely-magyar rovás szabványelőterjesztések csatája. Micsoda meglepetés, hogy két hónappal korábban, 2009. április 22-én a dublini értekezleten Everson és társai megváltoztatták a saját addigi véleményüket a székely-magyar rovásról. Azt addig - szintén tévesen -“Old Hungarian”-nek hívták, Dublinban pedig csak kitalálták rá a Hungarian Runic elnevezést. Így tehát 2009. júniusára Everson máris két ősi írást is germánosított, nevükbe csempészve a “Runic” kifejezést.

Az igazi lóláb azonban csak most, 2012. október 16-án lógott ki az ISO 15924 szabványból. A magyarok írása 2004 és 2012 között ebben az adatbázisban “Old Hungarian” volt (persze Everson 2004-es bejegyzése miatt), de most hirtelen kiegészítésre került a “Hungarian Runic” elnevezéssel. Jelenleg így néz ki: 176-Hung-Old Hungarian (Hungarian Runic).

Kihalt magyar rúna - … ez lesz a rovás angolul!

Mindezt Everson úgy tette meg, hogy semmiféle egyeztetés nem volt a Magyar Szabványügyi Testülettel, illetve annak Informatikai Bizottságában létrejött Rovás Munkacsoporttal, de természetesen a magyar nyelvészekkel sem lépett kapcsolatba.

Pedig első kézből tájékozódhatott volna a magyar fejleményekről, hiszen a Magyar Szabványügyi Testületben 2012. június óta tartott számos rovással foglalkozó értekezlet mindegyikén részt vett az amerikai-osztrák Everson-Szelp szerzőpáros magyarországi propagandistája, Joó Ádám. Sőt, 2012. július 27-én vita is volt kifejezetten a rovás írásrendszerünk angol nevéről, ahol többféle lehetőség felmerült, de egyik résztvevő sem javasolta a Hungarian Runic elnevezést. Minderről emlékeztető is készült.

Közben azonban javában zajlott a nemzetközi szavazás az írás nevéről, az úgynevezett ISO/IEC 10646: 2012/PDAM 2.2 szavazáson. Ez a szavazás sordöntő jelentőségű volt abban a tekintetben, hogy a rovásírás megőrizheti a széleskörben elfogadott nemzetközi elnevezését (“Rovas”), vagy pedig az Everson-Szelp páros által rákényszerített valamelyik mesterséges, téves nevet kell felvennie. Sajnos ezen a szavazáson a Magyar Szabványügyi Testület csak tartózkodni tudott az Eversonékat támogató magyarországi fantom-szervezetek szervezett obstrukciója miatt.

A runásító Eversont támogató magyar(országi) személyek:

Korábban írtuk, hogy a Magyar Szabványügyi Testületben 2008 óta fennálló közmegegyezést az idei évben dömpingszerűen bejelentkező alábbi személyek és szervezetek megszüntették, az MSZT Rovás Munkacsoportjának munkáját obstruálták, melynek következtében a magyar álláspont hivatalos nemzetközi képviselete fél éve ellehetetlenült. Ezen szereplők egyedüli tevékenysége Everson támogatása:

• Szondi Miklós, Solt - Természetesen Életmód Egyesület
• Tisza András, Mór - Lampert Csaba egyéni vállalkozó (órás-ékszerész) képviseletében
• Androsovics József, Dunaújváros - Magyarok Szövetsége Egyesület
• Czippán István, Érd - Feral Kft.
• Szilágyi László, Pécs - Somogyi Betyárok Lovasegyesület
• Szentesné Frigyesi Piroska, Pécs - Maláka Szociális Foglalkoztató Szövetkezet
• Gyetvay György Gergely, Budapest - Magyarok Világszövetsége

Magyar kulturális önrendelkezést!

A fentiek ellenére a rovásírás kutatói és a felhasználói közösség képviselői közül egyre többen felelősséget érezve, 2012. október 16-án benyújtottak egy szabványtervezetet a rovásírásra, amely egyben döntő érveket szolgáltat a hibás “Old Hungarian” kifejezés ellen. Ennek magyar fordítása itt olvasható: (http://rovasmag.hu/Szabvanytervezet/Magyar_Rovas_szabvanytervezet.pdf).

Ez indíthatta el a vészcsengőt Everson fejében, s felrúgva mindenféle eljárásrendet, hipp-hopp megváltoztatta a nemzeti írásunk adatbázisbeli nevét. Lásd: ISO 15924 kódok időbeli változása: (http://www.unicode.org/iso15924/codechanges.html)

http://rovas.info/index.php/hu/szabvanyositas/1347-runajelleg-rovasMagyar

EU Bíróság a rovástábla ellen

Csíkszereda rovástáblájának ügye nyomán lehullott az álarc a kultúrális sokszínűségét értékként kezelő EU-propagandáról: a kényes téma hatalmilag ledarálásra került.

EU-bürokrácia a rovástábla ellen

Csibi Barna helyi lakosként a székelység ősi írását szerette volna viszontlátni Csíkszereda helynévtábla formájában. A román elutasítás már megszokott dolog, de az már nem, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán még formailag se foglalkoznak az őslakos nép kulturális igényével - ledarálásra ítéltetett a rovástábla ügye.

Némileg érthetővé teszi inkompetenciájukat, hogy ugyanők viszont lehetővé tették az ötágú vörös csillag viselhetőségét - az elfogadott magyar jogszabályok ellenében, amire Kövér László a következőket nyilatkozta nemrégiben: "Ezt én képes vagyok higgadtan nézni, mert megértem az összetevőit, ettől még nem fogadom el morálisan, nehogy félreértsük a dolgot, csak nem szeretném az érzelmi energiáimat arra pazarolni, hogy azon dühöngjek, hogy Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy mi zajlott ebben az országban ötven éven keresztül, nem beszélve még hozzánk képest is rosszabb helyzetben lévő országokról, Romániáról, Kelet-Németországról vagy a Szovjetunióról, ő úgy gondolja, hogy ez egy elfogadható dolog, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon." (idézet innen)

Most már nyilvánvaló: Csíkszeredában akkor fog állni a rovástábla, ha az EU-ban tényleg tilos lesz a vörös csillag, de addig David Thör Björgvinsson (balra a képen) nevét sem fogják márványba vésni.

Na székelyek, ezt a jövőt szánja nektek az EU! – ledarálják a csíkszeredai rovásírásos helységnévtábla peranyagát

“A 2011 március 28-án iktatott kérésére válaszul közöljük, hogy a kérést az illetékes David Thör Björgvinsson bíró elbírálta, és úgy ítélte, hogy beadvány elfogadhatatlan. A szék úgy ítélte, hogy nem teljesültek az Európai Emberi Jogi Nyilatkozat 34. 35 cikkeiben előírt feltételek.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A Bíróság nem köteles egyetlen más részletet sem közölni a beadvánnyal kapcsolatban. Az ítélethozataltól számított egy éven belül a teljes dokumentáció megsemmisítésre kerül.”

(Csibi Barna blogja - eredeti cikk)

A hivatkozott paragrafusok pontos szövege (eredeti itt):

34. Cikk Egyéni kérelmek A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől, nemkormányzati szervezettől vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsértésének áldozatai. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását. 

35. Cikk Az elfogadhatóság feltételei 

1. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. 
2. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az a) névtelen; vagy b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.  
3. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy a) a kérelem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül;  vagy b) a  kérelmező nem szenvedett jelentős hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően. 
4. A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti

http://rovas.info/index.php/hu/rovastabla-allitas/957-eu-birosag-a-rovastabla-ellen

Génmódosítás nagy pontossággal

Az új módszerrel géneket illesztenek be specifikus helyekre, hibás géneket törölnek. Az MIT, a Broad Institute és a Rockefeller University kutatói új technológiát dolgoztak ki az élő sejtek genomjának precíz módosítására. A kutatók szerint a technológia könnyen kezelhető és kevésbé költséges megoldást jelenthet a bioüzemanyagokat előállító organizmusok előállításában, valamint új gyógymódok kidolgozására és egyéb potenciális alkalmazásokra is lehetőséget ad.
Az új genom-szerkesztési technológia kidolgozása során a kutatók egy sor bakteriális fehérjét módosítottak, melyek általában a vírusos betolakodók ellen védekeznek. A rendszer segítségével a tudósok képesek egyszerre több genom terület módosítására, és sokkal nagyobb ellenőrzést nyernek azon a helyen, ahova az új géneket beillesztik, ismerteti a kutatócsapatot vezető Feng Zhang, az MIT agy- és kognitív tudományi professzora.

Az MIT új technológiája képes precíz helyeken módosítani a DNS-t (Grafika: Christine Daniloff/iMol)

Korai erőfeszítések
Az első genetikailag módosított egereket a 80-as években hozták létre; DNS darabokat adtak hozzá az embrionális sejtekhez. Ezt a módszert már széles körben használják transzgenikus egerek létrehozása céljából, melyekkel elsősorban emberi betegségeket tanulmányoznak, azonban a DNS véletlenszerűen kerül a génállományba, a kutatók nem képesek megfelelően célba venni a területet, hogy a már meglévő géneket lecserélhessék az újonnan szállított génekre.

Az utóbbi években a tudósok igyekeztek pontosabb módszereket kidolgozni a genom módosítására (pl. homológ rekombináció). Újabban biológusok felfedezték azt is, hogy nukleázokkal javíthatják a hatékonyságot. A cink-ujjakat gyakran használják nukleázok specifikus helyre való irányítására, azonban a cink-ujjak sem képesek célba venni minden DNS-szekvenciát, így hasznosságuk korlátozott. Továbbá, a fehérjék összeállítása munkaerő-igényes és költséges folyamat. A transzkripciós aktivátor-szerű effektor nukleázok (TALEN) szintén képesek a géneket specifikus helyekre beilleszteni, azonban ezek is költségesek és szintén nehezen összeállíthatóak.

Pontos célzás
Az új rendszer sokkal felhasználóbarátabb, mondja Zhang. A kutatók természetben előforduló bakteriális fehérje-RNS-rendszerek felhasználásával – melyek felismerik és kimetszik a vírusos DNS-t – képesek DNS-szerkesztő komplexumok előállítására, melyek magukban foglalják a Cas9 nevű, rövid RNS-szekvenciákhoz kötött nukleázt. Ezek a szekvenciák a genom specifikus helyeit hivatottak megcélozni; és amikor egyezéssel találkoznak, a Cas9 kivágja a DNS-t.

Ezzel a megközelítéssel meg lehet szakítani egy gén funkcióját vagy ki lehet cserélni egy újra. A gén kicserélésekor a kutatóknak egy DNS sablont is hozzá kell adniuk az új génhez, ami a genomba másolódik a DNS metszését követően.

Az eljárás igen precíz – ha csak egyetlen bázis-pár különbség van a célzó RNS szekvencia és a genom szekvencia között, a Cas9 nem aktiválódik. Nem ez a helyzet a cink-ujjak vagy a Talen esetében. Az új rendszer hatékonyabbnak tűnik a TALEN-hez képest és lényegesen olcsóbb is.

A kutatócsoport letétbe helyezte a szükséges genetikai komponenseket a nonprofit Addgene vállalatnál, így azok hozzáférhetőek más kutatók számára is, akik szeretnék használni a rendszert. A kutatók továbbá létrehoztak egy honlapot, melyen az új technikához nyújtanak különböző tippeket és eszközöket.

Új gyógymódok
A rendszer a sok más lehetséges felhasználás mellett új gyógymódok kidolgozására is alkalmas, például a Huntington-betegség esetében, melyet úgy tűnik, hogy egyetlen rendellenes gén okoz. A cink-ujjakat alkalmazó klinikai vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, melyhez az új technológia egy még hatékonyabb alternatívát tud kínálni. A rendszer hasznos lehet a HIV kezelésében is, azáltal, hogy eltávolítja a betegek limfocitáit és elnémítja a CCR5 receptort, amelyen keresztül a vírus belép a sejtekbe. Visszahelyezésük után a kezelt sejtek ellenállnak a fertőzésnek.

A technológia megkönnyítheti az emberi betegségek tanulmányozását is, specifikus mutációknak humán őssejtekbe való beültetésével. "Ezzel a genom szerkesztési rendszerrel nagyon szisztematikusan lehet az egyes mutációkat elhelyezni és az őssejteket idegsejtekké vagy a szívizomsejtekké alakítani, majd megfigyelni, hogy a mutációk milyen változásokat okoznak a sejtek biológiájában,” mondja Zhang.

A Science tanulmányban a kutatók laborban növesztett sejteken próbálták ki a rendszert, azonban már tervezik, hogy a technológiával agyműködést és betegségeket is tanulmányozni fognak.

Forrás: sciencedaily.com

/Püski László/