A transzatlanti "szabadkereskedelmiség" margójára

Egyre gyakrabban szembesülhetünk azzal, hogy Amerika büntetéseket szab ki nem-amerikai bankokra és vállalatokra. Ráadásul ezek többnyire jól ismert bankok, vállalatok, a kiszabott bírság pedig hatalmas összegeket (gyakran több száz millió dollárt) tesz ki. Ez a globális gazdasági élet egy új jelensége, melyre korábban nem volt példa - bankokat és vállalatokat bírságolnak - csakhogy nem azok az országok, ahol a székhelyük található.

A főként európai bankokra kiszabott büntetések nem csak hogy részét képezik az Obama által meghirdetett új amerikai pénzpolitikának, de kifejezetten arra irányulnak, hogy az amerikai bankokat jobb helyzetbe hozzák európai piaci vetélytársaikkal szemben. Ez egyértelműen az Egyesült Államok és az Európai Unió közti szabadkereskedelmi egyezmény előszelének tudható be. Okkal mondjuk, hogy ez piaci átrendeződéshez vezet, melynek az lesz az eredménye, hogy az amerikai multinacionális vállalatok kiszorítják az európai multinacionális vállalatokat - a kiszabott büntetések és szankciók miatt az európai bankok jóval hátrányosabb helyzetbe kerülnek, emiatt kevesebb hitelt tudnak kihelyezni, és a szabadkereskedelmi egyezmény kereteiben az amerikai vállalatok a bankok által kihelyezett, minden eddiginél nagyobb mennyiségű hitellel, európai vetélytársaiknál jóval versenyképesek lesznek. Az amerikai kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a majdani szabadkereskedelmi egyezményben nemcsak hogy piaci előnyhöz jussanak az amerikai vállalatok, de azon nyomban monopolhelyzetbe kerülhessenek. Ennek előkészítése a bankszektorban már folyamatban van. Mire Európa észbe kap, az európai országoknak nemhogy piacvezető nemzeti nagyvállalatai, de európai multinacionális vállalatai sem lesznek.

2001. szeptember 11.-ét követően az Egyesült Államok rohamos törvénykezésbe kezdett a pénzmosás, korrupció, gazdasági bűncselekmények, adóelkerülés, szervezett bűnözés, drogkereskedelem, kiberbűnözés és más biztonsági kérdések terén. A dolog jelentőssége abban rejlik, hogy a 9/11 művelet után elfogadott valamennyi törvény - megfogalmazása szerint - nem csak az Egyesült Államok területére, hanem azon kívülre is vonatkozik. Ezek a törvények azt is kimondják, hogy ha egy az Egyesült Államokon kívüli bank, vállalat vagy magánszemély pénzügyi műveletei "Amerika biztonságát" veszélyeztetik, az amerikai törvények az országon kívüli pénzügyi szereplőre is érvényesek.

Ebben az esetben az amerikai törvényekre hivatkozva az amerikai bíróságok pénzbírságot vagy egyéb büntetést szabnak ki a külföldi bankra, vállalatra vagy magánszemélyre. Az Egyesült Államoknak egy sor egyezménye van érvényben a fent említett területeken más országokkal, melyek hivatalos kereteket adnak arra, hogy az amerikai kormány nyomást gyakoroljon más országokra a kiszabott büntetés behajtása céljából.

Washington több évtizedet áldozott egy globális pénzügyi megfigyelő rendszer kiépítésére, majd az amerikai kormány felhatalmazta magát, hogy állandó megfigyelésnek vessen alá minden nem-amerikai pénzügyi entitást és azokra büntetéseket szabjon ki, melynek végrehajtását a korrupció, pénzmosás, pénzügyi terrorizmus, stb. elleni harcot meghirdető nemzetközi egyezményeken keresztül más országokra rákényszerítse.

Növekedjünk együtt? - az első áldozat

Egy évvel ezelőttig a Standard Chartered egyike volt a legtöbb titokkal övezett és leginkább háttérben maradó bankoknak. A bankot Nagy-Britanniában alapították a XIX. században a Rothschild birodalom részeként. Mint maguk a Rothschildek is, a Standard Chartered is a háttérben maradt a második világháborút követően, de műveleteinek kiterjedtségét követően Európa egyik leghatalmasabb bankjává nőtte ki magát. Az utóbbi években a bevételének 90-95%-a az Egyesült Államok és Európa területén kívülről származott. 2012. augusztusában a bank arra kényszerült, hogy kilépjen a homályból egy az Egyesült Államok pénzügyi felügyelete (Department of Financial Services) által felkorbácsolt botrány miatt: az amerikai szerv azzal vádolta a Standard Chartered bankot, hogy az illegális tranzakciókat hajtott végre és támogatja az Iráni Iszlám Köztársaságot. A DFS szerint ezek a tranzakciók több mint negyed billió dollárt tettek ki, és a bank new york-i ága segített a brit és közel-keleti bankok közt átjátszani a pénzt. Az amerikai hatóságok szerint a Standard Chartered Líbiában, Szudánban és Mianmarban működő terrorista és extrémista szervezetekhez köthető, ezekre a területekre amerikai szankciók vannak/voltak érvényben. A new york-i pénzügyi felügyelet szerint a bank több mint tíz évig együttműködött az iráni kormánnyal és több mint 60000 titkos tranzakcióval szegte meg a törvényt, mintegy 250 milliárd dollár értékben. A Standard Chartered new york-i központján keresztül küldte a pénzt az iráni félnek, beleértve az Irán Központi Bankot, valamint az állami tulajdonú Bank Saderatot és Bank Mellit, melyek szintén amerikai szankciók alá estek. A tranzakciók közvetlegesen történtek, a pénzt nem az iráni fél hívta le, és a hivatalos tranzakciók sem az országban végződtek, de brit és közel-keleti bankok segítségével iráni személyek, vállalatok és bankok részére juttatták el a pénzt. Az amerikai Pénzügyminisztérium 2008. november óta tiltja az ilyen műveleteket amiatt, hogy így meg lehet kerülni a szankciókat. A pénzügyi felügyelet szerint az ilyen műveletek az amerikai gazdaság egészét veszélyeztetik, és "kiszolgáltatottá teszik az országot a fegyver- és drogcsempészekkel, valamint terroristákkal szemben." Az amerikai hatóságok 667 millió dollár bírság megfizetésére kötelezték a bankot, melynek kifizetése az európai hatóságok együttműködése miatt meg is történt.

A Rothschild birodalom egy fontos szegletének megregulázásával pedig valamennyi globális pénzügyi szereplő számára meg lett adva a jel, hogy mostantól az amerikai pénzügyi felügyelet szabályai szerint kell működni.

A globális pénzmozgásokat megfigyelő hálózat fontos elem az amerikai és a nyugat-európai bankok közti "verseny" kibontakozása szempontjából. A londoni bankok miatt pedig kifejezetten aggódnak, az utóbbi években az "Irán támogatásával" megvádolt pénzügyi szervek közül szinte valamennyi brit vagy holland központú volt. 2012. júniusában az ING holland bankot vádolták az Irán elleni szankciók megkerülésével, és mintegy 600 millió dollár megfizetésére kötelezték, ami egyben a legnagyobb büntetés is volt, amit szankciók megszegése miatt szabtak ki (ez szintén jelzés értékű).

A Barclays PLC brit bankot pénzmosás miatt 453 millió dollár megfizetésére kötelezték, amit a bank szintén kifizetett, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a brit hatóságok együttműködnek az amerikai pénzügyi felügyelettel. 2012. nyarán a HSBC Holding brit bankot hozták kapcsolatba mexikói drogkartellek támogatásával. A bankot az Irán elleni szankciók megkerülésével is vádolták. 2012. decemberében a HSBC bejelentette, hogy kifizeti a mintegy 2 milliárd dollár (!) büntetést az amerikai hatóságoknak.

2012-ben a Libor bankközi kamatláb manipulálásával kapcsolatos botrány elérte mélypontját. Eddigre néhány amerikai bankon felül a főbb európai bankokat szinte kivétel nélkül megvádolták a bankközi kamatláb manipulálásával és így illegális meggazdagodással. A Libor manipulációkkal kapcsolatos nyomozás 2008-ban kezdődött olyan bankokkal, mint a Barclays, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds Banking Group, a Citigroup, a HSBC, az UBS, a Deutsche Bank, és köztük a Barclays elsőként elismerte a bűnösséget. Az utóbbi években az amerikai pénzügyi felügyelet irányításával sorra ellenőrzéseknek vetették alá a legnagyobb brit, svájci és más európai bankokat, minden esetben a korábbi manipulációkra hivatkozva.

A bankokat minden esetben csillagászati összegek megfizetésére kötelezték, melyek egyben a bank versenyképességét is nagy mértékben visszavetik. Tavaly decemberben a svájci UBS bank is beismerte bűnösségét és bejelentette, hogy kifizeti a mintegy 1,4 milliárd svájci frank büntetést (1,5 milliárd dollár).

Ebben az évben érvénybe lépett az amerikai törvényhozás által elfogadott FACTA (Foreign Account Tax and Compliance Act), ami előírja, hogy minden külföldi bank köteles jelenteni az amerikai hatóságoknak minden olyan ügyfélre vonatkozó adatot, akinek bármi köze van az Egyesült Államokhoz (pl. amerikai állampolgársággal, vagy amerikai vízummal rendelkeznek), és egyben kötelesek minden információt kiadni a pénzügyi tranzakcióikra vonatkozóan.

Az amerikai pénzügyi felügyelet csak úgy bizonyosodhat meg róla, hogy megkapják-e a kért adatokat, ha az európai bankok valamennyi ügyfelének adataira rálátásuk van. Ha egy kormány vagy bank megtagadja az adatok kiszolgáltatását, az amerikai hatóságok minden bevétel után 30%-os adót vetnek ki az adott bankra az Egyesült Államok területén belül. Ennek segítségével az amerikai hatóságok gyakorlatilag teljes felügyeletet tarthatnak a globális pénzügyi rendszer felett.

Nem számít, ha egy Amerikán kívüli pénzügyi szervezetnek nincsenek amerikai ügyfelei, az Egyesült Államokba lépve akkor is 30%-os adóval találja szemben magát, ha nem biztosít teljes adatszolgáltatást az amerikai hatóságoknak. Az európai bankok feletti ellenőrzés és a rendszeresen kiszabott bírságok a közeljövőben megvalósuló transzatlanti szabadkereskedelmi övezetben garantált piacvezető szerepet biztosítanak az amerikai bankoknak és általuk hitelezett, amerikai központú multinacionális vállalatoknak, miközben az amerikai hatóságok bármely tetszőleges európai bankot vagy multinacionális vállalatot ellehetetleníthetnek a bevételek 30%-ának azonnali elvonásával és többszáz millió dolláros bírságok kiszabásával.

2013. márciusában életbe lépett az a törvény is, amivel az Egyesült Államok felhatalmazza magát arra, hogy szankcióknak vessen alá bármely bankot, ami egyáltalán nem is rendelkezik kirendeltséggel az Egyesült Államok területén. A svájci Wegelin bank volt az első áldozat, amivel példát statuáltak és 74 millió dollár bírságot szabtak ki. Bár a Wegelin banknak nem volt amerikai szekciója, mégis a büntetés kifizetésére kötelezték az európai hatóságok. Azt követően a Wegelin bank - Svájc legrégebbi és legtekintélyesebb bankja - bejelentette, hogy a bírság megfizetését követően bezár ás beszünteti a működést.

A Wegelin volt az a bank, ahova az ügyfelek átmenekültek, miután a svájci UBS bank 2009-ben megállapodott az állandó együttműködésről és megtörte a banktitkot, kiszolgáltatta az ügyfelek adatait az amerikai hatóságoknak. Ennek ellenére a banknak 780 millió dollár bírságot kellett fizetnie, majd további dollármilliókat vesztett, miután az ügyfelek adatainak kiszolgálása miatt megkezdődött a pénzek kimenekítése.

Az amerikai hatóságok nem csak a bankokkal, de a nemzetközi vállalatokkkal szemben is nyomást gyakorolnak. 2010-ben az amerikai Igazságügyi Hivatal azzal gyanúsította a Mercedes-Benzt tulajdonló német Daimler céget, hogy 22 országban vesztegetett meg tisztviselőket. A Daimler jobbnak látta elismerni a bűnösséget és fizetéssel megoldani a problémát, ami újabb 185 millió dollárt jelentett az amerikai hatóságoknak. Ráadásul az ügynek semmi köze nem volt az Egyesült Államokhoz - amerikai tisztviselők nem voltak érintettek, vagyis az amerikai törvényeket sem sértették meg, mégis Amerikának fizettek.

Ez már előrevetíti annak képét, mennyire is lesz szabad a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet: az amerikai hatóságok akkor és azt bírságolnak meg, akit és amikor csak akarnak - főként akkor, ha az áldozat sértette az USA pénzügyi érdekét azzal, hogy lekötötte a piac egy szegletét, amire az amerikai vállalatok rá akarnak terjeszkedni.

Nem véletlen, hogy csak a multinacionális cégek kerülnek szóba ennek kapcsán, mert a nyugati szabadkereskedelmi térség már egy olyan terület lesz, amiben a nemzeti vállalatok nemhogy szóhoz se jutnak, de egyáltalán fel sem merül a lehetősége egy nemzeti vállalat sikeres terjeszkedésnek, ha az nem New York központú. Talán soha nem volt még ekkora szükség a jelenleg Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alakított vámunióra, ami egyedüli lehetőség arra, hogy az Amerikából áradó génmanipulált termékekkel szemben megvédjük a magyar földet.

Molnár István

A kínai földrengés nagyvárosnyi házat rombolt le

Több mint 226 ezer embernek kellett elköltöznie a hétfői földrengés miatt.

94 ember vesztette életét a hétfői, 6,6-es erősségű északnyugat-kínai földrengésben, egy embert még keresnek, több mint ezren sérültek meg.

A földrengés 52 ezer házat rombolt le, és körülbelül 240 ezret rongált meg. A térségből 226 700 lakost költöztettek biztonságosabb helyre. A romba dőlt épületek többsége vályogház volt.

Kínában 2006 óta építenek földrengésbiztos vidéki házakat, eddig több mint kétmillió háztartás költözött ilyenekbe. A 20 millió feletti vidéki lakossággal rendelkező Kanszu tartomány vezetése 2009-ben határozta el, hogy öt éven belül kétmillió biztonságos házat épít.

"Nézz egy fára, egy virágra, egy növényre! Hagyd, hogy tudatosságod megpihenjen... rajta! Milyen csöndesek. Milyen mélyen gyökereznek a Létben. Hagyd, hogy a természet csendre tanítson!" (Eckhart Tolle)

Reuters: Ezért szabadul OTP részvényeitől Csányi! – Holló a hollónak vájja szemét!

…”Az elmúlt hónapokban azonban feszültségek kezdtek mutatkozni Csányi és az Orbán-adminisztráció között… Ha valóban már korábban repedések jelentek meg a felek viszonyán, akkor a hét végi részvényeladás minden bizonnyal kiszélesítette ezeket…”

Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-vezérigazgató közeli kapcsolatáról ír a Reuters, amiből kiderül, hogy az elmúlt napok részvényeladásaira nem lehet magyarázat Csányi egészségi állapota, továbbá nem szándékozik hamarosan lemondani a bank vezetéséről.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tagja annak a kiválasztottakból álló szűk csoportnak, aki tudja mi jár Orbán Viktor kormányfő fejében. Ezért hőkölt hátra a budapesti részvénypiac a múlt hét végén, amikor a bankár eladott 36 millió euró értékű részvényt saját tulajdonából – kezdi az OTP-vezér bemutatását a nagyvilág olvasóinak a Reuters. A két férfi magántalálkozókon borozik egymással, együtt ülnek a VIP-páholyban Orbán kedvenc futballcsapatának meccsén. Csányi feltételezett befolyása a kormányfőre azért érdekes, mert igencsak pici az embereknek az a köre, akikről ez elmondható – mondták a hírügynökségnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források.

Az informátorok szerint az OTP első embere 2010-ben a bankok úgynevezett válságadójának elfogadása előtt felhasználta befolyását annak érdekében, hogy megakadályozza egy a végül elfogadottnál még brutálisabb közteher bevezetését. Ha Orbán eredeti terve valósul meg, az csődbe vitte volna a bankrendszert – mondják többen -, ám Csányi, aki napi kapcsolatban volt az miniszterelnökkel, elérte az első ötlet felvizezését. (Bár az adó továbbra is igen magas maradt). A kormányfő, aki ritkán változtatja meg véleményét, csökkentette az adó mértékét és a bankok kifacsarása helyett szétterítették a terhet a teljes pénzügyi szektorra.

Feszültségek

Az elmúlt hónapokban azonban feszültségek kezdtek mutatkozni Csányi és az Orbán-adminisztráció között. A miniszterelnökséget vezető Lázár János két interjújában is arról beszélt, hogy az OTP vezetőjének túl nagy a befolyása. Azzal a hasonlattal élt, hogy van itt egy polip, amelynek csápjai behálózzák az élet minden területét. Egy demokráciában az ilyen nagy hatalom komoly kockázatot jelent – fejtegette a 444.hu-nak.

Ha valóban már korábban repedések jelentek meg a felek viszonyán, akkor a hét végi részvényeladás minden bizonnyal kiszélesítette ezeket. Az Orbánhoz közel álló Magyar Nemzet internetes verziója arról cikkezett, hogy Csányi egészségi állapota miatt arra készül, hogy lemond az OTP vezetéséről, ám ezt a bank szóvivője azonnal tagadta.

Célkeresztben?

A Reuters-nak az bankárhoz közel álló számos forrás részletes tájékoztatást adott erről a kérdésről. Eszerint Csányi februárban tervezett szívműtéten esett át, amelyen egy az aortáját és a szívbillentyűjét érintő genetikus hibát korrigáltak. Öt hét rehabilitáció után orvosai orvosai visszaengedték dolgozni. A bankvezér gondolkodik azon, hogy feladja a vezérigazgatói posztot és megmarad csupán elnöknek az OTP-élén, de nem a közeli jövőben.

A betegségéről szóló újsághír lehet a kormány trükkje, amivel alá akarják ásni a pozícióját – mondta a hírügynökség több forrása -, bár semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy a cikk a kabinet sugalmazására született volna. Nyilvánvaló, hogy a kormány célba vette Csányit – mondta egy névtelenséget kérő magyar bankár a Reutersnak. A kormányszóvivő és a Magyar Nemzet szerkesztősége nem kommentálta az online verzió cikkével kapcsolatos találgatásokat.
(napi.hu )

Joseph Candel: A készpénznélküli társadalom megérkezett

A világ pénzrendszere drámai változásokon megy keresztül napjainkban. A készpénzhasználat sok tekintetben már a múlté. Digitális világunkban lassan napi szinten hallunk olyan kormány vagy banki intézkedésekről, amelyek célja a készpénzhasználat fokozatos visszaszorítása vagy teljes felszámolása. Mit jelent ez számunkra és a jövőnkre nézve?

A készpénznélküliség az Új Világrend felemelkedésének egyik elengedhetetlen eleme. A Jelenések könyvében csaknem 2000 évvel ezelőtt megjósolt globális birodalom alapja a digitális mátrix által felügyelt pénzügyi és politikai rendszer lesz.

A kizárólag elektronikusan folyó kereskedelemre való átállás fokozatosan történik. Bár a legtöbb ember örül a digitális fizetés nyújtotta sebességnek és kényelemnek, ugyanakkor tökéletesen elégedettek lennének a régi módszerekkel is. A kereskedelem több száz éve nagyjából változatlan módszerekkel működik, egy olyan eszköz segítségével, ami a birtoklás némiképp kézzelfogható érzését kelti az emberekben. Ez a papírpénz.

Ma még sokan idegenkednek a láthatatlan vagyonukhoz hozzáférést biztosító chipes kártyáktól. Egyelőre még a készpénz az uralkodó fizetőeszköz, de a helyzet drasztikus ütemben változik.

A legtöbb kormány, az egyértelmű mögöttes indítékokon kívül, az alábbi tényezők miatt is hajlik a készpénz fokozatos felszámolása felé:

• A pénznyomtatás drága, mozgatása, tárolása és őrzése szintén komoly kiadást és munkát jelent.
• Amíg papírpénz létezik a világon az állam kénytelen felvenni a harcot a pénzhamisítás ellen. A papírpénz teljes felszámolásával ez a probléma megszűnne.
• Az állam minden pénzügyi tranzakciót nyomon követhetne, a sarki kisboltban a kenyérért fizetett pénztől a jövedelemadó befizetéséig.
• Az érvek közé tartozik a bürokrata gépezet csökkentése is, bár a digitális világban is van lehetőség aktatologatásra, csupán a titulusok és módszerek változnának.
• Az állam úgy gondolja, hogy a készpénz kiiktatásával komoly csapást mérhet a fekete és szürkegazdaságra, azonkívül megszűnnének a bankrablások. Azt persze kevésbé reklámozzák, hogy a bankrablók helyét a kiberbűnözők vennék át.
• A cégek számára kecsegtetett előnyök közé tartozik a gyorsaság, az automatizált leltár és készletkövetés, és persze a kiadások csökkentése.
• A nagyközönség felé természetesen a gyorsaságot, a kényelmet és a biztonságot hangsúlyozzák.

Nem kétséges, hogy a készpénznélküliség néhány nyilvánvaló előnnyel jár majd.

Hol tartunk most?

Svédországban, ahol 1661-ben, Európán elsőként, vezették be a bankjegyeket, a kivezetésben is élen járnak, így ma a pénzügyi tranzakciók mindössze 3 százaléka történik készpénzben.

Az Egyesült Államokban ez az arány 7% és leginkább már csak kis összegek esetében választják a készpénzfizetést.

Olaszországban 2011 decemberében a készpénzes fizetések felső határát a korábbi 2500 euróról 1000 euróra csökkentették.

Magyarországon a nemzeti bank új lépéseket javasol a készpénzmentesítés felgyorsítása érdekében. Ezzel akár magánszemélyek készpénzes fizetéseire is összegkorlátot vezethetnek be és tovább növelnék a csekkadó különbségét az elektronikus tranzakciók és a készpénzes fizetések között, természetesen a készpénz rovására.

A másik fronton, a virtuális pénzvilágban pedig, a mobiltárca bevezetésével indul támadás a papírpénz ellen. A bankok és mobilszolgáltatók kezdeményezésére, háromezer fő bevonásával már elindult a mobiltárca magyarországi tesztje.

Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában már szinte teljes a készpénznélküliség.

Az Egyesült Királyságban a lakosság 29 százaléka jövedelmének kevesebb, mint 10 százalékát veszi fel készpénzben.

Kanadában az aprópénztől akarnak teljesen megszabadulni.

Ma még kisebb nagyobb léptekben, de azért fokozatosan történik az átállás. Eljön azonban az idő, amikor az események felgyorsulhatnak, a világkormány „hivatalos” hatalomra jutását megelőző időszakban. Az odáig vezető utat, ahogy eddig is, válságok övezik majd, csupán gyakoriságuk és intenzitásuk változhat, míg elérkezünk a szinte globálisnak mondható végső válsághoz, ami alapjaiban változtatja majd meg az eddigi rendet. A válság hozta zűrzavart kihasználva emelkedhet hatalomra a globális kormány és az új világvezető, a Bibliából Antikrisztusként ismert majdani diktátor.

A gazdasági válságok mellett, a különböző háborúkat, lázongásokat, és félelemkeltő hadjáratokat kihasználva terelik a világot a globális karámba. Ezek nélkül a radikális változások nélkül a helyzet túlságosan lassan halad a hatalmi elit számára szükséges irányba. El kell érniük, hogy az emberek, végső kétségbeesésükben, minden fenntartásukat félredobva öleljék keblükre megmentőjüket.

Az Antikrisztus lesz az új gazdasági rendszer értelmi szerzője, amivel ígérete szerint kirántja a világot a gazdasági szakadékból. Azonban mint minden mentőcsomagnak, ennek is ára lesz. Ezúttal a 666-os számmal fémjelzett „Fenevad Bélyegének” a jobb kézen vagy homlokon történő viselését kérik cserébe.

Akármilyen technológiát képvisel is majd ez a „bélyeg”, viselőinek minden lépését képesek lesznek nyomon követni a segítségével.

Ezen a téren is számos újításról hallunk nap mint nap és persze az előnyök kihangsúlyozásáról sem feledkezik el a média:

• Egyre több országban válik kötelezővé a háziállatok megcsippelése.
• Az Egyesült Államokban nemcsak az igazolványokban találhatók ilyen chipek, de egyes komoly biztonsági követelményekkel rendelkező intézmények vagy cégek a chipbeültetést is megkövetelik alkalmazottaiktól.
• A chipek mellett ma már újabb módszerek is megjelentek az emberek azonosítására és nyomon követésére, mint a biopecsét vagy a Somark cég RFID tintával a bőrre felvitt tetoválása, ami állatoknál és embereknél egyaránt használható.
• A Berkley kutatói pedig porszem méretű, agyba ültethető chipeken dolgoznak, amelyek lehetővé tennék az emberi agy és a gépek vezeték nélküli kommunikációját.

Egy dologban biztosak lehetünk: a készpénznélküli társadalom itt van és hamarosan az élet minden területére kiterjed, megvalósítva a teljes mértékben ellenőrzött globális államot.

Ahogyan azt a Jelenések könyvében a Világkormányról olvashatjuk: „azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; és hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.” (Jelenések 13:16-17)

A János által látott jelenés megvalósulásának technológiai feltételei a történelem során először adottak a földön.

Aggodalomra azonban semmi ok. Aki több ezer évvel ezelőtt prófétáin keresztül megmutatta a jövőt, egyúttal a győzelmet is elhozta és megmutatta a globális hálóból kivezető utat. Az első lépés a felkészülésben tehát megismerni a győztest és az elkövetkezendő évek legfontosabb eseményeit.

http://idokjelei.hu/2013/07/a-keszpenznelkuli-tarsadalom-megerkezett/

Magyarországon elhallgatják a hírt!

MADURÓ BEOLVASOTT AMERIKÁNAK

Csütörtökön a venezuelai elnök, Nicolas Maduro elítélte azokat a "felháborító" megjegyzéseket, amit Amerika intézett országa ellen és követelte, hogy "azonnal vonja ezt vissza az amerikai kormány." Amerika ugyanis azt mondta, hogy legyen harc az elnyomás ellen Venezuelában. Milyen elnyomás? Ott van az elnyomás az Egyesült Államokban, ahol megölik az afro-amerikaiakat büntetlenül és ahol vadásznak az ifjú Edward Snowden ellen, aki csak az igazat mondta. Maduro volt az első külföldi vezető, aki államfőként nyíltan bejelentette, hogy menedéket nyújtanak Snowdennek. Venezuela és az Egyesült Államok nem váltott nagykövetet 2010 óta. Márciusban Caracas kiutasított két amerikai katonai attasét, akik instabilitást szítottak Venezuelában. Washingtont az is feldühítette, hogy nem a venezuelai ellenzék vezetőjét Henrique Caprilest választották elnökké, aki vitatja azóta is az eredményeket az áprilisi elnökválasztásról, amit Maduro nyert meg 50,7 százalékkal, míg Capriles csak 49,1 százalékot ért el.(pressTV, részlet)

A cikk szerint Venezuela megszüntet ezek után minden tárgyalást Amerikával.

EZ IS ELHALLGATOTT HÍR NÁLUNK

Az egyiptomi lakosságnak, akiket felhecceltek a Morsi ellenes tüntetésre, hamar kinyílt a szemük, mert rájöttek arra, hogy csupán felhasználták őket egy zsarnoki katonai puccsra. De volt közöttük olyan, aki ismerte a keresztény kultúrát és rájöttek, hogy azon a napon puccsolták meg Morsit, amikor Egyiptomból kiűzték a zsidókat. Így azonnal felébredtek, hogy ez a puccs a zsidók bosszúja volt, hogy viszafoglalják Egyiptomot és megint kifoszthassák. Hát legyen mindenkinek a jelszava: SOSEM FELEJTÜNK! (pressTV, részlet)

A JAPÁNOK FIGYELMEZETTÉK ANGLIÁT

Az angolok jólétét a japán befektések (is) biztosítják.A japánok figyelmeztetik Angliát, hogyha kilépne az EU-ból, azzal mindkét ország rosszul járna, mert a japánoknak 1300 cége működik Angliában és ezen keresztül, mintegy kapun jutnak el az összes európai országba. Ha kilépne az EU-ból Anglia, akkor ezen nemcsak Japán vesztene, de Anglia is, aki jócskán nyereséggel tudja továbbadni Japán termékeit az európai országoknak. Ha kilép, akkor viszont a vámtarifák miatt óriási vesztesége keletkezik. (pressTV, részlet)

MORALES DÖNTÉSÉT IS ELHALLGATJÁK

A boliviai elnök kiutasította több ország nagykövetét, mert amikor Moszkvából repült volna haza, akkor ezek az országok megtagadták az átrepülését: Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-120

Minden érdekelt bank működését azonnali hatállyal felfüggeszteni,ha nem fizetik vissza az okozott ká

“KEDVES MASZATOLÓ MÉDIA! Már rég erről kellene beszélni!

Mennyit is kaszált 33 uzsorázó bank Magyarországon.

A soha nem látott adatok a PSZÁF-forrásból származnak. Mivel, hogy számos számviteli csalás történt, így a hivatalos számok ezeknél az összegeknél csak magasabbak lehetnek… !!

Összes banki (lakossági) hitelállomány

2005: 11.935 MRD HUF———-3.712 MRD HUF
2006: 17.319 MRD HUF——— 4.613 MRD HUF
2007: 20.979 MRD HUF———-5.847 MRD HUF
2008: 19.791 MRD HUF———-7.536 MRD HUF
2009: 19.243 MRD HUF——— 7.519 MRD HUF
2010: 19.911 MRD HUF———-8.083 MRD HUF
2011: 19.243 MRD HUF———-7.646 MRD HUF
2012. 17.441 MRD HUF———-6.794 MRD HUF

KAMAT-BEVÉTELEK, ÁRFOLYAMNYERESÉG BEVÉTELEK

2002: 846 MRD HUF 2002: 135 MRD HUF
2003: 1.050 MRD HUF 2003: 181 MRD HUF
2004: 1.439 MRD HUF 2004: 243 MRD HUF
2005: 1.388 MRD HUF 2005: 261 MRD HUF
2006: 1.515 MRD HUF 2006: 301 MRD HUF
2007: 1.846 MRD HUF 2007: 369 MRD HUF
2008: 2.197 MRD HUF 2008: 339 MRD HUF
2009: 2.494 MRD HUF 2009: 542 MRD HUF
2010: 2.043 MRD HUF 2010: 179 MRD HUF
2011: 2.020 MRD HUF 2011: 251 MRD HUF

10 év alatt a bankok 16.838 MRD HUF kamatbevételt, és 2.801 MRD árfolyamnyereséget értek el, összesen
19.639 MRD HUF hasznuk keletkezett a hiteleken, különösen a devizahitelen.
Emellett megkapták bankmentésként a 20 MRD EURÓ, azaz 5.600 MRD HUF Ft-nak megfelelő összeget. Ez eddig 25.239 MRD HUF, és plusz az ÁLLAMI támogatások, bankgaranciák, feltőkésítések.

A BANKOK 2002-2011. KÖZÖTT 19.639 MRD HUF KAMAT ÉS ÁRFOLYAMBEVÉTELT ÉRTEK EL, AMI TETEMES ÖSSZEG!
Vizsgáljuk meg, hogy ezen extraprofit és uzsora után mennyit adóztak az állam felé:

Fizetett nyereségadó:

2002: 28 MRD
2003: 38 MRD
2004: 47 MRD
2005: 67 MRD
2006: 69 MRD
2007: 66 MRD
2008: 45 MRD
2009: 37 MRD
2010: 22 MRD
2011: 32 MRD

ÖSSZESEN: 451 MRD HUF , ami egy 2,3 %-os adózást jelent, ami nagyon minimális a korábban 16%-os, ill. 10%-os versenyszférában befizetett társasági adóhoz képest.

Alig adóztak valamit, mert mérlegtrükkökkel eltüntették az adóköteles bevételt, pénzügyi tranzakciókkal.
Ahogy nem adóztak a 20 MRD EURÓS feltőkésítés után sem.

TEHÁT A BANKOK A DEVIZAHITELEKEN EDDIG KÖZEL 20.000 MRD EXTRAPROFITOT REALIZÁLTAK, AMI UTÁN GYAKORLATILAG NEM ADÓZTAK. HA EZ A RENDSZER MENT VOLNA TOVÁBB MÉG 4 évig, AKKOR ÖSSZESEN: 40.000 MRD HUF UZSORÁT TUDTAK VOLNA REALIZÁLNI!!!
MOST A KORMÁNY ÁLTALI JAVASLAT 1,2 MRD ÖSSZEGRŐL SZÓL,(amely javaslattal TELJES mértékben NEM értünk egyet!!) AZT IS A BANKOK ÉS A KORMÁNY KÖZÖTTI MEGOSZTÁSRÓL, ÉS A BANKOK PRÜSZKÖLNEK. CSÁNYI ZSAROLJA A KORMÁNYT…
FEL KELL SZÁMOLNI A RABLÓHITELT, EL KELL TÖRÖLNI A VIRTUÁLIS ADÓSSÁGOT ÉS A FELELŐSÖKET, AKIK EZT HAGYTÁK ÉS VÉGHEZVITTÉK, FELELŐSSÉGRE KELL VONNI!

Tehát kedves maszatoló média!

Ne a Bankszövetség hazudozó szóvivőjét kérdezzék, hanem a tényeket adják le. Ez lenne a dolguk és ezért fizetjük és tartjuk el a különböző médiumokat!”

Edit Dankó:

A lényeg, ami sokkoló kell legyen mindenki számára! Összefoglalva: A bankok a devizahitelen eddig közel 20.000 MRD extraprofitot realizáltak, ami után gyakorlatilag nem adóztak. Ha ez a rendszer ment volna tovább még 4 évig, akkor összesen:40.000 MRD HUF uzsorát tudtak volna realizálni. Most a kormány általi javaslat 1,2 MRD összegről szól, azt is a bankok és a kormány közötti megosztásról, és a bankok prüszkölnek, a Csányi zsarolja a kormányt! Ez ízléstelen és felháborító!

FEL KELL SZÁMOLNI A RABLÓHITELT, ÉS A GÁTLÁSTALAN BANKI UZSORÁT!