Fordulópont a szír háborúban?

Úgy tűnik, fordulóponthoz érkezett a szíriai háború. Az elmúlt hónapokban a hadsereg a Hezbollah egységekkel kiegészülve jelentős sikereket tudott elérni. Azonban az amerikai fegyverellátás híre, a felmerült török beavatkozás lehetősége, a folyamatos izraeli provokációk előrevetítették a konfliktus kiszélesedését és a terror bandák megerősödését.

Most azonban az orosz sajtó újabb jelentős történésekről számolt be. A főváros külső kerületeiben még voltak lázadó csoportosulások, melyek felszámolása nagyon gyorsan haladt az elmúlt hetekben. Ezek jobbára már utánpótlás nélkül maradt, teljesen lokalizált csoportok voltak. Aleppo és Homsz városában is hasonló helyzet volt, különösen Aleppoban, ahol a város északi részét még fennhatóság alatt tartották a lázadónak nevezett bandák.

Tegnap azonban megtört a jég. Egy orosz sajtóorgánum helyszíni tudósítója számolt be arról, hogy a tegnapi napon tömeges megadások történtek. Volt olyan kerület, ahol egy 270 fős csoport tette le a fegyvert. Egy helyen, a SAA hadsereg egy parancsnoka fegyvertelenül, feltartott kézzel átment a lázadó egységekhez, és rövid beszélgetés után az egész egység megadta magát. A hadsereg tisztjeit a történtek után felhatalmazták, hogy megfelelő bánásmódot, a fiataloknak büntetlenséget ígérjenek. Emiatt volt olyan hely, ahol egyszerre 150 fiatalkorú adta meg magát a harcoló csoportból. A tegnapi napon ezernél több lázadó tette le a fegyvert. Ennek ellenére a hadsereg csak a feltétel nélküli fegyverletételt fogadja el, mert több dezertált katona van a terrorbandákban, akik megfelelő büntetésre számíthatnak. Nekik az állam megígérte, hogy kivégzések nem lesznek, de hosszú börtönnel számolniuk kell. 

Jól halad a hadsereg offenzívája a Qalamon hegységben, ahol csak a tegnapi napot több mint kétszáz bandita esett el. Aleppo északi része jelenleg még az ellenség kezén van, viszont a hadsereg lezárta az összes északi utat, és pár nap múlva már teljesen körülzárja a várost. A bandák már most ellátási gondokkal küszködnek, néhány nap, és mindenből ki fognak fogyni. A hadsereg jelentette, hogy az ilyen helyekre helikopterekkel kezdték szállítani a fegyvereket. Tegnap egy szír MIG23 az oroszoktól kapott új lézer vezérlésű rakétával lelőtt egy helikoptert, amely Törökország felől lépte át a határt, és haladt a szír területek felé.

A lázadókat és a nyugatot egyaránt meglepték azok az új orosz fegyverek, melyek most debütáltak, mint első éles konfliktusban. Ilyen volt a T95, melyből több darabot szállítottak Szíriába, a légierő új levegő-levegő és levegő-föld rakétái, a kézi páncéltörőkhöz leszállított termobárikus robbanófejek, új felderítő technológiák. Az Asszad hadsereg jelentős technológiai fölényre tett szert a háború végére.

Kemény Gábor

Janukovics álmodozik

Jellemző az atlantista csürhe által lefizetett hazudozókra, hogy milyen módszerekkel próbálják befolyásolni a közvéleményt. Janukovics - elárulva azokat, akik hatalomra segítették -, szembefordult Moszkvával, és az EU-ba belépést szorgalmazza. Ennek oka semmi más nem lehet, mint az a hatalmas összeg, amit beígértek az aláíróknak. Politikai szempontból gond van, mert minden igyekezet ellenére - a gázár tartozás mellett - nem sikerült pótolni azt a jelentős mennyiséget, amelyet Ukrajna elfogyaszt. Itt áll az ország a tél előtt úgy, hogy bármelyik pillanatban a kifizetetlen adósság miatt Moszkva elzárhatja a gázcsapokat.

Mit lép erre a politikailag lecsúszott ukrán államvezetés? Nem visszavonulót fúj, hiszen a zsebekbe ígért pénzre szükségük van, hanem elkezdi hülyíteni a népet. Aláír egy szerződést a Shell vállalattal arról, hogy gázkitermelésbe kezdenek Ukrajna területén, sőt Ukrajna gáz exportőr országgá válhat. Hurrá, mondhatja az az ukrán, aki orosz-ellenes, és minél távolabb akar lenni Moszkvától lélekben. Egy kérdés merült fel továbbra is: hogyan akarja Ukrajna biztosítani arra a 3-4 évre a gázt, üzemanyagot és olajat, ameddig a Shell első kútjai elkezdenének termelni? Vajon mennyire fogja érdekelni a 3 év múlva esedékes kitermelés azokat, aki idén készülnek megfagyni a várható gázhiány miatt?

Jellemző ez a hangvétel és ez a stílus a magyar kormányra is. Meglátszik, hogy egy alomból valók mindannyian. Csúsztatások, hazudozások, mindez hatalmas média háttérrel, és mindenki megeszi a rózsaszín maszlagot, közben megfagy, éhen hal, kilakoltatják, tönkremegy, és a stressz miatt 40 évesen elhalálozik stb.. Teszi mindezt a bégető birkák édes tudatlanságában, mert a média azt mondta neki, hogy neked így jó. Ám ezek a társadalmak megértek a pusztulásra, és pusztulni is fognak - mert a természet törvénye nem liberális, és nem is demokrata. Hanem véresen kemény és erőszakos. Elfoglal, belakja, rátelepszik, letipor. Ez a sorsa minden együgyű, konzumidióta, megalkuvó, bégető népnek. Lehet választani, hová akarunk kerülni.

Tálas András

Kis magyar élettörténet: „Negyvenkét év szakmunka után utcaseprő lettem”

Gyerekkoromban anyám mindig mondta: „fiam szakmát tanulj, azt senki nem veszi ki a kezedből!” Tévedett, mert 59 éves koromban munkaadóm figyelmen kívül hagyva életkorom általi védettségemett, s azt is, hogy szakszervezeti tisztségvieslő voltam, embertelenül az utcára dobtak. Anyám azt mondta szakszervezeti tisztségviselő koromban: „fiam ne állj oly keményen a dolgozó mellé, mert ha kirúgnak érte, egy dolgozó sem áll melléd!” Igaza lett! Kirúgtak, de a dolgozók hátat fordítottak nekem! Megkérdeztem néhányuktól: én védtem a ti érdekeiteket, ti vajon miért nem álltok ki mellettem? A válaszuk annyi volt: azért, mert akkor minket is kirúgnának! A válaszuk érthetetlen, de részben elfogadható manapság ebben az országban, ahol a dolgozók közül sokan félelemben élnek, sokakat félelemben és ezzel együtt csendben tartanak.
Anyám azt is mondta gyerekkoromban: „fiam tanulj, mert különben utcaseprő leszel” A jóslata bejött. 60 évesen az utcát söpröm, 42 éves szakmunka után! Mondják, hogy a munka nemesít, no de azért nem érzem királynak magam. A munkaügyi központtól kaptam egy levelet, melyben közölték: az Ön számára kedvező állásajánlat érkezett. Közmunkába alkalmaztak és közölték velem: ha nem fogadom el, megvonják az álláskeresési segélyemet. A közmunka járadékom havi 36 ezer forint, napi hat órában söpröm az utcákat, ismerősök jönnek-mennek mellettem, értetlenül néznek, csodálkoznak.
És felmerül az emberben a kérdés: Ez a demokrácia? Ez a jövőkép? Ez a munkahelyteremtés? Joggal kérdezhető mindez a kormánypárti képviselőktől. Ha normális munkát nem tudnak adni, akkor nem kellene átgondolni a nyugdíjazást? Szerintem tényleges nyugdíjba kell helyezni a 60 éves férfiakat és az 55 évet betöltő nőket. A közmunka ugyanis a nyugdíj előtt állók és a fiatal pályakezdők számára sem megoldás. Az ezért kapott pénzből megélni nem lehet, a szegénység a szellemi leépülés és a betegség melegágya lehet. Be kellene látni a kormánynak: ha az országot fel akarja rázni és működőképessé akarja tenni, gyors gazdasági reformot kellene végrehajtani. Nem politikai „kabarék” kellenek hanem gazdasági szakértők! A politikai csetepatékból elege van a népnek! A túlnyomó többségnek nem az a fontos, hogy melyik párt van hatalmon, hanem az, hogy a népnek van-e kenyere vagy nincs! A miniszter szó szolgálót jelent, hát tegyenek is a nép asztalára, ne csak elvegyenek!
(sonline )

A nagy cégeket hagyja csalni a NAV

Kitálalt egy adóellenőr. Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a NAV egyik munkatársa, jelenti az Index. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkoordinátorként dolgozott és munkája során úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében.

Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel.
Horváth, aki a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé, azt is elmondta, hogy az évek során elsősorban a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta, ám többször is előfordult, hogy egy ügyről leállították, de olyan is volt, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
Horváth András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem említhetett, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégek esetében. Horváth elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még tegnap is próbálták visszatartani.
Valamit valamiért
A nagy cégek adózása nem az egyetlen terület, ahol a hatóságok hajlandóak eltekinteni a vizsgálattól, ha az “ország” bármilyen módon hasznot húzhat a csalókból.
Míg a multiknak előnyük például, hogy nagy foglalkoztatók, és talán ezért is élvezhetnek – Horváth elmondása szerint – törvénytelen engedményeket a többi adózóhoz képest, addig egy júniusi törvény gyakorlatilag a nyílt pénzmosást teszi lehetővé. A törvény szerint az ún. Stabilitási Megtakarítási Számlára bárki beteheti pénzét, akár készpénzben is, annak eredetét senki nem fogja vizsgálni, feltéve, hogy az illető legalább 5 millió forint értékben vásárol magyar államipapírt. Ha ez megvan, a magánszemély bankba helyezett vagyona legálissá válik, az addigi közteherviselést nem firtatják.
Az OTP kínálatában már meg is található az új konstrukció, de egyelőre nem lehet ilyen számlát nyitni. Adószakértők szerint az is kérdéses, hogy az elképzelés nem ütközik-e uniós szabályokkal.
(hir24)

- Közlemény a VÉSZ, a Levegő Munkacsoport, Horváth András ellenőrzési szakkordinátor (NAV) és az atlatszo.hu közös sajtótájékoztatójáról, a multinacionális kereskedelmi cégek évi 1000 milliárdos ÁFA-csalásáról, és a NAV ezzel kapcsolatos tétlenkedéséről -

2013. november 8-án pénteken délelőtt 10 órakor a Budapest, V. Aranytíz Kultúrházban közös sajtótájékoztatót tartott Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és az atlatszo.hu portál munkatársai, a multinacionális kereskedelmi cégek évi 1000 milliárdra becsülhető ÁFA-csalásáról, és a NAV ezzel kapcsolatos tétlenkedéséről.

A sajtótájékoztató főszereplője Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora, a határokon átnyúló, ÁFA-csalásra szakosodott bűnözői hálózatok feltárásának egyik legkiválóbb szakértője volt, aki megelégelve a kormányzati szinten tapasztalható, cinkosságig terjedő tétlenkedést, elhatározta, hogy az illetékes hazai és nemzetközi szakszerveknek feljelentést tesz, és a nyilvánossághoz fordul a tények publikussá tehető részének ismertetésével.

Éliás Ádám üdvözölte a megjelenteket, és bemutatta a sajtótájékoztatót tartó társait, Lukács Andrást és Horváth Andrást.

Bevezetőjében utalt a VÉSZ 2009 májusában végrehajtott „Természetbeni adófizetés” című akciójára, amellyel felhívta a figyelmet a szabályrendszer, köztük az adózási szabályok betarthatatlanságára. Azóta némi változtatás történt, a rendszer azonban ugyanolyan betarthatatlan, kontraszelektív jellegű: kedvez a csalóknak, de ellehetetleníti a tisztességes szereplőket. Ezért éppen a tisztességes szereplők élnek állandó fenyegetettségben, rossz lelkiismerettel.

A rendszerváltozás legnagyobb bűne, hogy olyan szabályrendszer van érvényben, amelynek a pontos betartása a tisztességes vállalkozások azonnali tönkremenetelét eredményezi, a csalásnak viszont tág teret nyit. Ennek súlyos morális és társadalom lélektani következményei vannak.

Bevezetőjét azzal fejezte be, hogy a most napvilágra kerülő tények nem csupán illusztrációi, hanem szerves bizonyítékai is a rossz rendszernek.

Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének felszólalása a sajtótájékoztatón:

„Az elmúlt kilenc évben számos olyan jogszabály jelent meg és intézményi változás történt, amelyek kimondottan elősegítették a bűnözők – köztük elsősorban a szervezett bűnözői csoportok – tevékenységét.[1] Most olyan tényekről számolunk be, amelyek arra utalnak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) a legmagasabb szinten is általánossá váltak a hivatali visszaélések, ami lehetővé teszi, hogy szervezett bűnözői körök óriási károkat okozzanak az állami költségvetésnek és egyúttal nekünk, állampolgároknak. Ennek a károkozásnak az egyik eleme az áfacsalás, amelynek mértéke eléri az évi 1700 milliárd forintot. Ebből az összegből becslések szerint több mint 1000 milliárd forint az, amelyet a legnagyobb cégek követnek el.

Az adóhivatalban a visszaélések 2007-ben vettek általános lendületet, amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök és Veres János a pénzügyminiszter. Sajnos ez a folyamat a jelenlegi kormány alatt sem állt meg, hanem ellenkezőleg, megerősödött.

Tudomásunk van arról, hogy számos konkrét jelzés, részletes tájékoztatás érkezett a kormányzat legfelsőbb köreihez az adóhivatalban folyó visszás jelenségekről, azonban semmilyen érdemi intézkedés nem történt a helyzet megváltoztatására. Itt csak a Levegő Munkacsoport ilyen jellegű kezdeményezéseit sorolnám fel, remélve, hogy ezt követően a többi érintett sem hallgat majd tovább.

2011 januárjában a Levegő Munkacsoport képviselői megbeszélést folytattak a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes főosztályvezetőjével, és jelezték neki a problémát. A főosztályvezető erről tájékoztatta az adóügyekért felelős helyettes államtitkárt. Ezt követően tudomásunk szerint semmi nem történt.

2011 áprilisában Scheiring Gábor országgyűlési képviselő tett fel kérdést – a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére – a nemzetgazdasági miniszternek a NAV-ban uralkodó visszás állapotokról. A minisztérium válasza szerint a NAV-ban minden rendben van…[2]

2012 decemberében Scheiring Gábor egy újabb kérdést tett fel a nemzetgazdasági miniszternek, hivatkozva a Magyar Nemzetben megjelent, a multik áfacsalását leíró cikkre. A válasz ismét semmitmondó volt.[3]

A Levegő Munkacsoport 2012 decemberében részletes javaslatokat tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az áfacsalás és egyéb adócsalások visszaszorítása érdekében.[4] A minisztérium válasza semmilyen érdemi információt nem tartalmazott a témáról.

A Levegő Munkacsoport elnöke 2013 márciusában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyi titkárának említést tett a levélről, majd e-mailen eljuttatta hozzá a javaslatokat. A személyi titkár visszaírt, hogy köszönettel megkapta a levelet. A Levegő Munkacsoport elnöke telefonon többször próbált személyes meghallgatást kérni, de mindig csak ígéretet kapott a visszahívásra, ami soha nem történt meg.

Ha bárki azt hinné, hogy az áfacsalás az alacsonyabb fogyasztói árak révén megtérül a magyar vásárlóknak, akkor téved. A legnagyobb adócsalók között multinacionális – nagyrészt kiskereskedelmi – vállalatok is vannak, amelyek az adócsalás révén nyert összeg jelentős részét kiviszik az országból. Ezt támasztja alá, hogy egyes kiskereskedelmi multiláncok évek óta veszteséget, illetve elenyésző nyereséget mutatnak ki. Nem véletlen, hogy a statisztikai adatok szerint a jövedelemkiáramlás az országból nem csökkent az elmúlt években – még az egyes ágazatokra kivetett különadók ellenére sem.

Magánbeszélgetésekben többször mondták nekem, hogy az áfacsalás a pártfinanszírozást is szolgálja. Erre nincs bizonyítékom, azonban a gyanút megalapozza, hogy amennyiben az áfacsalás „hasznából” egyáltalán nem részesednek egyes pártok, akkor miért nem léptek és lépnek fel ellene hatékonyan a törvényhozásban és az államigazgatásban.

A Levegő Munkacsoport – 25 évvel ezelőtt történt – megalakulása óta küzd a korrupció és az adócsalások ellen. Azért is tartja rendkívül fontosnak ezeknek a káros jelenségeknek a visszaszorítását, mert így jelentős forrás képződne a társadalom számára lényeges feladatok – köztük a környezetvédelem – elvégzésére. Lényeges szempont az is, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb esetben a súlyos környezetszennyezési ügyek, folyamatok mögött korrupciógyanús eljárások, illetve adócsalások, adóelkerülések vannak. (Példa erre a nagy számú kamion, amelyek csak azért vannak az utakon, hogy az áfacsalás érdekében fuvarozzák az árut egyik országból a másikba.[5])

Most a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egyik munkatársa, páratlan bátorságról téve tanúbizonyságot és hatalmas személyi kockázatot vállalva, a nyilvánosság elé lép, és bemutatja, hogy mi van ennek az évente több mint 1000 milliárd forintot kitevő áfacsalásnak a hátterében.”

Horváth Andrásnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési szakkoordinátorának nyilatkozata a sajtótájékoztatón:

„Magyarország miniszterelnöke 2011 szeptemberében arra figyelmeztette az adóhivatalt, hogy jobban kell teljesítenie az adócsalások elleni küzdelemben. A felhívás, amely valós problémakört jelzett, sajnálatos módon terméketlen talajra hullott: az azóta eltelt két év történései alapján kijelenthető, hogy az adóhivatal nem tudott gátat szabni a legfertőzöttebb adózási területeken már régóta fennálló adócsalási magatartásoknak. Sőt az általános forgalmi adót érintően bizonyítékaink vannak arra, hogy a csalárd ügyletek száma s az azok révén elcsalt áfa összege bizonyos szektorokban számottevő mértékben megnövekedett. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a 2011. évben csak az áfacsalásokból megközelítőleg 1700 milliárd forint kára keletkezett az állami költségvetésnek.

Az okok szerteágazóak, de néhányunk megfigyelései, illetve tapasztalatai alapján lényegében három fő pontban összefoglalhatóak:

1. A NAV mára pusztán pénzbeszedő és kiutaló szervezetté vált, ellenőrzési funkciója gyakorlatilag működésképtelen, a legfertőzöttebb területeken a jogkövető magatartás kikényszerítésére alkalmatlanná vált. Mindez abban is megmutatkozik, hogy a csalárd adózói magatartásokat leleplezni és visszaszorítani képes humán erőforrásokkal pazarló módon gazdálkodik, sőt a rendszer hibáit kritikusan szemlélő, komoly szakmai múlttal rendelkező tisztviselőket félreállítja vagy munkájukat ellehetetleníti.

2. Hivatali visszaélések sora jellemzi a NAV működését. A kialakult állapotok egy 2007 óta tartó szervezetrombolási tevékenység következményei, ami miatt középszerű, könnyen befolyásolható közép- és felső vezetők kerültek meghatározó pozíciókba. Mindez megkönnyíti annak az állapotnak a fenntartását, ami kivételezett helyzetben tart egy olyan adózói kört, amely gazdasági teljesítményéhez képest csak csekély mértékben veszi ki részét a közteherviselésből, s a legfőbb haszonhúzója a szervezett bűnözői hálózatok által megvalósított áfa- és járulékcsalásoknak. Az úgynevezett kiemelt adózók (vagyis a legnagyobb gazdasági társaságok) általában kivételezett helyzetben vannak: érdemi áfa- és járulék-ellenőrzés náluk nem történik, az esetlegesen elrendelt vizsgálatok pedig kevés eredménnyel zárulnak. A jelenlegi állapotok fenntartásában érdekelt adóhivatali vezetők a közérdek képviselete helyett ezeknek a vállalkozásoknak és a mögöttük álló politikai-gazdasági érdekcsoportoknak az érdekeit képviselik a hivatalon belül, leplezve a törvénytelen adózói magatartásokat.

3. A NAV által nyilvánosságra hozott konkrét számadatok is azt bizonyítják, hogy az adóhivatal leginkább a fantom, illetőleg eltűnő cégek vonatkozásában tud kemény lenni.az igazi haszonhúzók, élvezve védettségüket, évente mintegy ezermilliárd forint összegű áfacsalást követnek el: jogszerűtlenül csökkentik adófizetési kötelezettségüket, illetve igényelnek és kapnak vissza óriási adóösszegeket. Adómegállapításainak nagy része (évente több százmilliárd forint) e körre vonatkozik, az adók behajtásának reménye nélkül. Eközben

2011-től kezdődően az adóhivatalon belülről, jelentős magyar és külföldi piaci szereplőket tömörítő szerveződéstől, élelmiszeripari érdekvédelmi szervezetektől, más civil szervezetektől, valamint parlamenti képviselőktől érkeztek jelzések kormányzati tényezőkhöz, amelyekben rámutattak a fentiekben vázolt helyzet tarthatatlanságára, a súlyos piaci zavarokra, az adóhivatali teljesítmény gyengeségére, az adócsalások igen magas arányára, valamint arra, hogy ezeket a kedvezőtlen jelenségeket az adóhivatal gyökeres átalakításával és bizonyos területeken az áfa csökkentésével lehetne kiküszöbölni.

A gabona- és olajosmag-kereskedelmi szektorban bevezetett fordított adózáson kívül azonban más területeken nem történtek az adócsalások mértékét jelentősen visszaszorítani képes érdemi intézkedések, sőt még a valóban kritikus húsipari szektorban is elveszni látszik a hosszú egyeztetési folyamat eredményeként kialkudott áfa-csökkentési terv.

Amikor pedig valamilyen külső vagy belső kihívás (bírálat, egyes területek fertőzöttségének a növekedése) éri a NAV-ot, illetőleg annak ellenőrzési szakterületét, akkor elővesz egyedi ügyeket, s azt a hivatal eredményes működéseként kommunikálja, illetőleg az ellenőrzési szakterületek aggasztó állapotát statisztikai mutatókkal leplezi. A hivatalban magas szintről elvárt követelmény, hogy „el kell adni magunkat”, ahelyett, hogy a kritikus szektorok adózási anomáliáinak a megszüntetésére és az azt elősegítő szervezeti megoldásokra, illetve megújulásra összpontosítanának.

Felelős, az ország érdekeit szem előtt tartó kormányzatnak szerintünk a következőket kellene tennie. Kedvező irányú szervezeti és személyi változtatásokkal működőképessé kell tenni az adóhivatal ellenőrzési tevékenységét, különös tekintettel a határokon átnyúló, láncolatos ügyletek kezelésére. Ezzel párhuzamosan haladéktalanul meg kell kezdeni a felkészülést a fordított adózási mód bevezetésére, illetve jelentős mértékű áfa-csökkentésre az adócsalásokkal leginkább érintett szektorokat érintően. Ez Magyarországon sok szektort jelent, melyek közül kiemelendő az alapvető élelmiszerek piaca, amely vonatkozásában egyébként Európa-szerte alacsony adókulcsokkal találkozhatunk (kivéve az adócsalásokkal terhelt közép-európai régiónkat).

Hiba volt a jelenlegi kormányzat részéről, hogy annak idején különadó bevezetésével próbált meg valamit (nem sokat) visszaszerezni a kiskereskedelmi láncoknál elcsalt adóösszegekből, holott inkább az adóhivatali működést kellett volna olyan módon megszervezni, hogy eredményesebben léphessen fel a szervezett adócsaló hálózatok kiterjedt működésével szemben.

Hiábavaló azonban abban reménykedni, hogy bármilyen kormányzati (vagy adóhivatali) lépés komoly változásokat fog hozni a feketegazdaság elleni küzdelemben akkor, ha nem kerülnek megszüntetésre azok a közérdeket sértő káros közigazgatási-gazdasági-politikai kapcsolatok (legyenek a mögöttes szereplők bármelyik politikai oldalon), amelyek az adóügyek törvényellenes befolyásolására irányulnak, és amelyek elsőrendű felelősei a hivatali visszaélésekkel tarkított korrupciós cselekményeknek.

A fentiekkel összhangban egy feljelentést juttattam el az ügyészséghez a NAV-ban tapasztalt hivatali visszaélésekről, és jelzéssel éltem az adóhivatal törvénysértő ellenőrzési gyakorlata miatt.

S végezetül köszönetemet fejezem ki azoknak a kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselőknek, civil szervezeteknek, valamint tisztviselőtársaimnak, akik az elmúlt években megpróbáltak fellépni a közélet és a közigazgatás számos területén megfigyelhető visszás jelenségek ellen. Egyúttal kérnék mindenkit, hogy segítsék a közélet és a közigazgatás megtisztulását célzó tevékenységünket.”

A sajtó jelenlévő képviselői a kérdések sokaságát tették fel, amelyekre Horváth András a közvélemény elé tárható tények feltárásával válaszolt, így a negyven percre tervezett sajtótájékoztató másfél órán át tartott.

Éliás Ádám befejezésül megköszönte a sajtó érdeklődését, és kérte, segítsenek abban, hogy a közvélemény tudomást szerezhessen a háttérérdekeltségek bűnös működéséről, és nyomást gyakoroljon a hatalomra az alapjaiban rossz rendszer megváltoztatása érdekében.

Mellékletek:

---

[1] Sok konkrét eset olvasható a www.transparency.hu, www.tasz.hu, www.atlatszo.hu és a www.levego.hu honlapon. Az intézményrendszer átalakításáról ld. például: http://www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/hatosagok-Gyurcsany061204.pdf . A jogszabályokra példa a kiemelt beruházásokról szóló, sorozatban hozott törvények, a Ptk. és az információszabadságról szóló törvény olyan átalakítása, amely jelentősen korlátozza az információhoz való hozzájutást, valamint az a kétharmados (!) törvény, amely szerint bármely bűnöző mentesülhet az illegális pénzszerzése következményeitől, ha legalább 5 millió forintért államkötvényt vásárol.

[2] http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=2978

[3] http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=9759

[4] http://levego.hu/sites/default/files/adocsalas_javaslatok_2012-12.pdf

[5] „A pénzügyőr egységek három hónapon át tartották megfigyelés alatt a főbb útszakaszokat és szedték ki a sorból a gyanús járműveket − a belső határokon nem lehet vámellenőrzést végezni, csak szúrópróbaszerű, úgynevezett mélységi ellenőrzésre van mód. A NAV az akció megkezdése előtt egy nulladik, kontrollnapon megmérte az adott szakaszokon a forgalmat, amelyhez képest, amint híre ment az ellenőrzésnek, negyedével, napi átlagosan 1600 teherautóval kevesebb érkezett az országba. Ez a csökkenés, illetve az alternatív módszerek alkalmazása igazolta a korábbi gyanút, vagyis hogy a forgalom jó része szervezett áfacsalásban érintett. A megzavarodott csalók hirtelen nem tudtak jobbat, mint leállítani a szállítmányokat − a készlet lefoglalása mellett a lebukás komolyabb következményekkel is járhat, hiszen az üzemi szintű csalás büntetőjogi kategória. A bűnözők próbáltak alkalmazkodni a helyzethez, a konténeres ruhaszállítmányokat szétpakolták kisebb járművekbe, hűtőkamionokba, a kamionok az ellenőrzés kikerülése érdekében konvojban érkeztek. A NAV így is több milliárd forint értékben foglalt le hamisított, szerzői jogot sértő termékeket, jelöletlen élelmiszereket és egyéb árut. Napi 1600 teherautó elmaradása értékben alsó hangon nyolcmilliárd forint, de akár ennek kétszerese is lehet.” Áfabotrány Magyarországon – döbbenetes mennyiségű feketeáru a boltokban. Napi Gazdaság, 2013. május 9. http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/afabotrany_magyarorszagon_dobbenetes_mennyisegu_feketearu_a_boltokban.553036.html

***

Szabad Riport Tudósító Iroda

Német spekulánsok! Irány a magyar gyarmat!

Magyarországon minden feltétel adott ahhoz, hogy a német iparkamara magyarországi befektetésekre bátorítsa a német vállalkozásokat – mondta Ulrich Grillo, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke ma délelőtt, amikor a nemzetgazdasági miniszterrel tárgyalt.

Varga Mihály a megbeszélésen kifejtette, hogy a német vállalkozásoknak és befektetéseknek igen jelentős szerepük volt abban, hogy Magyarországon megtörtént a gazdaság konszolidációja. Magyarország számára alapvető fontosságú a német gazdaság teljesítménye.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere Németország és örömteli számunkra, hogy Magyarország benne van Németország 20 legfontosabb partnere között. A német befektetések, a munkahelyteremtés, a technológia, a piacszerzés tekintetében nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a válság közepette is a foglalkoztatásban és a gazdasági lehetőségekben is bővülni tudott

A felek áttekintették az EU növekedési lehetőségeit, perspektíváit ezen belül is a német- magyar gazdasági kapcsolatokat. A megbeszélésen tárgyaltak arról is, hogy a magyar újraiparosítási programban milyen szerepe lehet a német beruházóknak – írta az NGM.

Ulrich Grillo kiemelte, hogy a befektetőknek a kiszámíthatóság és kölcsönös bizalom a legfontosabb. Magyarországon minden feltétel adott ahhoz, hogy a német iparkamara bátorítsa a német befektetőket.

Mindkét fél egyetértett abban, hogy a tradicionális szektorok mellett a szolgáltatási szektorok támogatása és bővítése kiemelten fontos feladat.

(vgo )

Darabokban behozzák, egyben kiviszik: ettől pörög a magyar külker. Csak éppen hasznunk nincs belőle!

Elemzők szerint a külkereskedelmi mérleg javulása mögött is a járműipar jó teljesítménye, valamint a külső konjunktúra erősödése rejlik, és az év végéig a mérlegtöbblet további emelkedésére számítanak.

Szeptemberben két és fél éves rekordot döntött a külkereskedelmi többlet. A KSH pénteken közölt adatai szerint az export euróban kifejezett értéke 7,3, az importé 6 százalékkal nőtt szeptemberben, így a külkereskedelmi áruforgalom jelentősen megélénkült az előző hónapokhoz képest. Az autókivitel és az ehhez kapcsolódó alkatrész-behozatal mozgatta a külkereskedelmet augusztusban és szeptemberben is.

A járműipar és az alacsony bázis

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a szeptemberi rekord mértékű külkereskedelmi többlet mögött is a járműipar teljesítménye állt, hasonlóan az ipari termelés szeptemberi növekedéséhez. Emellett a szeptemberi magas többlethez hozzájárult az is, hogy augusztusban gyengébb teljesítményt mutatott a külkereskedelem, és ehhez képest erős javulás látható.

Az ipari export továbbra is jól alakul, miközben az import nem tud olyan mértékben nőni, ezt támasztja alá a szeptemberi kiskereskedelmi statisztika is – fejtette ki.

Az Erste elemzője az idén 6,77 milliárd euró többletet vár a külkereskedelmi mérlegben. Előrejelzése szerint jövőre kissé, 6,6 milliárd euróra mérséklődhet az exporttöbblet a belső kereslet élénkülése és ennek nyomán az import emelkedése miatt.

Javuló külső kereslet

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint az elmúlt hónapokban megjelent konjunktúra indikátorok az európai gazdaság recesszióból való kilábalási folyamatát jelzik, így a külső kereslet várható javulása, valamint a felfutó hazai autóipari termelés hatására idén a külkereskedelmi többlet elérheti a 7 milliárd eurót a tavalyi lefelé módosított 6,65 milliárd euró többlet után. Jövőre kismértékben tovább emelkedhet a többlet, mivel a belső kereslet várható élénkülését ellensúlyozhatja a külső kereslet javulása, számítása szerint így 2014-ben 7,3 milliárd eurónyi többlet várható.

Suppan Gergely hozzáfűzte, hogy a szeptemberi ipari és külkereskedelmi adatok megerősítik azt várakozást, hogy a harmadik negyedévben a GDP további élénkülést mutathat, így a harmadik negyedévben 0,9 százalékos növekedésre számít.

(privatbankar)

A VDSZ bemutatná a politikusoknak, milyen a gyári munka

Gyárlátogatásra hívja az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagjait a vegyipari szakszervezeti szövetség azért, hogy lássák, mit tesznek azokkal a dolgozókkal, akiktől elvették vagy elvenni készülnek a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőséget. Veszélyes munkakörben dolgozó, nyugdíj előtti utolsó éveikben járó, munkában megfáradt, beteg emberekkel szembesítené a döntéshozókat a vegyipari szakszervezet szövetség (VDSZ), ezért gyárlátogatásra hívja az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagjait – közölte a szakszervezet annak kapcsán, hogy elkezdődik a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök felülvizsgálata.
A VDSZ nem törődik bele, hogy a korengedmény megszüntetése után a korkedvezményes nyugdíj lehetőséget is elvegyék az emberektől, mert ez csak ebben az ágazatban tízezreket érintene hátrányosan – jelentette ki Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.
Székely egyenesen életveszélyesnek tartja a rendszer totális leépítését, s úgy véli, ilyen döntéseket csak azok hoznak, akik nem láttak még közelről évtizedeken át végzett nehéz fizikai munkában megfáradt gumigyári munkást, aki az üzemben minden nap kockáztatja a saját és munkatársai biztonságát.
Egy felmérés szerint a munkavállalók húsz százaléka kénytelen megromlott egészségi állapota ellenére még a nyugdíj előtti utolsó években is több műszakban vagy veszélyes körülmények között dolgozni. Ezzel kívánja szembesíteni a szakszervezet a politikusokat a gyárlátogatáson, feltéve, hogy elfogadják a meghívást, amelyet a napokban postáznak nekik.
A szakszervezet azonban nemcsak tiltakozik az előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes rendszer megszüntetése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával összefüggő méltánytalan eljárás, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörök előre jelzett központi felülvizsgálata miatt, hanem kidolgozta azt a javaslatot is, amely az államnak egyetlen fillérjébe sem kerül.
Székely határozottan leszögezi: a megszüntetett kedvezmények helyett a szakszervezet olyan, a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését tartja elfogadhatónak, amely megoldást jelent az öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók számára. Őket ugyanis – a javaslat szerint – nyugdíjba küldheti a munkáltató, ha előre befizeti az államnak a járulékokat. Ez különösen létszámleépítésnél, munkaerő-fiatalításnál humánus eljárás. A nyugdíj előtt álló dolgozók nem kerülnek utcára, a fiataloknak pedig ezzel teremthet munkahelyet a cég.
A korai nyugdíjazás másik kategóriája a korkedvezmény, és ezt éppen most készül kiüríteni a hatalom a szakszervezet szerint. Döbbenetes, hogy a politika összemossa a “nem akar dolgozni” és a “nem tud dolgozni” kategóriát, s ezzel az érintetteket – egészségi állapotra és korra való tekintet nélkül – megbélyegzik – véli Székely.
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a döntést, miszerint hamarosan olyan központi “kockázati” átvilágítás kezdődik, amely kizárólag a korkedvezményre jogosító munkaköröket érinti, vélhetően csupán azért, hogy minél többről kimondhassák: jogszerűtlenül jár a kedvezmény, s a rendszer végül teljesen kiürül.
A tervezett intézkedés több mint ötszáz munkáltatót és összesen mintegy 43 ezer dolgozót érint. A szakszervezet elvárja, hogy a váltóműszakban működő területeken is legyen kockázatértékelés, mert egy alapos átvilágítás során kiderülhetne, hogy nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene a korkedvezményre jogosító munkahelyek körét.
A VDSZ kezdeményezi továbbá, hogy mielőbb szüntessék meg azt a joghézagot, amely a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata során keletkezett, s amelynek következtében több ezer embernek megszűnt a nyugellátása, csökkent a járadéka. A szakszervezet követeli a jogszabály megváltoztatását azért is, hogy a 2012-ben megrokkant emberek ellátását ne a minimálbér, hanem a tényleges jövedelmük alapján állapítsák meg. A szakszervezet fontosnak tartja azt is, hogy a társadalombiztosítás tervezett változtatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre.
(Népszabadság)

Így segítette Németh Miklós a szovjet zsidókat

Németh Miklós volt miniszterelnököt méltató írást jelentett meg szerdán a The Jerusalem Post című angol nyelvű lap Jorám Dorinak, Simon Peresz államelnök stratégiai tanácsadójának a tollából. "A szavahihető ember" című írás szerint az 1988 és 1990 közötti magyar kormányfő olyan érdemeket szerzett a szovjet zsidók Izraelbe vándorlásának segítésével, amelyek alapján bármilyen zsidó vagy izraeli kitüntetést megérdemel.

A cikk szerint Magyarország még a Szovjetunió előtt, 1988-ban helyreállította az 1967-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ezért a Zsidó Világkongresszus (WJC) akkori vezetői magyar segítséget kértek, amikor hiába próbáltak találkozót kieszközölni a szovjet főtitkárnál, Mihail Gorbacsovnál a szovjet zsidók kivándorlása érdekében.

Az írás szerint Németh Miklós ekkor személyesen fordult Gorbacsovhoz, akit régről ismert, és aki meg is ígérte, hogy találkozik a nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. Később mégis elhalasztották a megbeszélést. Ekkor a magyar miniszterelnök ismét segített, és személyesen győzködte a szovjetek első emberét.

Gorbacsov végül beleegyezett, de mivel még nem voltak diplomáciai kapcsolatok Izraellel, ragaszkodott ahhoz, hogy egy harmadik állam közvetítésével történjék a zsidók kivándorlása - írta a cikkben Jorám Dori. A Malév és az El Al ekkor már rendszeresen járt Budapest és Tel-Aviv között, úgyhogy Németh Miklós segítségével Budapest érintésével indult meg a zsidók exodusa a kilencvenes évek elején.

A magyar miniszterelnök később még egyszer bebizonyította segítőkészségét, amikor terrorveszélyre hivatkozva a Malév igazgatója leállította a kivándorlójáratokat. A hírre éjjel az irodájába rendelte a légitársaság vezetőjét, menesztette, és visszahívta hivatalába elődjét azzal az utasítással, hogy másnap zavartalanul tovább kell folytatni a légiközlekedést Izraellel - olvasható a cikkben.

Mint kiderült, a Malév igazgatója azért próbálta terror ürügyén megszakítani a forgalmat, mert a cég három vezetője a magyar titkosszolgálat igazgatóhelyettesével együtt egy amerikai légi vállalat alapításán dolgozott, és át akarták adni ennek a cégnek a lehetőséget, mert komoly bevételt reméltek a szovjet zsidók szállításából - írta a The Jerusalem Post. Jorám Dori megkérdezte Németh Miklóst, miért segített Izraelnek, mire a volt miniszterelnök azt válaszolta: szavát adta és mindig megtartja ígéretét.

(mult-kor.hu )