Lám, mit ér egy jó koncepció? 2,2 milliárdot!

Nem fukarkodik a szolgáltatásokért kifizetett pénzekkel az új testnevelési stratégia készítője. A Magyar Diáksport Szövetség uniós forrásból kapott 2,2 milliárd forintot a „T.E.S.I. – Mindenki testnevelése” elnevezésű projektre, amelyből az idén 700 millió körüli összeget sikerül majd elkölteni. A testnevelési koncepciót gyártó szövetség főleg közbeszerzés nélkül, a maga által kiválasztott cégeknél költi a pénzt, miután a szolgáltatások többségét, grafikai tervezést, fotózást, IT-szolgáltatást, rendezvényszervezést épp a 25 milliós közebszerzési értékhatár alatt rendelték meg. Egy fóti kft. dokumentálhatja az új testnevelési koncepció születését. A Magyar Diáksport Szövetség az elmúlt hetekben bízta meg a Lizzy Trade kft.-t fényképek készítésével – derül ki a szövetség szerződéseiből.
A fóti mikrovállalkozás így nagyvonalúan díjazott megbízáshoz jutott, legalábbis annak fényében, hogy a naponta több diplomáciai és közéleti eseményen résztvevő miniszterelnök fotózása is jóval olcsóbb az adófizetőknek. Orbán Viktor fotósának tavaly nettó tízmillió forint körüli összeggel kellett megelégednie. A Lizzy Trade megbízása idén októbertől 2014 végéig szól, és nettó 24,2 millió forintot kap a munkáért.
A Magyar Diáksport Szövetség a tavasszal az NFÜ pályázatán nyert el 2,2 milliárd forintot a „T.E.S.I. – Mindenki testnevelése” elnevezésű kiemelt projektre. Az uniós tenderen kifejezetten az új stratégia és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása tárgyában lehetett pályázni. A pénzt egyetlen pályázóként teljes egészében a Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó elnökletével működő szövetség nyerte el.
Mint arról korábban hírt adtunk, az iskolai programírásban kiugróan magasnak számító összegből a szervezet már a nyáron alaposan felszerelte a Sportok Házában lévő irodát. Az első hónapokban több mint 100 milliót kötöttek le vagy költöttek el technikai eszközök beszerzésére, szerverekre, számítógépekre, fénymásolókra, irodai telefonokra, valamint hét KIA Ceed személyautó hosszú távú bérletére.
Az MDSZ honlapján közzétett éves közbeszerzési tervből kiderül, hogy az idén mintegy 700 millió forintot költenek el a rendelkezésre álló keretből (az összeg áfa nélkül értendő).
A szervezet által kötött szerződések nagy része nyílt közbeszerzés nélkül jött létre. A hatályos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik, hogy 25 millió forintos értékhatár alatt úgynevezett hirdetmény nélküli meghívásos eljárást folytassanak le, ami lényegében azt jelenti, hogy megrendelő maga választhatja ki, melyik céggel akar megállapodást kötni.
A szövetség – ahogy a fotózásra kötött szerződés esetében is – számos alkalommal használta ki maximálisan a törvény adta lehetőséget. 24,9 millió volt a grafikai tervezésre szánt összeg, 24,3 millió forintos szerződést írtak alá pr-szolgáltatások biztosítására, és ugyanennyiért vettek IT-szolgáltatásokat. 24,2 milliót fizetnek oktatásszervezésre és ugyanennyit fényképezésre. 23,9 millió megy szoftverfejlesztésre, 23,7 millió rendezvényszervezésre, 23,3 millió egyedi csomagolási szolgáltatásokra, 21,9 millió internetes és intranetes szolgáltatásokra és 21,5 millió illusztrációs alkalmazott grafikára.
(index)

25 ezer elpusztított jugoszláv ház: Magyarország is felelős

Kedden megkezdődik a 14 évvel ezelőtti NATO-támadásokban összeomlott katonai vezérkari épület romjainak eltakarítása Belgrádban. Ennek a háborúnak Magyarország is részese volt. A magyar miniszterelnököt akkor Orbán Viktornak hívták.

Megszólaltak a bankok: 118 ezer lakást fenyeget veszély

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei negyedik negyedévre 3997 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 4%-os negyedéves kvótát 75%-ban használnák ki. Összesen 117 861 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két évben összesen 28 816 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. Idén a bankok 159 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig 2274 lakást vásárolt meg. A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek számának növekedésével felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést – az áresés gyorsulását – előidézve a lakóingatlan piacon. A kormány ezért 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be, behatárolva ezzel az egyes intézmények által értékesítésre kínált ingatlanok számát. A kvóta tavaly a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 3%-a volt, ami 2014-ig fokozatosan 5%-ra nő. Ebben a negyedévben 4%-os kvóta van érvényben.

Az érintett pénzügyi intézmények az eddigiekben nem teljesen használták ki a kvótarendszer adta lehetőségeket, a mostani, negyedik negyedéves számok is csak 75%-os kihasználtsági arányra utalnak. Tavaly a második negyedévben (a csúcson) az érintett ingatlanok 84%-át jelölték ki kényszerértékesítésre a bankok. A kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelen is a folyamat. Emellett hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal szemben.

Ilyen egyéb stratégia például az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlan vásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak. Az utóbbi hónapokban megemelkedett a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek felkínált ingatlanok száma, de az MNB adatai szerint így is csak 2274 ingatlant vásárolt az intézmény az év első kilenc hónapjában. Maguk a bankok “mindössze” 159 lakást kényszerértékesítettek, és 795 idei “adós általi értékesítést” mutat a statisztika.

Jelenleg a lakossági hitelek 18,5%-a van 90 napon túli késedelemben, esetükben fokozott a lakás elvesztésének veszélye.
(portfolio)

Bal-Rad komm : “A kvóta tavaly a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 3%-a volt, ami 2014-ig fokozatosan 5%-ra nő. Ebben a negyedévben 4%-os kvóta van érvényben.”
-Tehát hogy mindenki jól értse: KVÓTÁKAT ÁLLAPITOTTAK MEG A MAFFIÁK! ESETLEGES VESZTESÉGEIK ENYHITÉSE OKÁN!

Megnyugodhatnak a bankmaffia áldozatai: SOR KERÜL RÁJUK! MINDEGYIKÜKRE! A “VÁLASZTÁSOK” UTÁN MAGYARORSZÁGON ELSZABADUL A POKOL! Nos, a rendszerváltás után a magyar nép is kvótát fog megállapitani! 100%-ban minden bűnözőt Szibériába, és majd ott felelnek a Népbiróság előtt bűneikért!
A megtorlás pedig nem fog elmaradni! Szükség van ott dolgos kezekre!

Hét kérdést tisztáz a Kúria, de ez az adósok ügyvédje szerint csak látszatintézkedés.

Elég a bankokból! – devizahitelesek tüntettek októberben Csányi Sándor OTP-vezér háza előtt. Kifulladtak az otthonvédők?

A jelek szerint nem kell Orbán Viktor miniszterelnöknek beavatkoznia a devizahiteles fronton általa elvárt jogegységi döntés érdekében, a Kúria ugyanis tárgyal az egyöntetű ítélkezési gyakorlat kialakítását szolgáló indítványokról. Tegnap reggel a legfelsőbb bírói fórum honlapjára már fel is került a polgári kollégium vezetője, Wellmann György indítványa, amellyel jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelekkel kapcsolatban a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekről. Orbán Viktor a múlt héten azt nyilatkozta a közrádiónak, hogy szerinte már „tegnap is késő lett volna” a jogegységi döntés. Hozzátette viszont (elmondása szerint anélkül, hogy a Kúriát befolyásolni akarná), hogy a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek, és erősebbek az adósoknál, ezért „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”. A másik kérdés, amiről a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adós számára kedvezőtlenül módosítani a kamatot. A miniszterelnök beavatkozására azért sincs szükség, mert Navracsics Tibor igazságügy-miniszter múlt szerdán devizahiteles jogi kerekasztal mellett konzultált az érintettekkel, tegnap délelőtt pedig Darák Péterrel, a Kúria elnökével folytatott megbeszélést.
A Kúria honlapjára már e találkozó előtt felkerültek a jogegységi eljáráshoz kapcsolódó indítványok. E szerint az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásának érdekében a következő kérdésekben foglalnak majd állást: Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)? A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)? A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár? Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások, valamelyik szerződő fél lényeges, jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
Továbbá: Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia? Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenségét (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei? Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter tegnap nem kívánt nyilatkozni. Az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert a Kúria indítványait úgy értékelte lapunknak: érdemi és tartalmilag releváns kérdéseket tett fel a bírói fórum, mert ha ezekre válaszolnak, valóban tisztábban lehet majd látni és ítélkezni a devizahiteles ügyekben. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a múlt héten a Navracsics Tibor által összehívott kerekasztal-tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a miniszternek is az volt az álláspontja, hogy a szerződések érvényessége kulcskérdés. Azaz hogy a devizahiteles konstrukcióval kapcsolatos érvényességi problémák felmerülnek-e, vagy ha nem lehet is a kontraktusok teljes érvénytelenségét felvetni, részlegesen semmisek lehetnek-e az ilyen szerződések. A harmadik fontos kérdés pedig az, hogy a devizahiteles szerződések esetleges érvénytelenségének mi a jogkövetkezménye –tette hozzá Répássy Róbert. Ha adott esetben kimondják az érvénytelenséget, hogyan kell a feleknek, az ügyfélnek és a bankoknak elszámolni, helyre kell-e állítani az eredeti állapotot, illetve hogyan kell ezt megtenni?
A Népszabadságnak kormányközeli források azt valószínűsítették, hogy várhatóan nem lesznek teljesen semmisek a devizahiteles szerződések, az ugyanis „nagyon kemény” jogi döntés lenne a Kúria részéről. Talán azért sem, mert semmis szerződés esetén az eredeti állapotot kellene helyreállítani, vagyis az adósnak vissza kellene fizetnie a banknak a kölcsönt. Ezt pedig az adós nyilván nem tudná teljesíteni. A munkatársunk által megkérdezett kormányközeli szereplők ezért inkább arra számítanak, hogy a jogegységi döntés a devizahiteles szerződések részleges érvénytelenségének a kimondására irányulhat, ezért „nem lesz áttörés”, legalábbis olyan nem, hogy az adósnak semmit se kelljen fizetnie.
S hogy meglesz-e a jogegységi döntés karácsonyra? Forrásaink szerint ez meglehetősen kétesélyes. Mindenesetre Darák Péter, a Kúria elnöke korábban már jelezte, hogy először december 16-án tárgyalnak az elvi kérdésekről, döntés pedig akkor még nem biztos, hogy születik.
Tegnap kora délután a parlamentben napirend előtt Gulyás Gergely üdvözölte, hogy a Kúria jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a devizahitel-szerződések ügyében. – Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, ilyen például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye – fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján is jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani ezen szerződések egy részét vagy akár egészét is.
Látszatintézkedéssel hárít a Kúria?

                                                                                     Léhmann György

– A Kúria a jogegységi eljárás során olyan álkérdéseket kíván megvitatni, melyek nem visznek közelebb a helyzet rendezéséhez. Ez nem segíti a bíróságok munkáját – reagált lapunk megkeresésére Léhmann György. A több száz devizahiteles perben érdekelt ügyvéd szerint például nem a Kúriának kell eldöntenie, hogy a devizaalapú hitel tartalma alapján deviza- vagy forintkölcsön. – Ez nem jogi, hanem közgazdasági kérdés. A devizaalapú hitel nem forint- és nem is devizakölcsön, a devizahiteles perekben ez fel sem merül – mondta. Léhmann György hasonlóan értelmetlennek tartja azt felvetést, hogy a devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényesek vagy érvénytelenek. Egy megállapodás alaki vagy tartalmi okok miatt lehet érvénytelen, ám ehhez részletében kell vizsgálni, általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy minden devizahiteles szerződés ilyen vagy olyan. Az ügyvéd szerint több olyan kérdés is van, melyet azért fölösleges vizsgálni, mert azt a törvények jelenleg is egyértelműen szabályozzák. Ilyen a tájékoztatási kötelezettség, illetve elmulasztásának jogkövetkezménye, vagy az, hogy: „Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?”
Az előbbi esetben hibás teljesítésről beszélünk, utóbbinál pedig a bíróságnak most is megvan a lehetősége arra, hogy ilyen esetben módosítsa a szerződést – hívta fel a figyelmet. Léhmann György szerint a kérdés inkább az, hogy a körülmények változása rendkívüli vagy előrelátható volt. Úgy véli: a devizahitelek esetében mindkét fél számára ismert volt, hogy az árfolyamok változhatnak, annak mértéke pedig még nem tekinthető rendkívülinek, így nem is ad lehetőséget arra, hogy a bíróságok belenyúljanak a szerződésekbe.
Nem tudja mire vélni azt sem, hogy a Kúria megvizsgálná: milyen jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) lehetnek annak, ha a bíróság részben vagy egészében érvénytelennek mond ki egy devizahiteles szerződést. A legfelsőbb bírói fórum 2010-es állásfoglalása szerint az eredeti állapot helyreállítása csak dologi tárgyú szerződések (például autóvásárlás) esetében lehetséges, olyan pénzügyi szerződéseknél, mint amilyen a devizahitel is, ez értelmezhetetlen. Nem véletlen, hogy első devizahiteles döntése során, idén júliusban a Kúria úgy állította helyre egy szerződés érvényességét, hogy belenyúlt a megállapodásba, és korrigálta annak hibáját.
Léhmann György az állásfoglalásra váró elvi kérdések közül mindössze egyet tart valóban érdeminek: a Kúria azt is megvizsgálná, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek. Az ügyvéd csak azt nem érti, miért szerepel ez a téma a listán, amikor idén januárban, egy devizahiteles perben a legfelsőbb bírói fórum lényegében ugyanebben a kérdésben fordult állásfoglalásért az Európai Bírósághoz. Amíg ugyanis a luxemburgi székhelyű szervezet nem alakítja ki véleményét, addig a Kúria sem tud továbblépni az ügyben, márpedig az Európai Bíróság idén már biztosan nem dönt a kérdésben.
Ám nemcsak a devizahiteleseket képviselő ügyvéd nem tud kiigazodni a Kúrián, nem látja sok értelmét a várható jogegységi döntéseknek a másik oldal sem. Egy – lapunknak név nélkül nyilatkozó – banki szakjogász szerint a mintegy 2500 devizahiteles perből eddig hatvan zárult le jogerősen, s ebből mindössze négy esetben vesztett a pénzintézet (ezek az ügyek jutottak el eddig a Kúriához). Úgy látja: ezek az arányok nem különböznek az egyéb perekben hasonló tényállás mellett születő eltérő tartalmú döntésektől, a magyar igazságszolgáltatás jogorvoslati rendszere pedig jelenleg is képes ezeket az eltéréseket kezelni – külön jogszabályi vagy jogegységi szabályozás nélkül is.
Időnként megfigyelhető olyan tendencia is, hogy a bíróságok kivárnak a Kúria jelentősebb döntései előtt, illetőleg a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos várakozások is hatással vannak a bírósági döntéshozatalra. A bírói gyakorlat nem egységes, ugyanazon bíróságon belül az egyes tanácsok gyakorlata eltérő, de esetenként előfordul azonos bírónál is eltérő tartalmú döntés. A tendencia, az arányok azonban világos képet mutatnak, ez ma a bírósági gyakorlat – tette hozzá.
(NOL)

Bal-Rad komm : Nyögnek-nyögnek a hegyek-és születik egy kisegér!
Hónapok óta zajlik az időhúzás, az egymásra mutogatás a maffiák-biróságok-hitelesek háromszögben. A politika nem mer belenyúlni legfőbb támasza a bankok zsákmányszerzésébe, a biróságoka magyar jogszolgáltatás-politikai iránymutatásra várnak, a hitelesek meg  szépen lenyugodtak: lesz megoldás!
Lesz megoldás-az biztos! Ettől a megoldástól a hitelesek nem lesznek boldogok.
MERT BIZONY FIZETNI KELL! KEMÉNYEN! HÁZZAL, AUTÓVAL, ÉLETTEL! JÖVŐVEL! MESE NINCS!
A hiteleseknek tudomásul kell venniük: A BANKOK NEM VESZITHETNEK!
Hiszen ezek a magyarországi bankok tartják életben a zsákmányukból-nem önként-visszacsorgatott százmilliárdokkal a politikai maffiát. A tőlük kikényszeritett zsákmánymegosztás segiti úgy-ahogy még működtetni az országot. Nem gondolhatta-gondolhatja komolyan egyetlen hiteles sem, hogy a magyar jogszolgáltatás majd a MAGYAR EMBEREK JAVÁRA ITÉL ÉS ALKOT JOGEGYSÉGET?!
Amikor az egyetlen-valóban segiteni tudó HATALOM-a “magyar” Parlament csak sunyit ebben a kérdésben! Amely “magyar” Parlament HOZHATNA TÖRVÉNYT!
Hozhatna!-persze! DE NEM HOZ!
HISZEN MEGVANNAK A TÖRVÉNYEK!-CSAK ALKALMAZNI KELL ŐKET!
Jah! Hogy ezen törvények alapján a hiteleseknek semmi esélyük?
Hát igy jártak!
Kétmillióval kevesebb magyar nélkül még van kin uralkodnia a maffiáknak!De bankok nélkül…!

“Választások” lesznek! ESÉLY KINÁLKOZIK! HITELESEKNEK, ÉS NEM HITELESEKNEK! ESÉLY A MAGYAROKNAK!

ELKERGETNI-LEVÁLTANI A GONOSZTEVŐKET, BŰNEIKET PEDIG A LEGKEMÉNYEBBEN MEGTOROLNI!

CSAK RAJTUNK MÚLIK, HOGY ÉLNI TUDUNK-E EZZEL A TALÁN UTOLSÓ ESÉLLYEL!      

Magyarország is érintett Ukrajna felforgatásában

Alig néhány napja, hogy Viktor Janukovics elnök bejelentette, Ukrajna leállítja az ország európai uniós csatlakozási folyamatát. A bejelentést Brüsszelben döbbent csend fogadta, a fővonalú média pársoros, tömör híreket közölt a fordulatról. A hétvége elmúltával működésbe lépett az atlantista felforgatás szokványos forgatókönyve.

A nyugatról pénzelt ukrán ellenzéki pártok felhívásaira több ezres tömegek vonultak utcára, majd rövidesen a hivatásos agitátorok is megkezdték a működést. A karhatalommal szembeni provokációkat az ukrán rendfenntartás szakszerűen kezelte, egészen addig a pontig, amíg a 'felvilágosult' EU-pártiak botokkal és vasrudakkal nem támadtak a helyszínre vezényelt rendőrökre. A nyugatról pénzelt pártok által kivezényelt tömeget a fizetett agitátorok sikeresen radikalizálták.

A kezdetben békés tüntetéseket alig egy nap leforgása alatt az aktivisták és a kivezényelt rohamrendőrök közti állandó összecsapásokká alakították át. Az Európa térről érkező helyszíni beszámolók szerint a tüntetők botokkal és fémrudakkal támadnak, a rohamrendőrök pedig könnygázt és hanggránátokat vetnek be ellenük. Tegnap éjjelre az Európa-térre és környékére mintegy kétezer rohamrendőrt kellett kivezényelni, hogy a rend helyreálljon. Addigra a téren mintegy háromezer ember maradt.

Időközben Julija Timosenko, jelenleg is börtönbüntetését töltő volt miniszterelnök pedig éhségsztrájkba kezdett. A Kijevben zajló történések a felforgatás tipikus jegyeit mutatják. Az utcára vezényelt tömegek radikalizálása, a 'politikai foglyok' szabadon engedésének követelése után a hatalom reakciójától függ a további folytatás.

Alig három hónappal ezelőtt Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje beszámolt róla, hogy a CIA egy új állam létrehozását tervezi Ukrajna és Magyarország között, és a kárpátaljai magyarság újra geopolitikai tényezővé válik. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok saját ellenőrzése alá akarja vonni annak a csővezetéknek egy szakaszát, amin át orosz gázt szállítanak Európába.

A fentiek fényében a Kijevben és Ukrajna más részein zajló tüntetéseket szándékos felforgatásként kell kezelni. A magyar kisebbség érintettsége okán hazánk is közvetlen érintett a történtekben. Emiatt a magyarországi külügy kötelessége, hogy elítélje az Ukrajnában zajló rendbontást. A magyar külügynek biztosítania kell az ukrán kormányt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna vámuniós csatlakozását és elítéli az országban zajló felforgató tevékenységet!

Molnár István

Nagyjából (talán a sorrendben lehetett eltérés) ennyi lehetett az ukrán ellenzéknek a felhívásában, amivel az utcákra vezényelte a követőit. Az utcán, pedig ahogy előző tudósításunkban is állt, elszabadultak az indulatok. Miért is? Azon kívül, hogy a Moszad és a CIA fizetett ügynökei akcióba léptek, a tömegnek miért is kellett így viselkedni?

Nos ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Erről pedig Ákos, a méltán népszerű magyar zeneszerző és előadó dalcíme jut eszünkbe: "Minden most kezdődik el!" A világ újra két pólusra kezd szétszakadni. Több nagy szereplő került háttérbe, miközben egyes hatalmak jelentőségükből semmit sem vesztenek, ilyen például Kína. A szemek pedig Moszkvára és Washingtonra szegeződnek. Míg a Nyugat bástyája egyre jobban süllyed el az erkölcsi fertőben, addig a keleti régió egyre nagyobb sikerrel kezd felülemelkedni a gonoszság tébolyán. Ukrajna egy ütközőpont. A kelet és nyugat között, a gazdasági "mi kié lesz" vitán kívül más is eldől ezekben a napokban. Csak nézzük meg a két említett nagyvárost, sokkal többet nem kell mondani.

Aztán gyorsan vetni kell pár pillantást a fényképekre, melyekkel tele vannak az ukrán és a világ sajtói. Kik tüntetnek az EU mellett? Nem látni másokat, csak kurvákat, buzeránsokat, hímringyókat. Mögöttük pedig a háttérben álló idősebb korosztály, valamennyien szinte kivétel nélkül cionista zsidók. Egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy ez a társadalmi selejt minden erejével küzd. Ugyanis az életben maradásért küzdenek. Nekik nincs újabb esély, a következő 50 - 100 évben nincs buzulás, nincs a könnyű ribancéletre remény. Ahogy Ukrajna a keletet fogja választani, méghozzá moszkvai központtal, akkor a buziklubbok helyett erkölcsi nevelés, a szivárványos felvonulások helyett növekvő számú házasságok és gyerekvállalás lesz, és az ortodox egyház megerősödése várható. Nem megengedett pedofilizmus lesz, hanem erősen büntetett. Nem füves barlangok lesznek, hanem radikális kábszer ellenes törvények. Ukrajna a választásával nem csak a gazdasági lehetőségeket, hanem az erkölcsi világot is választotta. A sátán zsinagógájának pedig ez a lehető legrosszabb hír. Mert nem fertőzhet értékes fehér ember agyakat, nem lehet zülleszteni az Isten gyermekét csak úgy gond nélkül, és ez neki rettenetesen fáj. Ezért üvöltenek genetikai hulladékai az utcákon. Mert a sarokba szorított patkány támad. Addig, amíg egy kékes egyenruha rá nem tapos.

http://www.hidfo.net/2013/11/26/pedofilok-kurvak-es-buzik-ki-az-utcara

Kínai válasz

Kína újabb választ adott az őt katonailag bekeríteni szándékozó, és körülbástyázó USA ténykedésekre. Peking egyre jobban duzzadó gazdasági és katonai erejét önmagában az USA megfékezni képtelen, szövetségesekre van szüksége. Észak felől Dél-Korea, Keletről Japán, délről a Fülöp Szigetek, tapogatózások Vietnámban, mind az USA körülbástyázásának állomásai. A cél, hogy az USA Csendes-óceáni flottájának kikötő legyenek, és így megfelelő technikával és létszámmal körül bástyázza Kínát.

Kína olyan ütemben fejlődik, hogy ilyen tempóra senki nem számított a világ politikai palettáján. Az a tempó, amit ma Kína diktál, a sorozatos meglepetéseivel, erősen elgondolkodtató. Az ötödik generációs vadászgépet úgy mutatták be, hogy arról még az USA legjobb hírszerzői sem tudtak semmit. Kína saját katonai helikoptert készített, egy régebbi orosz közös fejlesztés alapján, de minden technológiát, melyre szüksége van beszerez. Iránnal is megegyeztek a drón átvizsgálásában, annak idején Szerbiából megszerezték a lelőtt F117 roncsait, a teljes elektronikával együtt, de olyan technológiával is rendelkeznek amelyet egyszerűen megvásároltak, vagy lemásoltak. 

Kína az amerikai kormány szerint 2020-ra olyan tengeri hatalom lesz, amelyet igen komoly előkészületekkel lehet csak féken tartani. Csakhogy a 2020 olyan dátum, amely már most megdőlt, ugyanis Kína olyan ütemben gyártja a legújabb típusú hajókat, hogy szinte követhetetlen mikor mit adnak éppen át, folyamatosan avatják az új és új különböző osztályú járműveket. Megszületett a válasz a tengeri körülbástyázásra is, Kína elkészítette az orosz BEAR szuper-bombázó kínai változatát. Ekkora terhelhetőséggel a repülőről indított atom rakéták minden gond nélkül elérik az USA valamennyi kikötőjét, repülőgép bázisát az egész Csendes-óceáni térségben. Újabb meglepetés, és újabb amerikai felhördülés követte a repülőgép bemutatkozását. Kína megfelelően modern technológiákkal rendelkezik ahhoz, hogy megvédje a levegőben ezeket a gépeket, már műhold elleni fegyvert is teszteltek. Az orosz technológián alapuló, külön erre a célra fejlesztett támadó rakéták pedig fentről indítva sokféle töltetet, közte atom töltetet is képes célba juttatni.

Az Egyesült Államok annak idején kitalálta a fegyverkezési versenyt, a hidegháború fegyvere pedig az volt, hogy mesebeli fegyverei nagy része puszta kitaláció, és ügyes filmtrükk volt. Most hasonló versenyre kényszerül, csakhogy a meséknek már nem dől be senki. Amikor már azt is megkérdőjelezik, hogy az USA egyáltalán eljutott-e a holdra, amikor mindenki tudja, hogy a nemzetközi űrállomás technológiája nagyrészt orosz, a csillagháborús terv pedig bebizonyosodottan elejétől a végéig egy hatalmas trükk volt, mostanra még azt sem hiszik el az Egyesült Államoknak amit kérdez. A csodálatos ijesztő katonai technológiák hatását viszont senki nem látja. Nincs eredmény Afganisztánban, nincs Irakban sem, de máshol sincs. A világ már csak azt hiszi el, amit lát is működni, de sokszor még akkor sem. Sokkal inkább akkor, amikor megjön a kézzelfogható bizonyíték. Olyasmi, mint az orosz győzelem a grúzok felett. Aztán lehet mondogatni, hogy micsoda elavult az orosz katonai felépítés meg technológia, és micsoda jó a nyugati, csak éppen valami hiba csúszott be, mert az eredmény a lényeg. Ezt pedig egyenlőre ezek az államok tudnak felmutatni. Kína például azt, hogy beteljesednek a nyugati félelmek, miszerint Kína nem fog tárgyalgatni, hanem erejére támaszkodva kijelentéseket fog tenni. Az első eset meg is történt. A hét folyamán Peking egyszerűen közölte, Kína szerint itt és itt vannak a tengeri határok, ha valakinek nem tetszik, lehet reklamálni, de senkit sem fog érdekelni. Nyomatékképpen pedig bemutatták az új bombázó gépet, és átadtak néhány új rakétavető hadihajót.

A kínai érdek érvényesítés egyértelműen követi a világra jellemző tendenciát, ami pedig arról szól, hogy nem dumálni kell, hanem cselekedni, és lépni időben. Meg is teszik, méghozzá rohamléptekben.

http://www.hidfo.net/2013/11/25/kinai-valasz

Az Orosz Haditengerészet átvette az első hajófedélzeti MiG-29-eseket

Az Orosz Haditengerészet átvette az első négy, sorozatban gyártott MiG-29K/KUB típusú hajófedélzeti vadászrepülőgépeit. A haditengerészeti flotta állományába két együléses és ugyanennyi kétüléses harci repülőgép került. Oroszország összesen 24 MiG-29K/KUB típusú repülőgépet szerez be, amelyek 2015-ig kerülnek átadásra.

Az orosz védelmi minisztérium 2012 februárjában állapodott meg az Egyesített Repülőgépgyártó Konzorciummal a vadászrepülőgépek vásárlásáról. A MiG-29K/KUB vadászrepülőgépek az Orosz Haditengerészet 279. számú hajófedélzeti repülőezred állományába kerülnek, amely az Admiral Kuznyecov fedélzetén állomásozik.

Napjainkban a hadihajó repülőcsoportját tíz Szu-33 típusú nehéz vadászrepülőgép, valamint két Szu-25UTG csatarepülőgép alkotja. Az új MiG-29-esek a kiöregedő Szu-33-asokat fogják leváltani.

Orosz Világ