Merénylet áldozata lett egy ukrán bíró

Ukrán rendőrségi jelentések szerint ismeretlen fegyveresek agyonlőttek egy bírót, aki korábban több felforgatót is házi őrizetre ítélt a Kijevben kezdődő zavargásokat követően. Alxander Lobodenkot a főváros központi részén, saját otthona mellett támadta meg két fegyveres. Az elkövetők többször hátba lőtték, egyik lövés a gerincét érte. A támadást követően már hiába került a közeli kórház intenzív osztályára, Lobodenko ma hajnali 2 órakor életét vesztette.

A rendőrség által indított eljárás kezdetén azonnal egyértelművé tették, hogy Lobodenko bírói munkája miatti bosszúból elkövetett támadásban vesztette életét. Azt nem lehet tudni, melyik ügy miatt, hiszen az igazságszolgáltatás részeként számos felforgatót ítélt el tavaly óta.

Az egyik legfrissebb eset két Európai Unió párti aktivista elítélése volt, akik megpróbáltak betörni a városháza épületébe egy nagyobb tüntetés alkalmából, kiszabott büntetésük két hónap házi őrizet volt.

A gyilkosságot követően Janukovics elnök rendeletet hozott a bírák és családjaik fokozott védelméről. Az Európai Uniónak semmi sem drága, a fizetett felforgatók gyújtogatásokat, rendőrgyilkosságokat követően atomerőművek felrobbantásával is fenyegetőztek, most pedig a bírói hatalmat próbálják megfélemlíteni.

Alexander Lobodenkonak az igazság töretlen képviselete miatt kellett meghalnia. Munkája során hazáját, a népet szolgálta a bűnözőkkel és fizetett felforgatókkal szemben. A támadás módja a legaljasabb, emberalatti módon elkövetett orvgyilkosság, a támadókban annyi tisztesség nem volt, hogy tettük előtt felfedjék kilétüket, s áldozatuk szemébe nézzenek. Nem is tehették volna ezt meg, hiszen ők is tisztában vannak vele, hogy a hazugságot, a pusztítást, az emberalatti gonoszt képviselik az igazság és rend ellenében. A gonosz pedig el fogja nyerni méltó büntetését. Ha nem a világi igazságszolgáltatástól, majd Isten keze által.

http://www.hidfo.net/2014/02/13/merenylet-aldozata-lett-egy-ukran-biro

Szemétből lettek-szemétté lesznek!

Az új választási szabályozás jelentősen megnehezíti, sőt ellehetetleníti azon külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket. Ez esetben két lehetőség közül választhatnak az érintettek: hazajönnek és a lakóhelyük szerint voksolnak, úgy mintha itthon élnének, vagy pedig az adott külföldi országban a helyi külképviseleten, ami lakóhelyüktől akár többszáz kilométer távolságra is lehet – persze csak ha beférnek. Elég csak a Londonban élő egy-kétszázezernyi magyarra gondolni, akik csupán egyedül a követségen szavazhatnak! És mindenki más a szigetországban, Glasgow-tól, Manchester-ig. Eközben azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de az ország határain kívül élnek, az általuk választott időpontban, szavazatuk postázásával választhatnak. Ez az eljárás diszkrimináló, mert különbséget tesz a külföldön élő, de magyar állampolgárok között. A modern demokráciák egyik alapfeltétele, a választójog egyenlősége megköveteli azt is, hogy a szavazók azonos módon, azonos feltételek között adhassák le voksaikat.
A hosszabb-rövidebb ideig külföldön munkát vállalók vagy tanulók száma pontosan nem ismert, de annyi bizonyos, hogy nagyságrendileg több százezer állampolgárnak lehetetlenítik el, hogy éljen alapvető demokratikus jogával. Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így aztán a kormánypártok politikai érdekét sejthetjük mögötte. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását bürokratikus eszközökkel megnehezítik.
Ráadásul eddig a külképviseletek sincsenek a helyzet magaslatán: az amerikai kontinensen élőket például félretájékoztatták a szavazás időpontját illetően, mivel ott az idő eltolódás miatt április 6-a helyett április 5-én szavazhatnak.

Határon túli magyarok vs. kivándoroltak
A tartósan külföldön élő magyar állampolgárok (akik száma egyre magasabb) más megítélés alá esnek. Bár regisztrálni ők is tudnak levélben és elektronikusan is, a jelenlegi szabályok szerint voksolni csak személyesen tudnak majd.
Ez már csak azért is érdekes, mivel a határon túliak számára a levélben történő szavazás lehetősége (az azt övező kritikai hangok ellenére) továbbra is adott. Annak viszont, aki külföldön él és dolgozik nem lesz más lehetősége, mint “elbattyogni” az illetékes külképviseletre, amely akár több száz kilométer távolságra is lehet.
Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így a racionalitás azt diktálja, hogy a már amúgy is jobbra lejtő választási rendszer továbbcsiszolásával még pár fokot kívánnak dönteni a pályán. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását bürokratikus eszközökkel megnehezítik.
Tény és való, hogy az elmúlt időszakban kivándorolni kényszerültek százezrei nem biztos, hogy a jelenlegi kormánypártokra adná le a voksát – legtöbbjük inkább gazdasági menekült. Ezért aztán inkább elveszik a kedvüket a szavazgatástól.
A kivándoroltak kálváriája
Azok a külföldön élők, akiknek van itthon lakcímük, a tartózkodási helyüknek megfelelő ország külképviseletén szavazhatnak. Ehhez a külképviseleti névjegyzékbe kell regisztrálniuk március 29-ig személyesen, postán vagy online. A valasztas.hu-n „Külképviseleti névjegyzékbe vételhez kapcsolódó kérelem” linknél lehet regisztrálni. Majd ezt követően, ha minden rendben van, értesítik a honpolgárt a sikeres vagy sikertelen jelentkezéstől. Már most felröppentek a pletykák arról, hogy az online felületen való regisztráció jelenti az újabb kálváriát, sokaknak a beazonosításuk sikeressége ellenére formai hibákra hivatkozva utasítják el a jelentkezést. Nem kell feltétlenül rosszmájúnak lenni ahhoz, hogy itt egy újabb bürokratikus akadálypálya felállítását vizionáljunk. Ha valami csoda folytán mégis sikeresen átverekedte az illető magát a regisztráción, akkor már „csak” a helyi ország külképviseletére kell elutazni.
Képzeljük el ugyanezt a határon túliaknál, akiknek szintén egy adott helyre kellene utazniuk az egy országban élőknek. Elég értelmetlenül hangzik, ugye? Semmi nem indokolja a két szavazó csoport közötti megkülönböztetést. Elemzők szerint a külföldi magyarok szavazatai összességében sem jelentenek többet 1-2 mandátumnál. Nehéz belátni tehát, hogy az itthoni lakcímmel rendelkező külföldön élő választópolgároknak miért kell így megnehezíteni a szavazását, amikor nyugodtan szavazhatnának a Magyarországon lakcímmel nem rendelkezőkhöz hasonlóan. Persze tudjuk az okot. Míg a határon túl frissen állampolgárságot szerzettek túlnyomó többsége a Fideszre szavazna, ez a kivándoroltakra egyáltalán nem igaz. Mindez a választási szabályokkal való durva, az ellenzéket sújtó játék.
Eddig 150 ezren regisztráltak a félmillió kettős állampolgár közül
Ahogy az várható volt a ciklus végére összejött az 500 ezer új állampolgár, akik közül eddig 150 ezer jelezte, hogy részt vesz a voksoláson. Ahogy a honosítás során itt is megfigyelhető, hogy a Romániából és Szerbiából adták le legtöbben a kérelmüket, míg máshol meglehetősen csekély az érdeklődés.
“Regisztrálni 2013. augusztus 1-től levélben, novembertől azonban már elektronikus úton is lehet. Ehhez érvényes magyar személyi azonosító, érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány szükséges. A kérelmeket a Nemzeti Választási Iroda bírálja el. A regisztráció tíz évig érvényes, és automatikusan meghosszabbodik, ha valaki részt vesz egy választáson, vagy ha az adatait frissíti, módosítja.”
Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy a szomszédos Szlovákiában és Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, így onnan nem is érkezhet számottevő szavazat.

(tenytar)

Gazdák tüntettek a földmutyi ellen Debrecenben

Ismét demonstráltak a gazdák a Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP) érintő földhaszonbérleti szerződések ellen. A tüntetők ezúttal az igazgatóság debreceni épülete elé vonultak. A nemzeti park földbérleteit korábban mind az MSZP, mind az LMP kifogásolta, a két ellenzéki párt vizsgálatot követelt. A zöldpárti Lengyel Szilvia tavaly szeptemberben azt állította, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. több vezetője egy nagyobb földterületet nyert. Az országgyűlési képviselő bejelentette: a nonprofit kft. igazgatóhelyettesének, Bodnár Dánielnek a cége 275,7 hektárhoz, míg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Hajdú-Bihar megyei vezetője, Ónodiné Demeter Éva 350 hektárhoz jutott.

A gazdák januárban előbb levélben tiltakoztak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél, majd Berettyóújfaluban útlezárással tüntettek, később Tiszafüreden is akadályozták a forgalmat.
Orbán Viktor miniszterelnök január végén felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy vizsgálja meg, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződések ügyében, történtek-e szabálytalanságok, jogsértések.

A gazdák azt is kifogásolják, hogy ha elhúzódik, akkor letelik a harmincnapos szerződéskötési határidő, és akkor újabb pályázatokat kell kiírni, ami egy év kiesést jelent a gazdáknak.
A csütörtökön demonstrálók transzparenseikkel többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a földbérlet-pályázatok eredményeképpen míg 476 állat legelő nélkül marad, addig 8 tehén kap 170 hektárnyi legelőt.

(HVG)

Emberi fejek, sütve, kiszámlázva

A Nigéria déli részén lévő Anambra állam hatóságai bezártak egy éttermet, amelyben emberi húsból készült ételeket szolgáltak föl, - a sült emberi fejek még a menüben is szerepeltek. A kiérkező rendőrök az étteremben 2 fóliába csavart emberi fejet foglaltak le.

A rendőrséghez egy helyi lelkész fordult, akinek az étteremben elfogyasztott ebéd után váratlanul nagy számlát hoztak. Amikor a lelkész megkérdezte, miért volt ilyen drága az étel, azt válaszolták, hogy emberi húst fogyasztott.

Az Európai Unió nyomására Magyarország továbbra is "befogadó ország" a kannibálok számára. Évente több ezer nigériai menekült érkezik az országba, részben a kormány támogatásával, részben illegálisan, mivel hazánk EU tagsága miatt a határellenőrzés (hiánya) ezt lehetővé teszi.

Legjobb példa arra, hogy a "multi-kulti" elfogadásával nem tolerancia és ehhez hasonló dolgok kerülnek előtérbe, hanem a fehér ember tálcán kínálja saját fejét a tájidegen, inváziós fajok számára.

http://www.hidfo.net/2014/02/13/emberi-fejek-sutve-kiszamlazva

Maunika Csillagszem(eit) csak a marhák csipik. De azok nagyon!

Megyeszerte sokaknak okoznak bosszúságot más kutyái. Gyakori, hogy kóborló ebek behatolnak idegen kertekbe, ahol nemegyszer kárt is okoznak. Bevett szokás, hogy hasonló esetben az állatvédőktől várják a megoldást, és nehezményezik, ha ők vonakodnak intézkedni. Vajon jogosan vitetnék el mondjuk a szomszéd ebét a dühös lakók?
– Nem tudom, kihez fordulhatnék a problémámmal – kereste meg lapunkat egy elkeseredett zagyvarékasi hölgy nemrég. – A szemben lévő háznál nincs kerítés, de van öt–hat kutyájuk, melyek szabadon járnak-kelnek. Különösen egy fehér kutya okoz sok bosszúságot, rendszeresen bejár a portánkra, átmászik a százhetven centis kerítésen is, szétrágja a léceket, volt már, hogy a csengőt is leszaggatta. Az első udvarukra kijár néhány baromfi, a mi kutyáink nem bántják, ez a fehér viszont szétszedi a szárnyasokat. Többször is megesett már, hogy reggel csak tollakat találtuk. Éjjel is gyakran ébredünk vad kutyaugatásra, nem győzünk kiugrálni az ágyból, mert nem tudhatjuk, ember jár-e be a kertben, vagy csak a szemben lévő csahosok. Se a férjem, se én nem vagyunk egészségesek, nem tudunk folyton utánuk szaladgálni, és még nyugtunk sincs! Már évek óta küszködünk ezzel a helyzettel. Próbáltam állatvédőkkel beszélni, hogy jöjjenek és szedjék össze a kutyákat, de elutasítottak, mondván, hogy ők nem foglalkoznak ilyen ügyekkel. Persze, ha kutyán kell segíteni, rögtön mozdulnak, de ki védi az emberek érdekeit? Nemrég beszéltem a jegyzővel is. Úgy érzem, senki se foglakozik a problémánkkal – tette hozzá a hölgy, akinek az esete egyáltalán nem számít egyedinek.
– A szóban forgó hölgy valóban megkeresett nemrégiben – mondta Jenesné Paróczai Erika, Zagyvarékas jegyzője. – Elkérte az állatvédők elérhetőségét. Nem folyamodott birtokvédelemért, ami a hivatalos eljárás megindításához szükséges, konkrétumok nélkül viszont nem tudunk intézkedni.
A jegyzőasszony elmondta, azt is megérti, ha nem akarja a hölgy kiadásokba verni magát, hiszen az eljárás illetékköteles, és nem is garantálható a végleges megoldás. Azt azonban megígérte, kiküldi a közterület-felügyelőket, nézzenek utána a helyzetnek.

– Gyakoriak az ehhez hasonló esetek, általános problémáról van szó – árulta el Abonyi Mónika, a szolnoki Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány elnöke. – De ennél cifrább helyzetekkel is találkozunk. Bevett szokás, hogy az érintettek le akarják tudni a problémát azzal, hogy szólnak az állatvédőknek, aztán elvárják, hogy intézkedjünk. Pedig ez a jegyző hatásköre lenne. Ha a más kutyája bejár a portára, az birtokháborítás, eszerint kell eljárni. Azt tapasztaljuk, hogy gyakran még a jegyzők sincsenek tisztában a hatáskörükkel. Ha a helyzet indokolja, a jegyzőnek kell felvennie a kapcsolatot az állatvédelmi szervekkel vagy a gyepmesterrel. Más kutyáját egyébként sem hozhatjuk el csak úgy. Ez egy meglehetősen összetett, bonyolult probléma.
– Az állatvédők csak akkor léphetnek, ha azt tapasztalják, hogy nem megfelelő körülmények között tartják az állatot vagy állatkínzás történik – erősítette meg dr. Kókai Gábor ügyvéd. – Sok eszközük nincs, hogy intézkedjenek, legfeljebb feljelentést tehetnek. Fontos tudni, hogy ők hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.
Na de akkor mi a teendő, ha nem szeretnénk, hogy más kutyái a portánkon garázdálkodjanak?
– Ha egy évnél rövidebb ideje áll fenn a probléma, a jegyzőhöz kell fordulni birtokvédelemért, egy éven túli esetben közvetlenül a bírósághoz is lehet – magyarázta dr. Kókai Gábor. – A jegyző is eltilthatja a kutyák tulajdonosát a birtoksértő magatartástól, kötelezheti például kerítés építésére. Az nem lehet akadály, ha a tulajdonos nem ismeri el, hogy a kutyák az övéi, mivel le kell folytatni egy bizonyítási eljárást, melynek során a nap bármely szakaszában kimehetnek ellenőrizni, akár többször is. Ez alapján hoz a jegyző határozatot. Ha nem értenek egyet vele, mindkét fél kérhet bírósági felülvizsgálatot – tette hozzá a szakember.
(szoljon)

Kína azt állítja, az USA biológiai fegyverekhez gyűjt kínai, európai és arab géneket

Egy kínai katonai újság, a China National Defence szerint amerikai tudósok kínai etnikumú személyek génjeit gyűjthetik genetikailag célzott biológiai fegyverek kifejlesztésére.

Az 1975-ben életbelépett Biológiai és Toxikus Fegyverszüneti megállapodás ellenére számos ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael is, folytatja a biológiai fegyverek kifejlesztését célzó programokat, írja a lap.

Információik szerint az Egyesült Államok egy titkos projekt keretében olyan genetikai fegyvert fejleszt, ami kínai, fehér európai és arab személyek génjeivel kísérletezik. Sokan úgy gondolják, hogy számos nem katonai szervezet is részt vesz az amerikai génháború projektben, annak reményében, hogy olyan gyógyszereket és élelmiszereket fejlesszenek ki, amelyek megváltoztathatják a célcsoportok génszerkezetét, teszi hozzá a lap.

A cikk arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok már számos genetikai fegyverrel rendelkezik, például olyan formában, hogy egy Afrikából vagy a közel-keletről származó vírust juttatnak be mondjuk a borászatnál alkalmazott élesztőbe különböző betegségek elterjesztéséhez. Oroszországról is úgy gondolják, hogy a genetika segítségével fejleszt egy új anthrax (lépfene) jellegű toxin variánst, ami ellenáll az antibiotikumoknak, míg Izraelről az a hír járja, hogy az arabok számára veszélyes, de a zsidó származásúakra ártalmatlan genetikai fegyver kifejlesztésén dolgozik.

Ezek az országok komoly forrásokat biztosítanak a génkutatás számára, mert a genetikai fegyverek nemcsak hatékonyak, de költségtakarékosak is, ha tömeges mészárlásról van szó, áll a cikkben. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok hozzávetőleg 5 millió dollárból képes felépíteni a genetikai fegyverek tárolására alkalmas létesítményt, míg ugyanez atomfegyverek esetében 5 milliárd dollárba kerülne. Az Ebola vagy mondjuk a HIV vírus fegyverré alakításával az egész emberiséget elpusztíthatják.

A genetikai fegyvereket sok más módon is bevethetik. Például baktérium vagy vírushordozó rovarokat és mikroorganizmusokat engedhetnek ki a szabadba, a folyóvizekbe, a városokban vagy tömegközlekedési hálózatokban.

A genetikai fegyvereket sokkal nehezebb kimutatni és sok esetben csak a készítő rendelkezik a genetikai „kódhoz” tartozó kulccsal, ami megnehezíti az esetleges ellenszerek kifejlesztését. A hagyományos fegyverekkel összehasonlítva a genetikai fegyverek sokkal nagyobb pszichológiai kárt okozhatnak a célcsoportban.

A biotechnológia rendkívül gyors fejlődésével ezek a fegyverek sajnos egyre nagyobb és valós veszélyt jelentenek az emberiségre nézve.

Forrás: wantchinatimes.com

1945. február 13. Budapest

A németek nem adták Budapestet. Erős német nyomásra a nyilas vezetés 1944. novemberében elrendelte Budapest minden áron történő megvédését a szovjetekkel szemben. A nácik számára létfontosságú volt, hogy a Vörös Hadsereg ne jusson el a Dunántúlra, az úgynevezett Alpesi Erőd előterébe. Mindenáron meg akarták tartani a zalai olajmezőket, és ez a terület volt továbbá a balkáni német erők visszavonulási útvonala.

A védelmet a németek saját kezükbe vették, elkerülve a számukra felesleges vitákat a magyar vezérkarral. A szovjet vezetés nem tervezett ostromot, gyors, a német villámháborús offenzívákra emlékeztető támadással, menetből szerették volna elfoglalni Budapestet. Nem így történt: csaknem kéthavi, elkeseredett harc kezdődött a magyar fővárosért. A várost nem ürítették ki, december 24-én délelőtt, amikor az ostromgyűrű már majdnem bezárult, a budapestiek karácsonyi bevásárlásaikat intézték.

Február 11-én a csata végleg eldőlt, 12-én a védők maradványai kapituláltak, de a még ellenálló támpontok felszámolása, főként a vár és a Duna között, 13-án fejeződött be. A kitört és szétszóródott katonák utáni hajtóvadászat 16-áig tartott.

Nem egészen három hónappal később Berlin is elesett-Németország pedig kapitulált.

Volt értelme Budapest elpusztitásának?

http://balrad.wordpress.com/2014/02/13/1945-februar-13-budapest/

Wildenbruch gyávaságán még az oroszok is megütköztek

- A Kitörés hadműveletet “vezető” német főparancsnok “helytállásáról” írott helyszíni feljegyzések, – egy szovjet haditudósító naplója alapján -

1. Bevezető

- Budapest 1944. február 11-13. -

Karl Pfeffer-Wildenbruch immár ranjelzés nélkül

1944-45 telén, a Szovjet hadsereg 2-3. Ukrán frontjának támadásával szemben, – a Budapestet védő német és magyar egységek főparancsnoka: Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer (vezérezredes) volt. Eredeti foglalkozását nézve rendőr, így meglehetősen szerény katonai tapasztalatokkal rendelkezett.

Pest, majd a budai városrész legnagyobb részének elvesztése után, amikor a védelem már reménytelennek tűnt, – a lőszer és az élelmiszer, a gyógyszer is fogytán volt, – a védelem főparancsnoka: Karl Pfeffer-Wildenbruch, február 11-én, 17 óra 50. perckor, a következő üzenetet küldte a német parancsnokságnak:

“Február 11-én a sötétedés beálltával kitörök. Kérek felvételt Szomor-Máriahalom térségében.” – És, mivel Hitler kifejezett parancsa ellenére cselekedett, mely parancs a végsőkig való kitartásról szólt, – Wildenbruch összetörte a rádiót, nehogy parancsban megtiltsák neki a kitörést.

19.45-kor Wildenbruch visszavonhatatlanul kiadta a parancsot a hadműveletre. 20 órakor elindult az első hullám, majd azt követte a többi.

A vezetők azonban külön utat választottak. Pfeffer-Wildenbruch és a vele tartó tisztek, -leszálltak a föld alá…

2. Civil kabátot viselt az egyenruha fölött, amikor elfogták…

Az alábbiakban pedig Pavel Luknyickij kapitány, a TASSZ helyszíni haditudósítójának feljegyzéseiből olvashatunk részleteket, – változtatás nélkül:

“Ebben a fejezetben a Buda elfoglalása perceiben írt feljegyzéseimet közlöm, abban a reményben, hogy fontos és érdekes dokumentumok, hiszen eredeti impresszióimat vetem papírra…

Február 13-án éjszaka. – Idézem, a Front törzséhez befutott hadijelentéseket:

“Február 11-én 22 órakor, miután Pfeffer-Wildenbruch parancsot adott hadosztályainak (a kitörésre), ő maga törzstisztjeinek csoportjával 400 katona védelme alatt, a vízlevezető csatornában próbált kijutni a királyi várból a Ludovika katonaiskola körzetébe, (1138. jelzésű tömb), ahol találkoznia kellett volna a gyűrűből kitört egységeivel. A csatornából kilépő csoportra alegységünk tüzelt, ennek következtében a csoport kénytelen volt 12-én 7 óráig más kivezető utat keresni…”

A törzshöz sorra futnak be az értesítések. S a részletek helyesbítése most következik:

“A vezérezredes (pontosabban SS Obergruppenführer), Pfeffer Wildenbruch maga nem vett részt a kitörésben. Gyáván cserben hagyva az alája rendelt csapatokat, a német törzs tábornokainak és tisztjeinek csoportjával 400 katona védelme alatt, elindult a királyi várból a Ludovika iskola körzetébe, azaz 4 kilométernyire haladt előre a csatornában…

Miután ekkora távolságot tett meg a szennyvízelvezető csatornában, az említett helyen előbújt, minthogy azonban lövészeink géppisztolytűzzel fogadták, visszabújt a csatornába és más kijáratot keresett a föld alatti hálózatban.

Végre talált egy tisztítónyílást, ahol feljött a föld felszínére – a Budakeszi úton, – s itt az egyik házban üldögélt a törzsével, valamint megmaradt embereivel ma reggel 7 óráig, amikor katonáink fölfedezték.

Rövid közelharc után, melynek során számos német elesett, törzsével és életben maradt katonáival együtt megadta magát.”

Galperin gárdaalezredes parancsnoksága alatt álló 297. szovjet lövészhadosztály politikai osztályvezetőjének jelentéséből:

…”Február 12-én… az egyik házba (Budakeszi út 118. lakótömb) betelepedett 120 főnyi német csoport tüzelt ránk. Ezt a házat a hadosztályunk vegyi századához és felderítő századához tartozó harcosok… csoportja támadta.

A házért vívott csata során az ellenséghez küldtünk egy németül tudó magyar civilt azzal a felhívással, hogy adják meg magukat. Az ultimátum alátámasztása végett a házzal szemben felállítottuk 45 milliméteres lövegünket, melyet M.U. Zargojan főhadnagy irányított. A házból azt válaszolták, hogy az alábbi feltételek mellett adják meg magukat:

a/ biztosítsuk az életüket;

b/ legalább őrnagyi rangban levő szovjet tiszt vegye át őket.

Az ugyanott tartózkodó Szkripkin őrnagy, a hadosztály vegyi szolgálatának a parancsnoka, egy papírdarabra tintával mártott ujjával ráírta, hogy ő a Vörös Hadsereg őrnagya, kész őket átvenni…

A kihallgatás alkalmával kiderült, hogy itt tartózkodik Pfeffer tábornok, meg a törzskara. Személyesen hallgattam ki ezt a csoportot. Ebben az időpontban a csata föntebb felsorolt részleteit még nem ismertem.

Hogy a foglyok mielőbb eljussanak a hadtesthez, az én személygépkocsimon, (az egyetlen kocsi a helyszínen), Peszkov kapitánynak, a politikai osztály instruktorának a kíséretében küldtem a hadtesthez Pfeffer vezérezredest és törzsfőnökét…”

A törzs hadműveleti osztályának és hírszerző osztályának munkatársai között vagyok. Szenvedélyesen tárgyaljuk a híreket. Néhány kommentár:

- Nem tartott a katonáival a gazember, szóval neki drága az élete!

- Épp mostanában tüntették ki: tölgyfakoszorú, lovagkereszt. 30 kitüntetése van!

- Pfeffernek 30 érdemrendje van? Civil kabátot viselt az egyenruha fölött, amikor elfogták!… Tölgyfalevelek, lovagkereszt!… 67 éves!… Hát így sikerült a kitörésük!

- Bűzlött a csatornától! Nem lehetett közel menni hozzá!

Azok, akik látták, amikor tetőtől talpig mocskosan és visszataszító bűzt árasztva beült a tisztünk által rendelkezésére bocsájtott dzsipbe, sohasem fogják elfelejteni a látványt…

Kalinyin ezredes (a hírszerző osztály parancsnokhelyettese):

“Egy magyar tábornok közölte velünk: Pfeffer-Wildenbruch aláírásával rendelkezést kaptak az egységek parancsnokai, a zászlóaljparancsnokig bezárólag, a parlamenterek lelövésére…”

Meteorológiai jelentés:

“Felhős idő, 8-10-es sűrűségű köd, havazás és eső. A hőmérséklet 0-tól + 4 fokig. A Dunán jégzajlás. A Garamon olvadás. A kövezetlen utakon az előrehaladás nehéz…”

3. Emlékezés minden áldozatra

Eddig Luknyickij kapitány följegyzései a naplójából. De van még ebben a naplóban jónéhány olyan szokatlan információ, – melyeket manapság valahogy nem propagál sem a hivatalos, sem a liberális, sem pedig a nemzeti radikális média. – Bizony olyan dolgokra is fényt derít, – amire az átlag, a történelemben kevésbé járatos ember, csak kapkodja a fejét. Idővel ezeket is nyilvánosságra hozzuk.

Mindenesetre a mai estén, – február 13-án, amikor befejeződtek a harcok a magyar fővárosban, azért felvetődik néhány kérdés:

Érdekes módon, a Budapest ostromában és kitörésben elesett orosz katonákról nem nagyon emlékeznek meg mostanában Magyarországon. Tisztelet a kivételnek. Azt a kérdést pedig ezzel kapcsolat föltenni, hogy mit kerestek a szovjetek Budapesten? – teljesen fölösleges. – Mert arra csak egy másik kérdés lehet a válasz; – előzőleg a magyarok mit kerestek a Don-Kanyarban? – Vagy a németek Moszkva alatt és Sztálingrádban, vagy a Kaukázusban?

A Szovjetunió nem kezdeményezte ezt a háborút, – viszont befejezte. Több, mint 20 millió áldozattal. – Többel, mint bármely európai nemzet.

És, ha már az oroszok állítottak emlékművet a magyar áldozatoknak a Donnál, a magyar katonai temetőben, – ugyanez kijár az oroszoknak is a Dunánál.

Mi viszont emlékezünk mindenkire, aki ott volt akkor Budapesten 1944-45 telének vad Apokalipszisében.

A halott katonák már nem ellenségei egymásnak, – csak az értelmetlen Második Világháború áldozatai csupán. Szó szerint is nyugodjanak békében!

De legfőképpen emlékezünk a civil áldozatokra – az idősekre, az édesanyákra, a feleségekre, a kisgyermekekre, – a totális háború ártatlan áldozataira. Mind Budapesten, mind Drezdában, mind Leningrádban, Sztálingrádban, – vagy Hirosimában és Nagaszakiban.

Ám az áldozatokra való emlékezésen túl, – be kell most már fejeződnie a behegedt sebek örökös feltépésének. A Második Világháborúnak immár 69 éve vége. 2014. február 14-én legyen végre béke.

Források: Pavel Luknyickij: Magyar Napló/1944. november, 1945. április – Mountain.ru – Korunk.org

Szabad Riport / Fort András