Obama rossz időpontban kuncsorgott Szaúd-Arábiában

Az amerikai elnök március 28-án érkezett Szaúd-Arábiába, ahol találkozott Abdullah királlyal és megpróbálta tető alá hozni a szaúdi olajárak csökkentését, hogy ezzel az intézkedéssel az oroszok is haszonló lépésre kényszerüljenek. A terv szerint három területen készítettek volna elő bosszút az oroszok ellen:

1, Szíriában fokozzák a nyomást, persze szaúdi pénzen,
2, Szaúd-Arábia támogatja anyagiakkal a kijevi illegitim kormányt,
3, Szaúd-Arábia jelentős szerepet kellene játszon az olaj- és gázárak csökkentésében, hogy ezzel csapást mérhessenek az orosz költségvetésre.

A probléma ezzel ott van, hogy ha jól megnézzük a listát, amerika nem óhajt ebben ötletgazda pozíción kívül más szerepet vállalni. Vajon meddig hagyja még magát Szaúd-Arábia az állítólagos amerikai katonai védelemért cserébe zsigerelni?

Azonban amivel Obama nem számolt, az az, hogy Abdullah kirány beteg, méghozzá igen súlyosan. A találkozóról igen kevés kép készült a nyilvánosság számára, mert a király folyamatosan használta az oxigén maszkot, mert már olyan nehezen lélegzik. Emiatt jelenleg a szaúdi vezetés éppen arról vitatkozik zárt ajtók mögött, hogy ki legyen az új király, és nem igazán tekintik Obama és a Krím problémáját kiemelt fontosságúnak. Természetesen ez a helyzet azzal járt, hogy Obama nem maradhatott kettesben a királlyal, hiszen bármikor súlyos baja lehet, és emiatt állandó volt az orvosi jelenlét. Ha már az orvosi jelenlét állandó, akkor ugye a rokonok is beleférnek egy ilyen tárgyalásba, nemde? Ha meg már a rokonok ott vannak, akkor engedjünk be egy-két fotóst és kamerást is. Meglátásunk szerint diplomáciailag ez a helyzet pöttyet megalázó lehetett.

A találkozóról készült kevés kép egyike. Látható, hogy a királyt egy pillanatra se hagyták magára, így a négyszemközti nyomásgyakorlás elmaradt. Jobb felső sarokban láthatóak a kamerások, akik a királyi család olyan tagjai számára örökítik meg a találkozót, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak jelen lenni.

Mielőtt szemünk csordultig telne könnyel az uralkodó betegségének hírére, ne felejtsük el, hogy Abdullah király, Szaúd-Arábia uralkodója felelős ~150.000 szír ember haláláért. Ő volt az, aki pénzt és erőforrásokat nem kímélve amerikai barátai kérésére fegyverrel és kiképzőtáborokkal támogatta a szír terroristákat, természetesen busás haszon reményében. Nem csodáljuk, hogy az egészsége is ráment a szír terrorháborúra, mert a több milliárd fegyverbe és emberbe fektetett olajdollár nem fog már soha sem megtérülni. A szíriai háború eldőlni látszik, ahogy a krími helyzet már eldőlt, és Kelet-ukrajna még csak most jön.

http://www.hidfo.net/2014/04/03/obama-rossz-idopontban-kuncsorgott-szaud-arabiaban

Pályázati rendszerek: Miért nem lesz növekedés az EU-pénzekből?

A 2004-es EU-csatlakozásunk óta közel 10 000 milliárd forintnyi uniós támogatást nyelt el a magyar gazdaság. (Jó, ha tudjuk, ennek nagyjából harmadát a magyar adófizetők adták össze.) Irdatlan összeg, a tavaly megtermelt GDP több mint harmada. És a magyar gazdaság mégsem növekszik, gyakorlatilag a 2007-es szinten stagnál. Az Európai Unió adófizetőinek pénzét feneketlen kútba öntik. Ezért a felelősség nem csupán a magyar kormányokat terheli, hanem a pénzt folyósító Európai Bizottságot is.

Az uniós támogatások elosztására kitalált, és a Bizottság által jóváhagyott pályázati rendszer ugyanis teljesen idegen a piacgazdaság szellemétől, nemcsak a korrupció melegágya, hanem annak is mintapéldája, amit Daron Acemoglu és James A. Robinson a „Miért buknak el a nemzetek – A hatalom, a jólét és a szegénység eredete” c. remek könyvükben olyan „extractive” (kizsákmányoló) gazdasági intézményként definiálnak, amely gátolja a gazdasági növekedés és a jólét forrásának, az innovációknak a terjedését és megvalósulását. A történelem nem ismer példát arra, hogy a vissza nem térítendő támogatások központi osztogatása hosszabb távon hatékonyabbnak bizonyult volna az erőforrások piaci allokációjánál. Ha az állami hivatalnokok mások pénzét (és nem a magukét) osztják szét azok között, akiknek azt nem kell visszafizetniük, akkor előbb vagy utóbb törvényszerűen a „mi kutyánk kölykei” és/vagy azok részesülnek így vagy úgy előnyben, akik a legtöbbet adják vissza.

Különösen ott (mint például Magyarországon), ahol, az amerikai szerzőpáros kifejezésével élve, a hatalom nem igazán plurálisan oszlik meg, a politikai intézményrendszer nem „inkluzív” (befogadó), hanem kizsákmányoló. A rendszerváltás nem hozta el a liberális piacgazdaságra épülő demokratikus modell kiteljesedését. Ehelyett a demokrácia díszlete mögött, a kádári struktúrák romjaira a politikai elit olyan modellt épített fel, amelyet a hipokrita parazitizmus címkéjével lehet a legplasztikusabban jellemezni. A politikai osztály egymással hol vetélkedő, hol kiegyező és együttműködő, de egyaránt képmutató élősdi csoportjai nem a piaci verseny, a hatékonyság, hanem a hatalmi beágyazottság szempontjai szerint irányítják a tőkeallokációt. Így válnak szemérmetlenül túlárazottá a közbeszerzések, a legkézenfekvőbb bizonyítékát adva a képmutató élősdiség valódi természetének. A közbeszerzések intézménye, amelyet azért találtak ki az „inkluzív” berendezkedésű társadalmakban, hogy az állam – a közérdeknek megfelelően – a potenciális beszállítók és kivitelezők versenyre kényszerítésével a legkedvezőbb feltételek mellett tudjon közcélú beruházásokat megvalósítani, árukat és szolgáltatásokat vásárolni, az kizsákmányoló jellegű intézményrendszert kiteljesítő rezsimekben eredeti rendeltetésének karikatúrájaként a gátlástalan lopás szinonimájává válik.

A túlárazottság mellett további súlyos problémája a vissza nem térítendő támogatásokért folyó küzdelemnek az, hogy a piaci koordináció helyébe lépő state capture (államilag vezérelt korrupció) törvényszerűen túl-kapacitásokba torkolló presztízsberuházásokban nyilvánul meg (felesleges fürdők, hidak, viaduktok, alagutak, metróállomások, stadionok stb.). Az ezek eredményeként létrejött objektumok fenntartása pedig folyamatosan további adóforintokat emészt fel, pótlólagos forrásokat biztosítva a hipokrita parazitizmus számára. Az élősdi kizsákmányolás nemcsak a beruházásnak, hanem a működtetésnek is a legfőbb vezérlőelve.

Arra, hogy az uniós támogatások osztogatására alapozott programok az „extractive” jellegű társadalmakban hogyan torkollanak törvényszerűen pénzpocsékolásba, arra jó példát szolgáltatnak a hatalmas mennyiségű közpénzt (nemcsak uniós pénzeket, hanem például a kibocsátási kvóta értékesítéséből származó állami bevételeket is) felemésztő, az energiaracionalizálást és a megújuló energia hasznosítását célzó programok, amelyek nemzetgazdasági szinten több kárt okoznak, mint hasznot. Nemcsak arról van szó, hogy a forrásokat egyszerűen átcsatornázzák a direkt erre a célra létrehozott baráti cégekbe, amelyek aztán a támogatásokat kérdéses hatékonysággal, vagy egyáltalán nem tudják hasznosítani. Hanem arról is, hogy például a panelfelújítási programban az alkalmazott szigetelési technika a lehetőségekhez képest alig eredményez megtakarítást a rezsiköltségekben, szellőzés hiányában a falak bepenészednek, a tűzveszélyesség pedig fokozódik.

Nem a technológiákat gyártók versenyeznek, hogy megbízáshoz juthassanak, hanem az ingatlantulajdonosok, hogy támogatást kaphassanak. A támogatáshoz pedig kapcsoltan jár az „akkreditált” kivitelező és a technológia is. Pedig a panelépületek (sőt más ingatlanok) energiahatékony felújítása a magyar gazdaság húzóágazata lehetne. De éppen a támogatási rendszer akadályozza meg azt, hogy az lehessen. Léteznek már olyan technológiák, amelyek eredményeként az energiaköltségeknek akár nyolcvan százalékát is meg lehetne takarítani. Az ingatlantulajdonosok érdekeltek lennének abban, hogy a megtakarítás egy részének terhére (az „inkluzív” rendszerekben magától értetődő módon, állami támogatás nélkül is létező) hosszú futamidejű, alacsony kamatozású hiteleket vegyenek fel, és ne támogatásért folyamodjanak. A bankok egy új és biztonságos hitelterméket fejleszthetnek ki, végre újra hitelezhetnének.

Az ingatlantulajdonosok (és a bank) legfőbb érdeke az lenne, hogy a legjobb áron a leghatékonyabban felújító kivitelezőt válasszák ki. A kivitelezők pedig kemény versenyre szorítanák a technológiai beszállítókat, akik rákényszerülnének arra, hogy folyamatos innovációval újabb és újabb piacképes megoldásokkal álljanak elő. Így állna helyre az egészséges értéklánc, amelynek eredményeként érezhetően nőne a GDP (a jólét), számtalan új munkahely teremtődne, az építőipar végre stabil és rendezett finanszírozású környezetben fejlődhetne, miközben a lakossági energiafogyasztás mennyisége és szerkezete is kedvezően alakulna, azaz, a rezsiköltségek hosszú távon is fenntartható módon optimális szintre csökkennének. Kizsákmányoló környezetben azonban nincsenek alacsony kamatozású piaci hitelek (a képmutató élősdi államot csak magas kamatfelárral finanszírozzák), ráadásul a hatalmi szóval kikényszerített rezsicsökkentés az energiahatékony épületfelújítások iránti érdekeltséget is lenullázza.

A kizsákmányoló berendezkedésű társadalmakban a politikai elit akadályozza az innovációk elterjedését, mivel azok eredményeként a régi romjain új struktúrák jönnek létre, és ezek azzal a veszéllyel járnak, hogy a hipokrita parazitizmus csapjai elzáródhatnak.

Jól példázza mindezt az, ami a magyar hulladékgazdálkodásban végbemegy. Még mindig épülhetnek a nemcsak a túlárazottság miatt elképesztően drága hulladéklerakók (ráadásul az Európai Unió finanszírozásával!), miközben az „inkluzív” berendezkedésű tagországokban már egyetlen gramm szemét sem kerül lerakóba: vagy anyagában újrahasznosítják, vagy elégetve energiát termelnek belőle. Paradigmaváltás megy végbe, amelynek lényege, hogy a hulladék nem szemét, hanem értékes alapanyag. Ami eddig súlyos veszélyt jelentett a környezetre, az nemzetgazdasági szinten is komoly hozadékkal bíró, vonzó üzleti lehetőséggé válik.

Bár számos magyar innováció áll rendelkezésre, hogy a paradigmaváltás nálunk is megtörténhessen, a lerakók működtetésének kötelezettsége ezt gátolja, sőt, hosszú időre blokkolni is fogja. Ugyanis ha nem teljesülnek az előírt és szerződésben vállalt működtetési feltételek (és erre a szemétdíjnak a rezsicsökkentési kampányba történő beemelésével minden esély megvan), akkor az uniós támogatásokat vissza kell fizetni. Hacsak nem győz az ebben az ügyben az álszentség Csomolungmáját megmászó Európai Bizottság jobbik énje. Hiszen – miközben folyamatosan pénzt ad lerakók építésére – kikényszerítette a lerakási díjaknak a többszörösükre történő felemelését, Magyarországon is. Az intézkedés kiváltotta a parlamenti padsorokban helyet foglaló polgármester- képviselők elemi felháborodását, mivel ezzel egy csapásra eldugult jó néhány olyan csatorna, amely eddig egy sor nem közcélú dolognak (hipokrita parazitizmus) az ellenőrizhetetlen finanszírozását biztosította.

Az Európai Bizottság ennek a botrányos ügynek a rendezésével megmutathatja, hogy ő is képes paradigmaváltásra. Ennek lényege az lenne, hogy az uniós források folyósítását szigorúan ahhoz köti, hogy a támogatandó tagország képes-e politikai-gazdasági intézményrendszerének „inkluzív” jellegét előre meghatározott mértékben és idő alatt megnövelni. (Előbbre kerülni a versenyképességi listákon, javítani a korrupciós indexen, csökkenteni a CDS-felárakat, stb.) Ezt az Európai Unió hatékonyságának növekedését és belső kohéziójának erősödését eredményező paradigmaváltást nagyon nagy mértékben és biztonsággal szolgálná, ha az uniós forrásokat egy összegben lehetne az államadósság törlesztésére fordítani a pazarló, a gazdasági intézményrendszer „extractive” jellegét erősítő pályázati allokáció helyett, amelynek kockázatossága ráadásul még ezeknek az uniós pénzeknek az elérését is veszélyezteti.

Ha az Európai Bizottság – megtapasztalva azt, hogy Magyarország teljesítette a társadalmi berendezkedés „inkluzív” jellegének növekedésére előírt feltételeket – engedélyezné az évi 1000 milliárd forintra is rúgó uniós források adósságcsökkentésre fordítását, akkor már akár két éven belül jelentősen mérséklődnének a kamatkiadások. A rapid módon csökkenő államadósság után egyre kevesebb kamatot kellene fizetni. E folyamatot felgyorsítaná, hogy esne a növekedés forrásait elszívó kockázati kamatfelár is, amely főleg éppen a képmutató élősdiség finanszírozásával gigantikusra nőtt eladósodottság miatt olyan magas. A kamatlábak zsugorodása jótékony hatást gyakorolna a háztartásokra és a vállalatokra is, sokkal több jutna fogyasztásra és beruházásra. A berendezkedés „inkluzív” jellegének növekedése pedig kedvezne az innovációk terjedésének és megvalósulásának.

Ha nincs szükség a pályázati redisztribúcióra, akkor a korrupt elosztó apparátus is feleslegessé válik, ami további, igen jelentős megtakarítást eredményezne az állami kiadásokban. Ezzel teremtődnének meg a növekedés és a jólét biztos lábakon álló forrásai, és közben így teljesülnének a nemzet érdekeit leginkább szolgáló és a társadalmi-gazdasági intézményrendszer „inkluzív” jellegének megerősödését garantáló maastrichti kritériumok is.

Papp József

A Bank of England segítette a német nacikat

A Bank of England elismerte, hogy segítette a német náci hadigépezetnek eladni a lopott aranyat, Csehszlovákia 1939 megszállását követően.

Meglepődött?

Végül is, a Rothschild finanszírozott két oldalon a háborús erőfeszítéseket.

Sőt, Edinburgh, nővérei mind férje magas rangú német SS-tisztek voltak. Nem is beszélve arról, hogy a jövőben nagybátyja jogi, Edward VIII, aki lemondott a trónról és vacsorázott Adolf Hitlerrel..

Természetesen, Hitler maga is igyekezett elkerülni a háborút Nagy-Britanniában, bár a háborúnan keresendo, Winston Churchill volt szándéka a kérdésben.

És A Bank of England elismerte, hogy segítette a német nacik hadigépezetenek eladni a lopottt aranyat, követően a Csehszlovákia 1939 megszállásakor.

Meglepődött?

Végül is, a Rothschild finanszírozott két oldalon a háborús erőfeszítéseket.

Sőt, Edinburgh, nővérei mind férje magas rangú német SS-tisztek voltak. Nem is beszélve arról, hogy a jövőben nagybátyja jogi, Edward VIII, aki lemondott a trónról és vacsorázott Adolf Hitlerrel..

Természetesen, Hitler maga is igyekezett elkerülni a háborút Nagy-Britanniában, bár a háborúnan keresendo, Winston Churchill volt szándéka a kérdésben.

És Prescott Bush, apja és nagyapja a két amerikai elnök volt, hogy Milliomokkal üzletelt a nácikkal.

Az egész világ, egy színpad volt ... akkor . Így van ez most is.
- , apja és nagyapja a két amerikai elnök volt, hogy Milliomokkal üzletelt a nácikkal.

Az egész világ, egy színpad volt ... akkor . Így van ez most is.

Megloptak egy hordatagot! A cselédeket gyanúsitották!

Orbán Ráhel tavaly szeptemberi esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eseményen dolgozó személyzet valamennyi tagját kihallgatta, sőt nyomásgyakorlást is alkalmazva, rávették a tanúkat arra, hogy vehessenek tőlük DNS-mintát, írja a Hvg.hu.

Az eset a Beszólunk blogon jelent meg április elsején. A Hvg.hu megkereste az írás szerzőjét, Csókási Lászlót, aki megerősítette: nem áprilisi tréfáról van szó. Ő felszolgálóként dolgozott a tavaly szeptemberi lakodalmon, amelyet a férj, Tiborcz István családjának tükröspusztai birtokán tartottak.

Két hónappal az esküvő után a Nemzeti Nyomozó Iroda megkereste a személyzet mintegy hatvan tagját, hogy tanúként hallgassák ki őket a kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt indult eljárásban.

Csókási azt állítja: a nyomozótiszt az első adandó alkalommal közölte, hogy minden dolgozótól DNS-mintát vesznek. A helyszínen ugyanis ott maradt a mobil tokja, rajta a tettes DNS-ével. Ő ellenállt a rendőri nyomásgyakorlásnak, mert tudta, hogy a jogszabályok alapján ezt a legfontosabb személyes adatot tanúként nem köteles megadni.

A hatvan emberből végül hárman maradtak, akiket nem tudtak rávenni a vizsgálatra. A nyomozó felvilágosította, hogy erőszakkal ugyan nem veheti le a DNS-t, de a büntetőeljárási törvény alapján az ügyészség rendbírságot szabhat ki. Ez az ügy súlyosságától függően kétszázezer, sőt ötszázezer forintra is rúghat.

Mivel erre nem lett volna pénze, Csókási engedett a nyomásnak, és adott DNS-mintát. A vizsgálaton nem találtak egyezést. Csókási számításai szerint 60 embernél a DNS- vizsgálat 3-18 millió forintba kerülhet, ami jóval meghaladja az ellopott telefon értékét.

Érdekes, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya jár el. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozója telefonon nem cáfolta, hogy van ilyen eljárás, de nyilatkozatot nem adhatott az ügyben. A Fővárosi Főügyészség nem találta az ügyet, és a Belügyminisztérium sem reagált a megkeresésre.

Az ügyben kerestük a rendőrséget, amely későbbre ígért választ.
(Index)

A Zsidó Világkongresszus áthelyezte a székhelyét Kijevből Párizsba (ami összeillik pusztává válik)

A Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága az Ukrajnában egyre növekvő antiszemitizmus miatt áthelyezte a kongresszusi székhelyét Kijevből Párizsba. Mikhail Savin, az Orosz Zsidó Kongresszus vezetője szólalt meg a témában, szerinte legalábbis érdekes, hogy a szélsőjobboldali Szvoboda párt helyet kapott az "új" kormányban, továbbá Savin szerint szélszőséges csoportok játszottak szerepet a kormánypuccsal végződött forradalomban.

A WJC (World Jewish Congress, Zsidó Világkongresszus) kifejezte aggódását, hogy bizonyos etnikumok a szélsőjobboldali zaklatások áldozatai. A hivatalos Zsidó Világkongresszus nyilatkozat szerint "A nemrég lezajlott események egy bonyolult helyzetet teremtettek, nemcsak a zsidók köreiben, hanem más vallási és etnikai közösségeken belül is Ukrajnában."

Több érdekességet is felfedezhetünk. A Zsidó Világkongresszus ezek szerint részt vesz az új programban, miszerint le kell számolni az ukrán radikálisokkal, pont azokkal, akik hatalomba segítették Turcsinovot és Jacenyukot és egyéb cionista zsidókat Ukrajnában. Mivel ezek a jobboldali körök vállalhatatlanok az ukrán kormányban ülő zsidók számára mind nyugatra, mind keletre, ezért eljött az ideje, hogy eltakarítsák őket. A tipikus zsidó hála, ugye. Ne felejtsük el persze, hogy a Jobb Szektor és egyéb félkatonai szervezetek rossz oldalt választottak, és magukra maradtak gyakorlatilag mindenkivel szemben. Azonban ez még nem lejátszott meccs, habár a végkimenetel felől majdnem biztosak lehetünk.

A "növekvő antiszemitizmus" kifejezéssel akkor találkozunk, ha az adott ország zsidó diaszpórája nyomást akar gyakorolni az adott ország kormányára, lehetőleg a nemzetközi zsidó szervezetek kiterjedt kapcsolati hálóján keresztül. Most ugyanezt láthatjuk. Az ukrajnai központi vezetés elkezdett szétesni, ezért egy fejetlenség esetén természetesen az ukránok és a még mindig szervezett Jobb Szektor a kissebbségeken fogják levezetni a felgyűlt feszültséget.

http://www.hidfo.net/2014/04/03/zsido-vilagkongresszus-athelyezte-szekhelyet-kijevbol-parizsba

A nyugat rablánca - Letartóztatták a venetoi függetlenségi mozgalom vezetőit

Az olasz rendőrség letartóztatott 24 "szeparatistát", köztük a Veneto függetlenségének kérdésében kiírt népszavazás szervezőit. A rendőrségi közlemény indoklásában az áll, hogy a gyanúsítottak tankká alakítottak egy buldózert és azzal akarták elfoglalni a Szent Márk teret (Velence). A rendőrség közleménye szerint a szeparatisták az albán maffiától vásárolt fegyverekkel készültek elfoglalni a város központi részeit és kikiáltani a független kormányt. A gyanúsítás szerint több százan vonultak volna be a városba, főként az elszakadást támogató északi tartományokból.

A 24 letartóztatott személyt "terrorizmussal" vádolják, a demokratikus rend megzavarásával, és illegális fegyverbirtoklással. További 17 gyanúsított ellen van még folyamatban eljárás, jelenleg próbálják kitalálni, hogy őket milyen indokkal tartsák fogva. A fent felsorolt vádakra hivatkozva legalább 15 évre juttatnák börtönbe a függetlenségi mozgalom szervezőit.

Valamennyi gyanúsított tagja a Szövetség nevű szervezetnek, ami egyesíti Lombardia, Szardínia és Veneto régió szeparatista mozgalmait. Az őrizetbe vett személyek egyike Franco Rocchetta, volt parlamenti képviselő és a venetoi függetlenségi mozgalom egyik szószólója, aki segített a Veneto függetlenségének megalapozásául kiírt népszavazás megszervezésében.

Franco Rocchetta, a népszavazás eredményeinek kihirdetésekor

Gianluca Busato, a referendum egyik anyagi támogatója a médiának nyilatkozva bejelentette, hogy a kormány túlreagálja a történteket, ők valamennyien békés demokraták.

Márciusban az északi Veneto tartomány 3,8 millió lakosa közül több mint 2 millióan vettek részt a független Velencei Köztársaság helyreállítására kiírt internetes népszavazáson. A résztvevők 89%-a szavazott arra, hogy a tartomány szakadjon ki Olaszországból és hozzanak létre független államot.

Egy kormánypárti olasz napilap szerint a szavazás eredményét külföldről manipulálták. A római kormány az állami médiagépezettel kezdte hitelteleníteni a szavazás eredményét - ugyanakkor soha nem lenne lehetséges egy olyan szavazás az elszakadásról, amit a kormány támogat és hivatalos nemzetközi szervek bonyolítanak le. A szeparatista mozgalom célja ugyanis nem csak a Rómától függetlenedés, hanem a kilépést az Európai Unióból és a NATO-ból.

A "demokrácia védelmezői" csak akkor "tartják tiszteletben" a nép demokratikus véleménynyilvánítását, ha az nem ellenkezik az ő céljaikkal. Ellenkező esetben a szavazás illegitim, elfogadhatatlan és a "demokratikus rend megzavarása". Ezt láthattuk Krím függetlenedése és Oroszországhoz csatlakozása esetében is, és erre számíthatunk Katalónia, Skócia függetlenedése kapcsán.

A nyugati országokban minden szervezet az atlantizmus kiszolgálója, és a hatalom hisztérikusan reagál minden más, az atlantizmussal össze nem egyeztethető szervezet létrejöttére. A Veneto tartomány lakosságának többsége a függetlenséget választotta, és csak idő kérdése, hogy ez a változás utat törjön. A hatóságok az elszakadási törekvés elnyomásával csak súlyosbítják a problémákat. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Olaszország annak ellenére, hogy jelenleg (még) az EU tagállama, az Ukrajnában történtekhez hasonlatos átalakuláson fog keresztül menni.

http://www.hidfo.net/2014/04/03/nyugat-rablanca-letartoztattak-venetoi-fuggetlensegi-mozgalom-vezetoit

DEMOKRÁCIA = A NEMZET EGYSÉGÉNEK MEGOSZTÁSA

NÉHÁNY GONDOLAT A MOST KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN:

8 évig vártuk, hogy a nyíltan magyar ellenes MSZP-t leváltsa a Fidesz, rejtetten magyar ellenes pártja! A leváltás megtörtént, de az ország rendbehozatala NEM! Most az emberek új megoldást keresnek. Tisztában van ezzel a zsidó maffia is. Új megoldásként pedig létre hozták a még rejtettebben magyar ellenes Jobbikot. A lenti kép jól példázza a megosztás elméletét.

Most jön egy újabb választás, ahol ismét a Fideszt fogják első helyre kihozni. Az MSZP-t már leszerepeltették, jól látható abból, hogy a hírekben sorra köpik elő a lopásaikat, piszkosságaikat. Ezt már 15 évvel ezelőtt is megtehették volna, de akkor még szükségük volt rá a magyarság megtévesztésében és kiszipolyozásában.

A fideszes magyar ellensége pedig a jobbikos magyar lesz, ezen választás után. A most következő 4 évben a Fidesz még nyíltabban elkövethet visszaéléseket, mert így azzal is a Jobbik malmaira hajtja a vizet, akarom mondani a szavazókat. 4 évig leshetjük ismét a narancs párt ámokfutását, s a kellően elégedetlen tömegek reménykedését, hogy na majd, ha a Jobbik oda kerül...az milyen rendet fog vágni... A tömeghipnózis tervszerűen halad tovább... Minden előre ki van találva, le van szervezve. Aztán talán 4 év múlva megválasztják a Jobbikot nagy nehezen, mert addigra a Fideszből végkép elege lesz a népnek. Igen ám, csakhogy a Jobbik is a közvélemény kutatások eredményeként lett létrehozva, a nemzeti érzelmű tömegek növekedésének hatására, s az igényeik, elvárásaik kielégítésére. Legalább is szóban...

A Jobbik felső vezetése szintén zsidó irányítású. Lengethetik az árpádsávost, de attól még a cionista gépezetet szolgálják ki. Akinek szeme van rá, az már erre rá jött. Aki pedig még becsapható a pártoskodással, az még talán most is reménykedhet... megsúgom fölösleges.

Tedd a hazádért, s a magyarságért azt, amit meg tudsz tenni. NE várd a pártok segítségét, mert az nem fog jönni, vagy idővel teljesen, s tervezetten félresiklik.

Csak az ér valamit, amit te magad teszel Magyarországért. A többi csak porhintés, megtévesztés, a bankok és a káderek játéka.

DEMOKRÁCIA = A NEMZET EGYSÉGÉNEK MEGOSZTÁSA

 

Ajánlom tanulmányozásra az alábbi művet, mely jól bemutatja a demokrácia működtetőinek módszereit, s a demokrácia működésének elvét.

Ha pedig tényleg szeretnél tenni valami hasznosat, akkor kérd hangosan Isten közbenjáró segítségét Magyarország érdekében:

Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki mindazon személyek, csoportok, társaságok életére, létére, akik Magyarország és a magyarság kárára tevékenykednek, cselekednek! Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki munkásságukra, tetteikre, létükre, s az általuk kiváltott hatásokra is, a múltban, a jelenben és a jövőben is! Legyen minden, ahogy az Isten szeretné! Ámen! Ámen! Ámen!

 

"4 évente megkapod az illúziót hogy szabad vagy egy választás erejéig.
A parlamenti pártok a parlamentben nem magyarok, hiába a máz rajtuk. Még a Jobbik se jobb.

Vagy tán azt hiszed szerencsétlen magyar, hogy a Jobbik jobb? Jobban tud hazudni és olyan dolgokat fel hozni, ami nekünk magyaroknak érzékeny pontja. Igen értem ez alatt Trianont is. Meg a cigány, zsidó, politikus bűnözést is.

Azt hiszed hogy ez véletlen? Véletlen lett ki találva a Jobbik? Nem, nem véletlen a Jobbik azért van hogy a népet megtévessze mint a többi párt is. Vagy azt hiszed ha tényleg olyan radikálisok és magyarok lennének, bent lennének a parlamentben? Tudod jól hogy nem. Sejted hogy itt sántit valami, hogy túl szép hogy igaz legyen. S ami túl szép az nem is igaz, mert az hamis. Hamis a Jobbik is mint a többi. "

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/3105-demokracia-a-nemzet-egysegenek-megosztasa