Kadarkúti Égi Üzenetek 274-277. Szűzanya-Jézus-Szentlélek: A hatodik parancs 1-4.

ÉGI ÜZENETEK2015.Szeptember 1.
Szűzanya:  A hatodik parancs 1. (A tisztaság fogalma és formái)

Szűzanya:Drága Gyermekeim! A tökéletes tisztaság szimbólumaként hófehér ruhába öltöztem. Habkönnyű égi selyemből készítették az angyalok nekem, és fehér fátyollal borított fejemre fehér rózsakoszorút fontak. Kezemben Jézus égi kertjéből egy szál liliomot tartok. Égi fény vesz körül és rózsaillat árad lényemből. Mivel szeplőtelenül fogantattam és nem hordoztam magamban az eredendő bűnt, az ebből származó bűnös hajlamok csírája sem élt bennem. Természetesen a gonosz megpróbált engem is csábítani tisztátalanságra, de a Mennyei Atyától kapott szabadakaratom segítségével mindig legyőztem. Még gondolatban sem vétettem soha a hatodik parancs ellen, mely így szól: „Ne paráználkodjál.”

Mit is jelent a tisztaság? Tágabb értelemben tisztán éli az életét az a gyermekünk, aki minden erejével arra törekszik, hogy ne sértse meg a tízparancsolatot, nem követ el súlyos, halálos bűnöket és félelemmel szívében óvakodik a legenyhébb bocsánatos bűnöktől is. A hatodik parancs szűkebb megfogalmazásban szól a tisztaság megsértéséről. Itt arról a tisztaságról beszélünk, mely a férfi és nő egymás közötti kapcsolatában, a szexualitás helyes mederben tartásában nyilvánul meg. A tiszta életet élő ember megőrzi a belső egységet a maga testi és lelki valóságában. Azt tanítja a Katekizmus, hogy a „szexualitás, amelyben az embernek anyagi és biológiai világhoz tartozása jut kifejezésre, akkor válik személyessé és valóban emberivé, amikor beépül a személytől személyhez irányuló kapcsolatba, a férfi és a nő kölcsönös, teljes és időben korlátlan odaadásába. A tisztaság erénye tehát őrzi a személy épségét és az odaadás teljességét.”

Erre élő példa Laci és Enikő három hónapja tartó kapcsolata. Enikő 23 éves bölcsődei gondozó, katolikus vallását gyakorló leány, aki szüleivel él, Laci szakközépiskolát végzett villanyszerelő. 5 hónapja járnak együtt. Nincs köztük testi kapcsolat, a fiú a kislány családjához jár udvarolni és minden este hazamegy. Nem törődnek a mai divattal, a korai összeköltözés szokásával. Nagyon szeretik egymást és ezzel a várakozással tiszteletben tartják egymás személyét, tisztaságát. Boldogan tervezgetik közeli eljegyzésüket és egy életre szóló egyházi és polgári házasságukat.

Nézzétek egy másik, tipikusan mai pár gondolkodását. Máté és Anita harmadéves és elsőéves orvostanhallgatók. Egy egyetemi bálon ismerkedtek meg. Néhány hét után elhatározták, hogy bizonytalan időre összeköltöznek. Ha unalmassá válik az együttlét valamelyiküknek, azonnal jelzik egymásnak és különválnak. Hol van itt a teljes és korlátlan odaadás egymásnak? Már az elején sincs szó hűségről, hogy mindig szeretni fogják egymást és együtt maradnak. Ez nem szerelem, csak az érzéki vágyak ideiglenes kielégítése, a „szerelem” állati szintre süllyesztése.

Drágáim! Szeretnék még tovább beszélni nektek a tisztaságról, mint egyik legfontosabb erényről. A tisztaság megköveteli az önuralmat. Akiből ez hiányzik, azt leigázzák szenvedélyei, lesüllyed a bűnök mocsarába, aki viszont uralkodik szenvedélyein, békére lel a szívében, legyőzi a kísértéseket és nem követ el meggondolatlan lépéseket. Ezzel kapcsolatban is megszólal a Katolikus Egyház Katekizmusa: „Az ember méltósága megköveteli, hogy tudatos és szabad választás alapján cselekedjék személyként, belső indítás és irányítás, ne pedig belső vak ösztön, vagy külső kényszer hatására. E méltóságot akkor éri el az ember, ha kiszabadulva a szenvedélyek rabságából, a jó szabad választásával törekszik célja felé, az alkalmas eszközöket pedig hatékonyan és gondosan válogatja meg.”

Eszközünket, Évát egy mélyen hívő, szomorú édesanya hívta fel, hogy 26 éves leánya beleszeretett egy négygyermekes nős emberbe, és mindent és mindenkit itt hagyva Angliába mentek a férfi egy barátjához. Őnála laknak, már állást is szerzett nekik. Az elhagyott feleség sír és szűkölködik. Szent Fiam a bánkódó anyát nagy szeretettel vigasztalta, sok imát, önmegtagadást, böjtöt javasolt bűnbe esett leányáért és a házasságtörő férfiért. Biztosította arról, hogy ő, mint szülő figyelmeztette, óvta e helytelen lépéstől, az ő anyai lelke tiszta ebben. A leánya már felnőtt, egy másik lélek, ő maga felelős a tetteiért. Ezért ne vegye a szívére annyira, hogy idegzetét megviselje. Imádkozzon és bízza Isten irgalmára.

Látjátok, Gyermekeim? Ezt a lányt és a többgyermekes családapát a szenvedélyek, a vak ösztön elcsábították. Nem mérlegeltek semmit, meggondolatlanul és embertelenül cselekedtek. Hiányzott az önuralom belőlük. Olyan erős volt bennük az érzéki vágy egymás iránt, hogy nem tudták legyőzni.

A múltból állítok elétek egy ellenpéldát erre. Egy 48 éves ötgyermekes asszony, Erzsike, nyugodt, kiegyensúlyozott házasságban él férjével, aki nagyon szerette. Történt egyszer, hogy a feleség infarktussal kórházba került és utána rehabilitációra a füredi szív-szanatóriumba. Ahogy sétálgatott a kórház parkjában arra jött egy beteg férfi, aki kedvesen megszólította és szóba elegyedtek. Meg kell jegyeznem, hogy ez az ember nagyon vonzó és kedves volt. Nap mint nap találkoztak. Erzsikét annyira lenyűgözte ez a férfi, hogy férje elhomályosult mögötte, és egészen beleszeretett. Attilának hívták. Elvált ember volt és szép ígéretekkel csábította az asszonyt: nagy lakással, autóval, és mind az öt gyermekét odahozhatja hozzá. Nem történ köztük semmi egy-két csókon kívül. Mikor letelt a két hét, sírva búcsúztak el egymástól. Nagy fájdalommal a szívében tért haza családjához. A csábítást nagyon nehezen, de legyőzte. Hetekig sírdogált otthon, míg végre megnyílt legnagyobb gyermeke a 17 éves Esztike előtt. Elmondta neki, hogy mekkora kísértésben volt, de a józan ész döntött, nem hagyja el a családot. A kislány megértette, egy pillanatra se ítélte el, megölelte és letörölte a könnyeit. Még aznap este elkísérte a szentmisére egy kiadós szentgyónásra. Lelke hamar megnyugodott. Ez az asszony erős volt, és bátran szembeszállt a gonosz kísértésével. Önuralma győzött a szenvedélyeken.

Gyermekeim! Az önuralom - melyről ez a két eset szól hosszú állhatatosság műve. Sosem hihetitek, hogy véglegesen megszereztétek. Mindig újra és újra harcolni kell érte. Az érzékek és a szenvedélyek nagyon erősek, még a kor sem számít. Hányszor lehet hallani, hogy békés házasságok idős korban tönkremennek egy harmadik miatt. A tisztaságban növekedés nem olyan egyszerű és zökkenőmentes. A tiszta és erényekre törekvő ember fokozatokon keresztül halad előre, és közben jönnek a kisebb nagyobb tévedések, bűnök, amelyek lassítják a tisztaság felé haladást. Halljátok csak, Kicsinyeim, mire képes a Sátán! Egy rendkívül sok karizmával megáldott pap fiamat, aki csak úgy vonzotta a tömegeket maga után, egy újonnan odakerült szép fiatal lány hatalmába kerítette. Elhagyta hivatását, kivetkőzött. Istennek nem tetszett ez a kapcsolat. Fél év múlva, miután összeköltöztek, autóval külföldi útra mentek, a leány vezetett. Egy részeg autóssal frontálisan összeütköztek. A leány a helyszínen meghalt, a pap súlyosan megsérült. Egy év múlva, mikor egészen rendbejött, az esetet az Úr ujjának látta és visszatért a hívatásába. Pap fiamnak a gonosz félévvel lelassította a tökéletes tisztaság felé haladását. Ez komoly lecke volt neki, hogy uralkodnia kell a szenvedélyeken, mert nem csak testi épségét, hanem lelkét is kockára teheti.

Azt hirdeti a Katekizmus, hogy „a tisztaság erkölcsi erény. Isten ajándéka is, kegyelem, lelki tevékenység gyümölcse”.

Minden megkeresztelt ember meghívást kapott a tisztaságra. A tisztaságnak különböző formái vannak. Minden ember életállapotától függően teljesítheti a tisztaság erényét. Az egyik formája a tisztaságnak a szüzesség. Erre hivatottak a szerzetesek és szerzetesnők, mert fogadalmat tettek. E fogadalom megszegése számukra nagyon súlyos bűn Isten és a szerzetesrend előtt. Ők ezzel a botlással nagy tőrt szúrnak Szent Fiam, a tisztaság és szüzesség példaképének Szívébe és az Én Szívembe. A papok, Jézus felszentelt szolgái acölibátusban gyakorolják a tisztaságot. Áldottak legyenek azok, akik ezt komolyan veszik. Mélyen elszomorít bennünket, Égieket, hogy akik reformokat akarnak az Egyházban, tervezgetik a papi nőtlenség eltörlését is. Vajon mire vezetne, ha felszentelt szolgáink szíve megoszlana Isten szolgálata és a saját családja között?

Vannak a laikusok között, akik életállapotuknál fogva önmegtartoztatásban, szüzességbenélnek. Áldottak legyenek, mert nagy áldozatot hoznak. A Mennyben különösen nagy dicsőségbe lesz részük ezért a lemondásért.

A házasemberek arra kaptak meghívást, hogy a házassági tisztaságot éljék. Vannak ilyen szentségi házasságban lévő párok, akik hűségesek egymáshoz, esküjűket nem szegik meg. Ők is ezért a Mennyben nagy elismerésben részesülnek, ragyogni fognak a tisztaságtól.

A jegyesek arra hivatottak, hogy a tisztaságot az önmegtartóztatásban éljék meg. Segítsék egymást ebben. A mai romlott, erkölcstelen világban csak elvétve akad ilyen tiszta jegyes pár. Általában gúny tárgyai, kinevetik őket.

Drága Kincseim! Az igaz, hogy ti nem vagytok mentesek az áteredő bűntől és a belőle származó hajlamoktól, de ismerlek benneteket és tudom, hogy minden akaratotokkal törekedtek a tökéletes tisztaságra. Kiirtottátok magatokból a régi súlyos bűnöket és még a bocsánatos bűnök legenyhébb fajtáit se engeditek elburjánzani a lelketekben. Ha valamit elkövettek, azonnal megbánjátok és mentek gyónni. Vannak köztetek, akik már egészen közel vannak a tökéletes tisztasághoz.

Mindannyiotokat, akik itt hallgattok Engem, egy misztikus látvánnyal ajándékozlak meg. Csukjátok be földi szemeteket és lelki szemeteket emeljétek a Menny felé. Eltűnik e helyiség mennyezete és látható a kék égbolt. Az is egy nagy kör alakjában kitárul és betekinthettek a Mennyországba. A középpontjában 3 díszes aranytrónon székel a Szentháromság: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Közvetlenül körülöttük a Szeráfok kara. Mellettük széles körben a vértanúk és a szüzek. Ott térdelnek, a már üdvözült, fogadalmukat mindig betartó szerzetesek és szerzetesnők és a hívek közül azok az elhunyt leányok és férfiak, akik gyermekkori szüzességüket halálukig megtartották. Ők, a szüzek, a tisztaság példaképei egészen közelről szemlélhetik, dicsőíthetik és imádhatják a Szentháromság egy Istent. Körülöttük térdelnek, nagyon közel a 3 trónhoz felszentelt gyermekeink, a papok, akik halálukig önmegtartóztató, tiszta életükkel példát mutattak nyájuknak. Ezek a szűzi életet élő mennyei seregek fehér mirtuszkoszorúval, hófehér ruhában ragyognak és nagy fény veszik körül őket. A mellettük lévő vértanúk fehér ruhája fölött drágakövekkel díszített piros palást van, fejükön fénytől áradó piros rózsakoszorú. Ezután következik a többi üdvözült szent különböző mértékű ragyogásban, és angyalok milliói.

Most pedig lezárul a mennyezet, megszűnik a csodálatos látvány, és itt állok előttetek Én, Édesanyátok. Kezemben még mindig ott van a liliomszál. Ez egy csodálatos, el nem fogyó virág. Idehívom magamhoz mindegyiketek őrangyalát, hogy ajándékomat tegye a szívetekbe.

Az első kezébe átadom a liliomot, és mikor átveszi, új liliomszál van az ujjaim között. Így van ez a harmadiknál, negyediknél, huszadiknál… stb. Már mindegyiketek szívében ott virít a tisztaság jelképe. Őrizzétek, el ne veszítsétek! Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK2015.Szeptember 8.
Jézus:  Ahatodik parancs 2. (A tisztaság elleni bűnök)

Jézus:Drága Engesztelő Gyermekeim! Nekem, Jézus Uratoknak, a tisztaság és abszolút szüzesség megtestesítőjének nehéz beszélni a tisztaság elleni bűnökről. Én is, mint Édesanyám az áteredő bűn nélkül születtem, így nem voltak lelkemben bűnre való hajlamok. De azért nehogy azt gondoljátok, hogy kísértésben nem volt részem! A gonosz engem is próbált csábítani a tisztaság ellen, de sikertelenül, mert azonnal felismertem és legyőztem. Különösen serdülő-korban és ifjúkoromban kerülgetett, de az első kísértő gondolatnál elzavartam. Így sikerült megőriznem szüzességemet életem utolsó pillanatáig. Drága, Kincseim! Ha nemcsak a szeretetben és szenvedésben akartok követni Engem, hanem a tisztaságban is, vegyetek példát Rólam. Ha a televízióban elkezdtek nézni egy ártatlannak látszó filmet és váratlanul egy ágyjelenet következik, gyorsan kapcsoljátok ki a készüléket, ugyanis a gonosz ezekkel a képekkel megzavarja tiszta lelketeket, erotikus gondolatokat ébreszt, amivel a gondolati paráznaság bűnébe sodor. Az ő szemében nem számít, hogy ki hány éves, bármikor képes rendetlen vágyakat kelteni. Ha az utcán szembe jön veletek valaki hiányos, kihívó öltözékben, fordítsátok el tekinteteteket, mert csak így tudjátok elkerülni a kísértést. Ha valahol trágár, izgató beszédet hallotok, ne figyeljetek oda, nehogy megfertőzzön benneteket.

A katolikus Egyház Katekizmusa komoly alapossággal foglalkozik a hatodik parancs ellen elkövetet bűnökkel.

Az első ilyen a tisztátalanság. „A tisztátalanság a nemi gyönyör rendetlen vágya vagy féktelen élvezete. A szexuális gyönyör erkölcsileg akkor rendetlen, amikor önmagáért, az élet továbbadására és a szeretetre rendeltségen kívül keresik.”

Hogy ezt a katekizmusi megfogalmazást közérthetővé tegyem, egy példát mutatok be az életből. Nikolett 16 éves fiatal leány. Ő a legszebb az osztályban, ledérül, kihívóan öltözködik. Indulás előtt órákig sminkeli az arcát. A fiúk hemzsegnek körülötte. Minden héten diszkóba jár, és gyakran látogatja a rock-koncerteket. Születi elfoglalt társaságbeli, anyagilag jólszituált emberek, akik nem törődnek vele, mikor ér haza, hol alszik. Már néhány éve rövid lejáratú, egy-két hetes kapcsolatai vannak a legrámenősebb fiúkkal és férfiakkal. Itt szerelemről egyáltalán nincs szó, csak érzéki vágyak kielégítéséről. Féktelenül élvezi a számára változatos gyönyört. Rendszeresen szedi a tablettákat, nehogy baj legyen. Ez a szegény kislány nagy lépésekkel halad a pokol felé.

Gyermekeim! Ugye nem gondolnátok, hogy szentségi házasságon belül is lehet tisztátalanul élni? Sándor 40 éves, Juli 34. 10 éves házasok, békében, szeretetben folyik az életük, gyermeket viszont nem akarnak. Szeretik a kényelmet, a rendet maguk körül, a hobbijukat, és mindkettőjüknek felelősségteljes munkakörük van. Többféleképpen: fogamzásgátló eszközökkel és szerekkel, 1-1 abortusszal védekeznek a gyermekáldás ellen. Ugyanolyan erkölcstelenek, mint a kis Nikolett, mert annak ellenére, hogy templomban esküdtek és hűségesek egymáshoz, Istennek tett ígéretüket nem teljesítik, nem vállalnak gyermeket, és ezzel Isten teremtő szándékát megakadályozzák. Halálos bűnben élnek. Egész más a helyzet az olyan gyermektelen házaspároknál, akik terméketlenek. Nekik áldozatként kell felajánlani állapotukat.

A tisztaság elleni másik bűn az önfertőzés vagy masturbatio. Hallgassátok, mit mond erről a Katekizmus! Mi is az önfertőzés? Saját testetek izgatása örömszerzés céljából. „Az önfertőzés súlyosan rendetlen cselekedet. A szexuális képesség szándékos használata a normális házassági kapcsolaton kívül lényegében mond ellent rendeltetésének. Ugyanis a szexuális képességnek az igaz szerelem, a teljes kölcsönös odaadás és az emberi élet továbbadása összefüggésében kell megvalósulnia.” Itt szó sincs szerelemről, kölcsönös odaadásról, hiszen az ilyen ember önmagát szereti, saját magának akar örömet szerezni és kizárja az élet folytatását. Az ilyen önfertőzést folytató teremtményeim nem egyforma súllyal kerülnek ítéletem alá. Figyelembe veszem náluk az érzelmi éretlenséget, a szerzett szokások erejét, a szorongásos állapotot és egyéb pszichikai vagy társadalmi tényezőt, amelyek enyhíthetik, talán a minimumra is csökkenhetik az erkölcsi bűnösséget. A Katekizmus is lefekteti ezzel kapcsolatban az Én toleranciámat, amit a fentiekben kifejtettem. Mindenesetre ne hallgassatok arra, aki meg akar győzni benneteket, hogy masturbáció nem bűn, csak rossz szokás. Önuralommal meg kell szabadulni tőle, meg kell bánni és meg kell gyónni, hogy az ember a kegyelem állapotába kerüljön.

A hatodik parancs elleni következő bűn a paráználkodás, mely egy szabad állapotú férfi és nő házasságon kívüli testi egyesülése. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt úgy magyarázza, hogy a „paráználkodás súlyosan ellenkezik a személyek méltóságával és az emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett. Ezen kívül súlyos botrány, amikor fiatalokat ront meg.”

Ma már az a divat, hogy a férfiak és nők nagy része nem házasodik össze se polgárilag, se egyházilag, hanem összeköltöznek. A házasságot formaságnak tartják. Nem akarják lekötni magukat egy életre. Csak addig maradnak együtt, amíg jólesik. Ha ráunnak egymásra, nincs hivatalos válás, csak szétköltöznek. Hogyan ellenkezik az ilyen laza kapcsolat a személyek méltóságával? A következő eset szemlélteti ezt.

Iván egy jól működő erdészeti cég vezetője. 40 éves szabad ember. Marika most 32 éves. Már 10 éve a könyvelői feladatokat látja el mellette. Egyre erősebb vonzalom kerítette hatalmába őket. Iván, aki egy tágas lakásban édesanyjával él, kérte Marikát költözzön hozzá. A leány, mivel vallásos nevelésben részesült, összeházasodásról kezdett beszélni. De a fiú különböző kifogásokat hozott fel, végül is Marikánál győzött a szíve, és engedett. Ettől kezdve úgy éltek, mintha házasok lennének. Egyszerre két gyermekük született, egy ikerpár, gyönyörű kislányok. Boldogságuk nem volt felhőtlen. Igaz, hogy kollégáik és barátaik is így éltek, „vadházasságban”, de Marika egyre nyugtalanabb lett. Tudta, hogy a párjával együtt halálos bűnben élt, nincs a kegyelem állapotában, nem részesülhet szentségekben. Újra és újra felhozta Iván előtt a házasság fontosságát. A válasz: „Szó se lehet róla, az csak egy papír!” Mit jelent ez? A férfi nem tisztelte személyiségét, nem törődött bánatával, vallásos meggyőződésével, nem akarta lekötni magát, féltette függetlenségét. Hol van itt a szerelem? A másik megértése? Egy életre való kitartás a párja mellett? Iván részéről csak testi vonzalom van. Ó, Gyermekeim! Hány és hány ilyen értéktelen, laza, emberi méltóság nélküli, érzéki, állati szintre lesüllyedt, Isten áldása nélküli kapcsolat van a mai világban! Ők a paráznák, akiket orruknál fogva vezet a sátán, és ha nem rendezik bűnös életformájukat, örökkön-örökké a pokol tüzében fognak élni. Ha van ilyen parázna a családotokban, rokonaitok között, barátok és ismerőseitek között, csak imádkozzatok értük fáradhatatlanul és név szerint, hogy imáitokat Atyám kegyelemmé alakítva kioszthassa közöttük, és megmeneküljenek a kárhozattól.

A paráznaság nagyon súlyos, botrányos formája a kiskorúak megrontása. A kis Jutka 13 éves ártatlan, mint a liliomszál. Édesanyja az idén, a nyári szünetben elengedte nyaralni a húgához, akinek volt egy nagyon jóképű, nőcsábász férje. Naponta hármasban mentek fürödni a Balatonra. Közel volt a tó a villájukhoz. Volt, mikor a feleség otthon maradt főzni és Jutka a nagybácsival ment le a partra. Ez a kicsapongó hírű férj, Zoltán, alig tudott betelni a kislány bájaival. Egymás mellett napoztak a parton, közben mézédes szavakkal csábítgatta, dicsérte a szépségét, megsimogatta a kezét. Jutka egyre jobban elvesztette a fejét. Tudta, hogy ez nem helyes, de nem tudott uralkodni érzelmein. Zoltán rábeszélte, hogy aznap éjszaka 1 órakor szökjön ki a házból és egy megbeszélt helyen találkozzanak. Úgy is történt. Meleg éjszaka volt, fürdőruhában lementek a partra, és ott Zoltán akarata szerint minden teljesült. Az eddig ártatlan kislány belekóstolt a paráznaság bűnébe. Ezzel elindult a lejtőn. Hazautazása után züllött társaságba keveredett, váltogatni kezdte a barátokat. Édesanyja elől mindent titkolt, össze-vissza hazudozott. Zoltán, a sógor a legnagyobb aljasságot követte el, még annál is nagyobbat, mintha megölte volna a gyermeket, mert lelkét a sátánnak adta.

Gyermekeim! Ma a tisztátalanságról, az önfertőzésről és a paráznaságról tanítottalak benneteket, mint a hatodik parancs elleni bűnökről. Most ezek következményeiről lesz szó.

Drága Követőim! Egy misztikus útra, különítéletre invitállak benneteket. Jöjjetek velem! Egy város közelében áll egy hosszú vonat és a mozdony előtt, a síneken fekszik szétroncsolva egy fiatal leány. Szőke haja csupa vér, kék szemei meredten, rémülten néznek, lábai tőből levágva hevernek kissé távolabb tőle. Már nem lélegzik. Álljatok körém, Gyermekeim! Elmondom mit látok. Még meg sem érkeztek a mentők, és a lány lelke a fején keresztül elhagyta holttestét. Lelke teste formáját veszi fel, de egészen ép, ahogy áll előttem. Telis-tele van szürke, fekete, barna foltokkal. Ezek a bűnök jelei. Tőle balra ellenségem egy szép, vonzó, fiatal fiú alakjában, mint csábító átkarolja. Jobboldalán az őrangyala áll nagyon szomorúan. A lány nem tudja, hogy került ide, és hogy Én ki vagyok. Így szólok hozzá:

- Gyermekem! Én vagyok Jézus Krisztus, a te Megváltód.

-Te csak a mesében vagy. Egy hittanos osztálytársam szokott beszélni rólad. Most bizonyára álmodok.

-Leányom, meghaltál és Én meg akarom menteni a lelkedet. Évek óta bűnös kapcsolatban élsz, és most megengedem, hogy megbánd bűneidet. Ha bocsánatot kérsz, elkerülheted a poklot. Erre így szól a fiatalembernek álcázott gonosz:

-Ne higgy neki, Ő csak egy álomkép, nincs semmiféle Megváltó, nincs Isten. Én vagyok a te legjobb barátod. Valóban meghaltál, és én most megjutalmazlak, mert évek óta engedelmeskedtél nekem. Olyan boldoggá teszlek, amilyen még soha nem voltál.

Ó, drága Engesztelőim! Segítenétek? …Hívjátok Édesanyámat a „Most segíts meg Mária” kezdetű imával. Ma éppen Kisboldogasszony ünnepe van. Nézzétek, mi történik! A kék ég fölöttünk megnyílik, és nagy fényben, angyalok kíséretében megérkezik közénk a kicsi 5 éves Szűz Mária. Rózsaszín ruhácska van rajta, aranyövvel, feje körül glória, és fehér rózsakoszorú szőke, göndör haján. Ó, de szép! Hálásan mosolyog rátok, odajön hozzám, átöleli térdemet, majd megérinti ellenségem kezét, amivel fogva tartja a bűnös lelket. A gonosz azon nyomban átváltozik igazi sátánformává. Dühtől reszketve elengedi a leányt és eliszkol. Édesanyám kebléből előveszi kicsi Szívét, melyen Szeretetlángja lobog. E tüzes lángból egy csóvát helyez a dacos lélek szívébe, aki ettől megszelidül, bűnbánat fogja el, letérdel és könyörögve kér bocsánatot Tőlem. Felemelem, homlokon csókolom és őrangyalával a tisztítóhely legmélyebb fokozatára küldöm. Megengedem nektek, Engesztelőim, hogy innen az ítélet színhelyéről lelássatok a tisztítótűz mélyére. Nézzétek! Lángoló tűzzel ég a testrésze, amivel olyan sokat vétkezett. Majd lelki szenvedésben részesül: Kínzó vágyak gyötrik egyre erősebben, de számára nincs kielégülés. Hosszú ideig fog ez tartani, majd újra következik a lánggal égetés. Enyhülésben csak akkor lesz része, ha imáitok által átkerül a középső fokozatba. Ma estétől kezdve névszerin imádkozzatok e parázna leányért, Krisztinának hívják. Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK2015.Szeptember 15. 
Szentlélek:  A hatodik parancs 3. (További bűnök a tisztaság ellen)

Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Én, a 3. Isteni Személy, a Szentlélek Isten állok előttetek, láthatatlanul. Ragyogó fényem betölti az egész helyiséget. Én vagyok az, aki lelketek kertjében elültettem az erényeket, így a tisztaság erényét is. A szentségek által ápoltuk, öntöztük bennetek ezt a szép és fontos lelki tulajdonságot a bűnbánat szentségével, a szentáldozás szentségével és a bérmálkozás szentségével. Mi Égiek lelki fegyvereket adtunk kezetekbe, mint az önuralom, az önmegtartoztatás, az ima, a böjt és önmegtagadások, lemondások fegyverét, melyek segítenek nektek legyőzni a tisztaság elleni kísértéseket.

Ma Én folytatom a hatodik parancs elleni további bűnök ismertetését. A múlt héten a tisztátalanságról, az önfertőzésről és paráznaságról volt szó. A következő halálos bűn, amely sérti ezt a parancsot: a pornográfia. Ellenségem, a gonosz behálózta vele az egész világot. Virágkorát éli a szex, széles körben reklámozzák és még a legbűnösebb formáját is erényként dicsőítik. Az ördög műve ez. Azért teszi, hogy megkaparintsa azok lelkét, akik ezekbe belemerülnek, és a kárhozatba taszítsa őket, ahol véget nem érő szenvedés vár rájuk. A Katolikus Egyház Katekizmusa így fogalmazza meg a pornográfia lényegét: „A pornográfia kivonja a tényleges vagy tettetett szexuális aktust a partnerek bizalmas szférájából, hogy azt szándékosan harmadik személynek bemutassa. Sérti a tisztaságot, mert eltorzítja a házastársi aktust, mely a házastársak egymásnak nyújtott intim játéka. Súlyosan károsítja mindazok méltóságát, akik részt vesznek benne (színészek, kereskedők, nézők), mert egymás számára primitív élvezeti cikké, és a meg nem engedett profit forrásává válnak. A pornográfia mindnyájukat egy nem létező világ illúziójába ringatja. Súlyos bűn. A polgári hatóságoknak meg kell akadályozniuk a pornográf anyagok előállítását és terjesztését.” Ennyit mond a Katekizmus róla.

A legdurvább megjelenési formája ennek a bűnnek a pornográf film, melyben a színészek egy erkölcstelen, lesüllyedt rétege vállalja az eltorzított, leállatiasított szex bemutatását. A finomabb lelkületű gyermekeink ezt könnyen elkerülik, mert egyszerűen nem veszik meg az ilyen témájú videofilmeket, DVD és CD lemezeket, kikerülik az internet idevágó oldalait. De a sátán a filmiparon keresztül próbál behálózni benneteket is, akik irtóztok az ilyesmitől. A televízió filmkínálatába, fordulatos, érdekes filmek közepébe váratlanul beiktat izgató szexjeleneteket, melyek felkavarják a lelketeket. Észre se veszitek a kísértést, csak azt tapasztaljátok, hogy bűnös vágyak, gondolatok lepik el értelmeteket és fantáziátokat. Gyermekeim! Ahogy ilyet észrevesztek, azonnal kapcsoljátok ki a készüléket, mert akkor még nem követtek el bűnt, csak a kísértés történt meg, melyet legyőztetek. Már sok engesztelő gyermekem van, aki egészen lemondott a filmek nézéséről. Egyrészt, hogy elkerülje az esetleges bűnre vezető alkalmakat, másrészt, hogy inkább a TV helyett lélekmentő imára fordítsa drága idejét. Ha tudnátok, hogy hamarosan milyen megpróbáltatások várnak az emberiségre és ezek milyen közel vannak, ha komolyan vennétek üzeneteimet, hátat fordítanátok a filmeknek, és minden perceteket buzgó imával töltenétek.

Nemcsak a filmek végeznek erkölcstelen rombolást a lelkekben, hanem a pornográfkönyvek is, melyek romantikus csomagolásban tárják az olvasók elé a legközönségesebb jeleneteket, felzaklatva, bűnre csábítva őket. Vannak művészi aktfotókkal telezsúfoltfolyóiratok, melyeket nagy sikerrel árul a kereskedelem. Aki a szerényebb anyagi lehetőségei miatt nem tud hozzájutni a méregdrága könyvekhez, képeslapokhoz, annak marad a pornó-kártya, mely felkavarja és eltorzítja érzelmeit. Ó, milyen nagy kárt okoznak a gyermekek lelkében ezek az ízléstelen kártyák! Együtt nézegetik egymás között és érdeklődésüket a szex felé fordítva elterelik a tanulásról, a sportról és a vallásgyakorlatokról, mindenről ami fontos, tiszta és nemes.

Egyes házastársak vagy más rendetlen kapcsolatban élők elhidegülnek egymástól, érzelmeik kihűlnek és gyógyírt látnak a pornográf eszközökben. Az ilyen párok azért távolodnak el egymástól, mert csak a testi vonzódás, az érzéki vágyak tartották őket össze, hiányzott belőlük a szeretet, az odaadás, az alkalmazkodás, a lelküket összekötő harmónia. Az ilyenek hiába próbálják felrázni magukat és egymást pornó-filmekkel, a hatás csak ideig-óráig tart, és a vége a megcsömörlés.

A másik súlyos bűn, amely a hatodik parancs: a „Ne paráználkodj!” ellen vét: a prostitúció. Erről a következőket írja a Katekizmus: „A prostitúció a prostituált személy méltóságát támadja, melyet a tőle nyert nemi gyönyörre redukálnak. Aki ezért fizet, súlyosan vét maga ellen: megsérti a tisztaságot, melyre kötelezi a keresztség, és beszennyezi a testét, mely a Szentlélek temploma. A prostitúció a társadalom fekélye. Rendes körülmények között a nőket sújtja, de nem kíméli a férfiakat, a gyermekeket és a fiatalkorúakat sem. Az embernek önmagát prostituálnia mindig súlyos bűn, de a bűn beszámíthatóságát csökkentheti a nyomor, a zsarolás és a társadalmi nyomás.”

Lívia vallását gyakorló, jó katolikus családból származott. Mindig szótfogadó, engedelmes gyermeke volt szüleinek. Minden vasárnap szentáldozáshoz járult és Mi, Égiek gyönyörködtünk tiszta, önmegtartóztató lelkében. Gimnazista korában voltak bűnre csábító alkalmak, de ő visszautasította a fiúkat. A legjobb tanulók közé tartozott, különösen a nyelvérzéke volt kimagasló. Az érettségi után a műszaki egyetemet választotta. Tanárai és szülei tanácsára Münchenbe ment továbbtanulni. Ott az idegenben senki sem gondolkodott hasonlóan hozzá. Néhányszor még elment vasárnaponként szentmisére, de valahogy eltávolodott a hittől. A csoporttársnői rossz útra vitték. Megismertették vele a discók és rock-koncertek világát. Összehozták egy ismert énekessel, aki nagy hatással volt rá és egészen levette a lábáról. Először lelkileg tette tönkre. Megmagyarázta neki, hogy milyen ostobaság lemondani az élet örömeiről. Használja ki, hogy szép és fiatal. Látván, hogy vallásos nevelése miatt gátlásos, elhitette vele, hogy Isten nem sanyargatni akarja őt, hanem boldognak szeretné látni. Lívia egészen el volt ragadtatva, hogy egy ilyen híres énekes éppen őt választja ki magának. Néhány unszolás után kötélnek állt, és elvesztette tisztaságát. De a művész ráunt, szerette a változatosságot és elege lett a tapasztalatlan kislányból. Elvitte egy barátjához, aki jól fizető éjszakai munkát ajánlott fel neki, mellyel biztosíthatja magának az anyagi alapot az egyetem éveihez. Egy asszony címét adta meg neki. Az otthagyatottság fájdalmának érzésével kopogott be az idegen nő lakásán. Az elégedetten nézett végig rajta, és mézes-mázas szavakkal elmondta neki, hogy könnyű munkával sok pénzt szerezhet. Az ide belépő idegen férfiakat kell szórakoztatni, kiszolgálni, válogatás nélkül. Lívia azonnal belátta miről van szó, felállt és hazament a kollégiumba. Sírva panaszolta a szobatársainak, hogy mire akarták rávenni. Ők csak mosolyogtak és vigasztalták, hogy nem olyan rossz az, ők már kipróbálták ezt a pénzszerzési lehetőséget, mikor nehezebb anyagi helyzetben voltak. Telt, múlt az idő és nagyon fogytán volt a pénz, amit hazulról hozott. Már az albérleti díj ráeső részét sem tudta kifizetni. Zenész barátjához nem mehetett vissza. A nélkülözés miatt újra felkereste a piros lámpás ház tulajdonosát. Az asszony örömmel fogadta és kitanította a feladatára. Valóban ömlött a sok pénz, melynek felét leszámolta a munkáltatójának. Folytatta a tanulmányait, megszűntek az anyagi gondjai, de lelke végtelenül nyugtalan volt. Tudta, hogy a pokol felé halad. Betért egy templomba, ahol épen szentségimádást tartottak. Elborította a bűnbánat. Az egyik gyóntatószékben égett a villany. Belépett a német paphoz, és hulló könnyek között meggyónt. Utána visszament a padjába, elmondta a penitenciát és tekintete rátapadt az Oltáriszentségre. Szíve megtelt hálával Jézus iránt, aki Vérével megtisztította. Hirtelen szinte elállt a lélegzete, mert a Szentségtartóból kilépett az Oltáriszentségi Jézus. Először kicsinek látta, és ahogy közeledett mindig nagyobb lett, majd megállt előtte életnagyságban, hófehér ruhában, mezítláb, dicsősége fényében és így szólt:

-Bűnbánó Kislányom! Paráznaságoddal, tested árulásával mély tövist szúrtál Szent Szívembe, de őszinte bűnbánatod könnyeivel meghatottál Engem. Nézd, mit hozok neked! Egy kis Szentostyát. Nyisd ki a kicsi szád, lelki áldozásban részesítelek. A Szentgyónásban történt feloldozással és ezzel az Eucharisztiával hófehérre mosom lelkedet. Újra Isten gyermeke lettél. Vigyázz, el ne ess többé! Ezután kitárt karokkal várlak a szentmisékre.

Lívia megmenekült, mert visszatért elhagyott Istenéhez. Bárcsak minden prostituált követné példáját. Engesztelőim! Imádkozzatok a lelkükért, hogy megmenekülhessenek az örök haláltól.

Drága, tisztaszívű Engesztelőim! Most én a Szentlélek Isten karjaimba veszlek benneteket és elviszlek titeket a Golgotára, a szenvedő Jézus Krisztushoz. A hegy tetején vagyunk, Üdvözítőtöktől elveszik a keresztet és durván a lába elé dobják. Nézzétek lelki szemetekkel, ahogy a ruháját kíméletlenül kitépik sebeiből és a fején keresztül próbálják leráncigálni róla, de a töviskoronába beleakad. Ezért nagy fájdalmat okozva letépik a fejéről a koszorút, minek a következtében felszakadnak fejsebeit. Miután megfosztották véres ruhájától, újra fejébe vágják a töviskoronát és Ő ott áll kiszolgáltatva, meztelenül, megszégyenítve kínzói előtt, a kíváncsi tömeg szeme láttára. A ti mai nemzedéketekből előtűnik egy hiányosan, ledéren felöltözött, szőkére festett, vöröskörmű prostituált. A közelébe megy, felkínálja neki magát és gúnyosan, nevetve mutogat rá. Mellette áll egy szintén testét áruló serdülő fiú, követ ragad és megdobja vele a sebekkel teli, levetkőztetett Jézust. Példáját követi egy 11 éves kislány, akit szintén prostitúcióra használnak. Egy férfi szemérmetlen pornóképekkel hajigálja meg. Jézus szeméből patakokban hull a könny és végigcsorog arcán, meztelen mellkasán. Imádkozik: „Atyám bocsáss meg e nagy bűnösöknek, akik megszegik hatodik parancsodat és ezzel bemocskolják testüket, a Szentlélek templomát! Felajánlom értük lemeztelenítésem szégyenét és a fájdalmat, amit bűneikkel okoznak nekem.”

Én, a Szentlélek így folytatom:-Együttérző Gyermekeim! Egyre többen közelednek Jézushoz a mai romlott erkölcsű emberek, a pornó filmek készítői, színészei, élvezői. Kezükben kifeszített nyilak, lándzsák, kérlek titeket, segítsetek! Vegyétek körül szoros gyűrűben ártatlan, megszégyenített testét-lelkét. Inkább titeket találjanak el ezek az ádáz fegyverek, hiszen ti inkább megérdemlitek, mert ti már belekóstoltatok a bűnbe. Ő teljesen ártatlan. Ó, köszönöm, hogy engedelmeskedtek Nekem és megvéditek Őt. Közben védelmetek gyűrűje csodálatos változást eredményez. Eltűnik a 2000 évvel ezelőtti környezet, eltakarodnak a támadók, itt vagyunk az engesztelés helyén, és ölelő, védő karjaitok közül kiemelkedik a feltámadt, megdicsőült, fényben tündöklő Megváltó. Mosolyogva, örömkönnyek között köszöni meg, hogy megvédtétek.

Drágáim! Csak azért mutattam be nektek ezt a misztikus jelenetet, hogy mélyebben át tudjátok érezni üdvözítőtök fájdalmát, amit a pornográfia és prostitúció okoz neki. Őrizzétek a liliomot, a tisztaság szimbólumát, amit a múlt héten kaptatok Mennyei Édesanyátoktól. Soha egy halvány foltot se ejtsetek lelketek tisztaságán még gondolatban sem. Megáldalak benneteket a tökéletes tisztaság erényének kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2015.Szeptember 22.
Mennyei Atya:  Ahatodik parancs 4. (A nemi erőszak és a homoszexualitás)

Mennyei Atya:Drága Engesztelő Gyermekeim! Már vártam, hogy elérkezzen ez a nap, mikor atyai könnyeimet elétek hullajthatom, tisztalelkű, buzgó Gyermekeim. Az égből szálltam alá isteni dicsőségemben lobogó fehér hajammal, szakállammal, hófehér ruhámban, melynek redői körüllengik testemet. Árad belőlem a vakító fény, mely egészen betölti ezt a helyiséget. Egyik kezemben vérző Szent Szívemet tartom, mely teremtésem bűnei miatt szenved ennyire, a másik kezemet ökölbe zárva magasra emelem és megrázom szent haragomban. Ó, hová süllyedt a világ! Teremtményeim sokasága a legmocskosabb bűnök mocsarában fúldoklik és nem akar felállni. Mennyei Édesanyátok és megváltó Jézusotok térdenállva könyörög Hozzám, hogy várjak még a büntetéssel.

Ma olyan bűnökről kell beszélnem nektek, melyek Szememben a legtaszítóbbak közé tartoznak: a nemi erőszakról és a homoszexualitásról. Mindkettő a hatodik parancs ellen elkövetett halálos bűnnek minősül, és ha nem követi bűnbánat, következménye az örök kárhozat.

Hallgassátok mit mond ezekről a Katolikus Egyház Katekizmusa:

„A nemi erőszak a személy szexuális intim szférájába való erőszakos behatolás. Sérti az igazságosságot és a szeretetet. A nemi erőszak súlyosan megsérti a másik tisztelethez, szabadsághoz, testi és erkölcsi épséghez való jogát.” Súlyos kárt okoz, mely az áldozatban egész életére kiható nyomot hagyhat. Még súlyosabb, ha rokonok vagy nevelők követik el a rájuk bízott gyermekeken.

Eszközömet, Évát egy óvónő hívta fel Budapest külvárosából. Szinte sírva mesélte, hogy csoportjába járó egyik 5 éves kislány félrevonta őt és félve panaszkodott, hogy mi történik a családjukban. Van két nővére, egy 10 éves és egy 12 éves. Édesapjuk munkanélküli, és minden délután – mikor hazamennek az óvodából és iskolából – ő vigyáz rájuk, ugyanis édesanyjuk dolgozik. Ez a férfi nem elégszik meg a házasélet örömeivel, hanem beteges pedofil hajlamait saját gyermekein éli ki. A kicsi óvodás lány sírva mondja, hogy egyenként beviszi őket a hálószobába, rájuk parancsol, hogy vetkőzzenek le és feküdjenek az ágyra. Ezután azt tesz velük, amit csak akar. Megfenyegeti őket, hogy ha elmondják bárkinek, az anyjuknak, a szomszédjuknak vagy barátnőjüknek, megöli őket. Meg is mutatta nekik a pisztolyt, amit hangtompítós és élesre van töltve, hogy így végez az árulóval. Az apuka rendőr, és fegyvertartási engedélye van. Szent Fiam Éva hangján keresztül így szólt az óvónőhöz:

-Kedves Gyermekem! Helyesen tetted, hogy senkinek nem szóltál, hanem először Hozzám fordultál. Sürgősen hívd be az óvodába az édesanyát, mondd el neki, amit a kicsitől hallottál, és javasold, hogy a három kislányt helyezze biztonságba valahol, míg a férje ügyét a bíróságon kivizsgálják.  A gyermeknek igaza van, Előttem nincs titok.

Drága Kincseim! Szent Fiam is, Én is mélyen elítélem az ilyen bűnt, mely egyúttal vérfertőzés. Ez az apa azóta börtönben van, meg se bánta, amit tett. Ha ez így megy tovább, a pokol legmélyebb fokozata vár rá. A három kis ártatlan áldozat teste és lelke megsérült. Lehetséges, hogy felnőtt korukban a rossz emlék miatt viszolyogni fognak férjük közeledésétől, sőt már a kapcsolatteremtés a másik nemmel lelki traumát fog okozni nekik.

A nemi erőszak nagyon elterjedt az egész földön. A nők és leányok tisztelete már kihalt. Nem csoda, mert a többség viselkedése olyan léha, kihívó, hogy már csak birtokolni való tárgynak tekintik őket. Már nem kell udvarolni, mint régen, önmegtartóztatásban kivárni az esküvő napját, hiszen a mai nő kapható mindenre egy pohár italért vagy egy táncért. Így aztán a fiúk általánosítanak és azokat se kímélik, akik tisztán és ártatlanul élnek. Ahogy hazafelé mennek a munkahelyükről egy kihalt utcán vagy parkon keresztül, letámadják őket. Hiába sikoltoznak, senki nem mer segítségükre sietni. Az ilyesmi szinte mindennapos eset, és csak azért nem hallhattok többről a TV-ben, rádióban, mert az áldozatok szemérmesek, szégyellik, ami velük történt és nem panaszkodnak senkinek. Még élnek néhányan azok közül a nők közül, akiket a 2. Világháború alatt a győztes ország katonái megerőszakoltak. A mi eszközünk, Éva a háború alatt 6 éves kislány volt. Óbudán az ő pincéjükben kért menedéket egy 73 éves, idős asszony. Betörtek hozzájuk a részeg szovjet katonák. Éva édesanyja ott feküdt a gyermekágyban 1 napos újszülöttjével, mint fiatalasszony. Így ő nem felelt meg nekik. Rátámadtak szegény reszkető öregasszonyra és a megdöbbent család szemeláttára egymásután hatan elintézték. Ez régen volt. De most nemrég mit hallhattatok a televízióban? A migránsok közül többen Skandináviában 1300-nál is több nőt erőszakoltak meg. Ezeket a felháborító, aljas cselekedeteket számon fogom kérni az elkövetőktől és súlyos bűneikért kemény büntetést kapnak Tőlem. Van, akit már itt a földi életében elér igazságosságom, van, akit a túlvilágon.

A hatodik parancs ellen elkövetett másik bűn, melyről beszélni szeretnék nektek, ahomoszexualitás. A Katekizmus alaposan kifejti ezt  a fogalmat és utal arra is, hogyan bánjon velük a társadalom.

„A homoszexualitás olyan férfiak vagy nők közötti viszony, akik kizárólagosan vagy döntően saját nemük iránt éreznek szexuális vonzalmat.

A századok folyamán  és különböző kultúrákban nagyon eltérő formákat öltött. A hagyomány a Szentírásra támaszkodva – mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedést – mindig vallotta, hogy a homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendeltetnek. Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet továbbadását. …Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatóak lennének. Nem elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatételt jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét. Az ilyen személyek arra hivatottak, hogy valósítsák meg életükben Isten akaratát, és amennyiben keresztények, egyesítsék az Úr keresztáldozatával az állapotukból adódó esetleges nehézségeket… A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást.” Ennyit mond erről a katekizmus.

Engesztelőim! Az emberek gondolkodása megoszlik annak tekintetében, hogy a homoszexualitás bűn-e vagy sem. Van aki, azt hangoztatja, hogy amiről nem tehet az ember, az nem bűn, nem az akaratától függ, hogy milyen hajlamokkal születik. Másnak az a véleménye, hogy minden bűn gyökere a rossz hajlam és aki ezt önuralommal nem győzi le, az vétkezik. Ez a második felfogás az igazságot képviseli. Az a homoszexuális gyermekem, aki nem harcol a veleszületettt vagy szerzett ferde hajlamok ellen és nem törekszik a tisztaságra, bizony vét a hatodik parancs ellen.

Most Én, Atyátok azt fogom elmagyarázni nektek, hogy mi okozza az emberben a homoszexualitást. Két formája van ennek a természetes törvénytől eltérő emberi viselkedésnek:

1.)Az egyik a genetikai adottság, ami tulajdonképpen egy génhiba, ami veleszületik az egyénnel. Már a fogantatásnál történhet, mint kromszómaszám rendellenesség. Azután a terhesség alatt valami hormonális hatás érheti a magzatot. Ha az anya áldott állapotban stressz hatás alá kerül, lehet, hogy gyermeke homoszexuális hajlamokkal születik. Az ilyen génrendellenességgel született emberek külsejükben és viselkedésükben magukon hordozzák a homoszexualitás jegyeit. A nőkön férfias vonások látszanak és keményebb a természetük. Az ilyen férfiak arca, alakja lágy, nőies, hangjuk szelíd, simogató, viselkedésük is nőies.

2.)E ferdeségnek másik formája a szerzett homoszexualitás. Ennek többféle oka van. Egyik a családi nevelés. Például egy agresszív, uralkodó anyának fiúgyermeke hajlamossá válik a homoszexualitásra. A másik ok, hogy zárt térben azonos nemű emberek együtt élnek (pl. nevelőintézetek, börtönök, szerzetesrendek). Ez nem azt jelenti, hogy ott minden együttélő olyanná válik, csak az, aki vonzódik ehhez a bűnös állapothoz. Harmadszor oka lehet annak, hogy valaki homoszexuálissá válik, hogy eltanulja az arra genetikailag hajlamos barátoktól.

A homoszexualitás kettős veszélyt rejt magában. Az ilyen gyermekem súlyosan vét lelke ellen és a pokol felé vezető úton halad, de egészségét is kockáztatja, mert ez az életmód belesodorhatja az Aids-be és egyéb nem betegségekbe.

Kicsinyeim! Tudnotok kell, hogy a génhibából származó, ilyen hajlammal született teremtményeim ellenségem, a gonosz áldozatai. Ó ülteti beléjük fogantatáskor a genetikai elérést.Az ő bűnük szememben kisebbek azokénál, akik kíváncsiságból eltanulják másoktól. Mindenesetre minden homoszexuális próbára van téve. Mint ahogy az egészséges, normális génekkel született keresztények közül sokan képesek rendetlen hajlamaikat, kísértéseiket legyőzni – gondoljatok a tisztalelkű szerzetesekre, szerzetesnőkre és más szüzességben élő világi férfiakra és nőkre – úgy a homoszexuálisoknak sem jelent nagyobb problémát érzéki vágyaikat elnyomni. Az orvostudomány szerint a homoszexualitás nem betegség. Ezt Én, Istenetek is állítom. Míg a betegségekből elkövetett rossz cselekedetek – pl. az elmebeteg gyilkossága vagy öngyilkossága – a szememben nem számít bűnnek, addig a homoszexuális gyakorlatokat súlyos vétségként kezelem és a másvilágon vezekelni kell miatta, vagy a tisztítótűzben vagy a pokolban.

Gyermekeim! Még mindig itt tartom fájdalmas vérző szívemet. A megerőszakolt és meggyilkolt lányok, asszonyok és gyermekek lelke kiált Hozzám igazságtételért. Az ő fájdalmukat mélyen átérzem és Szentséges Szívem sebeiből – amit az erőszakos, bűnös teremtményeim okoztak – bőségesen hullanak a vércseppek. Elégtételt akarok az áldozatokért!!!

Itt az idő! Már nem várok tovább. Elkezdtem küldeni a világnak a jeleket. Teremtésem! Még mindig nem hiszed, hogy a természetfeletti katasztrófák a rád váró büntetés előhírnökei? Hát akkor kézzel foghatóan bizonyítom a Nagy Figyelmeztetés előtti káoszt a rád zúduló és fojtogató keleti népáradattal, mely magába hordozza büntetésem csíráit: a keresztényüldözést, a járványokat, forradalmakat, háborút. Még mindig azt hiszed hitetlen, hálátlan nemzedék, hogy nincs semmi baj? Készülj, te bűnökben elmerült, alvó Teremtés, mert öklömet nem tudom tovább tartani.

Kicsi, buzgó, lélekmentő, tisztaságra törekvő Nyájam! Titeket a tenyeremen hordozlak családtagjaitokkal és mindazokkal együtt, akikért naponta imádkoztok. Most pedig földi szemeteket csukjátok be és nyíljanak meg lelki szemeitek. Vércseppekkel borított atyai Szívemet felétek nyújtom. Gondolatban jöjjetek Körém! Emeljétek fel kebletekből bátortalan szíveteket. Véremet könnycseppekké alakítom és ráhullatom Hozzám, Atyátokhoz emelt szívetekre. Lemosom vele róluk a jövőtől való félelmeteket és erőssé, elszánttá teszlek benneteket. Mosolyogjatok, bízzatok Bennem, hamarosan küldöm Szentlelkemet, Édesanyátokat és Szent Fiamat. Minden nagyon gyorsan fog lezajlani. Veletek vagyok és megáldalak benneteket a tisztaság és szeretet lelkületével: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 269-273. Mennyei Atya: Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök

ÉGI ÜZENETEK

2015. július 21.

Mennyei Atya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 1.

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Itt állok előttetek, mint Mennyei Atyátok ragyogó dicsőségemben. Kezemben egy piros, dobogó szívet tartok: az emberi élet szimbólumát. Azért van a tenyeremen, hogy ezzel érzékeltessem felétek, hogy Én a ti Istenetek vagyok az élet és halál ura. Ti, teremtmények életeteket Tőlem kapjátok, és csak Én vehetem el tőletek.

Az 5. parancs így szól: „Ne ölj!” Ezzel kapcsolatban Máté evangéliumában így nyilatkozom: Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: „Ne ölj! Aki öl, állítsátok törvény elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragszik felebarátjára.” Ebből a jézusi mondatból az következik, hogy ennek a röviden megfogalmazott parancsnak a keretébe nemcsak az tartozik, hogy nem szabad kioltani a másik emberi életet, hanem tiltja az öngyilkosságot, az abortuszt, az eutanáziát, a veszekedést, a verekedést, a botrányokozást, a mértéktelenséget evésben és ivásban, élvezeti cikkekben. Az 5. parancs elleni bűnnek számít az embereken végzett tudományos kísérletezés, az elítéltek kínzása, a háborúk és forradalmak előidézése. Az is ezt a parancsot sérti meg, aki haragot tart és bosszút forral. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a gyilkosság. Én, a ti Mennyei Atyátok ezt mondom a Kivonulás Könyvében: „Ne öld meg az ártatlant és az igazat!” A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt így fejtegeti: „Az ártatlan szándékos megölése súlyosan ellenkezik az emberi lény méltóságával… és a Teremtő szentségével. Az emberölést tiltó törvény egyetemes érvényű, mindenkit és minden embert mindig és mindenütt kötelez.”

Ha valaki tudva és akarva megöli felebarátját, függetlenül attól, hogy hirtelen felindulásból, ittas állapotban vagy előre megfontolt szándékkal teszi, halálos bűnt követ el.

Laci és Gyuri jó barátok. Gyurinak megtetszik egy fiatalasszony a faluban és mindenáron meg akarja szerezni, de a férj akadály. A nő, akit Irénkének hívnak, hajlana is a kicsapongásra, de a férje szereti és hallani se akar a válásról. Gyuri elpanaszolja az ügyét barátjának és közösen elhatározzák, hogy a férfit elteszik láb alól. Megbeszélik a részleteket. A férj a megszokott órában este, a sötétben egy parkon keresztül megy hazafelé. Laci halkan utána oson, a száját szorosan befogja egy zsebkendővel, hanyatt fekteti, Gyuri föléhajol és egy késsel szívenszúrja. Ásnak egy gödröt és elföldelik. Jól ledöngölik és fűvel teleszórják. Most már szabad az út Irénke felé. A nyomozó rendőröket az ottfelejtett vérnyomok vezették a holttesthez. Ez az előre megfontolt, aljas szándékkal elkövetett gyilkosság halálos bűn, Isten és ember előtt egyaránt.

Más a helyzet a következő történetnél. Zsolt éjszakai műszak után hajnalban egyedül megy haza a kisváros kihalt utcáin. Hirtelen előugrik rejtekéből, a fal mögül egy sötétruhás, kapucnis alak és egy megtöltött pisztolyt szegez a mellének és pénzt követel tőle. Kifordítja a zsebeit mutatva, hogy üres. A felső mellényzsebében talált egy 500-ast. A rabló keveselte, és felhúzta a ravaszt. Zsolt hirtelen mozdulattal erősen állonütötte. Megragadta a fegyvert tartó kezét, csavart egyet rajta, így a cső a támadója felé fordult, a pisztoly elsült és golyó belefúródott a rabló halántékába, aki ettől a lövéstől holtan rogyott össze. Igaz, hogy Zsolt megölte az erőszakoskodó embert, de önvédelemből tette. Nem követett el bűnt. A Katolikus Egyház Katekizmusa kimondja: „Az önmagunk iránti szeretet az erkölcsiség alapvető pincipíuma marad. Törvényes tehát, hogy a saját élet megőrzéséhez való jogot érvényesítsék. Aki a saját életét védi, nem követi el az emberölés vétkét, mégha arra kényszerül is, hogy támadójára halálos csapást mérjen. Ha valaki a saját élete megvédésére nagyobb erőt alkalmaz, mint szükséges, a tette nem megengedett. Ha azonban mértékkel veri vissza az erőszakot, a védekezés megengedett. Nem szükséges az üdvösséghez, hogy az ember elmulassza az arányos védekezést azért, hogy elkerülje a másik megölését, mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra.” Tehát Zsolt, aki bátran megvédte magát, helyesen cselekedett.

Nem csak az a cselekedet számít gyilkosságnak, mikor valaki szánt-szándékkal megfojt, leszúr, lelő, felakaszt egy másik embert, hanem az is, mikor közvetve idézi elő valakinek a halálát. Erre is mondok példát a gyakorlatból. Kórházban fekszenek olyan tehetetlen, lebénult betegek, hogy meg se tudnak mozdulni. Éhesek, szomjasak, és ha olyan lelketlen nővér van szolgálatban, aki nem itatja meg, nem teszi a szájába a falatot, egészen elgyengül, kiszárad és valósággal éhenhal. Az ilyen betegnek hiába teszik oda az éjjeliszekrényére az ennivalót, nem tud hozzá nyúlni, és érintetlenül visszaviszik. Hull a könnye az éhségtől és szomjúságtól, lassan-lassan éhenhal. Az ilyen kegyetlen nővér gyilkol. Az a társa is ezt teszi, aki hallja ugyan, hogy valamelyik beteg csönget, és körmeit lakkozza, nem megy be segítséget nyújtani. Pedig súlyos rosszullét miatt is hívhatják. Meghalhat valaki egy szívrohamban, ha nem viszi az injekciót. Ez közvetett gyilkossághoz vezethet. Az a gondatlan anya is ilyen közvetett gyilkosság okozójává válhat, aki strandra viszi 4 éves kislányát, ő kifekszik a napra, hogy szép barnára süljön és közeben a kicsi odaszalad a medence szélére, felmászik, beleesik a vízbe és megfullad.

Mindenféle gyilkosság nagyon súlyos bűnnek számít az Én szememben. Aki kioltja más életét, bizony méltó arra, hogy elveszítse az üdvösségét. Csak az menti meg a kárhozattól, ha mélyen megbánja, és ha katolikus, meggyónja tettét. De így is bűne után olyan komoly tartozásai vannak, hogy a tisztítótűz legmélyén kell vezekelnie.

Drága Gyermekeim! Olyan bűnös, zűrzavaros világban éltek, hogy nagyon sok az elkeseredett, labilis idegzetű, depressziós ember. A hit kihalt gyermekeimből, ami fogódzkodó lehetne számukra, problémájukból nem látnak kiutat és az öngyilkosságba menekülnek.

Tévesen azt hiszik, hogy a halál után megsemmisülnek, megszünnek gondjaik, fájdalmaik. Pedig miután kilehelték lelküket találkoznak a szomorú valósággal, hogy a bajtól nem szabadultak meg. A szenvedés még fokozottabban tör rájuk a számukra kijelölt helyen: vagy a tisztítótűzben vagy a pokolban. A Katekizmus ezt mondja az öngyilkosságról: „Az Isten által ránk bízott élet kezelői, de nem birtokosai vagyunk. Nem rendelkezünk vele. Az öngyilkosság ellenkezik az emberi lénynek azzal a természetes törekvésével, hogy megőrízze és továbbadja az életet. Súlyosan ellenkezik a helyes önszeretettel is. Ugyanakkor sérti a felebaráti szeretetet is, mert jogtalanul megszakítja a szolidaritás kapcsolatát a családi, nemzeti és emberi közösségekkel, melyekkel szemben kötelességeink vannak. Az öngyilkosság ellenkezik az élő Isten szeretetével.”

Gyermekeim! Egyetlen embert sem teremtettem hiába. Mindenkivel terveim vannak. Azért nagy bűn az öngyilkosság, mert az illető szándékaimat áthúzza. Én határozom meg, hogy ki meddi éljen itt a földön, és csak akkor hívom haza, amikor a lelke a nagy találkozáshoz a legoptimálisabb állapotban van. Minden esetben nagy bűn az ötödik parancs ellen, ha valaki kioltja életét, de ha pszichés zavarok alatt cselekszik így, vagy a megpróbáltatásból, kínzástól, szenvedéstől való félelemből teszi, kisebb az erkölcsi felelőssége. Nem szabad azt gondolnotok, hogy minden öngyilkos a pokolba kerül. Figyelembe veszem a körülményeit, egészségi állapotát, indító okait. Sokukban sikerül az utolsó pillanatukban bűnbánatot kelteni. Imádkozzatok értük! Fohászaitokat, rózsafüzéreiteket, felajánlott szenvedéseiteket kegyelemmé alakítom és általuk még a pokol széléről is megmentem őket, a tisztítóhelyen lévőknek pedig enyhítem fájdalmaikat. Mára elég ennyi az 5 parancs ellen elkövetett legsúlyosabb bűnökről.

Míg beszéltem hozzátok, végig itt tartottam kezemben a piros szívet. Eddig dobogott, lüktetett, de most egyre jobban gyengül. Fülemhez emelem, alig hallom dobogását. Gyilkos és öngyilkos gyermekeim tüzes nyilakat lövöldöznek felé. Sokezer sebből vérzik az emberi élet. Vérpatakok folynak a nyilak alól. Csupa vér a tenyerem, ahogy tartom az Általam teremtett életet, és nagy vértócsa van alatta a padlón. Már itt áll mellettem Szent Fiam és legszentebb Leányom, Szűz Mária. Mindhárman könnyünket hullatjuk erre a lankadó, haldokló szívre. Kihúzzuk a nyilakat és az élet szimbólumának mély sebeit könnyeinkkel gyógyítgatjuk. Újra lüktetni kezd, kezeinkkel melengetjük. Ó, Kicsinyeim! Engesztelőim! Nem engedjük az életet kipusztulni. Hiába akarja ellenségem, a sátán a globális nagyhatalmak által, háborúkkal, üldözésssel, járványok terjesztésével, a gonosz bélyegével, a chippel kiírtani a nemzeteket, mi nem engedjük. A megpróbáltatások és az Antikrisztus uralmának idejét lerövidítjük és megőrízzük életeteket. Most felemelem az élet szívét, hogy lássátok gyógyulását. Eltüntek sebei és isteni dicsőségem fénye burkolja körül. Ezután keblemhez közelítem, megnyitom atyai Szívem ajtaját és belehelyezem kicsi életetek jelképét. Megáldalak benneteket az élet iránti tisztelet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2015. július 28.

Szűzanya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 2. (veszekedés, verekedés, mértéktelenség)

Szűzanya: Drága Kincseim! Édesanyai szeretetem összes melegével köszöntelek benneteket. Hálás vagyok, hogy újra eljöttetek lelkeket menteni és meghallgatni a tanításomat. Én is, mint a Mennyei Atya, az ötödik parancs ellen elkövetett bűnökről fogok beszélni nektek.

Tévedés lenne azt gondolni, hogy az ötödik parancsolatot, hogy „ne ölj!”, csak a gyilkossággal és öngyilkossággal lehet megsérteni. Ide sorolhatjuk a veszekedést, a verekedést és a mértéktelenséget.

Gyermekeink többsége a veszekedést nem is tartja bűnnek, mégcsak meg se bánja, úgy érzi jogában áll leteremteni, szitokkal elborítani a másikat, akire dühös. Pedig a veszekedés mértékétől függ, hogy bocsánatos vagy halálos bűnt követett-e el. Két példát mutatok be erre:

Ilonka és Karcsi irodai dolgozók. Egy cégnél dolgoznak, íróasztaluk egymás mellett van. Ilonka eltévesztett egy adatot és kollégájától kér segítséget.

-Ó, ez semmi! Idenézz!- átnyúl a másik géphez és lenyom egy gombot.

Mit csináltál, te őrült? Egy mozdulattal mindent letöröltél, amivel egy órán keresztül kínlódtam.

-Ajaj! Ne haragudj, de azért történt, mert nagyon siettem. Nekem is van elég feladatom, amit időre kell elvégeznem.- feleli Karcsi.

-Ha nem értesz a számítógéphez, vald be! Hogy lehet valaki ilyen tökkelütött?

-Idefigyelj, Ili! Egy perc alatt ki tudnám neked javítani, de mivel ilyen goromba vagy  hozzám, csak bajlódjál vele.

Ilonka nehezen és mérgelődve, de végül is rendbehozta a hibát. A munkaidő végére már elmult a haragjuk. Mindketten bocsánatos bűnt követtek el ezzel a veszekedéssel.

A másik összekoccanás szomszédok között történt. Tikkasztó nyári este volt, későn sötétedett és a szemközti szomszéd gyermekei mégy 9 órakkor is hangos focizásban voltak az utcán. A labda nagy robajjal eltalálta Szilviék ablakát. A férjnek holnap hajnalban kell dolgozni menni, ezért korán lefeküdt. Szilvi kiszaladt az utcára, nyomdafestéket nem tűrő hangon legorombította a kisfiúkat, karjuknál fogva hazairányította őket, és a szülőknak nagy patáliát rendezett. Sakál módjára üvöltött velük, és trágár, káromkodó szavak kíséretében megfenyegette őket, hogy ha mégegyszer este 7 után meglátja a gyerekeket az utcán, feljelentést tesz a polgármesteri hivatalnál. Azóta nem fogadja se a szülők, se a kisfiúk köszönését. Szilvi az ötödik parancs ellen halálos bűnt követett el.

Ha a veszekedést múló indulatkitörés okozza és hamar visszaáll a béke, akkor bocsánatos a bűn, de ha az indulat felfokozódik, trágár szitkozódássá, káromkodásba torkollik, és a vége tartós harag lesz, akkor a bűn halálos, súlyos. Ilyenkor az egyik ember a másik ember lelkét „gyilkolja”. Az első esetben – bűnbűnat után – lehet szentáldozáshoz járulni, a második esetben nem, mert kiesett az illető a kegyelem állapotából, gyónnia kell.

A verekedés szintén az ötödik parancs ellen szól, de súlyosabb a veszekedésnél, mert nemcsak a másik ember lelkében tesz kárt, hanem a testi épségében is. Ellenkezik a személy és emberi méltóság tiszteletével. Az Én Szent Fiam soha nem verekedett, se gyermekkorában, se felnőttkorában. Azt tanította, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Ha egyik arcodat megütik, tartsd oda a másikat is. Ugye milyen nehéz ezt betartani? Pedig, aki nem akarja megszegni ezt a parancsot, annak így kell viselkedni. Sok házaspár nem tudja elviselni egymás gyengeségeit, szinte allergiások egymásra.

Egy háromgyermekes fiatalasszony fel szokta hívni Évát, eszközünket. Férje ideges természetű, különösen felesége hibái hozzák ki a sodrából. Minden este, amikor hazatér a munkájából nagy rendetlenség és piszok fogadja. Múltkor megcsúszott egy földön heverő üveggolyón és elesett. Ettől aztán begurult, hogy ordítozni kezdett. A feleség, Zsuzsi védekezett, hogy még kicsik a gyerekek, nem ér rá helyettük pakolni, mert akkor a többi házimunka elmaradna. Miklós, a férj, éhesen és dühösen kivonul a konyhába és magából kikelve kiabál, hogy miért nincs kész a vacsora. Az asszony próbálja megmagyarázni a késést, de már nincs rá ideje, mert férje elkapja és ütni-verni kezdi. Ökle halántékon találja, elered a vére és a súlyos ütéstől földre esik. Miklós még mindig nem hagyja békében, rugdosni kezdi, pedig áldott állapotban van. Végre lehiggad. Rátekint vérben fekvő feleségére, felemeli és a díványra helyezi. Már bánja tettét, bocsánatot kér tőle, és vizes ruhával törölgeti halántékát. A három kicsi az egészet végignézte és sírva, szipogva simulnak hozzá édesanyjukhoz. Zsuzsi legszívesebben elköltözne, de nincs hova mennie. Ezt a házat közösen építették. Szüleinél nem férne el a három gyermekkel, mert huga családja lakik ott. Miklós halálos bűnnel terhelte a lelkét, mert feleségnek nagy fizikai és lelki fájdalmat okozott és a születendő magzat életét veszélyeztette. Szent Fiam az javasolta Zsuzsinak, hogy próbáljon lassuságán és rendetlenségén változtatni, mert férjét csak ez a két hiba zavarja. Testi-lelki szenvedését, pedig ajánlja fel Miklósért, hogy bánja meg rettenetes dühkitöréseit, legyen türelmesebb és megértőbb. A gyermekeket együtt kell felnevelniük, nem válhatnak el.

Van a verekedésnek olyan fajtája is, ami nem bűn. Például az iskolaudvaron egy középiskolás fiú beleköt a másikba. Heves vitával kezdődik, majd ez a kötekedő belerúg és ököllel arculüti. Természetesen ez a támadás neki halálos bűn, de a másik védekezésül öklével gyomorszájon talája. Neki ez nem bűn, mert önvédelemből tette.

A Katolikus Egyház Katekizmusa azt tanítja, hogy „A mértékletesség erénye arra indít, hogy kerüljünk mindent túlzást az evésben, ivásban, az alkohol, a cigaretta és a gyógyszerek fogyasztásában. Súlyosan vétkeznek, akik ittas állapotban, vagy a gyorsaság mértékében élvezettől indítva mások vagy saját biztonságukat veszélyeztetik az utakon, a tengeren vagy a levegőben. A kábítószerek használata súlyosan károsítja az egészséget és az emberi életet. Ezért a kábítószerezés halálos bűn.”

Drága Gyermekeim! Bizony az ötödik parancs ellen vét, aki a mértéktelenség bűnébe esik. Miért? Mert saját szervezete, testi épsége és túlvilági élete forog kockán. Az élvezeti cikkeket azért találták ki, hogy földi örömöket okozzanak nektek. Addig nincs is baj, míg ismeritek a határt, hogy mennyit lehet fogyasztani. Ha valaki elszív naponta 3 db cigarettát, semmi bűnt nem követ el, mert ez a mennyiség nem árt az egészségnek. De a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet és mindig többet kíván. Ez a méreganyag megtámadja a légzőszerveket, hörgőket, tüdőt, a torkot, a hangszálakat és m ég több belső szervet és kialakulnak a betegségek: hörghurut, köhögés, torokrák, gégerák, szájüreg és fogínyrák, tüdőrák. A végén idő előtt elpusztítja magát az ember. Ez nem más, mint egy lassú öngyilkosság. Halálos bűn.

Így van ez a másik élvezeti cikkel, az alkohollal is. Mértéktelen fogyasztása tönkreteszi a májat, a szívet, az agyat és alkoholmérgezést okoz. Aki abba akarja hagyni, annak súlyos elvonási tünetei lesznek: gyengeség, remegés, eszméletlenül nagy hiányérzet, működési zavarok a szívben. A részeg nem tudja koordinálni a mozdulatait, érzelmeit, indulatait, és nemcsak önmagában, hanem másokban is kárt tesz. Az alkoholizmus nagyon súlyos bűn, túlvilági következményei kemények: a tisztítóhely legmélye vagy a pokol.

A feketekávé a legszolidabb élvezeti cikknek látszik, de ha túlzásba viszik, ártalmas és végzetes lehet. Ha valaki naponta 1-2 kávét iszik, még hasznára is válhat. Aiknek alacsony a vérnyomása, helyreteszi, aki aluszékony, azt ébrentartja. De ha mértéktelenül fogyasztja, szívremegést okoz, felgyorsítja a pulzust, túl sok gyomorsavat csinál stb. A koffein is méreg, megölheti az életet. Tehát a kávé túlzott fogyasztása is az élete ellen van, súlyos bűn.

Talán, nem is gondoljátok Gyermekeim, hogy ha az édességek dominálnak az étrendetekben, milyen nagy kárt okozhattok magatoknak. Felborul az egyensúly a szervezetetekben: lerakódik a háj, elhízhattok, emésztési zavarok léphetnek fel, gyomorsavtúltengésetek lesz, és a belek sem működnek rendesen. De ez csak a test! A torkosság és falánkság bűne eluralkodik lelketeken és az édességek habzsolása halálos bűn az ötödik parancs ellen. Hiszen ezzel is megtámadjátok életeteket, amint Istentőlo kaptatok.

Drágáim! Még mindig van a gyilkosságon, öngyilkosságon, veszekedésen, verekedésen és mértéktelenségen kívül sok-sok bűn, mely az ötödik parancsot szegi meg, de ezekről majd a következő héten hallotok.

Ma még hátra van egy megrendítő dolog. Egy haldokló lélekről van szó. Szívesen elvinnélek benneteket a különítélet színhelyére. Eljöttök Velem? ...Adjátok a kezeteket, már indulunk is képzeletünk szárnyán. Megérkeztünk. Egy korteremben fekszik mozdulatlanul egy középkorú nő. Mi is körülvesszük. Fölötte áll Jézus Krisztus és így szól hozzá: -Jöjj, Gyermekem!

Megengedem nektek, hogy lássátok, mi történik. Az asszony az utolsót lélegzi. Ezzel a lélegzettel a fején távozik a lelke, melynek formája megegyezik elhagyott testével. Felismeri Megváltóját – hiszen vallását gyakorló keresztény – remegve áll előtte, és bánja a sok veszekedést, sűrűn kéri a bocsánatot. Életében nem gondolta, hogy ez is bűn. Igaz, hogy nem volt haragtartó, de az indulat gyakran elragadta, a gonosz ösztökélte erre. Most is rángatja a karját, el akarja szakítani Jézustól. De ő letérdel és átöleli az Üdvözítő lábait és így szól: -Ne haragudj, Uram, hogy nem vettem komolyan a veszekedéseimet és nem gyóntam meg. Kicsinyeim! Akartok segíteni ezen a szegény asszonyon?...

Akkor mondjatok el egy tizedet a Szent Sebek Rózsafüzérből! „Örök Atya, felajánlom Neked a mi Urunk, Jézus Krisztus szent Sebeit, hogy lelkünk sebei begyógyuljanak! Jézusom, Szent Sebeid érdemei által...”

E percben, hogy befejeztétek, Jézus Szent Szívsebéből irgalmasságának fényes, fehér sugarát rábocsátja erre a lélekre, kezénél fogva felállítja, letörli könnyeit, Szívére öleli és ezt mondjan neki: -Bűnbánó könnyeid, az Én irgalmam és engesztelő testvéreid imája megmentett téged a tisztítótűz legmélyebb fokozatától és őrangyaloddal a középső fokozatra küldelek. Ott kell levezekelned a sok veszekedést, szeretetlenséget, mert nem használtad fel a szentgyónás szentségét.

Közben, Én, Édesanyátok kisujjam hegyével megérintettem a Gonoszt és azonnal ész nélkül menekült.

Jöjjetek, Gyermekeim! Induljunk vissza az engesztelés helyére. Köszönöm a segítségeteket.

Megáldalak benneteket a felebaráti szeretet és a mértékletesség kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 4. Jézus:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 3. (abortusz, eutanázia)

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Én, Jézus Uratok állok előttetek, mint feltámadt, megdicsőült Üdvözítőtök. Ragyogó fényem betölti az egész helyiséget, és lángoló Szívem szeretetével egészen meg akarom tölteni a lelketeket. Folyatom az égi tanítást az V. parancs ellen elkövetett bűnökkel. Elsőként említem az abortuszt. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy az „Egyház az I. századtól kezdve hangsúlyozta minden szándékos abortusz erkölcsi rosszaságát. Ez a tanítás nem változott és változatlan marad… Az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell. Az emberi lény személyi jogait létének első pillanatától fogva el kell ismerni, ezek közé tartozik minden ártatlan lény sérthetetlen joga az élethez.” Az abortusz halálos bűn, közönséges gyilkosság, mely semmibe veszi Istennek azt a parancsát, hogy „Ne ölj!”. „Isten ugyanis, az élet Ura – mondja a Katekizmus – az élet megőrzésének magasztos szolgálatát az emberekre bízta, és ezt emberhez méltó módon kell teljesíteni. Az életet tehát a fogantatástól kezdve a legnagyobb gonddal oltalmazni kell: az abortusz és a csecsemőgyilkosság szégyenletes gaztett.”

Az abortusz azért is különösen súlyos vétség, mert árt a megölt magzat testének, lelkének, az anya és apa lelkének és a társadalomnak, melyet megfosztott egy értékes élettől. Az okozott kár jóvátehetetlen.

Emike élettársi kapcsolatban él Péterrel. Fél éve laknak együtt. A lány folyamatosan szedi a fogamzásgátlót, mégis teherbe esett, már a 2. hónapban van. 28 éves és bizony vágyódik az anyaság után. Péter néhány évvel fiatalabb nála, eszébe sincs lekötni magát, ki tudja, meddig marad Emi mellett? Megfenyegeti párját, hogy ha nem veteti el a babát, akkor otthagyja. A lány még mindig szereti Petit, elkeseredik és elhatározza, hogy mit tegyen. Már az is fájdalom volt neki, aki vallásosan nevelkedett, hogy a fiú nem volt hajlandó vele összeházasodni polgárilag és egyházilag. Tudta, hogy már így is bűnben él, hát még ez az abortusz! Választania kellett várva-várt születendő gyermeke és a szerelme között. Péter mellett döntött és elment a műtétre. Ettől kezdve nyugtalan álmai voltak. Az abortuszt követő éjszaka, álmában megállt az ágya végénél egy gyönyörű, rózsaszínruhás, 3 éves kislány hulló könnyekkel és így szólt hozzá: - Anyukám! Miért nem akartál engem?

Egy másik alkalommal egy hatalmas termet látott, sűrűn telerakva sápadt, mozdulatlan kisbabákkal, közülük az egyik kitárta két kis karját felé, és így kiáltott fel: - Anyu! Szabadíts ki innen!

Szegény lány. Tele volt bűnbánattal és csak sírt, sírt. Péternek hiába panaszkodott, csak kinevette, és megjegyezte: - Ez csak női gyengeség. Majd kigyógyulsz belőle. Valaki eszközömet, Évát ajánlotta neki. Felhívta, és Én tanácsokat adtam neki és megvigasztaltam:

-Drága Kislányom! Nagy bűnt követtél el, de mély bűnbánatod meghatotta Szívemet. Csak akkor tudsz majd megnyugodni, ha kilépsz ebből a bűnös kapcsolatból. Költözz haza jó szüleidhez, akik boldogan befogadnak. Azután kezdj új életet: gyónj meg és minden vasárnap a szentmise keretében fogadj a szívedbe Engem!

Emike engedelmeskedett Jézusnak, és rendbejött az élete. Hetente 3 nap kenyéren és vízen böjtöl, így próbálja levezekelni az V. és VI. parancs ellen elkövetett bűnei miatti adósságait.

Ó, Gyermekeim! Hány és hány leány és asszony esik át tudva és akarva az abortusz bűnén! Sokan közülük úgy érzik, hogy jogukban áll megszabadulni nem kívánt magzatuktól. Indokokat hoznak fel e szörnyű mellett:

-Még nincs önálló lakásunk! Előbb még egy autót és egy balatoni nyaralót akarunk. Egyszer vagyunk fiatalok, most kell tengerparti nyaralásokra menni, külföldi utakra. Gyerek mellett már ezek nem valósulhatnak meg. Most kell kihasználni a szórakozási lehetőségeket, diszkókat, fesztiválokat. És ahol már van 1-2 gyermek, ott nem akarják elfogadni a harmadikat, negyediket anyagi okokra hivatkozva. A helytelen közvélemény is lenézi, megveti a további gyermekvállalást.

Drága Engesztelőim! Nemcsak az anya vétkes e bűn elkövetésében, hanem az apa is, aki ebbe beleegyezik, vagy kiköveteli, az orvos és a műtősnő, aki levezeti az abortuszt. Szólnunk kell az V. parancshoz kapcsolódva a fogamzásgátló szerekről és eszközökről. Vannak olyan tabletták, melyek a megtermékenyített petesejtet, a kezdődő életet oltják ki. Aki ilyet szed, a kis életek sokaságát öli meg, mert hinnetek kell, hogy Isten a fogantatás pillanatában életet lehel az emberbe. Ugyanaz a teljes lélek van abban az élet-kezdeményben, amely felnőtt korában is benne van. Tehát az esemény után szedett tabletta a legkegyetlenebb. Az ilyen bűn súlya egyenlő az abortusszal – aljas gyilkosság. Viszont van olyan fogamzásgátló készítmény, amely megakadályozza a peteérést. Ennél nem kezdődhet el az élet, tehát nincs szó gyilkosságról. Alkalmazása mégis bűnnek számít, mert beleszól Isten terveibe, ugyanis Ő a férfit és a nőt nemcsak örömszerzésre teremtette, hanem azért, hogy aktív résztvevője, segítőtársa legyen a teremtésben. Nemcsak az anyák sértik meg az V. parancsot, akik használják bármelyik fogamzásgátlószert, hanem az orvosok, akik felírják receptre és a gyógyszerészek, aki árusítják. A fogamzásgátló eszközök is különbözőek lehetnek. Közülük legszörnyűbb a spirál, mely az életkezdeményeket pusztítja el – a szememben igazi tömeggyilkosságnak számít. Aki ilyet használ sürgősen szabaduljon meg tőle, hogy elkerülhesse a poklot.

Gyermekeim! Bárki hamis toleranciából és álhumanitásból jogosnak hirdeti előttetek az abortuszt és mindennemű fogamzásgátlást, annak ne higgyetek, mert a gonosz szól belőle!

Az élettel szembenálló, az V. parancs lényegét sértő eljárás még az eutanázia. A Katekizmus megállapítja, hogy az eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtőjének, az él Istennek tiszteletével súlyosan ellenkező gyilkosság. Indokolt lehet azonban a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményekhez képest aránytalan orvosi beavatkozások abbahagyása. Erkölcsileg megfelel a morfium, a kábítás, a fájdalomcsillapítás alkalmazása, még ha azzal a kockázattal jár, hogy napjait megrövidítik. Miért nem szabad a haldokló életet kioltani egy injekcióval, hogy kevesebbet szenvedjen? Azért, Gyermekeim, mert Isten akarata kifürkészhetetlen. Még a halál torkából is visszahozhatja, meggyógyíthatja, ha ez a szándéka. Másrészt a szenvedés tisztítja a haldoklót, és ha leállítjuk erőszakosan az életét, akkor a tisztítóhelyen vagy a pokolban kell vezekelnie bűneiért, ami számára sokkal keményebb lenne. Harmadszor pedig Isten az élet és halál Ura, egyedül neki van joga meghatározni, hogy az ember meddig éljen.

Most, miután kifejtettem nektek, milyen mélyen megsérti az abortusz és az eutanázia Isten V. parancsát, szeretném megmutatni e nagy bűnök következményeit misztikus képekben.

Én, Jézusotok, egy műtőbe viszlek benneteket. Ott fekszik Valéria és perceken belül indul az abortusz műtéte. Rendetlen életű nő, váltogatta a partnereket, szerette a változatosságot. 20 év körüli igazán szép, vonzó leány. Aki ránéz, nem is gondolja, hogy belülről milyen romlott. Ez lesz a 13. Abortusza. Eltompult a lelkiismerete. Eszébe se jut, hogy mit fognak művelni gyermekével, csak magára gondol, fél a fájdalomtól. Lelke fekete a sok halálos bűntől, melynek szimbólumai fekete hegyes nyilak. Tudjátok, Gyermekeim, az emberi szív nemcsak a szeretet, jóság, tisztaság tárháza, hanem onnan indul ki minden gonoszság. Nézzétek a mellkasára! Valami ki akar törni a szívéből, sok kis nyíl. Ahogy ott állok az ágya mellett, a temérdek nyíl áttöri a bőrét és az Én szent Szívembe hatol. A fájdalom egyre jobban elhatalmasodik rajtam, levesz a lábamról, ti pedig Engesztelőim, látjátok, hogy elgyötörten fekszem a földön. Képzeljétek el, ha ez az egy gyermekem abortuszaival ekkora fájdalmat tudott okozni Nekem, akkor mit érezhetek a világon előforduló sok millió ilyen bűn nyilai miatt? Segítsetek, Kicsinyeim! Hajoljatok fölém – úgy gondolatban – és húzzátok ki Szentséges Szívemből e nyilakat. Mindegyik sebhelyből vérpatak csordogál. Gyógyítgassátok Szívemet, mert folyik a rettenetes műtét. A kis magzatot darabokban távolítják el. Átérzem az ő fájdalmait is. Töröljétek le Sebeimről a vért, és csókjaitokkal borítsátok el Szívemet. Ó, Kicsinyeim, köszönöm, már sokkal jobban vagyok. Segítsetek felállni.

Miután végignéztétek, hogy Nekem hogyan ártott ez a bűnös nő, most figyeljétek mit tett saját lelkével. A bűnök, a fekete nyilak kővé dermesztették a szívét. Az első abortusznál hús-vér szíve még sajgott, bánkódott, most semmit nem érzett, nem bánt, nem sajnált. Nézzétek! A műtő ablakán besurrant egy vastag, koronás kígyó, felmászik a nő testére, hasát, combját, karját, arcát simogatja, mert érzi, hogy az övé. Gyermekeim! Valéria is az Én leányom, szívét valahogyan fel kell olvasztani. Hívjátok Édesanyátokat! Most segíts meg Mária… Ó, Már itt is van! Kisujjával megérinti a kígyót, aki ijedtében lecsusszan és eltűnik a műtőből. Szűz Mária látja a leány kőszívét, elérzékenyül és könnyeivel elárasztja. A szív egyre puhább lesz, újra hús-vér szívvé válik, és elkezd hangosan sírni. Az orvos kérdezi:

- Mi a baj? Csak nem fáj valami?

- Doktor Úr! A szívem fáj, mert rádöbbentem, hogy 13 gyermekemet megöltem. Milyen anya vagyok én?

Az orvos csodálkozik. Nem ért semmit. De ti és Én tudjuk, hogy mi történt, Édesanyám mélyen megérintette e bűnös nő lelkét, és élete meg fog változni. Most pedig hagyjuk magára, hadd sírja ki magát!

Itt vagyunk az engesztelés helyén. Köszönöm a segítségeteket. Megáldalak benneteket az emberi élet tiszteletének lelkületével: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 11. Szentlélek:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 4. (botrány, tudományos kísérletek, amputáció, terrorizmus)

Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Megnyílt a mennyezet és a ragyogó kék égből egy felhőn szálltam le közétek. Hosszú, hófehér szárnyaimat leeresztve állok előttetek. Széles skálája van a bűnlehetőségeknek, melyekkel az V. parancsot meg lehet sérteni. Ma kiemelek néhányat, amikről még nem beszéltünk nektek. Ezek közé tartozik a botrány, mely olyan viselkedés vagy magatartás, amely másokat bűn elkövetésére indít. A Katolikus Egyház Katekizmusa kifejti, hogy „A botrány különösen súlyosság válik a botrányt okozók tekintélye és az azt elszenvedők gyöngesége miatt. Ez késztette Urunkat e kemény szavakra: Aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélyére süllyesztenék.” Jézusnak ez a megállapítása nemcsak a gyermekek megbotránkoztatására vonatkozik, hanem minden olyan emberére, aki vezetés, hatalom, irányítás, esetleg kiszolgáltatottság alatt van. A múltban, az ateista, materialista ideológia arra késztetett egyes pedagógusokat, hogy túlbuzgó, vallásellenes nevelésével kiölje a gyermekekből a hit és Isten-szeretet csíráit.

A szülőket erőszakosan lebeszélték a hittanbeiratásról, a hittanra járó tanulókat megszégyenítették a többiek előtt. Ez botránkoztatás volt a javából, mert az I. parancs ellen fordította a gyermekeket, a hitetlenség bűnére késztetve őket.

Ildikó 5 gyermekes anya. Férjétől elvált. Tőle való 18 éves leánya. Azóta váltogatja a barátokat. Mindegyiktől született egy gyermeke. Őt és családját a férfiak tartják el. Már öt apuka küldi neki a tartásdíjat. Megbotránkoztatja gyermekeit, a szomszédait és az utcában lakókat erkölcstelen életével. Gyermekei utánozni fogják, mert azt hiszik, így kell élni. Nagy lánya eljár hétvégéken aludni a barátjához. Őt rossz példájával már megrontotta saját édesanyja.

„Azok is a botrányokozás bűnébe esnek - mondja a Katekizmus – akik olyan törvényeket vagy társadalmi struktúrákat hoznak létre, amelyek az erkölcsök és a vallásos élet megromlásához vezetnek, vagy akik a közvéleményt az erkölcsi értékektől elfordítva mesterségesen megváltoztatják (manipulálják).” Gyermekeim, már több éve folyik ez a világban. Vannak országok, ahol már összeházasodhatnak az azonos neműek és nevelőszülők lehetnek. Már az egész Földön, nálatok is szokás, hogy egyre jobban megszűnnek a házasságkötések, és a párok csak úgy összeköltöznek. A közvélemény nagyon helytelenül, helyesli ezt az erkölcstelen, Isten áldása nélküli állapotot. Ez azért van, mert a hit és a vallás teljesen elvesztette jellemformáló erejét. A férfiak és nők csak mennek a tágas úton, nem törődve lelkükkel, s így botrányos életük a kárhozatba vezet. Aki helyesli, erre bíztatja, és nem figyelmezteti környezetét kapcsolata rendezésére, szintén a botrányokozók közé tartozik.

Sári özvegyasszony, gyermekei már kiröpültek, férjhez mentek, csak legfiatalabb leánya, Ági van otthon. Szép, tágas, családi házban laknak. Pár hónapja megismerkedett egy nős emberrel, aki miatta otthagyta feleségét és 2 kicsi gyermekét. Elérkezik a nap, mikor Ági kedvesével édesanyja elé áll és közli, hogy összeköltöznek és itt fognak lakni. Sári megkérdezi, hogy miért hagyta ott a családját, hogy jól meggondolta-e, ezután minden további nélkül beleegyezett.

Halálos bűnt követ el az ilyen anya, mert házasságtörésre biztatja a fiatalokat. Mit kellett volna tennie? Megmagyarázni, hogy amire készülnek erkölcstelen, bűnös, lelketlen dolog. Az apának nemcsak a nemzés, hanem a felnevelés is kötelessége. Feleségének hűséggel tartozik, mert különben esküszegő. Így a férfi házasságtörésben fog élni és paráznaságban, Ági pedig paráznaságban. A halálos bűn elszakítja őket Istentől. Ó, milyen gyáva volt Sári!  Nem akarta, hogy maradinak nézzék, kigúnyolják, ezért nem szólt egy szót sem, inkább hagyta, hogy a fiatalok lelke odavesszen. Ezzel aztán ő is kiesett a kegyelem állapotából. Bizony le kellett volna beszélni a lányát erről a kapcsolatról. Ha pedig annak ellenére, hogy mindent megtesz, nem hallgatnak rá, abba kell hagyni a meggyőzés módszerét és imádkozni kellene értük.

Az embereken végzett tudományos kutatások egy része látszólag a betegek gyógyítására és az orvostudomány fejlesztésére szolgál. Az emberen kísérletezők nem tisztelik a személy méltóságát és az ilyen kísérletezés nem felel meg az erkölcsi követelményeknek. E területen a Katekizmus megállapítja, hogy „Az emberen végzett kísérlet erkölcsileg nem megengedett, ha elkerülhetetlenül nagy kockázattal jár a kísérleti alany életére vagy testi és pszichikai épségére nézve, vagy ha a személy és az érte felelősek nem egyeznek bele.” A zsidóüldözések alatt a nácik foglyaikon veszélyes, kegyetlen orvosi kísérleteket végeztek, amibe bele is haltak. Akik vezették és részt vettek ezekben a tudományos kutatásokban – hacsak meg nem bánták és gyónták szörnyű, halálos bűneiket – ma már a pokolban szenvednek.

Itt kell említenem a szervátültetést, amely erkölcsös és elfogadható, ha nem káros és veszélyes arra nézve, aki adja. Pl. van egy testvérpár. Az egyiknek mindkét veséje egészséges, a másiknak mindkettő daganatos. Halál várna rá, de bátyja önzetlenül felajánlja egyik veséjét neki. Az is dicsérendő és nemes cselekedet, ha valaki előre odaajándékozza belső szerveit halála esetére más megmentése céljából. A szervkereskedelem viszont erkölcsileg megengedhetetlen és halálos bűn, különösen ha azért ölnek meg embereket, hogy kivegyék szerveiket és árúba bocsássák azokat.

A gonosz szándékból végzett csonkítás is az V. parancs elleni súlyos vétség. Régen egy asszony rongyokba öltözve járta Miskolc utcáit. Egy elnyomorított síró gyermekkel mutatkozott, hogy megnyissa az emberek szívét az adakozásra. Az üzlet előtt hagyott babakocsiból kilopott egy kisbabát, levágta a karjait és a hátán hurcolva ment koldulni vele. Egy félév alatt lebukott, mert valaki felismerte a kicsit arcvonásairól. Aljas, jóvátehetetlen tette miatt a koldusasszonyt évtizedekre elítélték.

Halljátok, Gyermekeim, mit mond a Katekizmus a terrorizmusról, mely embertelen kegyetlenséggel szegi meg Isten parancsát:

„A terrorizmus válogatás nélkül fenyeget, sebez és öl: súlyosan ellenkezik az igazságossággal és szeretettel. A kínzás, mely testi és erkölcsi erőszakot használ, hogy kicsikarjon vallomást, megbüntesse a vétkeseket, megfélemlítse a más véleményen lévőket és kielégítse a gyűlöletet, ellenkezik a személy és az emberi méltóság tiszteletével.”

A televízió híreiben egyre gyakrabban hallhatjátok a hírhedt terrorista szervezetek akcióinak elburjánzását, a kegyetlen robbantásokat, szörnyű keresztényüldözéseket. Különböző kontinensek országaiból: Európából, Amerikából, Ázsiából, Afrikából gyűjti össze az erőteljes, elszánt fiatalokat. Kemény kiképzést, agymosást kapnak és szétküldik őket mindenfelé, ahol bosszút akarnak állni, ártani akarnak. A háttérben működő globális nagyhatalmak irányítják őket. A terrorizmus a népirtás egyik eszköze.

Drágáim! Ti sokat imádkoztok a közömbös, hitetlen, megátalkodott felebarátaitokért, a tisztuló lelkekért, a haldoklókért, családtagjaitokért, de ritkán, vagy sosem jut eszetekbe, hogy szándékaitok közé vegyétek fel a szabadkőműveseket, az aljasságra kiképzett terrorista harcosokat, hogy kőszíveiket alakítsuk át puha, meleg, érző emberszívekké.

A terroristák nagyon súlyosan vétenek a „Ne ölj!” parancs ellen, hiszen tömeggyilkosságokat követnek el. Jöjjetek, Engesztelőim, kövessük az egyik sorsát. Éppen most történt a robbantás egy amerikai nagyváros közönséggel zsúfolt stadionjában. Jöjjetek velem! Már ott is vagyunk. Lángokban ég a nézőtér közepe. Sűrű füst borítja az eget. Lassan kirajzolódik a sok-száz, szénné égett, szanaszétt szóródott holttest. Szirénázó mentők, tűzoltókocsik érkeznek. Egy anya élettelen gyermekével a karján rohan ki a tűzből. Az egész stadion, olyan mint egy riadt méhraj. Mindenki menekül, amerre lát. Az emberek fuldokolnak, köhögnek. Rengeteg a sebesült. A mentők alig bírják ellátni a teendőket. Gyertek Utánam! A tűzfészek közepére érünk. Ne féljetek, ti nem égtek meg, mert csak gondolatban, lélekben vagyunk itt. Mély gödörben fekszik a terrorista öngyilkos harcos. Szénfeketére égett. Nézzétek, az égből egy fénysugáron érkezik Jézus Uratok a különítéletre. Egy koromfekete ember áll a holttest feje fölött. Tudjátok ki ez? Az öngyilkos terrorista lelke. Mellette áll a Sátán, a maga szörnyű valóságában. Fején szarvak, testét fekete szőr borítja, ujjain fekete karmok, hosszú farkát a földön húzza maga után. Egyik mancsával áldozata nyakát fogja, a másikkal a karját. Egy mély, széles gödör tátong előtte, belsejében tűz. Vigyorogva így szól a terrorista lelkéhez:

-Mivel hűségesen szolgáltál, sok embert megöltél nekem, ez az örök tűz lesz a jutalmad. Magasra emeli, hogy belehajítsa. Ekkor Jézus, nézzétek, mit tesz! Megfogja a jajveszékelő, irgalomért könyörgő lélek kezét és balkezéből fényt bocsát a Gonoszra, aki ettől elerőtlenedik és elereszti a terrorista harcos testét, aki majdnem belecsúszik a gödörbe, de Jézus kiemeli és felállítja. A fiú csodálkozik, és kérdezi:

-Ki vagy te?

-Isten Fia vagyok, a te Megváltó Istened! Térdelj le Előttem és bánd meg rettenetes bűnödet.

-Nekem Allah az Istenem! Azt mondta, gyilkoljam le a keresztényeket.

-Ilyet Isten sose mondott neked, Fiam! A gonosz sugallta, aki az előbb szorongatott.

Jézus most felénk fordul:

-Ó, drága Engesztelőim, segítsetek! Tegyétek össze kezeteket és mondjátok Utánam: „Atyám … Tekints le félrevezetett fiatal gyermekedre … és világosítsd meg értelmét! … Könyörülj rajta végtelen irgalmaddal!…. Még ha a legrettenetesebb bűnt követte is el… Isten és emberek ellen… Ő is a Te teremtményed… Mentsd meg őt az örök haláltól!”

Mennyei Atyátok az égből egy ragyogó fénysugarat küldött kemény szívébe. Ettől zokogva térdre borult és bocsánatért könyörgött Jézushoz. Ő őrangyalával a tisztítótűz legmélyére küldte.

Én, a Szentlélek az egész Szentháromság nevében köszönöm segítségeteket és megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 25. Mennyei Atya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 5. (A háború)

Mennyei Atya: Drága Engesztelőim! Ma a béke királyaként állok előttetek. Fejemen gyémántokkal kirakott arany korona, vállamon kék uralkodói palást fehér galamb-motívumokkal díszítve. Arany öv fogja össze krémszínű hosszú ruhám redőit. Tenyeremen ül egy fehér galamb, melyet felétek tartok: a békét kínálom nektek. Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök befejező részéhez érkeztünk.

Gyermekeim! Amióta ember él a földön, a béke törékeny volt. Mi is a béke? A rend nyugalma, a szeretet és egyetértés következménye, az igazságosság érvényesülése. Szent Fiam kijelentette: „Boldogok a békességszerzők.” Boldog az az ember, akinek szívében béke és nyugalom van. Mi biztosítja a léleknek ezt a kiegyensúlyozottságot? Két dolog: a szeretet és a tisztaság. Figyeljétek meg Kicsinyeim, hogy ha környezetetekben mindenkit képesek vagytok szeretni gyengeségeivel együtt, és nem nyomja semmi bűn a szíveteket, akkor béke van bennetek. Még akkor is, ha valaki megbánt, vagy ha fizikai fájdalmatok van. Boldog az a család vagy egyéb közösség, ahol a tagok között szeretet és béke van. Ennek a boldogságnak az oka és támasztó pillére a mély hit. Azok a családtagok tudnak békében élni, vagy azokban a közösségekben van egység, akik mindnyájan egy közös cél felé, egy irányba tudnak tekinteni: Isten felé. Boldog az a nemzet, ahol mindenki biztonságban él, és senkinek se kell rettegni a háborútól.

Az emberi élet tisztelete megköveteli a békét. Természetesen a béke egy országban nemcsak annyit jelent, hogy nincs háború és politikai egyensúly van a többi országgal. A Katolikus Egyház Katekizmusa kimondja: „A béke nem érhető el a földön a személyek javainak védelme, az emberek közötti szabad kommunikáció, a személyek és a népek méltóságának tiszteletben tartása és a testvériség állhatatos gyakorlása nélkül.” Tehát, ha egy országban nem ropognak a fegyverek, még nem állíthatjuk, hogy tökéletes béke van, ha félni kell az utcákon vagy a lakásokban a tolvajoktól, a betörőktől, ha hajléktalanok nyomorognak az utcán, ha gátolják a vallás gyakorlását. A kormányok felelőssége és feladata, hogy a békét teljesebbé tegyék. A béke törékenysége az emberiség bűnre hajló természetében rejlik. Mindig lesznek olyanok, akik hatalomra, anyagi javakra és sikerre törekednek, és ezért eltiporják a körülöttük lévőket. Ugye láthatjátok, hogy a háborúkat nem a nép fiai gerjesztik, hanem a hatalmon lévők? A kormányoknak ara kell törekedni, hogy békés megegyezéssel, tárgyalásokkal elkerüljék a háborút. És ha már ezt a lehetőséget kimerítették, nem lehet megtagadni tőlük az igazságos védekezés jogát. Ha egy országot megtámadnak, védekeznie kell. Az erkölcsi törvényesség szigorú feltételekhez köti az önvédelmet:

1.) Ha az ellenség támadásával járó kár tartós, súlyos és kétséget kizáró – ez esetben jogos az önvédelem. (pl. épületekben, utakban, lakosságban és javaikban okozott veszteség)

2.) Ha a támadás ellen bevetett minden békés eszköz hatástalan. (p. meggyőzés, tárgyalás útján)

3.) Ha van esély, hogy a fegyverek bevetésével megszűnik a támadás.

4.) Ha jogos a védekezés és a másik félnek nem okoz súlyosabb kárt annál a rossznál, amit ő okozott.

Ha a fenti négy feltételből bármelyik hiányzik, akkor a háború igazságtalan, és indítói, vezetői és résztvevői súlyos bűnt követnek el az 5. Parancs ellen.

Amennyiben igazságos az önvédelem, mert megfelel a feltételeknek, a közhatalomnak joga és kötelessége a közjó érdekében hadsereget állítani a haza védelmére. Ez esetben a katonák – mivel hozzájárulnak a béke megőrzéséhez és a lakosság megvédéséhez – a fegyverhasználattal nem követnek el bűnt a „Ne ölj!” parancs ellen.

Az államhatalomnak tiszteletben kell tartani azokat, akik különböző vallási vagy lelkiismereti okokból nem vesznek fegyvert a kezükbe. Viszont ők kötelesek e helyett másképpen szolgálni az országot. (pl. sebesültek ápolása, takarítás, főzés stb.)

Ha már folyik a háború, az Egyház erkölcsi törvényei akkor is érvényben kell, hogy legyenek. A támadó félnek tiszteletben kell tartani a nem harcoló lakosokat, a hadifoglyokat, akiket elfogtak, a sebesülteket, és emberségesen kell bánni velük. Sajnos az életben ez nem így van. A tisztek szabadjára engedik győztes katonáikat, akik fosztogatják, gyilkolják a lakosságot, megerőszakolják a nőket. Ez halálos bűn az ötödik parancs és a hatodik parancs ellen.

Vannak magas rangú tisztek, akik tömeggyilkosságot parancsolnak beosztottjuknak. A vak engedelmesség nem menti fel azokat, akik ilyen szörnyűséget végrehajtanak. Ők is, és akik megbízzák őket háborús bűnösök az emberiség szemében és az Én isteni szememben. Emberek százainak és ezreinek a vére tapad a lelkükre. Még ma is vannak olyan háborús bűnösök a II. világháborúból, akiket nagyon öreg koruk ellenére felkutatnak, és törvényszék elé állítanak. Erkölcsileg köteles ellenállni mindenki olyan parancsoknak, amelyek népirtást rendelnek el.

A modern háború új tudományos fegyverek birtokában van, mint az atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek birtokában, ezért a népirtás kockázatával jár. Falvak, városok, országok semmisülhetnek meg bevetésükkel. Akik ezen fegyverek felhasználását megparancsolják, rettenetes, megbocsáthatatlan bűnt követnek el az emberiség és Isten ellen. Azok is, akik végrehajtják.

Drága Gyermekeim! Ha nyitott szemmel jártok, láthatjátok, mekkora fegyverkezési hajsza folyik a nagyhatalmak között. Sokan azt hiszik, hogy így lehet távol tartani az ellenséget a támadástól. Pedig ez a nagy fegyverkezési verseny nem biztosítja a békét. Inkább súlyosbítja a háború okait. Így gondolkoznak a vezetők: Ha ők hatékonyabb fegyvereket szereznek be, mi még keményebben fegyverkezzünk, hogy nagyobb csapást tudjunk rájuk mérni! Ha az állami költségvetésből egyre több lesz a fegyverkezésre fordítva, romlik a nép megélhetése, egyre nagyobb megszorítások lépnek fel. A közhatalomnak joga és kötelessége szabályozni a fegyvertartást és fegyverkereskedelmet.

Gyermekeim! Most az utolsó időkben a világbéke veszélyben van. A súlyosbodó gazdasági válságok, a társadalmi egyenlőtlenségek és az Európát érintő növekvő népvándorlás gyorsítják és elősegítik a 3. Világháború kirobbanását. A terrorista robbantgatások is jelentősen hozzájárulnak ehhez. A bevándorlást a globális nagyhatalmak vezetői táplálják, segítik, gerjesztik, hogy összeveszejtsék a népeket, hogy idegengyűlöletet ébresszenek az emberek szívében. A bevándorlók nemcsak a békétlenséggel jelentenek veszélyt Európára, hanem a járványok behurcolásával és a velük besurranó terroristák által.

Egyre jobban látjátok beteljesülni égi üzeneteinket. Minden be fog következni, amit előre jeleztünk. Komoly megpróbáltatások várnak rátok, drága Engesztelőim, de ti csak tartsatok ki. Az Én pecsétem, az Élő Isten Pecsétje homlokotokon fénylik és megvéd benneteket a keresztényüldözéstől, a háború borzalmaitól, a járványos betegségektől és a Sátán bélyegétől. Ez a lelki pecsét – ha kell – láthatatlanná tesz benneteket. A Nagyfigyelmeztetés, az Én irgalmam kiáradása, nagy segítség lesz számotokra és az egész emberiség számára. Teremtményeim milliárdjai fognak megtérni és megmenekülni az örök kárhozattól. A Nagyfigyelmeztetés óriási csapást mér ellenségemre, mert a lelkek sokaságát szakítja ki a markából. Bennetek, Kicsinyeim a Szentlélek bátorsága, szeretete és lelkesedése fog munkálkodni.

Most, miután befejeztem mai tanításomat, a kezemben lévő fehér békegalambot a nyakán egy világoskék selyemszalaggal díszítem fel, melynek két lebegő szárára arany betűkkel ezt írtam: „Béke veled, Gyermekem.” Majd ezt a szimbólumot ajkamhoz emelem és rálehelek. Ettől csodálatosan megsokszorozódik. Csak ennyit mondok: „Hess!”, és annyi galamb száll felétek kék szalaggal a nyakán, ahányan vagytok. Tárjátok ki szívetek ajtaját és fogadjátok be az Én békémet. Ha a háborút – melynek be kell következni – nem is akadályozom meg, de a lelketeknek biztonságérzetet, nyugalmat, békét adok, mely mindenen át fog segíteni benneteket.

Ti pedig, Gyermekeim ezt az ajándékot úgy köszönjétek meg, hogy hálából énekeljétek el a „Béke fejedelme” c. éneket. Hárman állunk itt és hallgatjuk: Szent Fiam, Jézus, Mennyei Édesanyátok és Én… Béke Fejedelme…

Ezután a szép éneklés után Legszentebb Leányom hófehér ruhája tetejéről leveszi díszes égszínkék palástját és beborít benneteket vele, jelezve, hogy a háború csapásaitól anyai szeretetével meg fog védeni titeket. Szent Fiam búcsúzóul körbejár és mindegyiketek homlokára az Ő jelét, egy aranykeresztet rajzol. Már itt is állunk mind a hárman egymás mellett, szemben veletek. Felemeljük áldást osztó jobb kezünket és megáldunk benneteket a békeszerzés lelkületével az Atya, a Fiú és Szentlélek nevébe. Amen.

2015. július