Martonyi János külügyminiszter elmondta, országa nem követi Nagy-Britanniát, nem hívja haza nagykövetét, hozzátéve, hogy egy ilyen lépés hátráltatná a nagykövetség mindennapi munkáját Teheránban.
Miután egy héttel ezelőtt iráni diákok elfoglalták a teheráni brit nagykövetség épületét, több EU-ország hazahívta konzultációra nagykövetét, ami egyelőre nem érinti a nagykövetség teljes személyzetét.
Emlékeztetünk rá, hogy a brit nagykövetség az iráni rendszer megdöntésére irányuló nyugati felforgatótevékenység egyik központjaként üzemelt Teheránban. A brit követség szoros kapcsolatot tartott fenn az iráni liberális belső ellenzékkel, és aknamunkát folytatott a jelenlegi iráni rendszer megdöntése céljából. Ezen kívül a brit, az amerikai és az izraeli titkosszolgálatok több Iránban végrehajtott terrorcselekményért is felelőssé tehetők.
Mindazonáltal Martonyi kijelentése nem azt jelenti, hogy a magyarországi külügyi vezetés hősiesen ellenáll a nyugati (brit) nyomásnak. Koránt sem erről van szó, gondoljunk csak Líbia esetére. Az összes EU-ország hazahívta diplomáciai képviseletét Tripoliból, csak a magyar követség személyi állományát hagyták ott, amely az egész EU-NATO képviseletét is ellátta a Líbia elleni a NATO-agresszió során.
Egy hasonló "líbiai forgatókönyv" esetén ugyanerre lehet számítani és minden bizonnyal a szerepek előre le vannak osztva. Egy rendkívüli helyzet estén a magyar képviselet a cion-imperialista nyugati országok összekötőjévé válik az adott térségben - minden vonatkozásban.
A nemzetközi közösség Iránra gyakorolt nyomásának erősítésére válaszolva, fokozott harckészültségbe helyezték az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC). A Guardian c. lap írja, hogy nyugati hírszerző ügynökségek adatai szerint, az iráni hatóságok azt tervezik, hogy a gyalogságot és tüzérséget helyezik el a fő védelmi vonal mentén. Mohammad Al Dzsaafári az IRGC főparancsnoka elrendelte, hogy szerte az országban, titkos létesítményekben eloszlassák a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat, ahol meg lesznek védve az ellenséges támadásoktól és ahonnan alkalmazni lehet azokat válaszcsapás mérésére.
Az ország vezetése attól tart, hogy nyugati országok összehangolt támadást intézhetnek Irán kulcsfontosságú nukleáris infrastruktúrája elpusztítsa céljából.
ruvr.ru
Oroszország és Irán ”közös védelmi pajzsa”
Az iráni parlament Külügyi és Nemzetbiztonsági bizottságának tagja hangsúlyozta a védelmi együttműködés fejlesztésének fontosságát Oroszországgal, adta hírül az IRNA perzsa állami hírügynökség.
Mohammad Karim Abedi üdvözölte az Irán és Oroszország ”közös védelmi pajzsának” létrehozására tett javaslatot és hozzátette: "Ha az orosz hatóságok komolyan foglalkoznak ezzel a tervezettel, akkor tekintettel arra a tényre, hogy Irán és Oroszország érdekeinek biztosítása a régió, így a Perzsa-öböl déli partvidékének többi országa érdekeinek biztosítását is jelenti, a tervezet az imperialista hatalmak törekvéseinek komoly ellensúlyává válhat.”
Abedi - emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok már régóta végzi egy saját rakétavédelmi pajzs elemeinek telepítését Európában és Ázsiában - kiemelte, hogy a nagy ázsiai országok kormányainak gondosan figyelemmel kell kísérniük a fejleményeket és ügyelniük kell arra, hogy saját területükről ne merülhessen fel más országok fenyegetésének lehetősége, ezért vált aktuálissá a vezető államok regionális szövetségének kérdése.
Megjegyezzük, hogy 2012 januárjában Iránba érkezik Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO nagykövete, aki az iráni hatóságokkal többek között a rakétavédelmi rendszer kérdését is meg fogja vitatni.
313news.net
Az iráni légvédelem kilőtte ”Kandahár szörnyé”-t
A perzsa Fars hírügynökség az iráni fegyveres erőkben működő forrására hivatkozva arról számolt be, hogy néhány napja légvédelmi csapatai lelőttek egy határsértő amerikai pilóta nélküli légi járművet (UAV). Az irániak azt állítják, hogy a kezükben van a Sentinel RQ-170, amelyet ”Kandahár szörnyé”-nek (Beast of Kandahar”) hívnak.
A szenzáció az, hogy a Sentinel a legújabb, szigorúan titkos drón, amelyet a közelmúltban fejlesztett ki a Lockheed Martin cég. Először 2008 végén jelent meg Afganisztánban, itt kapta a ”Kandahár szörnye” nevet. Érdekes, hogy az amerikaiak csak 2009 végén ismerték el a létezésüket.
A drónok (a külső vezérléssel működő csapásmérő- és kémrepülőgépek) rendkívül hasznos eszközei a haditechnikának. A pilóta nélküli repülőgép emberi élet kockáztatása nélkül képes információt szerezni és pontos csapást mérni. A sugárhajtású Sentinel-t ráadásul a lopakodó technológiával fejlesztették ki, ”repülő szárny” alakja a B-2A bombázó kicsinyített mására emlékeztet. Külső formáját a hírszerzés már részletesen felderítette, adataik alapján szárnyfesztávolsága 23-27 méter, súlya pedig több mint 5-6 tonna.
Az irániak megadták a módját, teátrális módon mutogatják trófeájukat. Nem siettek a bemutatásával, jól kidolgozott propagandát valósítottak meg. A titkos helyszínen kiállított szerkezet környékét transzpaernsek díszítik, amelyeken kedves üzenetek olvashatók a cionisták számára. "Le az Egyesült Államokkal", "Le Izraellel" és "Le Nagy-Britanniával". A két szárny alatt is hasonló vidám 'drapik' vannak. (Fotó: Xinhua)
Az afganisztáni kísérleti bevetések után az amerikaiak a Sentinelt Pakisztánban is használták. A Pentagon bejelentése szerint a robotgép részt vett Bin Laden megsemmisítésében is. A hatékony légierővel rendelkező Pakisztánban történt illegális bevetések sikeres tapasztalatai meggyőzőek voltak a CIA számára abban, hogy büntetlenül alkalmazhatják az Sentinelt Iránban is, ahol valószínűleg az ország katonai nukleáris létesítményeinek felderítését folytatták vele.
Az irániak állítják, hogy az elfogott kémrepülőgép minimális károsodásokkal került szakértőik kezébe. Az amerikai légierő megerősítette, hogy az egy meg nem nevezett tipusú robotrepülőjük „ellenőrizhetetlenné vált Afganisztán nyugati részén és nem sikerült megtalálni”. A Washington Post értesülése szerint ez az RQ-170 volt, majd ez után rövidesen több forrás is megerősítette, hogy a CIA által bevetett Sentinel-ről van szó.
Az irániak zavaros célzásokat tettek arra vonatkozóan, hogy a gépet ”rádió-elektronikus eszközökkel” kényszerítették le légibázisukra, átvéve annak irányítását. Szakértők szerint azonban ez nem valószínű - a modern drónoknak még a két nagyságrenddel egyszerűbb típusai is rendelkeznek automatikus visszatérési funkcióval, még abban az esetben is, ha kommunikációs és vezérlési csatornáikat rádiófrekvenciás zavarással elvágják. Ebből következően a gépet lelőtték. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Sentinel lelövésében részt vett a közelmúltban leszállított orosz ”Avtobaza” (SIGINT) rádiólokációs állomás is, amely képes volt észlelni az UAV-ot, ami után lelövése már nem nehéz. Egyébként pedig nem számít, hogyan történt a Sentinel leszedése: vadászgéppel, irányított rakétával vagy légvédelmi ágyúval.
Ha a kémrepülőgépet tényleg lelőtték és kis sérülésekkel került az irániak kezébe - az katasztrófa az Egyesült Államok számára, mert szétszedésében az irániak mellett az orosz szakemberek is részt fognak venni. Az iráni légvédelem parancsnoka még júniusban azt mondta, hogy Oroszország szakértői megvizsgálhatnak minden lelőtt amerikai robotrepülőgépet.
Az USA feladta az Iránban lelőtt drón kimentését. Az amerikaiak komolyan vizsgálták egy titkos különleges művelet lehetőségét, amely az Iránban lelőtt kémrepülőgép megsemmisítését célozta volna, azonban úgy döntöttek, hogy nem hajtják végre, mert túl nagy kockázatot jelentene, közölte a The Wall Street Journal egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A tervezett akció célja az lett volna, hogy Iránt megfosszák a lelőtt drón maradványai vizsgálatának lehetőségétől, mivel a gép fejlesztéséhez szigorúan titkos technológiákat alkalmaztak. Az akció végrehajtásának három lehetséges módját vizsgálták meg. Az első szerint Iránba küldtek volna egy különleges egységet, amelynek a feladata a maradványok kihozatala lett volna Iránból. A feladattal megbízhatták volna a Washingtonnal együttműködő országok Iránban tartózkodó titkos ügynökeit is.
Második lehetőségként a maradványok megsemmisítését vizsgálták különleges csapatok vagy ügynökök bevetésével, a harmadik szerint pedig ezt egy légicsapással hatották volna végre. Washingtonban végül is túl nagynak találták annak a veszélyét, hogy az iráni vezetés tudomást szerez az akcióról, és ezzel tovább éleződik a két ország közötti viszony, ezért elálltak annak végrehajtásától. Az amerikai vezetés nem kívánt okot szolgáltatni arra, hogy Teherán beavatkozással vádolhassa Washingtont.
A Sentinel amerikai kémrepülőgép lelövéséről Irán területén december 4-én jelentek meg az első hírek, az USA hivatalosan ezt nem erősítették meg, azonban a NATO parancsnoksága alatt működő afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) bejelentették egy pilóta nélküli légi jármű elvesztését. Később az amerikai vezetés mellett dolgozó meg nem nevezett források elismerték, hogy a gép a CIA irányítása alatt titkos bevetést hajtott végre Iránban, de ennek célját nem nevezték meg.
Az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az iráni elektronikus hadviselési egységek sikeresen átvették a gép irányítását és iráni területen komolyabb sérülések nélkül megszerezték.
A robotrepülő körülbelül 26 méter hosszú és 4,6 méter széles, lényegében egy hatalmas szárny az egész szerkezet, a formája hasonlít a B-2-es stratégiai bombázóra.
A legmodernebb felügyeleti rendszerekkel rendelkezik, az adatgyűjtés, az elektronikus hírközlési és a radar vonatkozásában. Sokféle hírszerzési adat megszerzésére alkalmas, például nagy felbontású fényképek, háttérsugárzás mérése, és levegő mintát is vesz.
A kínai és orosz szakértők is nagy érdeklődéssel várják, hogy tanulmányozhassák.
Vesti.ru
Ferenci Csaba
Iráni katonai gyakorlat a Hormuzi-szoros lezárására
Irán fegyveres erői a közeljövőben gyakorlatot tartanak, amin demonstrálni fogják, hogy az iráni haderő szükség esetén teljesen blokkolni tudja a Hormuzi-szorost, és meg tud akadályozni minden kommunikációt a térségben. Parviz Sarwari, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy "ha a világ meg akarja szüntetni a térség biztonságát, mi majd megszüntetjük a világét".
Az iráni haderő egyelőre nem adott ki semmilyen nyilatkozatot Sarwari mondataival kapcsolatban. Korábban az Energiaügyi Minisztérium is annak adott hangot, hogy egy Irán elleni támadás esetén az ország olaja a legjobb eszköz arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az agresszorokra.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közti 6 kilométer széles átjáró, ami a világ tengeri kőolajszállítása szempontjából a harmadik legnagyobb forgalmú kereskedelmi útvonal. Ha ezt az utat lezárják, az a nyugati világban robbanásszerű olajár-emelkedést okozna, mivel a globális piacon elkerülhetetlen lenne a hiány jelentkezése.
Irán többször is azzal fenyegetőzött, hogy amerikai és izraeli célpontokra fog csapást mérni, ha az országot támadás éri, de egy ilyen esetben a stratégiai célpontok elpusztításának jelentőssége eltörpül amellett, amit az olaj hiánya okozna a nyugati gazdaságban.
A Hormuzi-szoros lezárása azonban magában hordozza egy a térség arab államai által végrehajtott katonai beavatkozás lehetőségét, mivel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátus gazdaságára is bénítóan hatna az olajexport korlátozása. Mivel Szaúd-Arábiában jelenleg az amerikai csapatok száma jóval meghaladja a helyi fegyveres erőkét, ezért egy ilyen beavatkozásra való felkészülés keretein belül az iráni haderőnek fel kell készülnie annak megakadályozására, hogy a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés közvetlen a NATO irányítása alá kerüljön.
Fenyvesi Áron
Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost
Befejeződött Iránban az a hadgyakorlat, melynek során a fegyveres erők a Hormuzi-szoros lezárását gyakorolták. Miután a hadsereg vezetése felmérte, meddig képes védekezni és milyen módokon, ha katonai csapás éri az országot, határozat született rá, hogy készítsék el a szoros lezárásának tervét. Ezt gyakorolta most a hadsereg. A gyakorlat után az iráni külügy kijelentette:
A hadsereg kész eredményesen hosszú távra lezárni az alig 6 kilométer széles szorost. Ezen a szoroson keresztül hagyja el az arab térséget a kitermelt olaj nagy része. A nyugatra induló olaj és gáz szállítmányok így hónapokra leállhatnak.
Szaúd-Arábia ugyan bejelentette, hogy pótolni tudja az így kieső szállítmányokat, de csak részben. Az Irán elleni csapás tehát komoly fennakadásokat okozna az olajpiacokon.
Irán olyan tengerfenékre telepített, hangmintára induló automata torpedókat szerzett be, melyek ellen jelenleg nem lehet védekezni. Valamint megvásárolta és továbbfejlesztette a Yakhont hajók elleni rakétákat, melyek szintén a legmodernebbnek számítanak a fegyverpiacon.
Juhász Pál
