2025-re új világrend alakul
Amerika világpolitikai szerepének és hatalmának csökkenése, állandósuló
terrorfenyegetés, a demokratikus államok meggyengülése, környezeti
katasztrófák, víz-, élelmiszer- és energiahiány: a Nemzeti Hírszerzési Tanács, az Egyesült államok közép- és hosszú távú hírszerzési kutatóközpontja által készített Globális trendek 2025: Átalakult világ
című stratégiai elemzése szerint ezek lesznek a legfontosabb kihívások
az elkövetkezendő években. A jelentés célja az, hogy felhívja a
figyelmet a legfontosabb biztonság- és geopolitikai folyamatokra, és
felkészítse az amerikai vezetést a problémákkal történő
szembenézésre.„A második világháború után kialakult nemzetközi rend
2025-re teljesen átalakul: megerősödnek az új nagyhatalmak, a globális
gazdaságban egyre nagyobb szerephez jut a Kelet, és jelentősen nő a nem
állami szereplők befolyása. Globális multipoláris világrend alakul ki,
és csökken a fejlett és a fejlődő országok hatalmának különbsége" - áll
az elemzés legfontosabb megállapításait összefoglaló bevezetőben.
A feltörekvő államok megerősödését elsősorban a globális gazdaság
erőviszonyainak átalakulása okozza. „A globális tőke és a gazdasági
hatalom Kelet felé irányuló áramlása példátlan jelenség." A magas
olajáraknak és az ipari termelés Ázsiába és Latin-Amerikába történő
kiszervezése miatt Brazília, Oroszország, India és Kína rendkívüli
fejlődésnek néz elébe: 2040-2050 körül a négy ország GDP tekintetében
utoléri a G7-eket. 2025-re Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága és
hadereje. Oroszország is jelentősen megerősödhet, feltéve, hogy az
olajexportból származó bevételeket fejlesztésekre és infrastrukturális
beruházásokra fordítja. Ha nem - vagy jelentősen csökken az olaj
jegyzési ára -, akkor Oroszország lemarad. A hírszerzési szakértők
kitérnek rá, hogy ebben az esetben Oroszország - és egyes közép-kelet
európai államok - szervezett bűnbandák irányítása alá kerülhetnek.
A Nemzeti Hírszerzési Tanács felhívja rá a figyelmet, hogy az új
nagyhatalmak - elsősorban Kína és Oroszország - nem veszik át a nyugati
liberális demokráciák modelljét. Ezekben az államokban az
államkapitalizmus valamilyen formája maradhat fenn: olyan
gazdaságpolitika, amelyben az állami szerepvállalás és döntéshozás
központi szerepe nem csökken. Az államkapitalista gazdaságpolitika és
globális gazdasági kihívások miatt a demokratizálódási folyamat csak
lassan haladhat ezekben az országokban, de az amerikai hírszerzési
stratégák optimisták, és remélik, hogy hosszú távon mégis előtérbe
kerülhetnek a nyugati típusú demokratikus intézmények és normák. De az
államkapitalista és nem demokratikus rezsimek megerősödése sem
fenyegeti a nemzetközi rendet: ellentétben a náci Németországgal, Kína,
India, Oroszország és Brazília nem lesz érdekelt a globális hatalmi
egyensúly felborításával.
„A multipoláris világrend kevésbé stabil, mint a két- vagy egypólusú.
De még a globális pénzügyi válság ellenére sem gondoljuk, hogy a
nemzetközi rend összeomlik, és megfeneklik a globalizáció, mint ahogy
történt ez az első világháború idején. Mindazonáltal a következő húsz
évben jelentős stratégiai szembenállás fogja kísérni a hatalmi
átrendeződést: elsősorban a kereskedelemmel, a befektetésekkel és a
technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban alakulhatnak ki
nézeteltérések és érdekellentétek. De a 19. századi fegyverkezési
verseny és a területszerző külpolitika visszatérése nem valószínű."
Az új nagyhatalmak megjelenésével párhuzamosan mélyülni fog a harmadik
világot sújtó szegénység. Afrikát, és mindenekelőtt a Száhel-övezetet
továbbra is a nyomor és a polgárháborúk fogják jellemezni. Hiába nő az
afrikai mezőgazdaság, a helyiek életminősége nem javul az
élelmiszer-export hatására sem, sőt, a világpiaci kereslet
élénkülésével tovább drágulnak majd az élelmiszerek, így a globális
kereskedelembe becsatlakozó afrikai országokban a nagyobb termelés
ellenére tovább nőhet az éhezők száma. A nyomor pedig politikai
válságokat okoz, így a szegény afrikai államok közeli
demokratizálódásra aligha van esély. Bár a latin-amerikai országok
közül több is megerősödik, a populista gazdaságpolitika útjára lépő
Venezuela és Bolívia leszakadhat a térség gyorsan fejlődő államaitól.
A globális gazdaság motorja tehát a megerősödő keleti nagyhatalmak
lesznek, de életszínvonal és egy főre jutó GDP tekintetében a gyors
növekedés ellenére sem közelítik meg a nyugati államokat. Ennek részben
az az oka, hogy Kína és India egyre súlyosabb demográfiai kihívásokkal
kell hogy szembenézzen: az ázsiai országokban is megjelenik a nyugati
államok nyavalyája, a népesség elöregedése. Az inaktívak számának
növekedése jelentősen visszavetheti Kína és India növekedését.
Az elemzés külön fejezetben foglalkozik a természeti erőforrásokkal. Az
egyre gyorsabb gazdasági fejlődés miatt nyersanyaghiány léphet fel, és
fokozódhat a természeti erőforrásokért folytatott verseny. Különösen a
stratégiai szempontból lényeges javak - a víz, az energia és az
élelmiszerek - értékelődnek fel, mert a kínálat nem tud lépést tartani
a kereslettel. Az erőforrások szűkössége mellett a globális
felmelegedés is hozzájárul az energia- és az élelmiszerhiányhoz. A
klímaváltozás elsősorban a szegényebb országokat sújtja majd. A
globális felmelegedéssel járó víz- és élelmiszerhiány miatt
konfliktusok törhetnek ki.
Az Egyesült Államok hírszerzése szerint komoly esély van rá, hogy egyes
országok - köztük atomhatalmak is - terrorista szervezetek irányítása
alá kerülnek, és több közel-keleti állam is atomfegyvereket
fejleszthet. Bár továbbra sem valószínű, de nem is kizárt, hogy a
jövőben sor kerül nukleáris fegyverek stratégiai bevetésére.
A jelentés felhívja rá a figyelmet, hogy a terrorizmus elleni harcot
csak akkor lehet megnyerni, ha a Közel-Keleten sikerül enyhíteni a
szegénységet, és ezzel elvágni a terrorista szervezetek utánpótlását.
„Meggyőződésünk szerint igen kevés az esélye, hogy visszatérjen a
hidegháborús ideológiai szembenállás, az államok többsége ugyanis a
globalizáció következményeivel és a hatalmi viszonyok átalakulásával
lesz elfoglalva. Az ideológia szerepének felértékelődése elsősorban az
iszlám világban, főleg az arab országokban lehetséges. Azokban az
államokban - Pakisztánban, Afganisztánban és Nigériában -, ahol nagy a
népességnövekedés és gyengélkedik a gazdaság, megerősödhetnek a
radikális szalafista iszlám irányzatok."
A jelentés amerikai szempontból legfontosabb következtetése az, hogy az
Egyesült Államok hegemóniájának csökkenése ellenére is legbefolyásosabb
világpolitikai tényező marad gazdasági és katonai értelemben egyaránt.
A stratégiai elemzés készítői többször kiemelik, hogy előrejelzésükben
számos bizonytalansági tényezővel számoltak, amelyek esetleges
bekövetkezése jelentősen átírhatja a globális hatalmi trendek
alakulását. Az atomfegyverek bevetése, egy globális járvány, a szűkös
természeti erőforrások birtoklásáért folytatott háborúk eszkalálódása
vagy egy jelentősebb terrortámadás egyaránt befolyásolhatja a jövőt.
Mindent megváltoztathat az is, ha valamelyik feltörekvő nagyhatalomban
- Kínában vagy Oroszországban - demokratikus átmenet kezdődik. „Nem
valószínű, hogy ezen eshetőségek bármelyike is bekövetkezik, de ha
igen, akkor jelentősen átírják a forgatókönyveket."
http://www.dni.gov/nic/PDF_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése